Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 28, 2006 07:21 CDT

Online kis hittan

Szerz�: . 6907 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Egy az Isten

hittani áttekint�       

            Tartalom:
Unitarizmus
Gyülekezet
Templom, gyülekezeti terem
Istentisztelet és szertartások
Szertartásaink alapelvei
Az unitárius istentisztelet és a szertartások célja

Istentiszteleti és szertartási tárgyak
Egyházi éneklés
Ima, imádkozás
Prédikáció - egyházi beszéd
Istentisztelet
Lelkész, lelkészi hivatal
Keblitanács vagy prezsbitérium
Szertartások

- Keresztelés
- Konfirmáció
- Úrvacsora
- Házasság megáldás
- Temetés
Ünnepek:
- Karácsony 
- Húsvét
- Pünkösd
- �szihálaadás
- A tordai országgy�lés emléke
- Anyák napja
- Halottak napja
- Dávid Ferenc emlékünnepély
- Minden vasárnap és alkalmi istentiszteletek
Más egyházi tevékenységek

 

 Palást készítés!

Unitarizmus

Unitárius egyházunk a kereszténységben fundálódott s különösen Jézus tanításaiban, melyek az Újszövetségben olvashatók és tanulmányozhatók.

Az 1517-ben megindult reformáció legvégs� hajtása és betet�zése: az Unitárius Egyház keletkezése 1568-ban, Dávid Ferenc és munkatársai küzdelmének eredményeképpen. Az Unitárius Egyház Erdélyben alakult meg, Kolozsvár központtal.

Az általános hitelvi álláspont a következ� pontokba foglalható össze: az Isten egysége és oszthatatlansága, az ember Jézus, mint követend� példa, a szentlélek mint Istennek jóra vezérl� ereje. Erkölcsi vonatkozásban a b�nbánatra és a megtérésre váló intés, az akarat szabadságának és az erkölcsi szabadságnak hirdetése, a vallás bens�ségének a küls� megnyilatkozási formákkal, ceremóniákkal stb. szemben való kiemelése. Általában a hitigazságok tiszta, ésszer�, átlátszó voltának hangsúlyozása, kevés teológia, a vallás és a tudomány olykor egymást támogató voltának emlegetése, ... máskor a kett� szembeállítása a vallás el�nyére.

Hitelvünk, hogy az ember, mint egyén, egyéniség, a fejl�dés által személyiséggé kell, hogy nemesüljön. A világegyetemben hite, vallása és tudománya csak az embernek van. Az élet különböz� tényez�k révén jut kifejezésre. Minden élettényez� energiával rendelkezik. Az állat és embervilágban jelentkeznek az egyedek, egyének, egyéniségek és személyiségek. Az ember lelkes test. Vezérl� elve a szellem (lélek) s érvényesít� szerve a test. Mint egyén születik meg s egyéniséggé izmosodhatok és személyiséggé nemesülhet.

Az unitárius gondolkodást jellemzi az ember jóra való képességének és nagyráhivatottságának állandó hangsúlyozása, a felvilágosodás nagy értékébe vetett hite. Hisz a fejl�dés és a haladás szükségességében, fokozatos megvalósulásában, az emberi lélek tökéletesedésének, ezáltal Istenhez való közeledésének szinte korlátlan lehet�ségében. Hivatkozik arra, hogy a tudománnyal ellentétbe nem jöhet, mert nem hiszen el semmi olyant, ami az ész törvényeivel ellenkezik. Lelkesedik a humanizmusért, de tartózkodó a modern társadalmi áramlatokkal szemben. A régi értelm� teológiai tudomány helyett a lelkiismeret bels� tekintélyét hangsúlyozza. Az egyházat minden nézetei ápolásában és terjedésében szükséges szervezetnek tekinti.

Az unitarizmusnak az a f� jellemvonása, hogy nincs megkötve, hogy szabad teret enged az egyéni gondolkodásnak, nem állit korlátokat s így egy általános keret éppen elegend� arra, hogy megmutassa az utat, melyen haladnia kell. Nem ajánlatos merev formák közé elzárkózni, mert a haladás úgyis mindent kivethet sarkából, s mert az unitarizmus nem egyéb, mint a folytonos és az örökös felvilágosodás, igazságkeresés módszere.

Az unitárius keresztény vallásos világnézet els�sorban vallás, melynek hivatása az, hogy minden tekintetben megnyugtassa és betöltse a lelkek világát.

Az unitárius vallásnak történelmileg és ténylegesen az evangélium az alapja. Hitének igazságai Jézus tanításában gyökereznek. Lelki megnyugvását, vallásos kielégülését Jézus eszméiben találja meg.

A hittan nem feltétlen tesz valakit hiv�vé, de el�segíti ezt. Éppen ezért a hittannak, amely els�sorban elmélet, ennek ellenére is állandó kontaktusban kell lennie az élettel, az él� hittel. Mikor egy él� és dolgozó keresztény vallásos közösségének hittanáról van szó, akkor ennek nem lehet célja, hogy valamikor megállapított hitcikkeket közöljön s ezek mellett vagy ellen állást foglaljon. Az unitárius hittan feladata az, hogy az evangéliumi keresztény hit igazságait s az e körül kialakult keresztény vallás lényegének megértéséhez szükséges alapvet� fogalmakat hozza egészen közel a mi mai felfogásunkhoz, az él� mindennap újra meg újra szület� hithez.

Minthogy a mi él� hittudatunk át meg át van sz�ve a keresztény világ hittudatában általában él� bibliai vallásos és erkölcsi anyaggal, Jézusnak az evangéliumban közölt tanításaival, ezért az egyedül helyes eljárás az, ha a mi ma él� hitfelfogásunkat a keresztény gondolkodás �si, alapvet� bibliai igazságain keresztül, ezek segítségével próbáljuk megérteni és öntudatosítani.

Bizonyára senkit sem tesz hiv� unitáriussá a biblia kijelentésér�l s általában a kijelentésr�l való felfogás, s mégis abban, hogy valaki öntudatos unitárius legyen, benne foglaltatik az is, hogy mi az ö felfogása a kijelentésr�l. Az elmélet és a gyakorlat között nincs is, nem is szabad mélyreható és áthidalhatatlan szakadéknak lennie. A hittan tehát nem lehet elavult fogalmak gy�jteménye, hanem mindennapi hitünk tartalmának kézenfekv� explikációja.  (Forrás: Varga Béla Hittani munkái)

 


Gyülekezet

    Az unitárius egyházon azoknak a híveknek lelki közösségét értjük, akik Jézus tanításainak és példájának követésével Istenországa építésén munkálkodnak.     Lásd: Effézus 1,19-22

    Az unitárius egyház testet ölt azokban a gyülekezetekben és egyházközségekben, melyekben Jézus tanításait hirdetik és példája követésére törekednek.

    Az unitárius egyház feje Jézus, akinek egyenl� munkatársai mindazok, kik a gyülekezetekben és egyházközségekben az � tanításait hirdetik.

    Jézus az unitárius egyházat tanításai által vezeti. Tanításai hirdetésére vannak rendelve a lelkészek, �ket hallgatni, a Szentírást megismerni s annak tanításai szerint élni a híveknek is kötelessége.

    A gyülekezetet tehát azoknak a híveknek a közössége alkotja, akik személyesen, saját felel�sségük tudatában benne élnek a gyülekezetben. Vagyis részt vesznek az istentiszteleti alkalmakon (vasárnapi, ünnepi, alkalmi  istentiszteletek), igénybe veszik az egyházi szertartásokat (keresztelés, konfirmáció, úrvacsora osztás és temetés), és nem utolsó sorban anyagilag is hozzájárulnak az egyházi alkalmazottak és épületek fenntartásán.  Természetesen az anyagi javakért az egyház  szellemi  és lelki táplálékkal építi, gazdagítja a hívek lelki világát. 

   Közösségi lények vagyunk, ezért mindannyian igényeljük a közösséget. Az unitárius gyülekezet egy ilyen közösség, amelyben egymást támogatjuk, egyéni tehetségünket megmutathatjuk és vele gazdagíthatunk másokat is. A közösségben er�sítjük egymást hitben és lélekben.

 


Templom, gyülekezeti terem  

Otthont képvisel a mi templomunk minden szabadon gondolkodó vallásos lélek számára, ki lelkében, szívében vallja a mi egyszer�, liberális hitünket és csak �si magyar típusáról tesz tanúbizonyságot egyházunk akkor mid�n templomunk nyitva áll minden felekezet, minden nemzet fiai számára.  (Perczelné Kozma Flóra)

Noha vallásunk egyik f� tanítása, hogy Isten nem kézzel csinált templomban lakik (ApCsel 17: 24), hanem lélekben és igazságban imádandó (János 4: 24). Mégis az istentisztelet és a szertartások sajátos helyének a templomot tekintjük. Templomaink fehér falaikkal, széles ablakaikkal általában kifejezik vallásunk lényeges jellemvonását: a világosságot. Építészeti stílusukat illet�en igen tarka kép áll el�ttünk. Az �sszékely fatornyos stílustól a gótikán át, a legmodernebb szabad stílusig mindenfajta templomunk van. Hajó, kar és tornác között különbséget nem teszünk.
Templomaink f�bb részei:
- a torony a harangokkal, hogy hívja az embereket a templomba...
- a szószék (legtöbb helyen a koronának nevezett dísszel), ahonnan a lelkész hirdeti az igét...
- úrasztala, melyek legtöbb esetben virág van, és az ünnepek alkalmával a kenyér és a bor...
- férfi és n�i ül�padok, van ahol külön padok vannak a prezsbitereknek, vendégeknek...
- valamint a karzat az orgonával, ahol a gyerekek, fiatalok ülnek, és az énekvezér az orgona mell�l vezeti az éneklést...
A berendezés alapelvéül az a protestáns gondolat szolgál, mely szerint az istentisztelet középpontjában a tanító szónoklat áll. Ezért templomaink központját a szószék és az úrasztala képezik.

M�emlék templomok: http://www.unitarius.hu/400ev/templomok.htm

Unitárius templomaink:  http://unitarius.uw.hu/templomok.index.html

A szeretetvendégségek, egyletek m�ködésének helye, és a gy�lések megtartása a gyülekezeti teremben történik. Ez a gyülekezeti terem lehet a lelkészi lakással egybeépített, vagy éppen erre a célra egy külön építmény.

 


Istentisztelet és szertartások

    Istentiszteletünk és szertársaink célját Jézus példájára két széls�ség között jelöljük ki: az egyik a szertartási formalizmus, mely a ceremóniáknak nagy szerepet biztosít, s�t az egész vallásos életet a szertartások (szentségek) gyakorlásában jelöli meg; a másik a túlzott racionalizmus, mely a legjelentékenyebb szertartásoknak sem tulajdonít fontosságot. A két széls�ség között állva azt valljuk, hogy a szertartás szükséges, de nem egyedüli és kizárólagos eszköze az üdvösségnek. A szertartások nem arra valók, hogy gépiesen közvetítsék az isteni kegyelmet és az ezzel összekötött üdvösséget, amint liturgiái szaknyelven mondjuk: nem opus operatum jelleg�ek. A szertartások nem csatornák, amelyeken át gépiesen közvetít�dik Isten kegyelmi ereje, hanem amint káténk mondja: kötelességeinkre figyelmeztet� eszközök, hogy általuk Jézus példája követésére és a jó cselekedetek gyakorlására buzduljunk. Mi unitáriusok az ún. értékkereszténység álláspontján vagyunk.

       Az ember szellemi és jellemi megváltoztatását tartjuk szem el�tt. Jézus is ezt akarta. Ezért élt, tanított, lángolt és ezért halt meg a keresztfán, hogy ható példát állítson el�nkbe, miképpen kell állati természetünket leküzdeni és emberi természetünk nagyszer� eszményeit megvalósítani, más szóval nemesíteni, emberré válni. A szertartások nem készen hozzák ezt a nemesedést, hanem csak segítenek ennek elérésében. A szertartás ennélfogva nem lehet cél, csupán eszköz, út a cél felé. Az eszközt pedig soha nem szabad a céllal felcserélni. Els�dleges és dönt� feladat az embereknek a tanítvánnyá nevelése és csak e feladat teljesítése után, mint ennek küls� kifejezése következhetik a szertartás. Els� tehát a nevelés, s az után jöhet a szertartás, mely ábrázol egy szellem-erkölcsi folyamatot, de nem helyettesíti. Innen következik, hogy a szertartás önmagában senkit sem üdvözít; az az embernek magának tudata, valláserkölcsi átalakítására irányuló er�feszítése, tevékenysége nélkül semmit sem ér. A szertartás tehát nevel� eszköz út Jézuson keresztül a tökéletesség felé, Isten felé, az � országa felé. Célja kifejezni, ápolni, fokozni, teremteni, építeni az emberben a tanítványt, a jézusi embert. Hatni az értelemre, a szívre és az akaratra egyaránt; munkálni a keresztény személyiség kialakulását az emberben. Emlékeztetni Jézusra, figyelmeztetni az evangéliumban lefektetett kötelességeinkre, buzdítani Tanítómesterünk követésére. Az istentiszteletnek és a szertartásoknak ezek szerint nem tulajdonítunk csodatev� er�t, sem azt nem valljuk, hogy azok által Isten akaratát megváltoztathatjuk. Ellenkez�leg,  amint Ferencz József tanította: "A szertartás az Isten akaratja iránti keresztény önmegtagadás jellegével bír."

 


Szertartásaink alapelvei

a) Minden szertartási cselekménynek két oldala van : egy isteni és egy emberi. Az unitárius hitfelfogás itt is mint mindenben azt jelenti, hogy nem áldozom fel egyik oldalt sem a másiknak A szertartás emberi cselekmény isteni célkit�zéssel.

b) A liturgiai cselekményeinket nem tekintjük véglegesen lezárt formáknak. Noha a jelenben fennálló gyakorlathoz egységesen ragaszkodunk, mégis különös gondot fordítunk arra, hogy a folytonos fejl�dés lehet�sége biztosítva legyen.

c) Fontos alapelvünk az egyéni és közösségi szempontok figyelembe vétele. Az unitárizmus itt is lényege szerint jár el, mid�n e két keret egybeolvasztásán fáradozik, a két szempont összhangos érvényesítését követeli.

d) Az unitárius szertartásnak összhangban kell állania a kultúra követelményeivel. Soha nem gyakoroltunk és nem is fogunk gyakorolni olyan szertartási cselekményeket, amelyek az adott kor kultúrájával és valláserkölcsi meggy�z�désével ellenkeznek.

e) Szertartásainkban, anélkül, hogy egységük megbomlanék, érvényesülnek a történelmi, hagyományos és népi tartalmak, regionális néprajzi jellegek.

f) Haladó tartalmuknál és mélységesen humanista jelleg�knél fogva szertartásaink nem ütköznek össze az állami törvényekkel.

g) Szertartásainkban az ellentéteket egy magasabb egységbe hozó törekvés is kifejezésre jut abban, mid�n vigyázunk arra, hogy a szertartási cselekményekben az egyetemes papság elve, valamint a papi kizárólagosság elve között a helyes középút létrejöjjön. Ezen alapelvek után vizsgáljuk meg röviden az istentisztelet és a szer- tartások f�bb dologi feltételeit és alkotó elemeit.

 


Az unitárius istentisztelet és a szertartások célja:

- kötelességeinkre figyelmeztet� eszközök, hogy általuk Jézus példája követésére és a jó cselekedetek gyakorlására buzduljunk.

- A szertartások nevel� eszközök, út Jézuson keresztül a tökéletesség felé, Isten felé, az � országa felé.

- Célja kifejezni, ápolni, fokozni, teremteni, építeni az emberben a tanítványt, a jézusi embert. Hatni az értelemre, a szívre és az akaratra egyaránt.

- Emlékeztetnek Jézusra, figyelmeztetnek az evangéliumokban lefektetett kötelességeinkre, buzdítanak tanítómesterünk követésére.

- Az istentiszteleteknek és a szertartásoknak nem tulajdonítunk csodatev� er�t, azt sem valljuk, hogy azok által Isten akaratát megváltoztathatjuk. Ellenkez�leg "a szertartás az Isten akarata iránti keresztény önmegtagadás jellegével bír."

 


Istentiszteleti és szertartási tárgyak

Istentiszteleti és szertartási tárgyaink a következ�k: Biblia, imakönyv, énekeskönyv, orgona, úrvacsorai edények, keresztel� pohár, harang, palást és gyászlobogó.

Szertartásainkban három szimbólumunk van: a kenyér és a bor az úrvacsoránál és a tiszta víz a keresztelésnél. El�bbiek Jézus megtöretett testét és kiontott vérét, utóbbi a lélek tisztaságát és ártatlanságát jelképezik.

Az istentisztelet és szertartások végzésekor kétféle testtartás szerepel: állás (ima és alapige felolvasás közben), és ülés (prédikáció hallgatás közben).

 

 

 


Egyházi éneklés

     Az éneklés az istentiszteletnek az a mozzanata, mely által a hívek cselekv�leg bekapcsolódnak az istentiszteletbe. Az éneklés el�segítését szolgálják énekeskönyveink, amelyek néhol a templom padjaira is kitéve várják az énekelni szeret� híveket. Énekeskönyvünk története hitelveink kialakulásának történetével párhuzamos.

     Uzoni Fosztó szerint az els� énekeskönyv az 1566 körül szerkesztett német nyelv� zsoltároskönyv, amelyet a szász unitáriusok 1716-ig használtak. A második énekeskönyvünk a Dávid Ferenc és munkatársai által szerzett "Isteni dicséretek" cím�, mely több kiadást ért meg s minden alkalommal b�vült, módosult. Az utolsó kiadása "Isteni dicséretek, imádságos és vigasztaló énekek" címen 17-77-ben jelent meg. Az 1582 táján Bogáti Fazekas Miklós által készített zsoltárfordítás, melyet az unitáriusok hosszú id�n át használtak, csak kéziratban maradt fenn. Hasonlóképpen kéziratos formában használták és maradt fenn a Tordai János által készített zsoltárfordítás is. 1837-ben jelent meg "Istent dics�ít� magasztalások és esedezések" címen egyházunk új énekes könyve. Az énekeskönyvet A. Székely Sándor szerkesztette a régi énekeskönyv alapján. Az énekeskönyv hat kiadást ért el s 1924-ig volt használatban.

      1924-ben jelent meg az egyháznak harmadik új énekeskönyve, melyet Pálfi Márton tanár állított össze. Ez a jelenleg használatban lev� énekeskönyvünk els� kiadása, napjainkig nyolc kiadást ért meg; az utolsó 1957-b�l való. (önálló énekgy�jteményt képezett a halotti énekeskönyv, melynek az els� ismert kiadása 1660-ban, a hetedik és utolsó 1856-ban jelent meg. A halotti énekeskönyvet 1924-ben beolvasztották az új egyházi énekeskönyvbe. A jelenleg használatban lev� egyházi énekeskönyvünk 320 éneket tartalmaz. Az énekek a következ� szempontok szerint csoportosulnak: kezd�, köz, vasárnapi, hétköznapi, töredelmes, ünnepi, úrvacsorai, zsoltárok, alkalmi, vigasztaló, záró és temetési énekek, valamint az új énekek. Egyházi énekeink kívánnivalót hagynak maguk után s egy újabb kiadásban gondoskodnunk kell arról, hogy énekeink szövege minden tekintetben összhangban álljon hitelveinkkel és az imádkozó lélek igényeivel.

Válogatás egyházi énekeskönyvünkb�l  http://www.unitarius.hu/songs/songs.htm

            256. sz. énekünk

1.
Ember tervez, oda lesz. Kezd el újra, kezd.
Embernek a sorsa ez. Kezd el újra, kezd.
Rosszul fogtad, elveszett. Mással is már megesett.
Él az Úr fejed felett. kezd el újra, kezd!

2.
Azt ne mond: Miért kezdeném? Kezd el újra, kezd.
Nincs már abban, nincs remény. Kezd el újra, kezd.
Ember, ember, ébredezz, Kishit�n ne csüggedezz,
Fent az Úr, nem érted ezt? Kezd el újra, kezd!

 


Ima, imádkozás      válogatások

       Az ima Istennel való személyes kapcsolatunk élményeinek emberi szavakban való kifejezése. Az unitárius embernek olyan imára van szüksége, mely az � sajátos hitélményét fejezi ki. Minthogy ez az élmény egyéni, az imádságnak is többé-kevésbe egyéninek, azaz szabadnak kell lennie. Mi unitáriusok a szabad, kötetlen imádkozásnak vagyunk a hívei. A klasszikus ima formákhoz sem ragaszkodunk mereven. Imáink szerkezeti menete hitélmény lélektani kifejezésének az útját igyekszik követni. Úgy imádkozunk, ahogyan a lélek adja nekünk imádkozni.       Imáinkban a gyülekezet lelki állapotát, szükségérzetét, lelkiismereti, Isten utáni vágyakozását igyekszünk kifejezni. Vallomásainkban nem annyira a b�nt, az elesettséget, mint inkább a megjavulás, felemelkedés lehet�ségét hangoztatjuk. Imáink hangulata pozitív, épít� és optimista hangulat. Nem szeretjük imáinkban Istent túlságosan eltávolítani magunktól, ellenkez�leg Isten és ember hasonlényeg�ségét, az Istenhez hasonlókká való válásunk lehet�ségét szeretjük hangsúlyozni. Istenhez nem úgy fordulunk, mint abszolút szuverén úrhoz a rab, hanem mint szeret� jó atyához a bízó lelki gyermek. Tartózkodunk attól, hogy a természeti és társadalmi törvényekkel ellenkez� dolgokat kérjünk Istent�l. Kéréseink tárgya nem a vágy, vagy szükségérzet konkrét tárgya, hanem olyan személyes képességek, melyekkel óhajunk tárgyát elérhetjük, megvalósíthatjuk. Így pl. nem kenyeret kérünk, hanem er�t és képességet ahhoz, hogy a kenyérért dolgozhassunk. Imádkozunk egymásért, családunkért, egyházunkért, hazánkért és a világ békéjéért. Egyéni imádkozásunkban segítséget nyújtanak az imakönyvek is.

 


Prédikáció  - egyházi beszéd:   1. VUK és UNITPAP  gy�jtemény,    2.  Keresztény gy�jtemény

          Istentiszteletünk legf�bb cselekménye az egyházi beszéd vagy prédikáció. Az unitárius prédikáció nem puszta igehirdetés, vagyis nem az "öntevékeny", az ember cselekv� magatartása nélkül is ható ige gépies közvetítése; nem propaganda vagy reklámtevékenység az egyház és szertartásai mellett; nem közismereteket terjeszt� el�adás; nem szórakoztató vagy esztétikai élményt nyújtó rnegnyilatkozás; nem a moralizálás eszköze; nem teológiai álláspontok szócsöve; nem vallási polémiák módszere; nem is írásmagyarázat csupán. Az unitárius egyházi beszéd nevel�, keresztény jellemet formáló, jézusi személyiséget épít� tevékenység. Eszköze a nyelv, módszere a közlés, célja az értelem felvilágosítása, a hit és lelkiismeret felébresztése, a cselekv� akarat megindítása a legf�bb jó irányába: Istenországa irányába. Egyházi beszédeink bibliai textusból indulnak ki, de felölelik az egyetemes isteni kinyilatkoztatás egyéb területeit is.

        Prédikáció-irodalmunk rendkívül gazdag. Dávid Ferenct�l napjainkig, négy évszázadon át hazánk különböz� könyvtáraiban az unitárius prédikációk ezrei gy�ltek össze. Ezek a prédikációk h� tükrei a különböz� korok hitelvi és szertartási életének. Prédikáció irodalmunkban több korszakot különböztetünk meg, melyek az unitárius szellem kifejl�désének is a korszakai. Így pl. Dávid Ferenc kora; Enyedi György, Árkosi Benedek és Kereszturi Sámuel hiter�sít�, hitvitázó korszaka; Szentábrahámi Mihály, Fehérvári Sámuel, Geiza József és Kozma Mihály ún. skolasztikus teologizáló korszaka. Majd következik egyháztörténelmünk legnagyobb és legdics�bb karszaka: a felvilágosodás, melynek képvisel�i az új unitárius szellem megformálói voltak: mint Körmöczi János, Kozma Gergely, Márkos György, Szász Mózes, Molnos Dávid, Kiss Mihály, Szilveszter György, F�zi János és mások. A felvilágosodás a 18. század közepén túlzott racionalizmusba merevedett bele, melyb�l Kriza János ún. "szívteológiája" emelte ki. Ennek a korszaknak a képvisel�i Kriza Jánoson kívül még Gyöngyösi István, Albert János, Rédiger Géza, Péterfi Sándor, Marosi Gergely stb. Krizáék körét a század problémáival való foglalkozás és a szabadelvüseg jellemez. Ide tartoznak: Ferencz József, Koronka Antal, Simén Domokos, Csegezi László, Raffai Domokos és mások. A két prédikációi iskola szintézise Péterfi Dénes köre volt, melynek jellemz� vonása a formai tökéletességre való törekvés. Nevezetes képvisel�i voltak: Péterfi Dénes, Derzsi Károly, Gál Miklós, Ürmösi Kálmán, Mózes András, Németh István és mások. A 20. század több irányban indul el. Központi problémája a közéleti kereszténység és az értékkereszténység. Nagy szolgálatot tettek a prédikáció-irodalomnak a Keresztény Magvet� és Unitárius Szószék c. folyóirataink.

 


Istentisztelet

                                       Az istentisztelet, amelyre vonatkozólag a szertartások célkit�zésével és alapelveivel kapcsolatosan vázolt megállapítások mindenben vonatkoznak, négy évszázad alatt szerkezetében alig változott.
Alapelemei: ének, ima, bibliaolvasás, és prédikáció.
Mozzanatainak sorrendje megfelel a logika és a valláslélektan törvényeinek:
1. kezd�ének (állva),
2. ül� vagy ún. derekas ének,
3. ima,
4. úri ima - Miatyánk,
5. közének,
6. textusolvasás,
7. prédikáció, egyházi beszéd,
8. csendes ima,
9. záró ima, és a hirdetések
10. áldás, 
11. záróének.



     -palást-

 


Lelkész, lelkészi hivatal:    (lásd továbbá az alaptörvényt)
A lelkész az egyházközség lelki és szellemi vezet�je.
A lelkész hivatalos teend�i:
a)                  Istentiszteletek tartása minden vasár- és ünnepnapokon, ezen kívül hétköznapokon szükség szerint, hitoktatás, a konfirmálás, az úrvacsora kiszolgáltatása, a keresztelés, a házasság megáldása, a temetés és egyéb lelkészi szertartások elvégzése.
b)                 A lelkipásztori gondozás körébe az egyháztagok különösen a betegek látogatása, és az áttértek fokozott lelki gondozása.
c)                 Az egyházközség vezetése tekintetében az egyházi törvény által megállapított teend�k végzése, az egyházi fegyelem megtartása és megtartatása, az egyházközség szellemi és erkölcsi ügyeire való felügyelet, valamint anyakönyvek és nyilvántartások vezetése.

A lelkész a vasárnapi istentisztelet és egyéb szolgálatok végzése mellett, a hívekkel való kapcsolattartás végett, a látogatásokon kívül a lelkészi hivatalban is fogadja a beszélgetést igényl� híveket. Ennek helye a lelkészi hivatal, amelyik legtöbb helyen a lelkészi lakásban vagy a gyülekezeti teremben van, egy erre a célra kialakított szobában, ahol a lelkész az egyházközség iratait is �rzi és azokat rendben tartja. A lelkészi hivatalnak a fogadás érdekében nyitvatartási órái vannak, a helyi szokás szerint. Itt fogadja a beszélgetést igényl� híveket, elbeszélget a házasulandókkal és a temetést bejelent�kkel.

  papi sapka 

 

 

 


Keblitanács vagy prezsbitérium:    (lásd az alaptörvényt)

A keblitanács (prezsbitérium) az egyházközség els�fokú irányítója, felügyel� és végrehajtó hatósága. 
A keblitanács elnöke egyházi részr�l a lelkész, világi részr�l a gondnok.
A keblitanács teend�i:
a.                  Ellen�rzi a korábbi határozatainak végrehajtását és végrehajtja a közgy�lés és a fels�bb egyházi hatóságok határozatait.
b.                 �rködik az egyházközség vallási és erkölcsi élete felett.
c.                  �rködik afelett, hogy az istentisztelet, a keresztelés, a konfirmáció, az úrvacsoraosztás, a házasság megáldása, a temetés és az egyházi ünnepek alkalmával az egyházközség tagjai az egyházi törvények szerint vegyenek részt, illetve részesüljenek a lelki javakban.
d.                 �rködik afelett, hogy a templom csak egyházi célokat szolgáljon.
e.                  Gondoskodik a bibliaórák, a gyülekezeti összejövetelek rendjér�l, valamint egyházi énekeskönyvek, ismeretterjeszt� valláserkölcsi tartalmú könyvek, füzetek terjesztése útján a hitélet élénkítésér�l.
f.                   Gondoskodik a hozzá forduló rászorult szegényekr�l, árvákról, betegekr�l a keresztényi könyörület szellemében.
g.                  Kiadja a lelkész és az énekvezér díjlevelét. (egyházközségi javadalmazásának megállapítását)
h.                  Felügyel az egyházközség vagyonára, annak épségben tartására, jövedelmez�ségére, gyarapítására, az egyházi épületek karbantartására, a szükséges biztosítások megkötésére. Nyilvántartja az egyházközség mindenkori vagyoni helyzetét és a közgy�lésen az indokolt el�terjesztéseket megteszi.
i.                    Évenként véleményezéssel a közgy�lés elé terjeszti a megel�z� év gondnoki illetve pénztárosi zárszámadást, valamint a következ� évre el�készített költségvetést.
j.                    Ingatlan tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, valamint új épület építése, vagy réginek nagyobb mérv� átalakítása alkalmával az egyházi f�hatóság és az illetékes polgári hatóság engedélyét beszerzi.
k.                  Az alapítólevelek, illetve adománylevelek eredeti példányait meg�rzés végett felterjeszti az Egyházi Képvisel� Tanácshoz, az egyházközségnél hiteles másolat marad.
l.                    Gondoskodik a vizsgálószék tagjainak elszállásolásáról és ellátásáról.
m.               A lelkész javaslatára világi hitoktató alkalmazásáról dönt.
n.                  Szerz�déssel felfogadja a harangozót vagy templomgondozót, s felügyel, hogy híven és lelkiismeretesen végezzék munkájukat.
o.                 Évente összeállítja a közgy�lés tagjainak névsorát.
p.                 Megállapítja az egyházközségi hozzájárulás javasolt mértékét.

            A keblitanácsosok vagyonilag felel�sek mindazokért a károkért, melyek a keblitanács tevékenysége nyomán származnak. A kártérítés kötelezettsége azonban nem terheli azokat, akik a határozatot a keblitanácsi ülésben ellenezték, és ezt jegyz�könyvbe vétették.

           Az egyházközséget az egyházi és a polgári hatóságok el�tt a keblitanács elnökei együtt, vagy külön-külön képviselik; az egyházközséget szükség esetén a keblitanács által ezzel megbízott keblitanácsos is képviselheti.

     A keblitanács üléseir�l jegyz�könyvet vezetnek.

 


Szertartások

- Keresztelés

A keresztelés káténk megállapítása szerint az a vallásos szertartás, amellyel az embert a keresztény egyház tagjai közé felvesszük. A keresztelés tehát egyszer�en és világosan: felvételi, beiktatási szertartás. Célja: megköszönni Istennek a gyermekáldást, kifejezni ünnepélyes formában a szül�k örömét és boldogságát; figyelmeztetni a szül�ket, keresztszül�ket és a gyülekezetet azokra a kötelességekre, melyek teljesítése által a gyermek ténylegesen kereszténnyé, azaz Jézus tanítványává válik; felébreszteni a felel�sség tudatát bennük és elkötelezni �ket arra, hogy a megkeresztelend� gyermek kereszténnyé nevelése érdekében, valóban mindent meg fognak tenni. A gyermeket kereszténnyé nem a szertartás ténye teszi, hanem az a nevel� tevékenység, mely a keresztelés alkalmával kezdetét veszi, s amelynek vállalására a gyermek hozzátartozóit ünnepélyesen elkötelezzük. A keresztelésnek lehet�leg a templomban kell történnie a következ� gyakorlatban lev� szertartási sorrend szerint: ének, fohász, textus, ágenda, ima, úri ima, a keresztelés cselekménye és áldás.

Az a vallásos szertartás, mely által a keresztény egyház tagjává válik a megkeresztelt gyermek. Életéért Istennek adunk hálát, és a szül�ket, a keresztszül�ket a gyermek unitárius szellemben való nevelésére ösztönözzük. A megkeresztelt gyermek növekedésére, gyarapodására Isten áldását kérjük. Felfogásunk, hogy nem maga a keresztelés ténye tesz valakit kereszténnyé, hanem az a folyamat, amely a kereszteléssel elkezd�dik. A keresztelés kisgyermek korban történik. A keresztelés alkalmával használt víz a tisztaság, az élet jelképe.

Kereszteléssel kapcsolatos szempontok

    1. Keresztelés helye a templom. Csak indokolt esetben végezhet� máshol is, mint pl. lelkészi irodában, családi otthonban, kórházban.

    2. A keresztelés id�pontja: a templomban, közvetlenül az istentisztelet után, a záró ének el�tt; templomon kívül a nap bármely szakában. Ha a keresztelés ünnepen történik, úgy a szertartást az úrvacsora kiosztása után végezzük el.

    3. Egyházi gyakorlatunk szerint kisgyermeket keresztelünk meg, de rendkívüli esetben feln�ttet is.

    4. A szertartás befejezése után a lelkész ne csókolja meg a keresztelt kisgyermeket; kezet fog a szül�kkel és keresztszül�kkel és a gyülekezet nevében jókívánságait fejezi ki.

    5. Kívánatos, hogy a keresztszül�kkel együtt a szülök is álljanak ki a szertartás végzésekor az úrasztalához.

    6. A keresztel� poharat a harangozó vagy egyházfi viszi be a templomba vízzel töltve és hozza ki a szertartás után. A megmaradt vizet a lelkész önti ki a pohárból, lehet�leg virágra.

    7. A lelkész a követez� vasárnap kihirdeti a szertartást.

 

 

- Konfirmáció      Unitárius Káté

A 14. életévét betöltött fiatal bizonyságtevését jelenti unitárius hit- és életfelfogásáról, mely a gyülekezet nyilvánossága el�tt ünnepélyes küls�ségek között történik. Három lényeges mozzanata van: bizonyságtétel, ünnepélyes fogadalomtétel, és az els� úrvacsora vétele.

Amint neve is mutatja ez a szertartás a hitben való meger�södés szertartása, a gyermek ünnepélyes átlépése az ifjúkorba, s ezzel kapcsolatban keresztény elveinek öntudatossá válása.
Szertartási sorrendje: istentisztelet, ima, ének, kikérdezés, fogadalomtétel, úrvacsora, egyháztaggá fogadás, megáldás és záróének. Általánosan elfogadott a pünkösd el�tti vasárnapon történ� konfirmáció, hogy a rákövetkez� els� nagy ünnepen a gyülekezet közösségében is tudjanak úrvacsorát venni.

A konfirmáció menete:

   1. A konfirmáció növendékek istentisztelet el�tt a helyi szokás szerint gyülekeznek.

    2.  Bevonulás a templomba a lelkész és gondnok vezetésével. A növendékek öltözete lehet�leg helyi népviselet legyen, ha nem, akkor az alkalomhoz méltó és egyöntet�.

    3. A növendékek leülnek az úrasztala körül elhelyezett székekre vagy az els� padokba. Ha a körülmények megengedik, a szülök és keresztszül�k üljenek a növendékek háta mögötti padokba.

    4. Istentisztelet. (lásd a vasárnapi istentiszteleti rendet).

    5. Hirdetés.  A lelkész bejelenti a konfirmációi szertartást és ennek keretében az úrvacsorát.

    6. Orgonajáték, miközben a lelkész lejön a szószékr�l és az úrasztalához megy.

    7. A növendékek névszerinti bemutatása.

    8. 221.-es konfirmációi ének. A növendékek állva éneklik.

    9. Ima. A növendékek közösen mondják a következ� imát:  "Jó Istenünk, szeret� édes Atyánk! Szívünk tiszta örömével jöttünk ma szent hajlékodba. Nem most vagyunk itt el�ször, de ezzel az érzéssel még nem imádkoztunk, mint most, amikor el�ször leszünk vendégei a Jézus életére és halálára emlékeztet� úrvacsorának.     Köszönjük, hogy megtartottad életünket és er�t adtál jó szüleinknek, hogy felnevelhettek. Köszönjük, ho



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: �n�ll� szakaszok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.58 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::