Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 28, 2006 07:35 CDT

Egy az Isten

Hittani �s t�rt�neti �ttekint�

Szerz�: . 4197 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak




EGY AZ ISTEN

MAGYARORSZ�GI UNIT�RIUS EGYH�Z
2005. BUDAPEST

TARTALOMJEGYZ�K:


1.
Szerkeszt�i el�sz� - R�zm�ny Csaba p�sp�k

2. Hitelvek �s eszmerendszer - Czire Szabolcs teol�giai tan�r

3. Unit�rius Egyh�zt�rt�neti �ttekint� - Dr.Erd� J�nos: �tmutat� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l

4. Az Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n - Kelemen Mikl�s lelk�sz

5. A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z szertart�srendje

6. A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z Vezet�s�ge 1902-2004-k�z�tt

T�bl�zat – P�sp�k�k �s f�gondnokok n�vsora /�ssze�ll�totta: L�ta S�ndor lelk�sz/

7. Unit�rius vall�s P�llasz lexikon 1893-1896

8. Unit�rius vall�s Nagy Magyar Lexikon 1995-2004

9. Heltai G�sp�r Unit�rius K�nyvesbolt

10. Unit�rius K�nyvt�r-lev�lt�r

11. EGYH�ZK�ZS�GEK

- Budapesti Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Bart�k B�la Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Pestszentl�rinci Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- F�zesgyarmati Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Gy�ri Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- H�dmez�v�s�rhelyi Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Kocsordi Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Debreceni Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Dun�nt�li Unit�rius Sz�rv�nyegyh�zk�zs�g

- Duna-Tiszak�zi Unit�rius Sz�rv�nyegyh�zk�zs�g

- Miskolci Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Beregi Unit�rius Sz�rv�ny



SZERKESZT�I AJ�NL�S

Vallani szeretn�k, szem�lyesen, emberien.

Naponta tal�lkozom olyan emberekkel, akik eg�sz �let�kkel benne vannak a t�rsadalom l�ktet�s�ben, mindenre odafigyelnek, minden �rdekli �ket, s ha v�letlen�l a besz�lget�s a vall�sra terel�dik, kider�l, hogy soha nem hallottak a Reform�ci� „term�szetes k�vetkezm�nye” – k�nt, sz�letett egyetlen magyar alap�t�s� vall�sr�l, az Unit�rius vall�sr�l, melynek m�g ma is ,n�gy �s f�l �vsz�zad, t�vlat�b�l, egyetlen c�lja, hogy helyre �ll�tsa a tiszta j�zusi kereszt�nys�get.

Unit�rius vall�sunk megsz�let�se, k�t hatalmas szellemis�g, t�k�letes �sszefon�d�s�nak k�sz�nhet�, m�gpedig teljesen demokratikusan, az �llami �s egyh�zi er�k�, melyek k�z�l az els�t J�nos Zsigmond, Erd�ly els� felvil�gosult fejedelme, a m�sikat D�vid Ferenc az Erd�lyi reform�ci� legkimagasl�bb egy�nis�ge, a magyar evang�likus, reform�tus �s unit�rius Egyh�zak els� p�sp�ke k�pviselte.

�k voltak, akik vall�sunknak egy olyan megbonthatatlan alapot k�sz�tettek, melyre, mint egy „Er�s v�r” – �p�lt fel az unit�rius vall�s �s egyh�z, �s amelyet sem a 300 �ven �t tart� �ld�ztet�s, ellenreform�ci�, rekatoliz�ci�, �s a jelenkori agyonhallgat�s sem tudott, kikezdeni, eln�m�tani.

Igaz, hogy ma is �rezz�k kirekeszt�s�nket, az un. t�rt�nelmi egyh�zak sor�b�l, 450 �ves m�ltunk ellen�re, �s az is igaz, hogy m�s egyh�zakkal ellent�tben, mi vagyunk az egyetlenek, akiknek 15 �v eltelt�vel egyik l�tfontoss�g� ingatlan�t, a misszi�s h�zunkat t�rsas h�zz� alak�tott�k, a m�siknak csup�n 51%-�t birtokoljuk. Mindennek ellen�re hit�nk nem lankad, hanem Egy Isten�nkbe, �s J�zus evang�lium�ba vetett m�lys�ges hittel, im�ds�gos �rz�ssel munk�lkodunk, hogy szer�ny eszk�zeink �s lehet�s�geink ellen�re, minden kereszt�ny embert lelki gondoz�sban r�szes�tve Istenk�zelbe juttassunk!

Jelen kiadv�nyunknak teh�t az a c�lja, hogy azok, akik hallanak r�lunk, �s megismerni szeretn�k vall�sunkat, lehet�s�get kapjanak, hogy a Magyarorsz�gon m�r a XVI-ik sz�zadban, a reform�ci� kor�ban Erd�lyb�l �tterjedt, azt�n gyorsan a keleti v�gekig visszaszor�tott, unit�rius vall�st megismerhess�k, a maga t�rt�nelm�vel, hit �s eszmerendszer�vel, szertart�srendj�vel, valamint t�j�koztat�st kapjanak a Magyarorsz�g ter�let�n m�k�d� egyh�zk�zs�geinkr�l �s a jelenben szolg�l� lelk�szekr�l.

„Kicsi egyh�z vagyunk, maroknyi n�p. A j�v� nagy feladataival szemben �llva megrend�lt benn�nk sokszor az �nbizalom, az �n�rt�ktudat. Feladat-�ri�sokkal tele a j�v�. Istenem vajon meg tudunk-e birk�zni vel�k? E t�p� k�rd�sekre nem lehet m�s a v�laszunk, mint a M�zes�: ne f�ljetek, az �r vel�nk. A j�v� nem azt k�rdezi t�l�nk, hogy h�nyan vagyunk, hanem azt, hogy milyen fajs�ly� eszm�ket k�pviseltek, �s mekkora a hitetek? - �s, hogy mit hoztatok magatokkal n�gy �s f�l �vsz�zadon �t a jelenbe?

Mi unit�riusok, hoztuk magunkkal az Egy Istenbe vetett hit�nket, mely eredeti sz�n a vall�sok t�rt�net�ben. Hoztuk az ember-J�zus �sfogalm�t, akit nem im�dni, hanem k�vetni kell. Hoztuk az emberbe vetett hit�nket, ezt a saj�tosan unit�rius humanizmust, az els�, vall�sos talajb�l kin�tt humanizmust Eur�p�ban. Hoztuk a kinyilatkoztat�s egyetemess�g�nek �s folytonoss�g�nak a gondolat�t. Hoztuk az �sz szerep�t �s jog�t az eszm�lked�sben. Hoztuk a vil�g egys�g�nek �s egyl�nyeg�s�g�-nek a hit�t. Hoztuk a t�lvil�gis�g hely�be az evil�gis�got. Nem a s�ron t�li min�s�t�s az els�dleges – nem att�l f�gg ez, hanem ett�l az! Hoztuk az emberrel szemben t�masztott ig�nyess�g�nket.

Hoztuk tov�bb� a soha meg nem sz�n� �j�t�s t�rv�ny�t, a fejl�d�s eszm�j�t; a g�pies �dv�z�l�s hely�be az �dv�z�t� j�tett �rt�k�t. �s v�g�l hoztuk a l�telm�leti (ontol�giai) kereszt�nys�g fogalma mell�, az �rt�kkereszt�nys�g fogalm�t”! (Gell�rd Imre)

Hiszem �s meg vagyok gy�z�dve, hogy azok a nagy emberek, akik �nk�ntesen lettek unit�riusok, mint: Orb�n Bal�zs, vagy Bart�k B�la, a fentiek ismeret�ben tett�k.

�s v�g�l egy r�vid id�zet, J�kai M�r: Egy az Isten c. k�nyv�b�l:

„Az �n templomom (term�szetesen az unit�rius templomr�l van sz�) nem �tj�r�h�z egym�ssal tal�lkozni v�gy� szerelmesek sz�m�ra. Az �n ekl�zsi�m nem azilum m�s vall�s el�t�ltjeinek, kik oda b�r�ik el�l menek�lnek. Az �n templomom torny�n a g�mb nem azt hirdeti, hogy „Jertek ide! Itt szabadabb az erk�lcs, k�nnyebb az �let, itt nem kell keresztet viselni.” Neked el�bb meg kell szeretned azt az Istent, akit �n k�vetek.

- S hogyan ismerem meg �t?

- Azokb�l az emberekb�l, akik az � h�vei. Nem az ig�kb�l, nem a szent k�nyvekb�l, hanem a tettekb�l: az emberek �let�b�l. Majd ha megtudod, hogy mit tesznek azok, akik nem halasztj�k az Istennel �s emberekkel val� kib�k�l�st a m�svil�gra, hanem cselekszik azt itt ezen a f�ld�n, akik elkezdik a szentek orsz�g�t �p�teni m�r itt a nap alatt, akik megmutatj�k, hogyan kell embernek az embert elt�rni, igazs�gosnak lenni, b�ntalmakat megbocs�tani, dolgozni f�ld f�l�tt �s f�ld alatt, h�s�g�rt h�s�ggel fizetni, szenved�kkel j�t tenni, m�velni a lelket a tud�s �ltal; s mindezek�rt nem z�gol�dni, hanem �r�lni az �letnek �s mindannak, ami benne van; �r�lni a munk�nak, a h�s�gnek, a megbocs�t�snak, a j�ltev�snek, a tanul�snak, s mindezek�rt �ldani azt az egy Istent, aki mindezt nem csap�sul m�rte re�nk az eredend� b�n�rt, hanem saj�t lelk�t lehelte bel�nk , hogy legy�nk „boldog emberek” abban, amiben � „boldog Isten”! Akkor szeretni fogod az �n aty�mfiait; akkor szeretni fogod azt az egy Istent, aki a b�ke Istene…

- Sz�lj, mind ilyenek a te aty�dfiai, mint te vagy?

- Mind jobbak �k n�lamn�l egyt�l egyig.

- Akkor m�r szeretem �ket.

S most azt�n s�ghatta a n�: „Ed io sono la beata.”

***

Aj�nlom teh�t e kis k�nyvet mindazoknak, akik megismerni szeretn�k a tolerancia �s a t�relem vall�s�t, akik v�gynak az Isteni tisztas�gra, nyugalomra, egyszer�s�gre �s nem utols� sorban er�s hitre �s b�kess�gre!

Budapest, 2004. december 4.

R�zm�ny Csaba

p�sp�k





HITELVEK �S ESZMERENDSZER (Czire Szabolcs, teol�giai el�ad� tan�r)

Bevezet� k�rd�sek

• Mi�rt olvassam el?

– Az�rt, hogy megismerd az egyik legegyszer�bb �s emiatt a legnehezebb vall�st: az unit�rius vall�st.

• Meg akar t�r�teni?

– Nem.

• Nem �rtem, ez id�ig mindenik meg akart... (?)

– Az unit�rius vall�s 430 �vvel ezel�tti sz�let�s�t egy igen f�nyes csillag adta h�r�l: a lelkiismeret- �s vall�sszabads�g t�rv�ny�nek a vil�gon el�sz�r t�rt�n� kihirdet�se 1568-ban, a tordai orsz�ggy�l�sen. E t�rv�ny el�k�sz�t�je �s szorgalmaz�ja D�vid Ferenc volt, az egyh�z megalap�t�ja. S b�r az unit�rius vall�s az id�t�l bevett vall�ss� v�lt, t�rt�nelme sor�n csaknem mindv�gig kegyetlen �ld�z�st kellett elszenvednie. De az �ld�z�sek ellen�re is mindv�gig k�vetkezetesen kitartott a lelkiismeret �s a hit szabads�g�nak eszm�je mellet. T�r�t�s helyett azt valljuk, hogy minden lelkileg, szellemileg feln�tt ember saj�tja, s�t k�teless�ge, hogy vall�s�t �ntudatosan v�lassza �s �lje meg.

• E t�r�t�smentes t�relem nem vezet l�tsz�mcs�kken�shez?

– Sosem volt c�lja az unit�rius egyh�znak, hogy vil�gi hatalmat kov�csoljon mag�nak. Mi m�shoz kellene a t�meg? A min�s�g �s a mennyis�g ritk�n j�r egy�tt, k�l�n�sen a vall�s vil�g�ban. N�lunk azonban sajnos m�g nem �rett meg az id� arra, hogy az emberek �ntudatosan v�lassz�k meg vall�sukat, alak�ts�k ki hit�ket. Ezt az �retlens�get jelzi azoknak a nagy sz�ma, akik b�r r�g nem �rtenek egyet vall�suk tanaival, megnyilv�nul�saival, m�gis megmaradnak benne, mert, ahogy mondj�k, “abban sz�lettem, abban is kell meghalnom”.

• Mi (volt) az �ld�z�s oka?

– Az unit�rius vall�s m�ss�ga. E vall�s a kereszt�nys�g reform�ci� kor�ban t�rt�nt meg�jul�s�nak az eredm�nye. Ez�rt a katolikus egyh�z ellenreform�ci�s t�rekv�sei �t is s�jtott�k. De legal�bb olyan kegyetlen�l �ld�zte �s t�rekedett megsemmis�t�s�re a m�ltban az �pp hatalmon lev� m�s protest�ns egyh�z �s uralkod� is.

• Az unit�riusok m�gis protest�nsok?

– T�rt�neti eredet�nket �s eszmei gy�kereinket tekintve, egy�rtelm�en protest�ns egyh�znak valljuk magunkat, hisz a reform�ci� �ltal kitermelt protest�ns meg�jul�si folyamat sz�ks�ges �s logikus k�vetkezm�nyek�nt sz�letett ez a vall�s J�zus tanainak legk�vetkezetesebb �rv�nyes�t�se �ltal. A radik�lis reform�ci� eredm�nye.

• Radik�lis reform�ci�... ?!

– A 16. sz�zadra a katolikus egyh�z olyan fok� megroml�sa k�vetkezett be, ami maga ut�n vonta a meg�jul�s sz�ks�gess�g�t. E meg�jul�s mint�j�t a reform�ci� vez�regy�nis�gei, majd l�trej�tt egyh�zai az �skereszt�ny egyh�z hit�ben, vall�sos �let�ben, egyh�zszervezet�ben tal�lt�k meg. Ezeknek az �skereszt�ny gy�lekezeteknek a t�bbs�ge azonban P�l apostolnak a hat�s�ra form�l�dott, aki k�zvetlen�l nem ismerte sem J�zust, sem az � tan�t�s�t (az evang�liumok is csak k�s�bb �r�dnak), s azokat ut�lag saj�t elk�pzel�sei szerint saj�tosan �rtelmezte.

D�vid Ferenc, az egyh�z megalap�t�ja, hat �vi k�lf�ldi tanulm�ny�tj�r�l hazat�rve katolikus pl�b�nos Kolozsv�ron, de csakhamar csatlakozik a reform�ci� els� �g�hoz, �s luther�nus p�sp�k (superintendens) lesz. Szenved�lyesen kutat, hitvit�zik, s a meg�jul�s �jabb l�pcs�j�re l�p: a helv�t reform�ci� hirdet�j�v�, majd p�sp�k�v� v�lik (reform�tus superintendens). Tekint�lye �ri�si, a fejedelem (J�nos Zsigmond) t�mogat�s�t teljes m�rt�kben �lvezi, de az igazs�g ir�nti tisztelete nem hagyja meg�llni: “Akiket Isten lelke megvil�gos�tott, nem szabad hallgatniuk, sem az igazs�got el nem rejthetik”. El�gtelennek �rzi a kereszt�nys�g meg�j�t�s�t, �s radik�lis l�p�st tesz: az �skereszt�nyen t�l a tiszta j�zusi kereszt�nys�get k�v�nja helyre�ll�tani. Elutas�t minden olyan dogm�t, tan�t�st, hagyom�nyt, amelyet J�zus nem tan�tott (Szenth�roms�g, csod�latos sz�zi sz�let�s, J�zus istens�ge, az ingyen kegyelem tana, eredend� b�n stb.), �s a lelkiismeret- �s vall�sszabads�gi t�rv�ny meghirdet�s�vel �letre h�vja az unit�rius vall�st, egyh�zat.

H�l�val gondolunk egyh�zalap�t� p�sp�k�nkre, D�vid Ferencre, mert amikor lehet�s�ge lett volna arra, hogy Erd�ly els� fejedelm�nek teljes t�mogat�s�val, a hatalom eszk�zeivel vall�s�t er�szakkal terjessze, nem tette: “Sehol sem tanuljuk Isten ig�j�b�l, hogy az Isten ig�j�t �s a vall�st t�zzel-vassal kell terjeszteni”; “Az Istennek �nmag�nak eleit�l fogva gondja volt �s lesz az � igazs�g�ra”. S mindezt akkor tan�tja, amikor Eur�pa test�t kereszt�l-kasul vall�sh�bor�k szaggatj�k, eg�t pedig a m�sk�nt gondolkod�k (eretnekek) m�gly�i festik v�r�sre.

• E d�vidferenci mindig-tov�bbl�pni-tud�s az unitarizmus l�nyege?

– Azt hiszem igen. Istent eg�szen sosem lehet el�rni. Egyet mindig kell m�g l�pni. Isten = �let. �let = v�ltoz�s. V�ltoz�s = vall�s. A vall�s teh�t: Isten �lland� tetten �r�se az itt �s most-ban.

• A vall�sok a kult�r�k sz�lem�nyei. Az unit�rius vall�s az erd�lyi lelk�let vall�sa?

– Tudom�sunk szerint ez az eszme egyh�zz� el�sz�r Erd�lyben szervez�d�tt, s mint (az egyetlen) magyar alap�t�s� vall�s, tagadhatatlanul er�s nemzeti von�sokat is hordoz mag�ban. Erd�lyi v�ltozata a sz�kely lelk�let saj�tos megnyilv�nul�sa. Az unit�rius eszme azonban minden t�r�t�s n�lk�l a vil�g legt�volabbi helyein felbukkant. A bel�le sug�rz� erk�lcsi/etikai magatart�s, �letst�lus el�g rugalmas ahhoz, hogy minden kult�r�ban otthonra tal�ljon, s minden nemzet �s minden hitvall�s� n�p fiaiban �s le�nyaiban az igaz emberit megsz�l�tva az istenit hozza felsz�nre.

• N�ha hallani, hogy az unit�riusok nem kereszt�nyek... (?)

– A v�d egyfel�l rosszindulatb�l t�pl�lkozik, m�sfel�l tudatlans�gb�l. De az unit�riusok k�l�nb�znek a legt�bb magukat kereszt�nynek nevez�t�l abban, hogy a J�zus tan�t�sa szellem�nek val� engedelmess�get sokkal fontosabbnak tartj�k, mint egy k�s�bb meg�llap�tott, egyed�l �dv�z�t�nek kiki�ltott hitet az � term�szet�r�l vagy egy bizonyos egyh�z tant�tel�r�l. Ne feledj�k el, hogy az ut�bbiak alapj�n J�zus is eretneknek bizonyulna! V�glegesen tiszt�zni kellene, hogy a 4. sz�zadt�l fokozatosan kialakul� egyh�zi dogm�k elfogad�it, vagy J�zus k�vet�it jel�li-e a kereszt�ny megnevez�s. Mi Istenhez J�zus p�ld�j�nak saj�t �let�nkbeni megval�s�t�s�val t�reksz�nk eljutni, azaz J�zus k�vet�i vagyunk. Amennyiben a kereszt�ny J�zus-k�vet�t jelent, az unit�riusok kereszt�nyek.

Az unitarizmus kereszt�nys�gen bel�li helyzete igen eml�keztet a buddhizmuson bel�l kialakult helyzetre, ahol a vall�salap�t� eredeti eszm�it �s tanait k�vetkezetesen csak egy par�nyi kisebbs�g �rizte meg. Mindk�t esetben a t�bbs�g az alap�t�b�l istent csin�lt, �s ez�ltal a transzcendent�lis, dogmatiz�l� spekul�ci� v�get nem �r� �tj�ra l�pett.

Az unit�rius kereszt�nys�g �nmegjel�l�s e m�ss�got (nem a P�li, hanem a j�zusi eredetet) hivatott kifejezni.

• Pontosabban mit?

– Hadd mes�ljek el egy t�rt�netet, amely tal�n a leg�rthet�bben fejezi ki a l�nyeget. Jellemz� m�don, egy olyan jezsuita �rja le k�nyv�ben, aki Indi�ban sz�letett s t�bbnyire ott is tev�kenykedett, �gy nemcsak a bel�l �l�k elfogults�g�val, hanem a k�ls�k objekt�vebb l�t�s�val is szeml�lni tudta a kereszt�nys�get.

A t�rt�net �gy hangzik:

“Sok �vi munka ut�n a feltal�l� felfedezte a t�zgy�jt�s titk�t. Szersz�mait elvitte a h�val bor�tott �szaki ter�letekre, s megtan�tott egy ottani t�rzset a t�zgy�jt�sra �s annak el�nyeire. Azok azt�n annyira meg�r�ltek ennek az �jdons�gnak, hogy m�g csak esz�kbe sem jutott, hogy k�sz�netet mondjanak a feltal�l�nak, aki egy nap sz�p csendesen tov�bb�llt. Azok k�z�l a nagy jellemek k�z�l val� volt, aki nem v�gyott tiszteletre vagy h�rn�vre; el�g volt neki az az �r�m, hogy tudta, valaki haszn�t vette tal�lm�ny�nak.

A k�vetkez� t�rzs lak�i, akikhez ment, �ppoly lelkesed�ssel tanultak, mint az el�z��. De a helyi papok, f�lt�kenys�g�kben az idegen n�pszer�s�g�re, meg�lett�k �t. Hogy a b�nt�nynek m�g a gyan�j�t is eloszlass�k, a Nagy Felfedez�nek a k�p�t a templom f�olt�r�ra helyezt�k, valamint k�l�n liturgi�t terveztek nev�nek tisztelet�re �s eml�k�nek �letben tart�s�ra. A lehet� legnagyobb gonddal �gyeltek arra, hogy a szertart�s legkisebb r�sze se v�ltozzon, vagy maradjon el. A t�zgy�jt� szersz�mokat ereklyek�nt egy �kszeres l�dik�ba helyezt�k, �s azt tartott�k, hogy gy�gyul�st hoznak annak, aki hittel teszi r�juk kez�t.

A f�pap maga v�llalta, hogy �sszeszedje �s meg�rja a Felfedez� �let�t. Ez azt�n szent k�nyvv� v�lt, amiben a Felfedez� szeret� kedvess�g�t k�vetend� p�ldak�nt aj�nlott�k, csod�latos tetteit dics��tett�k, emberfeletti term�szet�t pedig hitt�tell� emelt�k. A papok gondoskodtak arr�l, hogy a K�nyvet a j�v� nemzed�kei is megismerj�k, mik�zben tekint�llyel magyar�zt�k szavait, szents�ges �let�nek �s hal�l�nak jelent�s�g�t. �s k�ny�rtelen�l hal�llal b�ntett�k, vagy kik�z�s�tett�k azokat, akik elt�rtek tan�t�sukt�l. S minthogy ezzel a vall�sos tev�kenys�ggel voltak elfoglalva, a n�p k�zben teljesen elfelejtette a t�zgy�jt�s m�dj�t.” (Anthony de Mello: Sz�rnyal�s)

Az unit�rius kereszt�nys�g azt szorgalmazza, hogy mindannyian, egy�nileg fedezz�k fel a t�zgy�jt�s titk�t, legy�nk felfedez�i mindannak, amit Isten bel�nk elhelyezett (v�gs� soron Isten felfedez�i), vall�soss�gunk semmik�ppen ne mer�lj�n ki a/egy Felfedez� im�d�s�ban.

• Honnan ered az unit�rius elnevez�s?

– A latin unus (est Deus) – Egy (az Isten) – sz�b�l k�pzett nevet sz�zadokkal ezel�tt felt�telezhet�en g�nyol�d� �rz�lettel adt�k az ellenfelek. A n�v azonban tartalmilag annyira kifejez�, hogy az unit�riusok m�r a legkor�bbi id�szakban azonosultak vele.

• Mire vonatkozik ez az egys�g ?

– Mindenekel�tt Istenre. De Istenen kereszt�l mindenre: a vil�gra, az emberre, a t�rv�nyre, a k�z�s c�lra. Az ember eset�ben ez els�sorban azonos �rt�kadotts�got, minden emberre egys�gesen �rv�nyes jogi �s etikai k�teless�g elismer�s�t jelenti.

• Mi az egys�g felt�tele?

– A k�l�nb�z�k zavartalan egym�smellettis�ge. Ezek k�z�sen alkotj�k az egys�get. Az unit�riusok az egys�g hirdet�s�vel egy�tt tisztelnek minden embert, minden kult�r�t �s vall�st, mert azok mindenike az isteni kijelent�s egy-egy t�red�k�t �rzi.

• E gondolkod�s szabadelv�s�get t�kr�z. Hogyan lehetne az unitarizmus szabadelv�s�g�t �sszefoglalni?

– �me egy t�red�kes �sszefoglal�s:

• Az egyetlen dogma, hogy nem l�tezik dogma. T�vesen ez�rt besz�lnek �gy valamely liber�lis vall�sr�l, mint vissz�j�ra ford�tott dogmatizmusr�l, amely csak azzal jellemezhet�, amit nem hisz.

• A jellem a vez�reszme, nem a hitvall�s. Van ugyan egy k�z�sen megfogalmazott hitvall�s, de minden h�v� maga alak�thatja hit�t. Ez�rt k�telez� a vall�si t�relem, a m�ss�g elfogad�sa.

• Az �rtelem �s a lelkiismeret felel�s szabads�ga fontosabb minden k�ls� tekint�lyn�l vagy hagyom�nyn�l. �gy lesz az a szem�lyes Isten szem�lyes megtapasztal�s�nak vall�sa.

• Az id�szer�s�g: az Evang�lium kijelent�seiben azt keress�k, ami a mai gondokat �rinti, mintsem a hagyom�nyokat. Ez az id�szer�s�g �lland� p�rbesz�dre k�telez a vil�ggal, az id�vel, a kult�r�val �s a tudom�nnyal. A tenger fel� haladva marad h� a foly� a forr�s�hoz (Garaudy), a vall�s pedig a vil�ggal, a civiliz�ci�val val� tal�lkoz�sban maradhat h� az Evang�liumhoz.

• M�g egy utols� k�rd�s a r�szletez�s el�tt: igazabb ez m�s vall�sn�l ?

– Nem. Nincs egyed�l igaz vall�s, mint ahogy a cs�csra sem egyetlen �sv�ny vezet fel. Az �sv�nyek j�rhat�s�ga, egyeness�ge k�z�tt azonban van n�mi k�l�nbs�g. A vall�sok eset�ben ezt k�vetelm�nyk�nt tal�n �gy lehetne megfogalmazni, hogy a vall�s legyen egyszer�, teh�t az Istenhez emelkedni v�gy� l�lek el� ne g�rd�tse az �tl�thatatlans�g, a teol�giai k�rm�nfonts�g akad�ly�t, a l�nyegest a l�nyegtelent�l j�l k�l�n�tse el, az �rt�kek vil�g�ban adjon hat�rozott eligaz�t�st, k�vet�inek adjon er�t �s bizalmat, der�t �s ne f�lelmet �bresszen benn�k, az emberi term�szetb�l azt hozza felsz�nre, ami benne a legjobb �s legnemesebb: az istenit. Mindezt a j� Istenhez val� hasonl�v� v�l�s v�gya mozgassa �s ne a b�ntet� Istent�l val� f�lelem. Az unit�rius kereszt�nys�g a fentieknek igyekszik megfelelni.


Tekint�ly

• Mi�rt kell e k�rd�ssel foglalkoznunk?

– Mert a vall�sok eset�ben ez kulcsk�rd�s, megk�zel�t�se legt�bbsz�r sz�nd�kosan mell�z�tt. Az unitarizmus meg�rt�s�nek tal�n a legjobb l�mp�sa. T�rt�nete le�rja a vall�s fejl�d�s�t. A fejl�d�s a kult�ra �s a tudom�ny vil�g�ban is az�rt val�sulhatott meg, mert a tud�sok a k�ls� tekint�ly helyett a tapasztalatot �s az �rtelmet fogadt�k el ir�ny�t�ul, �gy a vall�s vil�g�ban is a fejl�d�st a k�ls�r�l a bels� tekint�ly ir�ny�ba val� elmozdul�s jelzi.

• J�zus milyen tekint�lynek engedelmeskedett?

– J�zus kor�ban a T�rv�ny �s a Pr�f�t�k jelentett�k a legf�bb tekint�lyt. � az evang�lium k�vet�it felszabad�totta az evang�lium bet�inek tekint�lye al�l, �s helyette szellem�k bet�lt�s�t k�v�nta, amivel e k�ls� tekint�lyeket bels� tekint�lly� alak�totta. (Mt 5,17; 18,20) Istent �ll�tja a legf�bb tekint�ly hely�re, akit azonban nem valahol k�v�l, hanem bel�l, l�lekben kell im�dni. (Jn 4,24) Mindenkor Istennek �nmag�ban felismert akarat�ra hivatkozik, egyed�l annak akar megfelelni. A k�ls� �s bels� tekint�lynek engedelmesked�k k�zti k�l�nbs�get j�l szeml�lteti J�zus az irgalmas szamarit�nusr�l mondott p�ld�zat�ban. (Lk 10,25-37)

• A kereszt�nys�g...?

– Kialakul�s�t�l napjainkig olyan k�ls� tekint�lyeket szentes�tett, mint a Szent�r�s, egyh�z, paps�g (p�pas�g), hagyom�ny. A reform�ci� is a Bibli�t helyezte a tekint�ly f� forr�s�v�.

• E k�ls� tekint�ly szentes�t�se milyen k�vetkezm�nyekkel j�r(t)?

– A k�ls� tekint�ly b�rmilyen forr�sb�l sz�rmazott is, megk�t�tte az Istenorsz�ga igazs�g�t keres�k szellem�t, �s igazolta a k�nyszer alkalmaz�s�nak jogosults�g�t a vall�sban. Mindenekel�tt az emberekt�l engedelmess�get k�v�nt, �s csak m�sodsorban vall�soss�got. A hitet nem mint lelki �lm�nyt, hanem mint a dogm�k, a hitvall�sok �s az egyh�zi hatalom elfogad�s�t fogta fel. J�zus k�vet�se helyett Krisztus im�d�s�t k�vetelte, ett�l tette f�gg�v� az egyh�ztags�got �s �dv�z�l�st. �gy alakult �t a kereszt�nys�g dogmatikus tekint�lyvall�ss� �s egyh�zz�, aminek logikus k�vetkezm�nye volt a lelkiismereti �s vall�sszabads�g korl�toz�sa. Az �ltala igaznak nyilv�n�tott vall�st r�k�nyszer�tette az emberekre, annak b�r�l�it, illetve tagad�it mint eretnekeket �ld�zte �s b�ntette.

• Mit k�pvisel az unit�rius vall�s?

– A vall�s nem metafizikai dogm�k �s hitvall�sok elfogad�s�ban �ll, hanem a l�lek erk�lcsi �let�ben megnyilatkoz� vall�sos magatart�sban, �letvitelben. Ennek a bels� megismer�se �s a k�ls� kifejez�se benn�nk �s �ltalunk t�rt�nik. Az ember a maga k�pess�g�vel az egyed�li alkot� �s ellen�r is. A tekint�ly forr�sa �gy nem rajtunk k�v�l, hanem benn�nk van. Ez minden k�ls� tekint�lyn�l nagyobb �s parancsol�bb. (Dr. Erd� J�nos)

E bels� tekint�ly forr�sa tulajdonk�ppen Isten, aki az emberben az �rtelem megismer�, igazol� �s a lelkiismeret helyesl� tev�kenys�g�ben alak�tja ki a vall�s tartalm�t s annak k�ls� kifejez�s�t. �gy az �rtelem �s a lelkiismeret �rzi azokat az �sv�nyeket, amelyeken minden ember eljuthat Istenhez. A bels� tekint�ly �t�let�t mell�zni nemcsak gy�vas�g, hanem egyenesen �rul�s v�gs� tekint�ly�nk, Isten ellen.


�rtelem

• Az unitarizmust gyakran v�dolj�k t�lzott racionalizmussal?

– E v�d f�lre�rt�sb�l sz�rmazik, ami a k�vetkez�kb�l kider�l. Tan�t�sunk szerint az �rtelem nemcsak racion�lis tev�kenys�get jel�l, hanem a szellemi tev�kenys�g eg�sz�t jel�l� fogalom, amely mag�ba foglalja az intuit�v gondolkod�st, az eszt�tikai �s a tudom�nyos elk�pzel�st, az �rzelem magasabb szintj�t, valamint a vall�si �s erk�lcsi hitet. �gy mondhatta Boros Gy�rgy p�sp�k�nk, hogy “k�zelebbr�l ismerve, azt kell mondanunk, hogy az unit�rius nagy gondolkod�k ink�bb voltak misztikusok, mint racionalist�k... nem(csak) az �sz jog�t kerest�k, hanem a hit igazs�gait v�delmezt�k az elhom�lyos�t� dogm�k ellen, amelyek v�gs� soron racion�lis spekul�ci�k sz�lem�nyei”.

Az �rtelem “Isten l�nyeg�nek egy szikr�ja az emberben” (Channing), a l�lek megismer� k�pess�ge, az ember szellemis�g�nek mutat�ja �s felemelked�s�nek egyik t�nyez�je.

J�zus vall�sa megegyezett az �rtelemmel, az ember meg�rt�s�ben, felszabadul�s�ban �s k�teless�gei teljes�t�s�ben a gondolkod�s mozgat� er�t jelent. Eg�sz m�k�d�s�ben arra t�rekedett, hogy az embereket felszabad�tsa a k�ls� tekint�ly uralma al�l, �s gondolkod�suk szabads�g�t helyre�ll�tsa.

• A vall�sban az �rtelem� az utols� sz�?

– �rtelm�nknek mint bels� tekint�ly�nknek joga �s k�teless�ge, hogy kutassa a kijelent�st, vizsg�lja a vall�sos �lm�nyeinket, �s �rt�kelje a hitelveket, hogy azok �sszhangban vannak-e a tud�ssal, s ennek sor�n tiszt�tsa meg az id�k folyam�n r�rak�dott idegen elemekt�l. Nincs joga azonban elvetni vagy megtagadni a vall�s egyetlen hitelv�t vagy meg�llap�t�s�t sem, puszt�n azon az alapon, hogy az �szfeletti, s mint ilyen meghaladja az �rtelem megismer� k�pess�g�t. A hit meghaladhatja �s meg is kell, hogy haladja az �sszer�s�g hat�r�t, de sohasem lehet tud�sunkkal ellent�tes el�jel�, �rtelm�nknek ellentmond�. (Varga B�la)

• Mindez hogyan val�sulhat meg?

– Az �rtelem zavartalan m�k�d�s�nek felt�tele a szabads�g. Az unit�rius kereszt�nys�g biztos�tja az �rtelem teljes szabads�g�t, lehet�v� teszi, hogy az ember szabadon haszn�lja �rtelm�t a vall�s �s az erk�lcs igazs�gainak keres�s�ben. Az �rtelem elnyom�s�t vagy megtagad�s�t �nmagunk megtagad�s�nak tekintj�k, mely egyet jelent a benn�nk lev� vil�goss�g kitilt�s�val, v�ka al� rejt�s�vel.


A lelkiismeret

• Isten hangja benn�nk?

– Pontosan. De amit az emberek �ltal�ban lelkiismeretnek �reznek �s neveznek, az nem m�s, mint a t�rsadalmi norm�knak, erk�lcsi szab�lyoknak val� megfelel�s k�nyszer�rzete. Ez ama val�di bens� tudatoss�gnak, istenismeretnek legfeljebb az el�fut�ra, gyakran legnagyobb akad�lya.

Magunkban sokf�le hangot hallhatunk, Isten hangj�nak felismer�se gyakorlatot, �nismeretet ig�nyel. Ez�rt mondhatjuk, hogy Istent olyan m�rt�kben ismerj�k, amilyen m�rt�kben �nmagunkat megismerj�k.

• Miben seg�t ez a hang?

– Mindenben, ha figyelni tudunk r�. A j�ban t�mogat�s�val, biztat�s�val (benn�nk nyugalom, meleg�rzet �rad sz�t), a rosszban ellenkez�s�vel. Sz�ntelen�l m�rlegel� tev�kenys�g�vel pillanatnyi val�nkat az �r�kk�val� t�kr�ben �ll�tja el�nk. L�nyeg�ben sz�nd�kainkat �s erk�lcsi eszm�nyeinket �nb�r�lat form�j�ban hasonl�tja �ssze. Megvil�g�tja el�tt�nk a v�glegess�gi �rt�keket, �s az erk�lcsis�g k�vetelm�nyeit k�teless�gk�nt �ll�tja el�nk.

• A lelkiismeret minden emberben azonos?

– Az erk�lcsi t�rv�ny egyetemes, de az a lelkiismeretben mindenkor szem�lyes form�t kap.

• Teh�t nevelhet�?

– Igen. Az ember �lland� v�ltoz�s�val, fejl�d�s�vel egy�tt n�vekszik, teh�t a bels�, szellemi n�veked�s tulajdonk�ppen a lelkiismeret min�s�gi n�veked�s�t is jelenti. A kett� nem v�laszthat� el egym�st�l. �ppen ez�rt nevel�s�ben kiemelkednek a vall�si gyakorlatok, a rendszeres lelkiismeretvizsg�lat, az im�dkoz�s, az abszol�t �rt�kek gy�jt�se �s meg�l�si lehet�s�g�k keres�se, a j� gyakorl�sa, a pr�f�t�k, vall�salap�t�k �s kiemelked� szellemis�g� emberek �let�nek megismer�se �s hasonl�k.

• K�nyszer�thet�-e?

– “Nincs nagyobb esztelens�g, s�t lehetetlens�g, mint k�ls� er�vel k�nyszer�teni a lelkiismeretet s a lelket, aki felett hatalommal csak teremt�je b�r.” (D�vid Ferenc)

• Hogyan nyilv�nul meg az ember �let�ben a szabad lelkiismeret?

– Kett�s s�kon: egyik vonatkozik a szem�lyess� tett hitre, a m�sik az erk�lcs megval�s�t�s�ra. Korunk nagy trag�di�ja, hogy a tud�s elszakadt az �letvitelt�l, az erk�lcs a gyakorlatt�l. A szabad lelkiismeret �ltal kialak�tott hit az auton�m (�nt�rv�ny�) erk�lcsi felel�ss�g �rzet�t is l�trehozza. Unit�rius eszm�ny a hit �s cselekedet, a tud�s �s �letvitel egys�ge.


Isten

• Ki Isten?

– Isten a vil�g szellemi l�nyege.

Kereszt�nyibben: Isten szem�lyes l�tez� val�s�g.

• Mi az Isten n�v?

– Az Isten n�v – mint vall�si szimb�lum – k�z�s �rt�keinket �s vall�sos �let�nk c�ljait egyes�t� fogalom.

• H�ny Isten van?

– Egy, aki sz�mtalan szinten �s form�ban nyilv�nul meg. Egys�g�t tan�tja a Biblia is, de az �rtelem �s a vall�sos tapasztal�s is ezt igazolja.

• Bizony�that�-e Isten l�tez�se?

– Nem, de nem is sz�ks�ges. Aki nem hisz Istenben, azt �gysem gy�zn�k meg az �sz�rvek. Neml�te sem bizony�that�. Isten l�nyeg�hez tartozik ez a bizony�that�s�g-f�l�ttis�g.

• Milyen Isten?

– Minden vall�s megpr�b�lja megfogalmazni Isten tulajdons�gait, jellemz�it. Ezek emberi kateg�ri�k, de emberk�nt csak ezekkel �rhatjuk k�r�l azt, akir�l hiteles ismerettel csak a bels� megtapasztal�s ut�n rendelkezhet�nk. �me n�h�ny meg�llap�t�s, amely J�zus tan�t�s�b�l lesz�rhet�:

• Isten l�tez�se �nmag�b�l ered, �nmag�nak az oka �s a c�lja;

• Isten szellemi, lelki val�s�g, nem anyagi (Jn 4,24). Ez�rt l�thatatlan �s ki�br�zolhatatlan, t�k�letes, szent, �ntudatos, �l� szem�ly;

• Isten szeretet (1Jn 4,16);

• Isten Atya, ez�rt minden ember egym�snak testv�re.

• Besz�lj r�la!

– Isten a gondolat �s a szeretet tengere, Aki �gy foglal mag�ba minket, mint a tenger a hull�mait. � nem a vil�gon k�v�l�ll� uralkod�, nem elm�let, sz�raz dogma, hanem �l� val�s�g. Az isteni szellem jelenval�s�g�t tapasztaljuk minden�tt, a term�szetben, a t�rt�nelemben, a gondolatban. Isten testet �lt benn�nk. Ez�rt mi “benne �l�nk, mozgunk �s vagyunk”. (ApCsel 17,28) Minden az isteni szellem kifejez�d�se, s �gy a fizikai t�rv�nyeknek is erk�lcsi �rt�ke van (Emerson). Isten nemcsak a m�ltban jelentette ki mag�t, hanem � ma is sz�l hozz�nk, aktivit�sa egy pillanatra sem sz�nik meg.

�ppen ez�rt helyesebb, ha nem azt mondjuk, hogy Isten van, hanem ink�bb valamely aktivit�st kifejez� ig�t kell haszn�lnunk: pl. Isten t�rt�nik, Isten teremt(�dik)...

• Isten aktivit�sa miben nyilv�nul meg?

– A teremt�sben, gondvisel�sben, a mindens�get megt�lt� szentlelk�ben. Hit�nk szerint ezek felt�telezik egym�st. Isten teremtett minden l�tez�t, de teremt�se ink�bb tekinthet� egy �traind�t�snak, kezdetnek, mintsem meg�rkez�snek, befejezetts�gnek. Isten nem egyszerre, nem k�sznek, t�k�letesnek teremtette a vil�got, hanem fejl�d�k�pesnek, s �gy az gondvisel�se (lelki jelenl�te) mellett sz�ntelen t�k�letesed�sre hivatott.

• Mi a gondvisel�s?

– Istennek azt a szeretetteljes t�r�d�s�t, gondoskod�s�t �rtj�k ezen, amellyel az �lland� fejl�d�sben lev� vil�g �sszhangos m�k�d�s�t fenntartja. Isten nem hagyta mag�ra a megteremtett vil�got, hanem sz�ntelen�l gondoskodik r�la. A gondvisel�s tulajdonk�ppen Isten jelenbeli teremt� munk�j�nak a megnevez�se.

• Mire visel gondot Isten?

– Mindenre �s mindenkire. A legpar�nyibb teremtm�nyt�l a leg�rt�kesebbig, hisz Isten gondvisel�se egyetemes �s egy�ni egyszerre.

• Megsz�nhet-e Isten gondvisel�se ir�ntunk?

– J�llehet az ember �gy �rzi, hogy Isten n�mely pillanatban k�zelebb van hozz�, m�skor meg elviselhetetlen�l t�vol, m�gis fel kell adnunk a vall�sok k�l�n�s gondoskod�sr�l sz�l� gondolat�t. Isten nincs k�zelebb hozz�m az �r�mben, mint a s�t�ts�gben... Isten mindenkor t�k�letesen gondot visel minden teremtm�ny�re. Nincs arra sz�ks�g, hogy ir�ny�tsuk, mik�ppen b�njon vel�nk. Csak arra a tud�sra van sz�ks�g�nk, hogy mik�ppen �lj�nk az �r�kk�val� er�vel, hogyan hangoljuk r� arra �nmagunkat.

• Mi a mi feladatunk?

– A teremtett vil�gban mindennek megvan a maga szerepe, c�lja �s hivat�sa. Ez fokozottan �rv�nyes az emberre. Az ember hivat�sa, hogy a vil�g t�k�letesed�s�ben, fejl�d�s�ben akt�v szerepet v�llaljon, Isten munkat�rs�v� nemesedj�k. Ez�rt el�t�l�nk minden olyan megnyilv�nul�st, amely a vil�g, az �let rombol�s�t, puszt�t�s�t eredm�nyezi.

Ha b�rmely vall�s �letellenes, akkor elker�lhetetlen�l �letellenes az �ltala hirdetett isten is.

• Ha Isten mindenre gondot visel, az ember munk�j�ra nincs sz�ks�g?!

– A munka az ember emberr� v�l�s�nak eszk�ze, amellyel r�szt vehet a vil�got sz�ntelen�l teremt�, t�k�letes�t� isteni aktivit�sban.

Isten gondvisel�se nem helyettes�ti az ember �ngondoskod�s�t. Mi t�bb, Isten azzal az ember szabads�g�t biztos�tja, amelyet J�zus is kihangs�lyozott: “Az �n Aty�m mind ez ideig munk�lkodik, �s �n is munk�lkodom”. (Jn 5,17) Ebben a meggy�z�d�sben nyer �rtelmet az �si n�pi �letb�lcsess�g is: seg�ts magadon s az Isten is megseg�t.

• Val�ban a szenved�s helye ez a vil�g, ahogy azt sokan gondolj�k?

– Mivel a vil�g az Istent�l sz�rmazik, a j�s�g jegyeit hordozza mag�n. �gy az hivat�sunk meg�l�s�nek �ldott helye, �s nem b�ntet�s�nk lerov�s�nak sz�ntere.

• Mi�rt van m�gis a rossz, a szenved�s?

– Gyakran k�rdezz�k, hogy ha Isten j�, mi�rt engedi meg a rosszat, mi�rt nem sz�nteti meg a szenved�st? Meggy�z�d�s�nk, hogy nem Isten adja a rosszat, a szenved�st gyermek�nek, az embernek. Azoknak �rzete sokkal ink�bb helytelen �letvitel�nk, t�ves szabad akarati v�laszt�sunk eredm�nye, valamint a n�veked�s, a fejl�d�s velej�r�ja.

�ppen ez�rt, ha a vil�g rosszas�g�t meg akarjuk v�ltoztatni, mindenekel�tt saj�t magunkat kell megv�ltoztatnunk, s a vil�gban egyszerre mindennek helye �s �rtelme lesz, megsz�nik a rossz.

• Teh�t nem a belet�r�d�s az, amit tenn�nk kell?

– Nem, fokozott tudatoss�gra kell t�rekedn�nk. Minden pillanatban – s �gy a megpr�b�l� �lethelyzetekben is – unit�rius szellemis�g szerint arra kell figyel�nk, hogy mik�nt van vel�nk Isten! �t�lj�k, hogy a neh�z helyzetekben is vel�nk van, hisz megsokszorozza lelki er�nket, n�veli t�relm�nket, kitart�sunkat, seg�t� t�rsakat rendel mell�nk, s �gy szeretettel �vez, valamint n�veli tud�sv�gyunkat, hogy felsz�molhassuk a szenved�s forr�s�t.

• Istennel val� kapcsolatunknak milyen form�i vannak?

– Istennel val� kapcsolatunk form�k felett �ll, � mindig vel�nk van �gy, ahogy nappal a f�ny, �jszaka a s�t�ts�g.

Ha m�gis r�szletez�sre t�reksz�nk, azt mondhatjuk, hogy �t a gondolat �s �rz�s szintj�n tetten �rhetj�k az �rtelemben �s a lelkiismeretben – bels� tekint�ly�nk k�t forr�s�ban – �rv�nyre jut� isteni kijelent�sben. A szavak szintj�n Istennel az im�dkoz�s k�thet �ssze.

• Mit kell �rteni az isteni kijelent�sen?

– Isten sz�ntelen teremt�/gondvisel� tev�kenys�g�nek azt a megnyilv�nul�s�t, amely �ltal egyre jobban megismerteti mag�t az emberrel, s ez�ltal az ember t�k�letesed�s�t seg�ti. A kijelent�st az ember vall�si �lm�ny form�j�ban �li �t.

• Egyed�l Krisztusban jelentette ki mag�t Isten?

– Akik azt �ll�tj�k, hogy J�zusban Isten a maga teljess�g�ben megjelent a f�ld�n, s hogy J�zus Istennek egyetlen fia, mag�t Istent szor�tj�k korl�tok k�z�. Ez nem �ll�t�sa, hanem tagad�sa Isten gondvisel� atyas�g�nak. E szerint a “Mi Aty�nk” megsz�l�t�s csup�n t�nyleges tartalom n�lk�li �res sz�. Csak egyetlen pont (J�zus) volna, ahol Isten tal�lkozik �s �rintkezik az emberrel?

• Mit tan�tanak h�t az unit�riusok a kijelent�sr�l?

– Isten minden pillanatban �s minden gyermeke sz�m�ra sz�ntelen�l kijelenti mag�t. Az ember azonban a vall�serk�lcsi igazs�gokat csak fokozatosan, az alacsonyabb fokr�l a magasabb fele haladva tudja felfogni. �gy azt mondhatjuk, hogy Isten kijelent�seiben nem k�sz igazs�gokat k�z�l, hanem olyanokat, amelyek az ember bels� n�veked�s�nek, �nmegval�s�t�s�nak ar�ny�ban tudatosulnak. Az isteni igazs�gok felismer�se t�rt�nhet k�zvetlen�l a szentl�lek munk�ja �ltal �s k�zvetetten a Szent�r�s(ok), a term�szet, a t�rt�nelem, a m�v�szi alkot�sok �ltal.

• Mi a szentl�lek?

– Istennek azon tev�kenys�g�t jel�lj�k e fogalommal, amikor teremtm�nyeivel k�zvetlen kapcsolatot teremt. “A szentl�lek Istennek re�nk hat�, benn�nk m�k�d�, minket felemel� �s hat�saiban megszentel� ereje.” (Varga B�la)

• Ki lehet r�szese?

– Mindenki, hisz Isten tev�kenys�ge (= szentl�lek) �lland�, egyetemes. Teh�t b�rhol, b�rmikor, b�rki r�szese lehet aj�nd�k�nak, olyan m�rt�kben, amilyen m�rt�kben azt megval�s�tja. “Isten benn�nk lakoz� erej�t val�ban akkor tapasztaljuk �s �rezz�k, ha Istennek fiai vagyunk.” (D�vid Ferenc)

• Hogyan seg�theti ezt az ember?

– Ha igyekszik akarat�t �sszhangba hozni, r�hangolni Isten akarat�ra. Isten akarat�nak megismer�s�t – s �gy az azzal val� azonosul�st – seg�ti a tanul�s, az elm�lked�s �s a vall�sos gyakorlatok, mint az im�dkoz�s, a j�cselekedetek gyakorl�sa �s a b�jt�l�s (!).

• Mi az im�dkoz�s?

– Hagyom�nyos �rtelemben: besz�lget�s Istennel, mennyei Aty�nkkal. Istennel val� legszem�lyesebb kapcsolatunk megnyilv�nul�sa. “Te pedig amikor im�dkozol, menj be a bels� szob�dba, �s ajt�dat bez�rva im�dkozz�l Aty�dhoz titokban; Aty�d pedig, aki l�tja, amit titokban teszel, megfizet neked.” (Mt 6,6) J�zus tan�t�sa alapj�n az unit�riusok elutas�tanak minden k�zbenj�r�t Isten �s ember k�z�tt.

Isten mindent tud, m�g miel�tt kimondan�nk (Mt 6,32), ez�rt im�nkkal nem Istent k�v�njuk megv�ltoztatni, befoly�solni, hanem �nmagunkat. Im�dkoz�sunkt�l nem a feladatok lesznek k�nnyebbek, hanem mi lesz�nk er�sebbek azok teljes�t�s�hez. T�gabb �rtelemben: im�dkoz�s minden olyan emberi megnyilv�nul�s (gondolat, sz� �s tett), amely az �r�kk�val� jelenval�s�g�nak tudat�b�l fakad.


Hit

• Mi a hit?

– “A hit pedig a rem�lt dolgokban val� bizalom, �s a nem l�that� dolgok l�t�r�l val� meggy�z�d�s.” (Zsid 11,1) “A hit bizalom Istenben, mely �ltal gyermeki kapcsolatot teremt�nk Istennel, gondvisel� Aty�nkkal.” (Unit�rius K�t�, 48. v�lasz)

Hinni csak abban lehet, ami (m�g) nincs. De ha hisz�nk benne, azonnal l�tez�v� v�lik, mert a hit az ember leger�sebb teremt� funkci�ja. Hat�konys�ga egyenes ar�nyban �ll a megalkotott k�p tisztas�g�val. A hit teh�t ink�bb �rthet� igek�nt, mint f�n�vk�nt; folyamatk�nt, semmint �llapotk�nt. Ink�bb �jra �s �jra, mint most vagy soha. Hinni annyi, mint nem tudni biztosan hov�, de m�gis menni – bizalommal. Egy utaz�s t�rk�p n�lk�l. (Buechner)

A hit leger�sebb form�ja az Istenben val� hit, mert � az ember �ltal felfoghat� leghatalmasabb nem l�tez� l�tez�. �gy a hit voltak�ppen �letst�lus, olyan �letvitel, amellyel Isten szeretet�re v�laszolunk. Ez nem hiedelmek gy�jtem�nye, hanem szem�lyes hit.

• S a k�ts�g... ?

– A k�ts�g nem jelenti a hit ellent�t�t, annak r�sze. (Paul Tillich) Val�j�ban a k�ts�geken, sz�rnyal�sokon �s zuhan�sokon megedzett hit az igazi hit. A szem�lyess� tett, megk�zd�tt hit igazabb minden �r�k�lt vagy m�sokt�l k�szen kapott hitn�l. A hit lehet�s�ge Isten aj�nd�ka benn�nk (Ef 2,8), amelyet szabadon elfogadhatunk vagy elutas�thatunk.

• Miben higgy�nk?

– Hinni mindenben lehet, de a hit olyan, mint az �tjelz�: amiben hisz�nk, arra tartunk. Mi unit�riusok arra t�reksz�nk, hogy hit�nk Istenben val� bizalomm� v�ljon, mert b�zni csak abban lehet, aminek l�tez�s�r�l meggy�z�dt�nk. Az ilyen hit nem szeml�l�d�, kontemplat�v, hanem akt�v, cselekv� hit: “Ugyan�gy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott �nmag�ban”. (Jk 2,17)

• A hit eset�ben hogyan �rv�nyes�l az unit�riusokra oly jellemz� arany k�z�p�t?

– A vall�sok nagy t�bbs�g�n�l tal�lkozunk a hit eldogmatiz�l�s�val vagy elracionaliz�l�s�val. Mi mindk�t t�rekv�st, a vall�soss�g v�ltozatlan dogm�kban val� megmerev�t�s�t �s a t�lzott �sszer�v� t�tel�t is sz�ls�s�gesnek tekintj�k. Az �sz vil�goss�g�val �tvil�g�tott, de miszt�rium�t�l meg nem fosztott hit �tja sz�munkra az arany k�z�p�t.


Ember

• B�nben fogantatott-e az ember?

– Ellenkez�leg, minden gyermek tiszt�nak, j�ra val� k�pess�ggel sz�letik.

• Mi a helyzet akkor az eredend� b�nnel?

– �d�m �s �va b�nbees�s�nek bibliai t�rt�net�t �gy tekintj�k, mint az akkori ember pr�b�lkoz�s�t, amellyel a b�n �s m�s emberi k�rd�sek (mi�rt kell dolgozni, mi�rt f�jdalmas a sz�l�s, mi�rt gy�l�li a k�gy� az embert �s ford�tva stb.) eredet�t k�v�nta megmagyar�zni. A b�n mindenkinek szem�lyes rossz cselekedete. Ellent�tbe �llna Isten szeretet�vel �s igazs�goss�g�val, hogy az els� emberp�r b�n�t a mi b�n�nknek tekintse.

A gyermek tisztas�g�t, j�s�g�t, Istenre val� nyitotts�g�t J�zus p�ldak�nt �ll�totta tan�tv�nyai el�: “Engedj�tek hozz�m j�nni a kisgyermekeket, �s ne akad�lyozz�tok �ket, mert ilyenek� az Isten orsz�ga. Bizony, mondom n�ktek, aki nem �gy fogadja az Isten orsz�g�t, mint egy kisgyermek, semmik�ppen nem jut be abba.” (Lk 18,16-17)

• Ki h�t az ember?

– Az �g �s a F�ld, az anyag �s a szellem gyermeke. Fizikai l�tadotts�gai a l�tez�k vil�g�ba sorolj�k, a term�szet t�rv�nyei al� rendelik. Az emberben azonban a l�nyegad� a lelki, szellemi adotts�g. Isten lelk�t viselj�k magunkban, amelyet az anyagi val�s�g �s az id� t�rv�nyei nem uralnak.

Egyed�l az ember rendelkezik tudatos szellemmel. �gy arra hivatott, hogy l�tfenntart�s�n t�l keresse �s szolg�lja az �rt�kek vil�g�t, Isten orsz�g�t. Ehhez az emberhez int�zte J�zus felh�v�s�t: “Legyetek t�k�letesek, mik�nt a ti mennyei aty�tok t�k�letes”. (Mt 5,48)

• Mi�rt v�tkez�nk m�gis?

– N�veked�se sor�n minden gyermek k�vet el hib�kat, �gy Isten gyermeke, az ember is. Olyankor is vel�nk van Isten.

• B�neinket ember (pap) is megbocs�thatja?

– Csak az bocs�that meg, aki ellen v�tkezt�nk: ha Isten ellen, akkor Isten, ha �nmagunk ellen, mi magunk, ha felebar�tunk ellen, felebar�tunk. Isten el�tt megb�nni v�tkeinket nem jelenti azt, hogy el�tte ismeretlent t�rn�nk fel. M�gis, am�g meg nem b�njuk, elv�laszt� szakad�k az k�zt�nk �s Isten k�z�tt. Ha felismerj�k �s felt�rjuk, hidat �p�t�nk, amely �sszek�t.

• Honnan tudhatjuk, hogy Isten megbocs�tott?

– Onnan, hogy t�bb� nem k�vetj�k el azt a v�tket.

• Teh�t nincs kiskapu. Ennyire felel�sek vagyunk �nmagunk�rt?

– Nemcsak �nmagunk�rt, de embert�rsaink�rt �s a vil�g�rt is. Minden�rt �s mindenki�rt. E felel�ss�gtudat hat�rozza meg embers�g�nk m�rt�k�t, mert embernek lenni nem �llapot, hanem neh�z feladat.

�gy egyetlen tal�lkoz�s, egyetlen �lethelyzet, t�rt�n�s sem lesz v�letlen sz�munkra, hanem olyan aj�nd�k, amelyben fejl�d�s�nk lehet�s�ge van elrejtve.


J�zus

• Isten fia �?

– Igen, hisz minden ember Isten gyermeke az �t �ltet� �r�kk�val� l�lek �ltal.

• J�zus embers�g�nek tan�t�sa nem jelenti az � lefokoz�s�t?

– Ellenkez�leg. Ha mindazt, amit tett, Istenk�nt tette volna, megcsod�ln�nk, de nem lenne sz�munkra k�vethet� p�lda “�t, igazs�g �s �let”. (Jn 14,6) De emberk�nt gy�zve le azokat a k�ts�geket, k�s�rt�seket, hal�lf�lelmet, �s emberk�nt azonosulva oly m�rt�kben Isten akarat�val, ahogy az sem azel�tt sem azut�n senkinek nem siker�lt: �r�k k�vetend� p�lda sz�munkra. Az embers�g hangs�lyoz�sa nem jelent lefokoz�st a t�bbi nagy vall�salap�t�/vall�stan�t�: Zoroaszter, Konfuciusz, Lao-ce, Buddha, Mohamed vagy R�makrisna eset�ben sem.

• Az unit�riusok teh�t...?

– K�vetik J�zust �s nem im�dj�k. P�ld�ja szerint saj�t egy�ni sorsunk felismer�s�vel �s felv�llal�s�val ugyan�gy igyeksz�nk Isten k�ld�tteiv� (= krisztus) v�lni.

• Hogyan lehet �t ma k�vetni?

– J�zus a vall�st mint radik�lis embers�get �lte meg kor�nak ellentmond�sokkal teljes k�r�lm�nyei k�z�tt. (Mk 2,27) Ha �nmagunk �s embert�rsaink felemel�s��rt, boldogul�s��rt, Istenre tal�l�s��rt tesz�nk, k�vetj�k �t.

• Mi tan�t�s�nak k�zponti tartalma?

Isten orsz�ga fogalm�ban jel�lte meg, amir�l hasonlatokban �s p�ld�zatokban tan�tott. Ennek megval�sul�s�t �nmagunkban kell keresn�nk: “Az Isten orsz�ga nem szemmel l�that�lag j� el. Sem azt nem mondj�k: �m� itt, vagy: �m� amott van; mert �m� az Isten orsz�ga ti bennetek van.” (Lk 17,20-21 – K�roli-ford�t�s) �gy lehetne �sszefoglalni, mint Isten gondvisel�se alatt teljess� v�l� szeretet uralma a F�ld�n. Ez egyben az �dv�ss�get is jelenti.

• Az �dv�z�l�s a hal�l ut�n val�sul meg?

– Az �dv�ss�g nemcsak elj�vend�, hanem jelenlev� val�s�g is. J�zus tan�t�sa szerint Isten orsz�g�nak megval�sul�sa jelenval�, k�zeli �s t�voli egy id�ben. Az unit�riusok ezt egy tal�



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: �n�ll� szakaszok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.95 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::