Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 28, 2006 07:21 CDT

Online kis hittan

Szerz�: . 6371 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak




Egy az Isten

hittani �ttekint�

Tartalom:
Unitarizmus
Gy�lekezet
Templom, gy�lekezeti terem
Istentisztelet �s szertart�sok
Szertart�saink alapelvei
Az unit�rius istentisztelet �s a szertart�sok c�lja

Istentiszteleti �s szertart�si t�rgyak
Egyh�zi �nekl�s
Ima, im�dkoz�s
Pr�dik�ci� - egyh�zi besz�d
Istentisztelet
Lelk�sz, lelk�szi hivatal
Keblitan�cs vagy prezsbit�rium
Szertart�sok
:
- Keresztel�s
- Konfirm�ci�
- �rvacsora
- H�zass�g meg�ld�s
- Temet�s
�nnepek:
- Kar�csony
- H�sv�t
- P�nk�sd
- �szih�laad�s
- A tordai orsz�ggy�l�s eml�ke
- Any�k napja
- Halottak napja
- D�vid Ferenc eml�k�nnep�ly
- Minden vas�rnap �s alkalmi istentiszteletek
M�s egyh�zi tev�kenys�gek


Unitarizmus

Unit�rius egyh�zunk a kereszt�nys�gben fund�l�dott s k�l�n�sen J�zus tan�t�saiban, melyek az �jsz�vets�gben olvashat�k �s tanulm�nyozhat�k.

Az 1517-ben megindult reform�ci� legv�gs� hajt�sa �s betet�z�se: az Unit�rius Egyh�z keletkez�se 1568-ban, D�vid Ferenc �s munkat�rsai k�zdelm�nek eredm�nyek�ppen. Az Unit�rius Egyh�z Erd�lyben alakult meg, Kolozsv�r k�zponttal.

Az �ltal�nos hitelvi �ll�spont a k�vetkez� pontokba foglalhat� �ssze: az Isten egys�ge �s oszthatatlans�ga, az ember J�zus, mint k�vetend� p�lda, a szentl�lek mint Istennek j�ra vez�rl� ereje. Erk�lcsi vonatkoz�sban a b�nb�natra �s a megt�r�sre v�l� int�s, az akarat szabads�g�nak �s az erk�lcsi szabads�gnak hirdet�se, a vall�s bens�s�g�nek a k�ls� megnyilatkoz�si form�kkal, cerem�ni�kkal stb. szemben val� kiemel�se. �ltal�ban a hitigazs�gok tiszta, �sszer�, �tl�tsz� volt�nak hangs�lyoz�sa, kev�s teol�gia, a vall�s �s a tudom�ny olykor egym�st t�mogat� volt�nak emleget�se, ... m�skor a kett� szembe�ll�t�sa a vall�s el�ny�re.

Hitelv�nk, hogy az ember, mint egy�n, egy�nis�g, a fejl�d�s �ltal szem�lyis�gg� kell, hogy nemes�lj�n. A vil�gegyetemben hite, vall�sa �s tudom�nya csak az embernek van. Az �let k�l�nb�z� t�nyez�k r�v�n jut kifejez�sre. Minden �lett�nyez� energi�val rendelkezik. Az �llat �s embervil�gban jelentkeznek az egyedek, egy�nek, egy�nis�gek �s szem�lyis�gek. Az ember lelkes test. Vez�rl� elve a szellem (l�lek) s �rv�nyes�t� szerve a test. Mint egy�n sz�letik meg s egy�nis�gg� izmosodhatok �s szem�lyis�gg� nemes�lhet.

Az unit�rius gondolkod�st jellemzi az ember j�ra val� k�pess�g�nek �s nagyr�hivatotts�g�nak �lland� hangs�lyoz�sa, a felvil�gosod�s nagy �rt�k�be vetett hite. Hisz a fejl�d�s �s a halad�s sz�ks�gess�g�ben, fokozatos megval�sul�s�ban, az emberi l�lek t�k�letesed�s�nek, ez�ltal Istenhez val� k�zeled�s�nek szinte korl�tlan lehet�s�g�ben. Hivatkozik arra, hogy a tudom�nnyal ellent�tbe nem j�het, mert nem hiszen el semmi olyant, ami az �sz t�rv�nyeivel ellenkezik. Lelkesedik a humanizmus�rt, de tart�zkod� a modern t�rsadalmi �ramlatokkal szemben. A r�gi �rtelm� teol�giai tudom�ny helyett a lelkiismeret bels� tekint�ly�t hangs�lyozza. Az egyh�zat minden n�zetei �pol�s�ban �s terjed�s�ben sz�ks�ges szervezetnek tekinti.

Az unitarizmusnak az a f� jellemvon�sa, hogy nincs megk�tve, hogy szabad teret enged az egy�ni gondolkod�snak, nem �llit korl�tokat s �gy egy �ltal�nos keret �ppen elegend� arra, hogy megmutassa az utat, melyen haladnia kell. Nem aj�nlatos merev form�k k�z� elz�rk�zni, mert a halad�s �gyis mindent kivethet sark�b�l, s mert az unitarizmus nem egy�b, mint a folytonos �s az �r�k�s felvil�gosod�s, igazs�gkeres�s m�dszere.

Az unit�rius kereszt�ny vall�sos vil�gn�zet els�sorban vall�s, melynek hivat�sa az, hogy minden tekintetben megnyugtassa �s bet�ltse a lelkek vil�g�t.

Az unit�rius vall�snak t�rt�nelmileg �s t�nylegesen az evang�lium az alapja. Hit�nek igazs�gai J�zus tan�t�s�ban gy�kereznek. Lelki megnyugv�s�t, vall�sos kiel�g�l�s�t J�zus eszm�iben tal�lja meg.

A hittan nem felt�tlen tesz valakit hiv�v�, de el�seg�ti ezt. �ppen ez�rt a hittannak, amely els�sorban elm�let, ennek ellen�re is �lland� kontaktusban kell lennie az �lettel, az �l� hittel. Mikor egy �l� �s dolgoz� kereszt�ny vall�sos k�z�ss�g�nek hittan�r�l van sz�, akkor ennek nem lehet c�lja, hogy valamikor meg�llap�tott hitcikkeket k�z�lj�n s ezek mellett vagy ellen �ll�st foglaljon. Az unit�rius hittan feladata az, hogy az evang�liumi kereszt�ny hit igazs�gait s az e k�r�l kialakult kereszt�ny vall�s l�nyeg�nek meg�rt�s�hez sz�ks�ges alapvet� fogalmakat hozza eg�szen k�zel a mi mai felfog�sunkhoz, az �l� mindennap �jra meg �jra sz�let� hithez.

Minthogy a mi �l� hittudatunk �t meg �t van sz�ve a kereszt�ny vil�g hittudat�ban �ltal�ban �l� bibliai vall�sos �s erk�lcsi anyaggal, J�zusnak az evang�liumban k�z�lt tan�t�saival, ez�rt az egyed�l helyes elj�r�s az, ha a mi ma �l� hitfelfog�sunkat a kereszt�ny gondolkod�s �si, alapvet� bibliai igazs�gain kereszt�l, ezek seg�ts�g�vel pr�b�ljuk meg�rteni �s �ntudatos�tani.

Bizony�ra senkit sem tesz hiv� unit�riuss� a biblia kijelent�s�r�l s �ltal�ban a kijelent�sr�l val� felfog�s, s m�gis abban, hogy valaki �ntudatos unit�rius legyen, benne foglaltatik az is, hogy mi az � felfog�sa a kijelent�sr�l. Az elm�let �s a gyakorlat k�z�tt nincs is, nem is szabad m�lyrehat� �s thidalhatatlan szakad�knak lennie. A hittan teh�t nem lehet elavult fogalmak gy�jtem�nye, hanem mindennapi hit�nk tartalm�nak k�zenfekv� explik�ci�ja. (Forr�s: Varga B�la Hittani munk�i)



Gy�lekezet

Az unit�rius egyh�zon azoknak a h�veknek lelki k�z�ss�g�t �rtj�k, akik J�zus tan�t�sainak �s p�ld�j�nak k�vet�s�vel Istenorsz�ga �p�t�s�n munk�lkodnak. L�sd: Eff�zus 1,19-22

Az unit�rius egyh�z testet �lt azokban a gy�lekezetekben �s egyh�zk�zs�gekben, melyekben J�zus tan�t�sait hirdetik �s p�ld�ja k�vet�s�re t�rekednek.

Az unit�rius egyh�z feje J�zus, akinek egyenl� munkat�rsai mindazok, kik a gy�lekezetekben �s egyh�zk�zs�gekben az � tan�t�sait hirdetik.

J�zus az unit�rius egyh�zat tan�t�sai �ltal vezeti. Tan�t�sai hirdet�s�re vannak rendelve a lelk�szek, �ket hallgatni, a Szent�r�st megismerni s annak tan�t�sai szerint �lni a h�veknek is k�teless�ge.

A gy�lekezetet teh�t azoknak a h�veknek a k�z�ss�ge alkotja, akik szem�lyesen, saj�t felel�ss�g�k tudat�ban benne �lnek a gy�lekezetben. Vagyis r�szt vesznek az istentiszteleti alkalmakon (vas�rnapi, �nnepi, alkalmi istentiszteletek), ig�nybe veszik az egyh�zi szertart�sokat (keresztel�s, konfirm�ci�, �rvacsora oszt�s �s temet�s), �s nem utols� sorban anyagilag is hozz�j�rulnak az egyh�zi alkalmazottak �s �p�letek fenntart�s�n. Term�szetesen az anyagi javak�rt az egyh�z szellemi �s lelki t�pl�l�kkal �p�ti, gazdag�tja a h�vek lelki vil�g�t.

K�z�ss�gi l�nyek vagyunk, ez�rt mindannyian ig�nyelj�k a k�z�ss�get. Az unit�rius gy�lekezet egy ilyen k�z�ss�g, amelyben egym�st t�mogatjuk, egy�ni tehets�g�nket megmutathatjuk �s vele gazdag�thatunk m�sokat is. A k�z�ss�gben er�s�tj�k egym�st hitben �s l�lekben.




Templom, gy�lekezeti terem

Otthont k�pvisel a mi templomunk minden szabadon gondolkod� vall�sos l�lek sz�m�ra, ki lelk�ben, sz�v�ben vallja a mi egyszer�, liber�lis hit�nket �s csak �si magyar t�pus�r�l tesz tan�bizonys�got egyh�zunk akkor mid�n templomunk nyitva �ll minden felekezet, minden nemzet fiai sz�m�ra. (Perczeln� Kozma Fl�ra)

Noha vall�sunk egyik f� tan�t�sa, hogy Isten nem k�zzel csin�lt templomban lakik (ApCsel 17: 24), hanem l�lekben �s igazs�gban im�dand� (J�nos 4: 24). M�gis az istentisztelet �s a szertart�sok saj�tos hely�nek a templomot tekintj�k. Templomaink feh�r falaikkal, sz�les ablakaikkal �ltal�ban kifejezik vall�sunk l�nyeges jellemvon�s�t: a vil�goss�got. �p�t�szeti st�lusukat illet�en igen tarka k�p �ll el�tt�nk. Az �ssz�kely fatornyos st�lust�l a g�tik�n �t, a legmodernebb szabad st�lusig mindenfajta templomunk van. Haj�, kar �s torn�c k�z�tt k�l�nbs�get nem tesz�nk.
Templomaink f�bb r�szei:
- a torony a harangokkal, hogy h�vja az embereket a templomba...
- a sz�sz�k (legt�bb helyen a koron�nak nevezett d�sszel), ahonnan a lelk�sz hirdeti az ig�t...
- �rasztala, melyek legt�bb esetben vir�g van, �s az �nnepek alkalm�val a keny�r �s a bor...
- f�rfi �s n�i �l�padok, van ahol k�l�n padok vannak a prezsbitereknek, vend�geknek...
- valamint a karzat az orgon�val, ahol a gyerekek, fiatalok �lnek, �s az �nekvez�r az orgona mell�l vezeti az �nekl�st...
A berendez�s alapelv��l az a protest�ns gondolat szolg�l, mely szerint az istentisztelet k�z�ppontj�ban a tan�t� sz�noklat �ll. Ez�rt templomaink k�zpontj�t a sz�sz�k �s az �rasztala k�pezik.

M�eml�k templomok: http://www.unitarius.hu/400ev/templomok.htm

Unit�rius templomaink: http://unitarius.uw.hu/templomok.index.html

A szeretetvend�gs�gek, egyletek m�k�d�s�nek helye, �s a gy�l�sek megtart�sa a gy�lekezeti teremben t�rt�nik. Ez a gy�lekezeti terem lehet a lelk�szi lak�ssal egybe�p�tett, vagy �ppen erre a c�lra egy k�l�n �p�tm�ny.




Istentisztelet �s szertart�sok

Istentisztelet�nk �s szert�rsaink c�lj�t J�zus p�ld�j�ra k�t sz�ls�s�g k�z�tt jel�lj�k ki: az egyik a szertart�si formalizmus, mely a cerem�ni�knak nagy szerepet biztos�t, s�t az eg�sz vall�sos �letet a szertart�sok (szents�gek) gyakorl�s�ban jel�li meg; a m�sik a t�lzott racionalizmus, mely a legjelent�kenyebb szertart�soknak sem tulajdon�t fontoss�got. A k�t sz�ls�s�g k�z�tt �llva azt valljuk, hogy a szertart�s sz�ks�ges, de nem egyed�li �s kiz�r�lagos eszk�ze az �dv�ss�gnek. A szertart�sok nem arra val�k, hogy g�piesen k�zvet�ts�k az isteni kegyelmet �s az ezzel �sszek�t�tt �dv�ss�get, amint liturgi�i szaknyelven mondjuk: nem opus operatum jelleg�ek. A szertart�sok nem csatorn�k, amelyeken �t g�piesen k�zvet�t�dik Isten kegyelmi ereje, hanem amint k�t�nk mondja: k�teless�geinkre figyelmeztet� eszk�z�k, hogy �ltaluk J�zus p�ld�ja k�vet�s�re �s a j� cselekedetek gyakorl�s�ra buzduljunk. Mi unit�riusok az �n. �rt�kkereszt�nys�g �ll�spontj�n vagyunk.

Az ember szellemi �s jellemi megv�ltoztat�s�t tartjuk szem el�tt. J�zus is ezt akarta. Ez�rt �lt, tan�tott, l�ngolt �s ez�rt halt meg a keresztf�n, hogy hat� p�ld�t �ll�tson el�nkbe, mik�ppen kell �llati term�szet�nket lek�zdeni �s emberi term�szet�nk nagyszer� eszm�nyeit megval�s�tani, m�s sz�val nemes�teni, emberr� v�lni. A szertart�sok nem k�szen hozz�k ezt a nemesed�st, hanem csak seg�tenek ennek el�r�s�ben. A szertart�s enn�lfogva nem lehet c�l, csup�n eszk�z, �t a c�l fel�. Az eszk�zt pedig soha nem szabad a c�llal felcser�lni. Els�dleges �s d�nt� feladat az embereknek a tan�tv�nny� nevel�se �s csak e feladat teljes�t�se ut�n, mint ennek k�ls� kifejez�se k�vetkezhetik a szertart�s. Els� teh�t a nevel�s, s az ut�n j�het a szertart�s, mely �br�zol egy szellem-erk�lcsi folyamatot, de nem helyettes�ti. Innen k�vetkezik, hogy a szertart�s �nmag�ban senkit sem �dv�z�t; az az embernek mag�nak tudata, vall�serk�lcsi �talak�t�s�ra ir�nyul� er�fesz�t�se, tev�kenys�ge n�lk�l semmit sem �r. A szertart�s teh�t nevel� eszk�z �t J�zuson kereszt�l a t�k�letess�g fel�, Isten fel�, az � orsz�ga fel�. C�lja kifejezni, �polni, fokozni, teremteni, �p�teni az emberben a tan�tv�nyt, a j�zusi embert. Hatni az �rtelemre, a sz�vre �s az akaratra egyar�nt; munk�lni a kereszt�ny szem�lyis�g kialakul�s�t az emberben. Eml�keztetni J�zusra, figyelmeztetni az evang�liumban lefektetett k�teless�geinkre, buzd�tani Tan�t�mester�nk k�vet�s�re. Az istentiszteletnek �s a szertart�soknak ezek szerint nem tulajdon�tunk csodatev� er�t, sem azt nem valljuk, hogy azok �ltal Isten akarat�t megv�ltoztathatjuk. Ellenkez�leg, amint Ferencz J�zsef tan�totta: "A szertart�s az Isten akaratja ir�nti kereszt�ny �nmegtagad�s jelleg�vel b�r."




Szertart�saink alapelvei

a) Minden szertart�si cselekm�nynek k�t oldala van : egy isteni �s egy emberi. Az unit�rius hitfelfog�s itt is mint mindenben azt jelenti, hogy nem �ldozom fel egyik oldalt sem a m�siknak A szertart�s emberi cselekm�ny isteni c�lkit�z�ssel.

b) A liturgiai cselekm�nyeinket nem tekintj�k v�glegesen lez�rt form�knak. Noha a jelenben fenn�ll� gyakorlathoz egys�gesen ragaszkodunk, m�gis k�l�n�s gondot ford�tunk arra, hogy a folytonos fejl�d�s lehet�s�ge biztos�tva legyen.

c) Fontos alapelv�nk az egy�ni �s k�z�ss�gi szempontok figyelembe v�tele. Az unit�rizmus itt is l�nyege szerint j�r el, mid�n e k�t keret egybeolvaszt�s�n f�radozik, a k�t szempont �sszhangos �rv�nyes�t�s�t k�veteli.

d) Az unit�rius szertart�snak �sszhangban kell �llania a kult�ra k�vetelm�nyeivel. Soha nem gyakoroltunk �s nem is fogunk gyakorolni olyan szertart�si cselekm�nyeket, amelyek az adott kor kult�r�j�val �s vall�serk�lcsi meggy�z�d�s�vel ellenkeznek.

e) Szertart�sainkban, an�lk�l, hogy egys�g�k megbomlan�k, �rv�nyes�lnek a t�rt�nelmi, hagyom�nyos �s n�pi tartalmak, region�lis n�prajzi jellegek.

f) Halad� tartalmukn�l �s m�lys�gesen humanista jelleg�kn�l fogva szertart�saink nem �tk�znek �ssze az �llami t�rv�nyekkel.

g) Szertart�sainkban az ellent�teket egy magasabb egys�gbe hoz� t�rekv�s is kifejez�sre jut abban, mid�n vigy�zunk arra, hogy a szertart�si cselekm�nyekben az egyetemes paps�g elve, valamint a papi kiz�r�lagoss�g elve k�z�tt a helyes k�z�p�t l�trej�jj�n. Ezen alapelvek ut�n vizsg�ljuk meg r�viden az istentisztelet �s a szer- tart�sok f�bb dologi felt�teleit �s alkot� elemeit.




Az unit�rius istentisztelet �s a szertart�sok c�lja:

- k�teless�geinkre figyelmeztet� eszk�z�k, hogy �ltaluk J�zus p�ld�ja k�vet�s�re �s a j� cselekedetek gyakorl�s�ra buzduljunk.

- A szertart�sok nevel� eszk�z�k, �t J�zuson kereszt�l a t�k�letess�g fel�, Isten fel�, az � orsz�ga fel�.

- C�lja kifejezni, �polni, fokozni, teremteni, �p�teni az emberben a tan�tv�nyt, a j�zusi embert. Hatni az �rtelemre, a sz�vre �s az akaratra egyar�nt.

- Eml�keztetnek J�zusra, figyelmeztetnek az evang�liumokban lefektetett k�teless�geinkre, buzd�tanak tan�t�mester�nk k�vet�s�re.

- Az istentiszteleteknek �s a szertart�soknak nem tulajdon�tunk csodatev� er�t, azt sem valljuk, hogy azok �ltal Isten akarat�t megv�ltoztathatjuk. Ellenkez�leg "a szertart�s az Isten akarata ir�nti kereszt�ny �nmegtagad�s jelleg�vel b�r."




Istentiszteleti �s szertart�si t�rgyak

Istentiszteleti �s szertart�si t�rgyaink a k�vetkez�k: Biblia, imak�nyv, �nekesk�nyv, orgona, �rvacsorai ed�nyek, keresztel� poh�r, harang, pal�st �s gy�szlobog�.

Szertart�sainkban h�rom szimb�lumunk van: a keny�r �s a bor az �rvacsor�n�l �s a tiszta v�z a keresztel�sn�l. El�bbiek J�zus megt�retett test�t �s kiontott v�r�t, ut�bbi a l�lek tisztas�g�t �s �rtatlans�g�t jelk�pezik.

Az istentisztelet �s szertart�sok v�gz�sekor k�tf�le testtart�s szerepel: �ll�s (ima �s alapige felolvas�s k�zben), �s �l�s (pr�dik�ci� hallgat�s k�zben).






Egyh�zi �nekl�s

Az �nekl�s az istentiszteletnek az a mozzanata, mely �ltal a h�vek cselekv�leg bekapcsol�dnak az istentiszteletbe. Az �nekl�s el�seg�t�s�t szolg�lj�k �nekesk�nyveink, amelyek n�hol a templom padjaira is kit�ve v�rj�k az �nekelni szeret� h�veket. �nekesk�nyv�nk t�rt�nete hitelveink kialakul�s�nak t�rt�net�vel p�rhuzamos.

Uzoni Foszt� szerint az els� �nekesk�nyv az 1566 k�r�l szerkesztett n�met nyelv� zsolt�rosk�nyv, amelyet a sz�sz unit�riusok 1716-ig haszn�ltak. A m�sodik �nekesk�nyv�nk a D�vid Ferenc �s munkat�rsai �ltal szerzett "Isteni dics�retek" c�m�, mely t�bb kiad�st �rt meg s minden alkalommal b�v�lt, m�dosult. Az utols� kiad�sa "Isteni dics�retek, im�ds�gos �s vigasztal� �nekek" c�men 17-77-ben jelent meg. Az 1582 t�j�n Bog�ti Fazekas Mikl�s �ltal k�sz�tett zsolt�rford�t�s, melyet az unit�riusok hossz� id�n �t haszn�ltak, csak k�ziratban maradt fenn. Hasonl�k�ppen k�ziratos form�ban haszn�lt�k �s maradt fenn a Tordai J�nos �ltal k�sz�tett zsolt�rford�t�s is. 1837-ben jelent meg "Istent dics��t� magasztal�sok �s esedez�sek" c�men egyh�zunk �j �nekes k�nyve. Az �nekesk�nyvet A. Sz�kely S�ndor szerkesztette a r�gi �nekesk�nyv alapj�n. Az �nekesk�nyv hat kiad�st �rt el s 1924-ig volt haszn�latban.

1924-ben jelent meg az egyh�znak harmadik �j �nekesk�nyve, melyet P�lfi M�rton tan�r �ll�tott �ssze. Ez a jelenleg haszn�latban lev� �nekesk�nyv�nk els� kiad�sa, napjainkig nyolc kiad�st �rt meg; az utols� 1957-b�l val�. (�n�ll� �nekgy�jtem�nyt k�pezett a halotti �nekesk�nyv, melynek az els� ismert kiad�sa 1660-ban, a hetedik �s utols� 1856-ban jelent meg. A halotti �nekesk�nyvet 1924-ben beolvasztott�k az �j egyh�zi �nekesk�nyvbe. A jelenleg haszn�latban lev� egyh�zi �nekesk�nyv�nk 320 �neket tartalmaz. Az �nekek a k�vetkez� szempontok szerint csoportosulnak: kezd�, k�z, vas�rnapi, h�tk�znapi, t�redelmes, �nnepi, �rvacsorai, zsolt�rok, alkalmi, vigasztal�, z�r� �s temet�si �nekek, valamint az �j �nekek. Egyh�zi �nekeink k�v�nnival�t hagynak maguk ut�n s egy �jabb kiad�sban gondoskodnunk kell arr�l, hogy �nekeink sz�vege minden tekintetben �sszhangban �lljon hitelveinkkel �s az im�dkoz� l�lek ig�nyeivel.

V�logat�s egyh�zi �nekesk�nyv�nkb�l http://www.unitarius.hu/songs/songs.htm

256. sz. �nek�nk

1.
Ember tervez, oda lesz. Kezd el �jra, kezd.
Embernek a sorsa ez. Kezd el �jra, kezd.
Rosszul fogtad, elveszett. M�ssal is m�r megesett.
�l az �r fejed felett. kezd el �jra, kezd!

2.
Azt ne mond: Mi�rt kezden�m? Kezd el �jra, kezd.
Nincs m�r abban, nincs rem�ny. Kezd el �jra, kezd.
Ember, ember, �bredezz, Kishit�n ne cs�ggedezz,
Fent az �r, nem �rted ezt? Kezd el �jra, kezd!




Ima, im�dkoz�s v�logat�sok

Az ima Istennel val� szem�lyes kapcsolatunk �lm�nyeinek emberi szavakban val� kifejez�se. Az unit�rius embernek olyan im�ra van sz�ks�ge, mely az � saj�tos hit�lm�ny�t fejezi ki. Minthogy ez az �lm�ny egy�ni, az im�ds�gnak is t�bb�-kev�sbe egy�ninek, azaz szabadnak kell lennie. Mi unit�riusok a szabad, k�tetlen im�dkoz�snak vagyunk a h�vei. A klasszikus ima form�khoz sem ragaszkodunk mereven. Im�ink szerkezeti menete hit�lm�ny l�lektani kifejez�s�nek az �tj�t igyekszik k�vetni. �gy im�dkozunk, ahogyan a l�lek adja nek�nk im�dkozni. Im�inkban a gy�lekezet lelki �llapot�t, sz�ks�g�rzet�t, lelkiismereti, Isten ut�ni v�gyakoz�s�t igyeksz�nk kifejezni. Vallom�sainkban nem annyira a b�nt, az elesetts�get, mint ink�bb a megjavul�s, felemelked�s lehet�s�g�t hangoztatjuk. Im�ink hangulata pozit�v, �p�t� �s optimista hangulat. Nem szeretj�k im�inkban Istent t�ls�gosan elt�vol�tani magunkt�l, ellenkez�leg Isten �s ember hasonl�nyeg�s�g�t, az Istenhez hasonl�kk� val� v�l�sunk lehet�s�g�t szeretj�k hangs�lyozni. Istenhez nem �gy fordulunk, mint abszol�t szuver�n �rhoz a rab, hanem mint szeret� j� aty�hoz a b�z� lelki gyermek. Tart�zkodunk att�l, hogy a term�szeti �s t�rsadalmi t�rv�nyekkel ellenkez� dolgokat k�rj�nk Istent�l. K�r�seink t�rgya nem a v�gy, vagy sz�ks�g�rzet konkr�t t�rgya, hanem olyan szem�lyes k�pess�gek, melyekkel �hajunk t�rgy�t el�rhetj�k, megval�s�thatjuk. �gy pl. nem kenyeret k�r�nk, hanem er�t �s k�pess�get ahhoz, hogy a keny�r�rt dolgozhassunk. Im�dkozunk egym�s�rt, csal�dunk�rt, egyh�zunk�rt, haz�nk�rt �s a vil�g b�k�j��rt. Egy�ni im�dkoz�sunkban seg�ts�get ny�jtanak az imak�nyvek is.




Pr�dik�ci� - egyh�zi besz�d: 1. VUK �s UNITPAP gy�jtem�ny, 2. Kereszt�ny gy�jtem�ny

Istentisztelet�nk legf�bb cselekm�nye az egyh�zi besz�d vagy pr�dik�ci�. Az unit�rius pr�dik�ci� nem puszta igehirdet�s, vagyis nem az "�ntev�keny", az ember cselekv� magatart�sa n�lk�l is hat� ige g�pies k�zvet�t�se; nem propaganda vagy rekl�mtev�kenys�g az egyh�z �s szertart�sai mellett; nem k�zismereteket terjeszt� el�ad�s; nem sz�rakoztat� vagy eszt�tikai �lm�nyt ny�jt� rnegnyilatkoz�s; nem a moraliz�l�s eszk�ze; nem teol�giai �ll�spontok sz�cs�ve; nem vall�si pol�mi�k m�dszere; nem is �r�smagyar�zat csup�n. Az unit�rius egyh�zi besz�d nevel�, kereszt�ny jellemet form�l�, j�zusi szem�lyis�get �p�t� tev�kenys�g. Eszk�ze a nyelv, m�dszere a k�zl�s, c�lja az �rtelem felvil�gos�t�sa, a hit �s lelkiismeret fel�breszt�se, a cselekv� akarat megind�t�sa a legf�bb j� ir�ny�ba: Istenorsz�ga ir�ny�ba. Egyh�zi besz�deink bibliai textusb�l indulnak ki, de fel�lelik az egyetemes isteni kinyilatkoztat�s egy�b ter�leteit is.

Pr�dik�ci�-irodalmunk rendk�v�l gazdag. D�vid Ferenct�l napjainkig, n�gy �vsz�zadon �t haz�nk k�l�nb�z� k�nyvt�raiban az unit�rius pr�dik�ci�k ezrei gy�ltek �ssze. Ezek a pr�dik�ci�k h� t�krei a k�l�nb�z� korok hitelvi �s szertart�si �let�nek. Pr�dik�ci� irodalmunkban t�bb korszakot k�l�nb�ztet�nk meg, melyek az unit�rius szellem kifejl�d�s�nek is a korszakai. �gy pl. D�vid Ferenc kora; Enyedi Gy�rgy, �rkosi Benedek �s Kereszturi S�muel hiter�s�t�, hitvit�z� korszaka; Szent�brah�mi Mih�ly, Feh�rv�ri S�muel, Geiza J�zsef �s Kozma Mih�ly �n. skolasztikus teologiz�l� korszaka. Majd k�vetkezik egyh�zt�rt�nelm�nk legnagyobb �s legdics�bb karszaka: a felvil�gosod�s, melynek k�pvisel�i az �j unit�rius szellem megform�l�i voltak: mint K�rm�czi J�nos, Kozma Gergely, M�rkos Gy�rgy, Sz�sz M�zes, Molnos D�vid, Kiss Mih�ly, Szilveszter Gy�rgy, F�zi J�nos �s m�sok. A felvil�gosod�s a 18. sz�zad k�zep�n t�lzott racionalizmusba merevedett bele, melyb�l Kriza J�nos �n. "sz�vteol�gi�ja" emelte ki. Ennek a korszaknak a k�pvisel�i Kriza J�noson k�v�l m�g Gy�ngy�si Istv�n, Albert J�nos, R�diger G�za, P�terfi S�ndor, Marosi Gergely stb. Kriz��k k�r�t a sz�zad probl�m�ival val� foglalkoz�s �s a szabadelv�seg jellemez. Ide tartoznak: Ferencz J�zsef, Koronka Antal, Sim�n Domokos, Csegezi L�szl�, Raffai Domokos �s m�sok. A k�t pr�dik�ci�i iskola szint�zise P�terfi D�nes k�re volt, melynek jellemz� von�sa a formai t�k�letess�gre val� t�rekv�s. Nevezetes k�pvisel�i voltak: P�terfi D�nes, Derzsi K�roly, G�l Mikl�s, �rm�si K�lm�n, M�zes Andr�s, N�meth Istv�n �s m�sok. A 20. sz�zad t�bb ir�nyban indul el. K�zponti probl�m�ja a k�z�leti kereszt�nys�g �s az �rt�kkereszt�nys�g. Nagy szolg�latot tettek a pr�dik�ci�-irodalomnak a Kereszt�ny Magvet� �s Unit�rius Sz�sz�k c. foly�irataink.



Istentisztelet

Az istentisztelet, amelyre vonatkoz�lag a szertart�sok c�lkit�z�s�vel �s alapelveivel kapcsolatosan v�zolt meg�llap�t�sok mindenben vonatkoznak, n�gy �vsz�zad alatt szerkezet�ben alig v�ltozott.
Alapelemei: �nek, ima, bibliaolvas�s, �s pr�dik�ci�.
Mozzanatainak sorrendje megfelel a logika �s a vall�sl�lektan t�rv�nyeinek:
1. kezd��nek (�llva),
2. �l� vagy �n. derekas �nek,
3. ima,
4. �ri ima - Miaty�nk,
5. k�z�nek,
6. textusolvas�s,
7. pr�dik�ci�, egyh�zi besz�d,
8. csendes ima,
9. z�r� ima, �s a hirdet�sek
10. �ld�s,
11. z�r��nek.



-pal�st-






Lelk�sz, lelk�szi hivatal: (l�sd tov�bb� az alapt�rv�nyt)
A lelk�sz az egyh�zk�zs�g lelki �s szellemi vezet�je.
A lelk�sz hivatalos teend�i:
a) Istentiszteletek tart�sa minden vas�r- �s �nnepnapokon, ezen k�v�l h�tk�znapokon sz�ks�g szerint, hitoktat�s, a konfirm�l�s, az �rvacsora kiszolg�ltat�sa, a keresztel�s, a h�zass�g meg�ld�sa, a temet�s �s egy�b lelk�szi szertart�sok elv�gz�se.
b) A lelkip�sztori gondoz�s k�r�be az egyh�ztagok k�l�n�sen a betegek l�togat�sa, �s az �tt�rtek fokozott lelki gondoz�sa.
c) Az egyh�zk�zs�g vezet�se tekintet�ben az egyh�zi t�rv�ny �ltal meg�llap�tott teend�k v�gz�se, az egyh�zi fegyelem megtart�sa �s megtartat�sa, az egyh�zk�zs�g szellemi �s erk�lcsi �gyeire val� fel�gyelet, valamint anyak�nyvek �s nyilv�ntart�sok vezet�se.

A lelk�sz a vas�rnapi istentisztelet �s egy�b szolg�latok v�gz�se mellett, a h�vekkel val� kapcsolattart�s v�gett, a l�togat�sokon k�v�l a lelk�szi hivatalban is fogadja a besz�lget�st ig�nyl� h�veket. Ennek helye a lelk�szi hivatal, amelyik legt�bb helyen a lelk�szi lak�sban vagy a gy�lekezeti teremben van, egy erre a c�lra kialak�tott szob�ban, ahol a lelk�sz az egyh�zk�zs�g iratait is �rzi �s azokat rendben tartja. A lelk�szi hivatalnak a fogad�s �rdek�ben nyitvatart�si �r�i vannak, a helyi szok�s szerint. Itt fogadja a besz�lget�st ig�nyl� h�veket, elbesz�lget a h�zasuland�kkal �s a temet�st bejelent�kkel.

papi sapka



Keblitan�cs vagy prezsbit�rium: (l�sd az alapt�rv�nyt)

A keblitan�cs (prezsbit�rium) az egyh�zk�zs�g els�fok� ir�ny�t�ja, fel�gyel� �s v�grehajt� hat�s�ga.
A keblitan�cs eln�ke egyh�zi r�szr�l a lelk�sz, vil�gi r�szr�l a gondnok.
A keblitan�cs teend�i:
a. Ellen�rzi a kor�bbi hat�rozatainak v�grehajt�s�t �s v�grehajtja a k�zgy�l�s �s a fels�bb egyh�zi hat�s�gok hat�rozatait.
b. �rk�dik az egyh�zk�zs�g vall�si �s erk�lcsi �lete felett.
c. �rk�dik afelett, hogy az istentisztelet, a keresztel�s, a konfirm�ci�, az �rvacsoraoszt�s, a h�zass�g meg�ld�sa, a temet�s �s az egyh�zi �nnepek alkalm�val az egyh�zk�zs�g tagjai az egyh�zi t�rv�nyek szerint vegyenek r�szt, illetve r�szes�ljenek a lelki javakban.
d. �rk�dik afelett, hogy a templom csak egyh�zi c�lokat szolg�ljon.
e. Gondoskodik a biblia�r�k, a gy�lekezeti �sszej�vetelek rendj�r�l, valamint egyh�zi �nekesk�nyvek, ismeretterjeszt� vall�serk�lcsi tartalm� k�nyvek, f�zetek terjeszt�se �tj�n a hit�let �l�nk�t�s�r�l.
f. Gondoskodik a hozz� fordul� r�szorult szeg�nyekr�l, �rv�kr�l, betegekr�l a kereszt�nyi k�ny�r�let szellem�ben.
g. Kiadja a lelk�sz �s az �nekvez�r d�jlevel�t. (egyh�zk�zs�gi javadalmaz�s�nak meg�llap�t�s�t)
h. Fel�gyel az egyh�zk�zs�g vagyon�ra, annak �ps�gben tart�s�ra, j�vedelmez�s�g�re, gyarap�t�s�ra, az egyh�zi �p�letek karbantart�s�ra, a sz�ks�ges biztos�t�sok megk�t�s�re. Nyilv�ntartja az egyh�zk�zs�g mindenkori vagyoni helyzet�t �s a k�zgy�l�sen az indokolt el�terjeszt�seket megteszi.
i. �venk�nt v�lem�nyez�ssel a k�zgy�l�s el� terjeszti a megel�z� �v gondnoki illetve p�nzt�rosi z�rsz�mad�st, valamint a k�vetkez� �vre el�k�sz�tett k�lts�gvet�st.
j. Ingatlan tulajdonjog�nak megszerz�se, elidegen�t�se, valamint �j �p�let �p�t�se, vagy r�ginek nagyobb m�rv� �talak�t�sa alkalm�val az egyh�zi f�hat�s�g �s az illet�kes polg�ri hat�s�g enged�ly�t beszerzi.
k. Az alap�t�levelek, illetve adom�nylevelek eredeti p�ld�nyait meg�rz�s v�gett felterjeszti az Egyh�zi K�pvisel� Tan�cshoz, az egyh�zk�zs�gn�l hiteles m�solat marad.
l. Gondoskodik a vizsg�l�sz�k tagjainak elsz�ll�sol�s�r�l �s ell�t�s�r�l.
m. A lelk�sz javaslat�ra vil�gi hitoktat� alkalmaz�s�r�l d�nt.
n. Szerz�d�ssel felfogadja a harangoz�t vagy templomgondoz�t, s fel�gyel, hogy h�ven �s lelkiismeretesen v�gezz�k munk�jukat.
o. �vente �ssze�ll�tja a k�zgy�l�s tagjainak n�vsor�t.
p. Meg�llap�tja az egyh�zk�zs�gi hozz�j�rul�s javasolt m�rt�k�t.

A keblitan�csosok vagyonilag felel�sek mindazok�rt a k�rok�rt, melyek a keblitan�cs tev�kenys�ge nyom�n sz�rmaznak. A k�rt�r�t�s k�telezetts�ge azonban nem terheli azokat, akik a hat�rozatot a keblitan�csi �l�sben ellenezt�k, �s ezt jegyz�k�nyvbe v�tett�k.

Az egyh�zk�zs�get az egyh�zi �s a polg�ri hat�s�gok el�tt a keblitan�cs eln�kei egy�tt, vagy k�l�n-k�l�n k�pviselik; az egyh�zk�zs�get sz�ks�g eset�n a keblitan�cs �ltal ezzel megb�zott keblitan�csos is k�pviselheti.

A keblitan�cs �l�seir�l jegyz�k�nyvet vezetnek.




Szertart�sok:

- Keresztel�s

A keresztel�s k�t�nk meg�llap�t�sa szerint az a vall�sos szertart�s, amellyel az embert a kereszt�ny egyh�z tagjai k�z� felvessz�k. A keresztel�s teh�t egyszer�en �s vil�gosan: felv�teli, beiktat�si szertart�s. C�lja: megk�sz�nni Istennek a gyermek�ld�st, kifejezni �nnep�lyes form�ban a sz�l�k �r�m�t �s boldogs�g�t; figyelmeztetni a sz�l�ket, keresztsz�l�ket �s a gy�lekezetet azokra a k�teless�gekre, melyek teljes�t�se �ltal a gyermek t�nylegesen kereszt�nny�, azaz J�zus tan�tv�ny�v� v�lik; fel�breszteni a felel�ss�g tudat�t benn�k �s elk�telezni �ket arra, hogy a megkeresztelend� gyermek kereszt�nny� nevel�se �rdek�ben, val�ban mindent meg fognak tenni. A gyermeket kereszt�nny� nem a szertart�s t�nye teszi, hanem az a nevel� tev�kenys�g, mely a keresztel�s alkalm�val kezdet�t veszi, s amelynek v�llal�s�ra a gyermek hozz�tartoz�it �nnep�lyesen elk�telezz�k. A keresztel�snek lehet�leg a templomban kell t�rt�nnie a k�vetkez� gyakorlatban lev� szertart�si sorrend szerint: �nek, foh�sz, textus, �genda, ima, �ri ima, a keresztel�s cselekm�nye �s �ld�s.

Az a vall�sos szertart�s, mely �ltal a kereszt�ny egyh�z tagj�v� v�lik a megkeresztelt gyermek. �let��rt Istennek adunk h�l�t, �s a sz�l�ket, a keresztsz�l�ket a gyermek unit�rius szellemben val� nevel�s�re �szt�n�zz�k. A megkeresztelt gyermek n�veked�s�re, gyarapod�s�ra Isten �ld�s�t k�rj�k. Felfog�sunk, hogy nem maga a keresztel�s t�nye tesz valakit kereszt�nny�, hanem az a folyamat, amely a keresztel�ssel elkezd�dik. A keresztel�s kisgyermek korban t�rt�nik. A keresztel�s alkalm�val haszn�lt v�z a tisztas�g, az �let jelk�pe.

Keresztel�ssel kapcsolatos szempontok

1. Keresztel�s helye a templom. Csak indokolt esetben v�gezhet� m�shol is, mint pl. lelk�szi irod�ban, csal�di otthonban, k�rh�zban.

2. A keresztel�s id�pontja: a templomban, k�zvetlen�l az istentisztelet ut�n, a z�r� �nek el�tt; templomon k�v�l a nap b�rmely szak�ban. Ha a keresztel�s �nnepen t�rt�nik, �gy a szertart�st az �rvacsora kioszt�sa ut�n v�gezz�k el.

3. Egyh�zi gyakorlatunk szerint kisgyermeket keresztel�nk meg, de rendk�v�li esetben feln�ttet is.

4. A szertart�s befejez�se ut�n a lelk�sz ne cs�kolja meg a keresztelt kisgyermeket; kezet fog a sz�l�kkel �s keresztsz�l�kkel �s a gy�lekezet nev�ben j�k�v�ns�gait fejezi ki.

5. K�v�natos, hogy a keresztsz�l�kkel egy�tt a sz�l�k is �lljanak ki a szertart�s v�gz�sekor az �rasztal�hoz.

6. A keresztel� poharat a harangoz� vagy egyh�zfi viszi be a templomba v�zzel t�ltve �s hozza ki a szertart�s ut�n. A megmaradt vizet a lelk�sz �nti ki a poh�rb�l, lehet�leg vir�gra.

7. A lelk�sz a k�vetez� vas�rnap kihirdeti a szertart�st.



- Konfirm�ci� Unit�rius K�t�

A 14. �let�v�t bet�lt�tt fiatal bizonys�gtev�s�t jelenti unit�rius hit- �s �letfelfog�s�r�l, mely a gy�lekezet nyilv�noss�ga el�tt �nnep�lyes k�ls�s�gek k�z�tt t�rt�nik. H�rom l�nyeges mozzanata van: bizonys�gt�tel, �nnep�lyes fogadalomt�tel, �s az els� �rvacsora v�tele.

Amint neve is mutatja ez a szertart�s a hitben val� meger�s�d�s szertart�sa, a gyermek �nnep�lyes �tl�p�se az ifj�korba, s ezzel kapcsolatban kereszt�ny elveinek �ntudatoss� v�l�sa.
Szertart�si sorrendje: istentisztelet, ima, �nek, kik�rdez�s, fogadalomt�tel, �rvacsora, egyh�ztagg� fogad�s, meg�ld�s �s z�r��nek. �ltal�nosan elfogadott a p�nk�sd el�tti vas�rnapon t�rt�n� konfirm�ci�, hogy a r�k�vetkez� els� nagy �nnepen a gy�lekezet k�z�ss�g�ben is tudjanak �rvacsor�t venni.

A konfirm�ci� menete:

1. A konfirm�ci� n�vend�kek istentisztelet el�tt a helyi szok�s szerint gy�lekeznek.

2. Bevonul�s a templomba a lelk�sz �s gondnok vezet�s�vel. A n�vend�kek �lt�zete lehet�leg helyi n�pviselet legyen, ha nem, akkor az alkalomhoz m�lt� �s egy�ntet�.

3. A n�vend�kek le�lnek az �rasztala k�r�l elhelyezett sz�kekre vagy az els� padokba. Ha a k�r�lm�nyek megengedik, a sz�l�k �s keresztsz�l�k �ljenek a n�vend�kek h�ta m�g�tti padokba.

4. Istentisztelet. (l�sd a vas�rnapi istentiszteleti rendet).

5. Hirdet�s. A lelk�sz bejelenti a konfirm�ci�i szertart�st �s ennek keret�ben az �rvacsor�t.

6. Orgonaj�t�k, mik�zben a lelk�sz lej�n a sz�sz�kr�l �s az �rasztal�hoz megy.

7. A n�vend�kek n�vszerinti bemutat�sa.

8. 221.-es konfirm�ci�i �nek. A n�vend�kek �llva �neklik.

9. Ima. A n�vend�kek k�z�sen mondj�k a k�vetkez� im�t: "J� Isten�nk, szeret� �des Aty�nk! Sz�v�nk tiszta �r�m�vel j�tt�nk ma szent hajl�kodba. Nem most vagyunk itt el�sz�r, de ezzel az �rz�ssel m�g nem im�dkoztunk, mint most, amikor el�sz�r lesz�nk vend�gei a J�zus �let�re �s hal�l�ra eml�keztet� �rvacsor�nak. K�sz�nj�k, hogy megtartottad �let�nket �s er�t adt�l j� sz�leinknek, hogy felnevelhettek. K�sz�nj�k, hogy n�velted hit�nket, s �gy nemcsak testben, de l�lekben is naggy� n�hett�nk �s megismerhett�k unit�rius vall�sunk hitelveit �s erk�lcsi tan�t�sait. K�r�nk, er�s�tsd hit�nket, n�veld benn�nk a szeretet k�szs�g�t, hogy a megismert igazs�gok mellett h�s�ggel kitartsunk �s felel�ss�ggel v�llaljuk emberi hivat�sunkat. Seg�ts, hogy legy�nk m�lt� k�vet�i a n�z�reti J�zusnak, szeret� testv�rei embert�rsainknak, most �s mind�r�kk�. �men!"

10. A n�vend�kek kik�rdez�se akonfirm�ci�i k�t�b�l. A 30., 78., �s 136. k�rd�sek feleleteit a n�vend�kek k�z�sen mondj�k. Lelk�sz a n�vend�keket a teljes nev�n sz�l�tja �s mindeniket t�bbsz�r is k�rdezi, k�zben a figyelem felfriss�t�se �rdek�ben a n�vend�kek �nekeket �nekelhetnek.

11. 220. sz�m� konfirm�ci�i �neket a n�vend�kek �llva �neklik.

12. Fogadalomt�tel. A n�vend�kek sz�vre tett k�zzel felelnek a k�vetkez� k�rd�sekre:

- Hiszed-e, hogy Isten a vil�gmindens�g teremt�je, az emberis�g gondvisel� Atyja, egy Isten? HISZEM �S VALLOM!

- Hiszed-e, hogy b�lcs akarata az embert a j�s�g, igazs�g �s szeretet megval�s�t�s�ra �s meg�l�s�re h�vta el? HISZEM �S VALLOM!

- Hiszed-e, hogy J�zus Istennek legjobb fia, tan�t�sa sz�munkra �t, igazs�g �s �let?

HISZEM �S VALLOM!

- Hiszed-e, hogy az ember Isten lelk�t�l vez�relve, J�zus p�ldaad�sa nyom�n megval�s�thatja Istenorsz�g�t? HISZEM �S VALLOM!

- Hiszed-e, hogy unit�rius kereszt�nys�ged, amely t�rt�nelme folyam�n nagy �ldozatokat hozott �s kimagasl� eredm�nyeket �rt el, tiszt�n hirdeti J�zus evang�lium�t, az Isten- �s emberszeretet vall�s�t s �let�nk v�gc�lj�t, a t�k�letess�get?

HISZEM �S VALLOM!

- Ha hiszed, �g�red-e �s fogadod-e, hogy Istenhez, J�zus tan�t�s�hoz �s unit�rius egyh�zadhoz mindhal�lig h� maradsz? �G�REM �S FOGADOM!

- K�sz vagy-e fogadalmadat az �rvacsora v�tel�vel megpecs�telni?

K�SZ VAGYOK!

13. �rvacsorai �nek, melyet a n�vend�kek a gy�lekezettel k�z�sen �nekelnek.

14. �rvacsorai besz�d �s az �rvacsora kioszt�sa a meg�llap�tott szertart�si rend szerint.

15. Ima. A n�vend�kek k�z�sen mondj�k a k�vetkez� im�t: "J� Isten�nk, szeret� �des Aty�nk! H�l�s gyermeki sz�vvel k�sz�nj�k meg ez �ldott alkalmat, mid�n sz�ned el�tt �s a gy�lekezet k�z�ss�g�ben hit�nkr�l vall�st tehett�nk, s az �rvacsora v�tele �ltal elk�telezt�k magunkat Isten �s embert�rsaink szeretet�re �s szolg�lat�ra. Engedd, hogy ezt az �rz�st, amellyel most tele a sz�v�nk, vihess�k magunkkal ki az �letbe �s otthonainkba, hogy legyen er�forr�s sz�munkra. �lj�nk az �rtelem tisztas�g�val, a hit h�s�g�vel, �s a szeretet felel�ss�g�vel. L�gy �tmutat�nk, �llj mell�nk, ha a j�ban ingadozn�nk, seg�lj ha er�nk elhagyna. Tarts meg mindig a te szeretetedben, unit�rius vall�sunk �s egyh�zunk ir�nti h�s�gben. �ld�sod legyen fogadalmunkon �s eg�sz �let�nk�n, most �s mind�r�kk�. �men."

16. 222. sz�m� konfirm�ci�i �neket a n�vend�kek �llva �nekelik.

17. Egyh�ztagg� fogad�s. K�t�tt sz�vege a k�vetkez�: "Unit�rius egyh�zunkr�l elhangzott bizonys�gtev�setek alapj�n, melyet az �rvacsora v�tel�vel meger�s�tettetek, befogadlak titeket az Unit�rius Egyh�z ............-i egyh�zk�zs�g�nek �n�ll� tagjai k�z�. Megismert�tek egyh�zunk m�ltj�t, legyetek m�lt�k el�deink szellemi �r�ks�g�re; ismeritek a jelen �let�t, legyetek �ntudatos tagjai, cselekv� munkat�rsai a gy�lekezetnek; el�ttetek a j�v�, legyetek h�s�ges hordoz�i �s tov�bbfolytat�i hit- �s �letfelfog�sunknak, Isten �s ember szolg�lat�ban. �men!" Az egyh�ztagg� fogad�s idej�re, ahol erre lehet�s�g van, a harang �s az orgona halkan sz�ljon.

18. Eml�klapok kioszt�sa. Miut�n a n�vend�kek al��rj�k a konfirm�ci�i anyak�nyvet, a lelk�sz �tadja az eml�klapokat egy-egy bibliai mond�s k�s�ret�ben.

19. A lelk�sz meg�ldja a n�vend�keket. Ezalatt a n�vend�kek lehajtott fejjel �llnak.

20. �dv�zl�sek: a gondnok �dv�zli a konfirm�ltakat, akik bejelentik, esetleg �tadj�k az egyh�zk�zs�gnek tett adom�nyukat; egy kisebb n�vend�k �s az el�z� �vben konfirm�ltak r�sz�r�l egy ifj� �dv�zlik a n�vend�keket; a konfirm�ltak k�sz�ntik az egyh�zk�zs�g vezet�s�g�t, a sz�l�ket a keresztsz�l�ket.

21. Z�r��nek.


-�rvacsora

J�zus az�rt rendelte el, hogy k�vet�i megeml�kezzenek r�la �s ez�ltal �szt�nz�st nyerjenek tan�t�sai hirdet�s�re �s a szeretet gyakorl�s�ra. Az �rvacsora t�rt�net�t az evang�liumokb�l (Mt 26,26-28; Mk 14,22-24; Lk 22,19-20) �s P�l apostol 1Kor 11,23-26 level�b�l ismerhetj�k meg. Az unit�rius felfog�s az �rvacsor�val kapcsolatosan J�zus meghagy�s�n alapul: "... ezt cselekedj�tek az �n eml�kezetemre." (Lk 22,19; 1Kor 11,24). Eszerint sz�munkra az �rvacsora az a szertart�s, mely sor�n J�zus �let�re, cselekedeteire, tan�t�saira eml�kez�nk. Az �rvacsora k�ls� jegyei a keny�r �s a bor. Mi unit�riusok �vente n�gy alkalommal �l�nk �rvacsor�val; kar�csony, h�sv�t, p�nk�sd �s �szih�laad�s �nnep�n. Sz�ks�g szerint b�rmikor lehet �lni �rvacsor�val, mint pl. betegs�g, templomavat�s, zsinat.

Az �rvacsora J�zus �ltal rendelt szertart�s. Semmi k�ts�g nem f�r ahhoz, hogy J�zus eml�kk�nt hagyta tan�tv�nyaira �s k�vet�ire. "Valah�nyszor ezt cselekszitek, az �n eml�kezetemre tegy�tek". K�r, hogy a t�rt�nelmi kereszt�nys�g a J�zusra val� eml�kez�snek ebb�l a p�ratlanul sz�p eszk�z�b�l dogm�t k�sz�tett, az �tl�nyeg�l�s dogm�j�t. Az �rvacsora a dogmakereszt�nys�g felfog�s�ban a leghathat�sabb �dvszerz� cselekm�ny. Szerint�nk is tekinthet� �dvszerz� szertart�snak az �rvacsora, csakhogy eg�szen m�s �rtelemben. Hit�nk szerint az �rvacsora J�zusra eml�keztet, p�ld�ja k�vet�s�re buzd�t s ennek rendj�n megteremti a lelki, alanyi felt�teleit annak, hogy b�neinket elhagyjuk, megjavuljunk, megtisztuljunk, Istenhez jussunk, azaz �dv�z�lj�nk. J�zussal egy�tt mi sem tulajdon�tunk az �rvacsor�nak csodatev� k�pess�get, g�piesen hat� er�t. Az �rvacsora mint maga J�zus is, �t az �dv�ss�g fel�, Isten fel�, a t�k�letess�g fel�. Ez az �t nem visz minket olyan �rtelemben, mint a mozg� l�pcs�, ezen az �ton nek�nk kell j�rnunk. Az �t csak elhat�rol t�rben s ir�nyt mutat, de mag�t a mozg�st a c�l fel�, magunk kell, hogy v�gezz�k.

Az �rvacsora keny�rb�l �s borb�l �ll. A keny�r J�zus megt�retett test�t, a bor J�zus kiontatott v�r�t jelk�pezi vagy �br�zolja. Az �rvacsora anyagi felt�telei enn�lfogva nem hordoz�i, hanem �br�zol�i J�zusnak, nem �t mag�t adj�k nek�nk, hanem utat mutatnak fel�je. Hit�nk szerint az �rvacsora k�zvetlen cselekm�ny�n�l is fontosabb az el�k�sz�let, valamint az �rvacsora felv�tel�nek pillanat�ban saj�t lelkiismeret�nk el�tt, Isten el�tt v�llalt erk�lcsi k�telezetts�g�nk betart�sa. Az el�k�sz�let f�bb mozzanatai: �szinte �s er�teljes �nvizsg�lat, illetve �nb�r�lat; hib�ink, b�neink sz�mbav�tele, el�t�l�se, megb�n�sa; fogadalomt�tel arra, hogy soha t�bb� hib�t, b�nt nem k�vet�nk el; az ellen�nk v�tetteknek megbocs�tunk, akiknek mi v�tett�nk, azokt�l bocs�natot k�r�nk; sokat �s sz�v�nkb�l im�dkozunk, mindenekkel j�t tesz�nk; s hogy mindezt min�l hathat�sabban gyakorolhassuk, J�zusra gondolunk, evang�lium�nak berkeiben j�runk.

Mi unit�riusok �venk�nt n�gyszer vesz�nk �rvacsor�t: kar�csony, h�sv�t, p�nk�sd els� napj�n, valamint az �szi h�laad�s �nnep�n, szeptember utols� vas�rnapj�n. Az �rvacsoraoszt�s szertart�si sorrendje: istentisztelet, �rvacsorai felh�v�s, �rvacsorai �nek, textus, �genda, ima, �ri ima, �rvacsoraoszt�s a f�rfi nemnek, �rvacsoraoszt�s a n�i nemnek ahol ez m�g szok�sban van, vagy mindenkinek ahogyan ki�llnak, z�r� ima, meg�ld�s �s z�r��nek.

A. Az �rvacsora elk�sz�t�se

1. Az �rvacsoraoszt�st megel�z� vas�rnap a lelk�sz kihirdeti az �rvacsor�t az al�bbi sz�veg szerint: "Jelentem a gy�lekezetnek, hogy m�hoz nyolcad napra ..... �nnepe alkalm�b�l az �rasztal�t megter�tj�k s arra J�zus �let�re �s hal�l�ra eml�keztet� jegyeket, a kenyeret �s bort tessz�k. A nagyh�t folyam�n k�sz�lj�nk az �rasztal�hoz b�nb�n� l�lekkel, kereszt�nyi al�zattal, hogy annak m�lt� vend�gei lehess�nk. A nagyh�ten minden este ... �rai kezdettel �rvacsor�ra el�k�sz�t� istentiszteletet tartunk a templomban ( ha m�shol, megjel�li a helyis�get)."

2. Nagyh�ten a lelk�sz k�teles minden nap �rvacsor�ra el�k�sz�t� istentiszteletet tartani egyh�zi besz�ddel vagy bibliamagyar�zattal (l�sd a h�tk�znapi istentiszteleti rendet).

3. Az �nnepi istentisztelet befejez�se ut�n a lelk�sz el�sz�r kihirdeti az el�z� h�ten v�gzett szertart�sokat, l�g�tus kik�ld�s�t, az �nnepi istentiszteletek rendj�nek esetleges m�dosul�s�t �s a gy�lekezetet �rint� k�zlem�nyeket, v�g�l az �rvacsor�t. Az �rvacsora kihirdet�s�nek sz�vege: "Amint az hirdettem, .......... �nnepe alkalm�b�l az �rasztal�t megter�tett�k, s arra J�zus �let�re �s hal�l�ra eml�keztet� jegyeket, a kenyeret �s bort tett�k. K�rem h�veinket k�sz�ljenek �s j�ruljanak az �rasztal�hoz �szinte lelki sz�mvet�ssel �s kereszt�nyi al�zattal. Jelen alkalomra az �rvacsorai kenyeret �s bort ......... adom�nyozta." �rvacsorai jegyekre adom�nyokat tettek (felolvassa a neveket �s az adom�nyokat). A lelk�sz n�h�ny mondatban megk�sz�ni az adom�nyokat.

B. Az �rvacsora rendje

1. �rvacsorai �nek. (166. vagy 167. egy versszak). Az �nek befejez�se ut�n a lelk�sz Bibli�val a kez�ben ki�ll az �rasztala mell�. A gy�lekezet �lve marad.

2. Textus-felv�tel. K�t�tt sz�vege a k�vetkez�: "Kedves testv�reim, aty�mfiai! �rvacsorai besz�dem alapgondolata �rva tal�lhat� a .......... vers�ben a k�vetkez�k�ppen...........". Nem ism�telj�k meg sem a helyet, sem a sz�veget. Textus-felv�tel el�tt nincsen el�foh�sz.

3. �rvacsorai besz�d. Id�tartama mintegy 10 perc.

4. Ima. A gy�lekezet �ll.

5. Miaty�nk.

6. A gy�lekezet tagjai a helyi szok�s szerint ki�llnak az �rasztala k�r�. El�sz�r a szolg�lattev�k vesznek �rvacsor�t.

7. Az �rvacsora kioszt�sa. Lelk�sz a helyi gyakorlat szerint t�rli a kelyhet. A gy�lekezet t�bb csoportban vesz �rvacsor�t. Az egyes csoportok �rvacsorav�tele ut�n a lelk�sz bibliai id�zettel kezd�d� r�vid im�t mond. Miut�n a gy�lekezet helyre megy, a lelk�sz visszatakarja az �rasztal�t.

8. Z�r� ima. H�laad� jelleggel, figyelemmel a gy�lekezet �let�re.

9. �ld�s k�r�s. K�tetlen, de mintak�nt aj�nlott sz�veg: "V�gezet�l testv�reim, aty�mfiai, legyetek j� eg�szs�gben, �p�ljetek, vigasztal�djatok, egy�rtelemben legyetek �s b�kess�gben �ljetek. A b�kess�g �s szeretet istene legyen veletek. �men.!

C. Az �rvacsor�val kapcsolatos szempontok

1. Az �rvacsora kioszt�s az �nnepek els� napj�n a d�lel�tti istentisztelet keret�ben a z�r��nek el�tt t�rt�nik, de kioszt�sa els� napj�n d�lut�n vagy este �s m�sodnapj�n d�lel�tt is lehets�ges.

2. Az �rvacsoraoszt�s alatt a gy�lekezet �nekli az �rvacsorai �nekeket.

3. Az �rvacsora felt�tele a konfirm�ci�.

4. Az �rvacsora m�s felekezet�ek r�sz�re is koszthat�, ha �lni akar vele.

5. Az �rasztala megter�t�se ill. el�k�sz�t�se a helyi szok�sok szerint t�rt�nik. Ebben a lelk�sz hitvese is r�szt vesz, akinek els�rend� gondja, hogy a ter�t�k �s kelyhek tiszt�k �s rendesek legyenek Az �rvacsorai kenyeret a lelk�sz v�gja fel, el�tte im�t mond.

6. A megmaradt keny�r �s bor a lelk�szi irod�ban, lak�sban vagy gy�lekezeti teremben fogyaszthat� el az adom�nyoz�k, a kebli el�lj�r�k �s egyh�zfiak k�z�ss�g�ben. Aj�nlatos, hogy a megmaradt �rvacsorai jegyekb�l csak egyszeri k�n�l�s t�rt�nj�k. M�r el�re f�lre kell tenni a betegek r�sz�re sz�ks�ges kenyeret �s bort.

D. Betegek �rvacsor�ja

1. A lelk�sz az �nnepet megel�z� vas�rnap a hirdet�s alkalm�val felh�vja a figyelmet arra, hogy az �rvacsor�ban r�szes�lni akar� betegek k�r�s�t a hozz�tartoz�k a nagyh�t folyam�n jelents�k be.

2. A szertart�s rendje: a) el�foh�sz, b) az �nneppel kapcsolatos textus vagy kimondottan a betegnek sz�l� bibliai sz�veg felolvas�sa, c) ima, d) Miaty�nk, e) �rvacsora kioszt�sa, f) �ld�s. Ha a k�r�lm�nyek erre lehet�s�get adnak, a szertart�st �nekkel kezdj�k �s z�rjuk.

3. Az �rvacsoraoszt�sn�l a gondnok vagy keblitan�csos ill. egyh�zfi lehet�s�g szerint legyen jelen.

4. Ha a csal�d jelenl�v� tagjai ig�nylik, a lelk�sz r�sz�kre is kiszolg�ltathatja az �rvacsor�t.

5. Ha a beteg �rvacsorav�tele a templomi �rvacsorai szertart�s ut�n t�rt�nik, a lelk�sz �s k�s�r�je nem vesznek �rvacsor�t, csak a beteg �s a csal�dtagok, akik el�zetesen nem r�szes�ltek �rvacsor�ban. Minden m�s alkalommal maga a lelk�sz is vesz �rvacsor�t.

6. Az �rvacsora a betegek �s �regek r�sz�re az �v b�rmely napj�n kiszolg�ltathat�, ha erre felk�rik.


- H�zass�g meg�ld�s

A polg�ri h�zass�gk�t�s ut�n t�rt�nik nyilv�noss�g el�tt a templomban. C�lja, hogy a jogi �rv�nyes�l�s mellett a h�zass�g vall�si �s erk�lcsi tartalmat is kapjon. Isten gondvisel� szeretet�t k�rj�k az elindul� csal�di �letre.

A csal�d a t�rsadalom alapszervezete l�v�n, igen fontos, hogy az vall�serk�lcsi keretek k�z�tt induljon el. Ev�gre alakult ki egyh�zunkban is a h�zass�g meg�ld�sa, vagyis az esket�s szertart�sa. Ez a szertart�s legt�bbsz�r a templomban, �nnep�lyes keretek k�z�tt megy v�gbe. Az esket�snek sem tulajdon�tunk misztikus vagy szents�g jelleget. C�lunk az, hogy a h�zasuland�k el�tt a csal�di �letre vonatkoz� isteni kinyilatkoztat�st el�t�rjuk, azt megmagyar�zzuk, s az abb�l foly� k�teless�geik teljes�t�s�re figyelm�ket felh�vjuk, a h�s�gesk� sz�veg�ben foglaltakat a lelk�kre k�ss�k. Az esket�s szertart�si sorrendje: alkalmi �nek, foh�sz, majd textus, esket�si �genda, ima, �ri ima, az esket�si formula �s a meg�ld�s.

A h�zass�gk�t�s meg�ld�s�val kapcsolatos szempontok

1. A lelk�sz csak a t�rv�nyesen megk�t�tt �s igazolt h�zass�gokat r�szes�ti egyh�zi meg�ld�sban.

2. A szertart�s helye a templom, indokolt esetben a lelk�szi iroda vagy csal�di h�z. A szertart�s rendje ebben az esetben is ugyanaz, az �nek itt elmaradhat.

3. A szertart�s bejelent�s�n�l a lelk�sz tiszt�zza, hogy ha tiszta unit�rius p�rr�l van sz�, mindk�t f�l, ha vegyes p�rr�l van sz�, az unit�rius f�l meg van-e keresztelve �s konfirm�lt-e. Ha nem, igyekezz�k meggy�zni, hogy a h�zass�gk�t�s meg�ld�sa el�tt vegye ig�nybe e szertart�sokat.

4. A k�vetkez� vas�rnap a lelk�sz kihirdeti a szertart�st. Ha a v�leg�ny vagy a menyasszony m�s egyh�zk�zs�gb�l val�, �rtes�tend� az illet� lelk�szi hivatal, a szertart�s kihirdet�se v�gett.

5. Vegyes h�zass�g eset�ben ig�nybe vehet� mindk�t felekezet szertart�sa, ha egyszerre t�rt�nik, egyid�ben.

6. A h�zass�g meg�ld�st, ha mindk�t f�l unit�rius, semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem szabad megism�telni.


- Temet�s

A temet�si szertart�s a halottak ir�nti tisztelet �s kegyelet jegy�ben t�rt�nik. Meggy�z�d�s�nk, hogy "ak�r �lj�nk, ak�r haljunk, mi az �r�i vagyunk" (R�ma 14,8). A temet�si szertart�s egyben alkalom a gy�szol�k vigasztal�s�ra is.

A temet�s hitfelfog�sunk szerint nem arra val�, hogy a halott s�ron t�li �llapot�t befoly�solja. A temet�s a halott kopors�ja mellett, de nem a halottnak sz�l, hanem az �l�knek. C�lja: a hal�l fogalm�nak helyes �rtelmez�se; a halott �let�nek pozit�v ki�rt�kel�se, nevel��rt�k� tartalm�nak kiakn�z�sa; a gy�szol�k vigasztal�sa; Isten hatalm�nak �rz�keltet�se; az �r�k�letbe vetett hit elm�ly�t�se; a hal�l ut�ni �t�let tudatos�t�sa; a v�gb�cs� megrend�t� hangulat�nak pozit�v �s �p�t�mederbe val� terel�se.

Megk�l�nb�ztet�nk: h�zn�l, templomban �s a s�rn�l v�gzett temet�si szertart�st. Ezek k�z�tt csak szertart�si k�l�nbs�g van. A temet�si szertart�s menete: �nek, ima, k�z�nek, textus, halotti besz�d, b�cs�ztat�, ima, �ld�s �s �nek.

Temet�seinken sz�mos n�pi szok�s is �rv�nyes�l. Az unit�rius istentisztelet �s szertart�s l�nyeg�t legjobban J�zusnak a k�vetkez� tan�t�sa foglalja �ssze: "Az Isten l�lek; �s a kik �t im�dj�k, sz�ks�g, hogy l�lekben �s igazs�gban im�dj�k." (J�n 4: 24.)

A temet�ssel kapcsolatos szempontok

1. A hal�leset bejelent�se megfelel� k�rd��v ill. bejelent� lap seg�ts�g�vel t�rt�nik.

2. Harangoz�s a helyi szok�s szerint.

3. Az anyagi k�rd�sek int�z�se a gondnokra tartozik.

4. A temet�st megel�z� virraszt�son, ahol ez szok�sban van, a lelk�sz ne vegyen r�szt, az egyh�zi �nekek �nekl�s�t az �nekvez�r vagy a megb�zott egyh�ztag vezesse. Az egyh�zk�zs�g el�lj�r�s�ga hasson oda, hogy a virraszt�s jelleg�vel nem egyez� mozzanatok (iv�s, k�rty�z�s stb.) maradjanak el.

5. A temet�s ideje a helyi szok�s szerint.

6. A temet�si szertart�s csak lez�rt kopors�val t�rt�nik.

7. A templomb�l val� temet�s eset�n a kopors� a portikusban helyezend� el.

8. N�pszer�s�teni kell az egyh�zk�zs�g jav�ra t�rt�n� koszor�megv�lt�st.

9. A toroz�s, mint vall�sunkkal meg nem egyez� szok�s, a Szervezeti Szab�lyzat �rtelm�ben mell�zend�.

10. A k�vetkez� vas�rnap a lelk�sz kihirdeti a szertart�st.




�nnepek:

- Kar�csony

Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: �n�ll� szakaszok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 2.07 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::