Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 23, 2006 06:34 CDT

D�vid Ferenc

Sz�sz J�nos, 1982

Szerz�: . 1188 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Sz�sz J�nos:

D�vid Ferenc

Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z

Budapest, 1982





H�rom t�nyez� hat�rozza meg az ember �let�t �s �r�t�k�t a t�rsadalomban, illetve a t�rt�nelemben. Az els� - �s leg�ltal�nosabb - a korszak, amelyben �l. A t�rt�nelem esem�nyei; a gazdas�gi-t�rsadalmi h�t�t�r, amelyben nemzed�ke l�tezik; a fogalmak, ame�lyekben gondolkodik; orsz�g�nak, n�p�nek sorsa, kul�t�r�ja. M�sodik a k�zvetlen k�rnyezet. A sz�l�f�ld �s t�rsadalom, amelyb�l a gyermek feln�; az els� l�p�seket agg�d� figyelemmel seg�t� csal�d; az iskolai k�z�ss�g; mesterek, akik el�tte j�rtak; munkat�rsak, akik vele, �s tan�tv�nyok, akik mell�le indultak el. A harmadik az egy�ni adotts�gok �s k�pess�gek eg�sze. Tehets�g �s ,szorgalom; erk�lcsi magatart�s �s h�s�g; emberbecs�l�s �s szolg�lat . . . A h�rom t�nye�z� sokszor egybefon�dva, m�skor egym�s ellen for�dulva alak�tja az ember sors�t. Ez�rt csak szint�zi�s�kben lehetnek meghat�roz�i az egyes emberr�l al�kotott v�lem�nynek.

Fogalmazhatjuk e szab�lyt �gy is: Adva van egy korszak gazdas�gi-t�rsadalmi alapjaival, t�rt�nelmi esem�nyeivel, gondolatvil�g�val �s embereivel. Ez a korszak - pillanatnyi ig�nyeinek �s t�vlati sz�ks�g�leteinek megfelel�en – felh�v� jeleket bocs�t ki az �let minden ter�let�n. Keresi a megmarad�s lehet��s�geit. Ha akad valaki a kort�rsak k�z�l, aki meg��rti, esetleg csak �szt�nszer�en meg�rzi e felh�v� jeleket, utat mutat�an pr�b�l v�laszolni r�, a felmer�lt probl�m�k megold�s�val, s�t van erk�lcsi b�tors�ga is v�gigmenni a feltal�lt �ton, az a valaki “nagy em�ber". Ha nincs utat mutat� l�tnok, vesz�lybe ker�lhet a t�rsadalom. Ha nincs t�rsadalmi ig�ny, a leghala�d�bb gondolat is ut�pista �br�nd marad. V�g�l pe�dig, ha van t�rsadalmi ig�ny �s van helyes utat �rz� ember is, de nincs erk�lcsi b�tors�g az illet�ben az �t v�gigj�r�s�ra, csup�n a szellemt�rt�n�szek �r�k�tik meg eml�k�t az ilyen mindent meg�rt�, de elef�nt�csonttoronyb�l szeml�l�d� b�lcsnek.

A szab�ly jelenre, m�ltra egyform�n alkalmazha�t�. �ll D�vid Ferencre is, aki ellen annyi m�ltat�st (�rt�kel�st �s �t�rt�kel�st) k�vetett el az ut�bbi �v�sz�zad. Hogy az ellenkez� f�l gy�l�lk�d�s�r�l ne is besz�lj�nk. A n�zetk�l�nbs�geknek az lehetett az oka, hogy az �rt�kel�k megfeledkeztek a h�rom meghat�roz� t�nyez�r�l: A korszakr�l, a k�rnyezetr�l �s az egy�ni adotts�gokr�l. Helyette az eg�sz �letm�vet mesters�ges v�zakhoz, filoz�fiai vagy teol�giai elgon�dol�sokhoz ,alak�tott�k. �gy lett .a “halad�s bajnoka", a “t�relem apostola", .az “evang�lium pr�f�t�ja", a “reform�ci� betet�z�je", a “babatol�d� n�pi reform�ci� magyar forradalm�ra", “nyugtalan �p�t�, aki rombol, hogy �jat alkosson" stb.. . Felesleges ezek�kel az �rt�kel�sekkel k�l�n�sebben foglalkozni. He�lyesebb �letm�v�t a h�rom meghat�roz� t�nyez� szint�zis�vel kora adotts�gai k�z� �ll�tani �s �gy fe�dezni fel nagyszer� embers�g�t.

�let�nek id�hat�rai a feud�lis Magyarorsz�g (�s Eur�pa) s�lyos v�ls�gkorszak�ra esnek. �letre indu�l�sa idej�n .az egykor diadalmas k�z�pkori Magyar�orsz�g v�gs� er�fesz�t�ssel pr�b�lja l�t�t megmente�ni; a feud�lis anarchia vesz�lyei, a t�r�k h�d�t�s �s a Habsburgok dinasztikus �tv�gya k�zepette. �lete delel�j�n a magyar t�l�l�s utols� mened�k�nek, az Erd�lyi Fejedelems�gnek vall�si �gyeit int�zi. Ural�kod�ja J�nos Zsigmond, az “utols� v�lasztott kir�ly" �s “els� erd�lyi fejedelem". A k�t c�m �rv�nye k�zti id�ben s�lyos k�zdelmek h�z�dnak, amelyeknek so�r�n egy orsz�gr�szb�l �llam, k�l�nb�z� �rdekk�r� �s nemzetis�g� n�pess�g�b�l ar�nylag egys�ges n�p, vi�tatkoz� reform�ci�s ir�nyzatokb�l egys�gesen szerve�zett vall�s-egym�smellettis�g fejl�dik ki. Trag�di�j�n�l egy megszervezett �s ki�p�tett �llam uralkod�ja mondatja ki felette az orsz�ggy�l�s elmarasztal� �t�let�t.

Az eur�pai h�tt�r sem vigasztal�bb. Hatalmi cso�portosul�sok harctere f�ldr�sz�nk. Szellemi arculata is nagyot v�ltozik D�vid Ferenc �let�ben. Indul�sakor egyh�zalap�t�nk sokat mer�t a renesz�nsz �j vi�l�gk�pet alkot� k�tj�b�l. Tanulm�nyai idej�n az �l� reform�ci� gazdag �rzelemvil�ga kapcsolja az isten�f�l� �leihez. Sorsa delel�j�n a renesz�nsz vall�soss�g legh�vebb k�pvisel�i tan�tj�k meg arra, hogy az em�ber �rt�k, az �l� vil�g k�z�ppontja, teh�t joga van a term�szet sz�ps�g�hez. Igaz�n vall�sos ember az, aki �rt�keli �nmag�t �s alkalmasnak tartja k�pess�geinek kibontakoztat�s�ra. A tan�t�mesterek azonban mene�k�ltek voltak, egy reakci�ss� v�l� Eur�pa hitbeli sz�mkivetettjei - �s sokan k�z�l�k m�rt�rjai. �lete utols� �vtized�re a reakci� m�r Erd�lyt is el�rte, �s egy heroikus sz�ps�g�, de teljesen rem�nytelen harc ut�n elbuktatta. Ez a korszak mindent�l rettegett m�r, ami a mindennapi �letben vagy a vall�soss�g�ban halad� volt.

Ilyen felh�v� jelek k�z�tt �lt az Unit�rius Egyh�z megalap�t�ja. Gazdag lelkis�g�t a vall�soss�g �rde�kelte els�sorban a felh�v� jelek k�z�l, mik�nt ezt a j�bar�t, Christian Schaeseus m�r 1558-ban meg�ne�kelte:

“Boldog az, aki haz�nk sebeit gy�gy�tani tudja,

�s ki e gondj�ban sz�ntelen �llhatatos.

S mert Te a b�sz t�r�k �tj�t nem tudod �rccel el�llni,

Azt teszed �sszel, amit enged a sz�p hivat�s.

Isteni juhaid�rt v�vod az �tk�zetet.

�rdemeid�rt k�sz�nettel id�zgeti neved az egyh�z

S h�l�s mindenekel�tt baj s�jtotta haz�nk." . . .

Az egyre m�ly�l� ellent�tek k�z�tt a lelkiismereti szabads�g szeretet-evang�lium�t hirdeti, majd gya�korlatban is �lve a szabads�ggal, a vall�sos fejl�d�s l�tjogosults�g�t bizony�tja. Mikor pedig a k�ls� reak�ci� tilalomf�t �ll�tott az el� az �t el�, megvolt erk�lcsi b�tors�ga, hogy m�rt�roms�ggal is bizony�tsa igaz�s�g�t.


“FRANCISCUS DAVIDIS, ALIAS HERTEL"

D�vid Ferenc Kolozsv�ron sz�letett, a moh�csi csata k�r�li esztend�kben. �desapja, Hertel D�vid, sz�sz nemzetis�g� varga (lehets�ges, hogy t�m�r). �desany�j�r�l csak annyit tudunk, hogy 1570 k�r�l m�g �lt. Sz�l�h�za az �v�rosban �llt, a volt ferences, akkor dominik�nus kolostor k�zel�ben. Fi�testv�rei: Hertel (T�m�r) Gergely �s Hertel P�ter (akinek feles�ge Borb�la, Heltai G�sp�r le�nya). Mindkegyben �let�k v�g�ig ragaszkodtak n�met nev�kh�z, �pp�gy, mint tud�s testv�r�knek k�t fia, Hertel D�vid �s J�nos. Egyh�zalap�t�nk - ,kora szok�sa szerint humanista nevet vesz fel. El�bb sz�l�v�rosa ut�n Franciscus Colosvarius n�ven anyak�nyvelteti mag�t. K�s�bb apja ir�nti tiszteletb�l �s szeretetb�l annak keresztne�v�t haszn�lja vezet�knev��l. Igy lesz Franciscus Da�vidis, magyarul D�vid Ferenc. N�met anyanyelve mellett (b�r ezen semmif�le �r�s nem maradt fenn t�le) t�k�letesen besz�lt �s �rt magyarul is, latinul is.

Tanulm�nyait sz�l�v�rosa iskol�j�ban alapozza meg, majd Brass�ban folytatja fels�bb szinten, ahol Johannes Honterus 1543/44 fordul�j�n fejleszti to�v�bb a v�rosi iskol�t. 1545 janu�rj�ban �rj�k be Fran�ciscus Cobosvariust a meg�jult iskola anyak�nyv�be. Az adat - amely k�l�nben els� hitelei �vsz�m �let�rajz�ban - megk�rd�jelezi a gyulafeh�rv�ri fels�bb tanulm�nyok felt�telez�s�t. Val�sz�n�, hogy Brass�ban kapott �szt�nz�st a wittenbergi tov�bbtanul�sra. T�ny, hogy a lutheri mozgalom szellemi f�v�ros�ban 1548. janu�r 20-�n az egyetemre iratkozik be. A sz�sz kr�nik�sok b�csi tart�zkod�s�r�l is eml�t�st tesznek, ahonnan 1548. augusztus 11-�n kelt level�ben besz�mol Ferdin�nd k�s�rlet�r�l Majl�th Istv�n kiszaba�d�t�s�ra. Ir V. K�roly cs�sz�r vall�s�gyi t�rv�ny�r�l is (Interim), amelyet akkoriban hirdettek ki a biro�dalmi gy�l�sen. Wittenberg egyetem�n 1550-ig tanul, �s itt jelenik meg elr� nyomtatott irodalmi m�ve, Medgyesi Sz�kely Ferenchez �rt latin nyelv� El�gi�ja.

Ezt a n�h�ny adatot ismerj�k egyh�zalap�t� p�s�p�k�nknek sz�rmaz�s�r�l �s �let�nek els� szakasz�r�l. El�g keveset. �rthet�, hogy �letrajz�r�i j� sz�n�d�kkal - de nem egyszer �l�nk fant�zi�val - igye�keztek a hi�nyoss�gokat kieg�sz�teni. J�ratt�k szer�zetesi iskol�ba Kolozsv�rott, majd a gyulafeh�rv�ri k�ptalani fels�bb tagozatra. Felt�telezt�k katolikus egyh�zi szolg�lat�t, majd f�papi t�mogat�ssal k�ldet�t�k ki a reform�ci� gy�jt�pontj�ba, egyetemre. Be�ratt�k a p�duai �s Odera-frankfurti egyetemre is. �desanyj�t magyar nemes l�nynak v�lt�k egy f�lre�r�tett v�rosi gazdas�gi feljegyz�s alapj�n . . . Sorolhat�n�nk m�g, de felesleges. Helyesebb, ha a h�rom meg�hat�roz� t�nyez� (a korszak, a k�rnyezet �s az egy�ni k�pess�gek) szint�zis�vel pr�b�ljuk besz�dess� ten�ni a sz�k adatt�rat.

D�vid Ferenc kolozsv�ri sz�rmaz�s�. Ez a t�ny meghat�roz� volt sorsa, �s egy�nis�ge kiteljesed�se szempontj�b�l. A v�rost kedvez� helyzete, fejl�d� ipara �s kereskedelme m�r a k�z�pkorban az orsz�g�r�sz legjelent�sebb helys�gei k�z� emelte. A XVI. sz�zad elej�re 4500-5000 k�r�li lakos�val harmadik az erd�lyi v�rosok k�z�tt, a sz�sz universitas sz�khe�lye (Szeben 5-6000 1.) �s a d�lkeleti kereskedelem hat�rv�rosa (Brass� 6-8000) ut�n. Lakoss�ga erede�tileg sz�sz, de m�r a XV. sz�zad elej�t�l kezdve t�l�t�dik magyars�ggal. Ter�letileg is k�v�l esett a sz�sz t�mb�n; ami egy�ni utat biztos�tott �let�nek. Az er�d�lyi fejedelems�g kialakul�sa sor�n egyre fontosabb szerepet kap az �j �llamban. Vitaihatatlanul centr�lis helyzete a bels� gazdas�gi �let k�z�ppontj�v� te�szi 1549-ben az eg�sz orsz�gban. 1557-ben megkapja a nemesf�m-bev�lt�s �s p�nzver�s jog�t, Nagyszeben helyett. 1558-ban harmincadszed�si �s �rumeg�ll�t� jogot kap, valamint k�t orsz�gos v�s�r helyett n�gyet. Lassan az orsz�g bels� kereskedelm�nek k�z�ppont�j�v� fejl�dik. A gazdagod�ssal egy�tt f�ldszerz�si ig�nyei is t�madnak: gyakran ford�t felszabadul� t�k�j�b�l f�ldbirtokszerz�sre. H�tlens�gi perek alkalm�val is r�szes�l az elkobzott birtokokb�l. N�melykor egyes polg�rok is szereznek telkeket a v�roson k�v�l. �gy er�s�dik gazdas�gilag a “kincses v�ros".

Az anyagi j�l�t term�szetes k�vetkezm�nye a kul�tur�lis fellend�l�s. A v�ros korai szellemi ig�ny�nek k�z�pkori bizony�t�ka, hogy az 1520-ig k�lf�ld�n ta�nul 2496 erd�lyi di�k k�z�l 119 volt kolozsv�ri. A k�lf�ldi egyetemj�r�s, a peregrin�ci� legbiztosabb eszk�ze az �ltal�nos eur�pai k�zgondolkod�s elterje�d�s�nek Eur�pa szellemi ir�nyzata ekkor m�g a re�nesz�nsz, mely a v�rosi polg�rs�g szellemi ig�ny�nek kifejez�je �s kult�r�j�nak alapja, a term�szettel, az �lettel szemben pozit�v, �s az embert egy�nis�g�ben is �rt�knek tartja. Szembefordul a statikus �s hierar�chikus k�z�pkorral, �s dinamikusnak �rz�keli az �le�tet. Hisz az �jj��led� kult�ra hat�konys�g�ban, �s az �jj�sz�let�s sor�n az eredeti forr�sokhoz t�r vissza. Tan�t�mesternek tartja az antik vil�got. A vall�si je�lens�gek emberben rejl� l�nyeg�t vizsg�lja, �s h�t�t�rbe szorulnak sz�m�ra a transcendens igazs�gok. H�ve a t�relem gondolat�nak.

D�vid Ferenc gyermeks�g�nek idej�b�l n�vhez is kapcsolhat� Kolozsv�ron az �j szeml�letan�d. Adrian Wolphard-ra gondolok, a kolozsi f�esperesre �s ko�lozsv�ri pl�b�nosra, aki t�bb k�lf�ldi humanista k�z�pontban tanul, sajt� al� rendez egy k�tetet Janus Pannonius verseib�l, filol�giai pontoss�ggal; egyh�zi vezet�k�nt h�s�ges k�pvisel�je a t�relem gondolat�nak. Nevel�i munk�ban is �j utakra l�p: olyan tan�k�nyvet ad ki, amelyik a latin nyelv tr�f�s-j�t�kos begyakorl�s�ra alkalmas, �s a tanul� �letkori saj�toss�gait is figyelembe veszi. Val�sz�n�, hogy az � idej�ben fogadja be a v�rosi iskola a “studia huma�nitatis"-t, a renesz�nsz oktat�si rendszert. Ez alapos latin tud�st, komoly anyanyelvi oktat�st �s a prakti�kus ismeretek �tad�s�t jelentette.

Gazdas�gi (ellend�l�se �s az erre �p�l� szellemi vir�gz�s emelte Kolozsv�rt - Buda eleste ut�n - a kialakul� �j orsz�g szellemi k�zpontj�v�, a megindul� magyar k�nyvnyomtat�s egyik fellegv�r�v� �s a XVI. sz. leghalad�bb vall�sos gondolkoz�sm�dj�nak, az unit�rizmusnak sz�l�v�ros�v�.

Fentiek voltak legkor�bbi �s leger�sebb �lm�nyei a tehets�ges �s elm�lked� “vargafi"-nak.

Val�sz�n�, hogy ellenfelei g�nynak sz�nt�k a vargafi jelz�t, pedig az val�j�ban re�lis t�nyt, m�g�pedig embert alak�t� t�nyez�t takart. Eltekintve att�l, hogy a c�hek jelent�s�ge igen nagy volt a feud�lis v�rosok �let�ben, a kolozsv�ri t�m�rc�h eg�szen saj�tos helyzetben volt. Nem a leghatalmasabb a v�ros�ban, de az egyetlen, amelynek tagjai valamennyien sz�sz nemzetis�g�ek. Mivel a polg�rs�g a v�ros k�z�igazgat�s�ban c�hek szerint vett r�szt, a tiszta sz�sz k�z�ss�g adott pillanatban d�nt�en befoly�solhatta a v�rosi korm�nyzatot ak�r papv�laszt�sr�l, ak�r vall�si hovatartoz�sr�l, ak�r m�s �gyr�l volt sz�. A XVI. sz�zad elej�n k�l�n �n�ll�sul� t�m�rc�h tagjai nem tartoztak a patr�ciusok k�z�. (Csup�n a sz�zad v�ge fel� ker�lt be k�z�l�k n�h�ny, mint Hertel T�m�r Gergely is, D�vid Ferenc testv�re.) Benn�k volt h�t a sz�v�s k�zdeni tud�s, �s gyermekeik �rv�nyes��l�s�t el�seg�teni igyekeztek szorgalmas munk�val �s tan�ttat�ssal.

A h�sz �v k�r�li D�vid Ferenc otthoni tanulm�nyait v�gezve alapos felk�sz�lts�ggel indul Brass�ba. Egy�ni k�pess�gei is megvoltak hozz� - ezt k�s�bbi szerepl�se bizony�tja. Kit�n� latin nyelvi alapoz�s mellett anyanyelv�t is tudatos�thatta, de magyarul is j�l megtanulhatott. Egyfel�l az�rt, mert a v�ros gya�korlatilag k�tnyelv� volt, m�sfel�l pedig az�rt, mert 1528-ban ker�l el�sz�r az iskola �l�re magyar rektor Tordai J�nos szem�ly�ben. Alapos felk�sz�lts�ge mellett vitte mag�val a kolozsv�ri renesz�nsz szelle�met, az ember �rt�k�nek gondolat�t �s a t�relem �r�z�s�t m�s felfog�s�akkal szemben. Benne volt az er�s akarat� c�lrat�r�s (b�r nem t�rtet�s), ami egyik alap�von�s�v� v�lt jellem�nek eg�sz �let�n kereszt�l az igazs�g k�vetkezetes f�lt�r�s�ban. V�g�l tulajdona volt a felt�rekv� v�rosi polg�r tev�keny, mindent m�rt�kel� hite. (Kedvenc ig�je: “Omnia probate . . .", “Mindeneket megpr�b�ljatok, �s ami j�, megtarts�tok . . .", mellyel �j szellemi �letet, �j kult�r�t �s �j vall�soss�got lehet teremteni.}

Az “Omnia probate . . ." alapmagatart�s k�nnyen cs�b�thatta volna D�vid Ferencet negat�v �ll�sfogla�l�sra a szellemi �let jelens�geivel, �gy a vall�sos igaz�s�gokkal szemben. Ett�l megv�dte az a t�ny, hogy Kolozsv�r ut�n el�bb Brass�ban, s majd Wittenberg�ben tanul tov�bb. Mindk�t int�zm�ny a n�met huma�nizmus fellegv�ra. Ez a humanizmus volt legf�bb �sz�t�nz�je a reform�ci�nak, s�t annak diadala ut�n fel is old�dott benne. K�z�s ez a n�met gondolkoz�s az it�liaival abban, hogy a v�rosi polg�rs�g� els�sorban, hogy a term�szettel szemben pozit�v, �s az emberi �le�tet is egy�nis�gk�nt �rt�keli. Szembefordul a k�z�p�korral, �s az ellene val� harc�ban az eredeti forr�sok�hoz k�v�n visszat�rni. De nem �rt�keli t�l az antiqui�tas kult�relemeit, �s ink�bb az �skereszt�ny �llapot�ban l�tja az ide�lis �s teljes �letet. Mindv�gig h�s�ges marad a kereszt�nys�ghez, b�r a reformok sz�ks�ges�s�g�t elismeri. (A n�met humanista gondolatk�rnek egyik legjobb kifejez�je, mint mozgalom, a “devotio moderna", m�g szem�ly szerint Erazmus �s Reuchlin k�pviselik legink�bb.) F�k�ppen az erd�lyi sz�szs�g lelkesedett ezek�rt az eszm�k�rt, �s k�s�bb - m�g a reform�ci� kezdeti szakasz�ban is - n�luk tal�ljuk a leggazdagabb humanista irodalmat a hazai n�metek k�z�tt.

Az erd�lyi n�met humanizmus legnagyobb alakja, egyben a reform�ci� kezdem�nyez�je ez orsz�gr�sz�ben Johannes Honterus (1498-1549). B�csben, Krak�k�ban, majd Wittenbergben tanul Melanchton tan�t�v�nyak�nt. Alakja val�s�gos mintak�pe a humanista �s a reform�ci�s kor hat�r�n �l� gondolkod�nak. Tu�dom�nyos �rdekl�d�se sz�les k�r�, minden �gra ki�terjed�. M�lyen istenhiv�, t�relmes �s antidogmati�kus vall�soss�ga a kereszt�ny meg�jul�s alapja Bras�s�ban �s Sz�szf�ld�n. Gyakorlati �rz�k�vel �s szerve�z� k�pess�g�vel ir�ny�tja az indul� reform�ci�s moz�galmat. Nyomd�t alap�t, �s (els�bbszint�v� szervezi a brass�i v�rosi iskol�t. 1543!44 fordul�j�n, a witten�bergi tanulm�ny�tj�r�l hazat�rt jeles hell�nista, Va�lentin Wagner seg�ts�g�vel hajtja v�gre e tan�gyi re�formot. “Studium Coronensis" elnevez�ssel l�nyeg�ben az egyetemek alacsonyabb (artista, azaz b�lcs�sz) tagozat�nak megfelel� fels�bb iskol�t hoztak l�tre. Ez adott el�sz�r lehet�s�get erd�lyi ter�leteken maga�sabb k�pes�t�s elnyer�s�re. Ide iratkozott be D�vid Ferenc is 1545 janu�rj�ban. Az iskola kult�r�t terem�t� szellemis�g�re kit�n�en r�vil�g�t, ha felsorolunk n�h�nyat tan�rai �s jelesebb tan�tv�nyai k�z�l. Va�lentin Wagner ut�n Matthias Fronius lett a rektor, az erd�lyi sz�sz jogalkot�s mark�ns egy�nis�ge. Tanul�t�rs volt Georg Hoffgreff a k�s�bbi k�nyvnyomd�sz, �rkosi Veress P�ter, ut�bb brass�i lelk�sz, Fuchs (alias Vulpius Mikl�s �s Sz�szk�zdi Fischer Jakab, akik k�s�bb rektornak t�rtek vissza h�res iskol�jukba. Az iskola szabadabb vall�si lelkis�g�nek bizony�t�ka az a t�ny, hogy t�bb olyan rektor �s tanul� volt az is�kol�ban, aki k�s�bb jelent�s szerepet j�tszott a kiala�kul� unit�rizmusban. Brass�i rektor volt Johannes Sommerus Pirnaensis. Itt tanul Marosi Synnig J�nos, az els� sz�kelykereszt�ri unit�rius esperes, majd Al�vinczi Gy�rgy, Baranya unit�rius apostola �s m�rt�r�ja is.

Mit k�sz�nhetett D�vid Ferenc brass�i tanulm�nyainak? A kolozsv�ri felt�tlen�l j� alapoz�s� latin tud�s�nak �s humanista m�velts�g�nek tov�bb�p�t�s�t a klasszikus szerz�k elm�ly�lt tanulm�nyoz�s�val; megismerkedett Melanchton k�nyveivel; ugyan�akkor alkalma volt a k�z�pkori szerz�k alapos tanul�m�nyoz�s�ra is, mert ezekb�l - els�sorban vall�si t�m�kban - gazdag volt a brass�i iskola k�nyvt�ra, mik�nt azt a XVI. sz�zad v�g�r�l fennmaradt lelt�r bizony�tja. Els� rektora, Valentin Wagner a g�r�g vi�l�g �s nyelv rejtelmeivel ismertette meg. A k�vetkez� �vi rektor, Fronius, a jogi gondolkoz�sba vezette be. Elm�ly�lhetett a forr�sokban. T�nyek �s forr�sok elemz�se n�lk�l semmit elfogadni nem szabad, mond�ja a renesz�nsz “ad fontes . . ." elve. Kritikai be�ll�totts�ga Brass�ban kezdett kiteljesedni �s �ltal�nos ismeretk�re kiterjedni, �s ez a szeml�letm�d akkor v�lt igaz�n seg�t�t�rs�v�, amikor t�ll�pett a tradicio�n�lis dogmatika hat�rain �s az unit�rizmushoz veze�t� �sv�nyre t�rt. Mivel pedig brass�i tanulm�nyai idej�n egyh�zi �s vall�si vit�k r�zt�k meg a v�rost �s az eg�sz sz�sz univerzit�st, tapasztalhatta, hogy ir�nyzatok a reform�ci�n bel�l is vitatkozhatnak egy�m�ssal, �s hogy a vita fogalmakat tiszt�zhat. Ez�rt tisztelni kell egym�s �ll�spontj�t. Egyet m�g megta�nult Brass�ban, �s ez felt�tlen�l Honteres hat�sa: A hit dolgai szentek az ember �let�ben, �s ennek meg��rz�se n�lk�l �lni sem lehet. Val�sz�n�, hogy Brass�ban kapott �szt�nz�st a wittenbergi tov�bbtanul�sra. Tal�n Honterust�l, tal�n Wagnert�l, vagy tal�n �ppen Froniust�l. T�ny, hogy 2548. janu�r 20-�n egyetemre iratkozik Luther �s Melanchton v�ros�ban.

A wittenbergi egyetem oktat�si rendje a Luther �ltal kezdem�nyezett �s Melanchton �ltal kidolgozott elvekre �p�lt. Az egyetem tanul�i el�tt koruk teljes ismeretvil�ga felt�rulhatott. 1518. augusztus 29-�n tartott sz�kfoglal�j�ban Melanchton kem�nyen meg�r�tta az �ltud�sokat, akik n�mi (�s meglehet�sen k�tes) g�r�g �s h�ber tud�ssal neh�znek t�ntetik fel a humanista tudom�nyokat. Ezzel a tanul�kat is el�riasztj�k, �s a tudom�nyokat is gyeng�tik. “Vissza kelt t�rni a forr�sokhoz" - mondja. Filoz�fi�t a ha�mis�tatlan Aristotelest�l, retorik�t Quintilianust�l, term�szettudom�nyt Pliniust�l kell tanulni. Teol�gi�hoz is, vil�gi tudom�nyokhoz is elengedhetetlen a hu�manista tanults�g, aminek k�r�be a filoz�fia is tar�tozik, az erk�lcsi tudom�nyok �s a t�rt�nelem �rten�d�. A teol�gi�hoz felt�tlen�l kell - mondja tov�bb - a g�r�g, a latin �s a h�ber. A tan�t�s m�dszer�r�l pedig 1525. �vi rektori besz�d�ben �gy v�lekedik: “L�m, a csecsem� sz�ja nem b�rja a kem�ny �telt, ez�rt sok�ig szoptatj�k, majd megr�gott �tellel etetik �ket, am�g nagyok nem lesznek . . . �gy az iskol�ban is a b�lcs tan�t�k oszt�lyonk�nt tan�tj�k a gyerekeket, hogy k�pess�geik szerint fokozatosan haladhassanak el�re az egyes t�rgyakban." . . . Ez a fokozatosan ha�lad�, �s az addig el�rt ismereteket be�p�t� igazs�g�keres� m�dszer sz�mtalanszor visszacsillan D�vid Ferenc vall�si tan�t�sai sor�n.

A Wittenbergbe �rkez� peregrin�l� di�k hossz� (�s nem k�nny�) �t por�t hozta mag�val. Korabeli �tinapl�k bizony�tj�k, hogy sok vesz�llyel kellett szemben�zni�k. Kedvez�tlen id�j�r�s, j�rv�nyos be�tegs�gek, felvonul� seregek �s gyenge l�bon �ll� k�z�biztons�g jelentette a vesz�lyeket. Meg�rkezete ut�n az �j di�k el�sz�r a rektor el� j�rult, lefizette a ki�szabott beiratkoz�si d�jat. (Illetve igazolta szeg�nys�g�t a mentess�g �rdek�ben.) A beiratkoz�s az egye�temhez tartoz�s els� �s legfontosabb felt�tele volt, mert tagja lett bizonyos t�rsadalmi rangot �s kiv�lt�s�got jelent� universit�snak.

D�vid Ferenc tanulm�nyai idej�n a legjelesebb professzorok foglalt�k el a wittenbergi egyetem ka�tedr�it. Melanchtonr�l m�r volt sz�. 1548/49-ben P�l apostolnak a Kolossz�-beliekhez �rott level�b�l hir�detett el�ad�st. Johannes Bugenhagen (Pomeranus) J�n�s pr�f�t�r�l. Ebben kimutatta, hogy a r�mai ka�tolikus egyh�z szertart�sai k�z�l mindazok, amelye�ket az “Interim" cs�sz�ri rendelet .a protest�nsokra r�er�szakolt, eretneks�gek. Caspar Cruciger egyh�zt�r�t�netet �s h�ber nyelvet tan�tott, �s zsolt�rford�t�sok�kal foglalkozott. Sebastian Theodoricus l�lektani el��ad�sokat tartott. Volt h�t lehet�s�ge az eur�pai tudo�m�nyos l�t�k�rre kitekinteni egyh�zunk alap�t�j�nak. Volt azonban m�g valami, amir�l besz�lni kell.

Amikor D�vid Ferenc az egyetemre �rkezik, ko�moly harcok r�zt�k meg a reform�ci� alapjait. Luther mozgalma hatalmas lend�lettel indult. Voltak pilla�natok, amikor gy�ztesnek l�tszott eg�sz N�metorsz�g�ban, pedig indul�skor nem akarta a szak�t�st. A Szentsz�k makacss�ga, a tragikus parasztfelkel�s (amit�l Luther elhat�rolta mag�t), v�g�l pedig egyes n�met fejedelmek �ll�sfoglal�sa, a szak�t�s �s a val�l�sh�bor� fel� sodorta a helyzetet. V. K�roly cs�sz�r a tridenti zsinatt�l v�rta a vita eld�nt�s�t, addig is �tmeneti cs�sz�ri rendelettel (“Interim 1548. j�nius 30") igyekezett a helyzetet �lland�s�tani. Ez id� alatt mindk�t f�l rendezte sorait, eszm�it megfogalmazta, vagy tiszt�zta. Ugyanakkor k�s�rletek t�rt�ntek az ellent�tek kik�sz�b�l�s�re. A k�zeled�k egyik vez�re luther�nus oldalr�l Melanchton, akit humanizmu�sa, dogmaellenes hajland�s�gai enged�kenyebb �ll�s�pontra vezettek. Jelszava volt: “Sz�ks�ges dolgokban h�s�g, a t�bbiekben enged�kenys�g . . ." Meg�llap�tott teh�t “doctrina necessaria"-kat, amelyekhez �lete v�g�ig ragaszkodott, �s “adiaphora"-kat, amelyek az �dv�ss�g szempontj�b�l k�z�mb�sek - teh�t enged�ni lehet vel�k kapcsolatban. K�zeled�si lehet�s�get akart teremteni, de a leg�lesebb kritik�t saj�t t�bo�r�nak fanatikusai k�z�l kapta.

D�vid Ferenc ebben a fesz�lt l�gk�rben kezdte tanulm�nyait. Kolozsv�ri trad�ci�i, brass�i nevelte�t�se, de legf�k�ppen hasonl� lelkis�ge Melanchton t�bor�hoz kapcsolta. A vit�k meger�s�thett�k benne az embernek dogm�k feletti �rt�k�t. R�j�tt, hogy a dokt�r�n�k vizsg�lhat�k, b�r�lhat�k �s �jra�rt�kelhet�k. Ezt az igazs�got azonban olyan m�lyen h�v� humanis�t�t�l tanulta, mint Melanchton. fgy a kritika soha nem ment �t Isten tagad�s�ba. Ezzel teljess� lett vall�si gondolkoz�sa. Elindult �jabb �s �jabb vizsg�l�d� ok fel�, �s eljutott k�s�bb J�zus ember volt�nak felisme�r�s�hez, majd a tiszta unit�rizmushoz.

Nem lenne teljes a wittenbergi k�p, ha elhallga�tunk k�t t�nyi. Az egyik B�r Melanchton �lete v�g�ig humanista vall�soss�got k�pviselt, Szerv�t Mi�h�ly (1511-1553) szenth�roms�gelleness�g�t �lesen kritiz�lta. A m�sik, hogy D�vid Ferenc wittenbergi tanulm�nyai idej�n h�rom jeless� v�lt antitrinit�rius is tart�zkodott ott: Laelius Socinus, Grzegorz Pawel (Gregorius Pauli) �s Jan Maczynski. Tal�lkoz�suknak hiteles eml�ke azonban nem maradt fenn.



REFORM�CI�S UTAKON

�letrajza tov�bbra is hi�nyos. Wittenbergb�l 1550�ben t�r haza. 1551. janu�r 9-�n iskolamesterr� v�lasztj�k Beszterc�n. Febru�r 7-�n megjutalmazza a Tan�cs, mert di�kjaival sz�ndarabot mutat be a v�ros tisztelet�re. 1552-ben Petres falv�n pl�b�nos. 1553. janu�r 1-�n viszont Ny�r� Jakab kolozsv�ri v�rosi jegyz� ezt �rja k�lf�ld�n tanul� testv�r�nek: “V�zak�nai Gergely hal�l�val meg�resedett iskolamesteri �ll�st . . . bar�tod . . . D�vid Ferenc t�lti be". 1555 �p�rilisa el�tt, a sz�ki zsinaton a luther�nus �ll�spontot v�di Stancaro heves t�mad�saival szemben. 1555 szeptember�ben kelt level�b�l kit�nik, hogy sz�l��v�rosa �s Nagyszeben egyszerre h�vja meg pl�b�nos�nak. Az egykori kr�nika tud�s�t: . . .“1555. okt�ber b��n D�vid Ferencet, D�vid varga fi�t, papp� v�lasztot�t�k, �s okt�ber 9-�n sz�nokolt el�sz�r." (1557-ben Kass�ra is h�vj�k pl�b�nosnak, �s � gondolkozik is rajta. Ind�t�kaira azonban csak �jabb adatok vethet�nek f�nyt.) 1557-ben a tordai orsz�ggy�l�s a luther�nus egyh�z jogoss�g�t is elismeri, mire az �j egyh�z a luther�nus magyarok p�sp�k�v� v�lasztja. (A sz�szoknak k�l�n volt Szebenben.) Ugyanebben az �v�ben n�s�l meg, de feles�g�r�l adatunk nincsen.

Id�k�zben a lutheri reform�ci� mell� �j mozgalom sorakozik fel Magyarorsz�gon, a szakrament�riusak, vagy m�s n�ven a helv�cibeliek ir�nyzata. Az els� nev�t az �rvacsora k�rd�sben val� elt�r� felfog�suk miatt, a m�sodikat eredeti hely�k ut�n kapt�k. A tisz�nt�li r�szeken K�lm�ncsehi S�ntha M�rton, majd M�liusz Juh�sz P�ter a legtehets�gesebb vez�ralakok. K�lm�ncsehi is megk�s�rli az erd�lyi misszi�t, de a lutheri paps�g egys�ges �ll�spontja az 1557. �vi nem�zeti zsinaton, majd D�vid Ferenc vit�ja 1557 szep�tember�ben Kolozsv�ron, �tj�t �llja e t�rekv�snek. Ideig - �r�ig. K�lm�ncsehi hal�la ut�n ugyanis M�liusznak siker�lt megnyernie D�vid Ferencet is, Hel�tai G�sp�rt is, �s vel�k egy�tt sz�mos f�urat az �r�vacsora sv�jci �rtelmez�se sz�m�ra. D�vid lemond magyar luther�nus szuperintendensi tiszt�r�l, �s az �j ir�nyzathoz csatlakozik. Szerette volna a sz�szo�kat is megnyerni e l�p�sre, de azok elz�rk�ztak. Mi�kor az erd�lyi szakrament�riusok egyh�zz� er�s�d�tek, p�sp�k�kk� D�vid Ferencet v�lasztott�k.

A k�t reform�ci�s ir�nyzat szolg�lat�ban elt�lt�tt tizenn�gy �v (1551-1564) igen s�lyos volt Erd�ly �let�ben. T�bb eredm�nytelen, de ann�l szomor�bb kimenetel� k�s�rlet meggy�zte .a vezet�ket, hogy a Habsburgok - m�g ha komolyan akarn�k is - k�p�telenek egyes�teni �s megv�deni Magyarorsz�got a t��r�k ellen. Az erd�lyi �llamnak l�tre kellett j�nnie! A t�ny saj�tos vall�si helyzetet teremtett. A katoli�kus egyh�z javait szekulariz�lt�k a fejedelem c�ljai�ra. Ez l�tk�rd�s volt, nem feud�lis vagyonszerz�si el�j�r�s, mint egyes eur�pai orsz�gokban. Az anyagi alapjait vesztett egyh�z mell� a reform�ci� k�vetkez�t�ben �j ir�nyzatok n�nek fel; a gazdag �s er�s kul�tur�lis trad�ci�j� sz�sz univerzitas lutheri vall�sa, majd a jobb�ra a magyars�gra �s a sz�kelys�gre �p��l� sv�jci ir�nyzat. Az alakul� �j �llamnak toler�ns alapokra kellett helyezkednie. Elfogadta a Szent�r�s igaz volt�t alapelvnek reform�ci�s �rtelemben �s el�ismerte az erre �p�l� protest�ns egyh�zakat. Az evan�g�liumi ir�nyzatok k�z�tt engedte a dial�gust, a hit�vit�t, a vit�kra moderntorokat k�ld�tt. A hitt�telek elfogad�s�t vagy elvet�s�t a k�zs�gekre b�zta, azzal a kik�t�ssel, hogy az el nem fogadott hitt�telek k�p�visel�it semmi b�nt�d�s ne �rhesse. Egyed�l�ll� elvi �ll�spont volt ez az akkori Eur�p�ban, mert lehet��s�get adott feud�lis keretek k�z�tt a vall�sszabads�g�ra. Volt teh�t n�h�ny �vig f�ldr�sz�nk akkori pere�m�n egy mened�k - Erd�ly - a renesz�nsz szabad�gondolkod�sra.

D�vid Ferenc meg�rezte a kor vall�sos felh�v� je�l�t. Kolozsv�ri trad�ci�i, brass�i �s wittenbergi tapasz�talatai, de tal�n legink�bb egy�ni k�pess�gei erre k�sztett�k. Bemutatkoz�sa az orsz�g k�zv�lem�nye el�tt is disput�n t�rt�nik, 1555-ben, a sz�ki zsinaton. Egy olasz teol�gussal, Stancarovat vit�zik Krisztus megv�lt�i szerep�r�l. A szenth�roms�gr�l sz�l� tan kett�s (isteni �s emberi) term�szet�nek mondja Krisz�tust, a Fi�t. Stancaro - a szenth�roms�g tan�nak v�delm�ben - kijelentette, hogy Krisztus csak em�beri term�szete szerint lehet megv�lt�. Isten fels�g�n csorba esn�k, ha a szenved�st �s a hal�lt isteni term�szet�nek is tulajdon�tan�k. Ezek kifejezetten emberi von�sok. Stancaro nem volt antitrinit�rius, logik�j�val azonban olyan ter�letekre t�vedt, ame�lyek tabuk voltak eddig, �s az unit�rizmust k�sz�tet�t�k el�. A fiatal rektor lutheri alapokr�l k�nnyen c�folt, ann�l is ink�bb, mert az olasz doktor az eur�pai teol�gus k�zv�lem�nyt felkavarta m�r, �s ellene t�bb c�folat is megjelent. M�gis jelent�s vall�sos gondol�kod�sa szempontj�b�l, mert �let�ben el�sz�r tal�lko�zik olyan �ll�sfoglal�ssal, amely ellentmond a refor�m�ci� �ltal is elfogadott kereszt�ny hagyom�nyok�nak, �s a renesz�nsz szellem�nek megfelel�en egy dogm�t .az egy�ni logika fegyver�vel t�madott meg. K�s�bb is elhat�rolja mag�t az olasz orvos-teol�gus�t�l, a m�dszer m�gis elgondolkoztatta. M�s volt, mint amit eddig tanult.

A D�vid Ferencr�l elterjedt t�veszm�k k�z�l m�g a leg�jabb irodalomban is tartja mag�t az, hogy el�m�leti ember volt, gondolkod�, gyakorlati �rz�k �s szervez�k�szs�g n�lk�li. Az �jabb indokl�s: K�zelre v�rta a vil�g v�g�t (1570-re), �s erre a r�vid id�re nem tartotta fontosnak az egyh�zi szervezetet. Elte�kintve att�l, hogy az apokaliptikus v�radatinak �s az ezzel kapcsolatos sz�m�t�sok mindennaposok voltak a reform�ci� idej�n (Luthert�l K�roli G�sp�rig!), nem val�sz�n�, hogy Erd�ly felel�sei (ak�r vil�gi, ak�r egyh�zi vonalon) a lassan krist�lyosod� orsz�gos in�t�zm�nyek k�z�l pont az egyh�zban v�lasztottak vol�na teoretikus vezet�t. A feladat ugyanis az volt: �j egyh�zakat, �j p�sp�ks�geket szervezni a r�giek rom�j�n, egy �j orsz�g adotts�gai k�z�tt. Az Erd�lyi Feje�delems�g �rdekter�let�n h�rom katolikus p�sp�ks�g volt: milk�i, az erd�lyi gyulafeh�rv�ri sz�khellyel, �s a nagyv�radi. A milk�i nem �rdemelne eml�t�st, ha nem tartozott volna bele a sz�sz universitas leg�fontosabb r�sze, a szebeni �s a brass�i d�k�n�tus (es�peress�g). A p�sp�ks�g megsz�n�se ut�n az ut�bbia�kat k�zvetlen�l esztergomi �rseks�ghez kapcsolt�k. A sz�khelyt�l val� t�vols�g �s bizonyos kiv�lts�gok (pl�b�nos v�laszt�s, p�sp�ki tized} gyakorlatilag �n�l�l�s�got biztos�tottak sz�mukra. A reform�ci� alkal�m�val csatlakozott hozz�juk a sz�sz universitas t�bbi r�sze is, �s ezekb�l alakult a sz�sz luther�nus p�sp�k�s�g, az �j orsz�g legegys�gesebb �s legkor�bban szer�vezett reform�ci�s p�sp�ks�ge. A nagyv�radi p�sp�k�s�g reform�ci�s jogut�da Debrecen. A t�bbi ter�let megmaradt meg a volt erd�lyi p�sp�ks�g, a gyulafeh�r�v�ri sz�m�ra. Ezekb�l szervezett D�vid Ferenc sz�v�s munk�val el�bb magyar luther�nus, azut�n szakra�ment�rius �s v�g�l unit�rius egyh�zat. Az �j p�sp�k�s�g, a kolozsv�ri, hat�sk�re legnagyobbr�szt magyar nyelvter�letekre terjedt ki. Az �j p�sp�ki sz�khelyek eg�szen term�szetes okokb�l alakultak �gy. Ugyanis a szekulariz�ci� r�v�n az egyh�zi j�vedelmek a feje�delems�g jav�ra folytak be. Teh�t a p�sp�k�k els��sorban pl�b�ni�jukb�l voltak k�nytelenek meg�lni. A sz�sz ter�leteken k�v�l a leggazdagabb egyh�zk�z�s�g Debrecen �s Kolozsv�r volt, �gy ezek kapt�k a p�sp�ks�geket. Egyh�zalap�t� p�sp�k�nk szervez� �s igazgat�si munk�j�r�l adatunk kev�s, de fennmarad�tak ilyenek is. (V�l�peri �t�let, szervezeti int�zked�s, zsinati �s orsz�ggy�l�si hat�rozat.)

M�g egy fontos k�rd�s van h�tra. D�vid Ferenc sz�rmaz�silag sz�sz volt. A magyar luther�nus p�s�p�ks�g szervez�s�vel azonban tudatosan a magyar kult�ra hat�sk�r�hez kapcsol�dott. Magyar p�sp�kk� v�laszt�sa az az id�szak, amikor magyar fejedelmi udvar alakul ki J�nos Zsigmond k�r�l, az elveszett bu�dai kir�lyi udvar helyett. Ehhez a szellemi atmoszf�r�hoz csatlakozik �pp�gy, mint nyomd�sz, k�lt�, m��ford�t� munkat�rsa, Heltai G�sp�r.


M�S HADNAGYOK VEZ�RLET�N

D�vid Ferenc 1567-ben, amikor ny�ltan unit�rius �tra l�p, �szinte vallom�ssal foglalja �ssze addigi hitbeli fejl�d�s�t:

“De ez mostani id�ben is sz�ks�ges megl�tni, mik�ppen vigy�n ki az �risten minket az lelki Ba�bylonb�l, tudniillik lassan-lassan, az gyenge dolgok�r�l az vastags�gra, kicsinyekr�l az nagyokra, az v�gir�l az elejire hoz minket, mert mind r�gt�l fogva ilyen rendet tartott ebben az �risten."

“Mert legel�sz�r Luther �s Philip Melanchton �r�s�t adta kez�nkbe, melyek csak a b�nnek bocs�natfa ellen val� praktik�t rontott�k meg, �s ezeket megtanulv�n, �gy ragaszkod�nk azut�n a Saxonia�beli tan�t�khoz. Ennek ut�na nem sok id� m�lva a csehekhez hajf�nk, de nem a tudom�nyok tiszta�s�g�ban, hanem az anyaszentegyh�znak igazgat�s�ban."

“Hogy pedig ezeknek ut�na a Helv�ciabelieknek �r�sokat kezd�k olvasni, kik mind a Saxoniabeliek�n�l, s mind a csehekn�l t�velyg�s�ket k�rhoztatj�k vala, l�tv�n tiszt�bb tudom�nyukat, mi is �szve t�r�salkod�nk velek."

“De mostan imm�r m�s hadnagyokat, m�s vez�reket adott nek�nk a mi kegyelmes Aty�nk, kik az Antikrisztus m�lyebb t�velyg�s�t t�rlik el, megtisz�t�tv�n az egy Atya Istenr�l, a J�zus Krisztusr�l val� tudom�nyt. Nem sz�nik meg az�rt addig ~ szent fels�ge munk�l�dni, m�glen teljess�ggel kiviszen mindenf�le z�r-zavarb�l, hogy az Antikrisztusnak minden k�roml�s�t lehetv�n, csak �neki szolg�l�junk..."

Az id�zet - t�lmen�en a megt�rt�nt dolgok �sszefoglal�s�n, D�vid Ferenc �letszeml�let�nek, tal�n helyesebben, t�rt�netfiloz�fi�j�nak foglalata. Szerin�te Isten tiszta hitet adott gyermekeinek, �s elv�rja annak elfogad�s�t �s hirdet�s�t. Azt is, hogy asze�rint �ljenek. A b�neset ut�n azonban �d�m fiaiban vet�lked�s t�mad �s hal�los gy�l�ls�g, amivel az igaz tisztelet mell� a hamis is f�lt�madt. A hamis az Antikrisztus sz�lem�nye, �s az igazat akarja �sszezavarni, hogy az emberis�g elvesszen. De Krisztus gy�z a gonosz felett, megtiszt�tja az anya�szentegyh�zat, �s a hitet kiszabad�tja a p�pa-ami�krisztus Babilonj�b�l. Az ember b�rmily gyenge ed�ny is, seg�teni tud ebben, �s a seg�t�s k�te�less�ge is. A hitvit�k az igazs�g tiszt�z�s�hoz �s a hamiss�g legy�z�s�hez sz�ks�gesek. A tiszt�z�d�s ideje most van, �s a nagy Babylon legy�z�se ut�n Isten orsz�ga k�vetkezik el. Ez boldog korszak lesz, a b�kess�g ideje, a szably�b�l ek�t kov�csolnak majd. A reform�ci� is e lelki fejl�d�s egyik szaka�sza.

A fenti t�rt�netfiloz�fiai elk�pzel�s eg�sz unit�rius �letszakasz�n v�gigk�s�ri D�vid Ferencet. Ele�inte egyszer�en, de er�sebben, majd csal�d�sai ut�n �rnyaltabban, de mindv�gig k�vetkezetesen. “A vi�l�gnak nincs semmi oka azok ellen t�madni, akik az eltemetett igazs�gnak a s�t�ts�gb�l val� el�hoz�s�n f�radoznak. Amint a nappal �s az �jszaka a vil�gos�s�g megjelen�se �s elt�voz�sa �ltal ismerhet� meg, szinte �gy azok a percek �s �r�k is, amelyekben a meggy�lt igazs�g �g olyan l�nggal, hogy azt semmi meg nem oltja; hanem a s�t�n s�t�ts�ge lek�t�zte�tik; hogy ragyogjanak �s vil�gos�ts�k meg a min�dens�get, a nap, a hold �s a csillagok . . . " - �rja utols� szabad megnyilatkoz�s�ban, az 1579. �vi feb�ru�r 24-i tordai zsinat hat�rozatai k�z�tt.

Ennek a vall�sfiloz�fiai alap�ll�snak kett�s in�doka van. Az els�, egy m�lyen hiv� vall�sos l�lek mindent Isten viszonylat�ban �rz� �s �rt�kel� alap��ll�sa. A m�sodik: a renesz�nsz gondolkod�s hala�d�sban hiv�, alkot� embert tisztel� pozit�vuma. Egyik sem kapcsolhat� ki. Ha a m�ly �s tiszta hit�t vessz�k el t�le, marad egy megsz�llott kutat�, egy kult�rh�rosz, aki a ma el�rt eredm�nyeket holnap lebontja, hogy holnaput�n �jat kereshessen. Ha re�nesz�nsz ember volt�t tagadjuk le, egy m�rt�roms�ga miatt - tiszteletrem�lt�, de alapj�ban v�ve ne�gat�v, rajong� jelens�g.

El kellett mondani ezeket a jobb meg�rt�shez, �s m�g valamit a szenth�roms�g k�rd�s�r�l.

Az els� sz�zadok a kereszt�ny mitol�gia �si, teremt� �vei. A mitol�gi�t teremt� fant�zia nem gondolkodik a jelens�gek bels� �sszef�gg�sein, an�nak hi�nyoss�gai, vagy logik�tlans�gai nem aggaszt�j�k. A k�l�nb�z� hiedelemvil�gb�l j�tt els� keresz�t�nyek sz�mtalan trad�ci�t hoztak magukkal, �s ezek a hiedelmek j�l megf�rtek egym�s mellett. Mikor kialakult a kereszt�ny teol�gia, �s azt rend�szerezni kellett, a soksz�n�, �sszef�gg�stelen trad�ci�kb�l �s m�toszokb�l ellentmond�s n�lk�li hit�rendszert kellett szerkeszteni a korabeli tudom�ny �s filoz�fia ig�nyeinek megfelel�en, akkor alakult ki a szenth�roms�g dogm�ja. A szenth�roms�g dog�m�ja, mint t�k�letes abroncs, mint valamennyi hit�tani t�telt kijegeces�t� krist�lymag fogta �ssze a kereszt�nys�get, az eg�sz k�z�pkoron �t. Csalhatat�lans�g�t �s s�rthetetlens�g�t a feud�lis t�rsadalom hierarchikus �s v�ltoztathatatlannak hitt vil�gk�pe biztos�totta. A gyarl� ember - vallotta a k�z�p�kor - az �sb�n miatt elvesztette �rt�k�t �s m�lt�s�g�t. Egyed�l a megv�lt�s �ltal, Isten kegyelm�b�l emelkedhetik fel �jra Atyj�hoz. Az emberalakot �lt� istens�g, az emberis�g v�tk�t mag�ra v�llal�. megv�lt� J�zus Krisztus lehajol a b�n�s �s gyarl� emberhez. A renesz�nsz embere azonban t�bbre v�gyott, �s t�bbre is �rt�kelte �nmag�t. Eljutott az isteni immanencia gondolat�hoz, amely szerint Isten benne rejlik a vil�gban, teh�t az emberben is. A t�ny olyan �ntudatot �s m�lt�s�got adott neki; hogy be merte J�zust is iktatni az emberek sor�ba. Nem �t akart�k kisebb�teni, lesz�ll�tani az emberek szintj�re, hanem az eredend� b�n b�kly�j�b�l ki�szabad�tott embert emelt�k az Isten fi�v�. Nincs olyan antitrinit�rius gondolkod�, aki ellens�ge lett volna J�zusnak. Megnyilatkoz�saik r�la a misztiku�sok legszebb vallom�saival vetekednek. Csup�n fel akartak emelkedni hozz�, k�vetni akart�k �t. Ter�m�szetes, hogy e szeml�let hat�s�ra a szenth�rom�s�g dogm�j�nak alapjai rend�ltek meg. Az antitri�nit�rius gondolkod�k, figyelembe v�ve a filol�gia eredm�nyeit, a Bibli�ra �p�tve, indukt�v m�don in�dultak az igazs�g keres�s�re. F�lretett�k a tekint�lyeket, kutatt�k Isten, J�zus �s a Szentl�lek igaz�s�g�t. Ha r�tal�ltak az igazs�gra, minden eszk�zzel igyekeztek k�zkinccs� tenni azt. K�z�j�k sorakozott D�vid Ferenc is 1564 ut�n.

�ll�sfoglal�s�t t�bb �lm�ny magyar�zza: Az el�s�: fiatal �veinek alakul�sa, amely fog�konny� tette az �j utakra val� indul�sra. Stancarovat vit�zva, ta�l�lkozik el�sz�r olyan �rvel�ssel, amely egy sarkala�tos kereszt�ny dogm�t logikai �s kritikai �rvekkel vizsg�l �s nem tekint�lyekre hivatkozik: ez a m�so�dik. Id�k�zben �ltal�noss� v�lik Eur�pa szellemi �le�t�ben Erazmus teol�giai �s bibliamagyar�z�si szem�l�lete. Ez a harmadik. K�zben arra is r�d�bben. mekkora a k�l�nbs�g az apostoli hitvall�s (a Credo) �s a Szent�r�s, valamint a niceai �s a konstantin�polyi zsinatok szenth�roms�gdogm�ja k�z�tt. Ez a negyedik. 1564-ben ismerkedik meg Blandrat�val, aki J�nos Zsigmond szem�lyes j�indulat�t biztos�t�ja sz�m�ra. Ezek voltak az utols� �lm�nyek az uni�t�rizmus fel� indul� �ton.

Az els� n�gy �lm�nyr�l nincs sok mondanival�. Itt olyan szeml�letbeli eltol�d�s van a k�z�pkori dogmatik�hoz k�pest, amelyet egyetlen reform�tor sem fogadott el. Eur�pa katolikus-protest�ns teol�gus vil�ga d�bbenetes egyhang�s�ggal ki�ltott m�g�ly��rt, ha ezek a gondolatok ak�r antitrinit�rius, ak�r pedig anabaptista mezben felbukkantak vala�hol. A renesz�nsz szeml�let� vall�soss�g megismer�s�t r�szben Blandrat�nak k�sz�nheti D�vid Ferenc.

B�rmint �t�lj�k is meg Blandrata 1578-79-as szerepl�s�t, azt tagadni nem lehet, hogy n�lk�le Eur�pa keleti perem�n (Magyar- �s Lengyelorsz�g�ban) az antitrinit�rius gondolat soha meg nem gy��kerezett volna. Teol�giai felk�sz�lts�ge, diplom�ciai k�szs�ge, humanista m�velts�ge, valamint egy�ni k�pess�ge, amellyel ki tudta v�lasztani munkat�rsait - �s nem utols�sorban fanatikus antitrinit�rizmusa -, nagy m�rt�kben hozz�j�rult az unit�rius, illetve szocini�nus egyh�z kialakul�s�hoz.

Nem kisebb a jelent�s�ge J�nos Zsigmondnak sem. A magyar (�s ezen bel�l az unit�rius) egyh�z�t�rt�net �r�s hajlik arra a t�veszm�re, hogy a feje�delem a vall�si int�zked�seiben el�bb a Blandrata, majd a D�vid hat�sa mutatkozik. Ha el is tekint�nk nagyapja udvar�nak sok szempontb�l hasonl� fejl��d�s�t�l, ha elfelejtj�k �desapja vall�spolitik�j�t, az erd�lyi t�rv�nyhoz�s vall�s�gyi rendelkez�sei m�r akkor hat�rozott gondolkod�nak �s a renesz�nsz szabadelv�s�g fel� hajl� vall�spolitikusnak mutatj�k, amikor sem Blandrat�nak, sem D�vid Ferencnek hat�sa m�g nem t�telezhet� fel.

D�vid Ferenc 1564-ben, reform�tus p�sp�kk� v�laszt�sa ut�n tov�bbhalad �tj�n. Hihet�leg a sz�szokkal val� vitatkoz�sa sor�n figyel fel Blandrata az �j p�sp�k k�pess�geire. Javaslat�ra, a fejedelem kinevezi udvari papj�v�. Blandrata j�volt�b�l ismer�kedett meg a spanyol Szerv�t Mih�ly (1511-1553) hittani gondolataival, amelyek kit�n� alapot adtak tov�bbi vall�si fejl�d�s�re. Szerv�i ugyanis k�rd�sess� tette a szenth�roms�g dogm�j�nak szakkifeje�z�seit. Meg�llap�tja, hogy e kifejez�sek (trinitas = h�roms�g; personae = szem�lyek; essentia = l�nyeg; substantia = �llag stb.) a Bibli�ban egy�ltal�n nem fordulnak el�. Eredetileg g�r�g filoz�fiai fogalmak. amiket a teol�gusok �tvettek. E fogalmak megza�varj�k az egyszer� hiv� gondolkod�s�t �s hit�t �s a kereszt�ny vall�s l�nyeg�t is. Helyett�k a Bib�li�ra kell �p�teni: A Biblia szerint: 1. J�zus, akir�l az evang�liumok tan�tanak, Isten felkentje, a Krisz�tus. - 2. J�zus Krisztus sz� szerinti �rtelemben Isten fia, mert �ltala fogantatott csod�s m�don. �3. De ez az ember egy�ttal Isten is, mert tele van tulajdons�gaival, amelyet az � mennyei Atyj�t�l kapott. Teh�t isten, de nem term�szet�n�l fogva, mint a dogma tan�tja, hanem aj�nd�koz�s folyt�n. 4. A Szentl�lek pedig nem szem�ly, hanem Istennek ereje, amit l�lek form�j�ban k�ld el hozz�nk. Ezt v�llalta D�vid Ferenc is kiindul�sul, �s hirdette 1570 k�r�lig.

Hiteles adatunk nincs arra, hogy mikor kezdett el foglalkozni a szenth�roms�ggal ilyen szempont�b�l. Azt azonban m�r az egykor� kr�nik�s jegyezte fel, hogy “1566. janu�r 21-�n pr�dik�lt el�sz�r nyilv�nosan a Szenth�roms�g ellen", a kolozsv�ri tempIomban. Term�szetes, hogy az �j fordulat M�biusz�kat d�bbentette meg legjobban. V�gtelen hitvitasorozat indul meg, �s t�lti ki azt a h�t �vet, amely 1564 �s 1571 k�z�tt, a fejdelem hal�l�ig el�telik. El�sz�r egyezked�si k�s�rlet folyik, �s ennek nyomtatott dokumentuma is van, az antitrinit�rius felfog�shoz k�zel�t� Heidelbergi K�t� kiad�sa. Az ellent�t azonban kiegyenl�thetetlen. A vit�kra k�l��n�sebben sz�t vesztegetni nem �rdemes - j�llehet ezek voltak l�tv�nyosabb oldalai D�vid Ferenc mun�k�j�nak. A vit�k ugyanis nem seg�tett�k el� a k�ze�led�st, legfeljebb arra voltak j�k, hogy mindk�t f�l rendszerezze �s r�szletk�rd�seiben is tiszt�zza �ll�s�pont] �t.

A vita sajt� �tj�n is folyt tov�bb. A fejedelem udvari nyomd�t �ll�ttat fel Gyulafeh�rv�ron (vezet��je Hoffhalter Rafael). Itt jelenik meg az els� anti�trinit�rius szint�zis latinul “De falsa et vera unius Dei filii et spiritus sancti cognitione, libri duo" �K�t k�nyv az egy Isten hamis �s igaz ismeret�r�t c�men 1568-ban. A m�nek csak egy r�sz�t �rta D�vid Ferenc. Mellette megnyilatkoznak a korabeli antitrinit�rizmus legjelesebb olasz, lengyel, sv�jci �s holland k�pvisel�i. Ut�na egyre-m�sra jelennek meg az antitrinit�rius k�nyvek. Magyarul m�r 1567-ben k�t munka: R�vid magyar�zat . . . �s R�vid �tmutat�s. El�bbit az unit�riusok 1910-ben Ko�lozsv�rt hasonm�s kiad�sban is megjelentett�k. A fejedelem hal�l�ig a gyulafeh�rv�ri nyomda term�s�nek legnagyobb r�sze unit�rius �gyet szolg�l. K�s�bb felsorakozott mell�je Heltai is, kolozsv�ri nyomd�j�val. � ugyanis eleinte sv�jci oldalon ma�radt �s k�s�bb lett az unit�rius eszm�k h�v�v�.

D�vid Ferenc rengeteget dolgozott e pezsg� �vekben. P�sp�ki teend�i mellett vez�ralakja a hit�vit�knak, szervezte egyh�z�t. Magas szint� f�iskol�t hozott l�tre Kolozsv�ron. Kinevelte a tan�tv�nyok sereg�b�l a m�sodik gener�ci�t, Bog�thi Fazekas Mikl�st, V�lasz�ti Gy�rgy�t, Enyedi Gy�rgy�t �s a t�bbieket, akik a XVI. sz�zadi magyar szellemi �letnek is kiv�l�s�gaiv� v�ltak. Foglalkozott egy re�vide�lt latin nyelv� Biblia kiad�s�nak gondolat�val. Gondoskodott az Erd�lyen k�v�li misszi�r�l, �s � bo�cs�totta sz�rnyra azokat az apostolokat, akik a h�dolts�gba vitt�k el az unit�rius gondolat vigasztal� igazs�gait.

Munk�ja nem lehetett volna eredm�nyes, ha m��g�je nem �ll, teljes feud�lis hatalm�val, az uralkod�, J�nos Zsigmond. � vall�si k�rd�sekben toler�ns. b�r rendk�v�l �rdekl�d�tt a vall�s igazs�gai ir�nt. �desapj�ban is volt hajlam erre, �desanyja pedig, Fr�ter Gy�rgy hal�la ut�n, amikor a k�l�nb�z� re�form�ci�s ir�nyzatok kezdenek kiteljesedni, egym�s ut�n hagyja j�v� a szabad lelki fejl�d�st biztos�t� t�rv�nyeket. Tov�bb fejl�dik �s tet�zik a folyamat J�nos Zsigmond uralkod�sa idej�n. �rdekes figyelni az orsz�ggy�l�sek �s fennmaradt m�s eml�kek sz��veg�t. Szapolyai J�nos hallgat�lagosan veszi csak tu�dom�sul, hogy van a katolikust�l elt�r� hitelvi el�k�pzel�s. Annak k�pvisel�j�t “futni hagyja." Iza�bella alatt �s J�nos Zsigmond uralkod�s�nak elej�n konkr�t vit�k sor�n sz�letnek a d�nt�sek, gyakor�lati ig�nyb�l fakadva. J�nos Zsigmond uralkod�sa �s D�vid Ferenc udvari paps�ga idej�n viszont �lta�l�nos elvi hat�rozatokr�l van sz�, teol�giai indo�kol�ssal. F�k�nt a h�res “tordai vall�sszabads�g t�r�v�nyr�l" van sz� (1568. janu�r 6-13.). E t�rv�ny szerint a pr�dik�torok szabadon �s meggy�z�d�s�k szerint hirdetik az evang�liumot. A megk�t�tts�g mind�ssze annyi, hogy pr�dik�tor (teh�t teol�gi�hoz �rt�) legyen az illet�. Alapnak csak az evang�lium fogadhat� el. A hirdetett igazs�g elfogad�sa, vagy elvet�se viszont a k�z�ss�gt�l f�gg. Senkit nem le�het k�nyszer�teni sem az elfogad�sra, sem az eluta�s�t�sra. A feud�lis k�z�ss�g �ll�spontj�t t�bbre tart�ja, mint a p�sp�k fel�gyeleti jog�t. (A k�zs�g olyan pr�dik�tort tart, amilyent k�v�n, �s sem a szuper�intendens, sem m�s ez�rt nem b�nthatja.) V�g�l ��s ez m�r vitathatatlanul D�vid Ferenc hangja �s szelleme -: mindez az�rt kell hogy �gy legyen, mert a hit Isten aj�nd�ka, �s hall�sb�l l�szen . . .

Ez a t�rv�ny a XVI. sz�zad egyik legfelvil�go�sultabb szellem� t�rv�nye, �s lehet�v� tette, hogy a legf�bb �llamhatalom �ltal garant�lt, bibliai ala�pokon �ll� protest�ns vall�si ir�nyzatok egyh�zai ki�alakulhassanak �s megizmosodhassanak annyira, hogy t�l�lj�k a k�s�bbi �ld�ztet�seket is. Ilyen evang�liumi szervezet volt az unit�rius egyh�z is.

Sajnos, hogy az ifj� fejedelem eg�szs�ge nem volt er�s. Alig h�t esztend�vel az erd�lyi antitrini�t�rius gondolat els� felbukkan�sa ut�n, 1571-ben meghalt. A gyulafeh�rv�ri temet�sen, ahol D�vid Ferenc magyarul, Sommer J�nos pedig latinul b��cs�ztatja a szeretett fejedelmet, az utols� v�lasztott magyar kir�lyt, az antitrinit�rius gondolatok diada�l�nak �s v�gs� gy�zelm�nek �lm�t�l is b�cs�zott az udvari pap �s a kolozsv�ri tud�s rektor.



�LD�ZTET�S �S BEFEL�FORDUL�S

Id�k�zben nagyot v�ltozott Eur�pa mind szellemi, mind vall�si t�ren. V�ltozott Erd�ly t�rt�nelmi hely�zete is. Ezekkel a v�ltoz�sokkal foglalkozni kell, k��l�nben nem lenne �rthet� D�vid Ferenc trag�di�ja.

Egyh�zalap�t� p�sp�k�nk renesz�nsz k�rnyezet�b�l indul Kolozsv�rr�l. Brass�i, majd wittenbergi tanulm�nyai sor�n tel�t�dik a n�met humanizmus �s a bel�le kialakul� reform�ci� gazdag tud�sanyag�val �s m�lyen hiv� lelki tartalm�val. L�nyeg�ben ez teljesedik ki a lutheri, majd a sv�jci szakrament�rius szolg�lat�ban. Amikor “m�s hadnagyok" �tj�ra l�p, egy saj�tosan m�s gondolkod�si szf�r�hoz kapcsol�dik, az it�liai renesz�nsz �s humanizmus vall�soss�g�hoz.

A renesz�nsszal kapcsolatban elterjedt az a felfog�s, hogy istentelen, vall�sellenes, holott csup�n az int�zm�nyes egyh�zat �s a kl�rust t�madta. Egy�h�z- �s kl�ruselleness�ge nem jelentett vall�stalan�s�got, vagy �ppen vall�selleness�get. S�t igen kiv�l� humanista gondolkod�k (L. Valla; Pico da Miran�dola; M. Ficino) k�s�relt�k meg a korszellem dinami�k�j�nak, az immanens filoz�fi�nak, embert �rt�kel� pozitivizmus�nak, “ad fontes" kutat�sm�dj�nak �s halad�st igenl� szeml�let�nek megfelel� vall�soss�got teremteni. Vall�soss�guk megmaradt a katolikus egyh�z keretein bel�l. (Legal�bb is egy ideig, �s ak�kor sem k�pvisel�i szak�tottak R�m�val, hanem az vel�k!) Ennek a katolicizmusnak azonban, nem sok k�ze volt a k�z�pkor merev dogmatizmus�hoz, de nem volt a tridenti zsinat �ltal t�rv�nyes�tett ellen�reform�ci�hoz sem. �rezt�k a k�z�pkori egyh�z hi�b�it, de a gy�gyul�s �tj�t az egyh�z keretein bel�l kerest�k. F�papok is k�vett�k a reformmozgalmat - b�r �let�k v�g�ig tiszt�kben maradtak. A rene�sz�nsz vall�soss�g sokkal forradalmibb volt Luther elszakad� fontolva halad�s�n�l, vagy K�lvin �j dog�matik�t teremt� Instit�ci�j�n�l. (A “forradalmis�g" term�szetesen csak teol�giai l�t�sm�djukra jellem�z�, t�rsadalmi �rtelemben nem besz�lhet�nk r�la.)

A XVI. sz�zad utols� harmad�ra Eur�pa t�lfut a renesz�nszon. A renesz�nsz gazdas�gi-t�rsadalmi b�zisa, a v�rosi polg�rs�g, kompromisszumot k�t a f�ldes�ri hatalommal, egykori ellenfel�vel, s�t a gaz�dagod� polg�rs�g maga is igyekszik f�ldbirtokot sze�rezni. A k�t ellenf�l tal�lkoz�sa ut�n minden t�rek�v�s�k arra ir�nyul - �s nem eredm�nytelen�l -, hogy a renesz�nsz forradalmi lend�let�t lef�kezz�k, majd visszaszor�ts�k. A k�z�pkor lerombol�sa a re�nesz�nsz diadala volt, de �j vil�got �p�teni m�r nem tudott, csup�n ut�pi�kat �lmodott.

A t�rsadalmi v�ltoz�sokkal egy�tt j�rt a korszak gondolkod�s�nak �talakul�sa is. A renesz�nsz lelki�ismereti szabads�got hirdet� vall�soss�ga fokozato�san visszah�z�dik a reform�ci� megmereved�, �j dogm�kat teremt� ir�nyzatai �s az ellenreform�ci� t�rekv�sei el�l. A folyamat szem�lyek sors�n is il�lusztr�lhat�. (Gondolok Bernadino Ochino sors�ra, aki magas egyh�zi funkci�b�l val� kiszor�t�sa, illet�ve menek�l�se ut�n egy ideig m�g mened�ket tal�l Velence viszonylag szabad hat�rai k�z�tt, a p�duai egyetemen. Hamarosan innen is menek�lni k�nyte�len �szak fel�, Sv�jc biztons�gosabbnak l�tsz� hegyei k�z�.

Nagyj�b�l hasonl� sorsot �rnek, mindazok, akik a renesz�nsz halad� vall�soss�g�nak k�pvisel�i. K�t�s�gbeesetten menek�lnek Eur�pa megmereved� k�z�szelleme el�l, oda, ahol n�mi rem�ny�k lehet m�g a menekv�sre, gondolataik szabad tov�bb�p�t�s�re. Lengyelorsz�g �s Erd�ly az �ti c�ljuk, ahol J�nos Zsigmond orsz�gl�sa alatt s�t a t�rt�nelem tehetet�lens�gi t�rv�nyei szerint m�g hal�la ut�n is n�h�ny �vig szabad az �t a menek�l�k sz�m�ra. Teremtenek is ragyog� szellemi �letet - �ppen D�vid Ferenc szellemi ir�ny�t�sa �s �sszefog� gondoskod�sa alatt -, amely ebben a vonatkoz�sban a legnagyszer�bb volt Eur�pa szellemi �let�ben, �s amelynek �rt�k�t is csak most kezdi felismerni a leg�jabb tudom�nyos I kutat�s. A kolozsv�ri f�nykor 1575-ig tart, az �j fejedelem, B�thory Istv�n uralm�nak meger�s��d�s�ig.

J�nos Zsigmond hal�lakor m�s volt Erd�ly hely�zete, mint uralma kezdet�n. Az �j �llamot belf�ld�n, k�lf�ld�n egyar�nt elfogadt�k. A felekezetek er��viszonyai �s hat�rai rendez�dtek. A tolerancia nem volt m�r annyira t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�g. Az ut�dl�s�rt k�t jelent�s egy�nis�g k�zd: B�kes G�s�p�r, az el�d bizalmasa �s elveinek k�vet�je �s B�thory Istv�n, a katolicizmushoz h�s�ges �si f��ri csal�d tagja, aki a megmereved� Eur�pa szellemi�s�g�t k�pviselte. B�kes - szerencs�tlen�l a Habs�burgok fel� orient�l�dott, B�thory t�r�kbar�t volt, ami az adott helyzetben re�lpolitik�t jelentett. A v�laszt�s jav�ra d�lt el, b�r �vekbe ker�lt, m�g a ha�talom t�nyleges birtokosa lett. Istv�n, majd lengyel tr�nra v�laszt�sa ut�n �ccse, Krist�f, teljesen m�s vall�spolitik�t alak�tott ki, mint el�dje, J�nos Zsig�mond.

Az �j vall�spolitika els� l�p�se, a cenz�ra beve�zet�s�vel, t�mad�s az eddigi szellem ellen. Kivett�k a gyulafeh�rv�ri nyomd�t az unit�riusok kez�b�l. A fejedelem elmozd�totta D�vid Ferencet az udvari paps�gb�l, hely�be Alesius D�nest tette, akit a ma�gyar luther�nusok p�sp�k�nek is kinevezett.

B�thory k�vetkez� l�p�se az volt, hogy a sz�sz luther�nusokkal akarta kik�z�s�ttetni azokat, akik�nek v�lem�nye elt�r a szenth�roms�g k�rd�s�ben az egyetemes kereszt�ny trad�ci�kt�l. - Eredm�ny�telen�l. - K�vetkez� l�p�sk�nt az orsz�ggy�l�ssel hozattat olyan hat�rozatot, hogy innov�l�s gyan�ja eset�ben vizsg�lja meg a gyan�s�tottat saj�t p�sp�ke �s D�vid Ferenc. Ha bizony�that� az �j�t�s, a feje�delem excommunik�lja a v�dlottat. (1572, p�nk�sd.) A sz�nd�k vil�gos. Vagy kiadja D�vid Ferenc a ha�lad�s k�pvisel�it, s akkor megtagadja m�ltj�t �azok pedig ellene fordulnak -, vagy mell�j�k �ll, �s saj�t maga ellen szolg�ltat bizony�t�kot. A terv ki is der�l egy konkr�t eset kapcs�n. 1572 �sz�n h�rom di�k �j eszm�kkel t�r vissza a p�duai egye�temr�l. P�sp�k�nknek a t�rv�ny �rtelm�ben nyi�latkozni kell. A v�lasz �szinte �s becs�letes. Vannak olyanok, amelyekkel egyet�rt, vannak olyanok, ame�lyeket helytelen�t. A fejedelem megharagszik, �s t�bbet ilyen szolg�latait nem veszi ig�nybe. Ett�l kezdve azon f�radozik, hogy saj�t papjait ford�tsa p�sp�k�k ellen.

1573-1575. A politikai hatalom vitat�s�nak id��szaka, �gy a vall�s�gyi k�rd�sek h�tt�rbe szorulnak. A korszakot a B�thoryak v�gleges gy�zelme z�rja, akiknek k�lpolitikai tekint�ly�t is emeli Istv�n len�gyel kir�lly� v�laszt�sa: 1576. janu�r 28. A medgyesi orsz�ggy�l�s. Meger�s�tik D�vid Ferenc p�s�p�ks�g�t, �s elismerik egyh�z�nak ut�dv�laszt�si jo�g�t. E t�rv�nnyel kapcsolatban sok a f�lre�rt�s. Je�l�lik nemes gesztusnak a gy�ztes fejedelem r�sz�r�l; lengyel kir�lyk�nt sz�vets�g keres�s�nek; a kolozs�v�ri va



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: �letrajz
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 2.16 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::