Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 23, 2006 06:54 CDT

Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben

Erd� J�nos

Szerz�: . 1084 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Az unit�rius egyh�zak �s szabadelv� vall�sok vil�gsz�vets�ge �IARF - fenn�ll�s�nak 75. �vfordul�ja alkalm�b�l tartotta XXII. kongresszus�t Montrealban (Kanada) 1975. augusztus 15-22. k�z�tt.

Az Unit�rius Vil�gsz�vets�g 1900. m�jus 25-�n Bostonban (USA) alakult meg. (1) Elnevez�s�t t�bbsz�r megv�ltoztatt�k, a jelen�legit, Vall�sszabads�g Nemzetk�zi T�rsulata - International Associ�ation for Religious Freedom (IARF) - 1969-ben a bostoni kongresszuson �llap�tott�k meg.

Az IARF egyike volt az els� nemzetk�zi �kumenikus kereszt�ny szervezeteknek, mely a bostoni szer�ny kezdetb�l sz�mottev� nem�zetk�zi szervezett� fejl�d�tt. C�lkit�z�se volt kezdett�l fogva, hogy a szabads�g szellem�ben �s az igazs�g szeretet�ben szolg�lja a val�l�sos felvil�gosod�s �gy�t, �s harcoljon a lelkiismereti �s vall�ssza�bads�g biztos�t�s��rt. Ennek �rdek�ben a k�l�nb�z� unit�rius egy�h�zakat �s szabadelv� vall�sos szervezeteket igyekezett hat�ko�nyabb egys�gbe t�m�r�teni �s egy�ttm�k�d�sre vezetni. A 75 �ves m�lt a szervezet l�tjogosults�g�r�l �s maradand� �rt�k� szolg�lat�r�l tan�skodik.

A montreali kongresszus f� t�m�ja: Egys�g�nk a k�l�nb�z�s�gben - Our Unity in Diversity az IARF n�gy tanulm�nyi bizotts�g�nak k��l�n jelent�sei alapj�n ker�lt t�rgyal�s al�.(2)

Az IARF XXII. kongresszus�t jellemezte a teol�gi�k pluralizmusa, a m�nak �j szeml�lete �s a sz�les k�r� teol�giai orient�ci� a teizmus�t�l a humanizmusig. A teol�giai pluralizmusban a k�z�s ideol�giai alapot a vall�s immanens tartalma k�pviselte: Istenben �s emberben val� hit, az abszol�t �rt�kek elismer�se, ember �s vil�gszolg�lat. A bizotts�gi jelent�seket, a vitacsoportok meg�llap�t�sait a vil�g fel� fordul�s, a hum�num elm�ly�t�se, az etikum kiemel�se, a val�s�g ke�res�se; a vall�s igazs�gainak immanens s�kon val� �ll�t�sa jellemezte.

E szellemi sokr�t�s�gben; a hagyom�nyok, v�lem�nyek �s �ll�s�foglal�sok k�l�nb�z�s�gei ellen�re is, mind er�teljesebben nyilatko�zott meg az �sszefog� egys�g megtal�l�s�nak t�rekv�se, mely v�gig�vonult a kongresszus munk�latain.

I. A vall�s ereje �s gyenges�ge

Az 1. sz�m� bizotts�gnak “A vall�s ereje �s gyenges�ge" c�men el�terjesztett jelent�se a kongresszusi t�ma teol�giai alapvet�s�t k�v�nta ny�jtani.(3)

1. Vall�s �s a szekulariz�l�d� vil�g

A jelent�s meg�llap�tja, hagy a vall�s helyzete nem megnyugtat�. A szekulariz�l�d� vil�gban az int�zm�nyes vall�sok fokozatosan ve�sz�tenek befoly�sukb�l. A vall�s-szociol�gusok a t�rsadalmi �talaku�l�sokkal magyar�zz�k a vall�s �let�ben bek�vetkezett v�ltoz�st. A vall�s nem maradhat �rintetlen a radik�lis �talakul�sok k�zepette, me�lyek korunkban a t�rsadalmi strukt�r�kban �s viszonyokban mennek v�gbe. Ezzel p�rhuzamosan cs�kken az egyh�ztagok sz�ma �s a vall�s k�z�leti befoly�sa: Ugyanakkor mind nehezebb� v�lik a v�gs� �rt�kek tudatos�t�sa az ember �let�ben, �s gyeng�l a vall�s tudatform�l� hat�sa. A vall�s a t�rsadalom perem�re szorult; az emberek kevesebbet t��r�dnek a vall�ssal.

A kereszt�ny vall�s mai v�ls�ga nem �j t�net, hanem egy periodi�kusan visszat�r� �ltal�nos jelens�ggel �llunk szemben: Jellemz� erre, hogy 74 �vvel ezel�tt az IARF-nek Londonban tartott els� kongresz�szus�n Pfleiderer Otto berlini tan�r �ppen “Korunk vall�si v�ls�g�”-�r�l tartott el�ad�st.(4)

A vil�g nagykor�s�ga �s az ember szellemi n�veked�se meggy��z�d�s�nk szerint nincs ellent�tben az unit�rius kereszt�ny hit tartal�m�val. Elismerj�k azonban, hogy a hit mer�sz v�llalkoz�s lett, �s napjainkban az �lland� keres�s, tapogat�z�s �s k�rd�s alakjait �lt�tte fel Mindez azt mutatja, hogy a vall�sos ember �jra v�lasz�t el� ker�lt merre haladjon; merre szabad �s biztos az �t. Ebben a helyzetben sz�m�ra egzisztenci�lis feladat a t�j�koz�d�s, egy olyan pont keres�se melyen a szekulariz�ci�s folyamat k�zepette szil�rdan meg�llhat. A~ unit�rius kereszt�nys�g sz�m�ra is sz�ks�gess� v�lt, hogy vizsg�lja fel�l a vall�s tartalm�t; k�l�nb�ztesse meg benne az �r�kk�val�t a muland�t�l, �s a kereszt�ny hit igazs�gait �s dinamizmus�t korszer� form�ban fejezze ki.

2. Vall�s �s tekint�ly

Az �let, az emberi tev�kenys�g minden megnyilv�nul�sa ig�nyli a hatalom valamilyen form�j�t. A vall�s l�nyeg�nek megfelel� hatalom a bels� tekint�ly, az �rtelem �s a lelkiismeret, melyet �nmagunkban hordozunk (Zsid 4,12-13, Lk 12,57, 1Thessz 5;21). Ennek �t�let�vel szembesz�llni egyenesen �rul�st jelentene embers�g�nk ellen.(5)

Felfog�sunk szerint a bels� tekint�ly forr�sa maga Isten, form�ja a szabads�g, mot�vuma a szeretet �s szankci�ja az elidegen�l�s �nma�gunkt�l, embert�rst�l �s Istent�l. Amikor a bels� tekint�lyt elfogad�juk, tulajdonk�ppen Isten akarat�nak engedelmesked�nk.

Az unit�rius kereszt�nys�g a bels� tekint�ly mellett foglal �ll�st.

3. Isten; akiben �l�nk �s hisz�nk

Az unit�rius kereszt�ny hit alapja egy mindenhat�, t�k�letes �s �t�fog� er�, melyet Istennek nevez�nk. Nagyobb az �rtelm�nkn�l �s sz�v�nkn�l. L�t�nk �rtelm�t �s c�lj�t benne tal�ljuk {ApCsel 17,28). � a vil�gegyetem �s a t�rt�nelem titokzatos, felfoghatatlan alapja; minden �rt�k, k�teless�g �s rem�ny benne gy�kerezik. Isten er�, de ezenfelett szellem �s a legteljesebb szeretet. Nem csup�n a val�s�g egy r�sze, hanem V�gtelen a v�gesben, Abszol�t a relat�vban. � az igazi val�s�g. Egyetlen vall�s vagy kijelent�s sem saj�t�thatja ki mag�nak, � mindezek felett �ll, mert Isten. A benne val� hit �ltal a vall�sos ember igent mond a val�s�g v�gs� alapj�ra �s �rt�k�re. Egy olyan Isten, aki enn�l kevesebb; nem lenne Isten.

Isten az �letet, �r�m�t, �dv�t, b�k�t, az ember v�gs� boldogs�g�t akarj a. .,

Amikor Isten kegyelm�ben b�zva beismerj�k hib�inkat, v�tkein�ket, buk�sainkat, akkor �nmagunk, embert�rsaink �s Isten- sz�m�ra felszabadulunk:

A felszabadul�sban Istenhatalm�nak egy r�sze m�r meg is val�sult �let�nkben (Lk 17,21). Amikor tudatfunkci�ink, az �rtelem, �rzelem �s akarat megv�ltoznak, �j m�don m�7c�dnek, akkor Isten uralma m�r jelenlev� val�s�g �let�nkben.

Isten kinyilatkoztatja mag�t az �t keres�nek; nek�nk keresz�t�nyeknek, J�zusban mutatta meg mag�t. Benne fogjuk fel, hogy Isten a mi szabad�t�sunk. Isten megmutatta J�zusban, hogy hatalma nem fo�koz le minket tehetetlen b�bokk�, �s hogy az nem k�nyszer�t�, hanem szeret� hatalom, mely biztos�tja sz�munkra a szabad cselekv�s lehet��s�g�t, a vele val� k�z�ss�gben pedig felszabadul�sunk boldog tapasz�talat�t ny�jtja.

Vall�sos meg�jul�sunk elv�laszthatatlan Istent�l �s az istentudat elm�ly�t�s�t�l.

3. J�zus k�vet�se

J�zus a vall�st mint radik�lis embers�get �lte meg kor�nak ellent�mond�sokkal teljes k�r�lm�nyei k�z�tt. Az embereket nem a hagyom�nyokhoz, int�zm�nyekhez vagy ki-v�lts�gos szem�lyekhez k�t�tte, ha�nem egyed�l az �l� Istenhez (Mk 2,27), aki minden igazs�g forr�sa. A hagyom�nyokat �s int�zm�nyeket nem elvb�l vetette el, hanem abb�l a szempontb�l �rt�kelte, rogy vajon- szolg�lt�k-e vagy akad�lyozt�k az ember felszabadul�s�t. Mi is akkor vagyunk J�zus igaz k�vet�i, ha az ember boldogul�s��rt az Istenben val� hit �ltal odaad�an dolgozunk.

J�zus tan�t�s�nak hiteless�g�t igazolja az a t�ny, hogy � Isten evang�lium�t nemcsak hirdette, hanem a keresztre fesz�t�sig �lte is. Ez volt tan�t�s�ban az a hatalom �s tekint�ly, ami �t�t� er�t adott evang�lium�nak, �s ami ugyanakkor kort�rsai tan�t�saib�l hi�nyzott (Mt 7,28-29).

J�zus szem�lyis�g�ben az ember felemel�s�t szolg�l� �r�k c�l je�lentkezik. Az ember �rciek�ben tan�totta a r�gi gondolkoz�s megv�l�toztat�s�t, az evang�liumban val� hitet, Istenorsz�ga k�zeli elj�vetel�t �s mindenekfelett Isten embert boldog�t� akarat�t. Tan�totta a testv�ris�g �tfog� erej�n melyben minden ember felebar�t, testv�r. Akkor is az, ha t�rs�g v�lasztja el, �s akkor is, ha a gondolkod�si m�d �s vall�sos meggy�z�d�s h�zza meg az elv�laszt� hat�rvonalat. Tan�totta, hogy Isten szeretete megszabad�t minden emberi f�leiemt�l, hogy Is�ten nem sz�nik meg szeretni minket v�tkeink, buk�saink ellen�re sem. Ez�rt nem kell agg�dnunk �dv�z�l�s�nk fel�l, mert Isten akarja, hogy minden ember �dv�z�lj�n. Tan�totta Isten irgalmass�g�t, megbocs�t� szeretet�t, de ugyanakkor eg�sz �let�n �t k�zd�tt az�rt, hogy ember�t�rsait felemelje; nagyrahivatotts�gukat �s jobb�tev�s�k tehet�s�g�t tudatos�tsa benn�k. Mindennek pedig el�felt�tele az, hogy: “Sz�ks�g n�ktek �jonnan sz�letnetek" (Jn 3,7) az evang�lium �ltal, hogy �ssz�hang legyen a-hit �s cselekedet, a vall�s �s jellem; az elm�let �s gya�korlat k�z�tt.

Vall�sos meggy�z�d�s�nk hiteless�ge J�zus k�vet�se, evang�liu�m�nak meg�l�se �ltal er�s�dik.

4. Az ember

Az unit�rius kereszt�ny-hit alapvet� ig�nye �s t�rekv�se: tisztelni, �rt�kelni �s szeretni az embert. Az emberben val� hit�nk forr�sa �s �r�telme Isten. �

Az ember, Isten gyermeke, t�bb mint a vil�g, mivel �ntudattat �s �rtelemmel rendelkezik; “fej�ben hordja a nagy vil�got" (R. W. Emer�son). Nagyobb, mint az id� �s a l�t, mivel �raelm�vel szeml�l�je min�den id�nek �s l�tez�snek. Egyed�l az ember k�pes az �rt�kek megl�t�s�ra �s megval�s�t�s�ra.

Az �l�l�nyek sor�ban az ember k�pes�tett �s hivatott arra, hogy l�t�fenntart�s�n t�l keresse �s szolg�lja az �rt�kek vil�g�t, Istenorsz�g�t. Ehhez az emberhez int�zte J�zus felh�v�s�t: “Legyetek az�rt ti t�k�le�tesek, mint a ti mennyei Aty�tok t�k�letes" {Mt 5,48):

Az emberr� Lev�s felt�tele a testi-lelki nevel�s, f�k�ni az �n. funk�cion�lis nevel�s, a k�z�ss�g form�l� hat�sa. Emberr� v�l�sunk konk�r�t eredm�nye a szem�lyis�g, hit�nk szerint az istenfi�s�g.

A mai ember tudat�t korunk sz�mtalan hat�ereje �s t�nyes�je for�m�lja: A term�szettudom�nyos m�velts�g, a technika �s t�megkom�munik�ci� eredm�nyek�nt kialakul� sokoldal� t�j�kozotts�g, az eg�sz vil�gon v�gbemen� t�rsadalmi �talakul�sok, az emberi m�lt�s�g; jog �s szabads�gv�gy jelentkez�se az �ntudatra jut� t�megekben: mind�ezek a val�s�gok ember�v� teszik a ma ember�t. L�nye, k�p�nek vo�n�sai, mindig v�ltoznak a t�rt�nelmi val�s�g �talakul�sa nyom�n. Ezek k�z�l kiemelj�k azt a tudatbeli v�ltoz�st, hogy nem nyugszik be�le a megl�v� adotts�gokba, hanem maga k�v�nja alak�tani saj�t maga �s k�z�ss�ge �let�t. A ma embere sors�nak kov�csa, �nmag�nak pe�dig szobr�sza akar lenni. Embert�rs�hoz val� viszonya �s magatart�sa viszont sok k�v�nnival�t hagy maga ut�n.

A mai ember jellegzetes t�rekv�se, hogy mindenekel�tt ember akar lenni; �s messze kihat� humanista c�lkit�z�sekre k�telezi el mag�t.

Az unit�rius kereszt�ny hit megl�t�sa szerint az ember �gy van megalkotva, hogy l�ny�t k�t alapvet� kapcsolat hat�rozza meg. Az egyik l�ny�nknek Istenre, a m�sik az embert�rsakra val� vonatkoz�sa. Az Istenben val� hit felszabad�t v�gess�g�nk korl�toz�sa al�l, �s elk��telez �nmagunk �s embert�rsunk ir�nti �j k�teless�gekre. Ezeknek l�nyeg�t J�zus a felszabad�t� �s szolg�l� szeretetben hat�rozta meg (Mk 12,29-31). Az istenhit nem szigetel el, hanem k�telez� er�vel be�ll�t az ember vil�gm�ret� szolg�lat�ba.

Isten nem az elk�l�n�l�st, a megk�l�nb�ztet�st v�rja t�l�nk, ha�nem az emberk�zti viszony tisztas�g�t �s legm�lyebb �rtelemben vett embers�get. A kereszt�ny ember nem tehet semmif�le alapon k�l�nb�s�get ember �s ember k�z�tt. Ez az �j szeml�let kit�gul abban az ir�nyban is, hogy az emberis�g nagy r�sz�ben benne van a szenved� �s �hez� t�megek nyomor�s�ga �ppen �gy, mint az elnyom�s alatt �l� n�pek szabads�gv�gya �s ig�nye. Ez a teol�giai felismer�s megk�v�n�ja, hogy az ember t�ll�pjen �nmag�n �s Istenben felfedezze az ember�testv�rt. Isten ugyanis az emberben akar vel�nk tal�lkozni. A h�v� em�ber sz�m�ra nem lehet k�ts�ges, hogy abban a pillanatban, amid�n r�d�bben, hogy t�rs�ban a testv�rt l�ssa, m�ris a szeretet �tj�ra l�p. Amid�n pedig �nz�se �s �nel�g�lts�ge el� t�rsainak �rdek�t helyezi, amikor �riz�je, felebar�tja lesz testv�r�nek, akkor m�r Isten munka�t�rsa. A velem, mellettem �s a t�voli vil�g k�l�nb�z� pontjain �l� em�ber �gy lesz val�ban testv�r�nkk�. Isten nagy csal�dj�nak tagj�v�.

Isten felel�ss� tette az embert �nmag��rt, embert�rsai�rt �s a vil�g��rt. Ez m�s sz�val azt jelenti, hogy az embernek k�zdenie kell nem�csak a maga egy�ni �let�ben a rombol� er�k ellen; hanem a k�z�ss�gi �letben, emberi s�kon is harcolnia kell egy igazabb emberi �let�rt. Ez a mi kib�v�lt �s felel�s emberszolg�latunk: biztos�tani minden ember fejl�d�s�t, az emberi jogokat, a t�rsadalmi igazs�got �s a b�k�t.

Mi az ember v�gs� rendeltet�se? Mire haszn�lja fel a b�lcs�t�l a kopors�ig adatott �let�t?

Az ember rendeltet�se felfog�sunk szerint nem lehet m�s, mint �n�mag�nak megval�s�t�sa, Isten �s ember szeretete. Megfogalmazhatjuk ekk�ppen is: emberl�t�nk kibontakoztat�sa, hogy emberek legy�nk a sz� igaz �rtelm�ben. Ez pedig azt is jelenti, hogy minden ember min�denki�rt �s minden�rt felel�s.

Az Isten szeretet�ben fogant �s bel�le t�pl�lkoz� humanizmusnak ma jobban, mint valaha �tfog� �s kit�rul� humanizmuss� kell alakul�nia. Az unit�rius kereszt�ny hit k�vet�i humanist�k tudnak �s akarnak lenni, m�r csak az�rt is, mert a kereszt�nys�g tan�t�mestere, J�zus is az volt. A kongresszus teljes eg�sz�ben elfogadta �s csatlakozott eh�hez az embert megbecs�lni �s szeretni k�v�n� antropol�gi�hoz, huma�nista szeml�lethez.

5. A l�lek egyh�za

A vall�snak k�ls� szervezeti form�ra, int�zm�nyre van sz�ks�ge, ha fenn akar maradni. Amik�ppen a l�leknek testre, �ppen �gy az esz�m�nek, a tannak, az evang�liumnak szervezetre van sz�ks�ge. A sza�badelv� kereszt�nys�g is sz�ks�geli az int�zm�nyes form�kat, hogy saj�tos misszi�j�t bet�lthesse. A sz�ls�s�ges individualizmusb�l faka�d� int�zm�nyelleness�g r�gi liber�lis t�ved�s, mely komoly k�rokat okozott az unit�rius kereszt�nys�g �gy�nek.

A szabadelv� kereszt�nys�g int�zm�nyess� v�lik szabad egyh�zak szervez�se vagy a megl�v� kereszt�ny egyh�zak keretein bel�li cso�portosul�sokban. Vannak olyan csoportok, melyek b�r nem nevezik magukat szabadelv�eknek, de gondolkod�suk, teol�giai �ll�sfoglal�suk �s munk�juk r�v�n a szabadelv� kereszt�ny ir�nyhoz tartoznak.

Az unit�rius kereszt�ny hit k�vet�i elk�l�n�tik az egyh�zat a kiz�r�lagoss�g, az egyed�l �dv�z�t�s�g vagy a felekezetiesked�s eszm�j�t�l. A mi egyh�zunk a l�lek egyh�za, nyitott �s inkluz�v, a szolg�l� emberszeretet otthona, s mint ilyen, a hatalmat csak lelki tekint�ly for�m�j�ban gyakorolhatja.

�lland� feladatnak tekintj�k az egyh�z, a vall�si szervezetek refor�m�l�s�t, hogy megfeleljenek az evang�lium tartalm�nak, kiel�g�ts�k a hit sz�ks�gleteit �s szolg�lj�k az ember szabads�g�t. Az int�zm�ny �s tagjai k�lcs�n�sen k�telezik magukat egym�s szellemi �s anyagi t�mogat�s�ra. A vall�s megk�v�nja, hogy az egyh�zak, vall�si szerveze�tek �s kisebb csoportok egym�ssal szorosabb kapcsolatot l�tes�tsenek az emberszolg�lat hat�kony v�gz�se �rdek�ben.

Az int�zm�nyes vall�s nem csup�n a szellemi hatalom k�rd�se, c�ljai munk�l�sa �rdek�ben ig�nyli a t�rv�ny v�delm�t, az anyagi alapot.

Az egyh�z nem valami z�rtk�r� vall�si csapom, nem �nmag��rt van, hanem az ember�rt, a vil�g�rt, Istenorsz�ga hirdet�s��rt. Ebben a vil�g �s ember fel� fordul�sban mindenki szolg�latra jogosult �s k�te�lezett, az is, aki szolg�lj �s az is, akire a szolg�lat ir�nyul.

Az egyh�z nem �lhet l�g�res t�rben remetekereszt�nys�get, hanem benne kell �lnie a t�rsadalomban, a vil�gban. Nem lehet �gy �lni, hogy csak saj�t k�rd�seit tartsa szem el�tt �s figyelmen k�v�l hagyja az ember �s a vil�g szempontjait: Szolg�lat�t mindig az ember �s a- t�rsadalom k�rikr�t helyzet�ben, annak egzisztenci�lis k�rd�sei k�z�tt v�gzi.

Az egyh�z l�nyeg�b�l k�vetkezik; hogy nyitott kell legyen a n�p, a t�rsadalom �s az emberis�g mai probl�m�inak meg�rt�s�re, �s r�szt keli v�llalnia azok megold�s�ban.

Az egyh�z felel�ss�ge napjainkban a vil�g�rt �s az ember�rt, f�g�getlen�l teol�giai alap�ll�s�t�l; minden�tt megn�vekedett. Ennek tu�dat�ban hangs�lyozza az unit�rius kereszt�nys�g az egyh�z odafordu�l�s�t a vil�ghoz �s az emberhez. Megk�v�nja, hogy egyh�za legyen h�veinek bar�tja �s seg�t�je, legm�lyebb v�gya: teljes embers�ge, �s c�l�ja: Isten fel�.

6. Vall�sszabads�g �s bizonys�gt�tel az evang�liumr�l

Az IARF �lland� feladat�nak tekinti a lelkiismeret �s a vall�s sza�bads�g�nak v�delm�t.

A kereszt�nys�g nagy szem�lyis�gei, hitel�deink �vsz�zadokon �t k�zd�ttek �s felbecs�lhetetlen �ldozatot hoztak a gondolat, besz�d �s gyakorlat szabads�g��rt a vall�sban. Ez a k�zdelem- r�nyomta b�lye�g�t a kereszt�ny szabadelv�s�g eg�sz t�rt�net�re.

A vall�sszabads�g egy�neknek �s k�z�ss�geknek azt a jog�t jelenti, mely �ltal ki-ki saj�t vall�si meggy�z�d�se szerint k�vetheti lelkiisme�rete szav�t. Ez a jog a vall�si igazs�g keres�s�t, a megtal�lt igazs�g k��vet�s�t, az Istennel val� szem�lyes kapcsolatot, egysz�val: a vall�s sza�bad gyakorl�s�t biztos�tja. Ennek a jognak alapja az ember szem�lyi m�lt�s�ga. A hit ugyanis nem m�s; mint Isten aj�nd�ka �s az ember v�lasza erre az isteni aj�nd�kra. Isten azokkal tal�lkozik, akik szabad elha�t�roz�sb�l keresik �s b�znak benne; � lelki szabads�got ad.

Az unit�rius kereszt�ny hit k�vet�i k�ldet�s�knek fogj�k fel a val�l�sszabads�g t�rv�ny �ltal biztos�tott v�delm�t �s gondoz�s�t.

A vall�sszabads�g az embert szolg�lja. A szekulariz�lt vil�gban a kereszt�ny egy�tt �l a m�s hiten lev�kkel �s felfog�s�kkal, az �let minden ter�let�n tal�lkozik �s egy�tt dolgozik vel�k. Ennek az egy�m�s mellett �s eg�rm�s�rt val� �l�snek zavartalans�g�t k�v�nja biztos�tani a vall�sszabads�g. Term�szetesen ezt a jogot nem lehet sem a val�l�sszubjektivizmus, sem a k�z�mb�ss�g jav�ra �rtelmezni. Bizony�s�gt�tel�nk akkor v�lik hiteless�; ha h�s�g�sen t�kr�zi Isten szere�tet�nek evang�lium�t; pozit�v form�t �lt, a val�s�g talaj�n �ll, a hit�lm�ny benne letisztulta nyitott a k�rd�sek el�tt �s dial�gusra k�szen �ll.

Bizonys�gt�tel�nk a hit tartalm�t korszer�en fejezze ki; hogy a szekulariz�lt t�rsadalomban �l� vall�sos ember meg�rthesse.

Ez az unit�rius kereszt�ny hit; l�nyege az evang�lium; form�ja a szabads�g.


II. Szabad vall�s �s a j�v�

A 2. sz�m� bizotts�g jelent�se a szabad vall�s �s a j�v� probl�ma�k�r�t t�rgyalta.(6)

I. A szabad vall�s form�i, egys�g a k�l�nb�z�s�gben

A vall�si k�l�nb�z�s�g a vall�sszabads�g �s progressz�v teol�giai �ll�sfoglal�s egyenes. k�vetkezm�nye. Alap�ll�sa az a teol�giai felis�mer�s, mely szerint a v�gs� igazs�g kinyilatkoztat�sa �lland�, minden�tt �s minden id�ben, teh�t napjainkban is folyamatban van: �ppen ez�rt mi nem a z�rt, hanem a nyitott teol�giai rendszerekben hisz�nk; ez az �ll�sfoglal�s vall�sos meggy�z�d�s�nk fejl�d�s�t seg�ti el�. Mindezekb�l �nk�nt k�vetkezik, hogy az IARF-ben a vall�si k�l�nb��z�s�geket tiszteletben tartj�k:

Az emberek lelki sz�ks�gletei �s a vall�sr�l val� felfog�sai k�l�n�b�z�ek, de mind megegyeznek abban, hogy a t�rt�neti vall�sok vala�milyen form�ban: �sszef�ggnek. Ez akt jelenti, hogy a t�rt�neti vall�sok m�g�tt volt �s l�tezik egy egyetemes, k�z�s vall�s.

2. A szabad vall�s funkci�i

a) A v�l�s nemcsak teol�gia, Istenr�l val� tan�t�s vagy kultikus te�v�kenys�g, hanem �rz�s, im�dkoz�s, elm�ly�l�s �s cselekv�s. Ebb�l kifoly�lag a szabad vall�snak �szt�n�znie kell h�veit, hogy felel�sen �s b�tran �ljenek, sz�lljanak szembe a szenved�ssel, a rosszal, �s hogy a j�v� el�k�sz�t�s�ben tev�kenyen vegyenek r�szt.

b) A szabadelv� vall�sos hit feladata az is, hogy az emberi m�l�t�s�g �s �rt�k gyarapod�s�t el�mozd�tsa: “Vezesd az embereket szolg�latra. Gy�jts benn�k l�tom�st; h�vd az �r�mteljes �s mer�sz �letre." (J. Oppenheim).

Az emberi l�t legfontosabb m�lt�s�ga a gondolkod�s. B�szk�k va�gyunk arra, hogy gondolkod�si k�pess�g�nk a fejl�d�s hat�kony t�nyez�je. Probl�m�ink megold�s�ban, az �let �rtelm�nek kutat�s�ban, a mai id�k megismer�s�ben egyed�li megb�zhat� �tmutat�nk az �rte�lem. Ezzel tehetj�k j�v� a m�lt hib�it. �rtelein �s rem�ny egy�tt ha�ladnak.

3. A szabad vall�s j�v�je

A mai t�rsadalom jellegzetes von�sa a v�ltoz�s gyorsas�ga �s ter�jedelme. Ezzel magyar�zhat� az is, hogy az emberek sokkal �rz�ke�nyebbek a j�v� probl�m�i ir�nt, mint el�deik. Mi re�lisan optimist�k vagyunk a j�v�t illet�en; mivel hisz�nk az ember teremt� k�pess�g�ben �s a j�v� ir�nti felel�ss�g tudat�ban.

A vall�s j�v�j�vel kapcsolatban figyelembe kell venn�nk a vall�s vil�g�ban v�gbemen� v�ltoz�sokat. Napjaink vall�sos magatart�sa mindink�bb inkluz�v, �s mind nagyobb meg�rt�ssel fordul m�s vall�sok fel�. Ez egy igen l�nyeges, a vall�si otthontalans�g legy�z�s�t el��seg�t� lelki fejl�d�s:

A vall�sra kihat a vil�gegyetemr�l alkotott �s �lland�an b�v�l� tu�d�s is. A kozmikus val�s�gok �j �rz�se seg�t abban, hogy a hagyom�nyos, k�l�n�sen a t�rre �s id�re vonatkoz� lelki korl�tozotts�gokt�l megszabaduljunk.

A szabad vall�s-feladata:

A) Ha a vall�s jelen akar lenni a j�v� �let�ben, akkor nyitottnak kell lennie a t�rsadalmi val�s�gok el�tt �s v�ltoztatnia kell form�it �s kifejez�si m�djait.

B) Modern t�rsadalmunk vall�sos pluralizmus�ban nem l�tezik mintavall�s. A vall�sos-eszm�k �s sz�ks�gletek a hagyom�nyos m�dokt�l k�l�nb�z�, szokatlan �j form�kban is jelentkezhetnek.

C) A szabad vall�s feladata, hogy a szabads�g fogalm�nak �j val�s�got adjon a vall�sban. Ez-m�s sz�val azt jelenti, hogy j�v�ben a val�l�s etikai oldal�ra nagyobb hangs�lyt kell helyezn�nk. De ugyanakkor k�szek kell hegy�nk mi is arra, hogy szem�lyes felel�ss�ggel a t�rsa�dalom szellemileg gazdagabb form�inak megteremt�s�ben k�zrem��k�dj�nk.



III. A vil�gvall�sok dial�gusa

A 3. sz�m� bizotts�g a vil�gvall�sok dial�gus�r�l terjesztett jelen�t�st a kongresszus el�.(7)

Az IARF alap�t�s�t�l kezdve minden olyan t�rekv�st t�mogatott, mely a vall�sok egym�s k�z�tti k�zeled�s�t �s egy�ttm�k�d�s�t k�v�nta el�mozd�tani. A heidelbergi kongresszus 1972-ben �ll�st foglalt a vil�gvall�sok dial�gusa mellett, mint amely hat�konyan szolg�lhatja az embert. Ugyanakkor a tagcsoportok k�z�tti p�rbesz�d folytat�s�t is aj�nlotta. S mivel az IARF-ben a kereszt�nyek mellett hindu, buddhis�ta, moszlim �s shinto csoportok is m�k�dnek, a sz�les k�r� dial�gus lehet�s�ge m�r eleve adva van.

A 3. sz. bizotts�g, mint az IARF dial�gus szerve, korl�tozott lehet��s�gei ellen�re is biztat� kezdem�nyez�sr�l sz�molt be. Az amerikai uni�t�rius univerzalista egyh�z l 974-ben a chicag�i egyetem �s a Meadville Unit�rius Teol�giai Int�zet bevon�s�val egy dial�gus-jelleg� konferen�ci�t rendezett a judoizmus, hinduizmus �s az �j jap�n vall�sok k�pvise�l�inek r�szv�tel�vel. A konferencia eredm�nyesnek bizonyult, �s a tag�csoportok k�z�tti p�rbesz�d folytat�s�ra �j lehet�s�get t�rt fel.

A dial�gus mozgat� ereje a hit �s az emberszeretet. Eszerint a val�l�s l�nyeg�b�l k�vetkezik a p�rbesz�d sz�ks�ge �s id�szer�s�ge. A szekulariz�l�d� vil�gban nyitottnak �s horizont�lis szellem�nek kell lennie a szolg�latra t�rekv� lelkis�gnek, mindenki �s minden �rt�k fel�. �rthet� teh�t, hogy a vall�sok napjainkban k�nytelenek egym�st �szrevenni �s az emberszolg�latban egym�shoz k�zeledni.

A mai vall�sos ember megszokta a nagykor�s�got, a sokoldal�s�got, a v�lem�nyek szabad vit�j�t, a lelkiismeret szabads�got, a p�rbesz�det. De ugyanakkor nem szereti �s elutas�tja a kiz�r�lagoss�got, a szektari�nus lelk�letet �s a t�relmetlens�get. Napjaink egyetemes t�rekv�se: egy�m�st jobban megismerni, egym�s �rt�keit �szrevenni �s megbecs�lni.

A dial�gus egym�s vall�s�nak konstrukt�v tanulm�nyoz�s�t �s egy olyan k�z�s nyelv megtal�l�s�t k�v�nja, mely a f�lre�rt�st, egym�s hitelveinek �s hagyom�nyainak t�mad� jelleg� szembe�ll�t�s�t kiz�r�ja. Ez lehet�v� teszi, hogy a p�rbesz�dben r�szvev�k szabadon, a meg�rt�s �s szeretet szellem�ben fejezhetik ki v�lem�ny�ket, m�g ak�kor is, ha azok elt�r�ek.

A dial�gushoz id�, t�relem, meg�rt�s �s mindenekfelett szeretet kell. A p�rbesz�det azonban minden neh�zs�g ellen�re is egyszer va�lahol el kell kezden�nk. Lehet, hogy kev�s lesz az, amiben egyet tu�dunk �rteni, de m�g azzal is sokat �rt�nk el: k�zelebb jutunk egym�s�hoz, egym�s embers�g�hez. A dogm�k, hitvall�sok �s hagyom�nyok elv�laszthatnak, de az emberszolg�lat egyes�t.



IV. B�ke, igazs�goss�g �s emberi jogok

A 4. sz�m� bizotts�g a b�ke, igazs�goss�g �s emberi jogokr�l sz�l� jelent�s�ben l�tk�rd�seinkre k�v�nt feleletet adni.(8) Mit jelent sz�munkra egy szekulariz�l�d� vil�gban �lni? Van-e hely�nk �s felada�tunk a mai t�rsadalomban? Van-e hozz� er�nk, hogy e feladatokat h�ven �s korszer�en elv�gezz�k?

A vall�s nem �nmag��rt van, hanem Istenorsz�g��rt, k�zelebbr�l a h�vek�rt, a vil�g�rt. Az egzisztenci�lis k�rd�seinkkel val� foglalkoz�s hozz�tartozik vall�si feladatainkhoz. Testv�ri egy�tt�rz�s minden em�bernek k�z�s er�fesz�t�s �letk�r�lm�nyei, munk�ja, m�vel�d�se �s t�rsadalmi jogai biztos�t�s�ra, a fejl�d�sben lev� n�pek �rdekeinek �s a b�ke �gy�nek t�mogat�sa - mind s�rget� vall�si feladat is, amit nek�nk fe�lel�ss�ggel v�llalnunk kell. A feladatok v�llal�sa azonban olyan etikai er�t �s �ldozatk�szs�get k�vetel, amelyet csak az isteni szeretet forr�s�n�l mer�thet�nk. Ez az alapja az unit�rius kereszt�nys�g vil�g fel� fordu�l�s�nak �s az ember szolg�lat�ra val� elk�telez�s�nek.

Az emberis�g j�v�je a ma �l� nemzed�ket nagy feladatok el� �ll�t�ja. A nukle�ris fegyverrel rendelkez� hatalmak sz�ma n�vekedik. A vil�g egyes r�szein szeg�nys�g, �r�studatlans�g, munkan�lk�lis�g uralkodik �s m�rhetetlen szenved�st z�d�t sz�zmilli�kra. A fejlett �s fejl�d�sben lev� orsz�gok k�z�tti szakad�k �lland� vesz�ly forr�s�t jelenti. Az energiav�ls�g a gazdas�gi �letben bel�thatatlan k�vetkez�m�nyekkel j�r� neh�zs�geket v�ltott ki. A k�rnyezet - a f�ld, v�z, le�veg� - szennyez�d�se �kol�giai katasztr�f�k veszedelm�t jelzi. A fegyverkez�s �s az orsz�gok k�lts�gvet�seinek had�gyi r�sze eddig nem ismert ar�nyokat �lt�tt.

A j�v�, vall�sos meggy�z�d�s�nk szerint, m�gsem rem�nytelen. A t�rt�nelemben az emberis�g el�sz�r jelentkezik olyan tud�ssal �s technik�val, mellyel a vil�g nagy k�rd�seit k�pes megoldani. Napja�inkban mind t�bben kezdik felismerni az emberis�g egys�g�t �s a b�k�s; alkot� egy�ttm�k�d�s sz�ks�g�t a szemben�ll�s �s �ssze�tk�z�s helyett. Sz�munkra ma csak k�t �t lehets�ges: az egyik az alkot�, b�k�s �let, a m�sik a puszt�t� h�bor� �tja.

Az IARF ember- �s vil�gszolg�lat�t a kongresszus �ltal elfogadott manifesztum k�rvonalazza, mely szolg�latunk alapelveit a k�vetke�z�kben �llap�tatta meg:

a) Hit minden ember bels� �rt�k�ben �s m�lt�s�g�ban.

b) A f�ld minden java �s er�forr�sa az emberis�g k�z�s �r�ks�g�t k�pezi, melyet minden�vi jav�ra kell felhaszn�lni.

c) A szolg�lat m�dszere a szabads�g. C�lkit�z�sek �s meggy�z��d�sek nem lehetnek megmerevedett dogm�k, ellenkez�leg, nyitottak a v�ltoz�sra, mint ahogy a vil�g maga is �lland�an v�ltozik.

A jelen sz�zad v�g�ig t�rekedn�nk kell a k�vetkez� c�lokat megva�l�s�tani, hogy �ltaluk megalapozhassuk az igazabb vil�gk�z�ss�get.

a) B�ke

A vil�g mai nagy k�rd�sei k�z�tt els� helyen �ll a h�bor� �s a b�ke. Els� helyre tette az a felm�rhetetlen fejl�d�s, amely a technikai civiliz�ci� ter�n egy nemzed�k �let�ben v�gbement. Olyan fegyverek birtok�ba jutott az ember, melyekkel adott esetben nemcsak az ellens�get, hanem az eg�sz emberis�get, s�t az eg�sz veget�ci�t k�pes elpuszt�tani. A fegy�verkez�si verseny olyan m�reteket �lt�tt, hogy azt vesz�lyess�ge �s k�lts�ges volta miatt nemigen lehet tov�bb t�rni. B�k�re van sz�ks�g�nk, �s ezt az er�k �sszefog�s�val meg is tudjuk teremteni. A b�ke, amely�rt im�dkozunk �s ami ut�n v�gyakozik az emberis�g, az alkot�, �sszhangos �let �llapota olyan vil�g, mely mentes a nukle�ris h�bor� r�m�t�l, a t�rsadalmi igazs�gtalans�gokt�l �s az �kol�giai katasztr�fa ve�sz�ly�t�l. Ugyanakkor szabads�got biztos�t az alkot� munk�ra, a szol�g�latra �s �nmagunk megval�s�t�s�ra.

b) Gazdas�gi j�l�t

Elismert t�ny, hogy ma sz�zmilli�k �lnek elk�pzelhetetlen nyo�mor�s�gban, emberi m�lt�s�gon aluli sz�nvonalon, a kevesek j�l�t�vel szemben. A szeg�nyek �s gazdagok k�z�tti szakad�k mind job�ban m�ly�l. Meggy�z�d�s�nk szerint Isten minden gyermek�nek alapvet� joga, hogy kiel�g�thesse l�tsz�ks�gleteit: hogy rendelkez�z�k megfelel� t�pl�l�kkal, lak�ssal, eg�szs�gv�delemmel, oktat�ssal �s gazdas�gi biztons�ggal. Mindent el kell k�vetn�nk e jog gyakor�lati biztos�t�sa �rdek�ben, hogy ez�ltal a fejlett �s fejl�d�sben lev� orsz�gok k�z�tti szakad�k elt�ntet�s�t el�mozd�tsuk.

c) Szabads�g

Az emberis�g feladata, hogy a 20. sz�zad v�g�re felsz�molja a gyarmatos�t�snak m�g l�tez� form�it �s biztos�tsa minden n�p sz�m�ra a szabads�got, a gazdas�gi, politikai �s emberi jogokat. Ezzel p�rhuzamosan arra kell t�rekedn�nk, hogy a megk�l�nb�ztet�s min�den form�j�t, mint pl. a faji, nemi, vall�si stb. megsz�ntess�k. Az IARF k�teless�gszer�en tov�bbra is feladat�nak tekinti hozz�j�rulni a vall�sszabads�g joga v�delm�nek �s tov�bbfejleszt�s�nek az el��mozd�t�s�hoz.

d) �kol�giai integrit�s

Az �kol�giai integrit�s �rdek�ben k�zden�nk kell a f�ld, v�z �s le�veg� tov�bbi szennyez�d�se ellen, hagy az ember �rdek�ben a meg�bomlott egyens�lyt helyre�ll�tsuk.

e) Az ENSZ t�mogat�sa

A vil�g biztons�g�nak �s fejl�d�s�nek �rdek�ben k�teless�g�nk az ENSZ t�mogat�sa, hogy ez a vil�gszervezet bet�lthesse hivat�s�t a b�ke, az igazs�gosa-�g �s az emberi jogok biztos�t�sa ter�n.

Tudjuk, hogy a vil�g nagy k�rd�seit nem az egyh�zak �s a vall�si szervezetek fogj�k megoldani, de rendez�s�kh�z tev�kenyen hozz�j�rulhatnak. Az IARF, az unit�rius kereszt�ny hit k�vet�i azok mel�lett �l�nak; akik az �letet �s az �rt�keket nem elpuszt�tani, hanem megtartani �s gyarap�tani akarj�k. K�ldet�s�k �s felel�ss�g�k, hogy hit�ket tudatosan meg�lj�k �s �letgyakorlatukban ki�br�zolj�k.

A b�ke, igazs�goss�g �s emberi jogok ter�n vil�gszerte nagy szol�g�lati lehet�s�gek �llanak el�tt�nk. Legy�nk b�trak erre a szolg�latra �gy, amint azt Isten munkat�rsait�l elv�rja.

Egys�g�nk a k�l�nb�z�s�gben

A montreali kongresszuson a vall�si k�l�nb�z�s�gek - teol�gia, szeml�letm�d, kult�ra, kultusz, hagyom�ny, nyelv k�r�b�l - er�tel�jesen t�kr�z�dtek. Ezzel szemben egys�g�nk gyeng�nek, kev�sb� tapasztalhat�nak t�nt fel. Ez azonban csak l�tszat volt. A kong�resszus folyam�n bebizonyosodott, hogy t�bb �s fontosabb az, ami egyes�t, mint ami megk�l�nb�ztet. A nyilv�nval� k�l�nb�z�s�geink ellen�re tapasztalhattuk, hogy a l�nyeges dolgokban alapvet�en egyek vagyunk. Egys�g�nk nem valami k�ls� k�nyszeren alapul� egyformas�g, ami �vsz�zados �rt�kekr�l val� lemond�st k�vetelne, hanem korok, n�pek, kult�r�k vall�si �rt�keit mag�ban foglal� l�nyegi azonoss�g.

Az IARF az unit�rius egyh�zakat �s szabadelv� vall�sos szerveze�teket �tfog� szellemi egys�get jelk�pezi. �sszetart� ereje a szeretetb�l fakad� hit, alapja az emberis�g m�ly egys�ge k�z�tt�nk. Ez az egy�s�g, mint alkot�er�, kifejez�st nyer az isteni szellem tapasztal�s�ban, az emberszeretetben, a vall�si igazs�g kutat�s�ban �s a szabads�g ir�nti felel�s elk�telez�sben. Megnyilv�nul ugyanakkor abban a felis�mer�sben is, hogy a vall�s m�dszere: a szabad vizsg�l�d�s, szelleme: a testv�ris�g, �rt�km�r�je: a jellem, �s c�lja: a szolg�lat.

Az IARF XXII. kongresszusa hitelvi egys�g�nkr�l tett bizonys�got minden k�l�nb�z�s�geink ellen�re. A nagysz�m� r�szvev�k bels� gazdagod�st tal�ltak a k�l�nb�z�s�gekben �s meg�j�t� er�t a szellemi egys�g�nkben. Ennek a nemzetk�zi �s vall�sk�zi tal�lkoz�nak szel�lemi l�gk�re, a l�nyeges k�rd�sekben val� megegyez�s, az eredm�nyes p�rbesz�d - mind a dinamikus egys�gnek tudhat� be. �rthet�, hogy az IARF egyik fontos, j�v�beni feladat�t az egys�g tov�bbi er��s�t�s�ben �llap�tott�k meg.

A t�rt�net�nek 76. �v�be l�p� IARF k�ldet�se �s felel�ss�ge v�l�tozatlanul az ember- �s vil�gszolg�latban �ll. �tmutat�ja: “a sz�ks�gesekben egys�g, a k�ts�gesekben szabads�g, mindenekben pedig a szeretet." A mi k�teless�g�nk sem lehet m�s, mint hittel szolg�lni embert�rsainkat; hadd “�rezz�k egy k�zfog�sb�l r�lad, / Hogy j�t akarsz �s te is tiszta j� vagy, / S egy tekintet�k elhitesse v�led - / Sz�p dolgok�rt �lsz �s �rdemes �lned."


Jegyzetek:

1. Wendte, W. C.: The Wider Fellowship, I-II. Boston: Szabadelv� vall�sos gondolkoz�s a XX-ik sz�zad kezdet�n. Kolozsv�r, 1902. V.

2. IARF XXII. Congress. Montreal; 15-22 August 1975. Our Unity in Di�versity. Frankfurt, 1975.

3. Uo. 6-1�.

4. Szabadelv� vall�sos gondolkoz�s a XX-ik sz�zad kezdet�n. Kolozsv�r, 1902. 22.

5. Martineau, J.: The Seat of Authority in Religion. London. 129.

6. IARF XXII. Congress. Montreal, I5-22 August 1975. 17-24.

7. Uo. 25-31; KerMagv 78 (1972). 192.

8. Uo. 32-39.



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.38 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::