Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 21, 2006 04:32 CDT

D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s

Dr. Varga B�la, 1939

Szerz�: . 808 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


A nagy egy�nis�gek rendesen re�nyomj�k b�lyeg�ket alkot�saikra. Az alkot�k lelki alkata szoros �sszef�gg�sben �ll azzal, amit alkottak. �gy van ez a vall�sok t�rt�net�ben is. A vall�salap�t�k �lete �s lelki alkata sokszor felvil�gos�t �s magyar�zatul szolg�l annak a vall�snak tan�t�s�ra, amelyet megalkottak. K�zelebb j�ve a kereszt�nys�ghez s ennek keret�n bel�l a protestantizmushoz, tagadhatatlan, hogy Luther, Zwingli �s K�lvin pszichol�gi�ja kulcs a tanhoz, a kereszt�nys�g azon form�j�hoz, amelyet az illet�k megalkottak, teh�t a korviszonyokkal egy�tt meg�rt�si alapul szolg�l. Ugyanez a szempont �rv�nyes D�vid Ferencre �s az unit�rius vall�sra vonatkoz�lag. Itt azonban nehezebb a feladat, mint a t�bbiekn�l. A protestantizmus el�bb eml�tett alakjain�l �gy alkot�ik �lete, mint az �ltaluk terjesztett tanok sokkal hozz�f�rhet�bbek, megk�zel�thet�bbek, egy�ttal sokkal befejezettebbek, szinte szil�rd form�ba vannak �ntve. Itt teh�t a kutat� k�nnyebb feladat megold�s�ra v�llalkozik, mint az, aki D�vid Ferenc egy�nis�g�t �s az unit�rius vall�st akarja az alkot�� s az �ltala alkotott vall�s �sszef�gg�se szempontj�b�l megvizsg�lni. Ennek oka az, hogy ebben az esetben sem a vall�salap�t�, sem az �ltala propag�lt vall�s nem �ll olyan lesz�gezetten, olyan v�gleges form�ban el�tt�nk, mint a t�bbiekn�l. A reform�ci� kezdem�nyez�it m�g k�ti nagy r�szben mindaz, ami a kereszt�ny teol�gia ter�let�n el�tt�k t�rt�nt. A r�gi alapon dolgoznak tov�bb. Ez k�ti �ket s hat�rt vet a tov�bbi kutat�snak ott, ahol az alapvet� dogm�khoz kellene hozz�ny�lni. Azonk�v�l az egy�nis�gek reform�l� lend�let�nek ideje is elhat�roz� jelleg� alkot�saik meg�rt�s�nek szempontj�b�l. K�lvin m�r huszonh�t �ves kor�ban meg�llap�totta teol�gi�j�t s kiadta Instit�ci�j�t. D�vid Ferenc eg�szen �lete v�g�ig vitatkozik. Nem maradt fenn t�le a kereszt�ny teol�gia �sszes k�rd�seit rendszeres �s v�gleges form�ban fel�lel� teol�giai munka. Egy�ni vall�sos fejl�d�s�nek v�ltozatoss�ga, hamis�tatlan reform�tori jelleme, amely lelkiismeret�n �s meggy�z�d�s�n k�v�l m�s korl�tot nem ismer, megnehez�tik azt, hogy szil�rd �s meghat�rozott keretek k�z� foglalhassuk az � �letmunk�j�t.

II. Reform�ci�j�nak �tja

Ennek tulajdon�that�, hogy nagyon elt�r� v�lem�nyek uralkodnak mind egy�nis�g�t, mind pedig az �ltala alap�tott vall�st illet�leg. Skolasztikusnak, racionalist�nak, humanist�nak, tiszta �szembernek, majd csod�latos m�don �js�gszeret�nek, dicsv�gy�nak igyekeznek felt�ntetni. A felekezeti elfogults�g �ppen �gy k�zrem�k�dik egy�nis�ge egyoldal� elb�r�l�s�ban, mint az unit�rius vall�s meg�t�l�s�ben. Mindezek nagyon r�gi eredet� meg�llap�t�sok. A XVI. sz�zadt�l kezdve a mai napig forgalomban vannak, ma tal�n kiss� szel�debb form�ban, mint h�rom-n�gysz�z �vvel ezel�tt. Hol ny�ltabban, hol burkoltabban m�g mindig van elfogults�g �s kiz�r�lagoss�g a vall�s ter�let�n. D�vid Ferenc utols� zsinat�nak egyik pontja azt mondja, hogy nincs a vil�gnak semmi oka l�zongani azok ellen, kik a k�l�nb�z� �ton, m�don eltemetett igazs�got napf�nyre t�rekednek hozni. Sokat nem tudtak a tan�tv�nyok, mikor nagy mester�k, a Krisztus tan�totta. Maguk vallott�k meg, hogy nem �rtett�k, szemeik el�tt el volt rejtve sok mindenben tan�t�s�nak �rtelme. E miatt kellett mindazt a r�gi f�nybe vissza�ll�tani, ami hamis magyar�zatokba s babon�kba burkolva el volt temetve.

A D�vid Ferencet megel�z� reform�ci� vagy csup�n a r�gi egyh�z megjav�t�s�ra ir�nyul� k�s�rlet, vagy pedig a r�gi egyh�z �ltal elfogadott dogm�k �jabb rendszerbe foglal�sa s egy p�rnak elhagy�sa. D�vid Ferenc is ezen az �ton haladt mindaddig, am�g el�rte az � el�tte fell�pett reform�torok eredm�nyeit. � maga �gy sz�mol be reform�tori munk�j�nak egyes l�p�seir�l: �n el�bb Luther m�veit olvasv�n, a sz�sz ekl�zsi�k hit�t fogadtam el. L�tv�n a reform�ci� tov�bbfejl�d�s�t �s az id�k szellem�nek megv�ltoz�s�t, minthogy a helv�t hitvall�s�ak a sz�sz ekl�zsi�k t�bb t�velyg�s�t elhagyt�k, azokhoz csatlakoztam s �llhatatosan vel�k voltam addig, m�glen a sor az �r�k�let ama sarkalatos k�rd�s�re ker�lt, amely�rt �s amelynek nev�ben Isten bels� ihlet�s�t k�vetve, t�l�nk �s minden m�s egyh�zt�l elv�lni k�nyszer�ltem. �gy jutottunk a kisebb dolgokr�l a fontosabbakra az �r parancs�b�l. Mert a lelkiismeret semmiben sem nyugszik hanem csak az igazs�gban �s a Szent�r�snak a J�zus Krisztus fel�l val� fundamentum�ban.

Ebben a reform�tori p�lyafut�sban a lelkiismereten k�v�l egyed�l a Bibli�ra t�maszkodott, amelyben olyan otthonos volt, hogy az egykor� hagyom�ny szerint legt�bb hely�n k�nyv n�lk�l ismerte. Szerinte a hit dolg�ban sem a hagyom�ny, sem a zsinati v�gz�sek, sem a b�lcsel�k �s Szentaty�k d�nt� bizony�t�kul nem szolg�lhatnak. Egyed�li k�tf� a kijelent�s �s annak a tudom�ny m�dszer�vel v�gzett �rtelmez�se. � is teh�t ugyanazon forr�sb�l mer�tett, mint a t�bbi reform�torok De t�bbet olvasott ki bel�le, mert nem a m�lt hagyom�nyain szeml�lte, hanem a maga k�zvetlens�g�ben, �des�g�ben vette szem�gyre s a maga v�gtelen�l finom �rtelm�vel; sz�v�nek csod�latos tisztas�g�val �s a hit igazs�gai ir�nt �rzett, �let�t is odaadni k�sz szeretet�vel vizsg�lta. Felismerte, hogy a hit k�rd�seiben legf�bb tekint�ly a lelkiismeret. A lelkiismeretben a f�l�tt�nk lev� hatalom: Isten sz�lal meg. Az unit�rius ember mindent s �gy a Bibli�t is a lelkiismerettel n�zi, mert tudja, hogy a lelkiismeretben mindig egy�n feletti nagy �s titokzatos er� besz�l. A Bibli�t �gy lehet tekinten�nk, mint a k�l�nb�z� lelkiismeretekben felhangzott isteni bels� hangnak �r�sba foglal�s�t, meg�r�k�t�s�t azoknak a nagyszer� pillanatoknak, amelyekben Isten az emberbe l�pett, az isteni szellem az emberi l�lekkel k�zlekedett. (Dr. Iv�n L�szl�: Az �n unit�rizmusom, K. M. 1934. �vf. 6. sz.)

Gondolkod�s�nak ez a f�ggetlens�ge �s �n�ll�s�ga, k�l�nb�zteti meg D�vid Ferencet reform�tor el�deit�l. Legk�zelebb �ll hozz� ebben a tekintetben Szerv�t Mih�ly, aki szint�n v�rtan� hal�lt halt meggy�z�d�s��rt. Az igazi reform�tornak nemcsak tud�snak, vagy teol�gusnak kell lennie, hanem rendelkeznie kell az elme intuit�v, teremt� erej�vel. A halad�s mindig a teremt� emberi szellem eredm�nye az�ltal, hogy magasabb igazs�gokat l�t meg s ezek sz�m�ra kifejez� form�t keres �s tal�l. Teremt� �s m�v�sz egy szem�lyben s ez�rt van halad�s a vil�gon. �gy lett teremt� D�vid Ferenc a XVI. sz�zadban �ppen a vall�s ter�let�n. Teh�t �ppen azon a ter�leten, ahol legnehezebb �s leghosszabb id�t ig�nyel a halad�s �s leglass�bb a fejl�d�s menete.

Csak egy XVI. sz�zada volt az emberis�gnek, s ez a sz�zad a reform�ci� sz�zada. 1517-1571-ig nagy utat tett meg az emberi szellem ezen a t�ren, melyhez hasonl�t sem azel�tt, sem az ut�n t�bb� megtenni nem tudott. Ennek a fejl�d�snek a tet�pontj�n �ppen D�vid Ferenc �ll. Avagy el lehet k�pzelni a reform�ci�t tiszt�bb, bibliaibb �s a kereszt�nys�g szellem�vel megegyez�bb form�j�t, mint amilyen a D�vid Ferenc� volt. A reform�ci� tov�bbi �s magasabb fejl�d�si foka szinte elk�pzelhetetlen. Tal�n tisztult volna a forma �s a kifejez�s, tal�n r�szletesebben megadta volna a feleletet a kereszt�ny teol�gia minden k�rd�s�re, de tov�bb aligha mehetett volna.

III. Az unit�rius vall�s

Term�szetes, hogy akkor m�g nem volt �gy kikrist�lyosodva az unit�rius vall�s, mint ma. Az alapvet� von�sok azonban m�r megvoltak. Amikor D�vid Ferenc unit�rius lett, eg�szen �j alapon indult el a r�gi f�l�tt. A halad�st csak akkor veszi �szre az ember, csak akkor jut el a felismer�shez, amikor m�r �tment rajta. �gy van ez a szellemi �let ter�let�n s k�l�n�sen a vall�s vil�g�ban. A D�vid Ferenc vall�salap�t�sa nem �gy t�rt�nt, mintha �j vall�st akart volna alap�tani; az unit�rius vall�s megalap�t�s�t megel�zt�k azok a megl�t�sok, azok a megismer�sek, amelyek a fejl�d�s �lland� folyamat�t az � lelk�ben is megind�tott�k. Ennek a folyamnak a sodra azut�n magas fokra emelje fel �t. Schleiermacher meg merte �llap�tani a luther�nus egyh�zr�l, hogy tan�t�sai nem tekinthet�k �gy, mint amelyek szil�rdan egy helyben �llanak, hanem �lland� kialakul�sban vannak. Sokkal ink�bb elmondhat� ez az unit�rius vall�sr�l, mely term�szet�n�l fogva �lland�an keresi a val� �lethez val� k�zeled�st s �gy �lland�an meg�jhodik az emberi l�lekkel �s a v�ltakoz� korszakokkal val� �jabb �s �jabb �rintkez�sben.

Bizony�ra nagyon �rdekes volna r�szleteiben is megismern�nk azt a lelki �talakul�st, a szellemi megvil�gosod�snak azt a folyam�t, amelyen D�vid Ferencnek �t kellett mennie, m�g eljutott az unit�rizmusnak addig a fok�ig, amelyet megval�s�tott. A lelkiismeretnek ez a nyugtalans�ga ragadta ellen�llhatatlanul arra az akkor nagyon mer�sz l�p�sre, amellyel reform�tori m�v�t bet�t�zte s egyszersmind �lete sors�t is megpecs�telte: a Krisztus im�d�s�nak a megtagad�s�ra. Pedig ez, ha eddig kifejezetten nem is volt hirdetve, a h�roms�g tannak elvet�s�b�l term�szet szerint k�vetkezett. D�vid Ferenc logikai k�nyszer�s�ggel emelkedett fel erre az �ll�spontra; t�mogatta ebben forr�sa a Biblia, mely Krisztus im�d�s�t sohasem tan�totta.

A derekas harcot kem�nyen �s sikerrel k�zd�tte v�gig s a v�g�n el�bbi tan�t�sainak ebbe a nem l�nyeges, tan�t�saib�l foly� k�vetkezm�ny�be akadnak bel�. Pedig mennyi ilyen k�vetkezm�nye van az � gy�keresen megv�ltozott teol�giai felfog�s�nak, melyeket m�r nem volt ideje felsz�nre hozni, de amelyet felsz�nre hoztak a k�s�bbi sz�zadok s ha m�g nem tett�k volna meg, meg fogja cselekedni a j�v�, azzal az ellen�llhatatlan nagyszer�s�ggel, mely az alapvet�st is megteremtette.

Az unit�rius vall�s t�bb, mint amennyit D�vid Ferenc alak�tott ki bel�le a vall�si reform�ci� orsz�g�tj�n. � maga kor�n befejezte munk�j�t, de megnyitotta a fejl�d�snek szinte bel�thatatlan �tj�t. Felszabad�totta az evang�liumot azokt�l a megk�t�tts�gekt�l, amelyek fogva tartott�k. Megnyitotta a lehet�s�g�t nemcsak a teol�giai magyar�zat sz�m�ra, hanem az evang�lium t�rsadalmi �s kultur�lis vonatkoz�sainak �rv�nyrejuttat�s�hoz. M�r a XVIII. sz�zadban vannak az unit�riusok soraiban nemcsak kiv�l� term�szettud�sok, hanem koruk t�rsadalmi k�rd�seivel behat�an foglalkoz�, magas szinten �ll� vall�serk�lcsi szem�lyis�gek, mint pl. Channing, aki a rabszolgas�g megsz�ntet�s�ben vette ki tev�keny r�sz�t. A prizma f�nyt�r�sei, melyet D�vid Ferenc helyezett el a kereszt�nys�g k�z�ppontj�ban, b�mulatos sokoldal�nak, magas energi�j� f�nyforr�snak bizonyult s ahol �rintkezett az �lettel, vagy a vall�ssal, a l�lek legk�l�nb�z�bb megnyilatkoz�saihoz tal�lta meg a kapcsolatot. Teol�gi�ja m�ig sem z�rhat� le olyanform�n, mint a t�bbi reform�torok�. Az egyes k�rd�sekre adott feleletein�l soha sincs kiz�rva egy m�s, esetleg jobb megold�si m�d. Ezek mellett a lehets�gek mellett azonban ott vannak azok a szil�rd, tart� oszlopok, amelyek minden v�ltozatoss�g ellen�re is szil�rdan tartj�k az �p�letet. Igaz, hogy D�vid Ferencn�l maga a keres�s fontosabb, mint a tal�l�s. De vajon lehet-e tal�lni keres�s n�lk�l? Sz�zszor keres�nk s csak egyszer tal�lunk. Ez az egyszeri tal�l�s azonban meg�rdemli a sz�zszoros keres�st.

�gy kell elk�pzeln�nk D�vid Ferencet, mint akit a keres�k nagy sz�ma el�z meg �vsz�zadokon kereszt�l, de �ppen neki adatott meg, hogy megtal�lja a kereszt�ny hitnek azt a sarkalatos igazs�g�t, melyet sokan �s sok�ig kerestek � el�tte.

Ez a megtal�l�s annak felismer�se, hogy a kereszt�nys�get nem lehet �gy felfogni, mint dogm�k rendszer�t, hanem mint a l�lek legmagasabb �rt�keinek �sszess�g�t. J�zus megv�ltoztatta els�sorban az Istenr�l val� felfog�st, aki szerinte a mindent �t�lel� szeretet raegszem�lyes�t�je, nem a bossz��ll�, f�lelmetes Isten, hanem a mindent egyenl�en fenntart� �s megbocs�t�, aki f�j�s�g. �t kell szeretni teljes sz�v�nkb�l �s teljes lelk�nkb�l. Aki a kereszt�nys�g szellem�t akarja �rteni, a l�lek felt�tlen tisztelet�re, im�d�s�ra van k�tel�zve s mindent ebb�l a szempontb�l kell meg�t�lnie.

Isten fi�v� lenni annyit jelent, mint hozz�, hasonl� lenni az � t�k�letess�g�t megk�zel�teni. Az Istenfi�s�g nem k�sz adotts�g, hanem a l�lek �r�k�s Isten fel� t�rekv�s�nek az eredm�nye. �rt�kfogalom �s nem dogma. Ugyancsak ilyen a Szentl�lek, amely a legtiszt�bb lelket, Isten lelk�t jelenti, amelyhez semmi f�ldi salak nem tapadhat. Az embernek arra kell t�rekednie, hogy r�szese legyen s meg�rezze mag�ban isten lelk�nek munk�j�t.

Ha a legf�bb �rt�k a lelki, a szellemi, vil�gos, hogy a kereszt�nys�g �j �rt�kel�si m�dja csak akkor v�lik val�ra, ha eg�sz kereszt�nys�g�nket minden �z�ben szellemiv� tessz�k. El kell ejteni a k�ls�t, mert csak a l�lek becses tulajdons�gai �rt�kesek. Isten orsz�ga lelki orsz�g, bels� szellemi term�szet�, a l�lek �rt�keinek megval�sul�s�t jelenti. Ezt az orsz�got kell el�sz�r keresni.

J�zus minden�tt a bels�t, a lelkit hangs�lyozta, erre alap�totta �rt�kel�s�nek l�nyeg�t, k�vet�i csaknem kezdett�l fogva a szellemit nyers val�s�gg� ford�tott�k �t a dogm�k �tj�n. Azt az utat, amelyet J�zus �rtelm�ben az emberi l�leknek meg kellett tennie, hogy eljusson a mennyei Atya k�zel�be, a dogm�kban val� hit nem seg�ti el�. A l�lek emelked�se n�lk�l nincs vall�s. A kereszt�nys�g dinamikus eleme, a l�leknek Istenhez val� k�zeled�se. Im�dkoz�s �s j�cselekedetek �ltal, a l�lek felemelked�s�vel szolg�ltatott p�ld�t J�zus arra, hogy az ember eljuthat a l�leknek hihetetlen�l t�k�letes form�j�hoz.

"Legyetek t�k�letesek, mint a ti mennyei Aty�tok", az emberi l�lek �s az isteni l�lek rokons�g�n alapul� m�lys�ges hit felemel� �s megrend�t� megnyilatkoz�sa.

Martineau szerint, ha a vall�s nem tud k�teless�geket teremteni, ha nem tudja az erk�lcsi �rt�keket is kitermelni, akkor nem teljes; a boldogs�gnak, vagy a boldogtalans�gnak a szankci�i, ny�ljanak b�r a v�gtelenbe, magukban v�ve nem elegend�k arra, hogy a mennyorsz�g angyalait megk�l�nb�ztess�k a pokol �rd�geit�l.

A l�lek �rint�se n�lk�l, amelyre a k�ls� jelek vonatkoznak, nem lehet az �rt�kel�s magasabb fok�ra emelkedni. A dogmakereszt�nys�g, mely J�zus tan�t�s�nak l�nyeg�t elmell�zve, h�tt�rbe szor�tja szellemi tartalm�t, eg�sz rendszert �ll�t fel, hogy a lelki fejl�d�s t�nye helyett ontol�giai vagyis dogmai t�telekkel �s magyar�zattal t�massza al� J�zusnak tiszt�n lelki kereszt�nys�g�t. �gy l�p J�zus tan�t�sa hely�be, amely Isten szeretet�t jel�lte meg a megigazul�s felt�tel��l, a dogm�kban val� felt�tlen hit, �gy b�v�l meg a kereszt�nys�g eredeti alapvet� cs�r�ja dogmatikai �llv�nyoz�ssal. �gy lesz az �rt�k vall�s�b�l a dogm�k vall�sa, amely a l�lek jelent�s�g�t �s erk�lcsi erej�t sz�nalmasan kev�sre becs�li. A dogmarendszer �l�n a szenth�roms�g �ll. Ez ellen vette fel a harcot a reform�torok k�z�l D�vid Ferenc, �s amikor ezt tette, tulajdonk�ppen helyre akarta �ll�tani J�zus �rt�k kereszt�nys�g�t, amely a l�lek v�gtelen �rt�k�nek felismer�s�b�l t�pl�lkozik s a l�lek Isten fel� val� �r�k�s t�rekv�s�re �p�ti Istenorsz�g�t. Ebben a k�zdelemben telt el �lete, a t�bbi dogm�nak a kereszt�nys�g eredeti �rtelm�hez val�, teh�t a l�lek �rt�k�nek felt�tlen elismer�s�n alapul� �tdolgoz�s�ra m�r nem jutott ideje. Ez a feladat a k�s�bbi koroknak jutott oszt�lyr�sz�l s lehet�v� tette az unit�rizmus sz�m�ra, hogy szabadon fejl�dhess�k azon az �ton, amelyen elindult. Az unit�rius hitfelfog�s szerint az emberi l�1ek fejl�d�s�ben nines meg�ll�s. A lelki megtisztul�s �s t�k�letesb�l�s v�gtelen folyamat. Isten ismeret�vel mondja D�vid Ferenc: Egybek�tj�k az erk�lcs�k kegyess�g�t �s Isten parancsai ir�nti engedelmess�get. Mert aki tetteivel tagadja, szav�val hi�ba er�s�ti, hogy Istent ismeri s hasztalan mondja, hogy Krisztusban �l, aki nem j�r vil�goss�gban �s azon az �ton, amelyet J�zus megmutatott. Mert � nyilv�n mondotta: "amit �n tettem �s tan�tottam, azt tegy�tek s tan�ts�tok".

IV: Az unit�rizmus jelent�s�g�nek �sszegez�se

Tollin Hendriknek Szerv�tr�l val� �letrajz�ban ezt olvassuk: Szerv�ttel egy harmadik reform�ci� kezd�dik a Luther� �s a tridenti zsinat� mellett a szabad bibliai gondolat reform�ci�ja, a Krisztus ir�nti vid�m lelkiismeret reform�ci�ja �s az Istennel betelt emberiess�g reform�ci�ja. Ezt a reform�ci�t folytatta D�vid Ferenc, aki nemcsak a teol�gi�ban reform�lt. Az unit�rius gondolat b�rmennyire is bibliai �s teol�giai volt eredetileg, m�gsem tudott megmaradni sohasem csup�n a szoros �rtelemben vett vall�si ter�leten. M�r els� hivatalos megjelen�sekor, az 1568-ban tartott tordai orsz�ggy�l�sen f�llend�lt az egyetemes kult�ra magaslat�ra, amikor t�rv�nybe iktatja a vall�sszabads�got, kimondv�n, hogy a pr�dik�torok minden helyen hirdethetik az evang�liumot, kiki az � �rtelme szerint. Nem engedtetik meg senkinek, hogy a tan�t�s�rt b�rkit is fogs�ggal vagy hely�t�l megfoszt�ssal fenyegessen. Ez a hat�rozat, amely sok m�lt�nyl�sban r�szes�lt a m�ltban s kell r�szes�lnie a jelenben �s a j�v�ben is, mag�ban foglalja az unit�rius szellem kultur�lis programj�t, amely, �gy l�tszik, l�ny�t�l elv�laszthatatlan. Ennek a kult�rprogramnak a pill�rei: az egy�ni szabads�g tisztelete minden ter�leten, a vall�sban, a tudom�nyos kutat�sban, az emberi jogok gyakorl�s�ban. A kereszt�ny t�rsadalmi kult�r�nak ez a programja a sz�zadok folyam�n fontos kezdem�nyez�sekben nyilv�nult meg.

A szabad bibliai gondolattal els�sorban Isten szem�ly�t tiszt�zza. Ezt a korszakot az unit�rizmus teol�giai korszak�nak nevezhetj�k a sz� szoros �rtelm�ben. A hitvit�k korszaka ez a f�ld k�l�nb�z� r�szein, k�l�nb�z� id�kben. Ebben a korszakban, a probl�ma term�szete szerint, t�ls�gosan el van k�l�n�tve az �g a f�ldt�l, Isten az embert�l.

Teol�giai korszak�b�l m�r r�gen kin�tt az unit�rizmus; a szabad bibliai gondolat, a Krisztus ir�nti vid�m lelkiismeret, az Isten �ltal betelt emberiess�g reform�ci�ja azonban v�gtelen feladat s igy maga az unit�rius vall�s bet�lt�se is ilyen. �ll�tjuk, mondja D�vid Ferenc, hogy a kegyess�g cselekedeteiben szil�rdan meg kell �llanunk, mert az az igaz hit, mely a szeretet m�veiben nyilv�nul.

Az 1579 febru�r havi tordai zsinat z�r�szavai ezek: Isten segedelm�b�l ny�ltan megvallottuk, hogy az egy igaz Atya Isten; Krisztus atyja, nem a h�rom egy�tt: Atya, Fi�, Szentl�lek. Ezen tudom�nyt �llhatatosan megtartjuk s er�s�tj�k, hogy abban meg akarunk maradni. Minthogy Isten ez ismeret�t k�veti a hit, isteni tisztelet �s im�d�s, ami csak az egy Istent illeti, �ll�tjuk, hogy azt ennek s�relme n�lk�l m�sra �t nem vihetj�k. Az Isten ig�je minden�tt megk�l�nb�zteti az Atyaistent a Krisztust�l. Amit az Atya a Fi�nak �tadott, az�nak elismerj�k, amiket nem, az Aty�t�l elvenni j�nak nem l�tjuk.

Mint egy v�grendelet, �gy hangzanak e szavak. Mintha lelki szemei el�tt az utols� vacsora szent k�pe lebegv�n, hit�t m�g egyszer tan�tv�nyai eml�k�be �s h�s�g�be v�sn�.

B�hm K�roly a kolozsv�ri egyetem n�hai nagynev� tan�ra, "Az �rt�kel�s fenomenol�gi�ja a XV. sz�zadig" c. 1912-ben megjelent m�v�ben a k�vetkez�ket mondja: A h�v�k sz�ma nem bizony�t a vall�s magasabb foka mellett; s�t hajland� voln�k azt hinni, hogy a legnemesebb vall�sforma a legkevesebb h�v�t sz�ml�lja. Legnemesebb vall�s az, amelynek t�rgya a legmagasabb �rt�k. Ez a legmagasabb �rt�k, a kereszt�ny vall�s szerint Isten, aki l�lek. A v�gtelen j�s�g �rad szerte bel�le : ez az, ami minket fel�je vonz, ami indokolja vele szemben val� odaad�sunkat. Istennek, a legmagasabb �rt�knek a term�szet�t vil�g�totta meg D�vid Ferenc. Megtiszt�totta mindazokt�l az elemekt�l, amelyek �vsz�zadokon kereszt�l eltakart�k szemeink el�l. Kiemelte a dogma sz�vev�nyeib�l, amelyek k�r�je fon�dtak, megl�tta benne a v�gtelen j�s�g �s szeretet forr�s�t, amelyek kiz�rnak bel�le minden olyat, ami ezekkel ellenkezik. A j�zusi szeretet is els�sorban Istenre vonatkozik. Istent kell szeretni minden er�nkkel, teljes lelk�nkb�l �s sz�v�nkb�l, felebar�tunkat pedig csak �gy, mint magunkat. J�zus az Isten ir�nt val� legtiszt�bb �s legide�lisabb szeretetet �gy v�lte megval�s�that�nak, hirdetv�n: arr�l fogj�k megismerni, hogy az �n tan�tv�nyaim vagytok, ha szeretet lakozik k�ztetek.

Az unit�rius vall�st puszt�n az, hogy legtiszt�bb �s legnemesebb, m�g nem teszi a legjobb vall�ss�. Magasztos hivat�s�t csak akkor fogja bet�lteni, ha a vil�g valamikor a vall�s ter�let�n is eljut od�ig nemcsak, hogy az unit�rius felfog�st mag��v� tudja tenni, hanem, hogy megval�s�tsa gyakorlatilag is mindazt, amit Istenr�l val� felfog�sa, J�zus p�ld�j�nak szem el�tt tart�sa megk�vetel t�le.

Hit�nk v�rtan�hal�lt halt megalap�t�j�nak nagyobb el�gt�tele nem lehet, minthogy legy�nk m�lt�k hozz� b�tors�gban, kitart�sban, Istenben val� hitben �s embert�rsaink szeretet�ben.

Kolozsv�r, 1939.

Dr. Varga B�la



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 2.14 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::