Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
M�jus 06, 2006 08:54 CDT

J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete

L�ta S�ndor

Szerz�: . 3832 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


A mai tud�sokat foglalkoztatja a t�rt�neti J�zus alakja, szem�lye, �zenete. Szeretn�m bemutatni a t�rt�neti J�zus-kutat�s leg�jabb eredm�nyeit. Ki volt J�zus, mint t�rt�neti alak, mi volt �zenete �s mit akart megval�s�tani? Felhaszn�ltam az 1990-es �vekben megjelent munk�kat, k�l�n�sen az �szak-amerikai tud�sok �s kutat�k k�r�ben.

Tartalom:

1. A t�rt�neti J�zus kutat�s �j korszaka
2. A J�zus kutat�s mai k�rd�sei
3. J�zus ismerete sz�mit: a h�sv�t el�tti J�zus
4. Gy�k�rk�p vagy vil�gn�zet
5. J�zus �s a politika
6. A t�rt�neti J�zus sz�m�t a kereszt�ny hit sz�m�ra
7. J�zus mai meg�rt�se �s az evangeliz�ci�

Felhaszn�lt irodalom:

Marcus Borg: Jesus: a New Vision (J�zus: egy �j l�tom�s), 1987

Marcus Borg: Meeting Jesus again, for the first time (Tal�lkozni �jb�l J�zussal, mint legel�sz�r), 1994

Marcus Borg: Jesus in contemporary schoolarship (J�zus a mai tudom�nyban), 1994

Marcus Borg: Jesus at 2000 (J�zus 2000-ben), 1997

Marcus Borg, N.T.Wright: The meaning of Jesus (J�zus jelent�s�ge), 1998

Albert Schweitzer: The Quest of the Historical Jesus (A t�rt�neti J�zus kutat�sa), 1968(1906)

J.D.Crossan: Jesus: a revolutionary biography (J�zus: egy forradalmi �letrajz), 1994




A t�rt�neti J�zus-kutat�s �j korszaka az �szak-amerikai teol�gusok k�r�ben, az 1980-as �vekt�l kezdve

1. Az el�ad�s c�me

A t�rt�neti J�zus kutat�sa, e sz�zad kezdet�n h�tt�rbe szorult. A „r�gi, vagyis els� kutat�st, amely a 19. sz�zadban vir�gzott, olyan id�szak k�vette, amelyet a tudom�ny �gy ismer, mint a „nincsen kutat�s” J�zus hagyom�nyos t�rt�net�ben. Az els� nagy �rv az volt, hogy a t�rt�neti J�zus kutat�sa nem tartozik a teol�gia t�rgy�hoz. Ez pedig Albert Schweitzer J�zus k�p�nek a k�vetkezm�nye volt, amelyet a The Quest of the Historical Jesus cim� (A t�rt�neti J�zus kutat�sa) 1906-ban megjelent munk�j�ban rajzolt meg. Szerinte J�zus Isten orsz�ga elj�vetel�t hirdette �s sz�nd�kosan kereste annak elhozatal�t saj�t �lete, szenved�se �r�n is. Schweitzer munk�j�nak nagy hat�sa volt, ami a r�gi kutat�snak v�get vetett. Az a gondolat, hogy a t�rt�neti J�zus teol�giailag haszn�lhatatlan �s ez a J�zus „idegen sz�munkra”, meggy�z� volt. A m�sik �rv az volt, hogy nagyon keveset tudunk a t�rt�neti J�zusr�l. Ennek alapja az a nagyfok� t�rt�neti k�telked�s, amelyet a 19. sz�zadi teol�gusok fejtettek ki. �k azt rem�lt�k, hogyha leh�mozz�k az evang�liumokban tal�lhat� term�szetfeletti �s hittani elemeket, akkor hozz�jutnak az eredeti anyaghoz: vagyis J�zus tan�t�s�hoz, pr�dik�l�s�hoz, �zenet�hez. J�zus szavainak k�l�nv�laszt�sa minden m�s k�pt�l, cselekv�st�l �s sz�nd�kosan hozz�f�z�tt elemt�l, lehet�v� teszi egy hiteles J�zus-k�p �ssze�ll�t�s�t. A 20. sz�zadban e gondolatnak a lehet�s�ge megingott. Rudolf Bultmann, 1921-ben irt k�nyv�ben: The History of the Synoptic Tradition (A szinoptikus hagyom�ny t�rt�nete) kimutatta, hogy a sz�beli hagyom�ny id�szak�ban az evang�liumokban tal�lhat� J�zus mond�sok �s tan�t�sok k�z�l nagyon keveset lehet biztosan visszavezetni J�zusra. A t�rt�neti k�telked�st, amelyet Bultmann forma-t�rt�neti tanulm�nyoz�sa el�id�zett, a m�sodik vil�gh�bor� ut�n a kiad�s-t�rt�net is meger�s�tette. Egyszer�en nagym�ret� �talak�t�ssal �llunk szemben a J�zus hagyom�nyt illet�en.

Egy harmadik meggy�z�d�s is uralta a „nincsen keres�s” id�szakot, �spedig J�zus �zenet�nek eszkhatol�gikus volta: J�zus v�rta �s hirdette a k�zelg� Isten orsz�g�t. Bultmann sz�mos munk�j�ban �rvel, hogy a t�rt�netileg hiteles J�zus-mond�sokr�l sz�ks�ges lefejteni a mitol�gi�t, vagyis mitol�gi�tlan�tani kell az exisztenci�lis �rtelmez�sen kereszt�l.

A J�zus-tudom�ny id�szak�nak egy �jabb szakasza az „�j kutat�s”. Ernest Kasemann tartott egy el�ad�st 1953-ban err�l, amely k�t munk�t eredm�nyezett: G�nther Bornkamm: „A n�z�reti J�zus” (1956-ban) �s James Robinson: „A t�rt�neti J�zus �j kutat�sa” (1959-ben). Az “�j kutat�s” l�nyeg�ben osztotta a “nincsen keres�s” id�szak jellegzetess�geit. A haszn�lt m�dszerek is ugyanazok voltak. Ami �j volt ezekben a munk�kban az a teol�giai aggodalom: a folytat�snak a k�rd�se, ami J�zus �zenete �s az �sgy�lekezet pr�dik�l�sa k�z�tt volt.

A l�nyeg az, hogy nem sokat tudunk a t�rt�neti J�zusr�l, a szem�lyr�l �s ami keveset is tudunk, �gy l�tszik, nincsen semmi k�ze a kereszt�ny teol�gi�hoz �s a gyakorlati sz�ks�glethez. J�zus t�rt�neti alakja nem tartozik a teol�gia t�rgy�hoz.

2. A J�zus-kutat�s renesz�nsza

A J�zus-kutat�s “meg�jul�sa” vagy ahogyan Marcus Borg irja, a renesz�nsza, sem a semmib�l (ex nihilo) kezd�d�tt. Vannak el�zm�nyei. Egyes �rott anyagok visszany�lnak az 1960-as 70-es �vekbe. L�sd k�l�n�sen Norman Perrin “Rediscovering the Teachings of Jesus” – J�zus tan�t�sainak az �jrafelfedez�se (1967-ben). Az eredeti sz�vegnek �j ford�t�sai �s �j J�zus �letrajzok jelennek meg. T�bb jelent�s munka foglalkozik a t�rt�neti J�zussal: E.P.Sanders, J�zus �s a Judaizmus (1985), Donald Georgen, J�zus munk�ss�ga �s �zenete (1986), Richard Horsley, J�zus �s az er�sek spir�lja (1987), Burton Mack, Az �rtatlans�g m�tosza: M�rk �s kereszt�ny eredetek (1987), J.D.Crossan, A t�rt�neti J�zus: egy F�ldk�zi tenger vid�ki zsid� paraszt �lete (1991) �s J�zus: egy csod�latos �letrajz (1994).

�szak-Amerik�ban az 1980-as �vekt�l, �j m�dszerekkel, megindult a t�rt�neti J�zus er�teljes, int�zm�nyes kutat�sa.

Az egyik ilyen els� szervezet a Society of Biblical Literature (Bibliai Irodalmi T�rsas�g), amely a t�rt�neti J�zus kutat�s �rdek�ben j�tt l�tre. 1981-ben m�g k�s�rleti tan�csad�k�nt m�k�dik, majd 1983-ban ennek keret�ben �lland� csoportk�nt megalakult a Historical Jesus Section (A t�rt�neti J�zus tagozat). 1985-ben egy m�sik tudom�nyos szervezet alakult meg, a “J�zus Szemin�rium” n�v alatt, amelynek alap�t�ja Robert Funk. A 125 rendes tagja �t�ves kutat�si id�szakon kereszt�l kutatta �s fogadta el a t�rt�neti mond�sok hiteless�g�t: k�l�nv�lasztva a J�zus mond�sokat, a m�s �skereszt�ny sz�vegekt�l.

A harmadik jele a meg�jul�snak, az �j korszaknak, az �j megk�l�nb�ztet� k�rd�sek �s m�dszerek bevezet�se. A t�rt�nelem nagy r�sz�ben a J�zus kutat�s napirendj�t tudatosan vagy tudattalanul a teol�giai k�rd�sek uralt�k �s hat�rozt�k meg. Ez nem v�letlen, hiszen a kereszt�nys�g volt az uralkod� kult�ra. �gy a k�rd�sek, amelyek alapj�n kutattak, ak�r�l forogtak, hogy al��ssa vagy t�mogatja a kereszt�ny meggy�z�d�st, felfog�st. Mi a kapcsolat a kereszt�ny hitt�telek �s ak�z�tt amit t�rt�netileg ismerhet�nk? A J�zusnak tulajdon�tott krisztol�giai c�meket visszavezethetj�k-e J�zushoz? M�g az “�j keres�s” k�zponti ir�nyul�sa is teol�giai aggodalmakat mutatott: a folytat�s �s szakad�s k�rd�se a t�rt�neti J�zus �s az �skereszt�ny gy�lekezetek pr�dik�l�sa k�z�tt.

A k�zelm�ltban a keret, amelyikben a k�rd�sek megfogalmaz�dtak, a sz�vegeknek egy kev�sb� kereszt�ny jelleg�t mutatja. A kultur�lis tudatoss�g v�ltoz�sa �s az int�zm�nyeknek a kereszt�nys�gt�l t�vol �ll� volta felel�s ez�rt. Hab�r nagy r�sz�ben a munka m�g mindig a szemin�riumi �s teol�giai int�zetekben folyik, a tud�sok egy jelent�s r�sze m�s egyetemeken �s elvil�giasodott mag�nkoll�giumokban tan�t. Napjaink kutat�i m�r nem jellegzetes kereszt�ny aggodalmakat f�znek a sz�vegekhez. Ehelyett, a k�rd�sek �ltal�nosabbak lettek, amelyek az emberi t�rt�nelem �s tapasztalat �tfog�k�pess�g�vel vannak kapcsolatban. A J�zus alakja mennyire hasonl�t vagy k�l�nb�zik m�s hagyom�nyok vall�sos alakjait�l, J�zus tan�t�sai mennyire hasonl�tanak vagy nem hasonl�tanak m�s nagy b�lcsek tan�t�s�hoz, mint pl. Lao Tse vagy Buddha? A J�zus-mozgalom mennyire hasonl� vagy nem, m�s szekt�s, vagy meg�j�t� mozgalmakhoz? Az iparosod�s el�tti t�rsadalmak kutat�sa mennyire vil�gos�tja meg J�zus vil�g�t? A val�s�gnak milyen �rtelmez�se �s milyen vall�sos �ntudat t�kr�z�dik a sz�vegekben?

Az �j k�rd�seket �j m�dszerek k�vett�k. Amit eddig a tud�sok haszn�ltak, az irodalmi �s t�rt�neti m�dszer volt.

Az ut�bbi t�z �vben a tud�sok rendszeresen haszn�lj�k azokat az �j modelleket �s m�dszereket, amelyeket a vall�st�rt�nelem, a kultur�lis antropol�gia �s a t�rsadalomtudom�ny gy�jt�tt �ssze. Ezek nemcsak �sszehasonl�t� anyagot �s elm�leti meg�rt�st biztos�tanak, hanem olyan modelleket, amelyeket empirikus �s t�rt�neti adatokon kereszt�l �p�tenek fel. Ezeket arra lehet felhaszn�lni, hogy t�rt�nelmi id�szakokat vil�gos�tanak meg, amelyekr�l el�gg� hi�nyos adataink vannak. Az �j k�rd�sek �s �j m�dszerek az ismer�s anyagnak �j megl�t�s�t biztos�tj�k: k�pesen lesz�nk �j lencs�n, szem�vegen kereszt�l fel�lvizsg�lni az eddigi adatokat.

Ennek az �j “sz�vets�ges tudom�nynak” a haszn�lata a meg�jul�snak a legfelt�n�bb jellemz�je. Nagy irodalmat eredm�nyezett. T�bb mint 250 tudom�nyos munka jelent meg 1980 �ta. K�t �j szervezet j�tt l�tre: The Social Science and New Testament Interpretation (A T�rsadalom Tudom�ny �s �jsz�vets�gi Magyar�zat) �s a Social Facets Seminar (T�rsadalmi Oldal Szemin�riuma).

Ahogyan az egyik tud�s 1984-ben mondotta: “a t�rt�neti J�zus t�rt�neti keres�s�nek v�ge lett, a t�rt�neti J�zus tudom�nyk�zi keres�se kezd�d�tt el.” (Bernard Brandon Scott).

Az �j korszakot nemcsak az �j m�dszerek jellemzik, hanem az �j eredm�nyek is. Ezek csak pr�b�lkoz�sok, k�s�rletez�sek �s nem v�glegesek, egy bizonyos intellektu�lis t�rt�nelem term�kei, gy�keresen az emberi ismeret felt�tel�hez k�tve. Ezek �lesen �talak�tj�k azt a J�zus k�pet, melyet e sz�zad eddigi kutat�sa nagy r�szben uralt. Az �j eredm�nyek a k�vetkez�k:

    • a r�gi megegyez�s, mely szerint J�zus eszkhatol�gikus pr�f�ta volt, aki a k�zelg� vil�g v�g�t hirdette, elt�nt;
    • a m�sodik k�zmegegyez�s J�zusnak egy �j meg�rt�se, mint tan�t�, k�l�n�sen mint a felforgat� b�lcsess�g tan�t�ja;
    • a bibliai tudom�nynak egy �j, vil�gi szakasza: vagyis az egyh�zi ellen�rz�s al�l val� szabadul�sa. A teol�gusok hab�r az egyh�zhoz tartoznak, de gondolataikat, tanulm�nyoz�saikat m�r nem ir�ny�tja vagy befoly�solja az egyh�z;
    • ez ugyanakkor egy �jfajta �kumenizmust eredm�nyezett: egy sz�lesebb k�r� kapcsolat m�s vall�sos felfog�sokkal �s int�zm�nyekkel;
    • az elkereszt�nyies�tett kor v�ge, vagyis a nyugati kereszt�nys�g birodalmi jelleg� uralma megsz�nt az amerikai teol�gusok sz�m�ra;
    • a p�ld�zatoknak tulajdon�tott fontoss�g �s hangs�ly, mint amelyek J�zus tan�t�si form�j�ra jellemz�ek;
    • a b�lcsess�g-hagyom�ny felismer�se. Az �sz�vets�g egyik r�sze a b�lcsess�g-irodalom – P�ldabesz�dek, Pr�dik�tor, J�b – amelyeknek a tud�sok nem tulajdon�tottak id�ig nagy figyelmet, mivel J�zust gyakran M�zessel vagy a pr�f�t�kkal azonos�tott�k. Most a hagyom�nyos b�lcsess�gnek nagyobb figyelmet szentelve, a tud�sok �gy gondolj�k, hogy J�zus is b�lcsess�g-tan�t� lehetett;
    • �j forr�sok felfedez�se: Holt tengeri tekercsek, Nag Hammadi k�nyvt�r;
    • m�s evang�liumok, vagy evang�lium t�red�kek: a Nag Hammadi k�nyvt�rban tal�lhat�k: P�ter evang�liuma, Tam�s evang�liuma, M�rk titkos �r�sa;
    • �sszehasonl�t� vall�studom�ny eredm�nyei;
    • a Biblia �ltal el�nk t�rt szimbolikus vil�g �sszeoml�sa. Az asztrol�gia, asztrofizika, fizika, geol�gia – csak egy p�r tudom�nyt eml�tve – eg�szen m�sfajta vil�got t�r el�nk, mint a Biblia;
    • �j �s fel�j�tott m�dszerek, m�dszertan l�trej�tte: egy p�rat eml�tek: a) a bibliai nyelvek mellett �j nyelvek elsaj�t�t�sa, hogy eredeti form�ban lehessen olvasni a tudom�nyos munk�kat, kik�sz�b�lve a f�lre�rt�st; b) az irodalom-kritika elsaj�t�t�sa, hogy ugyanazt a technik�t lehessen alkalmazni a bibliai sz�vegek �rtelmez�s�n�l; c) nyelv�szet, a munk�k nyelvezet�nek a meg�rt�s�re; d) a sz�m�t�g�p haszn�lata, amely megk�nny�ti az adatok elrendez�s�t, �sszehasonl�t�s�t, e) a t�rsadalom-tudom�nyok: antropol�gia, szociol�gia ismerete, meg�rteni a F�ldk�zi-tengeri kult�r�t, amelyikben megsz�letett a kereszt�nys�g;
    • az archeol�gia, hogy a tud�sok a felsz�nre ker�lt t�rgyakat �rtelmezni �s magyar�zni tudj�k.

Ezek mind hozz�seg�tenek a megb�zhat�bb adatok felfedez�s�hez a N�z�reti J�zussal kapcsolatban az el�tt�nk lev� tud�sokhoz k�pest. Mi ma m�r sokkal t�bbet tudunk J�zusr�l, mint amennyit el�deink tudtak.

M�g egyszer felt�ve a k�rd�st: mire figyelnek a tud�sok, amikor a t�rt�neti J�zus-kutat�sba kezdenek, mit rem�lnek, hogy tal�lni fognak? A b�vebb v�lasz ez: lehet azt v�rj�k, hogy azonos�tsanak �s le�rjanak egy k�l�nleges szem�lyt, aki egy saj�tos helyen �s id�ben �lt, �s aki saj�tos dolgokat cselekedett �s mondott. A saj�toss�g felismer�s�hez �s bemutat�s�hoz sz�ks�ges megk�l�nb�ztetni az illet� szem�lyt az ugyanabban az id�ben �s helyen �l� szem�lyekt�l. A mi eset�nkben, kiv�lasztani egyetlen arcot a nagy galileai t�megb�l. Ehhez be kell mutatni nagyon sok arc n�lk�lit a nagy galileai t�megb�l, hogy egy elfogadhat� k�pet kapjunk a galileai J�zusr�l, de hogy biztosak legy�nk: t�zetesen meg kell ismerni azt a kort �s helyet, ahol �s amikor J�zus �lt, �s kifejtette tev�kenys�g�t; tudni kell, hogy miben hasonl�thatott �s k�l�nb�zhetett kort�rsait�l. Ez az �sszehasonl�t�s nagyon fontos a t�rt�neti helyre�ll�t�sban. A m�sik nagy feladatunk: k�l�nbs�get tenni a t�rt�neti J�zus, az evang�liumok J�zusa �s a hit Krisztusa k�z�tt.

3. Nagy tudom�nyos v�llalkoz�s

Az egy�ni munk�k mellett az els� nagy k�z�ss�gi tudom�nyos v�llalkoz�s az volt, amikor a J�zus Szemin�rium 1993 december�ben megjelentette az evang�liumok t�bbsz�n� kiad�s�t. “Az �t evang�lium: kutat�s J�zus hiteles szavai ut�n” c�men. Elemz�s �s vit�k ut�n a szemin�rium tagjai arr�l szavaztak, hogy a mond�sok J�zusnak tulajdon�that�k-e vagy nem. Ez�rt haszn�ltak n�gyf�le szint: piros sz�n jelent�se: “�gy gondolom, hogy ezek J�zus hiteles szavai”; a r�zsasz�n jelent�se: “megk�zeliti azt, amit J�zus mondhatott”; a sz�rke jelent�se: “nem J�zus szavai, hab�r t�kr�zhetik gondolat�t”; �s a fekete jelent�se: “egy�ltal�n nem J�zus szavai, ilyet nem mondott, hanem az �skereszt�nyek felfog�s�t t�kr�zi”.

A Szemin�rium term�szetesen tudat�ban van annak, hogy szavaz�s �ltal nem lehet eld�nteni, hogy mit mondott J�zus. Szavaz�ssal nem lehet t�rt�neti k�rd�st lesz�gezni, �s a t�bbs�g �ll�spontja is n�ha t�ves lehet. S�t, tudjuk, hogy egyes v�lem�nyek bizonyos mond�sokkal kapcsolatban tal�n t�z-h�sz �v m�lva meg fognak v�ltozni (mint ahogyan h�sz, harminc �vvel ezel�tt is m�sok voltak). Amit a szavaz�ssal cselekedtek, nem volt m�s, mint felm�rt�k a jelenlegi tudom�ny �ll�spontj�t. A szavaz�s ismerteti, felt�rja azt a k�zmegegyez�si fokot, amely jelen van egy csoport tud�s k�r�ben.

Ennek k�vetkezm�nye, hogy olyan mond�sok mint az “ember fia elj�vetele” vagy a vil�g v�g�re utal� mond�sok feket�vel vannak jel�lve, mutatva, hogy nem J�zust�l sz�rmaznak, hanem az �sgy�lekezet termelte ki. Teh�t, ha J�zus nem v�rta a vil�g v�g�t, akkor a bek�vetkez� Isten orsz�g�nak is m�s �rtelmet kell adni, mint “elj�vend�”. �gy azok a sz�vegek is, amelyek az elj�vend� orsz�gr�l besz�lnek, mind feket�vel vannak jel�lve (ezek az oszlop-pill�rei az eszkatol�gikus J�zus felfog�snak). P�ld�ul Mk 1,15: “az id� betelt �s Isten orsz�ga k�zel van, t�rjetek meg �s higgyetek az evang�liumban”. M�sr�szt a r�zsasz�nnel jel�lt mond�sok �s parabol�k a jelenlev� orsz�gr�l besz�lnek (Lk 17,20-21 �s Lk 11,10 = Mt 12,28).

A Szemin�rium szerint J�zus �gy tan�tott Isten orsz�g�r�l, mint amelyik jelen van, csak neh�z �szrevenni.

  1. K�t J�zus-k�p

Ezek alapj�n a k�vetkez� k�t J�zus-k�pet �ll�totta �ssze Marcus Borg. Az egyik egy rendelkez�s�re �ll� hetven�t m�sodperces ismertet�s egy telev�zi�s el�ad�s keret�ben, amelyben a k�vetkez�k�ppen jellemezte J�zust: “J�zus a parasztok t�rsadalmi oszt�ly�hoz tartozott, de csod�latos szem�lyis�g volt. A nyelvet gy�ny�r�en �s k�lt�iesen tudta haszn�lni, k�pekkel �s t�rt�netekkel t�ltve meg mondanival�j�t. Metaforikus �szj�r�sa volt. Nem volt aszketikus, hanem vil�g-�rt�kel�, igenl� �s �letkedvvel rendelkez� szem�ly volt. Nagy t�rsadalmi-politikai szenved�llyel rendelkezett, mint Gandhi vagy Martin Luther King, kih�vta maga ellen kora uralkod� rendszer�t. Vall�sos eksztatikus volt, egy zsid� misztikus, aki sz�m�ra Isten megtapasztalhat� val�s�g. Mint ilyen, J�zus egyben gy�gy�t� is volt. �gy l�tszik, hogy egy lelki, szellemi aura vette k�r�l, mint amilyet Szent Ferenc vagy a Dalami L�ma k�r�l �szleltek. �n �gy l�tom, hogy mint t�rt�neti szem�lyis�g, J�zus k�t�rtelm�, f�lre�rthet� ember lehetett: megtapasztalhatjuk �t �s arra a k�vetkeztet�sre juthatunk, hogy mag�n k�v�l volt, mint a csal�dja is elismerte, vagy �gy ismerhetj�k meg �t, mit egyszer� excentrikust, vagy �ppen arra a k�vetkeztet�sre juthatunk, hogy isteni l�lekkel telt szem�ly volt”. (Marcus Borg: J�zus 2000-ben, 1997).

Egy m�sik, �t szempontb�l �ll� bemutat�s�t t�bb tanulm�nyon kereszt�l �s k�nyv�n kereszt�l vezette le. Ez pedig a k�vetkez�:

  1. J�zus l�lekkel telt szem�ly volt. Ez a kifejez�s arra a szem�lyre utal, aki gyakran �s �l�nken tapasztalja meg a szents�gest, Istent, a Lelket, a Szellemet. Ilyen emberek azok az eksztatikusak, akiknek a tudatoss�g nem mindennapi �llapot�ban �lm�nyeik vannak, amelyek �gy t�nnek sz�munkra, hogy az istenit, a szents�gest �lik �t.
  2. J�zus gy�gy�t� volt. Nagyon er�s az a t�rt�neti bizony�t�k, hogy J�zus paranorm�lis gy�gy�t�sokat v�gzett. S�t, sokkal t�bb gy�gy�t�si t�rt�netet mondanak el vele kapcsolatban, mint b�rmelyik m�s szem�lyr�l a zsid� hagyom�nyban. Csod�latos erej� gy�gy�t� lehetett.
  3. J�zus b�lcsess�g-tan�t� volt. Azzal a k�rd�ssel foglalkozik, hogy “Hogyan kell �lnem?” T�gabb �rtelemben, a b�lcsess�gnek k�t form�ja van: hagyom�nyos �s nem hagyom�nyos. J�zus a nem hagyom�nyos b�lcsess�g tan�t�ja volt, amely kih�vta a hagyom�nyos vil�g b�lcsess�g�t. Mint Szokr�tesz, J�zus is a kultur�lisan felforgat� b�lcsess�get tan�totta, mely szerint a nem tanulm�nyozott, fel�l nem vizsg�lt �letet nem �rdemes �lni. Mint Buddha, J�zus is felvil�gosult volt, aki felforgat� �s alternat�v b�lcsess�get tan�tott, a legkev�sb� j�rt utat, a maga kor�ban, de a mi korunkban is.
  4. J�zus t�rsadalmi pr�f�ta volt, mint az �sz�vets�g nagy t�rsadalmi pr�f�t�i. Teh�t, J�zusnak van egy politikai szenved�lye is. Mint �mos, Mike�s �s Jeremi�s, J�zus is kih�vta, megk�rd�jelezte kora uralkod� rendszer�t, a hierarchikus �s elnyom� t�rsadalmi rendet, amelynek �lethat�rai voltak �s amelyet egy kis v�rosi elit csoport vezetett �s e rendszeren kereszt�l uralkodott a nagy t�megeken. J�zus nemcsak megk�rd�jelezte �s kih�vta ezt a rendszert, hanem egy alternat�v t�rsadalmi l�t�sm�ddal is rendelkezett.
  5. V�g�l J�zus mozgalom-elind�t�, kezdem�nyez� volt. Ez alatt azt a mozgalmat �rtem, amely k�r�l�tte j�tt l�tre, alakult ki m�g �lete folyam�n. S�t e mozgalom form�ja �s amit gyakoroltak nem volt v�letlen; az � alternat�v t�rsadalmi l�tom�s�nak a tudatos megtestes�l�se volt, a mindent �s mindenkit mag�ba foglal� �s egyenl�s�gre t�rekv� c�l.

A k�p �gy mutatja be, hogy J�zus sokkal nagyobb politikai szerepet j�tszott, mint ahogyan eddig elk�pzelt�k. J�zus politikus volt abban az �rtelemben, hogy t�r�d�tt �s foglalkozott Izrael t�rt�neti k�z�ss�g�nek alakul�s�val �s ir�nyul�s�val. J�zus gy�keresen b�r�lta a “szents�gest”, mint t�rsadalmi rendszer�nek paradigm�j�t s az � v�delmez� egy�tt�rz�se, alternat�v paradigma szerep�t t�lt�tte be, Izrael �let�nek alakul�sa �rdek�ben. J�zus helyettes�tette a “Legyetek szentek, mik�nt Isten is szent” kifejez�st azzal, hogy “Legyetek k�ny�r�letesek, mik�nt Isten is k�ny�r�letes”. (3M�zes 19,2; Lk 6,36). �n unit�rius �rtelemben �gy mondan�m: “Legyetek egy�tt �rz�ek, mik�nt Isten is egy�tt �rz�”. J�zus m�lyen belem�lyedt t�rsadalma �let�be, mint pr�f�ta �s meg�j�t�si mozgalom alap�t�ja. J�zusnak tapasztalati kapcsolata volt az isteni l�lekkel �s ez a felismer�s k�zponti szerepet j�tszik a t�rt�neti szem�lyis�g�ben: karizmatikus gy�gy�t� Isten val�s�g�nak �l�nk �rz�kel�s�vel. Csakugyan, cs�b�t� �gy l�tni �t, mint zsid� misztikust. B�lcs volt, b�lcsess�g tan�t�. Vil�g felforgat� b�lcsess�ge megl�tszik a parabol�kban �s aforizm�kban, amelyeket az ut�bbi h�sz �v alatt kifejtettek.

J�zus b�lcsess�ge nemcsak felforgatta a hagyom�nyos b�lcsess�get (s sz�les �t), de egyben h�vja hallgat�it egy alternat�v �t elfogad�s�ra, k�vet�s�re (a keskeny �t). �gy J�zus �zenete mindkett�t tartalmazza: felforgat� �s alternat�v b�lcsess�get egyszerre, pontosabban, egy �letl�tom�st, amely a L�lekben �sszpontosul.

�gy felfogva, mint szent szem�ly, b�lcs, pr�f�ta �s mozgalom alap�t�, J�zusnak egy el�gg� teljes k�p�t eredm�nyezi.

M�g egy J�zus k�pet szeretn�k bemutatni: a John Dominic Crossan-�t. J.D.Crossan h�res k�nyve: The Historical Jesus: The Life of a Mediteranean Jewish Peasant (A t�rt�neti J�zus: Egy F�ldk�zi-tengeri vid�ki zsid� f�ldm�ves �lete) 1991. A legjelent�sebb k�nyv lehet Schweitzer Albert, Quest of the Historical Jesus (A t�rt�neti J�zus kutat�sa) k�nyve �ta �s l�that�an meghat�rozta a tudom�ny�gat. Crossan ennek egy n�pszer�bb v�ltozat�t is meg�rta, amelyet 1993-ban adtak ki: Jesus: A Revolutionary Biography, “J�zus: egy forradalmi �letrajz” c�men.

Milyen J�zus k�pet kapunk Crossan k�nyv�ben? R�viden �gy lehet �sszefoglalni: J�zus cinikus zsid� f�ldm�ves volt aki egy alternat�v t�rsadalmi l�tom�ssal rendelkezett.

El�sz�r J�zus f�ldm�ves volt, akinek hallgat�s�ga is f�ldm�vesekb�l �llott. Egyszer�en azonos�t�s, hogy milyen t�rsadalmi oszt�lyhoz tartozott. Ennek a kihangs�lyoz�sa pedig Crossann�l k�t azonnali jelent�s�get mutat: el�sz�r azt jelenten�, hogy J�zus nem tartozott az �r�stud�k oszt�ly�hoz, azaz nem tudott �rni. M�sodszor minden val�sz�n�s�g szerint nem ismerte az �r�s sz�veg�t, �gy sem olvasni, sem id�zni nem tudott bel�le. �gy �zenete �s tev�kenys�ge a n�p sz�m�ra kellett jelentsen valamit, �rthet� kellett hogy legyen. Nem lehetett t�l neh�z vagy teoretikus, hanem konkr�tabb, gyakorlatiasabb. Crossan szerint J�zus besz�de ink�bb “t�rsalg�, p�rbesz�des” kellett legyen, mintsem tudom�nyos, ahogyan azt a tud�sok elk�pzelt�k, felt�telezt�k.

M�sodszor, J�zus zsid� cinikus volt. Olyan �s m�gsem olyan volt, mint a hellenisztikus cinikus tan�t�k. Crossan szerint, J�zus �s a hellenisztikus cinikusok �gy tan�tottak �s cselekedtek, hogy megr�zt�k, megd�bbentett�k a szok�sos t�rsadalmi �letet: belefoglaltak gyakorlatokat is, nemcsak elm�letet; hasonl� volt a kin�z�s�k, �lt�zk�d�s�k, �tkez�s�k, �letform�juk �s kapcsolatuk. A k�l�nbs�g a hellenisztikus cinikusok �s J�zus k�z�tt az volt, hogy azok v�rosiak voltak, tev�kenyek a piacokon �s individualisztikusak, J�zus ezzel szemben a vid�ki emberekhez besz�lt �s t�rsadalmi l�tom�sa volt.

Harmadszor ez a t�rsadalmi l�tom�s testet �lt�tt, kifejez�d�tt J�zus k�t legjellegzetesebb tev�kenys�g�ben: “szabad gy�gy�t�s (ingyenes gy�gy�t�s!)” �s “nyitott asztalt�rsi viszony”. E kett� egy�ttesen mutatja azt, hogy Crossan jellemzi J�zust: “test�leti tervvel” �s “alternativ t�rsadalmi l�tom�ssal” rendelkez� szem�ly.

J�zus gy�gy�t� volt. Itt Crossan szereti haszn�lni a m�gus sz�t, amelyik azt jelenti, hogy “valaki m�snak” a gy�gy�t�ja. Az a gy�gy�t�, aki az egyh�zi hat�s�gok elismer�se ellen�re tev�kenykedik �s �gy a rendszeren k�v�l �ll. Crossan szerint a m�gus olyan a vall�sban, mint a “t�rv�nyen k�v�li” (bety�r) a politik�ban. A bety�r megk�rd�jelezi, megt�madja a politikai hatalom t�rv�nyess�g�t �s �rv�nyess�g�t, a m�gus megt�madja a vall�sos hatalom meg�llap�tott rendj�nek �rv�nyess�g�t. A m�gus felforgat� tev�kenys�ge nem elfogadott, nem enged�lyezett �s gyakran a t�rsadalom alacsony-r�teg�nek r�sze. Felt�n�, hogy Crossan sz�m�ra mennyire fontos J�zusnak a gy�gy�t� tev�kenys�ge. Egyetlen m�s kort�rs kutat�, legal�bb is �szak-Amerik�ban J�zus gy�gy�t�si tev�kenys�g�t nem tartja ilyen k�zponti fontoss�g�nak.

Crossan kihangs�lyozza J�zus “nyitott asztalk�z�ss�g�t”, m�s tud�sok �gy h�vj�k, hogy J�zus “asztalt�rsas�ga” (table fellowship). A gy�gy�t�s �s az �lelem egyenes kapcsolatban vannak: a d�jtalan gy�gy�t�s fej�ben J�zust �s k�vet�it �lelemmel vend�gelik meg az emberek. Ez nem fizets�g volt a gy�gy�t�s�rt (hab�r annak l�tszott, amint a hagyom�ny kifejezte, kitermelte, amikor a helyi vend�gszeretetet �gy �rtelmezt�k, mint a “v�ndor karizmatikus munkab�re, keresete”), hanem J�zus �s kort�rs k�vet�i sz�m�ra ez a nyitott asztalk�z�ss�g megtestes�tett egy alternat�v t�rsadalmi l�tom�st. Egy�tt enni m�sokkal an�lk�l, hogy figyelembe venn�k a t�rsadalmi hat�rokat. Crossan �gy �rvvel, hogy felforgatta a legm�lyebben k�rvonalazott hat�rokat is a becs�let �s sz�gyen, a n� �s a f�rfi, a szolga �s a szabad ember, a gazdag �s a szeg�ny, a tiszta �s a tiszt�talan k�z�tt. �gy Crossan �rtelmez�s�ben a d�jtalan gy�gy�t�s �s k�z�s �tkez�s egy�tt “megtestesitett egy vall�si �s gazdas�gi egyenl�s�get, amelyet megtagadtak a zsid� vall�si �s r�mai hatalmi hierarchikus �s v�d� norm�k, szabv�nyok.

V�g�l, Crossan J�zust �gy mutatja be, mint aki nem eszkatol�gikus. Pontosabban tagadja J�zus apokaliptikus volt�t. �gy az “ember fia elj�vetel�r�l” sz�l� mond�sokat elveti. Hab�r Keresztel� J�nos apokaliptikus volt, J�zus nem volt az. J�zus nem �gy �rtette az Isten orsz�g�t, mint a k�zeli j�v�ben bek�vetkez� apokaliptikus esem�nyt, hanem mint �letmodellt a jelenben. Az orsz�g, amelyikr�l J�zus besz�lt egy b�lcsess�g-orsz�g volt, �s nem apokaliptikus orsz�g.

  1. A t�rt�neti J�zus jelent�s�ge

M�g egy k�rd�sr�l szeretn�k besz�lni, amelyet Marcus Borg fogalmaz meg. Milyen jelent�s�ge van a t�rt�neti J�zusnak?

Nagyon sokan tagadj�k, hogy a kereszt�ny hit �s gyakorlat szembotj�b�l b�rmilyen jelent�s�ge, fontoss�ga lenne a t�rt�neti J�zusnak. Ugyanis a J�zusr�l sz�l� t�rt�neti kutat�s nagyon k�l�nb�z� eredm�nyeket termelt ki, mint amilyenhez a dogma-kereszt�nys�g hozz�szokott a hit Krisztus�val kapcsolatban.

Mindezek alapj�n a t�rt�neti J�zus keres�se megk�rd�jelezi k�l�n�sen a dogma-kereszt�ny hitnek �ltal�nosan elfogadott t�teleit. Val�ban az alap-k�vetelm�ny – hogy a n�z�reti J�zus eg�szen m�s volt, mint ahogyan az evang�liumok �s az egyh�zi hitvall�sok megrajzolj�k – fenyegeti �s felforgatja a kereszt�ny hitet.

Szeretn�k r�vil�g�tani a kapcsolatra, amely a J�zus kutat�s �s a kereszt�ny �let k�z�tt van. Mi a jelent�s�ge egy ilyen kutat�snak a kereszt�ny teol�gia, a meg�rt�s �s az �let sz�m�ra? A J�zusr�l val� t�rt�neti kutat�s sz�mit-e a kereszt�nyeknek �s ha igen, mik�ppen?

Hogy igenis mennyire sz�mit a t�rt�neti J�zus ismerete a hit sz�m�ra, mi sem igazolja jobban, mint az, hogy m�r a 18. sz�zadban Herman Samuel Reimarus (1694-1768) foglalkozott ezzel a k�rd�ssel. A 19. sz�zadban volt egy sz�lesk�r� elterjedt felfog�s, hogy a t�rt�neti J�zusnak nagy jelent�s�ge van a kereszt�ny hit sz�m�ra.

Minden kereszt�nyben van egy “hitk�p”, amely mindannak a term�ke, amit a kereszt�ny ember kialak�t mag�ban hallgatva a pr�dik�ci�kat, olvasva az evang�liumokat. Norman Perrin a k�vetkez� szerep�t jel�li meg a t�rt�neti J�zus-kutat�snak: hozz�j�rul a hitk�p kialak�t�s�hoz, �tdolgoz�s�hoz, fel�lvizsg�lat�hoz, biztos�tva annak tartalm�t.

R�viden, mivel a J�zusr�l sz�l� t�rt�neti tudom�ny kihat�ssal van a J�zus-k�pre �s �gy a kereszt�ny �letre is, ez�rt fontos!

Marcus Borg a “t�rt�neti J�zus” �s a “hit Krisztusa” kifejez�seket helyettes�tette a “h�sv�t el�tti J�zus” �s a “h�sv�t ut�ni J�zus” kifejez�sekkel. A “h�sv�t el�tti J�zus” alatt �rti a t�rt�neti J�zust �s a “h�sv�t ut�ni J�zus” alatt �rti a kereszt�ny tapasztalat �s hagyom�ny J�zus�t, akit a h�sv�t el�tti J�zus hal�la ut�ni �vek �s az azt k�vet� sz�zadok termeltek ki.

Nem szabad �gy l�tni a k�rd�st, mint a “h�sv�t el�tti J�zus” �s a “h�sv�t ut�ni J�zus” k�zti �les “vagy-vagyot”. S�t, ann�l hely�nval�bb (hab�r nem ilyen egyszer�) �gy fogni fel, mint “is…is, egyr�szt…m�sr�szt”, mint a kett� k�zti p�rbesz�des �s dialektikus kapcsolatot, mintsem, mint k�t ellent�t k�z�tt val� v�laszt�st. A teol�gi�nak foglalkoznia kell mind a h�sv�t el�tti, mind a h�sv�t ut�ni J�zussal, nem hely�n val� �gy besz�lni a krisztol�gia norm�ir�l, mintha csak azok (norm�k) lenn�nek. Norm�k helyett sokkal hasznosabb az adatok, t�nyek pluralizmus�r�l besz�lni, amelyeket a teol�gi�nak figyelembe kell vennie.

A J�zusr�l val� t�rt�neti tudom�ny seg�t abban, hogy a “J�zusr�l sz�l� felforgat� �s vesz�lyes elemeket” �letben tartsa. A dogma �s tant�tel c�lja az, hogy csoportos�tsa �s megszel�d�tse a J�zusr�l sz�l� felfog�st. A h�sv�t el�tti J�zusr�l sz�l� t�rt�neti tudom�ny felvigy�z a dogm�v� val� �talakul�sra �s megfogalmaz�sra, hogy ideol�gi�v�, vil�gn�zett� ne v�ljon. A sz�zadokon kereszt�l k�nny� volt, hogy a kereszt�ny tant �s teol�gi�t �tvegye, �talak�tsa “az uralkod� rendszer”. A J�zusr�l val� t�rt�neti tudom�ny seg�t �letben tartani J�zus felszabad�t� eml�k�t, mint olyan, aki kih�v�an �s b�tran tiltakozott az uralkod� �s megszel�d�t� rendszer ellen, aki �nmag�n t�l mutatott a szents�ges titokzatoss�gban, amelyben mi is “�l�nk, mozgunk �s vagyunk” �s aki �letre keltett egy alternat�v k�z�ss�get az emberi �let egyenl�s�gre t�r� l�tom�s�val a t�rt�nelemben.

Marcus Borg �rja: “Hinni J�zusban nem azt jelenti, hogy elhissz�k a r�la sz�l� doktr�n�kat, hanem ink�bb adjuk oda sz�v�nket, lelk�nket, eg�sz �n�nket az �l� J�zusnak a L�lek m�lyebb szintj�n”.




A mai J�zus kutat�s egyik k�rd�se: a nem eszkatol�gikus J�zus!

avagy

J�zus nem v�rta a vil�g v�g�t m�g saj�t idej�ben!

A mai tudom�ny k�l�n�sen megk�rd�jelezi a t�rt�neti J�zus alapk�p�t, mint "eszkatol�gikus J�zus". Ezen kifejez�s alatt a t�rt�neti J�zus olyan k�p�t vagy “Gestaltot” kell �rteni, aki k�ldet�s�t �s �zenet�t m�g a saj�t nemzed�k�ben bek�vetkez� vil�g v�g�nek v�rakoz�sa keretei k�z�tt l�tja, ink�bb objekt�v �s nem tiszt�n szubjekt�v �rtelemben felfogva. Ezek szerint a t�rt�neti J�zus c�lja az volt, hogy megt�r�sre h�vja hallgat�it am�g nem k�s�, Istenben alapozz�k magukat, mert a vil�gnak mindj�rt v�ge lesz, m�g saj�t nemzed�k�kben.

A nem eszkatol�gikus J�zus mellett val� �rvel�s a tudom�ny leg�jabb eredm�nyeire alapoz�dik, amelyik hat�rozottan elutas�tja az eszkatol�gikus J�zus fogalm�t. Ennek alapja a szinoptikus evang�liumokban tal�lhat� "ember fi�nak az elj�vetele" �s "az Isten orsz�ga" fogalmak. Ennek alapj�n az eszkatol�gikus J�zust helyettes�tette a nem eszkatol�gikus J�zus fogalma �s elismer�se.

A nem eszkatol�gikus fogalom kifejl�d�se h�rom t�nyez�nek az eredm�nye volt:

1. el�sz�r is annak a felismer�se, hogy az eszkatol�gikus J�zus alapja az "ember fi�nak elj�vetele" mond�sok �s ezek a mai tud�sok v�lem�nye szerint, nem hitelesek - nem tartoznak J�zus eredeti szavaihoz;

2. a m�sodik felismer�s az, hogy az Isten orsz�g�nak a meg�rt�se, mint a k�zelg� vil�g v�ge, magukban az “orsz�g” sz�vegekben minden alap n�lk�l vannak; a fenyeget� vesz�ly pedig az “ember fia elj�vetele” sz�vegekb�l van �tv�ve;

3. “Isten orsz�g�nak” olyanszer� �tgondol�sa, mint amelyik keresi egy m�sik keretbe val� belehelyez�s�t, nem pedig egy id�beli jelen/j�v� paradigma, amelyik uralta a huszadik sz�zadi tudom�ny nagy r�sz�t.

Emellett fontos megjegyezni azt, hogy J�zus kort�rsaihoz �gy besz�lt, mint aki egy alternat�v �letlehet�s�get, �letvitelt �s gondolkoz�sm�dot k�n�l fel. Vagyis v�ltoztass�k meg gondolkoz�sukat, t�rv�ny�rtelmez�s�ket, l�ss�k meg Isten orsz�g�t �s az abban v�r� �j �letet. Az az �rz�sem, hogy J�zus hossz� t�von gondolkozott. Bemutatta, milyen az Isten orsz�ga, �s abban hogyan kell �lni. Milyen t�rv�nyek uralkodnak benne �s az ember hogyan alkalmazkodjon. Ha nem ezt l�tta volna J�zus, akkor arra k�sz�tette volna fel tan�tv�nyait, hogy mik�nt v�rj�k a vil�g v�g�t. Maga a t�ny, hogy a nagy tud�sokhoz hasonl�an tan�tv�nyokat fogadott maga mell�, akik elsaj�t�ts�k tan�t�sait, azt akarta el�rni, hogy maradand� �s �r�k�let� legyen �zenete minden nemzed�k sz�m�ra. Ez�rt fontos �gy l�tni J�zust, mint aki nem a v�g, hanem a j�vend� pr�f�t�ja.

"Elj�vend� Ember Fia" �s "Orsz�g" mond�sok

A J�zus mond�soknak k�t kateg�ri�ja a legfontosabb az eszkatol�gikus kontextus t�rt�net�ben: az “elj�vend� ember fia” mond�sok �s (n�h�ny) “Isten orsz�ga” mond�s. Mindk�t kateg�ri�t olyan k�ppen �rtelmezik a tud�sok, mint amelyek nem t�mogatj�k t�bb� a k�zelg� eszkatol�gia �rtelmez� kontextus�t.

Az "ember fi�nak elj�vetele" mond�sok

Az "elj�vend� ember fia" mond�sokkal kapcsolatban h�rom dolgot kell hangs�lyozni:

Els�sz�r is tudat�ban kell lenni annak, hogy milyen fontos szerepet t�lt�ttek be a k�zelg� eszkatol�gia �rtelmez� kontextus�nak a l�trehoz�s�ban.

Fontosak voltak Weiss �s Schweitzer sz�m�ra �s ilyen l�nyeges volt e sz�zad els� h�romnegyed�n kereszt�l a n�met �s �szak-amerikai tudom�ny f��g�nak is, amelyik �ltal�nosan elfogadta annak egy r�sz�t, mint amelyek J�zust�l sz�rmaznak.

M�sodszor, az 1960-as �vek v�g�t�l, egy nagym�ret� v�ltoz�s �szlelhet� azok tudom�nyos meg�llap�t�s�ban: n�h�ny mond�s hiteless�g�t felv�ltotta annak az ellenkez�je. �gy l�tjuk �ket, mint amelyek a h�sv�t ut�ni tizedekben az �skereszt�ny hagyom�ny kifejl�d�si fok�hoz tartoznak.

Harmadszor, mindezek tudat�ban le kell sz�gezni a k�vetkeztet�st: az eszkatol�gikus kontextust al�t�maszt� t�nyez�k elt�ntek, mert nem J�zust�l sz�rmaz� hiteles mond�sok, �s �gy gy�keresen megk�rd�jelezik azt. Teh�t, az "ember fia" kifejez�s egy apokaliptikus kontextusban nem gy�kerezik a hagyom�ny kor�bbi r�teg�ben. Az “elj�vend� ember fia” mond�sok nem mennek vissza J�zushoz, hanem ezek a k�z�ss�g term�kei.

Az "ember fia" kifejez�snek nincsen mell�k�rtelmi (connotative) jelent�se az evang�liumokban, csak kijelent�si (denotative) jelent�se van. Vagyis ezt a kifejez�st csak az�rt haszn�lj�k az evang�liumok hogy kijelents�k (denote) J�zust, de nincsen utal�suk arra, hogy magyar�zz�k is J�zus jelent�s�g�t. �sszekapcsolva ezt kimondottan az "elj�vend� ember fia" mond�sokkal, Hare azt k�vetkezteti, hogy nem val�sz�n� az, hogy J�zus besz�lt az ember fia elj�vetel�r�l �s hogy hal�la ut�n a mozgalom azonos�totta az ember fi�t J�zussal.

Ink�bb, az �skereszt�ny mozgalom volt, amelyik besz�lt az ember fia elj�vetel�r�l �s ezen �k J�zus visszaj�vetel�t �rtett�k. "Ember fia" ez�ltal egyszer�en csak J�zusnak egy megnevez�se; �nmag�ban nincsen apokaliptikus vagy eszkatol�gikus mell�k�rtelme vagy hangz�sa.

Hare �s Crossan sz�m�ra - egyet�rt�sben a jelenlegi tudom�ny nagy r�sz�vel - az “elj�vend� ember fia” mond�sok elt�nnek a t�rt�neti J�zus k�p fel�p�t�s�nek alap adatai k�z�l. Ezen mond�sok n�lk�l, nem lehet kiolvasni a a sz�vegekb�l, hogy J�zus v�rt egy k�zelg� eschatont.

Az evang�liumokban tal�lat mond�sok k�z�l egy j� p�r besz�l a j�v�ben elj�vend� "ember fi�r�l", aki �gy van le�rva, mint id�-v�gi alak, aki kritikus szerepet fog j�tszani a v�gs� �t�letkor, mint v�delmez� vagy �t�l�. J�vetel�t gyakran t�rs�tott�k angyalokkal vagy felh�kben megjelenni az �gen. �t�let, j�vetel �s angyalok mind megtal�lhat�k az egyik klasszikus sz�vegben:

"Mert aki sz�gyell engem �s az �n besz�demet e par�zna �s b�n�s nemzets�g k�z�l, az embernek fia is sz�gyellni fogja azt, amikor elj� az � Atyja dics�s�g�ben a szent angyalokkal." Mk 8,38; Mt 16,27; Lk 12,8-9.

Nem mindenik “ember fia elj�vetele” mond�s besz�l az elj�vetelr�l, mint k�zelir�l, de egyesek igen. Mk 13,24-30 besz�l a mennyei testekr�l (csillagok), hogy els�t�t�lnek (hold) �s leesnek (csillagok), az ember fia elj�n a felh�kben az angyalokkal �s kijelenti, "ez a nemzets�g nem m�lik el miel�tt mindezek a dolgok meg nem t�rt�nnek."

Ezek a mond�sok voltak az alapja az eszkatol�gikus J�zusnak kezdett�l fogva. Albert Schweitzern�l k�zponti helyet foglaltak el, akinek J�zus l�nyeges volt abb�l a szempontb�l, hogy hitte �nmag�r�l, hogy � az “elj�vend� ember fia”, aki hamarosan �t�lkezni fog a vil�g felett �s uralkodni fog az �j vil�gban. A k�zels�gnek, az azonnalis�gnak az eleme k�l�n�sen a Mt 10,23 r�szb�l j�n (de nem kiz�r�an), amelyikben J�zus mondja a tan�tv�nyoknak, mikor kik�ldi �ket misszi�i �tjukra m�k�d�se k�zep�n, "Igaz�n mondom nektek, be sem j�rj�tok Izrael v�rosait, m�g az embernek fia el nem j�n." Hab�r nagyon sok k�s�bbi tudom�ny megtagadta k�l�n�sen e r�sz hiteless�g�t, az a meggy�z�d�s, hogy J�zus hirdette az ember fia k�zelg� elj�vetel�t (ak�r �nmaga, ak�r m�s szem�ly�ben). Ez a felfog�s jelen volt Bultmann, K�mmel, T�dt, Jeremi�s �s m�sok munk�iban. Mindenik elfogadta az ember fia elj�vetel�r�l sz�l� mond�sok n�h�ny�nak hiteless�g�t, �s valamilyen k�ppen k�zponti szerepet tulajdon�tottak a J�zus �zenete �s k�ldet�se felfog�sukban.

Nagyon fontos felismerni, hogy milyen fontosak az ember fia mond�sok ezeknek az �ll�spontoknak. Ezek n�lk�l nagyon kev�s r�sz van az evang�liumokban, amelyek arra vezetn�nek minket, hogy �gy gondolkozzunk J�zusr�l, mint aki hamarosan v�rta a vil�g v�g�t.

Az a felt�telez�s, hogy J�zus kihirdette a v�get azon t�nyek �sszekapcsol�s�b�l ered, amelyik a sz�vegekben tal�lhat� "ember fia elj�vetele" �s "term�szetfeletti" id�k v�ge jelens�ge, fenom�n k�z�tt van, mint p�ld�ul az utols� �t�let, az angyalok elk�ld�se, az �g felh�i, a nap �s hold els�t�t�l�se, �s a csillagok lehull�sa. Ha valaki nem hiszi, hogy ezek a mond�sok hitelesek, akkor az eszkatol�gikus J�zus eg�sz exegetikai alapja elt�nik.

M�gis pontosan ez t�rt�nt az �jsz�vets�gi tudom�nyban az ut�bbi k�t �vtizedben. Ezeknek a mond�soknak a hitel�ket veszt�se az �rvek h�rom vonalon val� �sszetart�s�n kereszt�l t�rt�ntek meg.

Els�, a tud�s nagy t�bbs�ge t�bb� nem hisz az “ember fia elj�vetele” mond�sok hiteless�g�ben. Ezt a mozgalmat ind�totta el Norman Perrin munk�ja, Rediscovering the Teachings of Jesus (�jra felfedezni J�zus tan�t�sait), kiadva 1967-ben. Perrin azzal �rvel, hogy ezek a mond�sok a h�sv�t ut�ni tizedekben az �skereszt�ny �r�k �ltal a D�niel 7,13-14 r�sznek az �rtelmez�sei, magyar�zatai. Egy terjedelmes tanulm�nyoz�s ut�n lesz�gezte: "az apokaliptikus ember fia hagyom�ny maga a felt�mad�s �skereszt�ny magyar�zat�b�l �s az �skereszt�ny apologeticus, (v�dekez�) szenved�lyb�l volt kidolgozva." Az � k�vetkeztet�s�t nagy r�szben elfogadt�k. Ujonnan Barnabas Lindars fejti ki 1983-ban megjelent k�nyv�ben.

M�sodik, a tud�sok k�z�tt van egy megegyez�s, hogy az "ember fia" a korai els� sz�zadi Judaizmusban nem volt a term�szetfeletti vagy vil�g v�g�t jel�l� alaknak a megnevez�se. Ez a kifejez�s Colpe "Ember fia" essz�j�ban �rte el f�nypontj�t �s m�lypontj�t, amelyik egy sz�les k�rben haszn�lt sz�t�rban volt k�z�lve. Colpe felt�telezi, hogy egyetlen l�tez� zsid� forr�s sem biztosit, ny�jt semmilyen bizony�t�kot arra, hogy a term�szetfeletti ember fia t�rs�tva van a vil�g v�g�vel; �s ut�na azzal �rvel, hogy egy hi�nyz� forr�st kell fel�ll�tsunk az�rt, hogy meg tudjuk magyar�zni. Az � �rve �gy teh�t mutatja, hogy a feltev�s mennyire m�lyen megr�gz�tt volt. Az a t�ny, hogy nincsen bizony�t�k arra, hogy a fr�zisnak volt valamilyen speci�lis jelent�s�ge a zsid� irodalomban abban az id�ben, arra vezette a m�s tud�sokat, hogy felrajzoljanak egy nyilv�nval�bb k�vetkeztet�st, �s most m�r �ltal�noss� v�lt azt mondani, hogy az "ember fia" nem volt egy apokaliptikus c�m a Judaizmusban.

�gy J�zus nem haszn�lhatta ezt a kifejez�st az id�k v�g alakj�ra, ak�r mag�ra �rtve egy megv�ltozott, �talakult orsz�gban vagy valakire m�sra, rajta k�v�le.

Harmadik, Vermes G�za meggy�z�en �rvelt a nyelv�szet talaj�n arr�l, hogy az "ember fia" kifejez�snek az ar�m nyelvben nemcsak, hogy nem volt a kereszt�nys�g el�tt c�mbeli haszn�lata, de annyira �ltal�nos, ismert idi�ma, nyelvi saj�ts�g, sz�kapcsolat volt, hogy a J�zus hallgat�i nem �gy hallott�k, mint amelyiknek k�l�nleges vagy titul�ris jelent�s�ge lett volna. Az utols� k�t sor �rvel�snek az eredm�nye az volt, hogy az ember fia elj�vetel�nek nyelvezete (ak�r J�zusra vagy m�s alakra utalt) a J�zus hallgat�s�ga �ltal nem volt �rthet�. Azonban �rthet� volt a h�sv�t ut�ni �s egyh�zban, mint J�zus m�sodik elj�vetel�r�l val� hit�knek a kifejez�s m�dja.

Az “ember fia elj�vetele” mond�sok elt�n�se, mint J�zus hiteles szavai, az els�dleges exegetikai ok hi�nya miatt tov�bbra is �gy gondolkozni J�zusr�l, mint aki v�rta a k�zeli vil�g v�g�t, �rtelmetlen, ez�rt elt�nik. Hab�r ez a k�vetkeztet�s, jelent�s�g gyakran nem l�tszik, tal�n az�rt, mert gyakran arra gondolunk, hogy J�zus Isten orsz�g�nak a kihirdet�se a f� exegetikai alapja az eszkatol�giai J�zusnak. De, amint l�tni fogjuk, kev�s van a j�zusi orsz�g kinyilatkoztat�sban, amelyik a k�zelg� v�gre utal.

Az “Isten orsz�ga”

A mond�sok m�sik nagy kateg�ri�ja �ltal�nosan �gy ismeretes, mint amelyikben az “Isten orsz�ga” mond�sok egy k�zelg� eschatonra mutatnak. Fontos megjegyezni, hogy csak egy kev�s mond�s mutat tulajdonk�ppen egy eszkatol�gikus kontextusra, amelyek egy k�zelg� orsz�g elj�vetel�r�l besz�lnek. Az orsz�gba val� bejut�sr�l sz�l� mond�sok, a boldog mond�sok, amelyek �gy besz�lnek az orsz�gr�l, mint amelyik egy bizonyos csoporthoz tartozik, m�g az ima is "j�jj�n el a te orsz�god" nem foglalnak �nmagukba egy k�zelg� eszkatol�gikus orsz�got.

Ak�rhogyan is, e sz�zadi tudom�nyban, k�t t�nyez� mutatta az orsz�g mond�sok eszkatol�gikus volt�t. Az els� t�nyez�: az “elj�vend� ember fia” mond�sok szerepe az “orsz�g mond�sok” �rtelmez�s�ben. Pontosan, a k�zels�g t�rs�tva n�h�ny “ember fia j�vetele” mond�ssal bele volt helyezve az “orsz�g” mond�sokba �s azt a benyom�st teremtve, hogy a hagyom�ny sz�les k�rben besz�l egy k�zelg� eszkatol�gikus orsz�gr�l.

A m�sodik t�nyez� az, amit a M�rk evang�lium�nak a szerepe j�tszik a J�zus hagyom�ny eszkatol�gikus olvas�s�ban, bele�rtve az orsz�g mond�sokat is. M�rk az, aki J�zus els� szavait elmondja, amelyek ezek lettek volna "Isten orsz�ga elk�zel�tett, t�rjetek meg." (1,15). Mint J�zus "avat� megsz�l�t�sa" M�rkn�l, k�t dolgot sugalmaz: hogy Isten orsz�ga J�zus �zenet�nek �s misszi�j�nak k�zpontj�ban �llott �s hogy J�zus annak "jelenl�t�r�l" besz�lt.

M�rk egy m�sik verse ugyancsak er�sen hozz�j�rult az orsz�gnak, mint k�zelg� eschaton felfog�s�hoz. Ez a legelfogadhat�bb, val�sz�n�bb olvas�sa a M�rk 9,1-nek: "Igaz�n mondom nektek, hogy vannak n�h�nyan itt, akik nem ismernek hal�lt addig, am�g meg nem l�tj�k az Isten orsz�g�t elj�nni hatalommal." K�zelg� eschatont mutatja a M�rk 13 "kis apokalipszise" is, amelyik f�nypontj�t akkor �ri el, amikor els�t�t�ti a napot �s a holdat, "az ember fia a felh�k k�z�tt j�n nagy hatalommal �s dics�s�ggel" �s a kiv�lasztottak �sszegy�jt�se, minden ami meg kell t�rt�njen abban a nemzed�kben (13,24-30).

�gy M�rk evang�liuma fontos szerepet j�tszott annak a benyom�snak a kelt�s�ben, hogy a k�zelg� eszkatol�gia k�zponti t�ny volt J�zusn�l. M�gis a M�rk �ltal teremtett k�pet �lesen megk�rd�jelezik a mai tud�sok.

Kezdhetj�k a Mk 1,15-el.

A tud�sok elismerik, hogy Mk 1,15 �ssze�ll�t�s, J�zus munk�ss�g�nak az �sszefoglal�sa. M�t� �s Luk�cs k�l�nb�z� form�ban hozza J�zus "avat� megsz�l�t�s�t". Ez�rt azt mondjuk, hogy M�rk egyszer�en az�rt t�rt�netesebb, mert � a kor�bbi, az�rt m�g sincs �rtelme �gy l�tni Mk 1,15-t, mint amelyik t�rt�netileg a legpontosabb kikrist�lyosod�sa annak, ami J�zusnak a legk�zpontibb eleme volt. S�t, ez ink�bb J�zus �zenet�nek M�rk tematikus �sszefoglal�sa.

Csakugyan, M�rk 1,15; 9,1; �s a 13.fejezet kis apokalipszise �gy l�tszik, hogy mind "egy darabnak a r�sze", �s t�kr�zi M�rk teol�gi�j�t. Egy�ttesen v�ve, sugalmazz�k, hogy a M�rk �r�ja, a hetvenedik �v k�r�l �rva, �gy gondolta, hogy az eschaton k�zel van. A Mk 13 k�l�n�sen nagyon oktat�, annak vil�gos utal�s�val arra a v�ls�gra, amely a templomot foglalja mag�ba. M�rk egy eszkatol�gikus v�rakoz�s felfokoz�s�t mutatja, amelyet a R�ma elleni zsid� h�bor�s felkel�s v�ltott ki a 66-70-es �vekben, �s a templom elpusztul�s�nak a fenyeget�se (�s aktualit�sa) befoly�solta, amelyet azok az �vek hoztak. M�rk egy "h�bor�s id�beni evang�lium" �s a k�p amelyet Isten orsz�g�nak k�zpontis�g�r�l �s k�zels�g�r�l kapunk, nagyon k�nnyen M�rk kiad�si term�ke lehet egy felfokozott eszkatol�gikus v�rakoz�s ideje alatt.

�gy M�rk egyre ink�bb �gy van l�tva, mint egy "apokaliptikus evang�lium" �s a Mk1,15 �gy van l�tva, mint M�rk apokaliptikus t�m�j�nak a kihirdet�se, bejelent�se.

Mk 1,15 n�lk�l gondolkozn�nk-e �gy az Isten orsz�g�r�l, mint J�zus �zenet�nek k�zponti t�m�ja? �gy l�thatjuk, mint egy k�zponti t�ma, igen; de �gy-e mint a k�zponti t�ma? �s Mk 1,15 �s 9,1 n�lk�l gondolkozn�nk-e a k�zels�gr�l �gy, mint amelyik J�zus orsz�gr�l val� tan�t�s�ban k�zponti? �s sokkal sz�lesebben, t�gabban, az ember fia elj�vetele mond�sok n�lk�l �s Mk orsz�gr�l val� olvas�sa n�lk�l, gondolkozn�nk-e �gy, hogy J�zus �zenet�nek k�zpontj�ban ott van a megt�r�snek a sz�ks�ge volta, mert az eschaton k�zel van?

Ha az orsz�g nem a k�zelg� eszkatol�gia keret�ben �rtelmezend�, akkor hogyan kell �rtelmezni?

L�nyeg�ben minden tud�s kijelenti, al�t�masztja, hogy Isten orsz�ga J�zus kijelent�s�nek k�zponti volta, �gy k�ldet�s�nek, mint �zenet�nek. Az orsz�g elj�vetele M�rk evang�lium�nak el�zetes �sszefoglal�s�nak a magja: "T�rjetek meg, mert Isten orsz�ga elk�zelgett." Mk 1,15. Ez sz�les k�rben elterjedt a szinoptikus hagyom�ny k�l�nb�z� form�iban: parabol�k, p�ld�zatok, boldog mond�sok, vita t�rt�netekben. De hogyan �rts�k ezeket?

Schweitzer ideje �ta eszkatol�gikus �rtelemben utalnak a "vil�g v�g�re". Az ember fia elj�vetele mond�soknak k�zponti jelent�s�get tulajdon�tva J�zus misszi�j�nak meg�rt�s�ben, Schweitzer idecsatolta a k�zelg� kifejez�st, amelyiket t�rs�totta az Isten orsz�ga kifejez�ssel, �s �gy mind a kett� "k�zelg�" �s "vil�g v�ge" az�ta kapcsolatban vannak az orsz�ggal.

A "k�zelg� vesz�ly", a “vil�g v�ge” �s az “orsz�g” t�rs�t�sa nincsenek hiteles�tve, igazolva magukban az orsz�gr�l sz�l� sz�vegekben. Nagyon felt�n�, hogy az "Isten orsz�ga" �s az "ember fi�nak elj�vetele" nem tal�lhat�k meg egyszerre ugyanazokban a sz�vegekben; �gy t�nik, hogy k�t k�l�nb�z�, �rthet� hagyom�nyt k�pviselnek. �gy teh�t a vizsg�l�d�s hi�ny�ban nem tehetj�k, hogy a k�zelg� vil�g v�ge fogalmat �tvigy�k, belevigy�k, �thelyezz�k az “ember fia elj�vetele” �s “Isten orsz�ga” mond�sokba.

S�t, az Isten orsz�ga mond�sok �nmagukban nem tartalmazz�k a k�zeli elj�vetel elem�t. A mond�sok haszn�lj�k az id� nyelvezet�t, fogalm�t, hogy az orsz�gr�l besz�ljenek (mint k�zel, mint jelen, �s mint j�v�, elj�vend�), de ami hi�nyzik, bel�le, az egy tiszta l�ncszem, kapcsolat az orsz�g elj�vetele �s a vil�g v�ge k�z�tt, csak ideiglenesen vannak odak�tve ahhoz a nemzed�khez.

Ett�l az �ll�t�st�l van l�tsz�lag egy kiv�tel: Mk 9,1: "Bizony mondom n�ktek, hogy vannak n�melyek az itt �llok k�z�tt akik nem k�stolnak addig hal�lt, am�g meg nem l�tj�k, hogy az Isten orsz�ga elj�tt hatalommal." Azonban el kell gondolkozni. Nem vil�gos, hogy a hatalommal elj�vend� orsz�g a vil�g v�g�re utal; a verset k�l�nb�z� k�ppen lehet magyar�zni �s gyakran �gy l�tjuk mint amelyik nem hiteles mond�s. Ak�rhogyan is, egy vers gyenge ahhoz hogy ezen m�ljon egy ilyen s�lyos eset, �gy.

Megism�telve, az “ember fia elj�vetele” mond�sok n�lk�l, nincsen semmi ok �gy gondolkozni az Isten orsz�g�r�l, mint a k�zelg� vil�g v�g�t jelz� esem�nyr�l. "A vil�g v�g�nek" k�pei �s a k�zeli volt csak az “ember fia” mond�sokon kereszt�l vannak kapcsolatban egym�ssal. Ezek nem tal�lhatok meg egy�tt az “Isten orsz�ga” mond�sokban. A sz�vegek t�rs�tj�k a vil�g v�ge k�p�t az orsz�ggal (az �t�letet mond� parabol�kban �s a messi�si bankett k�pe); de az nincsen mondva, hogy k�zelg� (k�sz�b�n �ll�). ugyan ez a helyezet az evang�lium m�s sz�vegeiben is, amelyek az "id�k v�g�nek" esem�nyeir�l besz�lnek; de a k�zelg� elem hi�nyzik. K�l�n�sen megvil�g�t� egy p�r utols� �t�letr�l sz�l� mond�s, amelyekben J�zus figyelmeztette hallgat�it, hogy a m�ltban �lt nem zsid�k (Niniv�beli emberek, Sheba kir�lyn�je) az �t�letkor fel fognak t�madni �s tan�skodni fognak "e nemzed�k emberei (e nemzets�g) " ellen; de az nincsen megmondva, hogy "ez a nemzets�g" �letben lesz-e addig az id�ig.

J�zus, mint nagyon sokan zsid� kort�rsai k�z�l, l�tsz�lag hitt abban, hogy a t�rt�nelemben bek�vetkez� “v�gs� �t�let” a k�sz�b�n �llott, de nincsen kimondva, hogy elk�zel�tett, sem ez a v�gs� �t�let, sem a "v�gs�" Isten orsz�ga. A fogalom, hogy az “Isten orsz�ga” az elk�zel�tett eszkatol�gikus orsz�g, �gy teh�t minden alap n�lk�l van az orsz�gr�l sz�l� sz�vegekben. A k�zelg�s eleme az ember fia elj�vetele mond�sokb�l van �tv�ve. M�gis a modern tudom�ny �gy tal�lta az ember fia elj�vetele mond�sok nem lesznek hitelesek, ha k�ts�gbe vonjuk a k�zelg� orsz�g (�s az eszkatol�gikus J�zus) k�p�t. Teh�t, nincsen meggy�z� exegetikai alap �gy �rteni J�zusnak Isten orsz�g�r�l val� kinyilv�n�t�s�t, mint amelyik mag�ba foglalja a k�zelg� vil�g v�g�t.

Az utat a mindent els�pr� alternat�va fel� Norman Perrin mutatta az utols� munk�j�ban, amelyik hal�la �v�ben volt kiadva. Abban � azzal �rvelt, hogy az "Isten orsz�ga" kifejez�s szimb�lum volt, amelyiknek a c�lja az volt, hogy feleleven�tsen egy m�toszt. A J�zus tudom�ny �lland� t�ved�se az volt, -� igy �rvel- �gy gondolkozni az "orsz�g" kifejez�sr�l, mint amelyik egy fogalomra mutat r� ( mint a vil�g v�ge, vagy Isten uralma az emberi sz�vben, vagy az "ember testv�ris�ge"). Ehelyett egy szimb�lum volt, amelyik Izrael m�tosz�t (vagy t�rt�net�t) eleven�tette fel, Istennek Izraelen �s a vil�g felett val� uralkod�s�r�l. Ez a t�rt�net tartalmazott n�h�ny elemet. Mint kir�ly, Isten teremtette a vil�gmindens�get �s a f�ldet, �s akkor teremtette Izraelt a kivonul�s esem�nyekor. Mint kir�ly, Isten folytatta uralkod�s�t a jelenen, m�g akkor is, ha �gy t�nt, hogy az isteni szab�ly rejt�lyesen elhom�lyosodott �s elfogyatkozott, h�tt�rbe szorult. Mint kir�ly, Isten h�vta �s megparancsolta a zsid� n�pnek, hogy vess�k al� magukat az isteni uralomnak (vegy�k fel az orsz�g "ig�j�t"). V�g�l, mint kir�ly, Isten majd egy napon fel�ll�tja az �r�kk� tart� egy�tt �rz� �s igazs�gos orsz�got, amelyik mag�ba foglalta volna Izrael �s a nemzetek feletti b�r�latot, �t�lkez�st. R�viden, az "Isten orsz�ga" kifejez�s feleleven�tette, mag�ba foglalta az Istennek az Izraellel �s az emberis�ggel val� kapcsolat�nak eg�sz t�rt�net�t. L�thatjuk azt is, hogy Perrin mi�rt hangs�lyozza olyan er�sen, hogy az orsz�g egy fesz�lt szimb�lum, pl. olyan, mint amelyiknek sokf�le �rnyalati jelent�se, �rtelmez�se van. Nemcsak egyf�le jelent�se van, v�ltozatos jelent�sekt�l visszhangzik, amelyek Izraelnek Isten uralkod�sa alatti t�rt�neteivel kombin�ltak.

Az orsz�g a v�gs� �llapot szimb�luma is, "a helyre�ll�tott paradicsom". Isten orsz�g�nak legkiel�g�t�bb, legelfogadhat�bb felfog�sa az lehet, amelyik szerint a "vil�g v�ge" kifejez�s egy lesz a sok �rnyalat k�z�tt, mintsem, hogy a meghat�roz� �rnyalat legyen. A v�gleges orsz�g r�sze Izraelnek Isten uralkod�s�r�l val� t�rt�net�nek, de az orsz�g-mint-v�g nem volt J�zus �zenet�nek k�zponti eleme. Azt sem mondotta, hogy az orsz�g-mint-v�g nagyon k�zel van. J�zus nem hangs�lyozta ki Istennek j�v�beni cselekedet�t (a vil�g v�ge), de kihangs�lyozta Istennek a jelenben uralkod� kir�lyi hatalm�t �s arra h�vta hallgat�it, hogy "bel�pjenek" abba �s engedj�k, hogy az alak�tsa �let�ket.

Nincsen jelent�s exegetikai alapja az eszkatologiai J�zusnak.

K�t tov�bbi elem van az �jsz�vets�gben, amelyek n�ha �gy voltak elismerve, hogy r�mutatnak az eszkatol�gikus J�zusra. Ezek k�z�l az egyik az egyh�z v�rakoz�sa a vil�g v�g�r�l m�g abban a nemzed�kben; a m�sodik a v�ls�g eleme a szinoptikus hagyom�nyban.

Az a t�ny, hogy J�zus nem jelentette ki sem a k�zelg� ember fia elj�vetel�t, sem a k�zelg� v�gs� orsz�got, �gy gondolkozhatunk, hogy magyar�zat n�lk�l hagyta az egyh�z v�g v�rakoz�s�t.

Egyesek (legal�bb is) v�rt�k a "vil�g v�g�t" m�g saj�t korukban, bele�rtve a hal�lb�l val� felt�mad�st, az utols� �t�letet �s az "�j eget �s �j f�ldet". Honnan sz�rmazik ez a v�rakoz�s? Nagyon k�s�rt� - �s igen term�szetesen - �gy gondolkozni r�la, mint J�zusnak a k�zelg� v�gr�l val� kinyilv�n�t�s�nak a folytat�sa. �gy az �sgy�lekezet v�rakoz�sa gyakran �gy l�tszik, mint bizony�t�k arra, amit maga J�zus is v�rt.

De az �sgy�lekezet v�rakoz�sa nem felt�tlen�l sz�ks�ges, hogy J�zus saj�t v�rakoz�s�ban gy�kerezzen. Csakugyan egy m�sik gy�kerez�s val�sz�n�bbnek l�tszik. Az egyh�znak az "utols� dolgokr�l" val� v�rakoz�s�t sokkal elfogadhat�bb �gy meg�rteni, mint a h�sv�t ut�ni fejlem�ny, a h�sv�ti esem�nyekre alapozott k�vetkeztet�s. Mint ahogyan j�l ismert, "felt�mad�s" (amelyik a fel�leszt�st�l k�l�nb�z� forma) a Judaizmusban egy v�rt esem�ny volt az id�k v�g�n. Egyesek sz�m�ra az egyh�zban, az a t�ny, hogy a felt�mad�s el�fordult m�r, egy ir�nyad� volt arra, hogy az �ltal�nos felt�mad�s k�zel van; Krisztus volt az "els� gy�m�lcse" azoknak, akiket felt�masztanak a hal�lb�l. S�t, az egyh�z nem besz�lt a k�sz�b�n �ll� orsz�g elj�vetel�r�l; �s nem is egyszer�en csak �ltal�nosan besz�lt a vil�g v�g�r�l. Ink�bb, J�zus visszaj�vetel�vel kapcsolatosan besz�lt a k�zelg� vil�g v�g�r�l. A vil�g v�g�r�l val� hit a J�zus m�sodik elj�vetel�ben val� hittel �sszef�gg�sben jelenik meg; nem jelenik meg �n�ll�an. Mintsem azt felt�telezni, hogy a k�zelg� vil�g v�g�nek a v�rakoz�sa J�zussal egy�tt sz�rmazott (j�tt l�tre) sokkal elfogadhat�bb kijelenteni azt, hogy az � visszaj�vetel�ben val� v�rakoz�ssal egy�tt eredt, j�tt l�tre. Az "ember fia elj�vetele" mond�sok kifejezik az egyh�znak J�zus visszaj�vetel�r�l val� v�rakoz�s�t, az � "m�sodik elj�vetel�ben". A "k�zelg� vil�g v�g�nek" a v�rakoz�sa �gy az egyh�znak J�zus visszaj�vetel�ben, mint ember fi�ban val� v�rakoz�s�ban tal�lja eredet�t, sz�rmaz�s�t. A k�zelg� vil�g v�g�ben val� hitet a legjobban �gy kell felfogni, mint a h�sv�t ut�ni kialakul�st. Az �segyh�z egy "id�k-v�gi" k�z�ss�g volt. A kifejtett �ll�spont ellen�re, amelyik kijelenti a k�zelg� v�get, nem vil�gos, hogy ez nagyon k�zponti, �ltal�nosan elfogadott volt (kiv�tel tal�n a Jelen�sek k�nyve).

P�ld�ul P�l levelei �s J�nos evang�liuma tartalmaz ilyen kifejezett, hat�rozott �ll�t�sokat, de vil�gosan mindk�t �r� hangs�lyoz�sa a jelenen van, mint olyan id�, amikor Isten val�s�ga megismerhet�, �s nem a j�v�n van a hangs�ly. Az egyh�z k�pe, mint egy er�s eszkatol�gikus k�z�ss�g k�zdve a paruzia k�s�s�vel, a mi forr�saink m�g� megy vissza. �gy nem tagadom, hogy n�h�ny egyh�z hitte, hogy a v�g k�zel van; de nem hiszem, hogy az �k meggy�z�d�s�k J�zussal egy�tt sz�rmazott.

De nem is tagadom a v�ls�g elem�t v�gig vonulni a szinoptikusokon. De a v�ls�g nem a k�zelg� vil�g v�ge; csak akkor v�lik azz�, ha valaki a v�ls�gos mond�sokat az ember fia elj�vetele mond�sok f�ny�ben olvassa. Ink�bb, a v�ls�g a hagyom�nyos b�lcsess�g vil�g�nak a v�ge, mint a l�tez�s alapja, valamint a Judaizmus megfenyegetett "t�rsadalmi vil�g�nak" a v�ge (bele�rtve a h�bor�val, a Jeruzs�lem �s a templom elpusztul�s�val val� fenyeget�st). M�k�d�s�nek a v�ls�ga J�zus tan�t�s�nak radik�lis volt�b�l k�vetkezett egy olyan id�ben, amikor a t�rsadalom politikai t�tek magasak voltak. Egy bizonyos �rtelemben �s helyzetben J�zus misszi�ja el�hozza a vil�g v�g�t, de "vil�g-lebont�sa" (world-deconstructing) k�ppen �s az �j kor vagy �j l�tez�s megsz�let�se �rtelm�ben. De nincsen ok arra �gy gondolkozni, hogy � ugyanakkor kijelentette volna a t�rt�nelemben k�zelg� vil�g v�g�t.

Nincsen egyhang�s�g a tud�sok k�z�tt ami az eszkatol�gikus J�zust illeti. K�t �jonnan megjelent Romai Katolikus munka is �lesen megk�rd�jelezi az eszkatol�gikus J�zus k�p�t.

Edward Schillebeeckx a t�rt�neti J�zus�r�l �rott leg�jabb k�nyv�ben tagadja, hogy J�zusnak gondolat�ban lett volna megk�zel�teni a vil�g v�g�t: "Egyetlen t�rt�netileg szil�rd bizony�t�k sem engedi meg, hogy ezzel, ef�l�tt �rvelj�nk a meggy�z�d�s egyetlen fok�val sem." Hozz�teszi, "sehol sem jelenik meg a sz�vegekben, hogy J�zus azonos�tja ezt a j�vetelt (Isten orsz�g��t), ezt a mell� rajzol�st, a vil�g v�g�vel". G.S. Sloyan ugyanerre a k�vetkeztet�sre jut az � sokkal bevezet�bb munk�j�ban.

Ahogyan belebocs�tkozunk ezekbe a feladatokba, val�sz�n�nek gondolom, hogy J�zusnak a kult�r�hoz val� kapcsolata - a kult�ra �gy �rtelmezve, mint "hagyom�nyos b�lcsess�g" �s �gy is �rtelmezve a kult�ra, mint "t�rsadalmi vil�g" - sokkal kiemelked�bb� v�lik a mai tud�sok munk�iban. Nem nagyon foglalkoztak megfelel� k�ppen ezzel a k�rd�ssel ebben a sz�zadban, legal�bbis r�szben, mert az eszkatol�gikus J�zus elhom�lyos�totta ezt a k�rd�st. Hajlamosak voltak felt�telezni ezt, mivel J�zus kijelentette a vil�g v�g�t, ez�rt �t nem �rdekelt�k olyan k�rd�sek amelyek egy folytat�d� t�rsadalmi �s t�rt�nelmi rendre vonatkoznak. De, ha J�zust �gy l�tjuk, mint aki nem eszkatol�gikus, akkor ezek a k�rd�sek visszat�rnek, mint jelent�s k�rd�sek. A mozgalmat, amelyet J�zus elind�tott �gy kell l�tnunk, mint amelyik nem egy vil�g v�gi mozgalom, amelyiket nem �rdekli a kult�ra, hanem mint egy "ellent�tes t�rsadalom" vagy "alternat�v k�z�ss�g", egy k�z�ss�g, amelyik keresi, hogy a t�rt�nelemben �ljen Isten uralkod�sa alatt.

Terminol�gia: Az "Eszkatol�gia" f�lre�rthet�s�ge, k�t�rtelm�s�ge.

A bizonytalans�g a jelenben az "eszkatol�gia" sz� �rtelm�nek, jelent�s�nek kisz�les�t�s�b�l �s elhom�lyos�t�s�b�l ered �s a k�r�l�tte zajl� besz�lget�sekb�l, elm�lked�sekb�l. A sz� keskeny �s t�g �rtelemben is haszn�lva volt a tudom�ny �ltal a t�rt�nelem sor�n. Megvizsg�lva a haszn�l�s t�rt�net�t hozz�seg�thet tiszt�zni a jelen vit�t.

Amennyire mi ismerj�k, a kifejez�s a teol�giai vit�kban a tizenhetedik sz�zadban jelent meg. El�sz�r egy luther�nus teol�gus haszn�lta, Abraham Calov 1677-ben, dogmatik�ja utols� r�sz�nek a c�me volt, amelyikben foglalkozott a hal�llal, �t�lettel, elfogyaszt�ssal, pokollal, �r�kk� tart� hal�llal �s �r�k �lettel. �gy teh�t az eszkatol�gia jelenti az "utols� dolgokat" (mint ahogy a g�r�g sz� t�ve sugalmazza) a kereszt�ny teol�gi�ban.

A j�v�t illet�en Istennek v�gs� cselekedet�re utalt, amir�l v�ltozatosan �gy lehet besz�lni: mint az Isten orsz�g�nak elj�vetele, vagy a messi�si id�szak, vagy az id�k v�ge j�vetele, vagy kereszt�ny k�r�kben Krisztus m�sodik elj�vetele. Ennek a bibliai eszkatol�gikus fogalomnak k�zpontis�ga az id�rendi j�v�je �s az isteni beavatkoz�s, amelyet a jelen �letform�t�l teljesen k�l�nb�z� orsz�g l�tez�se fog eredm�nyezni, egy olyan nagym�ret� v�ltoz�s, mint amelyikre �gy lehet utalni, mint a "vil�g v�g�re".

L�nyeges �rtelemben, a zsid� eszkatol�gi�k nem foglalj�k tipikusan magukba a "vil�g v�g�t", hogyha ezalatt a t�r-id� vil�gnak a v�g�t �rtj�k. Ahogyan valaki kiseg�t�en �gy h�vta "molekul�ris eszkatologia" - az anyagi vil�g elt�n�se - nem r�sze a v�rakoz�snak. Zsid� (�s �skereszt�ny) eszkatol�gi�k �ltal�nosan elk�pzelnek, l�tnak egy folytat�lagos f�ldet; a messi�si id�ben Jeruzs�lem vil�ga, a bankettek tov�bbra is nagyon j�l folytat�dhatnak.

De az �let felt�telei l�that� �s k�zzelfoghat� m�don annyira k�l�nb�zn�nek, bele�rtve azokat a fajta v�ltoz�sokat is, amelyek nem val�s�that�k meg egyszer� emberi cselekedetek �ltal, hogy valaki helyesen besz�lhet a jelen kor/rend/vil�g v�g�r�l �s az �j kor/rend/vil�g elj�vetel�r�l, melyet Isten hoz l�tre.

Az eszkatol�gi�nak ez a keskeny �s pontos haszn�lata folytat�dott a bibliai tudom�nyban m�g ennek a sz�zadnak a kezdeti tizedeiben is. A kifejez�s ezt jelentette Johannes Weissnek �s Albert Schweitzernek, �s azoknak a tizenkilencedik sz�zadi tud�soknak, akikr�l Schweitzer tud�s�tott. �gy teh�t, amikor Weiss �s Schweitzer azt mondta, hogy J�zus �zenet�t, tev�kenys�g�t �s �nmag�r�l val� felfog�s�t ez a k�zelben bek�vetkez� eszkatol�gia uralta, azt �rtelmezt�k, hogy J�zus hamarosan v�rta az ilyenfajta term�szetfeletti vil�g-v�ltoz�s bek�vetkez�s�t.

Az�ta, az eszkatol�gia sz� sz�lesebb �rtelmez�st kapott. Ez a kisz�lesed�s k�l�nf�le k�ppen, m�don �s �ton t�rt�nt meg, Rudolf Bultmann �s C.H.Dodd munk�in kereszt�l, tal�n �k a legjelent�sebb N�met �s Angol �jsz�vets�gi tud�sok e sz�zad els� negyed�ben. Bultmann elfogadta azt az ig�nyt, hogy a k�zelg� eszkatol�gia J�zus �zenet�nek k�zponti r�sze volt; �gy folytat�ja volt



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: J�zus tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 2.20 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::