Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 23, 2006 06:25 CDT

D�vid Ferenc teol�gi�ja

Dr. Boros Gy�rgy

Szerz�: . 1385 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Tartalom:

Bevezet�s 1.o.

Az egys�gtan a reform�torokn�l 2.o.

D�vid Ferenc els� reformjai az istenegys�g �rdek�ben 4.o.

A D�vid F. theol�gi�j�nak alapja a szent�r�s �s az apostoli hitvall�s 5.o.

Az istenegys�g tana 7.o.

D�vid Ferenc J�zusa 8.o.

A h�roms�gtan k�rd�se 9.o.

D�vid Ferenc reformjai az egyh�zi �s hit�let k�r�ben 11.o.

D�vid Ferenc reform�tori �rdemei 12.o.

BEVEZET�S.

A D�vid Ferenc theol�gi�ja �nmag�ban v�ve is nagy kiter�jed�s�, de ha vonatakoz�saiban vizsg�ljuk, t�bb k�tetet elfoglal�hat. Nek�nk jelen r�vid tanulm�nyban a fennebb eredetiben k��z�lt m� theol�gi�ja megvil�g�t�s�ra kellett szor�tkoznunk. A mi azon t�l terjed, a tartalom meg�rt�se �rdek�ben v�lt sz�ks�gess�.

D�vid Ferenc az el�sz�ban jelzi, hogy ez az els� m�, mely�ben „az igaz tudom�nynak" v�delm�re k�l t�bb h� szolgat�rs�val egy�tt, mert a zsinatok �s nyilv�nos hitvit�k alatt imm�r meg�gy�z�dtek a fel�l, hogy „az igaz tudom�ny" csak �gy �s akkor fog diadalmaskodni, ha eljut a n�p k�z� is. D�vid Ferenc v�llalkozott erre, mert � rendelkezett az �r�s hatalm�val is �ppen �gy, mint a sz�l�s �kess�g�vel. A „R�vid Magyar�zat” teh�t �gy tekintend�, mint a m�velt magyar n�p ig�nyeihez alkalmazott tudom�nyos fejteget�se a napirenden lev� nagy theol�giai k�r�d�seknek. Ennek a f�ladatnak kit�n�en megfelel. A k�ls� hat�s fokoz�s�ra szolg�l a fejedelem c�mere. Azonnal meggy�z�dik, a legegyszer�bb olvas� is, hogy a mi a k�nyvben foglaltatik, az a kir�lyi fejedelem tetsz�se szerint van.

D�vid Ferenc nem tulajdon�tja egymag�nak a munk�t. „Az � t�bb h� szolgat�rs�val egyetemben" sz�l, hadd l�ss�k meg, hogy nincsen igazuk azoknak a v�dol�knak, a kik �t �tkozz�k �s r�sz�rnak „minden hamis szidalmakat", mert sokan vannak vele egy �rtelemben.

N�mely b�r�l�i k�ts�gbe vont�k, hogy ez a k�nyv a D�vid Ferenc m�ve volna. T�maszkodnak az el�sz� al��r�s�ra �s arra, hogy a „De falsa et vere unius Dei cognitione stb.” c. m� II-ik �s III-ik fejezet�vel az els�; m�sodik �s harmadik r�sz t�bb he�lyen egyezik. Az egyez�s n�hol sz�vegszer�, de a feldolgoz�s olyan �n�ll�; a gondolkoz�s annyira egys�ges, hogy teljesen egy l�lek munk�j�nak �rezz�k, annak is tekintj�k. Azzal, hogy az el�sz�nak al��rta nev�t, a felel�ss�get eg�szen mag�ra v�llalta. A latin tudom�nyosabb, n�l2oi r�szletez�bb. A magyar n�pszer�, lend�letes, gyakorta sz�nokias. �gy csak az �r, a ki saj�t gondo�lat�t �s meggy�z�d�s�t adja el�, a ki l�iekb�l besz�l.

T�rsai r�szt vettek a reform munk�j�ban a nyilv�nos vitat�koz�sokon is, a sajt�ban is. D�vid Ferenc volta vez�r. � v�gezte a f� munk�t. Ezzel annyira tiszt�ban voltak, hogy bar�tai, a m� megjelen�sekor megel�gedtek a n�vtelens�g dics�s�g�vel, ellenfelei pedig nem tudt�k elvitatni t�le a szerz�i �rdemet.

Az a t�ny, hogy e magyar m� sok helyen megegyezik a latinnal, azt bizony�tja, hogy a latinnak is j�r�szt D�vid Ferenc volt az �r�ja.

Igazs�guk �rzet�ben nyugodtan, kereszt�nyi t�relemmel vi�seltek minden szidalmat. M�gis n�hol tal�lkozunk olyan kifeje�z�sekkel, a melyek a mai kor �zl�s�nek nem feleinek meg. De a mai embernek is b�v alkalma van meggy�z�dni arr�l, hogy a vall�s k�rd�sei hamar f�lzavarj�k a ked�lyek b�kess�g�t �s nagy pr�b�ra teszik a t�relmet. D�vid Ferenc ebben a tekintetben messze f�l�tte �llott ellenfeleinek: M�lius P�ternek, K�roli P�ternek, Czegl�di Gy�rgynek �s t�rsaiknak. D�vid Ferenc mindig h� szolg�ja, al�zatos k�vet�je �s lelkes apostola volt a szel�d J�zusnak. .Ezt elismeri egyik �jkori reform�tus �r� is „Ki kell emeln�nk egy von�st, amely az unit�riusok harc�modor�t el�ny�sen jellemzi �s a mely ebben a m�ben jelentkezik el�sz�r. Ez a modornak a nyugodts�ga �s a t�relemnek a han�goztat�sa. M�g Meliusnak minden irata a szenved�ly leger�sebb kifakad�saival van telve, m�g ellenfeleit folyton b�ntetn�, �getn�, k�vezn�, addig az unit�rius m�vek �lland�an azt hangs�lyozz�k, hogy -a hit k�rd�s�ben mell�zni kell minden er�szakot, Istenre b�zv�n az �gyet,. ki az � ig�je �ltal �gy is elv�gezi a mit v�lasztottai sz�m�ra �dv�ss�gesnek tart.* (Ezt a nyilatkozatot Pokoly J�zsef theol. tan�r teszi, a ki k�l�nben nem nagy hajland�s�got mutat sem a D�vid Ferenc, sem az unit�rizmus v�delm�re, ellenben sz�mos alkalmat f�lhaszn�l, hogy a t�nyeket oly vil�g�t�sba helyezze, a melyb�l az unit�riusok hitn�zet�re, t�rekv�seire hom�ly ess�k. Pokoly J�zsef az Erd�lyi Reform�tus Egyh�z t�rt�nete I. k�t. 203:, 204. 1. stb.)

Tartalma k�nnyen �ttekinthet�. Az els� r�szben t�rt�nelmi visszapillant�ssal igazolja az �j reform sz�ks�gess�g�t. „Most imm�r a fundamentumra jutott a dolog, mellyel a kegyelmes Atyaisten egyebek �ltal �git fel, hogy elromoljanak a hamis Istenek �s hamis Krisztusok �s csak amaz egy � mag�t�l val� n�gy Isten uralkodj�k, kit�l mindenek vannak �s ennek az � fia a J�zus Krisztus."

A m�sodik r�szben megjel�li hely�t az � vall�s�nak, teh�t az unit�rius vall�snak, a reform�ci� nagy munk�j�ban. M�ltatja a Luther, Zvingli, Serv�t �s m�sok munk�ss�g�t, de meggy�z��d�ssel bizony�tja; hogy az igazi gy�keres reform ideje most j�tt el.

A harmadik r�szben h�rom predik�ci�t veszen f�l, hogy hitn�zeteit az egyh�zi besz�d r�szletez� fejteget�seivel �s magya�r�zataival, ann�l bizonyosabban megr�gz�tse olvas�i elm�j�ben. A confessioval megtoldja az ifjak �s gyeng�bbek kedv�rt.

Az utols� r�szben az idvess�g megnyer�s�re m�g egy �t�mutat�st ad �s buzd�t�lag hatni igyekszik olvas�ira. A sokf�le „visszavon�sok" k�z�tt biztos�tani akarja �ket, hogy „az idvess�g�nek dolg�ban k�rt ne valljanak."

Az unit�rius reform�tor els� nagy munk�ja ez. Megel�z�leg t�bbet irt s folytat�lag m�g t�bbet, de ezzel l�pett fel, hogy az istenegys�g tan�nak orsz�got, hatalmat �s dics�s�get biztos�tson.



Az egys�gtan a reform�torokn�l.

A protest�ns reform�ci� kor�ban az istenegys�g �rdek�ben az els� s legnagyobb szolg�latot Erasmus tette, mid�n 1516-ban kiadott g�r�g �s latin (nyomtatott) bibli�j�b�l**( Novam Testamentum omne, diligenter ab Erasmo Roterdamo recogni�tum et emendatum) kihagyta az egyetlen t�telt, mely a H�roms�g h�rom szem�ly�t egybefoglalva eml�ti (1 Jan. V. 7.) Ezzel a hit�j�t�s megkezd�d�tt az irodalom�ban. A k�vetkez� �vben, mid�n Luther a 95. t�telt kiszegezte a wittenbergi templom kapuj�ra, megkezd�d�tt a t�rsadalomban Az a papoknak �s a m�velt embereknek, ez a n�pnek volt sz�nva. Az tudom�nyos m�, ez n�pies ki�ltv�ny. Az a gondolkoz�st akarta �talak�tani, ez az �rzelmeket igyekezett f�lkorb�csolni. Az. a tudom�nyos kritika eredm�nye volt, ez a lelki meg�jhod�sra v�gy�d�s.

Erasmust a paps�g �letvesz�lyesen megt�madta �s a kiha�gyott hely visszailleszt�s�re k�nyszer�tene a k�nyv 3-ik kiad�s�ban. Ez volt a reform�ci� kor�nak els� harca a h�roms�gtan �rdek�ben..

Luther a kegyelem eszk�zeivel val� vissza�l�st ostromolta s az �dv�z�l�s �tj�t egyengette.

A h�roms�gtannal az els� reform�torok nem sz�vesen fog�lalkoztak s csak k�nyszer�s�gb�l v�delmezt�k. Luther ragaszkodott az Isten h�romszem�ly�s�g�hez, de bevallotta, hogy ez m�rhetlen. titok, sehol sincs meg az �r�sban, hanem az emberek tal�lt�k ki. „Sokkal helyesebb volna Istent emlegetni, hogysem h�roms�got. (Darum . : . viel besser spr�che man, Gott, denn die dreifaltig�keit. Werke vol. XII. 878. XXII. 20.) Melanchton elt�rt az Atha�nasius-f�le merev tant�l, mert nem tartotta l�nyegesnek (Deo uno, trino, verbi incarnatione, magis curiosas quam utiles dis-putationes continent. Moeller Hist. Christ. Church. III. 39.) Hogy K�lvin nem ragaszkodott a H�roms�ghoz, hat�rozottan kifejezte. A szenth�roms�g-egyisten kifejez�st nagyon barb�rnak tartotta. (Sancta trinitas unus Deus, mihi non piacet, ac onnino barbariem. sapit.) Servettel nem annyira tanai miatt b�nt kegyetlen�l, hanem az�rt, mert erej�t �s hat�s�t �rezte s att�l f�lt. A Socino hit�nek eg�szs�ges �s helyes volt�t K�lvin elismerte s az�rt b�nt vele� oly szel�den. (Bonet-Maury p�rizsi egyet, tan�r, Early Sourecs. of. Engl. Unit. 16.) A Zwingli istentana az evangeliumokon alapult s ez�rt egyszer�bb, krisztustana tiszt�bb volt mind a Luther�n�l; mind a M�lanchton�m�l. Sokan voltalt Sweizban a ti�zenhatodik sz�z k�zep�n - mondja Harnack - akik a t�bbi kathol�kus tanokkal egy�tt a H�roms�gtannak is als�rend� helyet jel�ltek ki, mert „nem ill� dolog kereszt�ny emberhez, hogy oly kifejez�sekkel �ljen, a melyek a bibli�ban nem tal�lhat�k meg." Hogy Sweiz t�bb k�nton�ban nem fogadt�k el v�gleg �s �ltal�nosan, annak tulajdon�that�, hogy a vitatkoz�sok �radat�ban a vasakarat� K�lvin az antitrinit�rismust eretneks�gnek nyilv�n�totta. (Harnack Hist, of Dogma VII. 134. jegyzet.) A legkatolikusabb orsz�g (Spanyolorsz�g) sz�l�ttje Serveto id�zte f�l az els� er�s antitrinit�rius forradalmat, de � is nagyon messze �llott a k�s�bbi, ak�r Socin, ak�r D�vidi-f�le unit�rizmust�l. Serveto (Servedo) az Aty�t teljes absoluts�gban l�tta. Tiszt�ban volt azzal, hogy ab�solut t�k�letess�g csak egy lehet. De ez a gondolat az � lelk�ben metaphizikai szeml�l�d�ss� v�ltozott. Szerinte Isten megfog�hatlan, a kit ,sem l�tni, sem �rteni nem lehet. A nyelv ki nem besz�lheti, a hely be nem foghatja, az id� meg nem m�rheti. Isten mindenen t�lterjed. (Deum Esse nihil aliud, nisi Ens ab�stractum transcendentale.)

M�sfel�l azonban, a vil�gban minden Istennek k�sz�nheti l�tel�t �s fennmarad�s�t. Ez a gondolata saj�ts�gos fordulatot v�sz, mid�n J�zusra vonatkoztatja. Szerinte Isten a maga subs�tanti�ja szerint m�rt�k n�lk�l megmutatja mag�t a Krisztus tes�t�ben �s lelk�ben istennek eg�sz l�nyege �s term�szete Krisztusban van, teh�t nem az Isten fia lett emberr�, hanem az ember lett Isten fi�v� s k�vetkez�leg a fi� nem egyenl�en �r�kk�val� az Aty�val.

Nyilv�nval�, hogy Krisztust t�rt�nelmi szem�lynek tan�totta, teh�t az trinit�rius f�lfog�st�l messze elt�rt, de oly sok myticismust vegy�t elm�let�be, hogy m�r a pantheismus fel� hajlik, mint a k�vetkez� sz�z�v nagy filosofussa Spinoza. Servet nem a h�rom els� evangelium J�zus�val, hanem a negyedik Krisztus�val foglalkozott s oly messze ment, hogy ily kifejez�st is haszn�lt Ez az ember (J�zus) l�nyegileg az az ige, a mely �ltal mindenek teremtettek.

A magyar l�lek az ily hom�lyos besz�det nem kedveli, meg sem �rti, teh�t a D�vid Ferenc �s Serveto k�z�tti viszony ugyan�olyan, a milyen a Serveto �s az olasz antitrin��riusok k�z�tti: Mindenik a maga egy�ni f�lfog�sa szerint dolgozta f�l. Magyar�orsz�gon az eszme �n�ll� f�ldolgoz�s szerint idomult a magyar l�lek�vez. Itt is oly �ltal�nosan el volt terjedve az antitrinit�rius gondolkoz�s, mint Eur�p�nak minden t�bbi orsz�g�ban. A magyar Aran Tam�s 1561-ben sokkal tiszt�bban besz�l, mint Serveto „A Krisztus Istennel nem egyenl� szem�ly. Ha egyenl�k voln�nak Krisztus nem mondan�, hogy az Atya nagyobb n�l�n�l."

D�vid Ferenc m�r az �rvacsorai tan elm�let�ben szerencs�sen megtal�lta a mysterium h�l�j�b�l kivezet� utat. E szerint azt mondhatn�k, hogy Zwingli �s K�lvin nemcsak az �rvacsora k�r�d�s�ben, hanem az istenegys�gben is seg�t�i voltak. A k�ls� k��r�lm�nyek k�z�tt f�k�ppen a fejedelmi udvarban uralkod� szel�lemnek �s a Blandrata okos f�ll�p�s�nek jelent�keny szerepet tulajdon�tunk.

Maga D�vid Ferenc nagy s�lyt helyez nemcsak arra, hogy a szent�r�s az istenegys�get tan�tja, hanem arra is, hogy az isten�egys�g �rdek�ben m�sok is megharcoltak. A R�vid Magyar�zatnak igen becses r�sze (I, r�sz) az, a mely f�lsorolja a h�roms�gtan behozatal�t �s m�lt�nyolja azokat, a kik „ama h�rom szem�ly� b�lv�nyt megmutatt�k" (D. 4). � teh�t t�rt �ton j�rt az�rt is, mert a reform�torok az istenegys�gre r�mutattak, de f�leg az�rt, mert a h�rom els� sz�z kereszt�nyei �s a szent�r�s, az Isten egys�g�t tan�tott�k. Reformj�hoz b�tors�got �s legy�zhetlen er�t abb�l mer�tett, hogy isteni igazs�got tartalmaz. Nem az �j�t�si v�gy, hanem a megismert igazs�ghoz val� szil�rd ragaszkod�s jellemzi D�vid Ferencet. Theol�gi�ja fokozatos halad�st mutat.



D�vid Ferenc els� reformjai az istenegys�g �rdek�ben

1566-ban a marosv�s�rhelyi zsinaton az erd�lyr�szi egyet��rt� papok, k�z�tt�k f�helyen D�vid Ferenc p�sp�k �s a vil�giak hat�rozott �ll�si foglalnak az apostoli hitvall�s mellett. Vall�j�k: Isten csak egy mindenhat� atya, szerz�je, kezdete az isten�s�finek, legf�bb, senkit�l sem sz�rmaz�, minden m�sok felett val�, de a kib�l az Ige �s a Szentl�lek nem z�ratik ki, s�t benne van kezdet �s v�g n�lk�l. J�zus az Isten fia a sz� szorosabb �r�telm�ben.

Kiindul�snak ez is alkalmas elm�let lett volna, de m�g abban az �vben megszor�tott�k a t�gulni kezd� gondolatot a Catechismus Ecclesiarum c. hittannal, a mely kiv�ve a tizen�t els� k�rd�st �s feleletet, eg�szen a Heidelbergi K�t�. A szerz�k magukat „kereszt�nyeknek" vallj�k s kereszt�nynek mondj�k azt; „a ki Isten kegyelm�b�l az � lelk�nek munk�ja �ltal hitb�l a J�zus Krisztusnak tagja �s az � felken�s�nek r�szes�v� t�tetett."

Kijelentik, hogy a p�pista n�gys�ges Isten ellen vannak.

Ez a Catechesis is az Aty�r�l, Fi�r�l, Szentl�lekr�l tan�t, mint a t�bbi, de nem tan�tja a H�roms�gtant. „Nem, mert t�bb �s k�l�nb�z� istens�g nem lehets�ges, hanem az Atya istens�ge egy, melyet �r�kf�l fogas t�k�letes teljess�ggel k�z�l a fuvat �s a szentl�lekkel. A Fi� �s L�lek az Aty�val egyenl� (aequales) az Isten pedig a Krisztusban �s a Krisztus�rt Istenem �s Aty�m. � egyed�l mag�t�l val� Isten (a seipso Deus.} Ezt az. el�nyt �s tekint�lyt mag�nak megtartja, de ez nem von el a Fi� �s Szentl�lek aequalit�s�b�l." (Poholi J. azt hiszi, hogy ez a f�lfog�s m�g nem gravit�l az unit�rius ir�nyzat fel�. Erd. Ref. Egyh. t�rt. 193 sk.)

A K�t� unit�rius jelleg�t k�ts�gtelenn� feszi, hogy elveti e kifejez�st „Egy Isten, h�rom szem�ly, h�rom szem�ly egy Isten." El�t�li azokat, a kik „az egy Istent valami m�snak akarj�k az Aty�n�l."

Nem tudjuk mennyi r�sze volt ebben az �tmeneti munk�ban D�vid Ferencnek, de jogosan k�vetkeztethetj�k, hogy valamint 1567-en a k�z�sen kiadott m�ben (De falsa et vers} �gy a K�t�ban is az egyet�rt�s kedv��rt nem �rv�nyes�thette teljesen a maga f�lfog�s�t. Mindig meghallgatta �s k�vette az �jabb eszm�k vezet�it. Ugr�st nem tett, rombolni nem akart, de f�l�ton nem �llott meg. Min�l t�bbet foglalkozunk vele, ann�l ink�bb szil�rdul az a meggy�z�d�s�nk, hogy a nemzeti �s egyh�zi egys�g �rdek�ben az �nmegtagad�snak semmi �ldozat�t nem tartotta soknak. Ha a szakad�s �s a nagy dogmai harcok bek�vetkeztek, azt nem neki, hanem t�mad�inak lehet tulajdon�tani. � halad�st k�v�nt, mert megvolt gy�z�dve : „Nem sz�nik meg (Isten} � szent fels�ge, m�gnem teljess�ggel kiviszen minket mindenf�le z�rzavarb�l, hogy az Antikrisztusnak minden k�rom�l�sit levetv�n csak � neki (Istennek) szolg�ljunk.

Az �sszes reform�torokat megbecs�lte, s ami j�t munk�jukban tal�lt, megtartotta, de nem el�gedett meg egyikkel is, mert azt l�tta, hogy „az emberi szerz�snek" egy n�melyik�t megtar�tott�k, teh�t a Krisztus ellens�geit t�mogatt�k. „Mert csak hi�ba gondolkodunk addig a Babilonnak elroml�s�r�l, m�g az egy tan�t�val a Krisztussal �s annak ig�j�vel meg nem el�ged�nk. Az anyaszentegyh�zat az Isten besz�d�nek k�v�b�l kell fel�p�teni.”

Rendk�v�l �rt�kes t�j�koz�st ny�jt a theol�giai f�lfog�sban tett fokozatos l�p�seir�l � maga:

„Legel�sz�r Luther �s Filep Melankton �r�sait adta mi�nek�nk, melyek csak a b�nnek bocs�nata ellen val� praktik�t rontott�k meg, �s ezeket megtanulv�n, �gy ragaszkod�nk azt�n a saxoniabeli tan�t�khoz.

„ Ennek ut�na a csehekhez kajl�nk, de nem a tudom�nynak tiszt�z�s�ban, hanem csak az anyaszentegyh�znak igazgat�s�ban.

„ Hogy pedig ezeknek ut�na a helvetiabelieknek �r�sokat kezd�k olvasni, kik mind a saxoniabelieknek, s mind a csehek�nek t�velyg�seket k�rhoztatj�k vala, l�tv�n azoknak tiszt�bb tu�dom�ny�t, mi is �sszvet�rsalkod�nk vel�k.

„De mostan imm�r m�s vezet�ket, m�s hadnagyokat adott nek�nk a mi kegyelmes aty�nk, kik az Antikrisztusnak m�lyebb t�velyg�s�t t�rlik el, megtiszt�tv�n ez egy Atyaistenr�l, a J�zus Krisztusr�l �s az igaz apostoli kereszts�gr�l val� tudom�nyt."

Az isteni kijelent�s folytonos �s fokozatos volt, az emberi tud�s nemcsak fokozatos, hanem r�szleges is. „Ha az Istennec lelke mink�t mingyarast megsz�llana, telkess�ggel ujjonnan sz��letnenc, ketseg n�lk�l nem iutnanc �d� szerent ekeppen az hit�nek minden cz�ckelynek igaz ertelmere ez illien nevekedeseckel, de miert hogy az hit Istennek ayandeka, � aggya az mennit ki�nec akar adni. (P. I. 2.)


A D�vid F. theol�gi�j�nak alapja a szent�r�s �s az apostoli hitvall�s.

D�vid Ferenc egyet�rtett Lutherral �s a reform�torokkal abban, hogy a biblia �rt�ke f�l�tte �ll a conciliumok �s zsinatok v�gz�s�nek, de nemcsak az �r�s �rtelmez�s�ben, hanem abban is elt�rt t�l�k, hogy szerinte Isten a vall�s igazs�gait a bibli�ban kijelentette �s nek�nk tudtul adta. Az igazs�gok megismer�s�hez f�lt�tel�l nem a hitet jel�li meg, mint Luther, sem a Krisztus megv�lt� munk�j�t, mint K�lvin, hanem az isteni f�lelemmel p�rosult „lelki b�lcsess�get, �rtelmet �s vil�gos szemet", mely�lyel az ir�nt vizsg�ljuk. K�lvin azt mondja : Teljesen bizonyos igazs�gnak kell tekinteni, hogy a kiket a szentl�lek bens�leg megtan�tott, teljesen a bibli�n �llanak s hogy a bibli�nak hitelt kell adni �nmag��rt s nem kellene al�vetni bizony�t�snak �s okoskod�snak, mert azt a bizonyoss�got (megb�zhat�s�got), a melylyel mi f�lruh�zzuk, a Szentl�lek bizonys�ga �ltal nyeri.

D�vid Ferenc szerint a szent�r�s igaz �rtelm�t a szentl�lek �s az Istennek ig�je mutatja meg. A szentl�lek �ltal „a hamisat az igazt�l megtudjuk v�lasztani �s az �r�snak igaz �s tulajdon �rtelm�t tal�lni." (I. kor. IIL) „Nincz senki oly keresztien, kinek az Isten anni lelkeit nem adna, hogy a szent hasb�l meg nem erthetnie, micodac szuksegesec neki idvessegre, czac a szent inast meg ne vesse."

Ezek a hat�rozott nyilatkozatok nemcsak azt fejezik ki, hogy D�vid Ferenc az emberi �sz �s gondolat jogait f�lismerte �s f�lhaszn�lta, hanem azt is, hogy a biblia �rtelmez�s�t ugyanazon az alapon teljes�tette, a melyet a XIX-ik sz�z kritikusai elfogad�tak �s kifejtettek.

� kora f�lfog�s�t hib�ztatta, el�t�lte �s a helyes alapot megmutatta : „Le kell tenni minden egy�bf�le hiteknek, conci�liumoknak �s vil�gi doktoroknak, meltosagokat, hogy czac az Istennec tiszta igeinec h�gyenek minden nepek es abban valo hittel meg elegeggyenek, menyet hogy ha mindnian nem m�velunc, az sok doktoroknac inasokban el tevellyedven, el kellene veznunk a sok zur-zavarban; kik mindenkoron k�l�mb-k�l�mb ertelemre viszik az embereket." {E. IV.}

A reform�ci�nak veszedelme volt, hogy a r�mai p�pa helyett, papiros p�p�t teremtett, annak absolut jogot adott �s bele vitte a kereszt�nys�get a bet�im�d�sba, a mib�l k�vetkeztek a pro�tenst�ntizmus egy�b sz�ls�s�gei: az eredend� b�n, az �r�k k�r�hozat, a szabbatarianizmus �s a nevets�gess�gig hajtott purit�nizmus. D�vid Ferenc a szent�r�st tartotta annak az er�s alapnak, a melyr�l a vall�st meglehet jav�tani s az egyh�zat �jra lehet alkotni. „Csak az Isten igeinec adassec minden meltosag {E. � l.} »Csak a szentirashoz ragaszkodunk �s az Isten igeienel egyebet nem tekintunk" (u, o.} de ezt �gy �rtelmezte, hogy az ig�t meg kell �rteni, meg kell magyar�zni : az irasnac egy resze, melly homalosb; mas iras altat melly nilvabban vagyon, avagy vila�gosb : magyaraztassec."

K�l�mbs�get tesz az � �s �j testamentum k�z�tt. Az �j testamentum az �nak a vil�goss�ga. Ha a kett�t egybe vetj�k, megtetszik az igazs�g. Ez azt jelenti, hogy nem kell az emberi magyar�zatokra, sem a concil�mok v�gz�seire t�maszkodni, mert azok hib�sok �s t�vesek. A szent �r�sban vannak vil�gos, k�nnyen meg�rthet�, bizonyos dolgok. A bizonyosak �ltal it�lj�k meg a bizonytalanokat: „Az irasnac bizonsagit eroszakkal ne vonjuk az mi velekedesunlcnek ertelmere."

A szent �r�s �rtelm�re k�t dolog vezet r� : „a szent Lelek �s az Istennek igeie."

A szentl�leknek tulajdon�tja azt az er�t, a mely J�zus k��vet��v� tesz „szent Lelec altat leszunc Christusnak iuhai." Ez ism�t azt jelenti, hogy a l�lek ad az embernek igaz �rtelmet. Isten minden kereszt�nynek ad annyi Lelket, hogy meg�rtse azt a mi az idvess�gre sz�ks�ges, „csak a szent irast meg ne vesse."

Az Isten ig�je t�k�letes igaz �s �r�kk� megmarad, az em�berek dolga bizonytalan �s ingadoz�. Mindig arra kell t�masz�kodni, a mi Istent�l van �s nem arra, a mi emberi.

Az iv�s keletkez�s�t az ihlet�s elm�let�b�l magyar�zza : „a szent iras, mely csak a szent Lelektol �rattatott meg es az anya�szentegyhaznak hagyattatott, hogy csak annak h�gyen es �nmag�t azzal vigasztalja; hatra vetven minden lelkeket �s tanito meste�reket, k�k ennek ellene vadnak, mely ir�sban val� tudom�nyn�l �ki egyebet tanit �tkozott legyen a mint szent P�l mondja. Gal. 1,"Nehogy azt hinne valaki, hogy ezzel az �ll�t�s�val a bet�szerinti ihlet�s h�v�nek mutatja mag�t. � arra fektet sulyt, hogy n�melyek olyan �r�sra t�maszkodnak, a mely nem a pr�f�t�kt�l �s apos�tolokt�l sz�rmazott, hanem azon , k�v�l van, „sem emberi szer�zes�c �s seminemi k�vetkezesec nem sz�ks�gesec az idvess�gre: mert valami sz�ks�ges az idvessegre, minden be foglaltatott a prophetac �s Apostolos irasiban busegesen."

Rendk�v�l neh�z helyzeti volt, mert �t is fenyegett�k a sz�ls�s�gek �rv�nyei, de szerencs�sen kievezett a r�vbe, mert az alapot megtartatta, de a vizsg�l�s szabads�g�t is biztos�totta. Att�l t�vol �llott, hogy a bibliai iratoknak �n�ll� sz�rmaz�s�t s irodalmi �rt�k�t vizsg�lja, de a fokozatos halad�s elv�t lomon�dotta s f� t�rgy�t, az Isten egys�g�i, minden m�s f�lfog�ssal szemben diadalmasan bebizanyitatta.

D�vid Ferenc m�g az antitrinit�rius �r�k k�z�l is kiemel�kedett. A k�lf�ldi anabaptist�k f�l�tt az az el�nye volt, hogy az isteni kijelent�st f�l�be helyezte a bens� mystikus kijelent�snek, s meg�rizte az isteni l�tek �ltal vez�relt emberi szellem szabad�s�g�t a socinianismust is f�l�l multa a szentir�s magyar�s�s�ban. Ir�nyzat�b�l �t�lve legink�bb k�zeledett az olasz antitrinit�riusak�haz; a kik hasonl� sz�v�ss�ggal ragaszkodtak a szent �r�shoz �s azonk�v�l nem ismertek el semmi tekint�lyt.


Az istenegys�g tana

D�vid Ferenci teljesen �s tiszt�n megvolt gy�z�dve arr�l, hogy legnagyobb �s legigazabb eszme az isten-egys�g eszm�je. Eg�sz l�ny�t �thatotta az istentudat. Nemcsak hitte, hanem �rezte is az isteni hatalom nagys�g�t �s v�gteleng�g�t. Hitt, hogy Isten elv�gezhet mindent a mit akar s el is v�gez. Csak egy hatalom van mennyen �s f�ld�n : az Isten�. Ez munk�lkodik mindenben : a J�zus Krisztusban is. Isten r�gen is mivelt csod�kat

most is mivelhet �s mivel. Minden nagy �s csod�s esem�ny, a mi a szent �r�sban f�l van jegyezve, az Isten nagy hatalm�nak megnyilatkoz�sa.

Istentana er�sen mag�n viseli az �-testamentumi bibliai f�l�fog�s hat�s�t. Mi sem lehetett term�szetesebb, mint hogy Isten ereje a teremt�s nagy munk�j�ban nyilv�nult meg teljes t�k�le�tess�gben, de szerinte azzal nem fejez�d�tt be. D�vid Ferenci nem deista az Isten �s vil�ga k�z�tti viszony f�lfog�s�ban. Isten ereje �s hatalma transcendentalis s egyszersmind �r�kk� meg��jul� �s �r�kk� tart�. Ennek legszebb bizonys�ga, hogy J�zust az id� tel fess�g�ben adta az emberis�gnek, hogy � v�gezze az �j teremt�st: Nemcsak J�zus volt seg�t� eszk�ze az Isten teremt� hatalm�nak, hanem m�s v�lasztottai is, a kikr�l kezdett�l mind�v�gig gondoskodott. Isten az � h�veit el nem hagyta soha.

A j�s�g, b�lcsess�g, szeretet �s mindentud�s Isten l�ny�t�l elv�lhatlan tulajdons�gok. Isten szellemis�g�hez nem f�rhet k�t�s�g, teh�t mindaz, a mi ez ellen ir�nyul, Isten elleni v�ts�g. Ezt az � test. t�rv�ny szigor�val fogta f�l s ezen az alapon jogot �rezett azok ostroml�s�ra, a kik a nem-isteneknek, vagy a b�l�v�ny-isteneknek h�doltak. Azt is hitte, hogy Isten az �v�t, a nagy reform idej�t v�lasztotta ki munk�ja befejez�s�re. Erre az�rt volt sziks�g, mert az isteni k�jelent�s szent igazs�gait megho�m�lyos�tott�k s az emberi lelkeket s�t�ts�gre k�rhoztatt�k. „Sok foldoz�sockal telliesseggel elford�ttatott az Apostoloknak egyszer� tudom�nya �s meghomalyositatott az egy � magatol val� fels�ges Isten az Jesus Christusnac szent Attia." (A. IL)

Nemcsak a tiszta �rtelem, hanem a kijelent�sben �s a l�lek sugallat�ban, j�ra vez�rl� erej�ben helyezett hit is arra ind�totta D�vid Ferencet, hogy Istent megk�l�mb�ztesse minden teremt�m�nyt�l. Megk�l�mb�ztette J�zust�l. Isten �r�kt�l fogva val�, J�zus kezdetben �g�ret volt, s csak az id� teljess�g�ben lett va�l�s�g. Isten az a t�k�letes val�s�g, a kit „mindenkor az iras az mi urunc Jesus Christusnac szent Attianac mond lenni." (A. 2.

Egy Isten, egy �nmag�t�l val� Isten, Izrael Istene, a ki nem nevezi mag�t sem �llatnak, sem szem�lynek, sem egyesnek, sem p�rurasnak, hanem a J�zus Krisztus atyj�nak, a miaty�nknak.

D�vid Ferenc az Isten egys�ge tan�t a biblia tan�t�s�ra ala�p�totta, de enn�l j�val er�sebb bizonys�got tal�lt a J�zusnak Is�tenhez val� viszony�ban. Annak a kijelent�snek hat�sa alatt, melyet J�zus tett Istenr�l, mid�n Aty�nak �s miaty�nknak ne�vezte, teljesen belemer�lt az isteni l�ny m�lys�g�he s egyben bele juttatta az embert is abba a boldogs�gos viszonyba, mely�n�l fogva mindenki f�lki�lthatott : abba, azaz szerelmes atya,

J�zusnak ez a bepillant�sa nem volt k�z�ns�ges, hanem ki�v�teles dolog, a melyet maga Isten adott neki, mint szerelmes fi�nak oszt�lyr�sz�l, az�rt mert az �ltal megakarta mutatni, hogy � szereti az emberis�get �s k�ny�r�l az � gyermekein, mid�n j�nak l�tja. A D�vid Ferencz Krisztus-tan�nak ez a kiindul� gondolata. S ugyanez az eszme az istennagys�g fogalm�nak leg�egyszer�bb �s leg�rthet�bb megmagyar�z�sa. „Semmi nincz nil�vabban Istenec igeig�ben, mint az egy Ist�nr�l valo tudaman, kit mindenkaron �s mindentat a mi urunc J�zus Krisztusnac atianac mongya lenni a szent ar�s." (L. IL)

D�vid Ferencz Istent szem�lynek tartotta, de ezzel a l�nyeges hittani fogalommal csak a h�roms�gtannal kapcsolatban fog�lalkozott. Mi is ott sz�lunk b�vebben. Isten l�lek, �rtelem, gon�dolkoz� alany. Mind olyan tulajdons�gok, a melyek szem�lyre alkalmazhat�k csup�n. Mint l�lek akarat, mint �rtelem b�lcsess�g, teh�t a legt�k�letesebb m�don int�zhet �s int�z mindent. Ember f�l nem foghatja, de h�v�n, sejti s �rzi mindig �s mindenben Az�rt ragaszkodik oly igen az Istenhez, az�rt fordul hozz� oly bizalommal �s rem�nys�ggel im�ds�g�ban. Isten a fundamentum, Isten igaz ismerete az igaz vall�s. Nem lehet annak igaz-tudo�m�nya a mi Isten�nkr�l �s a Krisztusr�l „a ki Atheus azaz ha�mis Isten, avagy Isten ellen val� �s Antikrisztus."



D�vid Fezenc J�zusa.

Ki volt J�zus? Ember-e vagy Isten, vagy Isten is, ember is ? A kereszt�nys�ggel egy�tt sz�letett, egy�tt �l� �s mindig ism�tl�d� k�rd�sek. A XIX-ik sz�z utols� �veiben �ltal�nosan hangoztatott jelsz� volt : vissza Krisztushoz. A D�vid Ferenc �n�nepi �v�ben ez a k�rd�s foglalkoztatja az elm�ket : J�zus-e vagy Krisztus ? D�vid Ferenc �let�nek �s erej�nek java r�sz�t ez a k�rd�s foglalta le, nem term�szetes hal�l�t is ez okozta. Teh�t sem el�tte, sem ut�na nem tudott tiszt�ba j�nni a gondolkoz� emberis�g azzal, hogy mit tehet tudni �s mit kell hinni J�zus fel�l.

Ezeket a megjegyz�seket az�rt bocs�tjuk el�re, hogy jeles�z�k a t�rgy titokzatos m�lys�g�t �s azt is; hogy D�vid Ferenc sem tiszt�zhatta �gy; a hogy ma szeret�nk tiszt�zni nemcsak positivus, hanem elvont dolgokat is. Kora f�lfog�s�val szemben sokkal t�bbet mondott �s sokkal kevesebbet hitt J�zusr�l, mint a mennyit az a kor elfogadhatott �s elt�rhetett volna. J�zusr�l sz�l� elm�let�t egy m�sik k�nyvben a R�vid �tmutat�s-ban fog�lalta �ssze, a mely k�nyv a R�vid Magyar�zat p�rja �s befeje�z�je. Feladatunkhoz h�vek akarv�n lenni, nem bocs�tkozunk olyan r�szletekbe, a melyek a R�vid �tmutat�s �s az azt K�vet� m��vekb�l tudhat�k meg. Szor�tkozunk k�nyv�nk tartalm�ra.

D�vid Ferenc hitte, hogy J�zus volt a meg�g�rt Messi�s; hitte, hogy az id� teljess�ge akkor volt, a mikor J�zus sz�letett, hitte; hogy az � munk�ja legnagyobb m�ve volt az isteni j� akaratnak, mellyel az emberis�g ir�nt viseltetett. Hitte, hogy szentl�lekt�l fogantatott, de rend�letlen�l tan�totta, hogy ember volt. Tan�totta, hogy igaz Isten volt, minthogy Isten fia volt s Isten az � m�lt�s�g�t r�ruh�zta. Igaz Isten �s igaz ember egy szem�lyre vonatkoztatva, olyan ellent�tesnek l�tsz� kifejez�sek, melyeket neh�z volt megmagyar�zni abban az izgalmas id�ben, a melyet a reformatio m�s nagy k�rd�sei teremtettek. De k�nny� volt v�das emelni �s z�r-zavart t�masztani vele �s miatta.

Csak �gy �s akkor j�het�nk tiszt�ba a D�vid Ferenci J�zus Krisztus�val, ha tiszt�ban vagyunk a D�vid Ferenci lelki vil�g�val �s aszal a nagyon s�lyos t�nnyel, hogy � a szent �r�s sza�vaira t�maszkodott a hagyom�nnyal �s az emberi b�lcselked�ssel szemben.

A r�vid Magyar�zat harmadik r�sz�ben k�z�lt m�sodik predicatio egybefoglalja a biblia f�bb helyeit, a melyekb�l kide�r�l; hogy J�zus nem volt Isten, mert � k�ldetett, sz�letett, lett, �g�ret volt, �r�kt�l fogva rendeltetett, megszenteltetett; felmagasztaltatott. Isten adott neki szent lelket; hatalmat mennyen �s f�l�d�n, � tette apostoll�, vall�sunk f�papj�v�, �l�k �s holtak bir�j�v�, szegeletk�v�. � lett nek�nk Istent�l b�lcsess�g �s igazs�g, � vil�goss�g, mester, pr�f�ta, lelk�nk p�sztora, betegs�g�nk orvosa, pap �s kir�ly, kit v�g�l Isten f�lmagasztalt az � jobbj�ra. Egyik tulajdons�ga sem olyan, a milyen az Atya Istent il�let meg, hanem olyan, a milyen az Aty�t�l adatott neki. Isten a maga akaratj�t megjelentette az �- �s az �jtestamentumban, de az �testamentumban csak k�ls� jelekben �s p�ld�zatokban, ig�retekben �s j�sl�sokban, az �jban teljesen „mert az t�rvinnec vege az Christus, �s az t�rvin a kovetkez�ndo dolgoknac arnieka, az Christus kelig alattja". (Q. IL)

A Krisztus meg�g�rtetett a mi els� sz�leinknek, de az �g�ret csak az id� „teljesedeseben teljesedett be." Az �jtestamentum megvil�g�tja az �t; mert ez magyar�zza meg, hogy J�zus az az �ldott mag, a mely nek�nk adatott.

D�vid Ferenc nagy er�t �rez ebben a k�l�n�s isteni ado�m�nyban, az�rt mert J�zus Krisztus tett minket b�lcsekk�, � �l�tala lett�nk megszenteltek s � �ltala lett v�lts�gunk. Igy fejezi ki : „ennec k�v�le es ennelk�l senki kedves nem lehet az atia Istennek : nem is vagyon a menetele � hozzaja." Ez azt jelenti, hagy ,J�zus az isten fia �s �r�k�sse, a kivel egy�tt val�s�tja meg az Atya az � akarat�t, k�zt�nk emberek k�z�tt.

Teh�t J�zus a Messi�s, vagyis kiv�l�k�ppen Isten fia �s nem �gy mint m�s emberek. Nagy tisztess�ge �s f�lmagasztal�sa ez J�zusnak. Akkor a mikor a f�ldi kir�lyok �s papi fejedelmek is szerepeltek isten f�ldi helytart�i gyan�nt, nem volt t�lzott dics�l�t�se J�zusnak. S�t �rt�kes �s dics�retre �rdemes megment�se annak, a mi nem e vil�gba val�, att�l a mi eg�szen f�ldi �s emberi.

A mikor D�vid Ferenci �gy foglalkozott J�zussal, az ember b�nben fetrengett �s v�rta a meg�g�rt megv�lt�st. D�vid Ferenci nem utalta a b�nbocs�nat egyh�zi eszk�zeihez, hanem az Ember �J�zushoz. „Penitentiat es az Atia Istenhez valo megterest, es az Christusban valo hitet predicalia nek�nk az iras." (Q. IV. b.)

Nem k�ls� eszk�z, hanem megt�r�s �s a Krisztusban val� hit. Keresztel� J�nos �s J�zus is megt�r�st k�v�nt, mert azut�n �nk�nt k�vetkezett a lelki idvez�l�s. D�vid Ferenci a Krisztus megismer�s�vei kieg�sz�ti, mert meg volt gy�z�dve „ez az �rec elet, hogy czac tegedet egyed�l val� Istent esmeriec es a kit el�k�ldettel a Jezus Christust." (V. o.) Ezt el�gs�gesnek tartotta „a mi idvesseg�nkre," ellenben „haszontalannac ha szinte megert�h�tn�k is mi legyen az Isten az � �llati�ban �s mikepen az h�rom szemit vagyon az egy allatban." (U. o.)


A h�roms�gtan k�rd�se.

El van ismerve, hogy a h�roms�gtan a bibli�ban nem ta�l�lhat� meg s csak okoskod�s rendj�n �ll�tott�k �ssze t�bb t�telb�l s csak �gy szerkesztett�k �sszef�gg� eg�szsz� (*Dr. Drummond Studies of Christian Doctrine 1216. 1.) Csak az Attanasius-f�le hitvall�sban tal�lhat� meg teljes eg�sz�ben. Ezt is csak a nyugati egyh�z fogadta el, mert a keleti csak az Aty�nak tulajdon�t eredeti �s �nmag�t�l sz�rmaz� isteni term�szetet.

Ezeket a t�teleket korunk egyik most �l� theologusa fog�lalta �ssze s ugyan� bizony�tja �ll�t�sait h�roms�gh�v� �r�kkal. Teh�t 350 �v elm�lt�val is csak ott �llunk, a hol a reform�torok �llottak : nem hitt�k, de vallott�k a szenth�roms�g tan�t. D�vid Ferencnek meg volt minden oka, hogy miut�n a bibli�ban nem tal�lta meg, teljes erej�vel igyekezt�k elt�r�teni az embereket ett�l „az �rd�gi tal�lm�nyt�l", hogy mindenki im�dja az Aty�t amaz egy � mag�t�l val� fels�ges Istent.

A h�roms�gtan elleni harcban haz�nkban sokan estek �ldo�zatul. D�vid Ferencnek volt legnagyobb r�sig a reform�ci� sz�z�ban. � k�sz�tette el� tan�tv�ny�t Enyedi Gy�rgy�t arra a ma�gyar�zatra, a mely sz�z esztend�n�l tov�bb foglalkoztatta a h�roms�gtan v�delmez�it. (*Explicationes locorum veteris et novi Testamenti ex quibus trinitatis dogma stabiliri solet. Georgius Eniedinus.)

K�nyve a R�vid Magyar�zat azt mutatja meg : „mik�ppen az antichristus az egy Istenr�l val� tudom�nyt meghom�lyos�totta." Teljes er�vel, a meggy�z�s minden fegyver�vel fog f�ladat�hoz. A h�roms�gtan sz�rmaz�s�nak nevezetesebb mozzanatait f�lsorolja, t�ved�seit �s nagy hib�it megmutatja. Itt m�r �szrevehet�, hogy a munk�t h�vvel s a gy�zelem rem�nys�g�vel folytatja. Nagy ellenf�llel �ll szemben, az eg�sz kereszt�ny egy�h�zzal, a mely sok sz�z esztend� alatt sokf�le v�ltoztat�st tett az igaz vall�son, a mely az egy Istenr�l val� tudom�ny. Mint�hogy ezt az Antichristus el nem ronthatta „� magatol a r�gi so�phistak altal t�bbet t�n hozza,: az egy Istent harom szem�lynek mondv�n, ki az�rt egy allat legyen, de megvalasztvan a szem�lyeket az alattol es hogy az harom szem�ly az egy Istenben legyen, avagy az egy Isten az harom szem�lyben."

„Nagy hib�ja a h�roms�gtannak, hogy az egyszer� tudom�nyt meghomalyos�tja, a szent�r�st oly zurzavarral h�lozta be, hogy senkit�l igazan meg ne ertessec." „Az igaz irast hatra vetv�n urast hozott be az Aniaszentegyh�zban" az igaz Krisztus helyett a ki id� szerint M�ri�t�l sz�letett, k�t term�szetb�l fogantatott Krisztust, a kiben a k�t term�szet egyes�lt, a ki embers�g sze�rint �r�kt�l fogva volt. �gy lett k�t Krisztus, „melynec egic sem volt igaz" „egic n�ha az Istenhez egienl� volt, n�ha nem volt �egyenl�, hanem azon egy Isten volt az atiaval." (A. IL)

Csupa z�rzavar, Babylon, a h�rom-egy Istenben val� hit. Az, a ki �gy tan�t, nem igaz h�ve a J�zus Krisztusnak, hanem el�lens�ge, Antichristus. A helyett, hogy �p�tene, megront mindent, mert egy helyett tan�t t�bb Krisztust, t�bb kereszts�get, t�bb urvaccor�j�t, t�bb szents�get �s t�bb utat az �r�k �letre. Olyan ez, mint a S�t�n munk�ja a paradicsomban.

A h�roms�gtan nem �j dolog, de m�g sem olyan r�gi, hogy annak k�vetkezt�ben �lland�s�gra sz�m�thatna. A Krisztus el�tt nem volt meg s azut�n is csak lassan-lassan szerkesztett�k �ssze.

Ez az elj�r�s is hib�s volt, mert a mellett, hogy h�romnak mon�dott�k, mondott�k egynek is : „egy allattiaban �s harom szeme�lyeben." (C. 111.) �m erre n�zve is nagy elt�r�s volt az egyh�z tagjai k�z�tt. N�melyek mindig ellenezt�k a h�roms�gtant. Nagy Konst�ntin �rionoss� lett, Anastasius a n�gys�get im�dtatta, a keletiek k�l�mb�ztek a nyugatiakt�l nemcsak a h�roms�g meg�hat�roz�s�ban, hanem a Krisztusr�l �s a szentl�lekr�l alkotott n�zeteikben is. Hosszu sorozata van azoknak., akik az egyh�zt�l elt�rtek s azoknak, a kik a reformacio idej�ben a h�roms�gtant kifog�solt�k.

B�ven el�g ok lett volna a h�roms�gtan elvet�s�re az, hogy az �r�s nem tan�tja, de a reform�tor m�gis nagy b�tors�got me�ritett abb�l a t�nyb�l, hogy a kereszt�ny egyh�zban mindig vol�tak h�vei. Sz�vesen t�maszkodott olyan hitel�d�kre, a milyenek az ari�nusok voltak, el is viselte volna az „arianius eretnek" ne�vet, de � nem el�gedett meg azzal, amit el�dei hirdettek. Nagy kegyelettel eml�kezik Serveto-ra, „ki tudos es az Istennec igas�saganac er�s oltalmaznia es tudakoznia volt" „kinec irasabol az hamis tanitocnac allorczaioc megesmertethetic", Gentilisre, a j�mbor Kereszt�ny emberr�l, ki „tulajdon verevel mikor feiet vetten volna az igaz tudomant meger�site �s a papai tudomant az Haromsag fel�l hamis es �rd�ghi tudomannac lenni meghi�zonita." (E. IV.) Ochinora, a ki „�les itelelet� ember volt . . . es ama barom szemeli� balvant megmutatta." (u. o.) E hitel�d�k szomoru sorsa int� �s megf�leml�t� lehetett volna, de D�vid nem �llhatott meg f�luton.

Csin�lt tudom�ny a h�roms�gtan, melyet sem a M�zes k�nyv�b�l, sem a pr�f�t�kb�l, evangeliumokb�l, sem az apostolok �r�s�b�l soha senki meg nem oltalmaz: „mert ezec ez barom �recke valo Istenekr�l, kik mindenben egyenl�c, es egy m�don mindenhatos soha semmit nem hallottanac, hogy barmon volnanac menynec foldnek teremt�i." (O. VL) antichristusnak es a pokol�beli �rd�gnek hazugs�ga.

Sz�noki h�vvel buzd�tja h�veit: „tavoztassuk el ezert ez hazugsagokat, es ellene alliunc a papanac: mert ezec mind az � kohabol k�ltenek."

D�vid Ferenc m�rs�klete �s szel�ds�ge enn�l a legf�bb k�r�d�sn�l tulcsap a maga szabta korl�ton, de a reform�ci� �ltal�nos hangnem�n s k�l�n�sen a saj�t ellenfeleit meg sem k�zeliti sem a t�relmetlens�gben, sem az �less�gben.

Itt m�r �rezi, hogy eleven sz�nnel �rintette az �r az � aja�k�t is, mint a pr�f�t�k�t, itt m�r t�zes nyelv k�p�ben sz�ll re� a szentl�lek �s sz�l, mert nem tehet m�sk�ppen. Sz�l, mert hiszi, hogy az Isten igaz ismeret�nek helyre�ll�t�s��rt semmi �ldozat, semmi f�rads�g nem sok. Gy�zelme nem maradati el. A refor�m�ci� dics�s�ges betet�z�st nyert az istenegys�g tan�nak diadalra emel�s�vel. 1567-1571-ig. Erd�lyben �s Magyarorsz�g n�mely r�szeiben az unit�rizmus uralkodott a sz�veken a trinit�rismus helyett.


D�vid Ferenc reformjai az egyh�zi �s hit�let k�r�ben.

Nemcsak az istentan �rdekelte D�vid Ferencet. Kiterjesz�kedett minden l�nyeges k�rd�sre. A J�zus tan�t�sai �s az apostoli hitvall�s k�r�ben benne foglaltatik minden a mi az �letre �s az �dv�ss�gre sz�ks�ges. Ezeket kell�k�pen meg kell �rteni, h�ven meg kell tartani s akkor biztos�tva lesz az egyh�z b�kess�ge �s fenn�ll�sa. A R�vid Magyar�zat „Utols� r�sz�"-t a c�m szerint is k�v�nta kiterjeszteni minden l�nyeges k�rd�sre, hogy a h� keresz�t�ny „az idvessegnec utaban batran iarhasson."

A reformacio agy f�l bolygatta a ked�lyeket, hogy n�me�lyek az egyh�z igazs�gaiban val� hitet elvesz�tett�k, hiszen az eg�sz reform az agynevezett egyh�z ellen ir�nyult. D�vid Ferenc nem f�ltette „az igaz anyaszentegyh�zat." Ha vannak is vissza�von�sok, ha az Urnak szolg�i k�l�nb�z� k�ppen �pitnek is a fundamentumon, „az urnac napja es az t�z” mindennek cseleke�det�t igazolni fogja. A kegyes emberek lelkiismerete megnyugszik azon, hogy Isten gondot visel az � n�p�re. J�zust az�rt adta Isten, hogy a ki benne hiszen el ne veszem hanem �r�k �lete legyen, A hit Istennek aj�nd�ka, � megadja a meny�nyit kinek-kinek akar. Ha vannak zavarok �s f�lre�rt�sek, az Isten egyh�za m�gis f�nn�ll �s rendr�l-rendre teljes�ti az el�be adott :f�ladatokat, „epiti az idvessegunket az Christus altal" ha az „Is�tennec igaz serege az igeinec tisztasagat k�veti." (P. IL)

Az idvess�g megnyer�s�nek eg�szen saj�tos f�lt�telei van�nak a D�vid Ferenc unit�rius f�lfog�sa szerint. El�sz�r is min�den emberi k�zbej�r�s f�l�sleges, teh�t mindazok az eszk�z�k, a melyekre az egyh�z t�maszkodott. „Csak az Istennec igeieben kell megnyugodnunc."

Az �r�smagyar�z�s�ban seg�ts�g�nk a szentl�lek �s az istenig�je.

A szent l�lek �ltal a hamisat az igazt�l megtudjuk k�l�mb�ztetni. J�zus megmondotta, hogy a vigasztal� l�lek mindeneket eszetekbe juttat. Isten mindenkinek ad annyi lelket, hogy meg�rtse mi sz�ks�ges neki az idvess�gre.

Az idvess�gnek �s az igazs�gnak meg�rt�s�re vez�rel: „az Istennek igeie." Ha az � testamentumot �sszevetj�k az ujjal, ki der�l az igazs�g. Nincs sz�ks�g az aty�k �r�sira, sem a conci liumok hat�rozataira, mert azok t�velyegtek, az emberi dolgot �ssze elegy�tett�k az istenivel. Az � testamentum �rtelmez�s�t s azut�n az uj�t r�szletesen megmagyar�zza �s v�geredm�nyk�p pen kimondja, hogy az �r�s szerint Isten nek�nk a J�zus Krisztust aj�nlja, hogy „bolczesegunk, megszenteles�nc �s valsagunc legyen."

Ha helyes az �r�s magyar�z�sa, ha k�vetj�k tan�t�sait, akkor megnyerj�k idvess�g�nket. Ez a f�lt�tel a tanult embernek sz�l. „Az egygy� nepec pedig, kic irast nem tudnac vegyec el� az Apostoli Credot es a Christustol szereztet�t imadsagot." (R.)

A szent�r�ssal egyenl� �rt�k�, mert ugyanazt az egy Istent �s a J�zus Krisztust tan�tja az apostoli hitvall�s. Ezt k�nnyebb megtanulni �s megtartani. Az�rt fektet oly nagy sulyt erre, mert mindig els�rend� f�ladatnak tekinti az egyszer� n�p lelki sz�ks�gei kiel�g�t�s�t.

Ezek a hit alapj�hoz tartoz� f�t�nyez�k. Az egyh�zi �let f�lvir�gz�sa biztos�tva lesz, ha az egyh�z gondoskodik h� lelkip�sz torokr�l. Az a h� lelkip�szror, a ki szent�r�s alapj�n �s a hit �gazatai (az apostoli hitvull�s) szerint tanit. „Ha valaki szol, szolia Istennec bveszedet;”

A h� lelkip�sztor j� gondot visel a maga h�za n�p�re.

A hitr�l mindenki bizonys�got tegyen, de a hitet, j� cselekedettel mutassa meg.

A vil�gi k�v�ns�gokat meg kelt tagadni, igaz�n �s isteni f�lelemben kell �lni.

D�vid Ferenc el�gs�gesnek tartja az igaz Istenben val� hitet a J�zus tan�t�sai �s p�ld�ja_ szerinti �letet az �dv�ss�g �s bol dogs�g elnyer�s�re. Az emberben helyezett bizalma, a lelki �talakul�s �s �jra sz�let�s teljesen el�gs�ges f�lt�telek nemcsak az egy�ni boldogs�gra, hanem az egyh�zi �letre is. Az Isten ig�j�nek helyes ismerete alapj�n az Isten anyaszentegyh�z�nak tagjai: egyes�lnek �s az egyh�z vir�gz�v� leszen.

A szervezetre, az egyh�z-tagok �let�nek szab�lyoz�s�ra nem gondolt. Ebben a tekintetben ut�dai h�vek voltak hozza. Mindig els� gondjuk volt az Isten igaz ismeret�re val� eljut�s, az er�k�lcs�s �s tiszta �let. A t�bbi �nk�nt k�vetkezett. Saj�ts�gosk�p�pen, a k�lf�ld�n alakult gy�lekezetek is mindig a bels� er�ben, „a hit isteni adom�ny�ban" kerest�k �s tal�lt�k meg azt az ala�pot, a melyre �p�tettek. Teh�t D�vid Ferenc nem az�rt nem k�sz�tett egyh�zszervezeti �s szertart�si szab�lyokat, mintha arra ideje vagy tehets�ge ne tett volna, hanem az�rt, mert f�l�sleges�nek tartotta, miut�n a l�lek, mely Istennek ereje, mindeneket j�ra vez�rel, ha az �r�s szavait hallgatj�k s a J�zus p�ld�j�t k�vetik.



D�vid Ferenc reform�tori �rdemei.

R�vid ismertet�s�nk befejez�s��l foglaljuk �ssze a R�vid Magyar�zat f�bb eredm�nyeit.

D�vid Ferenc el�dei a reformot megkezdett�k �s kereszt�l vitt�k az egyh�zi �let k�ls� eszk�zeiben. Luther visszaterelte a figyelmet a hitre, teh�t az embert, ki eddig csak eszk�z volt, t�nyez�v� tette a hit�letben. Megt�rte a hierarchia hatalm�t, mert az �dv eszk�zeit kivette a pap kez�b�l �s biztos�totta a h�v�nek. K�lvin a hit�letbe igyekezett belevinni az erk�lcsi mot�vumokat. s az egyh�zban az �nmegad�st, a t�relmet �s engedelmess�get megk�vetelte a j� rend kedv��rt:

A hittan f� k�rd�seiben a reform�torok a r�gi tant m�g csak revisio al� sem vett�k. (Harnack) A reform�torok az � kat�holikus dogm�k �s f�ltev�sek k�z�l sok olyat megtartottak, a melyek nem voltak �sszhangban alapgondolataikkal. (Loofs.) De valamin; az evang�lium a t�rv�ny v�g�t, �gy a reform�cio a dogm�k megsz�n�s�t jelenti (Harnack). Ezek a t�rt�nelmi t�nyek emelik ki a D�vid Ferenc igazi �rdemeit. El�sz�r is azt, hogy � a kor k�vetelm�ny�nek megfelel�en a dogm�kat elvetette s azok hely�be az ismeretet �ll�totta. A ki megismeri Istent, hiszen benne s hiszi azt is, hogy Isten gondot visel r�. Ezzel egyenl� �rt�k� �s a mai kor f�lfog�s�val �sszehangz� az a gondolata, hogy a hitnek olyannak kell lenni, a melyet az egyszer� n�p is meg�rt �s megtarthat. Ez�rt helyeselte az �rvacsor�nak k�t sz�n alatti kioszt�s�t, mert �gy nemcsak a papok, hanem a h�vek is r�sze�s�lhettek bel�le. Ez�rt k�vetelte minden emberi tal�lm�ny elve�t�s�t, hogy az Isten �s az � fia a J�zus uralkodj�k a sz�vekben.

A magyar l�lek gondolat-ir�ny�nak, �n�ll� �let�nek, �nbizalm�nak, f�ggetlens�gi hajlam�nak kedvezett azzal, hogy �rtelm�hez fordult, a nyilv�nos vitatkoz�sokat a n�p el�tt tartotta s �t is belevonta a hitvit�k k�r�be. Ezzel az elj�r�ssal az egyszer� ember is nemcsak �ntudatoss� lett, hanem hit�nek apostol�v�. �gy az elrejtett Isten �l� Istenn�, az elfogadott hit �l� hitt� Itt. A k�ls� forma hely�be l�pett az eleven�t� l�lek. A cselekedet hat�s�ban keresett titkos eredm�ny helyett, pr�f�tai lelkesed�s �s apostoli t�z m�k�d�tt a sz�vekben.

A D�vid Ferenc pr�f�tizmusa a R�vid Magyar�zatban nagy f�rt foglal el. Figyelmet �rdemel az�rt, mert �jabb bizony�t�k a biblia nagy befoly�s�r�l s az�rt, mert �jabb bepillant�st enged reform�tori lelk�be. A bibliai �r�k k�v�s kiv�tellel, mind a l�to�m�sokkal �s j�vend�l�sekkel igyekeznek hatni. A XVI-ik sz�z protest�ns hiv�i meg voltak gy�z�dve, hogy a r�gi dolgok a mostaniaknak el�k�pei. A mi akkor megesett a hiv�vel vagy hitetlennel, bizonnyal bek�vetkezik most. mert a gonosznak vagy hitetlennek k�zel van v�gs� elpusztul�sa, hogy diadalmaskod�hass�k az igaz. D�vid Ferenc �gy biztatja h�veit:

„Mostan vagyon �tven esztendeje, hogy Luter Marton felkezd� bontogatni a Christus kopors�it, melliekben az �r�k eletnec meg nierese helyheztetic vala."

1517. �s 1567. k�z�tt kerek 50 esztend� van, a mi mag�ban is jelent�s sz�m, de ann�l t�bbet jelent, hogy mind az els�, mind az utols� �vsz�m 7-el v�gz�dik, „melly mindenkor szent volt."

De nemcsak jelekkel, hanem ig�rettel is megmondotta a Christus, hogy meglesznek a nagy dolgok, k�l�n�sen pedig az Antichristus orsz�g�nak leroml�sa, mert Isten semmit el nem kezdett, mit el nem v�gezett volna. (H. iv.) Most van az, �p�l�s ideje, most fog felemeltetni a z�szl�, most „immar szinte el�ttunc vagyon az �d�”, de nem karddal, sem fegyverrel, nem emberi er�vel leszen meg, hanem az Urnak cselekedeteivel. Ne k�tel�kedj�k senki, hanem higgyjen, „nem hagy ez niavaliaban az mi Isten�nc, hanem megszabad�t az Antichristusnac lelki rabs�g�t�l.” (I: IIL)

�j orsz�g, abban �j igazs�g l�szen �s az igaz hit fog ural�kodni a sz�vekben. Az emberek szeretni fogj�k egym�st, a b�kes�s�g fog uralkodni k�z�tt�k, s a szeretet szel�d lehelete megeny�h�ti a megsebzett sz�veket, s megval�sul az Isten orsz�ga itt e f�ld�n.

Ilyen theol�giai �s ethikai eszm�kkel indult meg D�vid Fe�renc vezet�se alatt az unit�rius reform�ci� 1567-ben.





Megtal�lhat�:

R�VID MAGYAR�ZAT

MIK�PPEN AZ ANTIKRISZTUS AZ IVAZ ISTENR�L

VAL� TUDOM�NYT MEGHOM�LYOS�TOTTA, �S

AZ KRISZTUS AZ � H�VEINEK �LTALA TAN�TV�N

MINKET, MIK�PPEN �P�TETTE MEG, AZ � MENY�NYEI

SZENT ATYJ�R�L �S �NMAG�R�L �S A

SZENTL�LEKR�L BIZONYOS �RTELMET ADV�N

EL�NKBEN.

IRTA

D�VID FERENC

EXPRESSUM ALBAE JULIAE

PER TYPOGRAPHUM REGIUM RAPHAELEM HOFFHALTERUM.

ANNO CHRISTI 1567.

AZ EREDETI KIAD�S FAC-SIMIL�J�VEL

KOLOZSV�R, 1910

c. k�nyv kiad�s�ban.



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Teol�gia
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 2.08 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::