Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 21, 2006 05:12 CDT

J�zus Istenfogalma

Dr. Erd� J�nos

Szerz�: . 912 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


A vall�s k�z�ppontja az istenfogalom, erre a. meg�llap�t�sra jut minden vall�st�rt�neti �s vall�sfiloz�fiai vizsg�l�d�s. A vall�s eg�sz vil�ga, a hit �s erk�lcs viszonya, a kultusz, a vall�si k�z�ss�g, mind az istenfogalom milyens�g�t�l f�gg. Isten n�lk�l vall�sr�l a sz� igaz �rtelm�ben nem besz�lhet�nk.

1. Az istenfogalom legfejlettebb form�j�val J�zus tan�t�s�ban tal�lkozunk. Vall�s�nak vil�g�t az Istenr�l alkotott felfog�sa hat�rozza meg; ehhez igazodik Istenorsz�g�nak evang�liuma, �s ez a m�rt�ke az egy�n minden vall�si �ll�sfoglal�s�nak. J�zus istenfogalma az �sz�vets�gben gy�kerezik �s mag�n hordozza kora vall�si m�vel�d�s�nek befoly�s�t. Forr�sa �s meghat�roz� jegye Isten tapasztal�sa a l�lek term�szetes er�i �ltal. Istenismeret�nek kiindul�si pontja Isten �s ember, teremt� �s teremtm�ny megk�l�nb�ztet�se. �lete �s tan�t�sa t�kr�zi, hogy Istennel szemben mennyire �rezte emberi mivolt�t. A teremtm�ny Isten l�ny�t �s tulajdons�gait csak "r�sz szerint", "t�k�r" �ltal ismerheti meg, mivel Isten t�bb, mint amennyit r�la a hit �ll�t �s a l�lek ismer. "Isten nem kiz�r�lagosan olyan, amin�nek mi elk�pzelj�k, hanem olyan is, meg ezenk�v�l m�s is. Mi Istenr�l csak annyit tudunk, amennyit � �nmag�r�l a mi f�ldi �s emberi viszonyainknak megfelel�en vel�nk k�z�lni j�nak l�tott. Mi csak az ember vil�g�ban l�that� Istent ismerj�k, s azt is csup�n t�red�kesen."(1) Isten �r�kk� megmarad az ismert �s m�gis ismeretlen Istennek.

Istenr�l csak annyit tudunk felfogni, amennyit emberi fogalmakba is foglalhatunk, a t�bbi csup�n �rz�s, �lm�ny alakj�ban �l lelk�nkben. A teol�gia fogalmai azonban nem el�g teherb�r�k, kifejez�k a szem�lyes isten�lm�ny bemutat�s�ra. Isten "eg�szen m�s", nagyobb �s t�bb ann�l; hogy a mi fogalmunkba z�rhassuk; �t csak a teremtm�ny hasonlatoss�g�ra alkotott fogalmak seg�ts�g�vel fejezhetj�k ki. J�zus is amikor Istenr�l besz�lt; nem tehetett m�st, mint hit�b�l anal�g fogalom nyelv�re ford�totta �t az �rtelem felismer�seit az isteni l�nyegr�l. Istenismeret�t a mindennapi �let �br�zol�s�ban, a k�zvetlen tapasztalat nyelv�n, egyszer� emberi szavakkal �s term�szetes m�don fejezte ki, Istenr�l mindig hittel sz�lott �s a tan�s�gt�tel erej�vel. Istenismerete ez�rt �letszer� �s emberk�zels�gi.

2. J�zus istenismerete nem merevedett dogmatikus fel�p�tm�nyny�; teol�gi�ja sincs az "Istenr�l sz�l� tudom�ny" �rtelm�ben. Isten nem volt probl�ma sz�m�ra, hanem val�s�g: a j�s�g, igazs�g �s szeretet szem�lyes val�s�ga. Isten l�tel�re �s tulajdons�gaira vonatkoz� elvont k�rd�sekkel nem foglalkozott. �t Isten tapasztal�sa, l�t�nek spont�n megragad�sa �rdekelte. Nem fogalmakat tan�tott Istenr�l, hanem egyszer�en hitt Istenben, "aki van" �s "aki vel�nk van". Isten a hitben �l a hit sz�m�ra felt�tlen�l l�tezik. Ez volt J�zus meggy�z�d�se.

3. Isten �l� �s �letet ad� val�s�g, J�zus szerint aki k�zt�nk �s benn�nk �l, �s mi �benne l�tez�nk (ApCsel 17,28). Sz�m�ra Isten volt minden �s � eg�szen Isten� a b�lcs�t�l a keresztf�ig (Lk 2,49, Mk 15,34; Lk 23,46).

Minden helyzetben tapasztalta gondvisel� szeretet�t; Istenre hallgatott �s akarat�hoz igazodott. �let�ben minden �r�m Isten ir�nti h�laad�s volt, minden szenved�s �s b�nat pedig Isten akarata el�tti meghajl�s. Isten �l� tapasztal�sa tette �let�t harmonikus, szolg�l� �lett� (Mk 1,15; Lk 2,15):

4. Isten jelenlev� val�s�g is J�zus hit�ben. Istent l�tta �s tapasztalta minden�tt. A lelk�ben nem v�rt m�st, mint az Isten l�t�s�t, istenk�zels�g �rz�s�t �s az ut�na val� v�gy�d�s kiel�g�t�s�t, valamint gy�zelmet a rossz felett.

J�zus nem �llott meg Isten val�s�g�nak felismer�s�n�l. Feleletet keresett az isten-probl�ma nagy k�rd�s�ire: ki �s milyen az Isten? A hit sz�m�ra elker�lhetetlen ez a k�rd�s. Ha ugyanis Istent nem gondoljuk el valamilyennek, akkor tulajdonk�ppen nem is besz�lhet�nk l�t�r�l.

5. Az Isten egy, ez a J�zus els� meg�llap�t�sa. Az egy isten gondolata J�zus el�tt felmer�lt m�r n�h�ny �kori vall�sban is, de csak mint id�nk�nt felvillan� szikra a hit egy�nis�geinek lelk�ben. A vall�st�rt�nelemben el�sz�r a zsid� vall�s isteneszm�je fejl�d�tt monoteizmuss�: Az �sz�vets�g �s a judaizmus tan�totta el�sz�r, hogy Isten egy (2M�z 20,3; 5M�z 4,35, 39; 6,4; �zs 44,6, 8; 45,5). Az �sz�vets�gi monoteizmus klasszikus �sszefoglal�sa: "Halljad Izrael: az �r; a mi Isten�nk egy �r" a judaizmus hitvall�sa, �s minden teol�giai tan�t�s�nak alapja lett. A zsid� vall�s monoteizmusa azonban m�g nem volt teljes �s tiszta egyistenh�v�s. J�hve egy, de mindv�gig a kiv�lasztott zsid� n�p istene marad. Hatalma a zsid� n�phez val� viszonya szerint nyert jelent�s�get �s arra szolg�lt, hogy vele a kiv�lasztott n�pet boldog�tsa. J�hv� csak a zsid� n�pet szereti �s ez�rt t�le alattval�i h�s�get, engedelmess�get k�v�nt. M�s, idegen istenek im�d�sa J�hve ir�nti h�tlens�get; a legs�lyosabb b�nt jelentette: "Vigy�zz magadra, hogy el ne feledkezz�l az �rr�l; aki kihozott t�ged Egyiptom f�ld�r�l, a szolgas�gnak h�z�b�l. F�ljed az Urat, a te Istenedet, � neki szolg�lj" (5M�z 6,12-13).

J�zus v�ltozatlan �tvette az �sz�vets�g egyisten tan�t. Err�l tan�skodik az �r�stud�val folytatott vit�ja is, mid�n arra a k�rd�sre, hogy "melyik az els� minden paranesolatok k�z�tt"; felelet�ben sz�szerint id�zte a T�rv�ny summ�j�t:" Halljad Izrael: az �r, a mi Isten�nk egy �r". Ehhez kapcsolta azut�n az Isten �s ember ir�nti szeretet k�teless�g�t. Figyelemrem�lt� t�ny, hogy az �r�stud�, mint az �sz�vets�gi monoteizmus h�ve, elismerte J�zus istentan�nak helyess�g�t:"J�l van, Mester, gaz�n mondod; hogy egy Isten van �s nincsen k�v�le m�s" (Mk 12,29-32). Az egyisten milyens�ge tekintet�ben J�zus gy�keresen elt�r az �sz�vets�g hagyom�nyos istentan�t�l. Monoteizmus�nak istene nem nemzeti, hanem egyetemes Isten, akinek l�nyege a szem�lyv�logat�s n�lk�li j�s�g �s igazs�g minden teremtm�nye ir�nt.

Ez az etikai monoteizmus nem maradt elm�leti hitigazs�g J�zus sz�m�ra, hanem levonta a k�vetkeztet�seket �s alkalmazta azokat tan�t�s�ban.

Isten egys�ge l�pten nyomon visszahangzik az �jsz�vets�gi k�nyvekben(2), mely az evang�lium lend�t� erej�nek bizonyult a politeizmus, f�lelem, a term�szet szolgas�ga; a barb�rs�g �s az embertelens�g minden form�ja elleni k�zdelemben. J�zus etikai monoteizmusa az istenfogalom legmagasabb fejletts�gi fok�t k�pviseli a vall�s t�rt�net�ben.

6. Isten l�nyege a szellem (Jn4,24; 2Kor 3,17). Enn�l kifejez�bb l�nyegmeghat�roz�st adni Istenr�l nem lehet. A szellem l�tez�se m�dj�t tekintve csak szem�lyes lehet: J�zus is a szem�lyis�gnek t�k�letes megval�sul�s�t hitte Istenben, mely a tiszta szellemis�g fogalm�ban old�dik fel, levetk�zve mag�r�l minden emberi von�st. Isten mint szellem: f�ggetlen, l�thatatlan �s semmif�le form�ban ki nem �br�zolhat�. Ez�rt fordult el J�zus az emberk�z alkotta b�lv�nyt�l �s vetett meg mindenf�le isten�br�zol�st. Isten szem�lyis�ge eg�szen m�s, mint a mi�nk. � t�k�letes szem�lyis�g; mi, teremtm�nyek, ennek csak egy halv�ny m�solat�val rendelkez�nk(3).

J�zus hitte, hogy mi csak a szem�lyes �l� Istennel l�tes�thet�nk kapcsolatot, aki szeret minket, gondot visel re�nk, megbocs�tja b�neinket �s el�seg�ti t�k�letesed�s�nket. Mi csak a szem�lyes �l� Istent tudjuk szeretni �s hozz� gyermeki bizalommal im�dkozni.

Isten l�nyeg�b�l k�vetkezett J�zusn�l, hogy a ;,k�v�lr�l j�v� vall�s �s k�ls�s�gekb�l t�pl�lkoz� vall�soss�g helyett a bel�lr�l j�v� hitet �s a l�lekb�l t�pl�lkoz� vall�soss�got" tan�totta. A teremt� �s teremtm�ny egym�shoz val� viszonya is enn�fogva csak szellemi lehet; Isten tisztelet�nek pedig egyetlen lehets�ges �s m�lt� form�ja l�tezik: a l�lekben �s igazs�gban val� im�d�s (Jn 4,24). Isten im�d�sa, J�zus szerint; vall�si aktus, amelyben a sz�v tisztas�ga, a l�lek magatart�sa �s a hit erk�lcsi �rt�keinek megval�s�t�sa a fontos (Mt 5,44; l2;50; Mk 3,35).Ez az �j j�zusi istentisztelet l�nyeg�ben nem m�s, mint a kereszt�ny �letform�l� hit megnyilv�nul�sa, az emberszeretet gyakorl�sa, az igazs�gos j�s�g �l�se �s az �lland� t�k�letesed�s.

Isten szellemis�g�b�l kifoly�lag J�zus az erk�lcsi �rt�kek al� rendeli a templomot; paps�got �s minden kultikus cselekm�nyt. Az �sz�vets�g a jeruzs�lemi templomhoz k�t�tte az �rv�nyes istentiszteletet. J�zus ezzel szemben azt tan�totta �s gyakorolta; hogy Istent b�rhol lehet l�lekben �s igazs�gban im�dni. Az Isten el�tti �ldozatot �rt�ktelennek tartotta. A pr�f�t�k szellem�ben tan�totta: "Irgalmass�got akarok �s nem �ldozatot"(Mt 9,13; v�.H�zs 6,6; �m 5,21). A szeretet �s megbocs�t�s, �rt�k szempontj�b�l, az �ldozat f�l�tt �ll: "Az�rt ha a te aty�dfi�nak valami panasza van ellened: hagyd ott az olt�r el�tt a te aj�nd�kodat �s menj el, el�bb b�k�lj meg a te aty�dfi�val �s azut�n elj�v�n vidd fel a te aj�nd�kodat"(Mt 5,23; Mk 7,10). Kora hagyom�nyos istentiszteleti eselekm�nyei k�z�l egyed�l az im�ds�got tartotta meg, de azt is Isten l�nyeg�nek megfelel�en "l�lekben �s igazs�gban" val� im�d�s form�j�ban (Mt 6,5-13). A templom l�tjogosults�g�t is abban l�tta; hogy az az "im�ds�g h�za" (Mk 11,17).

7. Isren atyas�ga. Isten etikai tulajdons�gait, �s a h�v� emberrel val� szem�lyes viszony�t J�zus egyszer�en, de m�ly �rtelemmel �gy fejezte ki: Isten a mi Aty�nk. Az "Atya" a legegyszer�bb �s legtiszt�bb fogalom, melyet az �rtelem Istenr�l alkothat. Enn�l nagyabb igazs�got Istenr�l nem �tlap�thatunk meg, ebben benne van minden, amit Istenr�l tudnia kell �s lehet.

Az "Atya" elnevez�s Istennel kapcsolatban jelentheti a teremt�t, aki l�trehozta a vil�got, �s jelentheti a megtart�t, aki szeret� atyak�nt gondoskodik minden teremtm�ny�r�l. J�zus ez ut�bbi �rtelemben nevezte Istent Aty�nak.

Isten atyas�g�nak eszm�je nem volt ismeretlett a vall�s vil�g�ban. Az �sz�vets�gben Isten leggyakrabban el�fordul� nevei: �r �s Kir�ly; "Aty�"-nak nagyon ritk�n �s akkor is csak teremt� vagy nemzeti p�rtfog��rtelemben nevezi. J�hv� "Izrael n�pe atyja", �s a zsid� n�p J�hv�:"els�sz�l�tt fia": (5M�z 32,1,6; �zs 63,16, 64;7; Jer 3,4,19; H�zs 1,10; 2,1-21;Zsolt 68,6; 10,13}: Isten atyas�g�nak J�zus tan�totta fogalma ismeretlen az �sz�vets�gi felfog�sban.

A vall�st�rt�nelemben J�zus volt az els�, aki Istent egyetemes �s etikai �rtelemben "Aty�nak" fogta fel. � eg�sz �let�ben Istent Aty�nak hitte �s �rezte s leggyakrabban �gy sz�l�totta: Aty�m, a te Aty�d, a mi Aty�nk. Az "Atya" volt az els� �s utols� sz� J�zus ajk�n, melyet az evang�liumi tud�s�t� feljegyzett (Lk 2,49; 23,46): Tan�t�sa eredm�ny�nek tudhat� be, hogy az �jsz�vets�gben, a j�nosi levelek kiv�tel�vel, �lland�v� lett az Atya elnevez�s (4) (Mk 14,36; 15,34; Lk 23,34; R�m 8,15; Gal 4,6; 1 Kos 8,6; Mk .11,25; l 3,32; Lk .l 1,2; 12;32; Jn 4,23; 12,28 stb.); m�g az �r �s Kir�ly nevek csak elv�tve fordulnak el�. Az �rnak vagy Kir�lynak nevezett Isten �s az ember k�z�tti viszony azonban mindig olyan; hogy abb�l a mennyei Atya szeretete �s j�s�ga sug�rzik ki.

Isten szeret� atyak�nt val� felfog�sa teljesen �j elem volt J�zus hit�ben. El�tte m�sok is haszn�lt�k ezt az istennevet, de olyan �rtelemben, mint �, senki sem tette. J�zus �rdeme nem abban van, hogy Isten megsz�l�t�s�ra �j nevet tal�lt ki, hanem, hogy az "atyas�gban" az istenfogalomnak val�s�gos szem�lyes tartalmat adott, �s Istennek a h�v� emberrel val� viszony�t �j, a hit etikai megvil�g�t�s�ba helyezte. Val�sz�n�leg n�z�reti otthon�ban, sz�leinek szeretet�b�l tanulhatta meg, mit jelent az atyai szeretet, �s tal�lta m�lt�nak arra, hogy az isteni t�k�letess�g meghat�roz�j�v� tegye.

Az "atyas�g" J�zus szerint nem egy tulajdons�ga Istennek a sok k�z�l, hanem k�zponti tulajdons�g, mely a t�bbinek tartalmat �s form�t ad. Isten atyas�ga a vall�s l�nyeg�t jelenti, eme alapozta J�zus istentan�nak minden l�nyeges meg�llap�t�s�t.

a) Az Isten k�zels�ge. Az �sz�vets�g Isten nagys�g�t �s hatalm�t abban tal�lta, ha �t min�l t�volabb tudja vinni a f�ldt�l �s az embert�l. J�hv� megk�zel�thetetlen fens�gben emelkedik v�lasztott n�pe f�l�. M�zes a H�reb hegy�n "elrejt� az � orc�j�t, mert f�l vala Istenre tekinteni" (2M�z 3,6; 34,8), �zsai�s egyenesen hal�lf�lelmet �rez, amikor l�tom�s�ban J�v�t l�tja; s retteg�ssel ki�lt fel: "Jaj n�kem; elvesztem, mivel...a seregeknek Ur�t l�tt�k szemeim!" (6,5). J�zus az "Atya" fogalm�ban Istent az egek megk�zel�thetetlen magass�g�b�l val�s�ggal a teremtm�nyek k�z� hozta. Isten, mint szem�lyes szellem, nemcsak felett�nk van, hanem mellett�nk, legbens�bben k�zel �ll hozz�nk annyira, hogy val�s�ggal benne �l�nk; mozgunk �s vagyunk (ApCsel 17,28).

Ezt az istenk�zels�get szeml�ltette az atya �s a gyermek k�z�tti szeretetviszonyban: J�zus szerint Isten olyan k�zel van hozz�nk, hogy a tisztasz�v�ek val�s�ggal l�tj�k �t, a b�kess�gre t�reked�k pedig, Isten fiai; tan�tv�nyait�l egyenesen azt k�v�nta, hogy legyenek irgalmasak; mint a mennyei Atya irgalmas, �s legyenek t�k�letesek, mint a mennyei Atya t�k�letes.

b) Isten egyetemess�ge. Isten az eg�sz emberis�gnek Atyja, aki szem�lyv�logat�s n�lk�l egyform�n szereti teremtm�nyeit faji, vall�si �s jellembeli k�l�nbs�gekre val� tekintet n�lk�l. Neki nincsenek v�lasztottjai �s nem tesz senkivel kiv�telt, � egyetemes Atya(5). Az egyetemes atyas�g nemcsak az emberis�gre; hanem a vil�gegyetem eg�sz�re is kiterjed: Isten a mi Aty�nk, de egyben a mindens�g Atyja is

c) A h�v� ember testv�ris�ge �s istenfi�s�ga. Isten mindny�junkat egy v�rb�l teremtett (ApCsel 17,26): Lelk�nk az � szellem�b�l val�. Mindny�jan egy Aty�nak vagyunk gyermekei J�zus szerint. A testv�ris�gb�l k�vetkezik az embert�rs k�telez� szeretete; melyet J�zus a m�sodik nagy parancsolatnak nevezett (Mk12,31 ). Az istenfi�s�g ezzel szemben Isten �s a h�v� ember k�z�tti viszonyt fejezi ki, mely l�nyeg�ben az embernek az Atya hasonl�s�g�ra val� t�k�letesed�sben, a vele val� k�z�ss�gben �s egy�ttmunk�lkod�sban �ll.

A 3M�z 11,44 szerint �gy sz�lott n�p�hez: "Legyetek szentek, mert �n szent vagyok:" J�zus ezzel szemben azt k�v�nta az emberekt�l, hogy "Legyetek t�k�letesek..."(Mt 5,48). A szents�g �s t�k�letess�g nem azonos jelent�s� fogalmak. A szents�g Isten vil�gfeletti; megk�zel�thetetlen fens�g�t jelenti a teremtm�nnyel szemben. A szents�gnek �ppen ez�rt csak Isten fel�l, fel�lr�l a f�ldre leny�l� sz�lai vannak. A t�k�letess�g viszont a min�s�gi fejl�d�snek cs�csa, melynek a f�ldr�l az �g fel� n�v� sz�lai vannak. A szents�g a megk�zel�thetetlen Isten �llapota s mint ilyen, az ember sz�m�ra eszm�ny nem lehet. A t�k�letess�g ezzel szemben az Atya eszm�nyi �llapota, melynek el�r�s�re mindannyiunknak t�rekedni kell. J�zus felh�v�sa szerint, hogy "Legyetek t�k�letesek", az eszm�ny maga az Atya, kihez nek�nk hasonl�v� kell lenn�nk. � a vezet�, akit k�vetn�nk kell. Am�g Isten t�nylegesen az eg�sz emberis�g szeret� Atyja, addig az ember csak �lland� t�k�letesed�s �ltal lehet �s v�lik Isten fi�v�. Az istenfi�s�g, mint eszm�ny �ll el�tt�nk, megval�s�t�sa Isten �s a mi k�z�s nagy �gy�nk.

d) Isten szeretete. Isten atyas�g�nak legl�nyegesebb tulajdons�ga a szeretet: Az 1J�nos lev�l �r�ja azonos�tja: Istent a szeretettel (4,16). A mindens�g Atyja m�s, mint szeretet nem is tud lenni. J�zus a szeretetet Isten olyan tulajdons�g�nak fogta fel, mely meghat�rozza Isten minden tev�kenys�g�t �s teremtm�nyeivel val� kapcsolat�t. Isten szeretete v�gtelen �s egyetemes, rnelyb�l senki kiz�rva nem lehet. Isten mindenkit szeret, m�g az arra �rdemteleneket is; egyar�nt felhozza napj�t "mind a gonoszokra, mind a j�kra, �s es�t ad, mind az igazaknak, mind a hamisaknak"(Mt 5,45). Ez a szeretet vezette J�zust arra, hogy az ember k�t nagy k�teless�g�nek form�j�t is a szeretetben hat�rozza meg (Mk 12,30-31).

Isten egyetemes szeretet�nek k�vetkezm�nye a gondvisel�s, melyben atyai gondoskod�sa t�kr�z�dik ir�ntunk. Isten gondvisel� szetetete kiterjed minden �l�l�nyre, a "mez�k f�v�re", az "�g madaraira", �s mindenek f�l�tt embergyermekeire (Mt 6,26-34), akinek egy hajsz�la sem veszhet el az � tudta n�lk�l.

Isten szeretet�nek term�szetes k�vetkezm�nye J�zus tan�t�s�ban az egyetemes �rv�ny� emberszeretet. Az l. J�nos lev�l �r�ja szerint "ha �gy szeret minket az isten, nek�nk is szeretn�nk kell egym�st". "Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent; �s gy�l�li a maga atyjafi�t; hazug az: mert aki nem szereti a maga atyjafi�t; akit l�t, hogyan szeretheti Istent, akit nem l�t?"(4,11,20).

Az emberszeretet pr�bak�ve J�zusn�l az ellens�g szeretete. Am�g az �sz�vets�g azt rendeli, hogy gy�l�ljed ellens�gedet, J�zus ezzel szemben azt tan�tja, hogy "szeress�tek ellens�geiteket" (Mt 5,43--45). A m�sok felett val� kiv�l�snak is egyed�li m�dja a k�z�ss�g szolg�lat�ban val� kiv�l�s: "Ha valaki els� akar lenni; legyen mindenek k�z�tt utols� �s mindeneknek szolg�ja"(Mk 9,35).

Isten szeretet�nek m�rhetetlen gazdags�ga mag�ban foglalja a j�s�got, igazs�got �s irgalmass�got.

Isten maga a legf�bb j�s�g, �gy tapasztalta J�zus. � mindenkinek j�t ad, aki hozz� fordul (Mt 7,7-11), �s gondoskodik mindazokr�l akik benne b�znak (Lk 12,22-31). Hasonl�t ahhoz a kir�lyhoz, aki a k�ny�rg� szolg�nak elengedi �sszes ad�ss�gait (Mt 18,2i-35). �s hasonl�t ahhoz az emberhez, aki a k�s�n munk�ba �ll� sz�l�munk�snak is ugyanazt a b�rt adja; mint ami csak az eg�sz nap dolgoz�knak j�r (Mt 20;1-l�). Isten olyan, mint az �desapa, aki t�kozl�, de megt�rt fi�t visszafogadja (Lk 15r). Istent�l mindenki aki k�r, az kap, aki keres, tal�l: "Avagy ki az az ember k�z�letek, aki ha az � fia kenyeret k�r t�le, k�vet ad neki; �s ha halat k�r, vajon k�gy�t ad-e neki. Ha az�rt ti gonosz l�tetekre tudtok a ti fiaitoknak j� aj�nd�kokat adni, mennyivel ink�bb ad a ti mennyei Aty�tok j�kat azoknak, akik k�rnek t�le" (Mt 12,8-11). J�zus szerint ebben a spont�n j�s�gban nyilatkozik meg Isten t�k�letess�ge (Mk 10,18) �s az ir�ntunk val� szeretete. .

Isten j�s�ga elv�laszthatatlan igazs�goss�g�t�l. � az ember �s a vil�g foly�s�ban az igazs�got keresi, elhat�roz�sainak rug�ja az igazs�g. Az Atya minket cselekedeteink �s �let�nk szerint �t�l meg: a j�t jutalmazza, a rosszat b�nteti. Az �sz�vets�gben J�hv� b�ntet�se megtorl�, mely n�ha kiterjed az ut�dokra is, harmad �s negyed�ziglen. J�zusn�l viszont Isten felemel�, �jranevel� igazs�gszolg�ltat�s�t tal�ljuk.

Isten igazs�goss�g�nak mintegy kieg�sz�t�je az irgalmass�g. Isten a b�n�s ir�nt igazs�gos, de irgalmas is. Irgalmass�ga abban nyilv�nul meg, hogy a rosszt�l visszatart �s a j�ra ind�t. A b�ntet�s �ltal nem elveszteni akar, hanem lehet�s�get adni arra, hogy b�neinket megb�njuk, azokt�l megtisztuljunk. A b�n elleni k�zdelem legszem�lyesebb �gy�nk; melyet egyed�l kell megv�vnunk. Isten igazs�goss�g�t �s irgalmass�g�t J�zus meggy�z� er�vel mutatta be tan�t�s�ban. Szerinte a b�n�s megt�r�s�t maga Isten is akarja �s �rvend neki. Az apa elveszettnek hitt fia megt�r�s�n ink�bb �r�l, mint az otthon maradt er�nyesnek. J�zus szerint irgalmass�g�n�l fogva mindent megtesz, hogy a b�n�s megt�rjen �s �j �letet kezdjen. Isten term�szetesen nem haszn�l semmi k�nyszert a b�n�s megt�r�se �tdek�ben, de a b�n k�vetkezm�nyei al�l nem mentes�ti; a b�n�snek v�llalnia kell a b�nh�d�st, hogy annak t�z�ben megtisztuljon �s �jj�sz�less�k. " Az atyas�g fogalm�b�l k�vetkezett J�zusn�l az Istennel val� szem�lyes kapcsolat szabads�ga is. � nemcsak �gy tekintett Istenre, mint teremt�re �s gondvisel�re, hanem mint egy olyan szem�lyes k�zel�ll� val�s�gra, akinek k�p�t lelk�ben hordozta �s hasonl�s�g�ra t�rekedett. A h�v�nek joga van arra hogy Atyj�val szabadon �s szem�lyesen �rintkezhess�k, k�zvet�t�k n�lk�l. Isten atyas�ga eleve kiz�rja a k�zvet�t�s minden form�j�t. Isten atyas�ga nem �ll ellent�tben Isten fels�g�vel �s szents�g�vel, s nem jelenti az isteni t�k�letess�g humaniz�l�s�t. J�zus soha nem t�vesztette szem el�l az isteni �s emberi megk�l�nb�ztet�s�t. Tan�t�s�ban az Atya mindv�gig Isten marad a maga mindent fel�lm�l� m�lt�s�g�ban. V�ltozatlanul hitte, hogy Isten az �g �s a f�ld mindenhat� Ura, akinek az emberek olyan al�zattal tartoznak, mint szolga az ur�nak(6). (Mt 11,25; Mk 1,27; 14,36; Lkl6,l3; 17,7-10). Isten atyas�g�b�l nem k�vetkezik az isteni t�rv�ny komolys�g�nak megv�ltoz�sa, sem az, hogy Isten ezent�l eln�zi az ember b�neit. J�zus hat�rozottan tan�totta Isten �t�let�t a b�neiket megb�nni nem akar� b�n�s�k felett (Mt 10,28; Mk 2,43-48; Lk I 3,3; 8,26-30). Isten atyas�ga �s fels�ge k�z�tti �sszhang J�zusn�l az im�ds�gban jut teljes kifejez�sre. A zsolt�r�r�, aki nem �rezte Isten k�zels�g�t, �gy im�dkozott: "�m�, mint a szolg�k szemei uroknak kez�re, mint a szolgal�ny szemei asszonya kez�re, �gy n�znek szemeink az �rra, a mi Isten�nkre, m�gnem megk�ny�r�l rajtunk!" (123,2). Neh�mi�s �gy kezdte k�ny�rg�s�t: "K�rlek, Uram, mennyeknek Istene, nagy �s rettenetes isten! Ki megtartja a sz�vets�get �s irgalmass�got az �t szeret�knek �s az � parancsolatait megtart�knak: �h, legyen figyelmetes a te f�led �s szemeid legyenek nyitva, hogy meghallgasd a te szolg�dnak k�ny�rg�s�t, mellyel �n k�ny�rg�k most et�tted nappal �s �jjel!" (1;5-6). Ezzel szemben J�zus a hozz�nk k�zel�ll� gondvisel� Aty�hoz im�dkozott, aki el�tt gyermeki bizalommal t�rta ki lelk�t. Fennmaradt im�i mind az "Aty�m" vagy "Mi Aty�nk" megsz�l�t�ssal kezd�dnek. Az Aty�ban val� hit fakasztotta fel sz�v�ben a legszebb im�ds�got, melyben az ember Istenhez sz�lhat :,; Mi Aty�nk..," (Mt 6;6-13).

J�zus istenfogalma egyed�l�ll�, nem hasonl�that� a vall�sok t�rt�net�ben megjelen� istenekhez. � t�rta fel el�tt�nk �s tette re�nk n�zve is �l� val�s�gg� Istent, akinek k�p�t lelk�ben hordozta �s hasonl�s�g�ra �lland�an t�rekedett. Teljesebb k�pet adni Istenr�l, mint amit � adott; ma sem tudunk: J�zus istenfogalm�b�l kivil�glik ir�ntunk val� szeretete, agg�d�sa �s bizakod�sa t�k�letesed�s�nkben: istenfi�s�gunkban. Ez tette tan�t�s�t evang�liumm�.

A j�zusi istenfogalom eszm�ny, mely fel� t�rekedn�nk kell, �s k�zdeni megval�s�t�s��rt. Ez az �rtelme k�vet�ihez int�zett felh�v�s�nak "Legyetek az�rt ti t�k�letesek, mik�nt a ti mennyei Aty�tok t�k�letes"(Mt 5,48).

Jegyzetek

1. Dr. Borb�ly Istv�n: Az unit�rius kereszt�ny hit alapfogalmai. Kolozsv�r. 1931. 51. l.

  1. D�vid Ferenc: "R�vid magyar�zat" stb c. 1567-ben kiadott m�v�ben szint�n ezt �llap�tja meg, hogy: "Semmi nincsen az eg�sz der�k szent�r�sban vil�gosabb �s nyilv�bban val� tudom�ny, mint az egy Istenr�l val� tudom�ny." (Els� r�sz, A.)
  2. V�. Conybeare, F. C.: Outlines of a Philosophy of Religion. II: 688. 1.
  3. Az "Atya" elnevez�s mintegy 245-sz�r fordul el� az �jsz�vets�gben: A Mat� szerinti evang�lium �r�ja a "mennyei Atya" elnevez�st haszn�lja (5; 16; 45, 6, l, 9; 7, 1-l; 21; 12, 50).
  4. V�. Channing; E..V., T�k�letes �let. Kolozsv�r, 1875: 38. 1.
  5. Moffat J., szerint mivel a "szent" t�vols�gi �rz�st fejez ki, J�zus �ppen isten�lm�ny�b�l kifoly�lag ezt az �rt�kjelz�t Istenre nem alkalmazta (Theology of the Gospels. ch. 3).



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Teol�gia
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.33 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::