Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 23, 2006 02:00 CDT

Biblia magyar�zat

Sztank�czy Zolt�n

Szerz�: . 3651 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


DR. SZTANK�CZY ZOLT�N

1916. Arad - 2002. m�jus 4. Budapest

A XX. sz�zad legkiv�l�bb unit�rius vil�gi teol�gusa. M�ltat�s�t a j�vend� el fogja hozni.

Itt most csak a h�rom kiadott k�nyv�nek el�szav�t �s a k�nyvek v�g�re �rt komment�rjait k�zl�m.

Dr. Sztank�czy Zolt�n: �kumenikus gondolkoz�s �s hit;

Dr. Sztank�czy Zolt�n: A M�t�, a M�rk �s a Luk�cs szerinti evang�liumok magyar�zatai;

Dr. Sztank�czy Zolt�n: J�nos evang�liuma �s a j�nosi levelek;

A k�nyveket meg lehet v�s�rolni a Heltai G�sp�r Unit�rius K�nyvesboltban:

1054 Budapest, Alkotm�ny utca, 12. sz�m Tel. 311 22 41



TEOL�GIAI F�ZETEK 3.

DR. SZTANK�CZY ZOLT�N

�KUMENIKUS GONDOLKOD�S �S HIT

PIERRE THEILHARD DE CHARDIN

JOSEPH RATZINGER

HANS K�NG

MAGYARORSZ�GI UNIT�RIUS EGYH�Z TEOL�GIAI INT�ZET

Heltai G�sp�r Kft.

Budapest, 1996




Elõsz�

K�l�nb�zõ okok eg�sz sora vezetett oda, hogy a kereszt�nys�g vil�g�szerte jelentõs�g�nek �s szerep�nek gyeng�l�s�t szenvedi el �s foko�z�dik a t�rsadalmak szekulariz�ci�ja. A kereszt�ny egyh�zak term�sze�tesen mindezt j�l l�tj�k �s igyekeznek ellenszereket tal�lni a folyamat lass�t�s�ra, meg�ll�t�s�ra, visszaford�t�s�ra. A kereszt�nys�g t�rsadalmi t�rveszt�se �ltal�nosnak mondhat�, �m m�gis elsõsorban a t�rt�nelmi egyh�zakat �rinti, m�g ugyanakkor k�l�nb�zõ �j, magukat kereszt�nynek vall� vall�si k�z�ss�gek, valamint kereszt�nys�gen k�v�li keleti kultu�szok, illetve vall�sok, tov�bb� k�l�nb�zõ, szekt�knak minõs�tett vall�si mozgalmak vil�gszerte, de elsõsorban a kereszt�ny t�rsadalmakban visszaszorul�s helyett ink�bb szembetûnõ erõs�d�st mutatnak. Ez a k�t ellent�tes jelens�g k�t egyidejûleg hat� okra vezethetõ vissza. Egyr�sz�rõl a hagyom�nyos kereszt�nys�g vonz�sa cs�kken, m�sr�szt az em�berben �l a v�gy a vall�sban val� megnyugv�sra, amelyet azonban �j keretekben v�lnek megtal�lni. K�vetkez�sk�ppen m�g ez a m�sodik je�lens�g sem a kereszt�nys�gnek kedvez.

A kereszt�nys�g reag�l�sa a fentebb mondottakb�l k�vetkezõen vol�tak�ppen egyszerre k�t ir�nyban keresi a helyzet jav�t�s�t. Az egyik l�nyege a tudom�nyos eredm�nyek megbecs�l�se �s az ezekkel nyil�v�nval�an ellent�tes vall�si �ll�sfoglal�sok �jragondol�sa �s megrefor�m�l�sa. A m�siknak l�nyege a hit elm�ly�t�se �s az elm�lyed�st h�tr�l�tat� tan�t�sok felold�sa. Ennek a kettõs feladatnak a megold�sa �rde�k�ben �vsz�zadunkban �s k�l�n�sen annak m�sodik fel�ben rendk�v�li gazdags�got t�kr�z az �j utakat keresõ vall�sos irodalom. Fontos szem�pont, illetve eredm�ny, hogy a kereszt�nys�gen bel�l megnõtt a k�z�s �t, az �sszefog�s megbecs�l�se �s egym�s hitelveinek sz�ves fogad�sa, hitvit�k helyett a k�lcs�n�s meg�rt�s �s �sszefog�s �rt�kel�se �s keres�se.

Mindezek a jelens�gek az unit�rius vall�st sem hagyj�k �rintetlen�l �s voltak�ppen az unitarizmus hit- �s eszmevil�g�t is �t kellene gondolni egyr�szt abb�l a szemsz�gbõl, hogy a vil�gr�l, az �letrõl, az emberrõl alkotott modern ismereteinkkel �tk�znek-e hitelveink, illetve hit�nk tan�t�sai meg�llnak-e a modern tudom�ny kereteiben is? M�sr�szt az uni�tarizmusnak is keresnie kell azokat az utakat, amelyek a hit �rt�k�t �s l�lekform�l� erej�t n�velhetik, hangs�lyozva azt, hogy mik�nt a nagy kereszteny vall�sok is, ugy az unitarizmus is nem elsõsorban az "�sz vall�sa" akar lenni, hanem hivat�s�nak megfelelõen a l�lek Istenben val� elm�lyed�s�t, az Isten szeretet�nek viszonz�s�t, az im�dkoz�s fontoss�g�t �s hat�s�t k�v�nja h�vei k�z�tt erõs�teni. Harmadszorra a kereszt�nys�ghez val� tartoz�sunk sokoldal� hangs�lyoz�s�nak fontoss�g�ra kell utalni �s ennek megfelelõen, figyelemmel kell k�s�rni a nagy tradicion�lis kereszt�ny vall�sok hitelveinek megreform�l�s�ban tett l�p�seket, m�sfelõl - hûs�gesek maradva az unitarizmus l�nyeg�t jelentõ hitelvekhez - nagyobb meg�rt�st keregni a kereszt�nys�g eg�sz�ben elfogadott �s k�vetett teol�giai moderniz�ci� ir�ny�ban. Ezek a gondolatok �rlelt�k meg azt a terv�nket, hogy elsõsorban fiatal lelk�sze�nk valamint teol�gus hallgat�ink, tov�bb� a kereszt�nys�g bensõ fejlõd�se �s teol�giai, krisztol�giai k�rd�sei ir�nt �rdeklõdõ vil�gi h�veinknek legal�bb v�zlatosan bemutassuk korunk legkiemelkedõbb teol�gusait, illetve tan�t�saik l�nyeg�nek fõ von�sait. �gy gondoljuk, hogy elsõ k�s�rlet�nkben Teilhard de Chardin, Joseph Ratzinger, Hans K�ng bemutat�s�ra ker�lne sor �gy, hogy unit�rius szemsz�gbõl is igyeksz�nk �rt�kelni teol�gi�juk fõ t�teleit. Mindny�jukn�l megjel�lj�k az alapul vett forr�sokat �s ahol ezek magyar nyelven is rendelkez�sre �llnak, �gy elsõsorban ezeket vessz�k alapul.

Budapest, 1993. okt�ber h�

Dr Sztank�czy Zolt�n

egyh�zi tan�csos

a Teol�giai Int�zet kur�tora




III. Komment�r

Korunk �kumenikus paradigm�ja

A paradigma kifejez�st a t�rsadalomtudom�ny fogalomk�r�bõl a val�l�studom�nyra �tvet�tve azt akarja jelezni, hogy a nagy t�rsadalmi �ta�lakul�sokban kibontakoz� alapmodellek nem hagyj�k v�ltozatlanul a val�l�sokat sem �s ott is �j alapmodellek, paradigm�k fogalmaz�dnak meg. P�rhuzamba �ll�tva az eur�pai t�rsadalmi fejlõd�sben �s a vall�sokban kialakult paradigma-v�lt�sokat, az igazol�dik be, hogy:

Az õskereszt�nys�g apokaliptikus paradigm�j�ban a korabeli zsid�ke�reszt�ny t�rsadalmi v�rakoz�sok t�kr�zõdnek. Ezut�n a r�ma� birodalom hell�n kult�r�j�nak hat�s�ra a kereszt�nys�g elsõ sz�zadaiban a ke�reszt�nys�gben is a hellenisztikus gondokod�s hat�sa v�lt meghat�ro�z�v� (J�zus isteni term�szet�nek, a Szenth�roms�g hit�nek megvall�sa, a hellenisztikus paradigma);

A n�met-r�mai cs�sz�rs�g �s a romai p�pasag felt�teienek kis�r�te�k�nt bek�vetkezett a nyugati �s a keleti kereszt�nys�g sz�tszakad�sa, a keleti ortodox tradicionalizmus �s a r�mai katolikus integracionalizmus kialakul�sa (a r�mai katolikus paradigma, Aquin�i Tam�s skolasztikus teol�gi�ja);

A renesz�nsz t�rsadalmi paradigm�j�nak p�rhuzamak�nt a keresz�t�nys�gben megindult a reform�ci�, �s ez a reformista protest�ns para�digma (Luther �s K�lvin szerepe, a protest�ns fundamentalizmus) v�l�totta fel a k�z�pkori kereszt�ny paradigm�t �s hat�rozta meg a r�mai katolikus egyh�z ellenreform�ci�s ir�ny�t is;

A t�rsadalom 18-19. sz�zadi modern alapmodellj�t a nyugati keresz�t�nys�gben a felvil�gosult teol�ga kibontakoz�sa k�s�rte (Schleierma�cher) �s a liber�lis modernizmus v�lt a kereszt�nys�g meghat�roz� pa�radigm�j�v�;

V�g�l korunkban a posztmodern modell vette �t az uralkod� paradig�ma szerep�t �s ez v�lt�st eredm�nyez a kereszt�nys�g alapmodellj�ben is, ahol az �kumenikus paradigma kell �nr�nyes�lj�n. Ugyanakkor a 20. sz�zadban m�s teol�giai ir�nyok is form�t kapnak (felszabadul�si, femi�nista, fekete teol�gi�k).

Az �kumenizmus elsõ fokozaton a kereszt�nys�gen bel�l, m�sodik fokozaton a nem kereszt�ny vil�gvall�sok ir�ny�ban val�ban a kor egyik elengedhetetlen k�vetelm�nye. Az �kumenizmus a kereszt�nys�g eg�sz�nek �rdeke, de k�l�n�sen hangs�lyozni kell a l�tsz�mban kisebb, de a t�rt�net�k hossz� sz�zadain �t a kereszt�nys�g�kh�z ragaszkod� egyh�zak tekintet�ben. A nagy katolikus �s protest�ns egyh�zak egyre gyarapod� jeleit adj�k annak, miszerint feladj�k az egyetlen egyh�zba val� integr�l�s gondolat�t �s elfogadj�k az Isten orsz�g�hoz vezetõ t�bbf�le j�zusi �t lehetõs�g�t. A katolikus Hans K�ng �ll�sfoglal�sai, illetve sz�lesk�rûen kedvezõ fogadtat�suk ennek k�ts�gtelen jelei. A nyugati kereszt�nys�g igyekszik nyitott� v�lni a tudom�nyos eredm�nyek �rt�kel�s�ben, a t�rsadalmi v�ltoz�sok meg�rt�s�ben, �s keresi �j kereszt�ny v�laszok kidolgoz�s�t korunk k�rd�seire. A katolicizmus �s a protestantizmus teol�giai �s krisztol�giai mai v�laszai nem egym�ssal val� szemben�ll�sokkal alakulnak ki, hanem egym�s tanulm�nyainak k�lcs�n�s m�rlegel�s�vel. A v�laszkeres�s t�lzottan sz�les frontokon halad elõre ahhoz, hogy le lehessen mondani egym�s eredm�nyeinek felhaszn�l�s�r�l. Az unitarizmus egymaga nem tud arra v�llalkozni, hogy figyelemmel k�s�rje korunk tudom�nyos eredm�nyeinek t�rh�z�t �s megfelelõ korszerû vall�si �ll�sfoglal�sokat form�ljon meg. Erre a ke�reszt�nys�g eg�sze is csak egy�tt lehet k�pes. Meg kell teh�t ismerni m�s kereszt�ny v�laszokat �s rugalmas emp�ti�val m�rlegelni, hogy menniyben el�g�tik ki a nyitotts�g�t korunkban is megõrzõ unitarizmust.

Tapasztalati t�ny, hogy korunk k�rd�seire a kereszt�nys�g eg�sz�n bel�l kor�ntsem olyan elt�rõek a v�laszok, mint voltak m�sf�l �vezreden kereszt�l, voltak�ppen eg�szen a 18. sz�zadig. A kereszt�ny teol�gia �tkeres�s�tõl �s �j v�laszait�l val� elz�rk�z�s a m�ltba val� mereve�d�st, a nyitotts�g �s moderns�g helyett konzervativizmust eredm�nyez�het, ami semmik�ppen sem v�lhatik az unitarizmus jellemzõj�v�. De sz�mottevõ v�ltoz�st t�kr�z a t�rt�neti-racion�lis bibliakutat�si eredm�nyek figyelembev�tele a nyugati kereszt�nys�g dogmaik�j�ban is. Ha ugyan riem is az unitarizmus k�zvetlen hat�s�ra, hanem a modern bib�liakutat�soknak �s magyar�zatoknak k�sz�nhetõen, a dogm�k k�t�tts�g�nek old�d�sa k�vetkezik be �s ez egyben k�zeled�st jelent az unita�rizmushoz �s a szabadelvû kereszt�nys�ghez. K�vetkezetlens�g lenne a ma unitar�zmus�t nem a ma, a modern �s posztmodern kereszt�ny hitelvekel vetni egybe, hanem az �kori �s k�z�pkari dogm�kkal.

A posztmodern kor vall�si alapmodellje nemcsak a 19. sz�zad elõtti, de a 19-20. sz�zadok modem hitfelfog�s�nak �fgondol�s�t is indokol�hatja, ami elõl az unitarizmus sem z�rk�zhatik el a konzervativizmus vesz�lye n�lk�l. Nem lehet k�ts�ges, hogy az unit�rius h�vek magukat kereszt�nyeknek vallj�k �s a magyar unitarizmus vallja is az egyetemes kereszt�ny anyaszentegyh�zhoz val� tartoz�s�t. Olyan megfogalmaz�sok, amelyek elbizonytalan�tj�k ezt a v�llal�st, odavezethetnek, hogy ebben az unitarizmus r�sz�rõl az elhat�rol�d�s, az �nkirekeszt�s kinyil�v�n�t�s�t l�ss�k. Az �kumenikus teol�gia melletti �ll�sfoglal�s nem je�lentheti a klasszikus unitarizmus l�nyeg�rõl (pl. az egyszem�lyû egyl�nyegû Isten, J�zus egy�rtelmû ember-volta �s krisztusi szerepe megval�l�sa) val� lemond�st.

A transzcendens l�tez�srõl

A modern �s a posztmodern kor vil�gszeml�lete egys�k�, kiz�r�lag a tapasztalati, az empirikus l�tet tartja val�s�gos l�tez�snek, egydimenzi��snak fogadva el azt. Ezzel a racionalista-humanista szeml�lettel szem�ben a vall�s re�lis l�tezõnek �t�li a tapasztalati s�kon t�li, a tapasztalati l�tez�s egyetlen dimenzi�j�n k�v�li m�sik dimenzi�t is, a transzcenden�ci�t. A kereszt�ny Isten-keres�s k�t fõ utat k�vetett k�t �vezreden �t. Az teremt�s�tõl fogva alkot�sainak �rtelmes vizsg�lata r�v�n megl�that�. De m�r P�l apostoln�l felfedezhetõ az Isten-keres�s m�sik, szubjekt�v �jta is, ahogyan az efezusbelieknek �rott lev�lben olvashatjuk: a hitet Isten kegyelm�bõl aj�nd�kk�nt kapjuk. A R�mai lev�lbõl m�g hozz�te�hetj�k, hogy a hit pedig Isten ig�j�nek hall�s�b�� van. Ez a k�t �t, az objekt�v, illetve a szubjekt�v Isten-keres�s �s Isten-ismeret egy�ttes l�te, a tud�s �s a hit vil�g�nak folyamatos �sszekever�s�vel j�rt, amely na�gyon s�lyos k�vetkezm�nyeket is maga ut�n vont a kereszt�ny hit szem�pontj�b�l (mint p�ld�ul az eredendõ bûn tana �s a megv�lt�snak ehhez kapcsol�d� �rtelmez�se). Hans K�ng hat�rozottan a m�sodik �t mellett foglal �ll�st, miszerint mind elm�letben, mind gyakorlatban a tiszta transzcendencia �tj�t kell j�rni. Isten l�t�t a vil�gb�l - ak�r a term�szet�bõl, ak�r az emberi gondolkod�sb�l �s tud�sb�l - eredõ bizony�t�kokkal k�ts�gtelenn� kijelenteni nem lehet. Ezeknek a bizony�t�koknak minde�gyike a tapasztalati, empirikus l�ts�kon foghat� fel, m�g Isten l�tez�se csak ezen k�v�l, a transzcendens l�t s�kj�n �rhetõ el.

Az emberi tudat mindemellett nem csup�n az egydimenzi�s tapaszta�lati vil�got tudja befogadni, hanem "�ntranszcendenci�ja", lelke a m�sik dimenzi�t is, azt amelyiken Isten l�tez�se egy�ltal�n megragadhat�. Az unit�rius k�t� vallja, hogy a vil�g rendje �s az ember tehets�gei gyõznek meg minket Isten teremtõ-alkot� l�t�rõl. J�llehet P�l apostol �ta ez az "Isten-bizony�t�k" jelen van a kereszt�ny hitben, a vil�gr�l �s az ember�rõl rendk�v�l gyorsan bõv�lõ ismeretek m�gsem az Isten-hitet, hanem a szekula~iz�ci�t seg�tett�k elõ, vagyis a hit erõsõd�se �s az ismeretek bõv�l�se ellent�tesen alakultak. Varga B�la hittan�ban K�ngh�z k�ze�l�ll� �ll�spontot foglal el, amikor kijelenti, hogy Isten felt�tlen�l a hitben �s a hit sz�m�ra l�tezik. A vil�got �s az embert, a kozmol�gi�t �s az antropol�gi�t, h�võ �s nem h�võ tud�sok egybehangz�an magyar�zhat�j�k, de csak kisebb r�sz�k ismeri fel benn�k Isten bizony�t�k�t, nagyobb r�sz�k nem erre a k�vetkeztet�sre jut. J�zus Isten-ismerete, Isten-hite nem a kozmol�giai �s antropol�giai ismeretekre �p�lt, hanem kiz�r�lag bensõs�gesen meg�lt hite t�rta fel sz�m�ra nem csup�n Isten l�tez�s�t, de Isten-fogalm�nak tartalm�t is, miszerint Isten l�iek, igazs�g �s sze�retet. Ez a megfogalmaz�s az egyed�li hiteles, m�ig is fel�lm�lhatatlan �s a kereszt�nys�g eg�sze, ezen bel�l az unitarizmus Isten-keres�se, Isten-k�pe csak erre �p�lhet. Nem k�lsõ tapasztalatok, nem okoskod�sok, agytorn�k eredm�nyek�nt, tapasztalati �ton jutunk el Istenhez, hanem hit�nkkel, a transzcendencia s�kj�n. A k�t l�t-s�knak, a l�tez�s k�t dimenzi�j�nak �sszet�veszt�se, �sszekever�se nagyon komoly, oly�kor feloldhatatlan fesz�lts�gekhez vezethet. Mi Istent - J�zushoz hason�l�an �s az õ kijelent�sei alapj�n - hit�nkben ismerj�k meg, �s ha oda m�r eljutottunk, oda m�r bek�lt�z�tt, csak akkor �s csak a hitbõl faka�d�an ismerj�k fel Istent a vil�gban, az emberben, a term�szetben, a szellemi alkot�sokban.

Hit�nk Isten-k�pe

Az Apostoli hitvall�s (mik�nt a nicea-konstantin�polyi hitvall�s is) Is�tent l�nyeg�ben az �testamentumnak megfelelõen vallja meg.

A 20. sz�zad m�sodik fel�ben megfogalmazott unit�rius k�t� ettõl any�nyiban t�r el, hogy a "mennynek �s f�ldnek (minden l�that�nak �s l�t�hatatlannak) teremtõje" helyett az "�let teremtõj�nek" vallja Istent �s mindenhat�" Isten helyett "gondviselõn Istent vall. K�rd�s, hogy az uni�t�rius hitvall�si fogalmaz�s mi�rt t�r el az egyetemes hitvall�sokt�l �s ezzel hûs�gesebben fogalmazza-e meg a ma kereszt�nye sz�m�ra Isten val�s�g�t? Az egyetemes hitvall�s az eg�sz univerzum teremt�s�t tulajdon�tja Istennek �s a tudom�ny is �gy l�tja, hogy a vil�g nem sza�kaszosan, hanem egyetlen aktussal keletkezett. Isten nem teremtette k�l�n az �letet �s az �let k�alakul�s�nak felt�telei adottak voltak m�r az �let elõtti vil�gban is. Az univerzum eg�sze, a szerves �s szervetlen vil�g, az �lõvil�g �s az ember szervesen �sszetartoznak �s k�lcs�n�sen f�ggnek egym�st�l. Minden �lõ l�tez�s visszavezethetõ mag�hoz a kezdet idõpontj�hoz. A fejlõd�s �vmilli�rdok alatt hozta l�tre a vil�gminden- s�g egys�ges sz�vetanyag�b�l az �lõvil�got �s cs�cs�n az embert. Arra a k�vetkeztet�sre kell jussunk, hogy az egyetemes sz�veg sokkal ink�bb megfelel a modern ismereteknek, mint az unit�rius megfogalmaz�s, amely lev�lasztja (vagy kiemeli) az egys�ges teremt�si szeml�letbõl az �letet. Az term�szetesen m�r m�s lapra tartozik, hogy maga a teremt�st�rt�net �ppen a szakaszos teremt�st vallja, ami azonban az egyete- mes hitvall�sokban nem kapott helyet. A hitvall�sok Isten-t�tel�nek k�ts�gtelen hi�nyoss�ga, hogy voltak�ppen az �sz�vets�gi keretekben �rtik Istent �s nem tartalmazz�k a j�zusi kijelent�st, amely pedig az eg�sz kereszt�ny Isten-hit l�nyege, hogy (transzcendens) L�lek, hogy Igazs�g, hogy Szeretet. Mik�nt K�ng is jelzi, Isten mindenhat�s�ga nagyon bi- zonytalan �rtelmez�sû �s korunk kereszt�ny hite alig tud �ltal�nosan, elfogadhat� �rtelmez�st tal�lni. Az a fogalmaz�s, amely a mindenhat� helyett a gondviselõ Aty�nak vallja Istent, mindenesetre k�zelebb �ll a mai hithez, de t�volr�l sem olyan teljes �rt�kû, mint a fentebb jelzett j�zusi meghat�roz�s az Aty�r�l, akit egy�bk�nt J�zus az evang�liumok tan�s�ga szerint a “mennyei” jelzõ n�lk�l mondott �s tan�tott. A mennyei megjel�l�ssel M�t� al� akarta h�zni Isten ember- �s vil�gfelettis�g�t, amit korunkban legfeljebb a transzcendencia megjel�l�s�re �rtelmezhet�nk. A kereszt�nys�gnek a val�ban vallott Isten-hit�t tal�n a k�vetkezõk szerint lehetne megfogal- mazni: Hiszek egy Istenben, a vil�gmindens�g teremtõj�ben, megtart�- j�ban �s beteljes�tõj�ben, az Aty�ban (vagy a mennyei Aty�ban), aki L�lek, Igazs�g �s Szeretet. A J�zust�l kapott kijelent�s meg�rt�se �s elfogad�sa mellett is Isten tov�bbra is megmarad titoknak, akit nem lehet emberi fogalmakkal meghat�rozni, �s ha m�gis megk�s�relj�k, �gy tudat�ban kell legy�nk annak, hogy m�g olyan minõs�t�seink is, mint szeretet �s igazs�g, eg�szen m�st fednek ha Istenre, mint ha emberre vonatkoztatjuk. Isten eg�sz l�nye szeretet, de nem �gy szeret minket, mint ahogyan mi egym�st. Isten az eg�sz teremtett vil�got, minden teremtm�nyt �s minden embert szeret. A teremtõ szeretet azt c�lozza, hogy a teremtm�ny �lland�an k�zelebb juthasson Istenhez, mert ez a k�zels�g ad sz�m�ra szabads�got, lelki-szellemi tel�tõd�st, val�ban emberhez m�lt� tart�st �s tartalmat. Az emberi szeretet c�mzetten ir�nyul egyes emberekre vagy embercsoportokra. Ezt kivet�tve az ember felt�telezi, hogy Isten is hasonl�k�ppen szeret, vagyis kiv�laszt mag�nak egyeseket m�sokkal szemben az emberek k�z�l, vagy egyes n�pekkel sz�vets�get k�t m�sok mellõz�s�vel. Az egyedek, k�z�ss�gek, n�pek kiv�lasztotts�ga nem f�r �ssze Isten �ltal�nos, nem szem�lyv�logat� igazs�g�val. Istenn�l a sze�retet �s az igazs�g marad�ktalanul fedi egym�st �s nem ker�lhet ellen�t�tbe �gy, ahogyan az embern�l. Egy kiv�lasztott n�p kiv�lts�gos hely�zete egy egyed�l igaz, �dv�z�tõ egyh�z �n�rt�kel�se csak �gy hivat�kozhatik Istenre, ha felt�telezi Istenn�l a r�szrehajl�st mind a szeretet�ben, mind az igazs�gban. J�zus nem ismert �s nem tan�tott ilyen eleve elrendelt m�lt�nytalans�got.

Hans K�ng Cred�-j�ban sok olyan megfogalmaz�st olvashatunk, ame�lyet nem neh�z �sszeegyeztetni a Varga B�la �ltal fefv�zolt unit�rius hittannal. Varga B�la is �gy fogalmaz, hogy mi sem tartjuk indokoltnak Isten l�tez�s�nek �szokokkal val� metafizikai bizony�t�s�t, mik�nt a ter�m�szettudom�nyokb�l sem lehet Isten-bizony�t�kokat leszûmi. Hozz�fû�zi Varga B�la azt is, hogy Isten-k�p�nket, Isten-ismeret�nket J�zus t�rta fel az emberis�g sz�m�ra.

J�zus kijelent�sei - amelyeknek az evang�liumok a forr�sai - mind�m�ig p�ratlan jeientõs�gûek maradtak. A Szenth�roms�g hit�nek meg�fogalmaz�sa K�ngn�l voltak�ppen a hagyom�nyos tan elvet�s�nek mi�nõs�thetõ. Azt hangs�lyozza, hogy nem az egyetemes zsinatok dogm�i, hanem az �jsz�vets�g tartalma alapj�n lehet Isten, J�zus �s a Szentl�lek egym�shoz viszony�tott hely�t �s szerep�t �rtelmezni. Eszerint Isten�ben az Aty�ban hinni azt jelenti, hogy a vil�gmindens�get teremtõ, meg�tart� �s beteljes�tõ Egyistenben hinni; a Szentl�lekben hinni azt jelenti, hogy Istennek az emberben �s a vil�gban mûk�dõ erej�ben hinni; J�zusban, Isten Fi�ban hinni azt jelenti, hogy Isten kinyilatkoztat�s�t �gy hissz�k, ahogyan az ember N�z�reti J�zus kijelentette, aki ezen az ala�pon Isten Szava, Ig�je. Az �jsz�vets�g alapj�n egy�ltal�n nem valami�lyen �tl�thatatlan miszt�riumban �ll elõtt�nk a Szenth�roms�g, hanem az isteni kinyilatkoztat�sban. Istent, az Aty�t egyed�l a j�zusi kijelent�s�ben ismerhetj�k meg, a Szentl�lek seg�ts�g�vel. Ha ak�r a Szentl�lek hi�nyzik, ak�r a j�zusi kijelent�s nem jutna el hozz�nk, az lstenrõl nem lehetne kereszt�ny fogalmunk �s hit�nk.

J�zusr�l �s Krisztusr�l

A kereszt�nys�g hagyom�nyos hitvall�saiban Krisztus megvall�s�ra esik az �sszterjedelemnek t�bb, mint fele, jelezve ezzel is, hogy ezek a hitvall�sok nem teol�g��t, hanem krisztol�gi�t t�kr�znek elsõsorban. A most haszn�lt unit�rius k�t� hitvall�s�ban csak ennyi �ll: Hiszek J�zus�ban, Isten legjobb fi�ban, a mi igaz tan�t�mester�nkben. Nem k�ts�ges, hogy a hagyom�nyos (trinit�rius) kereszt�nys�g �s az unitarizmus J�zus- �s Krisztus-hite alapvetõ k�l�nbs�get t�kr�z. J�zus szem�lyis�g�nek �s szerep�nek meg�t�l�s�ben t�bbir�ny� ellent�tek alakultak ki m�r az elsõ sz�zadokban, m�gnem a 4-5. sz�zadok egyetemes zsina�tain dogm�kban nem r�gz�tett�k a t�bbs�ginek tûnt �ll�spontot, amely J�zusnak, a Krisztusnak Istennel val� egyl�nyegûs�g�t tan�tja �s a Szentl�lek isteni szem�ly�t is vallva, a H�roms�gos Egyisten hit�re �p�t�kezett. Kisebbs�gben ugyan, de a kereszt�nys�gen bel�l fennmaradtak a J�zus Krisztus istens�g�t el nem fogad� ir�nyzatok is. A reform�ci� kor�ban a kereszt�ny hitelvek �jrafogalmaz�s�n�l a nagy reform�lt egy�h�zak megmaradtak a Szenth�roms�g tana mellett, m�g az unitarizmus k�vetkezetesen az evang�liumokra �p�tve, az egyszem�lyû �s egyl�nye�gû Istent vallotta, a N�z�reti J�zust pedig - mik�nt D�vid Ferencn�l olvashatjuk - an�lk�l nevezte Krisztusnak, Isten szent Fi�nak, Urunknak, hogy ezzel istens�g�t is mag��v� tette volna. A m�lt sz�zad modern gondolkod�s�ban olyan v�itoz�st fedezhet�nk fel, amely a hagyom�nyos nyugati kereszt�nys�g trinit�rius tan�nak a mai ember hitvil�g�hoz val� k�zel�t�s�t jelzi, m�g az unitarizmus a D�vid Ferenc-i alapr�l a historizmusnak �s a racionalista humanizmusnak engedve, az evang�li�umi J�zus Krisztus-k�pbõl csak a t�rt�neti J�zus megvall�s�ban l�tja hit�nek alapj�t.

Korunk, a 20. sz�zad trinit�rius kereszt�nys�g�nek teol�gi�ja, ha megfogalmaz�s�ban v�ltozatlan marad is, magyar�zataiban jelentõs k�zeled�st mutat a klasszikus unitarizmus Krisztus-�rtelmez�s�hez, ugyanakkor viszont a 19. Sz�zad �s a jelenkor – a t�rt�neti J�zushoz vagaszkod� - hitfelfog�sa felhagyott a klasszikus unitarizmusban vallott ember-Krisztus megvall�s�val. Ez az eredeti unit�rius megfogalmaz�s f�lre�rthetetlen�l vallotta J�zus embers�g�t �s krisztuss�g�t, de utas�totta el a neki tulajdon�tott isteni egyl�nyegûs�get. Nem �llja meg teh�t a hely�t az 1968-as megfogalmaz�s� (Kiss Elek-f�le) k�t�nak az a ma�gyar�zata, hogy J�zust az�rt nem tartjuk Krisztusnak, mert ez egyenlõ lenne istens�g�vel. Ez a k�t� levonja azt a k�vetkeztet�st is, hogy a kereszt�nys�gen bel�l k�l�n kell venni az unit�riusokat, mint J�zust k��vetõket �s az eg�sz kereszt�nys�g t�bbi egyh�z�t, amelyek Krisztust vall�k. Ehhez m�g hozz�olvashat� az �ltal�nosan haszn�lt k�t�ban az a nyilv�nval�an helytelen magyar�zat is, amely a kereszt�ny (christia�nus) megnevez�st nem Krisztus, hanem J�zus-k�vetõnek �rtelmezi.

A m�lt sz�zad v�g�n az unitarizmus mag�t az egyetemes kereszt�ny anyaszentegyh�zhoz tartoz�nak vallotta �s hitvall�sa is m�g azonos volt az Apostoli Hitvall�ssal, elhagyva belõle az "al�sz�llt a poklokra" mon�datot. A magyarorsz�gi unit�rius egyh�z ma is, folytatva a 19. sz�zad �s a 20. sz�zad elsõ fel�nek hagyom�ny�t, mag�t az egyetemes ke�reszt�ny anyaszentegyh�z r�sz�nek vallja, m�g az erd�lyi "tiszta" unita�rizmus, k�vetve fentebb jelzett �nelhat�rol�s�t a kereszt�nys�gen bel�l, m�r nem hangoztatja az egyetemes kereszt�nys�ghez val� k�tõd�s�t �s csak az unit�rius anyaszentegyh�zr�l besz�l. A k�t unit�rius egyh�z felfog�sa k�z�tti elt�r�sbõl bizonyos k�vetkeztet�sek sz�lethetnek a ke�reszt�nys�g eg�sz�hez val� viszony meg�t�l�s�ben. Ha a k�l�nbs�ge�ket �s a k�l�n�ll�st k�v�nja valamely okb�l az unitarizmus nyomat�ko�s�tani, akkor m�sk�ppen hangs�lyoz, mintha az �kumenizmusban l�tja a kereszt�nys�g �s saj�t unit�rius kereszt�nys�ge fennmarad�s�nak z�log�t. Hans K�ng a Kereszt�nynek lenni sorai k�z�tt m�r jelezte �s k�t leg�jabb id�zett k�nyv�ben r�szletesen is kifejtette, hogy posztmodern korunk vall�si paradigm�ja csak a �kumenizmus lehet, �s nincs okunk k�telkedni abban, miszerint nagyon jogos ez az �ll�spontja.

Az �lõ Krisztus

A M�t� szerinti evang�liumban olvashatjuk a j�zusi mondatok egyik legmaradand�bb kijelent�s�t: "Mert ahol ketten vagy h�rman �sszegyûl�nek az �n nevemben, ott vagyok k�z�tt�k" (Mt 18, 20). M�g egy hasonl� tartalm� id�zet, ez�ttal a J�nos szerinti evang�liumb�l: "R�vid idõ, s a vil�g nem l�t t�bb�, ti azonban l�ttok, mert �lek �s ti is �lni fogtok... az Aty�mban vagyok, ti bennem s �n bennetek" (Jn 14, 19-20). J�zus fel�t�mad�s�nak hite a kereszt�nys�g l�nyeg�tõl elv�laszthatatlan, mik�nt azt P�l apostol �rta a Korintusziakh�z int�zett elsõ level�ben: "Ha pedig Krisztus nem t�madt fel, nincs �rtelme a mi tan�t�sunknak �s nincs �rtelme a ti hiteteknek sem" (1 Kor 15, 14). Ezek az evang�liumi �s p�li id�zetek j� alapot ny�jtanak ahhoz, hogy J�zus Krisztus felt�maszt�s�nak hit�t korunk kereszt�nye, unit�rius kereszt�nye sz�m�ra is nyitott�, �rthetõv�, k�vethetõv� tegy�k. Az Apostolok Cselekedeteiben P�ter be�sz�de �gy fogalmaz, hogy: "Azt a J�zust, akit ti keresztre fesz�tettetek, Isten Urr� �s Krisztuss� tette" (Ap Csel 2, 36).

A J�zus teste n�lk�l tal�lt s�r, a felt�masztott �s a tan�tv�nyoknak testi val�s�gban megjelent J�zus a ma embere sz�m�ra nem ofyan hitbizony�s�gok, mint voltak az evang�list�k kor�ban �s k�r�ben. De a hit abban, hogy a N�z�reti J�zus kereszthal�la �s eltemet�se nem vetett v�get az õ k�ldet�s�nek, hanem az ma is �l �s hat a benne h�võ �s az õt k�vetõ kereszt�nyekben, v�ltozatlan felt�tel ma ugyan�gy, mint volt m�r az elsõ �vtizedek kereszt�ny k�z�ss�geiben. Ha visszaeml�kez�nk a k�t fen�tebbi evang�liumi id�zetre, akkor arra kellene v�laszt adjunk, hogy ha ketten vagy h�rman, ha biblia�r�kon vagy istentiszteleteken �ssze�l�nk, vel�nk lehet-e J�zus vagy nem? Term�szetesen nem testi val�s�g�ban van vel�nk, hanem l�lekben. Ha nem hissz�k azt, hogy lelk�nkben ott lehet, akkor n�lk�le a hitnek, az istentiszteletnek nincs hiteless�ge, ki��r�lne a mi kapcsolatunk Istennel. L�ssuk be, hogy mi Istent ma is csak J�zus �tj�n kereshetj�k �s tal�lhatjuk meg. Ha az Isten �s ember k�z�tti kapcsolatot k�zvetlennek valljuk is, erre a k�zvetlen Atya-Fi� kapcsolat�ra tõle kaptuk a p�ld�t �s az õ p�ld�j�t k�vetve ny�lik erre lehetõs�g�nk. J�zus felt�mad�s�nak hite nem a hal�l ut�ni, erre a f�ldre, az emberi

�let s�kj�ra val� visszat�r�st jelenti, hanem azt a hitet t�kr�zi, hogy J�zus �lete, tan�t�sai, p�ldaad�sa, legfõk�ppen pedig Istenrõl �s Isten orsz�g�r�l sz�l� kijelent�sei az õ hal�l�val nem hulltak a semmibe, Isten mindezeket nem hagyta veszni, hanem gondoskodott arr�l, hogy tan�t- ` v�nyai �s k�vetõi lelk�ben, az egyh�zi gy�lekezetek hit�ben tov�bb �l�jenek. J�zus nem a biol�giai �letben, hanem a transzcendens l�tez�s dimenzi�j�ban �l tov�bb �s legh�vebben azok a fentebb id�zett j�nosi sorok t�kr�zik ezt, amelyek szerint J�zus a benne h�võk sz�m�ra el sem ment, itt maradt k�z�tt�k �s benn�k, abban a keretben, amelyet az emberi �n-transzcendencia, a l�lek jelent. Csak ezen a s�kon, a hit s�kj�n �rtelmezhetõ a felt�mad�s. A mennybemenetel luk�csi le�r�s�ban a ho�gyan (ti. a tan�tv�nyok szemel�tt�ra felvittetett a mennybe) nyilv�nval�an nem val�s�gos t�rt�n�s hanem a hitet t�kr�zõ elk�pzel�s. A l�nyeg azonban nem m�st jelent, minthogy Krisztusk�nt a transzcendens l�te�z�sbe ker�lt az Atya mell�. Ezt a transzcendens l�tez�st akkor az �gben k�pzelt�k el �s oda emelte Isten a transzcendensen tov�bb�lõ Krisztust. Ma Istent nem tudjuk t�rben elhelyezni, bet�lti transzcendensen az eg�sz teremtett kozmoszt, immanens az eg�sz vil�gmindens�gben �s benne az emberi vil�gban, az emberi l�lekben. Az Isten mell� felvitetett J�zus ugyanazon a l�ts�kon foghat� fel, ott �l teh�t tov�bb, ahol az Atya

is, az emberi l�lekben, a kereszt�ny emberi hitben.

Budapest, J995. okt�ber



UNIT�RIUS BIBLIAI �R�INK 1.

DR. SZTANK�CZY ZOLT�N

A M�t�, a M�rk �s a Luk�cs

szerinti evang�liumok magyar�zatai

MAGYARORSZ�GI UNIT�RIUS EGYH�Z TEOL�GIAI INT�ZETE

Heltai G�sp�r Kft.

Budapest, 1996




Elõsz�

K�l�nb�zõ okok egyidejû hat�sa �rlelte meg annak gondolat�t, hogy az �jsz�vets�g megismer�s�ben elm�lyedni k�v�n� unit�riusok, illetve az unitarizmus �r�nt �rdeklõdõ h�vek sz�m�ra magyar�z� sz�vegeket �l�l�tsunk �ssze. Az egyik ilyen ok, hogy a biblia�r�k �s a bibliak�r�k kere�t�ben a foglalkoz�sokon ne �tletszerûek legyenek a t�m�k, hanem elõre eltervezett sorozatokban egym�shoz kapcsol�djanak �s v�gsõ c�ljukban az unitarizmus evang�liumi vall�s jefleg�nek bizonyoss�g�t erõs�ts�k �s a biblia�r�kat majdan k�vetõ vall�si �r�k eredm�nyess�g�t megalapoz�z�k. Egy m�sik ilyen ok, hogy a Biblia �s k�l�n�sen az �jsz�vets�g olvas�s�t �s a benne val� elm�lyed�st egyre t�bben nem szervezett k�z�s foglalkoz�sok keret�ben �hajtj�k vagy tudj�k megoldani, hanem �nmagukban, �n�ll�an, �s ehhez az unit�rius ind�ttat�s� kieg�sz�tõ ma�gyar�zatok hathat�s seg�ts�get ny�jthatnak. Egy harmadik okk�nt azt a t�nyt vehett�k figyelembe, hogy a magyar nyelvû Biblia-irodalom az el�m�lt �vtizedben rendk�v�li m�rt�kben felvir�gzott �s nem csup�n �j for�d�t�s� vagy meg�j�tott nyelvezetû bibli�k jelentek meg, hanem olyan bib�liamagyar�zatok is protest�ns �s r�mai katolikus szerzõktõl, amelyek a bibliakutat�sok leg�jabb eredm�nyeire �s az emberi gondolkod�sban megtett l�p�sekre is t�maszkodva, elõseg�thetik az unit�rius �rtelmez�sek korszerûs�g�t, �s az �kumenikus �rtelmez�sek k�zel�t�s�t is.

Ak�r b�blia�r�kon, bibliak�r�kben val�sul meg az �jsz�vets�g �tfog� megismer�se, ak�r pedig �n�ll� foglalkoz�sok keret�ben, sz�molni kell azzal, hogy ez csak hosszabb idõ alatt �s fokozatosan teljes�lhet. Elsõ l�p�sben a h�rom szinoptikus evang�lium feldolgoz�sa lehet az optim�lis c�lkitûz�s, vagyis a M�t�, a M�rk �s a Luk�cs szerinti evang�lium�. Indokoit ez annak ellen�re is, hogy P�l apostol t�bb levele idõrendben megelõzte az evang�liumi sz�vegek le�r�s�t, �s annak ellen�re is, hogy a kereszt�nys�gben megfogalmazott t�bb alapvetõ hitelv m�ig P�l apos�tol leveleire �p�lt. Az unitarizmusnak hat�rozott jegye az evang�liumokra val� legk�zvetlenebb hivatkoz�s �s bibliai foglalkoz�sainak kezdõ l�p�sei is csak az elsõ h�rom evang�lium magyar�zatai lehetnek. A k�vetke�zõ l�p�st majd a J�nos szerinti evang�lium jelenti, m�g a harmadikban P�l apostol levelei k�vetkezhetnek. Minthogy egy ilyen, h�romk�tetes �j�sz�vets�gi magyar�zat �ssze�ll�t�sa is t�bb�ves feladatot jelent, az �j� sz�vets�g t�bbi k�nyv�nek, �gy az Apostolok cselekedeteinek �s a kato�likus (k�z�ns�ges) leveleknek - negyedik k�tetk�nt - a feldolgoz�s�t csak az elsõ h�rom l�pcsõ megt�tele ut�n indokolt tervbe venni.

A fenti ind�ttat�s� magyar�zatokat a k�t legtekint�lyesebb bibliakiad�s sz�veg�re �p�tj�k elsõsorban, �gy

a Stuttgarti Magyar�zatos Bibli�ra (STUTTGARTER ERKLAERUNGS�BIBEL, Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart, 1992) �s

a Jeruzs�lemi Bibli�ra (LA BIBLE DE J�RUSALEM, Les �ditions du CERF, Paris, 1988).

A k�z�s vagy ak�r az egy�ni bibliafoglalkoz�sok nyilv�nval�an nem t�maszkodhatnak k�zvetlen�l ezekre az alapmûvekre, hanem a magyar nyelvû Biblia-kiadv�nyokra �p�lnek. Ezek k�z�l elsõ helyre a Magyar Bibliat�rsulat revide�lt sz�vegû �j ford�t�s�

BIBLI�-j�t v�lasztottuk (Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z K�lvin J�nos Kiad�ja, Budapest, 1993) t�bb okb�l is. Egyr�szt, mert k�zvetlen�l az eredeti g�r�g nyelvû sz�vegek �j ford�t�s�t adja �s gondosan utal mindazokra a sz�vegr�szekre, amelyek k�l�nf�le utakon ut�lag ker�ltek be a kor�bbi ford�t�sokn�l alapul vett forr�sokba. M�sr�szt, mert ez a Biblia adja majd a k�zelj�võben magyar nyelven is megjelenõ Stuttgarti Magyar�zatos Biblia alapsz�veg�t. Tov�bbi �rv az �j ford�t�s� Biblia ala�pul v�tele mellett, hogy a nemr�g megjelent �s az evang�liummal val� foglalkoz�sok szempontj�b�l rendk�v�l hasznos

SZINOPSZIS (K�lvin J�nos Kiad�, Budapest, 1994) is ennek a sz�ve�geit �ll�totta egym�ssal p�rhuzamba.

Ugyanakkor szeretõ gondot �rz�nk �s t�pl�lunk a K�roli Biblia ir�nt is amelyik hiveink k�r�ben is a legelterjedtebb �s a legink�bb kedvelt. A foglalkoz�sokon felolvasott sz�vegeket is elõszeretettel a leg�jabb kia�d�s� K�roli Bibli�b�l vessz�k

SZENT BIBLIA (Magyar Bibliat�rsulat, Budapest, 1993).

A harmadik alapul vett kiadv�nyt a Szent Istv�n T�rsulat �ltal Buda�pesten 1992-ben kiadott

BIBLIA jelenti, amely a Jeruzs�lemi Bibli�ra t�maszkod� bõs�ges ma�gyar�zatokat is tartalmaz. Ugyan nem a k�z�s foglalkoz�sok keret�ben, de a magyar�zatok biztoss�ga �rdek�ben az eredeti g�r�g �jsz�vets�gi sz�vegn�l �s a Vulgata latin ford�t�s�n�l

a NOVUM TESTAMENTUM GRAECE ET LATINE (Sumptibus Pontifi�c� Inst�tuti Biblici, Romae, 1984) kiad�s�t is seg�ts�g�l vett�k.

A fentiekben megnevezett bibli�k mellett, a magyar�zatok bõv�t�se �s m�ly�t�se �rdek�ben t�maszkodunk azokra a leg�jabb kiad�s� �jsz�vet�s�gi magyar�z� munk�kra, amelyeket az �rdeklõdõk �s a r�sztvevõk jelenleg is beszerezhetnek �s az Unit�rius Egyh�z k�nyvt�r�ban is meg�tal�lhat�k:

Ravasz L�szl�: AZ �JSZ�VETS�G MAGYAR�ZATA (Reform�tus Egyh�z Zsinati Irod�j�nak Sajt�oszt�lya, Budapest, 1991)

Szathm�ry S�ndor: BIBLIAISMERET II. �JSZ�VETS�G ( Reform�tus Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Budapest, 1991)

Jakubinyi Gy�rgy: M�T� EVANG�LIUMA (Szent lstv�n T�rsulat, Bu�dapest, 1 991 )

Kocsis Imre: LUK�CS EVANG�LIUMA (Szent Istv�n T�rsulat, Buda�pest, 1995)

Jeremias, Joachim: J�ZUS P�LD�ZATAI (Reform�tus Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Budapest, 1990)

Schweizer Eduard: DAS EVANGELIUM NACH MATTHAEUS (Van�denhoeck & Ruprecht, G�ttingen-Z�rich, 1986)

Schweizer, Eduard: DAS EVANGELIUM NACH MARKUS (Vandenho�eck & Ruprecht, G�ttingen-Z�rich, 1983)

Schweizer, Eduard: DAS EVANGELIUM NACH LUKAS (Vandenhoeck & Ruprecht, G�ttingen-Z�rich, 1986)

Schmithals, Walter: EVANGELIUM NACH MARKUS I-II �kumenischer Kommentar (G�tersloher Verlagshaus, 1986)

Schneider, Gerhard: DAS EVANGELIUM NACH LUKAS I-II �kume�nischer Kommentar (G�tersloher Veriagshaus, 1990)

Jubileumi komment�r: AZ �JSZ�VETS�G K�NYVEINEK MAGYA�R�ZATA (K�lvin J�nos Kiad�, Budapest, 1995.).

Az �jsz�vets�g magyar�zatain�l felhaszn�lt fentebb felsorolt forr�s�munk�k mellett hasznos szolg�latot tett �s tesz t�bb lexik�lis kiadv�ny is, mint a

KERESZTY�N BIBLIAI LEXIKON, Szerk: Bartha Tibor (Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z K�lvin J�nos Kiad�ja, Budapest, 1993-1995) BIBLIAI LEXIKON, Haag, Herbert (Szent Istv�n T�rsulat, Budapest, 1989)

DIE BIBEL VON A-Z, Stubmann, Matthias (Karl M�ller Verlag, Erlan�gen, 1990).

2000 JAHRE CHRISTENTUM, Stemberger, G�nter (Karl M�ller Ver�lag, Erlangen, 1990).

A magyar�zatok terjedelm�t �s m�lys�g�t igyekezt�nk a biblia�rai (il�letve az egy�ni) foglalkoz�sok kereteihez �s ig�nyeihez igaz�tani, szem elõtt tartva, hogy nem a teol�gusk�pz�s szintje lehet a m�rvad�, hanem a h�vek olyan k�re, akik egyh�zi tiszts�g�k ell�t�sa �rdek�ben, illetve m�s t�rsadalmi tev�kenys�g�k mellett szeretn�nek k�zelebb ker�lni az �jsz�vets�g, ezen bel�l az evang�liumok jobb megismer�s�hez. Gondot jelentett a h�rom elsõ evang�liummal kapcsolatban annak m�rlegel�se, hogy k�l�n-k�l�n kapjanak-e magyar�zatokat (mik�nt a teol�giai akad�miai oktat�sban) vagy kis�relj�k-e meg egy�ttes (szinoptikus) �ttekint�s�ket. Ez ut�bbi megold�s v�laszt�s�ban nyom�s �rv volt, hogy Szath�m�ry S�ndor sikerrel oldotta meg az eg�sz �jsz�vets�g tematikus �s nem k�l�n k�nyvek szerinti magyar�zat�t �s m�g ink�bb, hogy Ravasz L�szl� 1991-ben �jb�l kiadott Az �jsz�vets�g magyar�zata c�mû k�nyve m�r n�gy �vtizeddel ezelõtt ezt az utat v�lasztotta, elõszava szerint ha�sonl� c�llal �s megfontol�ssal. A budapesti unit�rius templomok k�r� szervezett bibliabar�ti k�r�k, illetve biblia�r�k eddigi tapasztalatai igazol�t�k ezt az elgondol�st. Az elsõ l�p�sben a Nagy Ign�c (volt Koh�ry) utcai gy�lekezet bibliabar�ti k�r�ben indultak be ilyen keretekben a biblia�r�k �s teljes �ttekint�ssel megoldott�k 1993-1995 �vekben a szinopti�kus evang�liumok p�rhuzamos magyar�zat�t. Itt most m�r az 1995-1997 �vekre programozva a J�nos szerinti evang�lium tanulm�nyoz�sa folyik (�s 1997-1999-re tervezik P�l apostol leveleinek magya�r�zat�t). A Hõgyes Endre utcai gy�lekezet biblia�r�in a Nagy Ign�c utcai tapasztalatok �s magyar�zatok sz�vegeinek felhaszn�l�s�val 1995-ben indultak a biblia�r�k a szinoptikus evang�liumokkal. A harmadik gy�leke�ben, Pestszentl�rinccen a biblia�r�k ugyancsak ezeket a magyar�zatokat veszik majd alapul a k�vetkez� �vben, amikor a m�sodik gy�lekezetben a J�nos evang�lium magyar�zat�ra k�sz�lnek.

Az egyes magyar�z� k�tetek c�me - Unit�rius Bibliai �r�ink - arra is utal, hogy ezek a magyar�zatok a fenti h�rom bibliak�r foglalkoz�saira k�sz�ltek, �s az unit�rius jelzõt kor�ntsem lehetne �gy �rtelmezni, hogy a magyar unit�rius egyh�zak valamilyen �ltal�nosan elfogadott �s alkal�mazott magyar�zatair�l lenne sz�. Mik�nt azt a katolikus �s protest�ns �jsz�vets�gi magyar�zatok k�nyvt�rnyi bõs�ge is t�kr�zi, m�g a dogma�tikus kereszt�nys�gen bel�l is igen sokf�le, egym�ssal nem is teljesen egyezõ magyar�zat is l�tjogosult lehet. A hitbeni nyitotts�ggal jellemez�hetõ unitarizmusban az evang�liumok magyar�zatain�l k�l�nb�zõ v�lto�zatok ugyancsak helyet kaphatnak. Felmer�lhet olyan k�rd�s is hogy milyen alapon minõs�lhetnek unit�riusnak ezek a magyar�zatok azon k�v�l, hogy unit�riusok k�r�ben form�l�dtak, amikor a forr�smunk�k k��z�tt unit�rius mûvek nem szerepelnek. B�r az �jsz�vets�ggel kapcsola�tos dolgozatok �s �rtekez�sek �sszegyûjthetõk lenn�nek �s sok k�rd�s megvil�g�t�s�t k�n�lhatn�k, a helyzet m�gis az, hogy teljes �s egys�ges szeml�letû �jsz�vets�gi vagy evang�liumi unit�rius magyar�zatok eddig m�g nem jelentek meg. Nagy seg�ts�get jelentene a h�võknek �s az �r�deklõdõknek �s megk�nnyitette volna az evang�liumi �s �jsz�vets�gi magyar�zatok sikeresebb megold�s�t, ha az unit�rius teol�gusok k�pz�- s�t szolg�l� akad�miai szintû magyar�zatok a nyilv�noss�g sz�m�ra is megjelenhetn�nek, b�r felt�telezz�k, hogy a biblia�r�k �s bibliak�r�k si- keres munk�j�hoz az ebben a k�nyvben szereplõ magyar�zatokra akkor is sz�ks�g lenne. Arra gondolva, hogy a k�nyv�nkben bemutatott magyar�zatokkal kap- csolatban olyan egyet�rtõ, egyet nem �rtõ, kieg�sz�tõ v�lem�nyek is fel- mer�lhetnek, amelyek elm�ly�thetik a csoportos �s az egy�ni foglalkoz�sokat, illetve egy valamikori k�sõbbi kiad�s tartalm�t jav�thatj�k, az egyes foglalkoz�sokhoz (1-tõl 40-ig) egy-egy f�loldalnyi helyet biztos�t a k�nyv Jegyzetek sz�m�ra. Mind a budapesti Unit�rius Teol�giai Int�zet, mind pedig a szerzõ aki maga is az int�zetn�l munk�lkodik, sz�vesen �s k�sz�nettel venn�, ha ezek a megjegyz�sek nemcsak az olvas� p�ld�- ny�ban elrejtve maradn�nak meg, hanem hozz� is eljutn�nak, az olvas�kban kialakult v�lem�nyek megismer�se �s hasznos�t�sa �rdek�ben.

Budapest, 1996. J�nius




Befejezõ komment�r 1.

A kereszt �s a felt�mad�s

P�l apostol az elsõ korinthusi lev�lben (1 Kor 15, 14) azt �rja, hogy: Ha pedig Krisztus nem t�madt fel, akkor hi�baval� a mi igehirdet�s�nk, de hi�baval� a ti hitetek is. A test felt�mad�s�r�l pedig ugyanabban a lev�lben azt �rja, hogy elvettetik az �rz�ki test, felt�masztatik a lelki test (1Kor 15,53), mert a romland� testnek romolhatatlans�gba kell �lt�znie �s a haland�nak, halhatatlans�gba.J�zus Krisztus felt�mad�sa a kereszt�hal�lb�l m�r a korai kereszt�ny k�zz�ss�gek hit�let�nek sarokt�tel�v� v�lt �s maradt is mind a mai napig. Az apostoli hitvall�s is a test felt�ma�d�s�nak �s az �r�k�letnek a hit�vel fejezõdik be. Az evang�liumi hagyo�m�nyok �s az evang�liumi sz�vegek semmif�le k�telked�st nem t�kr�z�nek ebben a vonatkoz�sban, sõt a legalapvetõbb bizonyoss�gnak vallot�t�k �s �rt�k. Az apostoli hitvall�snak az a k�jelent�se miszerint J�zus Krisztus dicsõs�gesen �jra elj�n �s meg�t�li majd mind a holtakat, mind az �lõket, a korabeli kereszt�nyek k�z�ss�geiben ugyancsak hat�rozott bizonyoss�g� v�rakoz�st jelentett. Az evang�liumi szerzõk a saj�t k��z�ss�geikben �lõ hitbõl indultak ki, amikor megszerkesztett�k sz�vegei�ket. A kereszt�ny k�z�ss�gek �s az evang�list�k hite sz�m�ra J�zus Krisztus �lt �s k�zeli, �jb�li elj�vetel�t v�rt�k is �s "J�vel Urunk" felki�l�t�ssal h�vt�k, nem f�lve, hanem bizakodva az �t�iet�ben. Rendszeress� v�lt szeretetvend�gs�geik keret�ben hitt�k, hogy k�z�tt�k van, amikor a kenyeret �s a bort az õ eml�kezet�re magukhoz vett�k.

Az emberis�g k�tezer �ves t�rt�nete tan�s�tja, hogy a kereszt�nys�g szerepe idõben is, t�rben is rendk�v�li m�rt�kûv� v�lt, ami J�zus Krisz�tus az�ta is, ma is �lõ hat�s�t t�kr�zi. Az a hal�los �t�let, amellyel el akart�k õt t�ntetni, vissz�j�ra fordult, mert keresztre fesz�t�se �ppen a kereszt�nys�g t�rh�d�t�s�nak egyik alapk�v�v� v�lt. Nem test�nek felt�mad�sa, hanem egyr�szt az abba vetett hit de m�g ink�bb az emberi�s�gre gyakorolt hat�sok hordozt�k J�zus �lõ jelenl�t�t mindm�ig �s a j�võben is. Õ maga is utalt erre a J�nos szerinti evang�liumban le�rt b�cs�besz�d�ben, hogy ha a vil�g õt hal�la ut�n nem is l�tja t�bb�, tan�tv�nyai l�tni fogj�k, mert õ akkor is �lni fog k�z�tt�k �s benn�k. Ebben a maradand�, folyamatos jelenl�tben van a felt�maszt�s �s a mennybemenetel �rtelme.

A "v�gsõ idõk", a hal�l, a halhatatlans�g, a felt�mad�s, az �r�k�let az emberi lelki �s szellemvil�g kiemelkedõ fontoss�g� k�rd�sei, amelyre csak r�szben adhat az ember ismeretekkel al�t�masztott v�laszokat (fõ�k�ppen a l�tezõ vil�got �s az emberi jelent illetõen), m�g a k�rd�sek nagy r�sz�re vonatkoz�an ismereteink, tapasztalataink nem lehetnek, k�vetkez�sk�ppen a v�laszok csak bizonytalanok, felt�telesek, k�ts�ge�sek, egym�ssal ellentmond�ak, amelyekben az emberi csalhatatlans�g �ll�t�sa teljesen megalapozatlan lenne. K�ts�gtelen, hogy a kereszt�ny teol�gi�k egyr�szt az �sz�vets�gi zsid�kn�l kialakult, m�sr�szt a g�r�g gondolkod�sban megismert felfog�sokra t�maszkodnak, amelyek azon�ban egym�ssal nem k�nnyen egyeztethetõk �ssze. A Bibli�ban a hal�lt nem a test �s a l�lek sz�tv�laszt�sa jelenti, �s a testtõl teljesen f�gget�len halhatatlan l�lek nem a bibliai, hanem a g�r�g filoz�fiai gondolkod�s term�ke. Minthogy Isten ura az �letnek �s ura a hal�lnak, a hal�l bek��vetkezt�ben az �sz�vets�gi hit �ltal�ban Isten �t�let�t l�tta, amelyet rendszerint valamilyen bûn b�ntet�sek�nt k�ld Isten az emberre. Az Uj�sz�vets�gben voltak�ppen ugyanez a gondolkod�s folytat�dik, �s a ha�l�lt a bûn k�vetkezm�ny�nek tekinti. A kereszt�nys�g t�lnyom� nagy r�sz�ben ma is �gy fogalmazz�k meg a hal�l jelleg�t, hogy az a bûn k��vetkezm�nye, �s az ember Isten sz�nd�ka szerint nem lenne haland�, ha nem v�tkezett volna. Az �sz�vets�gi teremt�st�rt�net szerzõinek a vil�gr�l val� ismeretei nem csup�n mai ismereteinkhez viszony�tva voltak nagyon megalapozatlanok, de a korabeli g�r�g�k tud�s�hoz k�pest is nagyon naivak voltak. Elk�vett�k azt a t�ved�st (ami egy�bk�nt ma is gyakori), hogy vall�sos hit�kbõl k�ndulva v�zolt�k fel maguknak vil�g- �s emberk�p�ket. Minthogy Isten t�k�letes �s szent, az õ hasontatoss�g�ra teremtett ember is bûntelen �s �r�k�letû kell legyen. Minthogy pedig ta�pasztalni kellett akkor is a bûn jelenl�t�t �s a hal�lt is, a kettõt ok �s okozatk�nt egym�shoz kapcsolva, az emberi halhatatlans�g elveszt�s�nek okak�nt a bûnt jel�lt�k meg, amelyet �d�m õsbûn�re vezettek visz�sza �s tõle �teredõ (eredendõ} bûnnek jel�lt�k. Noha J�zus �s az evan�g�liumok egy�ltal�n nem tesznek eml�t�st errõl a bûnrõl, a kereszt�ny�s�g eg�sz korai idej�ben kialakult az eredendõ bûn tana �s a megv�lt�s olyan �rtelmez�se, mintha J�zus Krisztus ettõl v�ltotta volna meg az em�bert. J�zus az evang�liumok szerint kor�nak ember�t saj�t bûn�ss�g�tõl akarta megt�r�sre, elfordul�sra t�r�teni, hogy �tmenthesse a r�videsen bek�sz�ntõ Isten orsz�g�ban val� �letre. A ma embere Isten teremtõ munk�j�t eg�szen m�sk�ppen �rtelmezi, mint ahogyan azt M�zes elsõ k�nyv�nek szerzõi elgondolt�k, mert ellent�tben az ut�bbi statikus �s befejezett ember- �s vil�gk�p�vel, ma �gy �t�lj�k meg, hogy Isten egy fejlõdõ vil�got teremtett, amelyben a teremt�s ma is tart� folyamat. Az ember ennek a teremtõ fejlõd�snek legmagasabb rendû �s legk�sõbb kialakult tagja, aki tudat�nak fokozatos fejlõd�se sor�n emelkedett az �lõvil�g cs�cs�ra. A bûn �s az er�ny, a j� �s a rossz megk�l�nb�ztet�se csak gondolkod�sa fejlõd�s�nek magasabb szintj�n alakulhatott ki. Nem a tud�sra val� t�rekv�s b�ntet�sek�nt kapta a hal�lt, de k�ts�gtelen, hogy tud�sa r�v�n j�tt r� arra a t�nyre, hogy haland�. Ez a felismer�s val�ban nem ad okot az �r�mre, de az sem tagadhat�, hogy fontos sze�repet j�tszik abban, hogy �let�nek igyekszik tartalmat adni, a rendelke�z�s�re �ll� idõ alatt akt�van alkotni. Az ember hal�la nem bûntet�s, hanem a fejlõd�s fontos eszk�ze, mert a gener�ci�k folyamatos v�lt�sa n�lk�l az emberis�g fejlõd�se nem bontakozhatna ki. A keletkez�s-l�te�z�s-elm�l�s, a sz�let�s-�let-hal�l nem csak az emberre, hanem az eg�sz teremtett vil�gra �ltal�nosan �rv�nyes jelens�g. Nem b�ntet�s, hanem n�lk�l�zhetetlen felt�tele a teremtett vil�g fejlõd�s�nek. �gy �rt�hetj�k ezt J�zusn�l is a b�zaszem p�ld�j�n, amelynek f�ldbe kell esnie �s meg kell halnia ahhoz, hogy sokszoros term�st hozzon (Jn 12, 24). De ugyanezt igazolja J�zus szem�lyes hal�la, amely n�lk�l nem vir�goz�hatott volna ki a kereszt�nys�g csod�latos f�ja �s nem adhatta volna k�t �vezred olyan gazdag term�s�t. Az ember egyedi �iete az eg�sz embe�ris�g �r�kk�val� fejlõd�s�nek szerves r�sze. Nem �gy, hogy hangs�lyta�lann� tenn� az egyedek �let�t, hanem hangs�lyt ad a m�sok�rt, az eg�sz�rt val� �let fontoss�g�nak. J�zus ennek is fel�lm�lhatatlan p�ld�j�t adta. Teljesen �j, egyedi utat j�rt, amelyen v�gig megõrizte csorb�tatlan egy�nis�g�t �s szabads�g�t, ugyanakkor teljesen csak m�sok�rt �s so�hasem �nmag��rt munk�lkodott.

Az emberrõl kialakult mai ismeretek a test �s a l�lek tekintet�ben vol�tak�ppen k�zelebb �llnak a J�zus korabeli zsid�s�g felfog�s�hoz, mint a J�zus hal�la ut�ni korai �vsz�zadokban, g�r�g filoz�fiai hat�sra kialakult �s m�ig is vallott kereszt�ny gondolkod�shoz. Ellent�tben a test, a l�lek �s a szellem, l�tez�sben is elk�l�n�thetõ h�rom alkot�r�sz felt�telez�s�vel, �s ellent�tben a halhatatlan l�leknek a testtõl f�ggetlen �n�ll� l�te�z�s�vel, a mai gondolkod�s a test �s a szellem (l�lek) l�tez�s�t egy�tt, egym�shoz szervesen k�t�tten �s egym�st�l elv�laszthatatlan k�tel�k�ben fogja fel, mint a l�tez�s k�lsõ form�j�t �s bensõ tartalm�t. M�g a materialista felfog�s sem c�folja azt a felismer�st, hogy az ember �rz�kelhetõ testi l�tez�s�vel egy�tt l�tezik az "emberi �n" �s ez voltak�ppen nem k�l�nb�zik az emberi bensõ szellemi-lelki tartalomt�l. Ez a bensõ, az "�n", a szellemi-lelki tartalom egyr�szt a sz�lõktõl �s õs�ktõl sz�rma�z� �t�r�kl�s �tj�n, m�g d�ntõbb m�rt�kben pedig a sz�let�s ut�n� t�rsa�dalmi behat�sok r�v�n form�l�dik. A vil�gmindens�gben az �let jelenti a fejlõd�s �tj�t �s az �let fejlõd�se ad �rtelmet �s c�lt a mindens�g l�tez�s�nek. Az �let, a l�tez�s legmagasabb szintj�t az ember k�pviseli, akin�l pedig �ppen a bensõ tartalom, a tudat fejlõd�s�nek van meghat�roz� szerepe. A teremt�s �ta a fejlõd�s folyamata meghozta az �let kialakul�s�t, az �let fejlõd�se az ember megjelen�s�t, az ember fejlõd�se a tudat, a gondolat, az �rtelem dinamik�j�t, amelyre m�g hatalmas t�vla�tok v�rnak. Az �let fejlõd�s�t �r�kk�val�nak mondhatjuk, mert b�r kellett lennie kezdet�nek, k�vetkez�sk�ppen beteljes�l�ssel v�get is �rhet, de a k�t v�gpont az alfa �s az omega k�z�tti idõt�v tartam�nak korunk gener�ci�i gondolkod�s�ban nincs meghat�roz� szerepe. Az �let, a gon�dolat, a szellemi-lelki fejlõd�s hordoz�i �s megval�s�t�i az egym�st v�lt� gener�ci�k egyedei �s k�z�ss�gei. Ilyen m�don minden egyed, minden egyes ember �let�ben hordoz�ja az �r�k�letnek �s ezt az egyszer bet�l�t�tt szerepet az egyedi hal�l m�r nem sz�ntetheti meg �s r�sze marad az �r�k�letnek.

J�zus, az evang�list�k a vil�gmindens�get �s az embert m�g nem l�thatt�k �s nem is l�tt�k �gy, ahogyan korunk ismeri. A teremt�s �ta eltelt idõt eg�szen k�zelinek, �vezredekkel m�rhetõnek v�lt�k �s benne az embert l�nyeg�ben v�ltozatlannak, az elsõ embert pedig hozz�juk teljesen hasonl�nak. Nem folyamatos fejlõd�snek �rtelmezt�k az ember p�ly�j�t, hanem ellenkezõleg, felt�telezt�k az �deni aranykort, amelybe a megv�lt�s r�v�n vissza lehet jutni �s �r�kk� tart�an megõrizni. Na�gyon l�nyeges azonban azt is meg�rteni, hogy õk ezt a k�zel v�rhat� �j �dent, Isten orsz�g�t nem valahol a f�ld�n k�v�l, hanem hat�rozottan itt a f�ld�n, �j, de a jelenlegit felv�lt� �s folytat� emberi t�rsadalomban gondolt�k el. A felt�mad�s ut�n itt a f�ld�n ker�lnek �t�letre, amelyben az Emberfia lesz a b�r�, az Aty�t�l kapott hatalomn�) fogva. Isten maga mindebben k�zvetlen�l nem vesz r�szt, megmarad v�ltozatlanul a min�dens�g ur�nak. Az �t�let gondolata a kereszt�nys�gben �ltal�ban m�ig fennmaradt, de az eltelt k�t �vezred ezt sem hagyhatta v�ltozatlanul. J�zus �s kora a felt�maszt�st �s az �t�letet eg�szen k�zeli, egyszeri t�rt�n�sk�nt v�rta, amely egyidejûleg �tvezet az �r�k�let (vagy �r�k k�r�hozat) orsz�g�ba. A megelõzõ f�ldi �letnek nincs tov�bbi folytat�sa, az emberi t�rt�nelem ebben a vil�gban v�get �r, az Isten orsz�g�ban pedig csak az oda bejutottak r�szes�lhetnek a v�ltoz�sokt�l mentes �r�k �let�ben. A kereszt�nys�g v�g�l is hamar szembe ker�lt azzal a probl�m�val, hogy az �t�let, amely minden holtra �s �lõre kiterjed, egyre bel�thatatla�nabb messzes�gbe ker�l, viszont az egyes ember hal�la itt van a min�dennapokban. Az egy�ni hal�l �s a kollekt�v �t�let k�z�tt nem �vsz�za�dok, hanem v�gtelennek tûnõ idõ, ak�r �vmilli�k is lehets�gesek (sõt ma m�r a f�ld�n k�v�li folytat�sa is elgondolhat�). A kollekt�v utols� �t�let gondolat�nak fenntart�sa �s az egy�ni hal�l megtapasztal�sa meg�rlel�te a kettõs, a mindenkori konkr�t �s a v�g�t�letet k�vetõ m�sodik hal�l gondolat�t. Az �j katolikus katekizmus szerint a kereszt�ny h�võ a hal�lt �gy tekinti, mint az �r�k �letbe val� bel�p�st �s a Krisztushoz val� �rke�z�st. A hal�l v�get vet az emberi �letnek �s az isteni kegyelem befoga�d�s�ra (vagy elutas�t�s�ra) csak a hal�l pillanat�ig van lehetõs�g. A ha�l�lt k�vetõen a halhatatlan emberi l�lek mindj�rt "k�l�n�t�let" al� esik, amelyben vagy megkapja a k�zvetlen bel�p�st az �r�k boldogs�gba, vagy az �r�k k�rhozatra vet�st (illetõleg a tiszt�t�helyen elt�ltendõ v�gsõ tisztul�s lehetõs�g�t). Mindebbõl nyilv�nval�, hogy az eg�sz m�lt-jelen -j�võ emberis�g v�gsõ �t�lete - amely majd az idõk v�g�n lesz esed�kes, Krisztus m�sodik elj�vetel�vel - az egyh�zak �s az egyes h�võk sz�m�ra ink�bb h�tt�rbe ker�l �s elõt�rben �ppen a mindenkori, egyedi k�l�n�t�let �ll, amelyn�l az �letben meg�lt �s gyakorolt szeretet jelenti a meg�t�l�s alapj�t.

A v�gsõ idõre, a hal�lra �s az �r�k�letre vonatkoz� unit�rius v�lasz�keres�s egyszerûbb magyar�zatokhoz jutott ugyan, de semmik�ppen sem �ll�that�, hogy ezek jobban �rthetõk lenn�nek. Minthogy minden� f�le tapasztalatt�l �s ismerettõl t�voli k�rd�sekrõl van sz� �rthetõ, hogy egyetlen v�laszt sem lehet v�glegesnek, bizonyoss�gnak tekinteni. Az unit�rius megfogalmaz�sok a testtõl f�ggetlen�l �s �r�kk�n �lõ l�lekrõl tan�tanak �s vallj�k a hal�l ut�ni jutalom vagy b�ntet�s hit�t. Az emberi l�lek Istenben v�lik az �r�k�let r�szes�v� �s Isten a f�ldi �let megvizs�g�l�s�val hozza meg �t�let�t a jutalomra vagy a b�ntet�s�re. Az unit�ri�us v�lasz annyiban t�r el, hogy nem besz�l az utols� �t�letrõl �s a tiszt�t�helyrõl, hanem csak az egyszeri k�l�n �t�letrõl. Minthogy a k�l�n �t�let a hal�l pillanat�ban esed�kes, a jutalom �s a b�ntet�s meg kell kezdõd�j�k Istenben (jutalom eset�n) vagy Istentõl k�rhozatra juttatva (b�ntet�s eset�n), ami ki nem mondottan ugyan, de a mennyorsz�g �s a pokol valamif�le l�tez�s�t is felt�telezi. A testi felt�mad�sr�l val� hallga�t�s �nmag�ban m�g nem ad megold�st, hiszen a felt�madt testet m�r P�l apostol is csak "szellemi testnek" �ll�totta, aminek l�nyege az emberi egyed, a szem�lyis�g, az "emberi �n" tov�bb�l�se az �r�kk�val�s�gban.

A tudni �s hinni, a hinni �s �rteni viszonya ezekben a "v�gsõ" k�rd�sekben �rthetõen aligha vezethetnek v�g�rv�nyes v�laszokhoz. Amit a tud�s el�rhet, az legfeljebb a minden �lõt el�rõ hal�l bizonyoss�ga. Ezen a bizonyoss�gon t�l a vil�gr�l �s az emberrõl val� ismereteink alapj�n m�g az is megalapozottnak vehetõ, hogy a mennyorsz�g, a pokol, a tiszt�t�hely val�s�gos t�rbeli �s az emberi vil�gon k�v�li l�tez�se, �gy szint�n az ezeket ben�pes�tõ l�nyek (angyalok, �rd�g�k stb.) l�te nem illeszthetõ az emberi ismeretek, a tud�s keret�be. Nyilv�nval�, hogy a transzcendens l�tez�s r�sze az ember hitvil�g�nak, m�gis sz�ks�ges, hogy az ne ellenkezz�k az emberi �rtelemmel, teh�t ne �rthetetlen�l �p�lj�n be a hitbe. A vall�sos hit kifejezetten a transzcendens l�tez�sre ir�nyul, amely nem lehet egyszerûen a k�pzelet sz�lem�nye, hanem olyen l�tezõ, amely nem sz�m�t�sokkal �s k�s�rletekkel igazolhat�. A f�ld�n kialakult bioszf�r�n bel�) az �let fejlõd�se az eg�sz emberis�g gondolatvil�g�t, tudat�t is �sszef�ggõ egys�gg� (tudat-, gondolatszf�r�v�, noo-szf�r�v�) szervezte, amely ugyan�gy �l, fejlõdik, gazdagodik, mint a bioszf�ra emberi szereplõje. Az ember sz�let�s�vel nem csup�n a bioszf�r�ba, a testi �letbe l�p be, de a biol�giai �ton vele egy�tt sz�le�tett l�lek ennek a tudatszf�r�nak r�szes�v� v�lik. Ennek a szf�r�nak az emberi tud�svil�g �s az emberi hit- �s erk�lcsvil�g egyar�nt tartoz�ka; ebbõl gazdagodik �s ezt gazdag�thatja az egyes ember eg�sz biol�giai �lete sor�n, ha �let�t, �rzelmeit �s cselekedeteit a szeretet, az emberi szolidarit�s �s a vil�g Ura, Isten ir�nti szeretet ir�ny�tja �s t�lti el. A hal�l lez�rja a bioszf�r�ban megval�sult �letet, de a tudat, a l�lek, a gondolat transzcendens szf�r�j�ban a m�r egyszer l�tezett emberi �let �r�kre megmarad �s att�l f�ggõen, hogy bet�lt�tte-e a szeretet t�rv�ny�t �s hordozta-e az Istenhez tart� emberi fejlõd�st vagy pedig szembeszeg�l vele, lehet ez az �r�kl�t �dv�s vagy k�rhozatos, jelentheti a mennyor�sz�got vagy a poklot.

Befejezõ komment�r 2. - Isten orsz�ga

Az evang�liumban val� elm�lyed�s nem hagyhat k�ts�get abban a tekintetben, hogy J�zus eg�sz munk�lkod�sa, k�vetkez�sk�ppen igehir�det�se �s keresztv�llal�sa is ahhoz a fogalomhoz kapcsol�dott; amit M�rk �s Luk�cs Isten orsz�g�nak, M�t� Mennyek orsz�g�nak, J�nos pedig �r�k�letnek vagy egyszerûen csak �letnek nevez. A megnevez�s�beni elt�r�sek nem �rintik a tartalom azonoss�g�t. A zsid�kereszt�nyek�hez fordul� M�t� Isten nev�nek kimond�s�t, sz�jra v�tel�t akarta �gy elker�lni, J�nos pedig �gy �t�lte meg, hogy az õ hell�nkereszt�ny olvas�i sz�m�ra ez a jobban �rthetõ l�nyeg. A bibliamagyar�zatok �ltal�ban �gy v�lik, hogy ha haszn�lta is J�zus mindegyik kifejez�st (sõt olykor az Atya orsz�g�t vagy egyszerûen csak az orsz�got) legink�bb a szinoptikus szerzõk sz�haszn�lata, ezen bel�l a M�rkn�l �ltal�nos Isten orsz�ga �ll�hatott hozz� a legk�zelebb. Ehhez m�g azt is hozz� lehet fûzni, hogy az orsz�ggal val� ford�t�s az eredeti g�r�g kifejez�shez jobban igazodva ink�bb "kir�lys�g, uralom", vagyis Isten kir�lys�ga, uralma lehetne.

M�rkn�l



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Biblia �s bibliai tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 2.09 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::