Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 21, 2006 05:09 CDT

D�vid Ferenc biblicizmusa

Dr. Erd� J�nos

Szerz�: . 957 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


N�gysz�z �ve, 1579-ben D�va v�rb�rt�n�ben halt meg D�vid Ferenc (l), Erd�ly radik�lis reform�tora �s az unit�rius egyh�z megalap�t�ja. A reform�ci� els� nemzed�k�hez tartozott. Humanista �s protest�ns volt egy szem�lyben, a dogm�k �s hitvall�sok b�tor ellenfele, aki vall�sos vil�gk�p�t a k�z�pkorin�l emberibb� �s �sszer�bb� akarta tenni s abban a gondolkoz� embernek t�bb teret k�v�nt juttatni. Harcos �let�nek �rtelm�t a vall�s igazs�gainak keres�se �s a L�lek megnyugtat�sa k�pezte. Lelki fejl�d�se �s �letp�ly�ja k�l�n t�rt�nelmet, az erd�lyi reform�ci� fejl�d�s�t szeml�lteti.

l. D�vid Ferenc a Biblia gyermeke �s teol�gusa volt. A protest�ns reform�ci� �jra felfedezte a Szent�r�st, melyben a kijelent�s �s vall�sos �let kiapadhatatlan forr�s�t tal�lta meg. Minden m�s csak szubjekt�v �rt�kkel b�r� t�nyez�k�nt j�hetett sz�m�t�sba. A nemzeti nyelvre ford�tott Biblia a k�nyvnyomtat�s seg�ts�g�vel, mint t�megkommunik�ci�s eszk�z t�rt be a sz�zad t�rsadalm�ba. Mindenki olvasta, vagy hallgatta, hogy m�sok felolvasnak bel�le; sz�les k�rben magyar�zt�k, vitatkoztak �s k�vetkeztet�seket vontak le bel�le; a Biblia a hit�j�t�s legf�bb tekint�lye �s munkaeszk�ze lett.

Hi�nyos �letrajzi adataib�l nem tudjuk meg�llap�tani, hogy D�vid Ferenc mikor �s hogyan fedezte fel a "k�nyvek k�nyv�t". K�ts�gtelen, hogy a gyulafeh�rv�ri �s brass�i (2) iskol�ban, majd a wittenbergi �s oderafrankfurti egyetemen alkalma ny�lt k�zelebbr�l megismerni a Bibli�t. A 16. sz�zadot jellemz� vall�si nyugtalans�g pedig, egy m�lyebb vall�soss�g keres�se �t is, mint annyi m�st a Szent�r�shoz vezette. Minden kor vall�sos ember�nek gy�tr� k�rd�s�re: "Mit cselekedjem, hogy az �r�k �letet elnyerhessem?" - � is a Bibli�ban tal�lt eligaz�t� feleletet. Att�l kezdve az igazs�got megtal�l� ember bizonyoss�g�val vallotta: "Az pedig az �r�k �let, hogy megismerjenek t�ged, az egyed�l igaz Istent, �s akit elk�ldt�l, a J�zus Krisztust" (Jn 17,3). Jellemz�, hogy ez a legt�bbet id�zett bibliai hely m�veiben! �let�nek �rt�keszm�nye a Szent�r�s lett, melynek igazs�gain k�v�l semmi m�st nem keresett. Annak alapj�n vizsg�lta a dogm�kat �s hitvall�sokat, seg�ts�g�vel t�rekedett az embert a feud�lis egyh�zi ideol�gia k�tel�keib�l kiszabad�tani �s az eredeti kereszt�nys�get fokozatosan, l�p�sr�l l�p�sre helyre�ll�tani: "lassan, lassan a gyenge dolgokr�l a nehezebbekre, a kicsikr�l a nagyobbakra... mert r�gt�l fogva mind ilyen rendet tartott ebben az �risten".(3)

2. K�zismert volt D�vid Ferenc bibliaismerete. A Szent�r�st n�la senki jobban nem ismerte, annak jelent�s r�sz�t hely �s sz�veg szerint eml�kezetb�l tudta id�zni. Arator (Sz�nt�) Istv�n erd�lyi jezsuita, B�thori Istv�n fejedelem bizalmasa, Claudius Aquaviv�nak, a rendf�n�k�nek k�ld�tt level�ben �rja D�vid Ferencr�l, hogy "�les elm�j�, er�s eml�kez� tehets�ggel rendelkezett, a szent iratokban a legj�ratosabb �gy, hogy az � �s �jtestamentum a kisujj�ban volt" (4) A Septuaginta �s Vulgata mellett sz�mos tudom�nyos bibliakiad�sban kiadott g�r�g-lat�n �jsz�vets�ge; Sebastian M�nsternek 1534-1535-ben mejelent h�ber-latin �sz�vets�ge; Sanctus Pagninusnak 1541-ben Serveto Mih�ly jegyzeteivel publik�lt latin Bibli�ja: 1535-b�l Luther M�rton n�met Bibli�ja. A magyar bibliaford�t�sok k�z�l rendelkez�sre �llott Pesti G�bornak 1536-ban �s Sylvester J�nosnak 1541-ben megjelent �jtestamentuma, valamint Heltai G�sp�rnak 1551-1565 k�z�tt kiadott Bibli�ja.

D�vid Ferenc ismerte Erasmus bibliakritikai munk�ss�g�t, aki az 1516-ban megjelent �jtestamentum�b�l �ppen sz�vegkritikai meggondol�sok alapj�n kihagyta a 1Jn 5,7 verset.(5) Ismeretes, hogy ez az egyetlen �jsz�vets�gi hely, mely a szenth�roms�g h�rom szem�ly�t �sszefoglalva eml�ti: "Mert h�rman vannak, akik bizonys�got tesznek a mennyben, az Atya, az Ige �s a Szent L�lek: �s ez a h�rom egy." Jellemz� az erd�lyi humanist�k �ll�sfoglal�s�ra, hogy ezt az �jsz�vets�get Wagner B�lint 1557-ben, Brass�ban, iskolai haszn�latra �jra kiadta. Az erd�lyi unit�riusoknak Erasmus nem mondott �jat, de sz�vegkritikai eredm�nyeiben �jabb �rveket tal�ltak hitelveik bizony�t�s�hoz. D�vid Ferenc is gyakran hivatkozik a tud�s humanist�ra �s meg�llap�t�sait k�vetkezetesen hasznos�tja. Az egyik pr�dik�ci�j�ban az 1Jn 5,7-r�l ezeket mondja: "Erasmus Rotterdamus pedig az �jtestamentumnak magyar�zat�ban sokat sz�l e mond�sr�l, hogy sehol nem tal�lta, hanem egy Hispani�b�l hozott k�nyvben, melynek a sz�lire �rt�k volt e mond�st �s nem a t�bbi ig�knek rendj�ben, melyb�l nyilv�nval�, hogy ez a mond�s nem bizonyos a mi hit�nk �g�nak meger�s�t�s�re. (6)

Megjegyezni k�v�njuk, hogy Erasmus erd�lyi befoly�s�ra els�k�nt a katolikusok figyeltek f�l. A B�thori Istv�n szolg�lat�ban �ll� Antonio Possevino, olasz jezsuita Erasmus tanaiban l�tja az erd�lyi unit�rizmus egyik forr�s�t.(7)

D�vid Ferenc reform�tori munk�ss�g�nak kezdet�n elfogadta a hagyom�nyos kereszt�ny teol�gia tan�t�s�t, hogy a Szent�r�s Istent�l sugalmazott k�nyveket tartalmaz. K�s�bb azonban a humanista filol�gia seg�ts�g�vel felismerte, hogy abban ellenkez� �rtelm� mond�sok, kihagy�sok, trimt�rius �rtelmez�s� betold�sok �s v�ltoztat�sok tal�lhat�k. Ett�l kezdve a Bibli�t sz�vegkritikai vizsg�l�d�sok rost�j�n sz�ri �t �s csak az igazolt helyeket tekinti teol�giailag elfogadhat�nak. Az ilyen sz�vegekb�l k�r ellenfeleit�l sz� szerinti bizony�t�st n�zeteik al�t�maszt�s�ra, de innen merit � is, amikor hitfelfog�s�t a h�ber �s g�r�g sz�veg ismeret�ben filol�giai �rvekkel is t�rekszik igazolni. A Szent�r�s meg�rt�s�hez sz�ks�gesnek tartotta a h�ber �s g�r�g nyelv alapos ismeret�t. Az �- �s �jsz�vets�g sz�veg�ben, meg�llap�t�sa szerint, sz�mtalan olyan nyelvtani alakzat �s szab�ly van, melyekkel a k�nyvek �r�i m�st fejeznek ki, mint azok ford�t�s�b�l �rezhet�. A Bibli�ban tal�lhat� megszem�lyes�t�s, gondolati p�rhuzam, ellent�t �s p�ld�zat pedig nem rejtenek k�l�nleges teol�giai tartalmat, hanem mint irodalmi eszk�z�k csak a mondanival�t sz�nezik. Az eredeti nyelvek saj�toss�gaib�l fakad� �s nehezen ford�that� kifejez�seket elk�l�n�tette a sz�m�ra elfogadhat� teol�giai tartalomt�l. Figyelemmel k�s�rte a Szent�r�s st�lus�t �s sz�haszn�latait; utalt a sz�veg egyszer�s�g�re �s t�m�rs�g�re, melynek f�lreismer�se teol�giai t�ved�sekhez vezethet.

3. D�vid Ferenc tervei k�z�tt szerepelt egy sz�vegkritik�n alapul� latin �s magyar Biblia kiad�sa, mivel a haszn�latban lev�ket sz�vegh�s�g szempontj�b�l nem tal�lta kiel�g�t�nek, Ennek tudhat� be, hogy a m�veiben k�z�lt szent�r�s-id�zeteket tudom�nyos ig�nnyel maga ford�tja le. Terv�r�l az erd�lyi viszonyokat j�l ismer� Antonio Possevino tud�s�t. K�zl�se szerint az erd�lyi unit�riusak k�r�ben int�zked�sek t�rt�ntek a Biblia kijav�t�s�ra; D�vid Ferenc ezzel unit�rius szellem� Szent�r�st akart a n�p kez�be adni, rem�lve, hogy ha azt az eredeti �rtelemmel ford�tj�k le, benne tanai igazol�st tal�lnak.(8) Val�ban 1568-1578 k�z�tt Kolozsv�rt ismert antitrinit�rius teol�gusokb�l alakul�ban volt egy munkak�z�ss�g, mely k�pes lett volna a Szent�r�s kiad�s�ra.(9) A B�thoriak vall�spolitik�ja miatt terve nem val�sulhatott meg. Hogy a tervezett ford�t�s elk�sz�lt-e, arr�l adatok hi�ny�ban bizonyosat nem tudhatunk. Mindenesetre, ha el is k�sz�lt, a sz�veg nem maradt fenn.

4. A Szent�r�s magyar�zat�ra D�vid Ferenc nagy gondot ford�tott. A dogmatikus protest�nsok bet�szerinti �s allegorikus �rtelmez�s�vel szemben szabad, egyszer� �s hiteles sz�veg�rtelmez�s mellett foglalt �ll�st. A Bibli�nak csak egy �rtelmet tulajdon�tott, mely olyan vil�gos, hogy m�g egy "tudatlan egyszer� ember" is k�pes meg�rteni. "Nincs olyan kereszt�ny" - mondja D�vid Ferenc - "akinek az Isten annyi lelket ne adna, hogy a Szent�r�sb�l meg nem �rthetn�, mi sz�ks�ges az �dv�ss�g�re, csak a Szent�r�st meg ne vesse, mert igaz a Krisztus �g�rete : Keressetek �s tal�ltok, z�rgessetek �s megnyittatik n�ktek."(lo)

A Szent�r�s magyar�zat�hoz a nyelvek ismerete mellett n�lk�l�zhetetlen az Isten lelke �ltal megvil�gos�tott �rtelem. Az �szre val� hivatkoz�s tipikus renesz�nsz k�vetelm�ny, mely az unit�rius reform�ci�ban ny�lt antidogmatikus �ll�sfoglal�ssal p�rosult. Az �rtelem megismer� tev�kenys�g�t a szentl�lek eg�sz�ti ki, ez a Bibli�nak "igaz tan�t� �s magyar�z� mestere, vil�goss�ga �s mutat�ja, mely m�g a szeg�ny �r�studatlan parasztnak is a Szent�r�s �rtelm�t megmutatja annyira, hogy az igazs�g �rtelm�ben gyakran m�g az igen b�lcs de�kokat is fel�lm�lja."(11) A szentl�lek �ltal k�l�nb�ztetj�k meg az igazat a hamist�l, a j�t a rosszt�l �s ami isteni az emberit�l.(l2)

Biblia-�rtelmez�s�nek meghat�roz� elve volt, hogy a Szent�r�s �nmag�t magyar�zza. Egybe kell vetni az egyik �r�st a m�sikkal, s a vil�gosabbal magyar�zni a hom�lyosabbat.(l3) Arator (Sz�nt�) Istv�n tud�s�t�sa szerint "D�vid Ferenc szok�sa volt, hogy a Szent�r�st a Szent�r�ssal magyar�zta, �s ha valamely az � magyar�zat�val ellenkez� helyet hoztak fel, azonnal felhozott m�s hasonl� helyeket a Szent�r�sb�l, amelyek az � n�zet�t er�s�tett�k s ezekb�l k�vetkeztette, hogy a vele szemben felhozott v�lem�nyt hasonl� m�don kell �rtelmezni."(14)

A Szent�r�s �rtelmez�s�n�l nincs sz�ks�g�nk hagyom�nyra, az egyh�z tekint�ly�re, a zsinatok v�gz�seire, mivel ezek mind t�vedhetnek. "Ha a szent�r�s igaz �rtelm�re akarunk menni", - mondja D�vid Ferenc - "ne legy�nk emberek rabjai, az emberi v�gz�sekhez ne k�telezz�k magunkat. Az emberi v�gz�sek f�nyess�ge ugyanis mindig az igazi �rtelem fedele �s megb�nt�ja volt."(15) A Bibli�hoz szabadon �s el��t�let n�lk�l k�zeledj�nk, v�lem�ny�nket pedig ne er�szakoljuk re�. Szem el�tt tartand�, hogy a "szent�r�s �lete �s lelke Krisztus, melyet aki megismert �s igaz �rtelm�t vette, ez az eg�sz Bibli�nak magyar�zat�ban szabadon mehet. "(l6)

A Szent�r�s sz�veg�b�l D�vid Ferenc �ppen �gy, mint a t�bbi reform�tor, �nk�nyesen v�logatott �s azokhoz ragaszkodott ink�bb, melyeket tan�t�sa szempontj�b�l d�nt�nek tartott.

5. A hagyom�nyos kereszt�ny teol�gia a Biblia k�nyveit egyform�n �s egy�tt tartotta �rv�nyesnek. D�vid Ferenc ezzel szemben azt tan�totta, hogy az �- �s �jsz�vets�g, a Szent�r�s k�nyvei, �rt�kben egym�st�l l�nyegesen k�l�nb�znek. Ebben a meg�llap�t�sban m�r benne rejlett a Bibli�nak, mint emberi munk�nak a gondolata. M�ve�ben r�szletesen ismerteti a Szent�r�s k�t r�sze k�z�tti k�l�nbs�get, �s az �jsz�vets�g �rt�kpriorit�s�t, Ha az Isten igazs�g�t meg akarjuk �rteni" - mondja D�vid Ferenc - "el kell v�lasztanunk a bet�t a lelki �rtelemt�l, az �rny�kot a testt�l, a s�t�ts�get a vil�goss�gt�l, mely a k�t Testamentum k�l�nbs�g�ben mutatkozik meg... Valaki e nyilv�nval� k�l�nbs�get nem l�tja... az a t�rv�nyt az evang�liummal �sszekavarja, Krisztust elt�rli M�zessel, az �rny�kot �s a bet�t a testtel �s a l�lekkel �sszezavarja" (16) A �- �s �jsz�vets�g k�z�tti �rt�kk�l�nbs�g a "T�rv�ny" �s az "Evang�lium" ellent�t�ben t�kr�z�dik. "A t�rv�ny harc, f�lelem �s retteg�s; az evang�lium kegyelem, szeretet �s lelki vid�ms�g. Az �sz�vets�g fiai gyermekek voltak, gyermekek tan�t�sa alatt, rabszolg�k; az evang�lium alatt az emberek Isten fiai, Krisztus atya fiai."(17) "A t�rv�ny k�vetel �s v�dol, az evang�lium ezzel szemben �g�r �s felemel. A t�rv�ny elk�rhoztat, az evang�lium megment." "J�l meg kell l�tnunk; hogy M�zest Krisztussal, a t�rv�nyt az evang�liummal �ssze ne elegy�ts�k �s �ssze ne zavarjuk, mik�ppen a mai id�kben sokat cselekszik."(18) Az �jtestamentum lelke D�vid Ferenc szerint Krisztust dics��ti �s az � evang�lium�t, nem pedig M�zest vagy a t�rv�nyt. A t�rv�ny lelke a f�lelemnek, retteg�snek �s rabs�gnak lelke volt, nem a szabads�g, vagy a fi�s�g lelke, mik�nt az �jtestamentum lelke. A t�rv�nyben a test igazs�ga volt, az evang�liumban a l�lek igazs�ga mutattatik meg. "A t�rv�ny volt a j�vend� j�knak �rny�ka, az evang�lium pedig a megadott jelenval�nak vil�goss�ga. A t�rv�ny k�l�nb�ztette meg a k�r�lmet�lt zsid�kat a k�r�lmet�letlen pog�nyokt�l. Az evang�lium pedig �sszeszerkeszti �s mindenf�le szents�geket egyes�t. A t�rv�nyben cselekedeti �s testi igazs�g van, az evang�liumban pedig a l�leknek �s �letnek igazs�ga."(19)

Az �jsz�vets�g els�bbs�ge t�bbek k�z�ttt kit�nik D�vid Ferenc m�veiben tal�lhat� bibliai id�zetek �s utal�sok sz�m�b�l. �gy pl. a "R�vid magyar�zat" c. munk�j�ban az �sz�vets�gi id�zetek sz�ma 84, ezzel szemben az �jsz�vets�gi 321; "A szent�r�snak fundamentum�b�1 vett magyar�zat" c. munk�j�ban 108 �sz�vets�gi �s 247 �jsz�vets�gi id�zet tal�lhat�; "Els� r�sze a szent�r�snak k�l�n-k�l�n r�sz�b�l vett pr�dik�ci�knak" c. m�v�ben a pr�dik�ci�k alapig�i k�z�l 13 �sz�vets�gi �s 44 �jsz�vets�gi; ugyanakkor 528 �sz�vets�gi �s 860 �jsz�vets�gi id�zetet tal�lunk. "Az egy Atya Istennek �s az � �ldott szent fi�nak" c. m�v�ben az �sz�vets�gb�l 137, az �jsz�vets�gb�l 398 alkalommal id�z; a "De dualitate" c. m�v�ben 6 �sz�vets�gi �s 71 �jsz�vets�gi id�zet van. Megjegyezni k�v�njuk, hogy az �sz�vets�gb�l leggyakrabban �zsai�s k�nyv�t, az �jsz�vets�gb�l pedig az evang�liumokat �s a p�li leveleket id�zi.

6. D�vid Ferenc reform�ci�j�nak alapja �s zsin�rm�rt�ke a Biblia. "Csak az Isten ig�j�ben kell az�rt megnyugodnunk - mondja - "�s semmit azonk�v�l nem kell hinn�nk, sem cselekedn�nk, avagy rendeln�nk".(20) Hit�j�t�s�ban az igazs�g megismer�s�nek els� l�pcs�foka annak a felismer�se volt, hogy a h�roms�g dogm�j�nak m�szavai, kifejez�sei ismeretlenek a Bibli�ban. "

Sem az evang�list�k, sem az apostolok egy sz�t sem �rtak �r�saikban a l�nyeg, tulajdons�g, h�roms�g, az �r�kk�val� Fi� �s annak �r�kt�l fogva sz�let�se fel�l."(21) Ezeket a kifejez�seket a filoz�fusok �s skolasztikus teol�gusok alkott�k D�vid Ferenc szerint, akiket "szofist�k"-nak c�mzett s megvet�s�t ir�ntuk mindig kimutatta. M�lt�nytalannak tartja, hogy az antikrisztus "eretnekeknek �t�l, hogy nem akarunk imm�r hinni az �llatban, szem�lyben, term�szetben, megtestes�l�sben �s egy�b f�le szemf�nyveszt�sekben, communicatio ind�omatumban, relatiokban, notiovalit�sban, kikben � parancsol, hogy higgy�nk. De ha ezek sz�ks�gesek az �dv�ss�gre, bezzeg soha egy szeg�ny paraszt kereszt�ny nem �dv�z�l, mert � soha ezeket meg nem tanulhatja �let�ben .(22)

A Bibli�hoz val� visszat�r�s �s az igaz vall�s helyre�ll�t�sa felt�telezi a Szent�r�st�l idegen kifejez�sek elvet�s�t: ez az els� l�p�s az unit�rizmus fel�. Az igazs�g megismer�s�nek k�vetkez� l�pcs�je a h�roms�g dogm�j�nak vizsg�lata volt, amelynek eredm�nyek�nt k�ts�gbe vonta annak bibliai eredet�t. A dogma eszm�je D�vid Ferenc �ll�t�sa szerint a g�r�g filoz�fi�b�l sz�rmazik, Athanasius �s a niceai zsinat �ltal ker�lt a kereszt�ny vall�sba. "Nem tal�ljuk sehol a szent�r�sban," mondja - "hogy az isten h�roms�g vagy n�gys�g volna, vagy pedig l�nyeg, avagy szem�lyes, hanem hogy egy �s egyed�l val�... K�vetkez�sk�ppen mivel az Isten csak egy, nem lehet kett�s, sem h�rmas, sem l�nyegb�l, sem szem�lyb�l �ll�, mert � csak egy tiszta l�lek."(23) "Az egym�st�l szem�lyileg �s tulajdons�gaikra n�zve val�s�ggal k�l�nb�z� h�rom Istenr�l a pr�f�t�k �s apostolok ir�saiban sehol eml�kezet nincs. Isten a legegyszer�bb l�lek, mely �sszet�telb�l nem �llhat, megoszt�st nem t�r".(24) Konkl�zi�ja szerint: "Nek�nk nem Athanasiust, hanem amit Krisztus mond, azt kell k�vetn�nk. Senki m�s alapot nem vethet, mint amit � vetett. Emellett kell megmaradnunk . . . a mi hit�nknek igaz volta nem amaz conciliumok v�gz�s�ben, vagy amaz aty�nak gondolatj�ban er�s�ttetik meg, hanem az Istennek nyilv�nval� ig�j�ben, kit minek�nk, k�vetn�nk kell".(25)

A h�roms�ggal szemben a Bibli�nak az egy Istenr�l sz�l� tan�t hirdeti. "Nincs az eg�sz der�k Szent�r�sban vil�gosabb �s nyilv�bban val� tudom�ny, mint az egy Istenr�l val� tudom�ny, mely Istent mindenkor az �r�s a mi Urunk J�zus Krisztus szent Atyj�nak mond lenni. "(26) "A Szent�r�s egy Istent mond, nem h�rmast, egy Krisztust, nem kett�st, egy hitet, egy kereszts�get �s egy �rvacsor�t: semmit sem mond kett�snek."(27)

Isten egys�g�ben a vall�s �sszer� igazs�g�t ismerte fel. "Istent�l az emberbe oltott term�szetes ismeretek, Isten ig�je, a tapasztalat, mind meger�s�tenek abban, hogy Isten sz�m szerint egy, ki forr�sa �s eredete mindeneknek... �, mivelhogy sz�mszerint egy, t�bbfel� nem oszthat� .(28)

Isten egys�g�b�l k�vetkezett J�zus ember volt�r�l sz�l� tan�t�sa. A Biblia l�pen-nyomon az Atya �s J�zus k�z�tti k�l�nbs�gr�l besz�l. A kett� k�z�tt nincs egyenl�s�g �s l�nyegazonoss�g. Ebb�l kifoly�lag "csak az egy Istent, Krisztus Atyj�t kell seg�ts�g�l h�vni, nem pedig Krisztust, sem a szentlelket, sem a meghalt szenteket vagy m�s valakit Istenen k�v�l."(29) D�vid Ferenc bibliai alapon tagadta Krisztus istens�g�t, de tisztelte az evang�liumok tan�t�mester�t, aki �ltal Isten fiai lehet�nk. "Mik�ppen a keny�r er�s�ti �s t�pl�lj a a testet, azonk�ppen a Krisztus a mi lelk�nknek kenyere �s �lete."(30) M�ly tisztelete csend�l ki vallom�s�b�l: "Szeretem az �n Krisztusomat, hogy v�r�t kiontotta, val�ban szenvedett �s meghalt, lelk�vel pedig arra ind�t, hogy �letemet kez�be adjam �s bizonyos legyek, hogy meg�riz �s �r�k �letet ad."(31)

D�vid Ferenc teol�gi�j�t �gy foglalja �ssze: "Az eg�sz szent�r�s az egy Istenr�l tan�skodik, ki minket teremtett, �s az egy Istennek fi�r�l, J�zus Krisztusr�l, ki minket megv�ltott, �s az egy szentl�lekr�l, mellyel eljegyeztett�nk az �r�k �letre".(32)

"Akik ezt az igazs�got, hogy Isten egy, tagadj�k, a szent�r�s alapj�t �s �rtelm�t pr�b�lj�k kiszaggatni �s a szent�r�s bizonys�gait a maguk �szinte igaz �rtelm�t�l elcsavarj�k, Krisztusb�l, Isten emberfi�b�l Istent faragnak."(33)

7. D�vid Ferenc biblicizmusa igent mond az emberre, az embert k�v�nja szolg�lni. Az emberben Isten teremtm�ny�t l�tta, aki a Teremt� k�p�t �s hasonlatoss�g�t hordozza. Az els� teremt�s csak a testi �s f�ldi embert alkotta, de a m�sodikban, melyet J�zus �ltal v�gzett az Isten, az ember a "vil�goss�g fia" lett �s k�pess� v�lt Isten megismer�s�re. Ez a bels� istenismeret - a hit Isten aj�nd�ka-, mely legnagyobb m�rt�kben jelentkezett J�zusban. Ez�rt kell az evang�liumhoz visszat�rn�nk, hogy annak ismerete �ltal nek�nk is megadhass�k Isten aj�nd�ka. Hit�nket pedig szents�ges gondolatokkal, buzg� foh�szkod�sokkal bizony�tsuk be �s mutassuk meg Istennek, az emberek el�tt pedig az igazs�g cselekedet�vel.

A emberek �dv�ss�g�nek forr�sa az Isten ismeret�ben van. Nem a hagyom�ny, nem az egyh�z, nem a cselekedetek, s�t m�g nem is a puszta hit, hanem maga az ember az �dv�ss�g szerz�je, az � lelki tehets�geivel egyetemben.

Az Szent�r�s nem idegen�tette el D�vid Ferencet a vil�gt�l, ellenkez�leg ehhez val� viszonyul�s�t meghat�rozta. A szentk�nyv sz�m�ra nem egy t�voli isteni kijelent�s volt, hanem a jelen val�s�ga nemcsak egy sz�kk�r� egyh�z- �s teol�giai reform�rt dolgozott, hanem egy �j vil�g�rt is, melyet a maga oszt�lyalapj�nak megfelel�en k�pzelt el �s munk�lt. T�rsadalmi reform-ind�t�sait a Szent�r�s alapj�n alkotta, de a huszitizmus, humanizmus �s a reform�ci� t�rsadalomjav�t� t�rekv�seit is ismerte �s felhaszn�lta.

Az emberis�g j�v�j�re ir�nyul� n�zeteit a Bibli�b�l vett apokaliptikus k�pekben k�zli �s arr�l tan�t, hogy k�zel van az id�, amikor megszabadulunk az Antikrisztus fogs�g�b�l. 1570-re j�solta az igaz vall�s gy�zelm�t �s az �j vil�g elj�vetel�t, mely �r�mmel �s igazs�ggal teljes.(34)

Az elj�vend� �j vil�g, amelyet Istenorsz�g�nak, Krisztus kir�lys�g�nak, �j Jeruzs�lemnek nevezett, tulajdonk�ppen nem m�s mint a vall�sos k�pzelet sz�neivel festett eszm�nyi t�rsadalom. Reform�ci�ja nem puszt�n a teol�giai reformok�rt v�lt n�pszer�v�, hanem a szeg�ny n�p, a plebejus �s paraszti n�pt�megek �gy�nek szolg�lat��rt. Erre enged k�vetkeztetni az unit�rius reform�ci�t k�s�r� er�s t�rsadalmi fesz�lts�g.(35)

D�vid Ferenc pozit�v emberszeml�lete t�kr�z�dik abban a t�rekv�sben is, hogy az erd�lyi egyh�z egys�g�t megval�s�tsa, �s a k�l�nb�z� vall�sos meggy�z�d�sek �s csoportosul�sok b�k�s egy�tt�l�s�t lehet�v� tegye. Reform�ci�ja �ltal kiharcolt kedvez� helyzet�t nem a t�bbi hit�j�t�si ir�nyzatok �ld�z�s�re, hanem a lelkiismereti szabads�g �s a vall�sos t�relem biztos�t�s�ra haszn�lta fel. Szil�rd meggy�z�d�se volt hogy a hit k�rd�s�ben nem "a hat�s�g kardj�val, hanem az "ige igazs�g�val" �s a "l�lek szeretet�vel" kell harcolni. Nincs nagyobb esztelens�g, s�t lehetetlens�g mint k�ls� er�vel k�nyszer�teni a lelkiismeretet s a lelket, aki felett hatalommal csak Teremt�je b�r".(36) "Az egy � mag�t�l val� fels�ges Istenr�l" c. munk�j�nak Hagym�si Krist�fhoz int�zett aj�nl�s�ban a k�vetkez�ket �rja: ,;Nem aj�nlom ezt az �r�st oly form�n, hogy az ellenkez� f�l �r�s�nak olvas�s�t�l el akarn�m vonni Nagys�godat. Hanem ugyan k�v�nom �s azon k�rem Nagys�godat, hogy azokat is olvassa el �s pr�b�lja meg, melyik f�l az � magyar�zat�ban k�veti ink�bb a Szent�r�snak egyenes foly�s�t."(37)

A tordai orsz�gy�l�s 1568-ban a d�vidferenci reform�ci� szellem�ben mondta ki, hogy minden pr�dik�tor a saj�t felfog�sa szerint hirdesse az evang�liumot, �s hogy tan�t�s�rt ne fenyegess�k fogs�ggal vagy elbocs�t�ssal, mert "a hit Istennek aj�nd�ka, ez hall�sb�l l�szen, mely hall�s Istennek ig�je �ltal vagyon." Egy�ttal a k�zs�g jog�v� tette, hogy olyan pr�dik�tort tartson "kinek tan�t�sa � nekie tetszik".(38) Enn�l messzebbre a lelkiismereti szabads�g ter�n egyik eur�pai orsz�g sem ment el a 16. sz�zadban. Amit a humanist�k elm�letben hirdettek, azt D�vid Ferenc a Biblia alapj�n gyakorlatilag t�rekedett megval�s�tani.

8. D�vid Ferenc biblicizmus�ban feleletet tal�lunk reform�tori ideol�gi�j�nak eredet�re n�zve is. Ismeretes, hogy teol�giai ellenfelei, akik diszkredit�lni akart�k �t �s reform�ci�j�t, eretneks�ggel v�dolt�k: hogy tan�t�sa antitrinit�rius eretnekt�l sz�rmazik, mint pl. Sabellius, �rius, Serveto, Socinus, Blandrata; hogy vall�s�t a Talmudb�l vagy a Kor�nb�l mer�tette. D�vid Ferenc a v�dakkal szemben sz�mtalanszor kijelentette, hogy tan�t�s�t nem az �kori vagy a 16. sz�zadbeli antitrinit�riusokt�l vagy humanist�kt�l k�lcs�n�zte. Reform�ci�j�val nem �j dolgot kezdett; az egy Istenr�l sz�l� tan�t�sa r�gi igazs�g. melyet a Bibli�b�l ismert meg �s tette k�zkinccs� Erd�lyben. Val�j�ban � nem tett m�st, mint a tud�s; a humanizmus; a reform�ci� felismer�seit a Szent�r�ssal hozta �sszhangba. Nyilakozatai k�z�l �rdemesnek tartjuk kiemelni a k�vetkez�ket: "Nem pozdorj�b�l sem szalm�b�l �p�tj�k hit�nknek vall�s�t, hanem az eg�sz der�k szent�r�snak foly�s�b�l" (39) "Az igaz �s bossz��ll� Istenre hagytam magam �s arra az igazs�gra melyet nem a Kor�nb�l; sem Servetusb�l, hanem az �l� Isten ig�j�b�l tanultam, tan�tottam �s tan�tom. (40) "Ne �ll�tsa senki, hogy mi �j tudom�nyt kezdett�nk volna hirdetni, hanem meg�rtse minden ember, hogy mi azon r�gi evang�liumot pr�dik�ljuk, melyet Szent P�l �s a t�bbi apostolok hirdettek.

"A mi hit�nknek fundamentuma, melyben az �r�k �let helyeztetett, a pr�f�t�knak �s apostoloknak �r�s�b�l v�tetett" (41)

9. D�vid Ferenc biblicizmusa a hit �s a hum�n�m �sszef�gg�s�ben nyitott�, a vall�sos �letet dinamiz�l�i az ember meg�jul�s�t szolg�l� �s a "semper reformanda" elv mozgat� erej�v� v�lt. A Szent�r�shoz val� ragaszkod�s az unit�rius reform�ci� ismertet�je �s meghat�roz� jegye lett. Ez t�kr�z�dik a kort�rs - ellenf�l, Leleszi J�nos, az Erd�lybe befogadott jezsuit�k vezet�j�nek meg�llap�t�s�b�l is: "Nagys�gos fejedelem tudja, mi az � (ti. unit�riusok) alapt�tel�k : azon k�v�l, amit a szent�r�s kifejezetten tan�t, semmit sem kell elfogadni (42). A korabeli zsinatok, disput�k �s hitvit�z� dr�m�k is err�l tan�skodnak.

Az 1566. m�rcius 15-i tordai zsinat t�bbek k�z�tt kimondja azt is, hogy J�zusr�l "nem kell szofista m�dra azt kutatni, hogy az Aty�nak l�nyeg�b�l vagy szem�ly�b�l sz�rmazott-e, err�l a szent�r�s sehol sem eml�kezik. "(43)

Az 1566. �prilis 24-27. napjaiban Feh�rv�ron tartott hitvit�z� zsinaton D�vid Ferenc �s t�rsai kiny�lv�n�tott�k, hogy az istenfogalommal kapcsolatos skolasztikus kifejez�seket, mint pl. essentia, substantia, persona, .natura stb. el kell hagyni, mert ezek nem a Bibli�b�l, hanem a filoz�fusokt�l erednek.(44)

Az 1568. m�rcius 8-18-i feh�rv�ri hitvit�n a vit�z� felek elfog�dt�k, hogy a hitt�teleket csak, Isten vil�gos ig�ivel lehessen bizony�tani �s a Szent�r�s kifejez�seivel. A hitvit�r�l kiadott jegyz�k�nyv tan�s�tja, hogy D�vid Ferenc t�teleit �s hitvall�s�t gazdag bizony�t� bibliai helyekkel t�masztja al�. Jellemz� az is, hogy a hitvit�n D�vid Ferenc �s t�rsai magukat "ministri professiones evangelicae" ezzel szemben M�liusz P�ter �s t�rsai ;,ministri ecclesiarum in Hungaria et Transilvania qui catholicam doctrinam de Deo profitentur" n�ven nevezt�k.(45)

Az 1569. �vi v�radi hitvit�n Bekes G�sp�r, a fejedelem nev�ben azt k�v�nta a r�sztvev�kt�l, hogy a "vitatkoz�s csak a szent�r�sb�l legyen".(46)

A helv�t-unit�rius hitvit�kr�l h�rom hitvit�z� dr�ma eml�kezik meg. Kisebb jelent�s�g� a "V�radi kom�dia" c�m�, melyben a szerz� egy mag�nvit�t mutat be k�t szerepl�vel: a v�radi h�roms�ghiv� h�zigazd�val, Jacobus Czak� Turi, �s unit�rius vend�g�vel, Stephanus Szab� Oroszh�zi, erd�lyi "unius dei cultor". Mindk�t szem�ly �s maga a vita is k�lt�tt. Az unit�rius vall�sr�l vitatkoznak an�lk�l, hogy egym�st meg tudn�k gy�zni. V�g�l is �sszevesznek �s a gazda el�zi vend�g�t. Jellemz� a h�zigazda meg�llap�t�sa unit�rius vend�g�nek bibliaismeret�r�l: "Bizony mondom, hogy igen tudja forgatni az �r�st, az �n f�ldim, valahol tanulta".(47)

Egy elk�pzelt hitvita par�di�j�t tartalmazza a "Debrecem disputa", mely a M�liusz P�ter vezette k�lvinista p�rt �s Varga - alias D�vid - Ferenc �s t�rsai k�z�tt folyt le. Az eg�sz vit�ban D�vid�kat megk�l�nb�zteti a m�sik f�lt�l az, hogy �k csak a Szent�r�sra �p�tenek, �s hogy "textus szer�nt" k�v�nnak az ellenf�lt�l is bizonys�got; az unit�riusok gy�znek, mert M�liusz�k nem tudnak olyat id�zni, s �gy tan�t�suk : ;,emberi tal�lm�ny"-nak bizonyult. Jellemz�, hogy Varga Ferenc a vit�ban a Vulgat�t nem fogadja el, mert meg�llap�t�sa szerint ami az Isten k�nyveiben nem volt benne, a h�roms�got, "Hieronimus orc�tlans�ga t�tte b� hozz�ja", �s az igaz Bibli�b�l ki is tudj�k azt. Gy�rgy kardin�lis, a vita egyik helv�t szerepl�je egyenesen M�liuszt hib�ztatja, ami�rt magyar k�nyveket adott ki, �s most m�r paraszt is kibet�zheti, hogy benne van-e a Szent�r�sban a h�roms�g vagy nincs: Arr�l is panaszkodik, hogy nincs nyugta a parasztokt�l, r�mennek, hogy mutassa ki hol a szenth�roms�g a Bibli�ban.(48)

A harmadik hitvit�z� dr�ma az 1588. augusztus 27-31. k�z�tt val�ban megt�rt�nt "P�csi disput�"-r�l sz�l. A vita P�csen, a r�ckevei reform�tus pr�dik�tor, Skaricza M�t� �s a p�csiek unit�rius pr�dik�tora, V�laszuti Gy�rgy k�z�tt zajlott le. T�rgya az unit�rius vall�s volt. A disputa a k�v�nt eredm�nnyel �rt v�get: Skaricza M�t� nem fogadta el ugyan az unit�riusok tanait, de elismerte, hogy �k is a Szent�r�sb�l keresik az igazs�got, teh�t nem mondhat�k eretnekeknek.(49)

10. A Szent�r�s D�vid Ferenc identit�s�nak alkot� r�sze �s teol�giai rendszer�nek fundamentuma, en�lk�l sem �t, sem reform�ci�j�t nem �rthetj�k meg. A "k�nyvek k�nyv�t" a vall�sos �let leggazdagabb forr�s�nak tartotta, annak az er�s alapnak, amelyr�l a vall�st reform�lni lehet �s az apostoli egyh�zat �jra lehet alkotni. Semmi tekint�lyt rajta k�v�l nem ismert el. Mindent neki rendelt al�; vele m�rte le a vall�s �s erk�lcs vil�g�t. F� t�rekv�se volt min�l k�zelebb ker�lni hozz�, mert benne minden megtal�lhat�, amire egy igaz kereszt�nynek sz�ks�ge van. Meg�t�l�se szerint "mindazok, amik az evang�liumban �s az apostolok �r�saiban foglaltaknak s az �dv�ss�g alapj�t illet�leg a pr�f�tai �r�sokkal megeggyeznek, tov�bb� Isten tisztelet�nek �s segits�g�l hiv�s�nak igaz m�dj�t tartalmazz�k, az id�k v�gezet�ig fognak tartani. Mindazok pedig, amik id�legesek, Istent�l el�re megszabott id�pontig fognak tartani. (50)

A kereszt�nyeknek, �ll�tja D�vid Ferenc, J�zust�l �s tan�t�s�t�l kell f�ggni�k.(5l) "El�gedj�nk meg Krisztus vil�gos �s egyszer� tan�t�s�val, mid�n ezt mondja: az pedig az �r�k �let, hogy t�ged (szerelmes Aty�m) higgyenek egyed�l bizony Istennek, �s hogy J�zus az elbocs�tott Krisztus. Aty�mfiai, kereszt�nyek, ha ez az �r�k �let, mit k�v�nunk t�bbet? Hiszen csak az �r�k �letet �s az �r�k boldogs�got keress�k. S ha ezt megtal�ljuk az egy Atya Isten �s J�zus Krisztus ismeret�ben, mit bujdosunk az Antikrisztus �tj�n? J�l hallod, Krisztus Urunk nem tan�t sem a l�nyegr�l, sem a szem�lyr�l, sem az �r�kt�l fogva val� Fi�r�l, sem a kett�s Krisztusr�l. De tan�t az egy Atya Isten ismeret�r�l, aki egy bizonyos Isten, �s a n�z�reti J�zusr�l, aki a Krisztus, az igaz Messi�s."(52) … "Disput�ljanak az emberek valamig akarj�k, h�nyj�kvess�k a szem�lyeknek sokas�g�t, de ez az �r�k �let, hogy csak t�gedet egyed�l val� Istent ismerjenek, �s akit elk�ldt�l a J�zus Krisztus".(53) - Ebben l�tjuk D�vid Ferenc biblicizmus�nak kifejez� �sszefoglal�s�t.

A. d�vai v�r halottja sz�zad�nak a j�v� fel� b�tran halad� reform�tora volt. Bog�ti Fazekas Mikl�s a kort�rs �gy jellemezte, mint "theologus incomparabilis".(54)

� viszont az �jsz�vets�g szellem�ben "a megfesz�lt J�zus Krisztus szolg�j�"(55)-nak nevezte mag�t. Tal�l� �s min�s�t� is egyben ez az elnevez�s, mert D�vid Ferenc J�zus tan�tv�nyak�nt az igazs�g szeret�je volt. Isten t�rv�ny�t k�vette �s Isten egyh�z�nak �p�t�s�t kereste. �lete Isten �s ember szolg�lata volt a Szent�r�s alapj�n. Radik�lis reform�ci�ja �s az unit�rius egyh�z megalap�t�sa, a lelkiismereti szabads�g �s a vall�sos t�relem biztos�t�s��rt folytatott k�zdelme - ez az � �let�nek maradand� �rt�ke.

"Semmif�le m�lt nem v�sz el soha: valahol �s valahogy megmarad valamiben �s munk�l a jelenben, mert az�rt volt, hogy a jelen egy hossz� �s sz�les k�pr�zat�t megteremtse. A m�lt �s m�ltunk nem v�sz el soha" (Ga�l G.). Igy �rizz�k, �lj�k �s vissz�k magunkkal a 400 �ves m�ltb�l D�vid Ferenc �letm�v�t.

Dr. Erd� J�nos

JEGYZETEK

1. D�vid Ferenc hal�l�nak idej�r�l ellentmond�sos tud�s�t�sok maradtak fenn. Haner Gy�rgy (Historia ecclesiarum Trans-sylvanicarum. Majnafrankfurt �s Lipcse, 1694. 301.), Lampe Frigyes Adolf-D. Ember P�l (Historia eccleslae reformafae in Hungaria et Transylvania. Utrecht 1728. 304./, A. Sz�kely S�ndor (Unit�rfa vall�st�rt�netei Erd�lyben. Kv. 1839. 82.) (mind 1579. j�nius 6-ra teszik a reform�tor hal�l�t. Bog�ti Fazekas Mikl�s napt�r-feljegyz�s�ben 1579. november 7-e szerepel) Pokoly J�zsef, Bog�thi mag�r�l �s D�vld Ferenczr�l. KerMagv 37/1902. 265. (K�nosi T�zs�r J�nos-Uzoni Foszt� Istv�n (Historia eccIesiastica Transilvano-Unitaria. I/A. 189), Jakab Elek (D�vid Ferencz eml�ke. Bp. 1879. 243.) M�s t�rt�n�szek szerint a reform�tor 1579. november 15-�n halt meg. Az unit�rius egyh�z ez ut�bbi id�pontot fogadta el. (L�sd: Ferencz J�zsef, Unit�rius kis t�k�r. Cluj-Kolozsv�r 1930. 39.; N�ggsz�z �v. 1568-1968. Kv 1968. 25.). V�lem�ny�nk szerint Bog�ti Fazekas Mikl�s k�zl�se tekinthet� hitelesnek.

2. Sebesi P�l a Honterus alap�totta brass�i gimn�zium anyak�nyv�ben, az 1545-ben beiratkozott tanul�k k�z�tt tal�it "Franciscus Colosvarinus" nev� di�kot D�vid Ferenccel azonos�tja. Ezen az alapon felt�telezi, hogy a feh�rv�ri iskola elv�gz�se ut�n Brass�ban folytatta tanulm�nyait. (A brass�i �s szebeni gimn�ziumok unit�rius di�kjai a XVI-XVIII. Sz�zadban. KerMagv. 85/1979.55)

3. R�vid magyar�zat mik�ppen az Antichristus azigaz Istenr�l valo tudomant meg homalositotta.Gyv. 1567. Fakszimile kiad�s Kv 1910.32. Ez ut�bbi kiad�sb�l vessz�k az id�zeteket (RMNY 232)

4. Veress Endre (kiad�), Epistolae et acta jesuitarum Trans- sylvaniae temporibus principum B�thorry (1571-1613). Bp. 1911. I. 185.

5. Erasmus, �jtestamentum�nak 3. kiad�s�ban k�nytelen volt az 1Jn 5,7 verset vissza�ll�tani, mivel ellenfelei szenth�roms�g tagad�ssal v�dolt�k. Az eretneks�g v�dja ellen �rt munk�j�ban megjegyzi, hogy Krisztust az �jsz�vets�gben ritk�n nevezik Istennek, �s hogy a Szentlelket az Ujtestamentum soha nem nevezi Istennek. (Adversus monachos quosdam Hispanos. Opp. IX. 1023, 1040, 1050.)

6. Els� resze az Szent Irasnac. Gyv (1569). B i i lev. (RMNY 269)

7. Atheismi Lufheri Melanchtonis, Calvini, Bezae, Llbiquitariorum. Anabaptistarum, Picardorum, Puritanarum, Arianorum et aliorum nostri temporibus haereticorum. Vilnae 1586. 74-75.

8. Uo. 74-75.

9. Jakab Elek, D�vid Ferencz eml�ke. Bp. 1879.211; G�l Kelemen, A kolozsv�ri unit�rius kotl�gium t�rt�nete. 1935. II. 383.; Sandius, Ghristopher, Bibliotheca antitrinitariorum. Frei- stadt 1684. 57.

10. R�vid magyar�z�t. 84. -

11. Uo. 84; l�sd m�g: R�vid utmutatas az Istennec ig�inec igaz �rtelm�re. Gyv 1567. L. ij - L iij lev. (RMNY 233).

12. Els� r�sze a Szent Irasnac. II. pr�dik�ci� Istenr�l.

13. Uo. Bi lev.; v�. R�vid magyar�zat. 84-85, 87=88.

14. Veress E. . i. m. 185. 1

5. R�vid magyar�zat: 84-8~�; 87-88; Els� resze az Szent Irasnac. B �i lev:

16. Az egy � magatol valo fels�ges Istenr�l �s az. � igaz. Fiarol, a nazareti Jezusrol. Kv 1571. Cij-C �j; F ij lev. (RMNY 304).

17. Uo. H �j - HIK lev.; v�. R�vid magyar�zat. 85.

18. R�vid �tmutatas az Istennec igeienec igaz ertelmere. O �j lev.

19. Els� resze az Szent Irasnac: G � lev.

20. R�vid maggar�zat. 83.

21: Az egy � magatol valo fels�ges Isfenr�l. N - M -iij lev. ; v�. Els� resze az Szent Irasnac. B iii lev.

22. R�vid magyar�zat. 12-13.

23. Az egy � mag�f�l val� fels�ges Istenr�l. A ijj lev.

24. Refutatio scripti Georgii Maioris. Kv 15.69: H h lev. (RMNY 272)

25. Els� resze az Szent Irasnac. Ev lev; Az Szent Irasnac fundamentomabol v�tt magyar�zat. Gyv 1568. E lev. (RMNY 253)

26. R�vid rnaggar�zat. 14; l�sd m�g: Az egy Attia Istennec, �s az � �ldott Szent Fianac, az Iesus Christusnac Istens�gekr�l Igaz vall�st�tel. Kv I571. J iij l�v.

27. R�vid magyar�zat 14:

28. De dualitate - �rtekez�s a kett�s Istens�gr�l. (ford. M�kos Albert) Kv 194~. 24. 29. Uo. 27., 44.

30. Els� r�sze az Szent Irasnac: VII. pr�dik�ci� J�zusr�l.

31. Uo. A s lev.

32. R�vid magyar�zat. 64.

33. De dualitate. 27.

34. R�vid magrgarazat. 41., 52.; l�sd m�g: El� resze az Szent Irasnac. IV. pr�dik�ci� J�zusr�l: 35. Pall, Francisc, Framintarile sociale si religiosase din Gluj in jurul anului 1570. Cluj, 1962. ; G�ldenberg, Samuil, Clujul in secolul XVI. Bucuresti, 1958.; Pirn�t, Antal, Die Ideologieder Siebenb�rger Antitrinitarier in den 1570er Jahren. Bp. 1961

36: Refvtati� scripti Petri Melii. Gyv 1567. Epistola Dedicatoria (RMNY 231).

37. Az egy � magatol valo fels�ges Istenr�l. Hagym�ssi Krist�f-hoz int�zett aj�nl�s.

38: Erd�lyi orsz�ggg�l�si eml�kek. Bp. 1877. II. 343.

39. R�vid �tmutatas az Istennec igeienec igaz �rtelmere. A ij lev.

40. .Az egy � magatol valo fels�ges Istenr�l. b lev:; l�sd m�g: Az egy Attia Istennec, �s az � �tdott Szent Fianac. Hhh ij lev.

41 Az egy � magat�l val� fels�ges Istenr�l. A lev.

42. Bodor Andr�s (ford�t�), �jabb adatok egy n�gysz�z�ves perr�l. Ker. Magv. 77/1971. 59.

43. Lampe, Frigyes-Debreceni Ember P�l, Hisforia ecclesiae ref. in Hungaria et Transrylvania. Utrecht i728. 147-148 ;l�sd m�g: Catechismus ecclesiarum in natione Hungarica per Transrylvaniam. Kv 1566.

44. Kathona G�za, A heidelbergi k�t� de form�l�d�sa az antitrinif�rizmussal v�vott harcokban. (A heidelbergi k�t� t�rt�nete Magyarorsz�gon) Bp. 1965. 99-111. A gyulafeh�rv�ri els� hitvita t�rt�net�t t�rgyal� �sszefoglal�sok: Jakab Elek, i. m. 72-?3. - Pokoly J�zsef. Az erd�lyi reform�tus egyh�z t�rt�nete. Bp. 1904. I 191-193. - Borb�ly Istv�n. A magyar unit�rius eygh�z hitelvei a 16. sz�zadban. Kv 1914. 11-12; A mai untt�rius hifelvek kialakul�s�nak t�rt�nete. Kv 1925. 17 ; R�v�sz Imre, Magyar reform�tus egyh�zt�rt�net. Debrecen 1938. I. 156-157. A gyulafeh�rv�ri els� hit vita t�teleit, valamint az 1566. m�jus 19.-�n tartott marosv�s�rhelyi zsinat hat�rozatait az 1566-ban megjelent Catechismus Ecclesiarum Dei.. F2-G3 levelein tal�lhat� Sententia Concors" c. munk�lat tartalmazza.

45. Brevis enarratio dispvutationis Albanae. Gyv 1568. A. ii-B ij. (RMNY 247); l�sd m�g: Lampe-Ember i. m. 254-255; Jakab E. i. m. 103 -128.

46. Az v�radi dispvtacionac avagy vetelkedesnec az egy Attva Istenr�l �s annac Fiarol az Iesus Chrisfusrol �s a Szent l�lekr�l igaz�n valo el� sz�mlal�ssa. Kv 1569(1570) A lev. (RMNY 286). Sz�vegkiad�s�t Nagy Lajos �s Sim�n Domonkos rendezte sajt� al�: A nagyv�radi disputatio c�men, Kolozsv�r, 1870

47. K�nosi T�zs�r J.-Uzoni Foszt� I. i. m. I. 132; Borb�ly I., Adal�k XVI. sz�z�vi dr�mairodaimunk f�rt�net�hez. Ker. Magv. 44.(1909)97.; A magyar irodalom t�rt�nete. I. r. Bukarest 1950, 97.

48. Alszegi Zsolt, Magyar dr�mai eml�kek. Bp 1914, 118.; l�sd m�g: Kanyar� Ferenc, Disputatio Debrecensis. Koszor�, 1879, 343-366; Firtos Ferenc; A debreceni disputa. Sz�szv�ros 1917; Horv�th J�nos, A reform�ci� jegy�ben. Bp. 1967, 359; Esze Tam�s, A debreceni disputa, Studia et Acta sorozatban II. Bp. 1967, 433-472; Varjas B�la, A reform�ci� dr�m�i. (A magyar irodalom t�rt�nete 1600-ig. Bp. 1964, 356-362.)

49. V�laszuti Gy�rgy, A Petsi kerezttien rendnek meltatlan preaedikatoranak Valazuti Georginek Scarica Matheoal, az kevieknek tiszteletes �s b�cs�letes praedilratoranak Petsen valo bezelgeteseknek. K�zirat 41. lev Kanyar� Ferenc, Unit�riusok Magyarorsz�gon a XVI. �s~XVll. �vetben. KerMagv. Borb�ly I. Unit�rius iskoladr�m�k a XVI. sz�zadban. Itk. 1913. 326-333 N�meth S. Katalin A p�csi disputa sz�vegeir�l Szeged 1973, 75-76. D�n R�bert, a "p�csi disputa", Itk. 1978. 1-14. A p�csi disputa sz�vege els�izben r�videsen nyomtat�sban is megjelenik a MTA kiad�s�ban N�meth S. Katalin �s D�n R�bert gondoz�s�ban.

50. De dualitate. 48.

51. Az Szent Irasnac Fundamentomabol v�tt magyarazat. Gyv. 1568. B � lev. (RMNY 253)

52. Az egy � magat�l val� fels�ges Istenr�l. K iij. - L lev.

53. R�vid magyar�zat. 91.

54. Pokoly J�zsef, Bog�thi mag�r�l �s D�vid Ferenczr�l. Ker. Magv. 37(1902) 265.

55. D�vid Ferenc t�bb munk�j�ban igy nevezi mag�t: "a megfesz�lt Jesus Christusnac szolgaia , l�sd pl. R�vid magyar�zat. Els� resze az Szent Irasnac. R�vid �tmutatas az Istennec igeienec igaz ertelmere. Az Szent Irasnac fundamentomabol v�tt magyarazat. Az egy � magatol valo fels�ges Istenr�l stb.

56. Ga�l G�bor



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Biblia �s bibliai tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.61 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::