Mint m�r annyiszor meg�rtam, hogy a k�lf�ldi nagy moz�galmakat ne is eml�tsem, a magyar katolicizmus modern egyh�zi emberei l�pten nyomon az unit�rizmussal azonos szabadelv� theologi�t hirdetik. Nem ugyan ny�ltan �s kimondva, de a sorok �s szavak k�z�tt mindig er�sebben �s jellegzetesebben, Dr. Proh�szka Ottok�r besz�deiben, �rvel�seiben a szoci�lis munk�nak �s az emberi l�lek, az emberi jellem �s erk�lcs fejl�d�k�pess�g�nek minden k�ls�s�g �s dogma f�l� val� helyez�s�vel hat�ro�zottan a szabadelv� theologia igazs�gai fel� tereli a katolicizmust.

Zsilinszky Mih�ly, a Prot. Irodalmi T�rsas�g eln�ke, a mai szabadelv� protestantizmusnak nemcsak mer�sz harcosa, hanem val�s�ggal megteremt�je, valamint Tisza Istv�n gr�f, k�z�let�nk egyik legre�lisabb jelleg� embere a Prot. Irod. T�rsas�g k�zgy��l�s�n m�r mag�t a halad�s �tj�ra l�pett protestantizmust olyan hatalmas l�k�ssel l�tt�k el, hogy ha ezen utols� l�k�s a t�meg lelk�t is sz�mottev�en mozd�totta meg, egy csap�ssal el�rkezett a protestantizmus a teljesen szabadelv� theologia igaz�s�gaihoz.

Ezen halad� vall�si ir�nyt szolg�lja m�r r�g�ta a pozsonyi evang. theologiai akad�mia is, dr Masznyik Endre igazgat� szabadelv� vezet�s�ben. Ennek az �ld�sos ir�nynak h�ve a budapesti evang. egyh�z is. Raffay S�ndor az itteni egyh�z egyik lelk�sze nem r�gen a Bethlen G�bor k�r �nnep�ly�n hatalmas besz�dben k�pviselte a protestantizmusnak legmodernebb �g�t. Az evang�likus egyh�z egy m�sik vez�rembere: dr. Sztehl� Korn�l, a kiv�l� �gyv�d �s vall�sb�lcs�sz munk�iban, felolvas�saiban teljesen a szabadelv� theologi�t hirdeti. A s�rospataki reform�tus theologi�nak n�h�ny b�tor �s energikus tagja, mint Zor�nyi Jen�, Rohoska J�zsef, Ferenczy �rp�d theol. tan�rok szint�n ennek az ir�nynak h�dolnak,

A mai irodalomnak egyik legtekint�lyesebb munk�sa dr. Kenedi G�za — kinek nev�t aktu�lis munk�ss�ga miatt szint�n minden alkalommal k�nytelen vagyok id�zni — nem r�g egy nagyszab�s� besz�dj�ben hat�rozottan kimondja, hogy a dogm�t nem szabad a vall�sfogalommal azonos�tani. „Hi�ba mondj�k nek�nk azt — fejtegeti Kenedi — hogy a dogm�nak �r�k �lete van, mert nincs a f�ld�n egyetlen emberi alkot�s sem, aminek �r�k, vagy b�r v�ltozatlan �lete volna. A t�rt�neti fejl�d�s alkotja �s porlasztja el a dogm�kat is." �s ezt korunk egyik vall�si ala�pon �ll� szociol�gusa mondja, ki el�g b�tor, hogy eg�sz m�k��d�s�ben, most kiadott szociol�giai tanulm�nyokat tartalmaz� k�nyv�ben a Darwinizmus alaptanaib�l indulva ki, vezeti a maga�sabb r�gi�kba egy�ni filoz�fi�j�t. Tal�n nem �rdektelen e helyen megeml�teni, hogy Darwin �ppen az unit�rius egyh�z tagja volt �s priv�t gondolat�ban sem az Isten-eszm�t, hanem a fejl��d�stannak ellentmond� dogm�t t�madta. Az a megismer�s, hogy minden egyes vall�salap�t� eszm�je t�rv�nyszer� fejl�d�snek van. al�vetve, szint�n a Darwinizmus hat�s�nak min�s�thet�.

Hogy visszat�rve korunk nagy embereire, m�g egy utols� p�ld�t eml�tsek: Alexander Bern�t, korunk kiv�l� b�lcs�sze — ki b�r nem tartozik kereszt�ny egyh�zhoz, de sok n�vleges �kereszt�nyn�l krisztusibb lelke van �s ellent�tben az ortodoxia dogm�ival, az �nk�pz�snek �s �nfegyelemnek a lehet� legmesszebbre gravit�l� �tjait ismerteti — tavaly egyetemi el�ad�saiban egy gy�ny�r� k�pet t�rt el�nk. Az egyh�zi ir�nyzatokat, vall�si form�kat azoknak a t�mogat� �llv�nyoknak min�s�tette, me�lyek mint a h�z�p�t�sn�l a f��p�letet, �gy v�dik a fennmarad�sra rendeltetett alap-igazs�got is mindaddig, m�g az teljes erej�ben, leplezetlen, k�r�l�p�tm�nyt nem t�r� volt�ban, maga is szil�rdan k�pes meg�llni. Am�g az �p�let nem biztos, vagyis a puszta igazs�g, a l�lek egyetemes hite m�g nem �l el�g er�sen az emberis�g sz�v�ben, addig meglehet, hogy balgas�g volna a t�mogat� k�r�l�p�tm�nyt lerontani, hogy esetleg a f�igazs�g is szenvedjen ez�ltal. De ha az id�k halad�s�val a korl�tok m�r nem felelnek meg a c�lnak s t�bbet haszn�l m�r a meleg�t� sug�r vagy a szabad leveg� friss �ramlata, mint a kriptaszer� elszige�telts�g, — akkor hal�los v�tek csupa szok�sb�l el nem t�vol�tani a felesleges f�ggel�ket �s meg nem szabad�tani a dogm�k �s hagyom�nyok uralm�t�l is az igaz hitet.

Teh�t itt az id�, mid�n nemcsak egy kor�t meghalad� kis ir�ny folytatja nemesen rombol� munk�j�t, hanem amint e p�ld�k mutatj�k, megkezd�d�tt m�r az �rt�ktelen f�ggel�kekre c�lz� egyetemes rombol�s, hogy �ppen a szil�rdul �ll�, teh�t lerombolhatatlan igazs�g, az emelkedett l�leknek megac�lozott term�szetes-hite ann�l jobban emelkedhessek ki �s v�gezhesse rendeltet�s�t.

�s soha nagyobb sz�ks�g nem volt ez egyetemes rom�bol�son alapul� �p�t� munk�ra, mint �ppen ma, mid�n ez �dv�s �s impoz�ns mozgalommal egy id�ben az igazi rombol�s; a rideg ateizmus �s materializmus is ugyancsak felvetette ural�kodni v�gy� fej�t. Csak nemr�g voltam a T�rsadalomtudom�nyi Egylet egy felolvas� �l�s�n, mikor egyik „modern" nevel�s� fiatal ember, egy nagy, kiterjedt ifj�s�gi k�r eln�ke, m�g a materialista alapon t�rgyalt el�ad�st is er�sen t�madta, mert ez. a modernista, vall�sok fejl�d�s�r�l mer�szelt, ism�tlem, — ateista szempontb�l — besz�lni! A „vall�s" �s „hit" sz� szerinte annyira „elavult," s�t „t�rgytalan" fogalmat fejez ki, melyr�l kult�rembernek egy�ltal�n lehetetlen — m�g a „modern" jelz� t�rsa�s�g�ban sem, mely k�sz absurdum — besz�lni!

�me hova vezetett a bigottizmus �s dogmatizmas sz�lte materializmus! �s miut�n e v�szthoz� jelens�get akaratlanul is a vall�s sz�lte — itt az id� „most vagy soha," hogy ism�i a. vall�s; a term�szettudom�nyokkal megegyez� fel vil�gosodott val�l�s tegye j�v� a s�t�ts�g �ltal teremtett szerencs�tlens�get! �szt�nszer�leg ezt �rezhetik a k�l�nb�z� egyh�zak �s vall�sfiloz�fusok, mikor mint egy var�zs�t�sre l�tnak a munk�hoz!

De egy eszme sem emelkedhetik arra a jogos �n�rzetre �s egy vall�s sem �rezhet akkora hivat�st az eszm�nyiesebb j�vend� megalap�t�s�ra, mint �ppen az eddig mell�z�tt �s h�tt�rbe
szor�tott unit�rizmus. M�r most csak att�l f�gg a gy�zelem — mert hogy ez az ir�ny el�bb ut�bb gy�z, matatja a mag�t�l val� fellend�l�s �s �letk�pess�g — hogy harm�ni�ban van-e ez
isteni tiszta eszm�vel (az unit�rizmus eszm�j�vel) az emberi munka er�teljess�ge �s amb�ci�ja vagy �tengedj�k k�zdelm�nket �s ezzel egy�tt gy�zelm�nket is a t�bbi vall�soknak, melyeknek dupla, teh�t hosszabb ideig tart� feladat lesz e misszi�, mert a k�ls� munk�n k�v�l m�g bels� reform�l� munk�val is kell vesz�dni�k, melyet mi m�r — h�la D�vid Ferenc halad� szellem�nek �s �r�ks�g�nek — r�gen elv�gezt�nk, hogy minden belh�bor� n�lk�l
nyugodtan �s szabadon, fokr�l-fokra k�vethess�k v�gtelen �tj�ban
a fejl�d� korszellemet.