Tartalom:
Bevezet�s
1.o.
Az egys�gtan a
reform�torokn�l
2.o.
D�vid Ferenc els� reformjai
az istenegys�g �rdek�ben
4.o.
A D�vid F. theol�gi�j�nak
alapja a szent�r�s �s az apostoli hitvall�s 5.o.
Az istenegys�g tana
7.o.
D�vid Ferenc J�zusa
8.o.
A h�roms�gtan k�rd�se
9.o.
D�vid Ferenc reformjai az
egyh�zi �s hit�let k�r�ben
11.o.
D�vid Ferenc reform�tori
�rdemei
12.o.
BEVEZET�S.
A D�vid Ferenc theol�gi�ja �nmag�ban v�ve is nagy
kiter�jed�s�, de ha vonatakoz�saiban vizsg�ljuk, t�bb k�tetet elfoglal�hat.
Nek�nk jelen r�vid tanulm�nyban a fennebb eredetiben k��z�lt m� theol�gi�ja
megvil�g�t�s�ra kellett szor�tkoznunk. A mi azon t�l terjed, a tartalom
meg�rt�se �rdek�ben v�lt sz�ks�gess�.
D�vid Ferenc az el�sz�ban
jelzi, hogy ez az els� m�, mely�ben „az igaz tudom�nynak" v�delm�re k�l
t�bb h� szolgat�rs�val egy�tt, mert a zsinatok �s nyilv�nos hitvit�k alatt imm�r
meg�gy�z�dtek a fel�l, hogy „az igaz tudom�ny" csak �gy �s akkor fog
diadalmaskodni, ha eljut a n�p k�z� is. D�vid Ferenc v�llalkozott erre, mert �
rendelkezett az �r�s hatalm�val is �ppen �gy, mint a sz�l�s �kess�g�vel. A
„R�vid Magyar�zat” teh�t �gy tekintend�, mint a m�velt magyar n�p ig�nyeihez
alkalmazott tudom�nyos fejteget�se a napirenden lev� nagy theol�giai k�r�d�seknek.
Ennek a f�ladatnak kit�n�en megfelel. A k�ls� hat�s fokoz�s�ra szolg�l a
fejedelem c�mere. Azonnal meggy�z�dik, a legegyszer�bb olvas� is, hogy a mi a
k�nyvben foglaltatik, az a kir�lyi fejedelem tetsz�se szerint van.
D�vid Ferenc nem tulajdon�tja
egymag�nak a munk�t. „Az � t�bb h� szolgat�rs�val egyetemben" sz�l, hadd
l�ss�k meg, hogy nincsen igazuk azoknak a v�dol�knak, a kik �t �tkozz�k �s
r�sz�rnak „minden hamis szidalmakat", mert sokan vannak vele egy �rtelemben.
N�mely b�r�l�i k�ts�gbe vont�k, hogy ez a k�nyv a D�vid
Ferenc m�ve volna. T�maszkodnak az el�sz� al��r�s�ra �s arra, hogy a „De falsa
et vere unius Dei cognitione stb.” c. m� II-ik �s III-ik fejezet�vel az els�;
m�sodik �s harmadik r�sz t�bb he�lyen egyezik. Az egyez�s n�hol sz�vegszer�, de
a feldolgoz�s olyan �n�ll�; a gondolkoz�s annyira egys�ges, hogy teljesen egy
l�lek munk�j�nak �rezz�k, annak is tekintj�k. Azzal, hogy az el�sz�nak al��rta
nev�t, a felel�ss�get eg�szen mag�ra v�llalta. A latin tudom�nyosabb, n�l2oi
r�szletez�bb. A magyar n�pszer�, lend�letes, gyakorta sz�nokias. �gy csak az �r,
a ki saj�t gondo�lat�t �s meggy�z�d�s�t adja el�, a ki l�iekb�l besz�l.
T�rsai r�szt vettek a reform munk�j�ban a nyilv�nos
vitat�koz�sokon is, a sajt�ban is. D�vid Ferenc volta vez�r. � v�gezte a f�
munk�t. Ezzel annyira tiszt�ban voltak, hogy bar�tai, a m� megjelen�sekor
megel�gedtek a n�vtelens�g dics�s�g�vel, ellenfelei pedig nem tudt�k elvitatni
t�le a szerz�i �rdemet.
Az a t�ny, hogy e magyar m� sok
helyen megegyezik a latinnal, azt bizony�tja, hogy a latinnak is j�r�szt D�vid
Ferenc volt az �r�ja.
Igazs�guk �rzet�ben nyugodtan, kereszt�nyi t�relemmel
vi�seltek minden szidalmat. M�gis n�hol tal�lkozunk olyan kifeje�z�sekkel, a
melyek a mai kor �zl�s�nek nem feleinek meg. De a mai embernek is b�v alkalma
van meggy�z�dni arr�l, hogy a vall�s k�rd�sei hamar f�lzavarj�k a ked�lyek
b�kess�g�t �s nagy pr�b�ra teszik a t�relmet. D�vid Ferenc ebben a tekintetben
messze f�l�tte �llott ellenfeleinek: M�lius P�ternek, K�roli P�ternek,
Czegl�di Gy�rgynek �s t�rsaiknak. D�vid Ferenc mindig h� szolg�ja, al�zatos
k�vet�je �s lelkes apostola volt a szel�d J�zusnak. .Ezt elismeri egyik �jkori
reform�tus �r� is „Ki kell emeln�nk egy von�st, amely az unit�riusok harc�modor�t
el�ny�sen jellemzi �s a mely ebben a m�ben jelentkezik el�sz�r. Ez a modornak a
nyugodts�ga �s a t�relemnek a han�goztat�sa. M�g Meliusnak minden irata a
szenved�ly leger�sebb kifakad�saival van telve, m�g ellenfeleit folyton
b�ntetn�, �getn�, k�vezn�, addig az unit�rius m�vek �lland�an azt hangs�lyozz�k,
hogy -a hit k�rd�s�ben mell�zni kell minden er�szakot, Istenre b�zv�n az
�gyet,. ki az � ig�je �ltal �gy is elv�gezi a mit v�lasztottai sz�m�ra �dv�ss�gesnek
tart.* (Ezt a nyilatkozatot Pokoly J�zsef theol. tan�r teszi, a ki k�l�nben
nem nagy hajland�s�got mutat sem a D�vid Ferenc, sem az unit�rizmus v�delm�re,
ellenben sz�mos alkalmat f�lhaszn�l, hogy a t�nyeket oly vil�g�t�sba helyezze, a
melyb�l az unit�riusok hitn�zet�re, t�rekv�seire hom�ly ess�k. Pokoly J�zsef
az Erd�lyi Reform�tus Egyh�z t�rt�nete I. k�t. 203:, 204. 1. stb.)
Tartalma
k�nnyen �ttekinthet�. Az els� r�szben t�rt�nelmi visszapillant�ssal igazolja az
�j reform sz�ks�gess�g�t. „Most imm�r a fundamentumra jutott a dolog, mellyel a
kegyelmes Atyaisten egyebek �ltal �git fel, hogy elromoljanak a hamis Istenek
�s hamis Krisztusok �s csak amaz egy � mag�t�l val� n�gy Isten uralkodj�k,
kit�l mindenek vannak �s ennek az � fia a J�zus Krisztus."
A m�sodik r�szben megjel�li hely�t az �
vall�s�nak, teh�t az unit�rius vall�snak, a reform�ci� nagy munk�j�ban.
M�ltatja a Luther, Zvingli, Serv�t �s m�sok munk�ss�g�t, de meggy�z��d�ssel bizony�tja;
hogy az igazi gy�keres reform ideje most j�tt el.
A
harmadik r�szben h�rom predik�ci�t
veszen f�l, hogy hitn�zeteit az egyh�zi besz�d r�szletez� fejteget�seivel �s magya�r�zataival, ann�l bizonyosabban
megr�gz�tse olvas�i elm�j�ben. A confessioval megtoldja az ifjak �s gyeng�bbek
kedv�rt.
Az
utols� r�szben az idvess�g megnyer�s�re m�g egy �t�mutat�st ad �s buzd�t�lag
hatni igyekszik olvas�ira. A sokf�le „visszavon�sok" k�z�tt biztos�tani
akarja �ket, hogy „az idvess�g�nek dolg�ban k�rt ne valljanak."
Az unit�rius reform�tor els� nagy munk�ja
ez. Megel�z�leg t�bbet irt s folytat�lag m�g t�bbet, de ezzel l�pett fel, hogy
az istenegys�g tan�nak orsz�got, hatalmat �s dics�s�get biztos�tson.
Az egys�gtan a reform�torokn�l.
A protest�ns reform�ci� kor�ban az istenegys�g
�rdek�ben az els� s legnagyobb szolg�latot Erasmus tette, mid�n 1516-ban
kiadott g�r�g �s latin (nyomtatott) bibli�j�b�l**( Novam Testamentum omne,
diligenter ab Erasmo Roterdamo recogni�tum et emendatum) kihagyta az egyetlen t�telt, mely a H�roms�g
h�rom szem�ly�t egybefoglalva eml�ti (1 Jan. V. 7.) Ezzel a hit�j�t�s
megkezd�d�tt az irodalom�ban. A k�vetkez� �vben, mid�n Luther a 95. t�telt
kiszegezte a wittenbergi templom kapuj�ra, megkezd�d�tt a t�rsadalomban
Az a papoknak �s a m�velt embereknek, ez a n�pnek volt sz�nva. Az tudom�nyos
m�, ez n�pies ki�ltv�ny. Az a gondolkoz�st akarta �talak�tani, ez az �rzelmeket
igyekezett f�lkorb�csolni. Az. a tudom�nyos kritika eredm�nye volt, ez a lelki
meg�jhod�sra v�gy�d�s.
Erasmust a paps�g �letvesz�lyesen
megt�madta �s a kiha�gyott hely visszailleszt�s�re k�nyszer�tene a k�nyv 3-ik
kiad�s�ban. Ez volt a reform�ci� kor�nak els� harca a h�roms�gtan �rdek�ben..
Luther a kegyelem eszk�zeivel val� vissza�l�st
ostromolta s az �dv�z�l�s �tj�t egyengette.
A
h�roms�gtannal az els� reform�torok nem sz�vesen fog�lalkoztak s csak
k�nyszer�s�gb�l v�delmezt�k. Luther ragaszkodott az Isten h�romszem�ly�s�g�hez,
de bevallotta, hogy ez m�rhetlen. titok, sehol sincs meg az �r�sban, hanem az
emberek tal�lt�k ki. „Sokkal helyesebb volna Istent emlegetni, hogysem h�roms�got.
(Darum . : . viel besser spr�che man, Gott, denn die dreifaltig�keit. Werke
vol. XII. 878. XXII. 20.) Melanchton elt�rt az Atha�nasius-f�le merev tant�l,
mert nem tartotta l�nyegesnek (Deo uno,
trino, verbi incarnatione, magis curiosas quam utiles dis-putationes continent.
Moeller Hist. Christ. Church. III. 39.) Hogy K�lvin nem ragaszkodott a H�roms�ghoz,
hat�rozottan kifejezte. A
szenth�roms�g-egyisten kifejez�st nagyon barb�rnak tartotta. (Sancta trinitas
unus Deus, mihi non piacet, ac onnino barbariem. sapit.) Servettel nem annyira
tanai miatt b�nt kegyetlen�l, hanem az�rt, mert erej�t �s hat�s�t �rezte s
att�l f�lt. A Socino hit�nek eg�szs�ges �s helyes volt�t K�lvin elismerte s
az�rt b�nt vele� oly szel�den. (Bonet-Maury p�rizsi egyet, tan�r, Early
Sourecs. of. Engl. Unit. 16.) A Zwingli istentana az evangeliumokon alapult s
ez�rt egyszer�bb, krisztustana tiszt�bb volt mind a Luther�n�l; mind a
M�lanchton�m�l. Sokan voltalt Sweizban a ti�zenhatodik sz�z k�zep�n - mondja
Harnack - akik a t�bbi kathol�kus tanokkal egy�tt a H�roms�gtannak is als�rend�
helyet jel�ltek ki, mert „nem ill� dolog kereszt�ny emberhez, hogy oly kifejez�sekkel
�ljen, a melyek a bibli�ban nem tal�lhat�k meg." Hogy Sweiz t�bb
k�nton�ban nem fogadt�k el v�gleg �s �ltal�nosan, annak tulajdon�that�,
hogy a vitatkoz�sok �radat�ban a vasakarat� K�lvin az antitrinit�rismust
eretneks�gnek nyilv�n�totta. (Harnack Hist, of Dogma VII. 134. jegyzet.) A
legkatolikusabb orsz�g (Spanyolorsz�g) sz�l�ttje Serveto id�zte f�l az els�
er�s antitrinit�rius forradalmat, de � is nagyon messze �llott a k�s�bbi, ak�r
Socin, ak�r D�vidi-f�le unit�rizmust�l. Serveto (Servedo) az Aty�t teljes
absoluts�gban l�tta. Tiszt�ban volt azzal, hogy ab�solut t�k�letess�g csak egy
lehet. De ez a gondolat az � lelk�ben metaphizikai szeml�l�d�ss� v�ltozott.
Szerinte Isten megfog�hatlan, a kit ,sem l�tni, sem �rteni nem lehet. A nyelv
ki nem besz�lheti, a hely be nem foghatja, az id� meg nem m�rheti. Isten
mindenen t�lterjed. (Deum Esse nihil aliud, nisi Ens ab�stractum
transcendentale.)
M�sfel�l azonban, a vil�gban minden Istennek
k�sz�nheti l�tel�t �s fennmarad�s�t. Ez a gondolata saj�ts�gos fordulatot v�sz,
mid�n J�zusra vonatkoztatja. Szerinte Isten a maga subs�tanti�ja szerint m�rt�k
n�lk�l megmutatja mag�t a Krisztus tes�t�ben �s lelk�ben istennek eg�sz l�nyege
�s term�szete Krisztusban van, teh�t nem az Isten fia lett emberr�, hanem az
ember lett Isten fi�v� s k�vetkez�leg a fi� nem egyenl�en �r�kk�val� az
Aty�val.
Nyilv�nval�, hogy Krisztust t�rt�nelmi
szem�lynek tan�totta, teh�t az
trinit�rius f�lfog�st�l messze elt�rt, de oly sok myticismust vegy�t
elm�let�be, hogy m�r a pantheismus fel� hajlik, mint a k�vetkez� sz�z�v nagy
filosofussa Spinoza. Servet nem a h�rom els� evangelium J�zus�val, hanem a
negyedik Krisztus�val foglalkozott s oly messze ment, hogy ily kifejez�st is
haszn�lt Ez az ember (J�zus) l�nyegileg az az ige, a mely �ltal mindenek
teremtettek.
A magyar l�lek az ily
hom�lyos besz�det nem kedveli, meg sem �rti, teh�t a D�vid Ferenc �s Serveto
k�z�tti viszony ugyan�olyan, a milyen a Serveto �s az olasz antitrin��riusok
k�z�tti: Mindenik a maga egy�ni f�lfog�sa szerint dolgozta f�l. Magyar�orsz�gon
az eszme �n�ll� f�ldolgoz�s szerint idomult a magyar l�lek�vez. Itt is oly
�ltal�nosan el volt terjedve az antitrinit�rius gondolkoz�s, mint Eur�p�nak
minden t�bbi orsz�g�ban. A magyar Aran Tam�s 1561-ben sokkal tiszt�bban besz�l,
mint Serveto „A Krisztus Istennel nem egyenl� szem�ly. Ha egyenl�k voln�nak Krisztus
nem mondan�, hogy az Atya nagyobb n�l�n�l."
D�vid Ferenc m�r az �rvacsorai tan
elm�let�ben szerencs�sen megtal�lta a mysterium h�l�j�b�l kivezet� utat. E
szerint azt mondhatn�k, hogy Zwingli �s K�lvin nemcsak az �rvacsora k�r�d�s�ben,
hanem az istenegys�gben is seg�t�i voltak. A k�ls� k��r�lm�nyek k�z�tt f�k�ppen
a fejedelmi udvarban uralkod� szel�lemnek �s a Blandrata okos f�ll�p�s�nek
jelent�keny szerepet tulajdon�tunk.
Maga D�vid Ferenc nagy s�lyt helyez
nemcsak arra, hogy a szent�r�s az istenegys�get tan�tja, hanem arra is, hogy az
isten�egys�g �rdek�ben m�sok is megharcoltak. A R�vid Magyar�zatnak igen becses
r�sze (I, r�sz) az, a mely f�lsorolja a h�roms�gtan behozatal�t �s m�lt�nyolja
azokat, a kik „ama h�rom szem�ly� b�lv�nyt megmutatt�k" (D. 4). � teh�t
t�rt �ton j�rt az�rt is, mert a reform�torok az istenegys�gre r�mutattak, de f�leg
az�rt, mert a h�rom els� sz�z kereszt�nyei �s a szent�r�s, az Isten egys�g�t
tan�tott�k. Reformj�hoz b�tors�got �s legy�zhetlen er�t abb�l mer�tett, hogy
isteni igazs�got tartalmaz. Nem az �j�t�si v�gy, hanem a megismert igazs�ghoz val�
szil�rd ragaszkod�s jellemzi D�vid Ferencet. Theol�gi�ja fokozatos halad�st
mutat.
D�vid Ferenc els�
reformjai az istenegys�g �rdek�ben
1566-ban
a marosv�s�rhelyi zsinaton az erd�lyr�szi egyet��rt� papok, k�z�tt�k f�helyen
D�vid Ferenc p�sp�k �s a vil�giak hat�rozott �ll�si foglalnak az apostoli
hitvall�s mellett. Vall�j�k: Isten csak egy mindenhat� atya, szerz�je, kezdete
az isten�s�finek, legf�bb, senkit�l sem sz�rmaz�, minden m�sok felett val�, de
a kib�l az Ige �s a Szentl�lek nem z�ratik ki, s�t benne van kezdet �s v�g
n�lk�l. J�zus az Isten fia a sz� szorosabb �r�telm�ben.
Kiindul�snak ez is alkalmas elm�let lett
volna, de m�g abban az �vben megszor�tott�k a t�gulni kezd� gondolatot a Catechismus Ecclesiarum c. hittannal, a mely
kiv�ve a tizen�t els�
k�rd�st �s feleletet, eg�szen a Heidelbergi K�t�. A szerz�k magukat
„kereszt�nyeknek" vallj�k s kereszt�nynek mondj�k azt; „a ki Isten
kegyelm�b�l az � lelk�nek munk�ja �ltal hitb�l a J�zus Krisztusnak tagja �s az
� felken�s�nek r�szes�v� t�tetett."
Kijelentik,
hogy a p�pista n�gys�ges Isten ellen vannak.
Ez a Catechesis is az
Aty�r�l, Fi�r�l, Szentl�lekr�l tan�t, mint a t�bbi, de nem tan�tja a
H�roms�gtant. „Nem, mert t�bb �s k�l�nb�z� istens�g nem lehets�ges, hanem az
Atya istens�ge egy, melyet �r�kf�l fogas t�k�letes teljess�ggel k�z�l a fuvat �s a szentl�lekkel. A Fi� �s L�lek az
Aty�val egyenl� (aequales) az Isten pedig a Krisztusban �s a Krisztus�rt
Istenem �s Aty�m. � egyed�l mag�t�l val� Isten (a seipso Deus.} Ezt az. el�nyt
�s tekint�lyt mag�nak megtartja, de ez nem von el a Fi� �s Szentl�lek
aequalit�s�b�l."
(Poholi
J. azt hiszi, hogy ez a f�lfog�s m�g nem gravit�l az
unit�rius ir�nyzat fel�. Erd. Ref. Egyh. t�rt. 193 sk.)
A K�t� unit�rius jelleg�t k�ts�gtelenn�
feszi, hogy elveti e kifejez�st „Egy Isten, h�rom szem�ly, h�rom szem�ly egy
Isten." El�t�li azokat, a kik „az egy Istent valami m�snak akarj�k az
Aty�n�l."
Nem tudjuk
mennyi r�sze volt ebben az �tmeneti munk�ban D�vid Ferencnek, de jogosan k�vetkeztethetj�k,
hogy valamint 1567-en a k�z�sen kiadott m�ben (De falsa et vers} �gy a K�t�ban
is az egyet�rt�s kedv��rt nem �rv�nyes�thette teljesen a maga f�lfog�s�t. Mindig meghallgatta �s
k�vette az �jabb eszm�k vezet�it. Ugr�st nem tett, rombolni nem akart, de f�l�ton
nem �llott meg. Min�l t�bbet foglalkozunk vele, ann�l ink�bb szil�rdul az a meggy�z�d�s�nk,
hogy a nemzeti �s egyh�zi egys�g �rdek�ben
az �nmegtagad�snak semmi �ldozat�t nem tartotta soknak. Ha a szakad�s �s a nagy
dogmai harcok bek�vetkeztek, azt nem neki, hanem t�mad�inak lehet
tulajdon�tani. � halad�st k�v�nt, mert megvolt gy�z�dve : „Nem sz�nik meg
(Isten} � szent fels�ge, m�gnem teljess�ggel kiviszen minket mindenf�le z�rzavarb�l, hogy az
Antikrisztusnak minden k�rom�l�sit levetv�n csak � neki (Istennek) szolg�ljunk.
Az �sszes reform�torokat megbecs�lte, s ami
j�t munk�jukban tal�lt, megtartotta, de nem el�gedett meg egyikkel is, mert azt
l�tta, hogy „az emberi szerz�snek" egy n�melyik�t megtar�tott�k, teh�t a
Krisztus ellens�geit t�mogatt�k. „Mert csak hi�ba gondolkodunk addig a
Babilonnak elroml�s�r�l, m�g az egy tan�t�val a Krisztussal �s annak ig�j�vel meg
nem el�ged�nk. Az anyaszentegyh�zat az
Isten besz�d�nek k�v�b�l kell fel�p�teni.”
Rendk�v�l �rt�kes t�j�koz�st ny�jt a theol�giai
f�lfog�sban tett fokozatos l�p�seir�l � maga:
„Legel�sz�r Luther �s Filep Melankton �r�sait
adta mi�nek�nk, melyek csak a b�nnek bocs�nata ellen val� praktik�t rontott�k
meg, �s ezeket megtanulv�n, �gy ragaszkod�nk azt�n a saxoniabeli tan�t�khoz.
„ Ennek ut�na a csehekhez kajl�nk, de nem a
tudom�nynak tiszt�z�s�ban, hanem csak az anyaszentegyh�znak igazgat�s�ban.
„ Hogy pedig ezeknek ut�na a helvetiabelieknek
�r�sokat kezd�k olvasni, kik mind a saxoniabelieknek, s mind a csehek�nek
t�velyg�seket k�rhoztatj�k vala, l�tv�n azoknak tiszt�bb tu�dom�ny�t, mi is
�sszvet�rsalkod�nk vel�k.
„De mostan imm�r m�s vezet�ket,
m�s hadnagyokat adott nek�nk a mi kegyelmes aty�nk, kik az Antikrisztusnak
m�lyebb t�velyg�s�t t�rlik el, megtiszt�tv�n ez egy Atyaistenr�l, a J�zus Krisztusr�l
�s az igaz apostoli kereszts�gr�l val� tudom�nyt."
Az isteni kijelent�s folytonos
�s fokozatos volt, az emberi tud�s nemcsak fokozatos, hanem r�szleges is. „Ha
az Istennec lelke mink�t mingyarast megsz�llana, telkess�ggel ujjonnan sz��letnenc,
ketseg n�lk�l nem iutnanc �d� szerent ekeppen az hit�nek minden cz�ckelynek
igaz ertelmere ez illien nevekedeseckel, de miert hogy az hit Istennek ayandeka,
� aggya az mennit ki�nec akar adni. (P. I. 2.)
A D�vid F. theol�gi�j�nak
alapja a szent�r�s �s az apostoli hitvall�s.
D�vid Ferenc egyet�rtett
Lutherral �s a reform�torokkal abban, hogy a biblia �rt�ke f�l�tte �ll a
conciliumok �s zsinatok v�gz�s�nek, de nemcsak az �r�s �rtelmez�s�ben, hanem
abban is elt�rt t�l�k, hogy szerinte Isten a vall�s igazs�gait a bibli�ban
kijelentette �s nek�nk tudtul adta. Az igazs�gok megismer�s�hez f�lt�tel�l nem
a hitet jel�li meg, mint Luther, sem a Krisztus megv�lt� munk�j�t, mint K�lvin,
hanem az isteni f�lelemmel p�rosult „lelki b�lcsess�get, �rtelmet �s vil�gos
szemet", mely�lyel az ir�nt vizsg�ljuk. K�lvin azt mondja : Teljesen
bizonyos igazs�gnak kell tekinteni, hogy a kiket a szentl�lek bens�leg
megtan�tott, teljesen a bibli�n �llanak s hogy a bibli�nak hitelt kell adni
�nmag��rt s nem kellene al�vetni bizony�t�snak �s okoskod�snak, mert azt a
bizonyoss�got (megb�zhat�s�got), a melylyel mi f�lruh�zzuk, a Szentl�lek
bizonys�ga �ltal nyeri.
D�vid
Ferenc szerint a szent�r�s igaz �rtelm�t a szentl�lek �s az Istennek ig�je
mutatja meg. A szentl�lek �ltal „a hamisat az igazt�l megtudjuk v�lasztani �s
az �r�snak igaz �s tulajdon �rtelm�t tal�lni." (I. kor. IIL) „Nincz senki
oly keresztien, kinek az Isten anni lelkeit nem adna, hogy a szent hasb�l meg
nem erthetnie, micodac szuksegesec neki idvessegre, czac a szent inast meg ne
vesse."
Ezek a hat�rozott
nyilatkozatok nemcsak azt fejezik ki, hogy D�vid Ferenc az emberi �sz �s
gondolat jogait f�lismerte �s f�lhaszn�lta, hanem azt is, hogy a biblia
�rtelmez�s�t ugyanazon az alapon teljes�tette, a melyet a XIX-ik sz�z
kritikusai elfogad�tak �s kifejtettek.
� kora f�lfog�s�t hib�ztatta, el�t�lte �s a helyes
alapot megmutatta : „Le kell tenni minden egy�bf�le hiteknek, conci�liumoknak
�s vil�gi doktoroknak, meltosagokat, hogy czac az Istennec tiszta igeinec
h�gyenek minden nepek es abban valo
hittel meg elegeggyenek, menyet hogy ha mindnian nem m�velunc, az sok
doktoroknac inasokban el tevellyedven, el kellene veznunk a sok zur-zavarban;
kik mindenkoron k�l�mb-k�l�mb ertelemre
viszik az embereket." {E. IV.}
A reform�ci�nak veszedelme volt, hogy a r�mai p�pa
helyett, papiros p�p�t teremtett, annak absolut jogot adott �s bele vitte a
kereszt�nys�get a bet�im�d�sba, a mib�l k�vetkeztek a pro�tenst�ntizmus egy�b
sz�ls�s�gei: az eredend� b�n, az �r�k k�r�hozat, a szabbatarianizmus �s a
nevets�gess�gig hajtott purit�nizmus. D�vid Ferenc a szent�r�st tartotta annak
az er�s alapnak, a melyr�l a vall�st meglehet jav�tani s az egyh�zat �jra lehet
alkotni. „Csak az Isten igeinec adassec minden meltosag {E. � l.} »Csak a
szentirashoz ragaszkodunk �s az Isten igeienel egyebet nem tekintunk" (u,
o.} de ezt �gy �rtelmezte, hogy az ig�t meg kell �rteni, meg kell magyar�zni :
az irasnac egy resze, melly homalosb; mas iras altat melly nilvabban vagyon, avagy
vila�gosb : magyaraztassec."
K�l�mbs�get tesz az � �s �j testamentum k�z�tt. Az �j
testamentum az �nak a vil�goss�ga. Ha a kett�t egybe vetj�k, megtetszik az
igazs�g. Ez azt jelenti, hogy nem kell az emberi magyar�zatokra, sem a
concil�mok v�gz�seire t�maszkodni, mert azok hib�sok �s t�vesek. A szent
�r�sban vannak vil�gos, k�nnyen meg�rthet�, bizonyos dolgok. A bizonyosak �ltal
it�lj�k meg a bizonytalanokat: „Az irasnac bizonsagit eroszakkal ne vonjuk az
mi velekedesunlcnek ertelmere."
A szent �r�s �rtelm�re k�t dolog vezet r� : „a szent
Lelek �s az Istennek igeie."
A szentl�leknek tulajdon�tja azt az er�t, a mely J�zus
k��vet��v� tesz „szent Lelec altat leszunc Christusnak iuhai." Ez ism�t
azt jelenti, hogy a l�lek ad az embernek igaz �rtelmet. Isten minden
kereszt�nynek ad annyi Lelket, hogy meg�rtse azt a mi az idvess�gre sz�ks�ges,
„csak a szent irast meg ne vesse."
Az Isten ig�je t�k�letes igaz �s �r�kk� megmarad, az
em�berek dolga bizonytalan �s ingadoz�. Mindig arra kell t�masz�kodni, a mi
Istent�l van �s nem arra, a mi emberi.
Az iv�s keletkez�s�t az ihlet�s elm�let�b�l magyar�zza
: „a szent iras, mely csak a szent Lelektol �rattatott meg es az anya�szentegyhaznak
hagyattatott, hogy csak annak h�gyen es �nmag�t azzal vigasztalja; hatra vetven
minden lelkeket �s tanito meste�reket, k�k ennek ellene vadnak, mely ir�sban val�
tudom�nyn�l �ki egyebet tanit �tkozott legyen a mint szent P�l mondja. Gal. 1,"Nehogy
azt hinne valaki, hogy ezzel az �ll�t�s�val a bet�szerinti ihlet�s h�v�nek
mutatja mag�t. � arra fektet sulyt, hogy n�melyek olyan �r�sra t�maszkodnak, a
mely nem a pr�f�t�kt�l �s apos�tolokt�l sz�rmazott, hanem azon , k�v�l van,
„sem emberi szer�zes�c �s seminemi k�vetkezesec nem sz�ks�gesec az idvess�gre:
mert valami sz�ks�ges az idvessegre, minden be foglaltatott a prophetac �s
Apostolos irasiban busegesen."
Rendk�v�l
neh�z helyzeti volt, mert �t is fenyegett�k a sz�ls�s�gek �rv�nyei, de
szerencs�sen kievezett a r�vbe, mert az alapot megtartatta, de a vizsg�l�s
szabads�g�t is biztos�totta. Att�l t�vol �llott, hogy a bibliai iratoknak
�n�ll� sz�rmaz�s�t s irodalmi �rt�k�t vizsg�lja, de a fokozatos halad�s elv�t
lomon�dotta s f� t�rgy�t, az Isten egys�g�i, minden m�s f�lfog�ssal szemben
diadalmasan bebizanyitatta.
D�vid Ferenc m�g az antitrinit�rius �r�k
k�z�l is kiemel�kedett. A k�lf�ldi anabaptist�k f�l�tt az az el�nye volt, hogy
az isteni kijelent�st f�l�be helyezte a bens� mystikus kijelent�snek, s meg�rizte
az isteni l�tek �ltal vez�relt emberi szellem szabad�s�g�t a socinianismust is
f�l�l multa a szentir�s magyar�s�s�ban. Ir�nyzat�b�l �t�lve legink�bb
k�zeledett az olasz antitrinit�riusak�haz; a kik hasonl� sz�v�ss�ggal
ragaszkodtak a szent �r�shoz �s azonk�v�l nem ismertek el semmi tekint�lyt.
Az
istenegys�g tana
D�vid Ferenci teljesen �s tiszt�n megvolt
gy�z�dve arr�l, hogy legnagyobb �s
legigazabb eszme az isten-egys�g eszm�je. Eg�sz l�ny�t �thatotta az istentudat. Nemcsak
hitte, hanem �rezte is az isteni hatalom
nagys�g�t �s v�gteleng�g�t. Hitt, hogy Isten elv�gezhet mindent a mit akar s el
is v�gez. Csak egy hatalom van mennyen �s f�ld�n : az Isten�. Ez munk�lkodik
mindenben : a J�zus Krisztusban is. Isten r�gen is mivelt csod�kat
most is mivelhet �s mivel. Minden nagy �s csod�s
esem�ny, a mi a szent �r�sban f�l van jegyezve, az Isten nagy hatalm�nak
megnyilatkoz�sa.
Istentana
er�sen mag�n viseli az �-testamentumi bibliai f�l�fog�s hat�s�t. Mi sem
lehetett term�szetesebb, mint hogy Isten ereje a teremt�s nagy munk�j�ban
nyilv�nult meg teljes t�k�le�tess�gben, de szerinte azzal nem fejez�d�tt be.
D�vid Ferenci nem deista az Isten �s vil�ga k�z�tti viszony f�lfog�s�ban. Isten
ereje �s hatalma transcendentalis s egyszersmind �r�kk� meg��jul� �s �r�kk�
tart�. Ennek legszebb bizonys�ga, hogy J�zust az id� tel fess�g�ben adta az emberis�gnek,
hogy � v�gezze az �j teremt�st: Nemcsak J�zus volt seg�t� eszk�ze az Isten
teremt� hatalm�nak, hanem m�s v�lasztottai is, a kikr�l kezdett�l mind�v�gig
gondoskodott. Isten az � h�veit el nem hagyta soha.
A j�s�g, b�lcsess�g, szeretet �s
mindentud�s Isten l�ny�t�l elv�lhatlan tulajdons�gok. Isten szellemis�g�hez nem
f�rhet k�t�s�g, teh�t mindaz, a mi ez ellen ir�nyul, Isten elleni v�ts�g. Ezt
az � test. t�rv�ny szigor�val fogta f�l s ezen az alapon jogot �rezett azok
ostroml�s�ra, a kik a nem-isteneknek, vagy a b�l�v�ny-isteneknek h�doltak. Azt
is hitte, hogy Isten az �v�t, a nagy reform idej�t v�lasztotta ki munk�ja
befejez�s�re. Erre az�rt volt sziks�g, mert az isteni k�jelent�s szent
igazs�gait megho�m�lyos�tott�k s az emberi lelkeket s�t�ts�gre k�rhoztatt�k.
„Sok foldoz�sockal telliesseggel elford�ttatott az Apostoloknak egyszer�
tudom�nya �s meghomalyositatott az egy � magatol val� fels�ges Isten az Jesus
Christusnac szent Attia." (A. IL)
Nemcsak
a tiszta �rtelem, hanem a kijelent�sben �s a l�lek sugallat�ban, j�ra vez�rl�
erej�ben helyezett hit is arra ind�totta D�vid Ferencet, hogy Istent
megk�l�mb�ztesse minden teremt�m�nyt�l. Megk�l�mb�ztette J�zust�l. Isten
�r�kt�l fogva val�, J�zus kezdetben �g�ret volt, s csak az id� teljess�g�ben
lett va�l�s�g. Isten az a t�k�letes val�s�g, a kit „mindenkor az iras az mi
urunc Jesus Christusnac szent Attianac mond lenni." (A. 2.
Egy
Isten, egy �nmag�t�l val� Isten, Izrael Istene, a ki nem nevezi mag�t sem
�llatnak, sem szem�lynek, sem egyesnek, sem p�rurasnak, hanem a J�zus Krisztus
atyj�nak, a miaty�nknak.
D�vid Ferenc az Isten
egys�ge tan�t a biblia tan�t�s�ra ala�p�totta, de enn�l j�val er�sebb bizonys�got
tal�lt a J�zusnak Is�tenhez val� viszony�ban. Annak a kijelent�snek hat�sa
alatt, melyet J�zus tett Istenr�l, mid�n Aty�nak �s miaty�nknak ne�vezte,
teljesen belemer�lt az isteni l�ny m�lys�g�he s egyben bele juttatta az embert
is abba a boldogs�gos viszonyba, mely�n�l fogva mindenki f�lki�lthatott : abba,
azaz szerelmes atya,
J�zusnak
ez a bepillant�sa nem volt k�z�ns�ges, hanem ki�v�teles dolog, a melyet maga
Isten adott neki, mint szerelmes fi�nak oszt�lyr�sz�l, az�rt mert az �ltal
megakarta mutatni, hogy � szereti az emberis�get �s k�ny�r�l az � gyermekein,
mid�n j�nak l�tja. A D�vid Ferencz Krisztus-tan�nak ez a kiindul� gondolata. S
ugyanez az eszme az istennagys�g fogalm�nak leg�egyszer�bb �s leg�rthet�bb
megmagyar�z�sa. „Semmi nincz nil�vabban Istenec igeig�ben, mint az egy Ist�nr�l
valo tudaman, kit mindenkaron �s mindentat a mi urunc J�zus Krisztusnac atianac
mongya lenni a szent ar�s." (L. IL)
D�vid
Ferencz Istent szem�lynek tartotta, de ezzel a l�nyeges hittani fogalommal csak
a h�roms�gtannal kapcsolatban fog�lalkozott. Mi is ott sz�lunk b�vebben. Isten
l�lek, �rtelem, gon�dolkoz� alany. Mind olyan tulajdons�gok, a melyek szem�lyre
alkalmazhat�k csup�n. Mint l�lek akarat, mint �rtelem b�lcsess�g, teh�t a
legt�k�letesebb m�don int�zhet �s int�z mindent. Ember f�l nem foghatja, de h�v�n,
sejti s �rzi mindig �s mindenben Az�rt ragaszkodik oly igen az Istenhez, az�rt
fordul hozz� oly bizalommal �s rem�nys�ggel im�ds�g�ban. Isten a fundamentum,
Isten igaz ismerete az igaz vall�s. Nem lehet annak igaz-tudo�m�nya a mi
Isten�nkr�l �s a Krisztusr�l „a ki Atheus azaz ha�mis Isten, avagy Isten ellen
val� �s Antikrisztus."
D�vid Fezenc J�zusa.
Ki volt J�zus? Ember-e vagy Isten, vagy Isten is,
ember is ? A kereszt�nys�ggel egy�tt sz�letett, egy�tt �l� �s mindig ism�tl�d�
k�rd�sek. A XIX-ik sz�z utols� �veiben �ltal�nosan hangoztatott jelsz� volt :
vissza Krisztushoz. A D�vid Ferenc �n�nepi �v�ben ez a k�rd�s foglalkoztatja az
elm�ket : J�zus-e vagy Krisztus ? D�vid Ferenc �let�nek �s erej�nek java r�sz�t
ez a k�rd�s foglalta le, nem term�szetes hal�l�t is ez okozta. Teh�t sem
el�tte, sem ut�na nem tudott tiszt�ba j�nni a gondolkoz� emberis�g azzal, hogy
mit tehet tudni �s mit kell hinni J�zus fel�l.
Ezeket a megjegyz�seket az�rt bocs�tjuk
el�re, hogy jeles�z�k a t�rgy titokzatos m�lys�g�t �s azt is; hogy D�vid Ferenc
sem tiszt�zhatta �gy; a hogy ma szeret�nk tiszt�zni nemcsak positivus, hanem
elvont dolgokat is. Kora f�lfog�s�val szemben sokkal t�bbet mondott �s sokkal
kevesebbet hitt J�zusr�l, mint a mennyit az a kor elfogadhatott �s elt�rhetett
volna. J�zusr�l sz�l� elm�let�t egy m�sik k�nyvben a R�vid �tmutat�s-ban fog�lalta
�ssze, a mely k�nyv a R�vid Magyar�zat p�rja �s befeje�z�je. Feladatunkhoz
h�vek akarv�n lenni, nem bocs�tkozunk olyan r�szletekbe, a melyek a R�vid
�tmutat�s �s az azt K�vet� m��vekb�l tudhat�k meg. Szor�tkozunk k�nyv�nk
tartalm�ra.
D�vid
Ferenc hitte, hogy J�zus volt a meg�g�rt Messi�s; hitte, hogy az id� teljess�ge
akkor volt, a mikor J�zus sz�letett, hitte; hogy az � munk�ja legnagyobb m�ve
volt az isteni j� akaratnak, mellyel az emberis�g ir�nt viseltetett. Hitte,
hogy szentl�lekt�l fogantatott, de rend�letlen�l tan�totta, hogy ember volt.
Tan�totta, hogy igaz Isten volt, minthogy Isten fia volt s Isten az �
m�lt�s�g�t r�ruh�zta. Igaz Isten �s igaz ember egy szem�lyre vonatkoztatva,
olyan ellent�tesnek l�tsz� kifejez�sek, melyeket neh�z volt megmagyar�zni abban
az izgalmas id�ben, a melyet a reformatio m�s nagy k�rd�sei teremtettek. De
k�nny� volt v�das emelni �s z�r-zavart t�masztani vele �s miatta.
Csak �gy �s akkor j�het�nk tiszt�ba a D�vid Ferenci
J�zus Krisztus�val, ha tiszt�ban vagyunk a D�vid Ferenci lelki vil�g�val �s
aszal a nagyon s�lyos t�nnyel, hogy � a szent �r�s sza�vaira t�maszkodott a
hagyom�nnyal �s az emberi b�lcselked�ssel szemben.
A r�vid Magyar�zat harmadik r�sz�ben k�z�lt
m�sodik predicatio egybefoglalja a biblia f�bb helyeit, a melyekb�l kide�r�l;
hogy J�zus nem volt Isten, mert � k�ldetett, sz�letett, lett, �g�ret volt,
�r�kt�l fogva rendeltetett, megszenteltetett; felmagasztaltatott. Isten adott
neki szent lelket; hatalmat mennyen �s f�l�d�n, � tette apostoll�,
vall�sunk f�papj�v�, �l�k �s holtak bir�j�v�, szegeletk�v�. � lett nek�nk
Istent�l b�lcsess�g �s igazs�g, � vil�goss�g, mester, pr�f�ta, lelk�nk
p�sztora, betegs�g�nk orvosa, pap �s kir�ly, kit v�g�l Isten f�lmagasztalt az �
jobbj�ra. Egyik tulajdons�ga sem olyan, a milyen az Atya Istent il�let meg,
hanem olyan, a milyen az Aty�t�l adatott neki. Isten a maga akaratj�t
megjelentette az �- �s az �jtestamentumban, de
az �testamentumban csak k�ls� jelekben �s p�ld�zatokban, ig�retekben �s
j�sl�sokban, az �jban teljesen „mert az t�rvinnec vege az Christus, �s az
t�rvin a kovetkez�ndo dolgoknac arnieka, az Christus kelig alattja". (Q.
IL)
A Krisztus meg�g�rtetett a mi els�
sz�leinknek, de az �g�ret csak az id� „teljesedeseben teljesedett be." Az
�jtestamentum megvil�g�tja az �t; mert ez magyar�zza meg, hogy J�zus az az
�ldott mag, a mely nek�nk adatott.
D�vid Ferenc nagy er�t �rez ebben a k�l�n�s
isteni ado�m�nyban, az�rt mert J�zus Krisztus tett minket b�lcsekk�, � �l�tala
lett�nk megszenteltek s � �ltala lett v�lts�gunk. Igy fejezi ki : „ennec k�v�le
es ennelk�l senki kedves nem lehet az atia Istennek : nem is vagyon a menetele
� hozzaja." Ez azt jelenti, hagy ,J�zus az isten fia �s �r�k�sse, a kivel
egy�tt val�s�tja meg az Atya az � akarat�t, k�zt�nk emberek k�z�tt.
Teh�t J�zus a Messi�s, vagyis kiv�l�k�ppen
Isten fia �s nem �gy mint m�s emberek. Nagy tisztess�ge �s f�lmagasztal�sa ez
J�zusnak. Akkor a mikor a f�ldi kir�lyok �s papi fejedelmek is szerepeltek
isten f�ldi helytart�i gyan�nt, nem volt t�lzott dics�l�t�se J�zusnak. S�t
�rt�kes �s dics�retre �rdemes megment�se annak, a mi nem e vil�gba val�, att�l
a mi eg�szen f�ldi �s emberi.
A mikor D�vid Ferenci �gy
foglalkozott J�zussal, az ember b�nben fetrengett �s v�rta a meg�g�rt
megv�lt�st. D�vid Ferenci nem utalta a b�nbocs�nat egyh�zi eszk�zeihez, hanem
az Ember �J�zushoz. „Penitentiat es az Atia Istenhez valo megterest, es az
Christusban valo hitet predicalia nek�nk az iras." (Q. IV. b.)
Nem k�ls� eszk�z, hanem
megt�r�s �s a Krisztusban val� hit. Keresztel� J�nos �s J�zus is megt�r�st
k�v�nt, mert azut�n �nk�nt k�vetkezett a lelki idvez�l�s. D�vid Ferenci a
Krisztus megismer�s�vei kieg�sz�ti, mert meg volt gy�z�dve „ez az �rec elet,
hogy czac tegedet egyed�l val� Istent esmeriec es a kit el�k�ldettel a Jezus
Christust." (V. o.) Ezt el�gs�gesnek tartotta „a mi idvesseg�nkre,"
ellenben „haszontalannac ha szinte megert�h�tn�k is mi legyen az Isten az �
�llati�ban �s mikepen az h�rom szemit vagyon az egy allatban." (U. o.)
A h�roms�gtan k�rd�se.
El van ismerve, hogy a h�roms�gtan a bibli�ban nem ta�l�lhat�
meg s csak okoskod�s rendj�n �ll�tott�k �ssze t�bb t�telb�l s csak �gy szerkesztett�k
�sszef�gg� eg�szsz� (*Dr. Drummond Studies of Christian Doctrine 1216. 1.) Csak az Attanasius-f�le hitvall�sban tal�lhat�
meg teljes eg�sz�ben. Ezt is csak a nyugati egyh�z fogadta el, mert a keleti
csak az Aty�nak tulajdon�t eredeti �s �nmag�t�l sz�rmaz� isteni term�szetet.
Ezeket
a t�teleket korunk egyik most �l� theologusa
fog�lalta �ssze s ugyan� bizony�tja �ll�t�sait h�roms�gh�v� �r�kkal. Teh�t 350
�v elm�lt�val is csak ott �llunk, a hol a reform�torok �llottak : nem hitt�k,
de vallott�k a szenth�roms�g tan�t. D�vid Ferencnek meg volt minden oka, hogy
miut�n a bibli�ban nem tal�lta meg, teljes erej�vel igyekezt�k elt�r�teni az
embereket ett�l „az �rd�gi tal�lm�nyt�l", hogy mindenki im�dja az Aty�t
amaz egy � mag�t�l val� fels�ges Istent.
A h�roms�gtan elleni harcban
haz�nkban sokan estek �ldo�zatul. D�vid Ferencnek volt legnagyobb r�sig a
reform�ci� sz�z�ban. � k�sz�tette el� tan�tv�ny�t Enyedi Gy�rgy�t arra a ma�gyar�zatra,
a mely sz�z esztend�n�l tov�bb foglalkoztatta a h�roms�gtan v�delmez�it. (*Explicationes
locorum veteris et novi Testamenti ex quibus trinitatis dogma stabiliri solet.
Georgius Eniedinus.)
K�nyve
a R�vid Magyar�zat azt mutatja meg : „mik�ppen az antichristus az egy Istenr�l
val� tudom�nyt meghom�lyos�totta." Teljes er�vel, a meggy�z�s minden
fegyver�vel fog f�ladat�hoz. A h�roms�gtan sz�rmaz�s�nak nevezetesebb mozzanatait
f�lsorolja, t�ved�seit �s nagy hib�it megmutatja. Itt m�r �szrevehet�, hogy a
munk�t h�vvel s a gy�zelem rem�nys�g�vel folytatja. Nagy ellenf�llel �ll
szemben, az eg�sz kereszt�ny egy�h�zzal, a mely sok sz�z esztend� alatt sokf�le
v�ltoztat�st tett az igaz vall�son, a mely az egy Istenr�l val� tudom�ny. Mint�hogy
ezt az Antichristus el nem ronthatta „� magatol a r�gi so�phistak altal t�bbet
t�n hozza,: az egy Istent harom szem�lynek mondv�n, ki az�rt egy allat legyen,
de megvalasztvan a szem�lyeket az alattol es hogy az harom szem�ly az egy
Istenben legyen, avagy az egy Isten az harom szem�lyben."
„Nagy hib�ja a h�roms�gtannak, hogy az egyszer�
tudom�nyt meghomalyos�tja, a szent�r�st oly zurzavarral h�lozta be, hogy senkit�l
igazan meg ne ertessec." „Az igaz irast hatra vetv�n urast hozott be az
Aniaszentegyh�zban" az igaz Krisztus helyett a ki id� szerint M�ri�t�l
sz�letett, k�t term�szetb�l fogantatott Krisztust, a kiben a k�t term�szet
egyes�lt, a ki embers�g sze�rint �r�kt�l fogva volt. �gy lett k�t Krisztus,
„melynec egic sem volt igaz" „egic n�ha az Istenhez egienl� volt, n�ha nem volt �egyenl�, hanem azon egy Isten
volt az atiaval." (A. IL)
Csupa z�rzavar, Babylon, a
h�rom-egy Istenben val� hit. Az, a ki �gy tan�t, nem igaz h�ve a J�zus
Krisztusnak, hanem el�lens�ge, Antichristus. A helyett, hogy �p�tene, megront
mindent, mert egy helyett tan�t t�bb Krisztust, t�bb kereszts�get, t�bb urvaccor�j�t,
t�bb szents�get �s t�bb utat az �r�k �letre. Olyan ez, mint a S�t�n munk�ja a
paradicsomban.
A h�roms�gtan nem �j dolog, de m�g sem
olyan r�gi, hogy annak k�vetkezt�ben
�lland�s�gra sz�m�thatna. A Krisztus el�tt nem volt meg s azut�n is csak lassan-lassan
szerkesztett�k �ssze.
Ez az elj�r�s is hib�s
volt, mert a mellett, hogy h�romnak mon�dott�k, mondott�k egynek is : „egy allattiaban
�s harom szeme�lyeben." (C. 111.) �m erre n�zve is nagy elt�r�s volt az
egyh�z tagjai k�z�tt. N�melyek mindig ellenezt�k a h�roms�gtant. Nagy
Konst�ntin �rionoss� lett, Anastasius a n�gys�get im�dtatta, a keletiek
k�l�mb�ztek a nyugatiakt�l nemcsak a h�roms�g meg�hat�roz�s�ban, hanem a
Krisztusr�l �s a szentl�lekr�l alkotott n�zeteikben is. Hosszu sorozata van
azoknak., akik az egyh�zt�l elt�rtek s azoknak, a kik a reformacio idej�ben a
h�roms�gtant kifog�solt�k.
B�ven el�g ok lett volna a h�roms�gtan elvet�s�re az,
hogy az �r�s nem tan�tja, de a reform�tor m�gis nagy b�tors�got me�ritett abb�l
a t�nyb�l, hogy a kereszt�ny egyh�zban mindig vol�tak h�vei. Sz�vesen
t�maszkodott olyan hitel�d�kre, a milyenek az ari�nusok voltak, el is viselte
volna az „arianius eretnek" ne�vet, de � nem el�gedett meg azzal, amit
el�dei hirdettek. Nagy kegyelettel eml�kezik Serveto-ra, „ki tudos es az Istennec
igas�saganac er�s oltalmaznia es tudakoznia volt" „kinec irasabol az hamis
tanitocnac allorczaioc megesmertethetic", Gentilisre, a j�mbor Kereszt�ny
emberr�l, ki „tulajdon verevel mikor feiet vetten volna az igaz tudomant meger�site
�s a papai tudomant az Haromsag fel�l hamis es �rd�ghi tudomannac lenni meghi�zonita."
(E. IV.) Ochinora, a ki „�les itelelet� ember volt . . . es ama barom szemeli�
balvant megmutatta." (u. o.) E hitel�d�k szomoru sorsa int� �s megf�leml�t�
lehetett volna, de D�vid nem �llhatott meg f�luton.
Csin�lt
tudom�ny a h�roms�gtan, melyet sem a M�zes k�nyv�b�l, sem a pr�f�t�kb�l,
evangeliumokb�l, sem az apostolok �r�s�b�l soha senki meg nem oltalmaz: „mert ezec
ez barom �recke valo Istenekr�l, kik mindenben egyenl�c, es egy m�don
mindenhatos soha semmit nem hallottanac, hogy barmon volnanac menynec foldnek
teremt�i." (O. VL) antichristusnak es a pokol�beli �rd�gnek hazugs�ga.
Sz�noki h�vvel buzd�tja h�veit:
„tavoztassuk el ezert ez hazugsagokat, es ellene alliunc a papanac: mert ezec
mind az � kohabol k�ltenek."
D�vid
Ferenc m�rs�klete �s szel�ds�ge enn�l a legf�bb k�r�d�sn�l tulcsap a maga szabta
korl�ton, de a reform�ci� �ltal�nos hangnem�n s k�l�n�sen a saj�t ellenfeleit
meg sem k�zeliti sem a t�relmetlens�gben, sem az �less�gben.
Itt
m�r �rezi, hogy eleven sz�nnel �rintette
az �r az � aja�k�t is, mint a pr�f�t�k�t, itt m�r t�zes nyelv k�p�ben sz�ll re�
a szentl�lek �s sz�l, mert nem tehet m�sk�ppen. Sz�l, mert hiszi, hogy az Isten
igaz ismeret�nek helyre�ll�t�s��rt semmi �ldozat, semmi f�rads�g nem sok.
Gy�zelme nem maradati el. A refor�m�ci� dics�s�ges betet�z�st nyert az istenegys�g
tan�nak diadalra emel�s�vel. 1567-1571-ig. Erd�lyben �s Magyarorsz�g n�mely
r�szeiben az unit�rizmus uralkodott a sz�veken a trinit�rismus helyett.
D�vid Ferenc reformjai az
egyh�zi �s hit�let k�r�ben.
Nemcsak az istentan �rdekelte D�vid Ferencet.
Kiterjesz�kedett minden l�nyeges k�rd�sre. A J�zus tan�t�sai �s az apostoli
hitvall�s k�r�ben benne foglaltatik minden a mi az �letre �s az �dv�ss�gre
sz�ks�ges. Ezeket kell�k�pen meg kell �rteni, h�ven meg kell tartani s akkor biztos�tva
lesz az egyh�z b�kess�ge �s fenn�ll�sa. A R�vid Magyar�zat „Utols� r�sz�"-t
a c�m szerint is k�v�nta kiterjeszteni minden l�nyeges k�rd�sre, hogy a h�
keresz�t�ny „az idvessegnec utaban batran iarhasson."
A reformacio agy f�l bolygatta a ked�lyeket, hogy n�me�lyek
az egyh�z igazs�gaiban val� hitet elvesz�tett�k, hiszen az eg�sz reform az
agynevezett egyh�z ellen ir�nyult. D�vid Ferenc nem f�ltette „az igaz
anyaszentegyh�zat." Ha vannak is vissza�von�sok, ha az Urnak szolg�i
k�l�nb�z� k�ppen �pitnek is a fundamentumon, „az urnac napja es az t�z”
mindennek cseleke�det�t igazolni fogja. A kegyes emberek lelkiismerete
megnyugszik azon, hogy Isten gondot visel az � n�p�re. J�zust az�rt adta Isten,
hogy a ki benne hiszen el ne veszem hanem �r�k �lete legyen, A hit Istennek
aj�nd�ka, � megadja a meny�nyit kinek-kinek akar. Ha vannak zavarok �s f�lre�rt�sek,
az Isten egyh�za m�gis f�nn�ll �s rendr�l-rendre teljes�ti az el�be adott
:f�ladatokat, „epiti az idvessegunket az Christus altal" ha az „Is�tennec
igaz serege az igeinec tisztasagat k�veti." (P. IL)
Az idvess�g megnyer�s�nek eg�szen saj�tos
f�lt�telei van�nak a D�vid Ferenc unit�rius f�lfog�sa szerint. El�sz�r is min�den
emberi k�zbej�r�s f�l�sleges, teh�t mindazok az eszk�z�k, a melyekre az egyh�z
t�maszkodott. „Csak az Istennec igeieben kell megnyugodnunc."
Az
�r�smagyar�z�s�ban seg�ts�g�nk a szentl�lek �s az istenig�je.
A szent l�lek �ltal a hamisat az igazt�l megtudjuk k�l�mb�ztetni.
J�zus megmondotta, hogy a vigasztal� l�lek mindeneket eszetekbe juttat. Isten mindenkinek ad annyi lelket, hogy meg�rtse
mi sz�ks�ges neki az idvess�gre.
Az
idvess�gnek �s az igazs�gnak meg�rt�s�re vez�rel: „az Istennek igeie." Ha az � testamentumot
�sszevetj�k az ujjal, ki der�l az
igazs�g. Nincs sz�ks�g az aty�k �r�sira, sem a conci liumok hat�rozataira, mert azok t�velyegtek, az emberi dolgot �ssze
elegy�tett�k az istenivel. Az � testamentum �rtelmez�s�t s azut�n az uj�t r�szletesen megmagyar�zza
�s v�geredm�nyk�p pen kimondja, hogy az
�r�s szerint Isten nek�nk a J�zus Krisztust
aj�nlja,
hogy „bolczesegunk, megszenteles�nc �s valsagunc legyen."
Ha
helyes az �r�s magyar�z�sa, ha k�vetj�k tan�t�sait, akkor megnyerj�k idvess�g�nket. Ez a f�lt�tel a
tanult embernek sz�l. „Az egygy� nepec
pedig, kic irast nem tudnac vegyec el� az Apostoli
Credot es a Christustol szereztet�t imadsagot." (R.)
A szent�r�ssal egyenl� �rt�k�, mert ugyanazt
az egy Istent �s a J�zus Krisztust
tan�tja az apostoli hitvall�s. Ezt k�nnyebb megtanulni
�s megtartani. Az�rt fektet oly nagy sulyt erre, mert mindig els�rend� f�ladatnak tekinti az egyszer� n�p lelki
sz�ks�gei kiel�g�t�s�t.
Ezek a
hit alapj�hoz tartoz� f�t�nyez�k. Az egyh�zi �let f�lvir�gz�sa biztos�tva lesz,
ha az egyh�z gondoskodik h� lelkip�sz torokr�l.
Az a h� lelkip�szror, a ki szent�r�s alapj�n �s a hit �gazatai (az apostoli hitvull�s) szerint
tanit. „Ha valaki szol, szolia Istennec bveszedet;”
A h� lelkip�sztor j� gondot visel a maga h�za
n�p�re.
A hitr�l mindenki bizonys�got tegyen, de a hitet, j� cselekedettel
mutassa meg.
A vil�gi
k�v�ns�gokat meg kelt tagadni, igaz�n �s isteni f�lelemben kell �lni.
D�vid Ferenc el�gs�gesnek
tartja az igaz Istenben val� hitet a
J�zus tan�t�sai �s p�ld�ja_ szerinti �letet az �dv�ss�g �s bol dogs�g elnyer�s�re. Az emberben helyezett
bizalma, a lelki �talakul�s �s �jra sz�let�s teljesen el�gs�ges f�lt�telek
nemcsak az egy�ni boldogs�gra, hanem az
egyh�zi �letre is. Az Isten ig�j�nek helyes ismerete alapj�n az Isten
anyaszentegyh�z�nak tagjai: egyes�lnek �s az egyh�z vir�gz�v� leszen.
A szervezetre, az egyh�z-tagok
�let�nek szab�lyoz�s�ra nem gondolt. Ebben a tekintetben ut�dai h�vek voltak
hozza. Mindig els� gondjuk volt az Isten igaz ismeret�re val� eljut�s, az er�k�lcs�s
�s tiszta �let. A t�bbi �nk�nt k�vetkezett. Saj�ts�gosk�p�pen, a k�lf�ld�n
alakult gy�lekezetek is mindig a bels� er�ben, „a hit isteni adom�ny�ban"
kerest�k �s tal�lt�k meg azt az ala�pot, a melyre �p�tettek. Teh�t D�vid Ferenc
nem az�rt nem k�sz�tett egyh�zszervezeti �s szertart�si szab�lyokat, mintha
arra ideje vagy tehets�ge ne tett volna, hanem az�rt, mert f�l�sleges�nek
tartotta, miut�n a l�lek, mely Istennek ereje, mindeneket j�ra vez�rel, ha az
�r�s szavait hallgatj�k s a J�zus p�ld�j�t k�vetik.
D�vid Ferenc reform�tori
�rdemei.
R�vid ismertet�s�nk befejez�s��l foglaljuk �ssze a
R�vid Magyar�zat f�bb eredm�nyeit.
D�vid Ferenc el�dei a reformot
megkezdett�k �s kereszt�l vitt�k az egyh�zi �let k�ls� eszk�zeiben. Luther
visszaterelte a figyelmet a hitre, teh�t az embert, ki eddig csak eszk�z volt,
t�nyez�v� tette a hit�letben. Megt�rte a hierarchia hatalm�t, mert az �dv
eszk�zeit kivette a pap kez�b�l �s biztos�totta a h�v�nek. K�lvin a hit�letbe
igyekezett belevinni az erk�lcsi mot�vumokat. s az egyh�zban az �nmegad�st, a
t�relmet �s engedelmess�get megk�vetelte a j� rend kedv��rt:
A hittan f� k�rd�seiben a reform�torok a r�gi tant m�g
csak revisio al� sem vett�k. (Harnack) A reform�torok az � kat�holikus dogm�k
�s f�ltev�sek k�z�l sok olyat megtartottak, a melyek nem voltak �sszhangban
alapgondolataikkal. (Loofs.) De valamin; az evang�lium a t�rv�ny v�g�t, �gy a
reform�cio a dogm�k megsz�n�s�t jelenti (Harnack). Ezek a t�rt�nelmi t�nyek
emelik ki a D�vid Ferenc igazi �rdemeit. El�sz�r is azt, hogy � a kor
k�vetelm�ny�nek megfelel�en a dogm�kat elvetette s azok hely�be az ismeretet
�ll�totta. A ki megismeri Istent, hiszen benne s hiszi azt is, hogy Isten
gondot visel r�. Ezzel egyenl� �rt�k� �s a mai kor f�lfog�s�val �sszehangz� az
a gondolata, hogy a hitnek olyannak kell lenni, a melyet az egyszer� n�p is
meg�rt �s megtarthat. Ez�rt helyeselte az �rvacsor�nak k�t sz�n alatti
kioszt�s�t, mert �gy nemcsak a papok, hanem a h�vek is r�sze�s�lhettek bel�le.
Ez�rt k�vetelte minden emberi tal�lm�ny elve�t�s�t, hogy az Isten �s az � fia a
J�zus uralkodj�k a sz�vekben.
A
magyar l�lek gondolat-ir�ny�nak, �n�ll� �let�nek, �nbizalm�nak, f�ggetlens�gi
hajlam�nak kedvezett azzal, hogy �rtelm�hez fordult, a nyilv�nos
vitatkoz�sokat a n�p el�tt tartotta s �t is belevonta a hitvit�k k�r�be. Ezzel
az elj�r�ssal az egyszer� ember is nemcsak �ntudatoss� lett, hanem hit�nek
apostol�v�. �gy az elrejtett Isten �l� Istenn�, az elfogadott hit �l� hitt�
Itt. A k�ls� forma hely�be l�pett az eleven�t� l�lek. A cselekedet hat�s�ban
keresett titkos eredm�ny helyett, pr�f�tai lelkesed�s �s apostoli t�z m�k�d�tt
a sz�vekben.
A D�vid Ferenc pr�f�tizmusa
a R�vid Magyar�zatban nagy f�rt foglal el. Figyelmet �rdemel az�rt, mert �jabb
bizony�t�k a biblia nagy befoly�s�r�l s az�rt, mert �jabb bepillant�st enged
reform�tori lelk�be. A bibliai �r�k k�v�s kiv�tellel, mind a l�to�m�sokkal �s j�vend�l�sekkel
igyekeznek hatni. A XVI-ik sz�z protest�ns hiv�i meg voltak gy�z�dve, hogy a
r�gi dolgok a mostaniaknak el�k�pei. A mi akkor megesett a hiv�vel vagy
hitetlennel, bizonnyal bek�vetkezik most. mert a gonosznak vagy hitetlennek
k�zel van v�gs� elpusztul�sa, hogy diadalmaskod�hass�k az igaz. D�vid Ferenc
�gy biztatja h�veit:
„Mostan vagyon �tven
esztendeje, hogy Luter Marton felkezd� bontogatni a Christus kopors�it, melliekben
az �r�k eletnec meg nierese helyheztetic vala."
1517. �s 1567. k�z�tt kerek
50 esztend� van, a mi mag�ban is jelent�s sz�m, de ann�l t�bbet jelent, hogy
mind az els�, mind az utols� �vsz�m 7-el v�gz�dik, „melly mindenkor szent
volt."
De nemcsak jelekkel, hanem ig�rettel is megmondotta a
Christus, hogy meglesznek a nagy dolgok, k�l�n�sen pedig az Antichristus
orsz�g�nak leroml�sa, mert Isten semmit el nem kezdett, mit el nem v�gezett
volna. (H. iv.) Most van az, �p�l�s ideje, most fog felemeltetni a z�szl�, most
„immar szinte el�ttunc vagyon az �d�”, de nem karddal, sem fegyverrel, nem
emberi er�vel leszen meg, hanem az Urnak cselekedeteivel. Ne k�tel�kedj�k
senki, hanem higgyjen, „nem hagy ez niavaliaban az mi Isten�nc, hanem
megszabad�t az Antichristusnac lelki rabs�g�t�l.” (I: IIL)
�j
orsz�g, abban �j igazs�g l�szen �s az igaz hit fog ural�kodni a sz�vekben. Az
emberek szeretni fogj�k egym�st, a b�kes�s�g fog uralkodni k�z�tt�k, s a
szeretet szel�d lehelete megeny�h�ti a megsebzett sz�veket, s megval�sul az
Isten orsz�ga itt e f�ld�n.
Ilyen theol�giai
�s ethikai eszm�kkel indult meg D�vid Fe�renc vezet�se alatt az unit�rius
reform�ci� 1567-ben.
Megtal�lhat�:
R�VID MAGYAR�ZAT
MIK�PPEN AZ ANTIKRISZTUS AZ IVAZ ISTENR�L
VAL� TUDOM�NYT MEGHOM�LYOS�TOTTA, �S
AZ KRISZTUS AZ � H�VEINEK �LTALA TAN�TV�N
MINKET, MIK�PPEN �P�TETTE MEG, AZ � MENY�NYEI
SZENT ATYJ�R�L �S �NMAG�R�L �S A
SZENTL�LEKR�L BIZONYOS �RTELMET ADV�N
EL�NKBEN.
IRTA
D�VID FERENC
EXPRESSUM ALBAE JULIAE
PER TYPOGRAPHUM REGIUM RAPHAELEM HOFFHALTERUM.
ANNO CHRISTI
1567.
AZ EREDETI KIAD�S
FAC-SIMIL�J�VEL
KOLOZSV�R, 1910
c. k�nyv
kiad�s�ban.
