Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
FACEBOOK
Unitárius Egyház

Reklámozd a saját oldaladat is

Gondviselés Segélyszervezet

Névjegy létrehozása


Virtuális Unitárius Közösség

Névjegy létrehozása
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png �sv�ny II.
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png Versgy�jtem�nyek
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2010-ben
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif Kereszt�ny Magvet�
bullet2.gif Unit�rius K�zl�ny
bullet2.gif Unit�rius �let 2000-t�l
bullet2.gif Unit�rius �let 1947-1999
bullet2.gif Unit�rius �rtes�t�
bullet2.gif Unit�rius Sz�sz�k

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
M�jus 12, 2006 06:00 CDT

�tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l

Szerz�: . 2033 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Felhaszn�lva a N�GYSZ�Z �V 1568-1968, eml�kk�nyvet.


1510-1579 D�vid Ferenc.

Kolozsv�ron sz�letett. Apja Hertel D�vid, sz�sz nemzetis�g� csizmadiamester, anyja kolozsv�ri magyar n� volt. Nev�t tanul� kor�ban, az akkori humanista szok�s szerint apja keresztneve ut�n '"Franciscus Davidis"-re latinos�totta, k�s�bb a magyar "D�vid" vezet�knevet vette fel.

1545-1551 K�lf�ldi tanulm�nyi �vei.

Miut�n iskol�it Kolozsv�ron �s Gyulafeh�rv�ron elv�gezte, Medgyesi Ferenc �s Pesti G�sp�r j�tev�i t�mogat�s�val, hat �vig N�metorsz�gban tanult, a wittenbergi �s az Odera menti frankfurti egyetemeken. A teol�gia �s a b�lcselet ter�n kiv�l� tud�st szerzett. Ugyanakkor k�zvetlen�l t�j�koz�dott a reform�ci� mozgalm�r�l �s el�rt eredm�nyeir�l.

1551-1552. Egyh�zi szolg�lat�nak kezdete.

Miut�n k�lf�ldr�l hazat�rt, 1551-ben Beszterc�n, mint iskolaigazgat�, m�r a reform�ci� szellem�ben kezdte meg m�k�d�s�t. 1552-ben r�vid ideig a szomsz�dos P�terfalv�n volt lelk�sz, ezt k�vet�en Kolozsv�rra ker�lt iskolaigazgat�k�nt.

1555. Okt�ber 9.-�n, v�laszt�s folyt�n elfoglalta sz�l�v�ros�nak f�lelk�szi �ll�s�t. Ett�l kezdve az erd�lyi reform�ci� kibontakoz�s�ban �s ir�ny�t�s�ban vezet� szerepet t�lt�tt be.

1565. Az unit�rius reform�ci� kezdete.

Ebben az �vben, Kolozsv�ron megindul a vitatkoz�s a reform�ci� ortodox ir�nya �s a reform�ci� szabadelv� ir�nya k�z�tt

1566. Ez �n elej�n kezdte D�vid Ferenc nyilv�nosan hirdetni az unit�rius reform�ci�t.

Janu�r 20.-�n mondotta a kolozsv�ri nagytemplom sz�sz�k�n az els� unit�rius szellem� pr�dik�ci�t. Ezzel megkezd�d�tt az �l�sz�val �s irodalmilag folytatott hitvit�k sora. "Hallott�l volna akkor az eg�sz Erd�lyben mindenfel�, falun �s v�roson, a k�zn�pn�l is nagy disput�ci�t, �tel, ital k�zben, estve, reggel, �jjel �s nappal, k�zbesz�dben �s pr�dik�l� sz�kr�l, s�t k�roml�sokat �s m�d n�lk�l val� k�rp�l�d�sokat a k�t religi�n lev�k k�z�tt." (Erd�lyi t�rt�nelmi adatok, 1.k. 29.)

M�rcius 15.-�n, Tord�n tartott�k az els� hitvit�z� zsinatot a luther�nus-k�lvini �s a D�vid Ferenc �ltal k�pviselt szabadelv� reform�ci�i ir�ny k�z�tt. A zsinat kimondotta, hogy a kereszt�ny hitnek egyed�li alapja az "apostoli hitvall�s", mely Isten ig�j�vel megegyezik �s a kereszt�ny ember �dv�ss�g�re sz�ks�ges ismereteket mag�ba foglalja. Ez a hat�rozat az �j reform�ci�i ir�ny els� t�rgyi megnyilatkoz�s�nak tekinthet�.

�prilis 24-27. napjain volt a gyulafeh�rv�ri els� hitvita, a fejedelem �s tan�csosainak jelenl�t�ben. Itt tett�k el�sz�r nyilv�nosan vita t�rgy�v� az Isten egys�g�t �s h�roms�g�t.

M�jus 19.-�n tartott�k a marosv�s�rhelyi hitvit�t. D�vid Ferenc a gyulafeh�rv�ri �s marosv�s�rhelyi hitvit�k hitvall�sai alapj�n k�t�t dolgozott ki �s jelentetett meg.

1567. J�nos Zsigmond fejedelem az unit�rius reform�ci� terjeszt�s�re �tadta

D�vid Ferencnek a gyulafeh�rv�ri nyomd�t. Ebben a nyomd�ban jelentek meg az els� unit�rius teol�giai munk�k, magyar �s latin nyelven. 1567-ben D�vid Ferencnek h�rom m�ve jelent meg: "R�vid magyar�zat mik�ppen az igaz Istenr�l val� tudom�ny meghom�lyos�ttatott", "R�vid �tmutat�s az Istennek igaz �rtelm�re, a mostani szenth�roms�gr�l t�madott v�leked�sek megfejt�s�re �s �t�l�s�re..." (magyar nyelven), "M�liusz P�ter iratainak megc�fol�sa" (latin nyelven).

1568. Az Unit�rius Egyh�z alap�t�s�nak �ve.

Janu�r 6-13. napjain Tord�n tartott orsz�ggy�l�s, az unit�rius reform�ci� szellem�ben, hat�rozatot hozott a vall�si t�relem �s a lelkiismereti szabads�g biztos�t�s�ra: A pr�dik�torok minden helyen hirdess�k az evang�liumot, kiki az � �rtelme szerint, �s a k�zs�g, ha venni akarja, j�, ha nem, senki r� ne k�nyszer�tse, az � lelke azon meg nem nyugodv�n, de tarthasson olyan pr�dik�tort, akinek tan�t�sa �neki tetszik. Ez�rt pedig senki a superintendensek k�z�l, se m�sok a pr�dik�torokat meg ne b�nthass�k, a religi��rt senki se szidalmaztass�k, az el�bbi konstituci�k szerint. Nem engedtetik meg senkinek, hogy a tan�t�s�rt b�rkit is fogs�ggal vagy hely�t�l val� megfoszt�ssal fenyegessen, mert a hit Isten aj�nd�ka, az hall�sb�l lesz, mely hall�s Isten ig�je �ltal van.

A tordai orsz�ggy�l�snek eme v�gz�se alapj�n szervez�d�tt meg az Erd�lyi Unit�rius Egyh�z.

Az �j egyh�znak kezdetben nem volt hivatalosan elfogadott, megk�l�nb�ztet� neve. D�vid Ferenc �s k�vet�i kiadv�nyaikban a k�vetkez� neveket haszn�lt�k: "Az egy �rtelmen lev� erd�lyi ekl�zsi�k", vagy a lelk�szek eset�ben: "Erd�lyi lelkip�sztorok, akik az egy Atya Isten fel�l �s az � �ldott szent fia a J�zus Krisztus fel�l �s ezeknek szent lelke fel�l, a szent�r�s szerint egy �rtelemben vannak." D�vid Ferenc, k�vet�it legsz�vesebben "kereszt�nyek"- nek, �nmag�t pedig "a megfesz�lt J�zus Krisztus szolg�j�nak" nevezte. A k�s�bb k�zkelet�v� v�l� "unit�rius" elnevez�s az unit�rius reform�ci� tartalm�t t�kr�zi, azt tudniillik, hogy Isten l�nyeg�ben �s szem�ly�ben egy. Innen, az "egy, egys�g" (latinul: unus, unitas) fogalm�b�l vett�k az "unit�rius" azaz "egys�ghiv�" nevet.

M�rcius 8-18. napjain folyt le a gyulafeh�rv�ri m�sodik hitvita, melynek k�vetkezt�ben az erd�lyi magyar egyh�z elvesz�tette k�lvinista jelleg�t �s t�lnyom�lag unit�riuss� lett. J�nos Zsigmond fejedelem, az orsz�g f�rendjeinek t�bbs�ge, a v�ros nagy r�sze az unit�rius reform�ci�hoz csatlakozott.

A hagyom�ny szerint, a zsinatr�l gy�ztesen hazat�r� D�vid Ferencnek az akkori Tordai utca szeglet�n a "kerek k�r�l" elmondott besz�d�re eg�sz Kolozsv�r az unit�rius vall�sra t�rt �t.

Ebben az �vben jelent meg D�vid Ferencnek: "A szent�r�s fundamentum�b�l vett magyar�zat a J�zus Krisztusr�l..." (magyar nyelven) �s a "Gyulafeh�rv�ri hitvita r�vid elbesz�l�se" (latin nyelven) c. munk�ja. 1568-ban adt�k ki a magyar �s lengyel hittud�sok m�veib�l �ssze�ll�tott "A hamis �s igaz egy Atya Isten, ennek Fia �s a Szentl�lek igaz ismerete" c. munk�t latin nyelven.

1569. Ez �v elej�n Heltai G�sp�r kolozsv�ri pr�dik�tor unit�rius lett.

Pr�dik�tor, bibliaford�t�, �r� �s k�nyvnyomtat� volt egyszem�lyben. H�ven k�vette D�vid Ferencet a fejl�d�s �tj�n a reform�ci� t�k�letesebb form�i fel�, eg�szen az unit�rius vall�sig. Nyomd�j�val j� szolg�latot tett az unit�rius reform�ci�nak. 1570-ben m�r mint unit�rius adta ki a gyulafeh�rv�ri m�sodik hitvit�r�l sz�l� munk�j�nak 2.-ik, �tirt kiad�s�t.

Okt�ber 20-25. napjaiban volt a nagyv�radi hitvita. A hitvit�t magyar nyelven tartott�k, hogy a n�p is �rthesse. Siker�t bizony�totta, hogy egyed�l Nagyv�radon mintegy h�romezren t�rtek az unit�rius vall�sra. Az unit�riusok 1570 elej�n a hitvita jegyz�k�nyv�t eredeti p�rbesz�des form�ban kiadt�k. Ennek anyag�t k�s�bb hitvit�z� kom�dia alakj�ban is feldolgozt�k. Ebben az �vben jelent meg D�vid Ferenc: "Els� r�sze a szent�r�snak k�l�n-k�l�n r�szeib�l vett pr�dik�ci�knak..." c. m�ve, mely az unit�rius reform�ci� hitelveinek rendszeres �s vil�gos kifejt�se. 1569-ben adt�k ki D�vid Ferenc �s Blandrata Gy�rgy :"Major Gy�rgy irat�nak c�folata." c. k�z�sen irt munk�j�t latin nyelven.

1570. A hagyom�ny szerint ez �v t�j�n jelent meg az els� unit�rius �nekesk�nyv.

Biztos tud�sunk azonban csak az 1605-1607 t�j�n kiadott �nekesk�nyvr�l van. Ez �t kiad�st �rt meg, s az utols� "Isteni dics�retek, im�ds�gos �s vigasztal� �nekek" c�men 1777-ben jelent meg. Az unit�riusok Bog�ti Fazekas Mih�ly, majd Tordai J�nos zsolt�rford�t�sait haszn�lt�k 1665-ig, amikor a Szenci Moln�r Albert f�le ford�t�st fogadt�k el.

1571. Janu�r 6-14. napjain tartott marosv�s�rhelyi orsz�ggy�l�s ut�lag

kimondta, hogy: "Az Isten ig�je minden�tt szabadon pr�dik�ltass�k, a confessio�rt senki meg ne b�ntass�k, se pr�dik�tor, se hallgat�".

M�rcius 14.-�n meghalt J�nos Zsigmond, az unit�rius reform�ci� p�rtfog�ja �s nagy j�tev�je. Hal�la ut�n az ellenreform�ci� �s a vele p�rhuzamos ortodox protest�ns reakci�, mely Eur�pa-szerte meger�s�d�tt, az unitarizmus t�rh�d�t�s�t meg�ll�totta.

J�nos Zsigmond hal�la ut�n jelent meg D�vid Ferenc k�t nagy m�ve: "Az egy � mag�t�l val� Fels�ges Istenr�l..." �s "Az egy Atya Istennek �s az � �ldott szent fi�nak Istens�g�r�l..." c�men.

Szeptember 17.-�n B�thori Istv�n az �j fejedelem rendeletet adott ki, melyben a r�gi vagy �j �r�k teol�giai munk�inak enged�ly n�lk�li kinyomtat�s�t �s terjeszt�s�t megtiltotta. A gyulafeh�rv�ri nyomd�t az unit�riusokt�l elvette. B�thori Istv�n int�zked�sei D�vid Ferenc �s az unit�riusok h�tt�rbe szor�t�s�nak kezdet�t jelentett�k.

1572. M�jus 25-29. napjain tartott tordai orsz�ggy�l�s meger�s�tette ugyan az

orsz�g vall�s�gyi t�rv�nyeit, de ugyanakkor B�thori Istv�n hit�j�t�s elleni t�rv�nyt is mondatott ki. Ennek �rtelm�ben minden �jabb vall�sreform�l�s orsz�ggy�l�si tilalom al� esett. Az 1573.janu�r 1-6.-i kolozsv�ri orsz�ggy�l�s meger�s�tette ezt a tilt� hat�rozatot.

1574. Alvinczi Gy�rgy unit�rius lelk�szt, a nagyhars�nyi hitvita r�sztvev�j�t,

ellenfelei hal�lra �t�ltek �s kiv�geztett�k. Ez a hitvita a vall�si t�relmetlens�g kir�v� esete a 16. sz�zadban.

1576. Janu�r 28.-i medgyesi orsz�ggy�l�s hivatalosan is elismerte D�vid Ferenc

unit�rius p�sp�ki tiszts�g�t �s meger�s�tette az egyh�z p�sp�kv�laszt�i jog�t.

1578. M�rcius hav�ban, a tordai zsinat, melyen 322 unit�rius lelk�sz jelent meg,

kimondotta, hogy mindazokr�l a vall�si k�rd�sekr�l, amelyek fel�l a zsinat m�g nem hat�rozott, szabadon lehet vitatkozni, an�lk�l, hogy a hit�j�t�st tilt� t�rv�nyt megs�rten�k.

Novemberben Socinus Faustus, szabadelv� teol�gus, Blandrata Gy�rgy h�v�s�ra Kolozsv�rra j�tt, hogy megpr�b�lja D�vid Ferencet a J�zusr�l vallott felfog�s�t�l elt�r�teni. D�vid Ferenc azonban a szent�r�s alapj�n hitfelfog�sa mellett szil�rdan kitartott.

1579. Az unitarizmus megpr�b�ltat�sokkal teljes �ve.

D�vid Ferenc, a lelk�szek t�lnyom� t�bbs�g�vel egy�tt azt tan�totta, hogy J�zust, mint embert nem kell im�dni. Ez a tan�t�s nem volt �j�t�s, mivel az sz�ks�gszer�leg k�vetkezett az egy Istenr�l vallott hitfelfog�sb�l. Blandrata Gy�rgy, aki J�zus im�d�s�t vallotta �s az �j vall�spolitik�t folytat� �llamhatalommal val� kiegyez�st kereste, szembefordult D�vid Ferenccel �s bev�dolta a fejedelemn�l, mint hit�j�t�t. B�thori Krist�f fejedelem D�vid Ferencet a pr�dik�l�st�l eltiltotta �s h�zi �rizetbe helyeztette. Ezzel megkezd�d�tt D�vid Ferenc pere.





1579. J�nius 1-2. napjain tartott gyulafeh�rv�ri orsz�ggy�l�sen a fejedelem, a

hit�j�t�s ellen hozott t�rv�ny alapj�n, D�vid Ferencet "m�sok p�ld�j�ra" holtig tart� v�rfogs�gra �t�lte �s D�va v�r�ba z�ratta.

J�lius 2.-�n tartott kolozsv�ri zsinaton, Blandrata Gy�rgy �s p�rth�vei egy olyan hitvall�st fogadtattak el, amelyben J�zus im�d�sa �s seg�ts�g�l h�v�sa is szerepelt. Az egyh�zi �gyek int�z�s�re egy 24 tagb�l �ll� egyh�zi tan�csot szerveztettek. A meg�resedett p�sp�ki tiszts�gre Hunyadi Demeter kolozsv�ri lelk�szt aj�nlott�k, akit a fejedelem meg is er�s�tett hivatal�ban.

November 9.-�n Kar�di P�l temesv�ri lelkip�sztor levelet irt a kolozsv�ri lelk�szekhez. Level�ben �ll�st foglalt D�vid Ferenc tan�t�s�nak igazs�ga mellett; Blandrata Gy�rgy�t �s p�rth�veit, akik el�seg�tett�k D�vid Ferenc elit�l�s�t, �rul�knak b�lyegezte. A megalkuv� �j teol�giai �s egyh�zi ir�nyt visszautas�totta, a b�ns�gi �s alf�ldi egyh�zk�zs�gekkel egy�tt, elszakadt az erd�lyiekt�l. A k�l�nv�lt egyh�zk�zs�geknek Kar�di P�l lett a p�sp�ke.

November 15.-�n D�vid Ferenc t�retlen l�lekkel, a d�vai v�r b�rt�n�ben, meghalt. Hal�l�nak k�r�lm�nyei �s temet�si helye ismeretlen.

D�vid Ferenc szem�ly�ben az unit�riusok a tiszta j�zusi kereszt�nys�g helyre�ll�t�j�t, a lelkiismereti szabads�g �s vall�si t�relem pr�f�t�j�t, az unit�rius reform�ci� m�rt�rj�t �s egyh�zalap�t�jukat tisztelik.

D�vid Ferenc hal�la a vall�si szabadelv�s�g meg�ll�s�t jelentette a tov�bbhalad�s �tj�n, valamint az ellenreform�ci� �s ortodox protest�ns reakci� fokozott t�rh�d�t�s�t.

1582. Ez �v t�j�n k�sz�tette el Bog�ti Fazekas Mikl�s (1548-1592) lelk�sz h�res

zsolt�rford�t�s�t. � �ltette �t el�sz�r magyar versekbe az eg�sz zsolt�rk�nyvet. B�rmennyire t�rekedett ford�t�s�ban arra, hogy az eredeti sz�veghez h� maradjon, m�gis korszer� t�rsadalmi vonatkoz�sokat is belesz�tt ford�t�s�ba.

1592. Ebben az �vben v�lasztott�k p�sp�knek Enyedi Gy�rgy�t (1555-1597).

D�vid Ferenc mellett � az Unit�rius Egyh�z m�sodik nagy teol�gusa a 16. sz�zadban. A kolozsv�ri f�iskola tud�s tan�ra, h�res pr�dik�tor �s �r� volt. �t tekintj�k az unit�rius hitelvek �sszer� �s tudom�nyos alapon val� �rtelmez�se megalap�t�j�nak. �letm�v�t hal�la ut�n 1598-ban adt�k ki Kolozsv�rt latin nyelven. Magyarul 1619-ben jelent meg "A szenth�roms�got bizony�t� �- �s �jsz�vets�gi helyek magyar�zatai..." c�men Toroczkai M�t� p�sp�k ford�t�s�ban �s r�szbeni �t�r�s�ban. Munk�j�ban nagy tudom�nyos felk�sz�lts�ggel mutatta ki, hogy a szenth�roms�g dogm�j�t a Bibli�b�l nem lehet bizony�tani. Ugyanakkor megmagyar�zta azoknak a bibliai helyeknek igaz jelent�s�t is, amelyekkel a szenth�roms�got igazolni szokt�k. A vall�si t�relmetlens�g k�vetkezt�ben k�nyv�t a forgalomb�l kitiltott�k �s 1599-ben sok p�ld�ny�t nyilv�nosan el�gett�k. 1670-ben a n�metalf�ldi Gr�ningenben munk�j�t m�sodszor is kiadt�k. Enyedi Gy�rgy m�ve, mely Eur�pa-szerte nagy �rdekl�d�st �s vit�t v�ltott ki, a 16. sz�zad bibliatudom�ny�nak magas fok�n �llott s mint ilyen fontos szerepet t�lt�tt be az unit�rius vall�s v�delm�ben �s ismertet�s�ben.

1600. Okt�ber 25. �s November 4. k�z�tt tartott l�cfalvi t�bori orsz�ggy�l�s vall�s�gyi

hat�rozat�ban tal�lkozunk el�sz�r vall�sunk "unit�rius" elnevez�s�vel. Egyh�zunk az "unit�rius" nevet hivatalosan az 1638. �vi �n. "d�si egyezs�gben" fogadta el �s haszn�lta el�sz�r.

1618. A november 11.-i erd�szentgy�rgyi zsinaton az unit�riusok tiszt�zt�k magukat a szombatoss�g gyan�ja al�l.

A szombatos vall�sos mozgalomnak megalap�t�ja �si Andr�s, szervez�je P�csi Simon volt.

1626. Radeczki B�lint p�sp�k �ssze�ll�totta �s kiadta az els� egyh�zi rendtart�st, melyet Alm�si Gergely Mih�ly p�sp�k �tdolgozva 1694-ben �jra kiadott.

1638. A d�si egyezs�g �ve.

J�lius 1-7. napjain, az orsz�ggy�l�s �ltal kik�ld�tt bizotts�g D�sen tartott �l�s�ben, a hit�j�t�ssal v�dolt egyh�zunkra k�nyszer�tette az �n. d�si egyezs�get. Ez az egyezs�g arra k�telezte az unit�riusokat, hogy J�zust isteni tisztelettel im�dj�k, az Atya, Fi� �s Szentl�lek nev�ben kereszteljenek, vall�si k�nyveiket pedig bocs�ss�k fejedelmi cenzura al�.

A d�si egyezs�g Beke D�niel p�sp�k �s R�v M�ty�s kolozsv�ri lelk�sz k�z�tti visz�lykod�s, valamint a vall�si t�relmetlens�g k�vetkezm�nye volt. A szombatos mozgalom elfojt�s�ra vonatkoz� 1638. �vi orsz�ggy�l�si v�gz�st nemcsak a szombatosokra, hanem az unit�riusokra is alkalmazt�k. A szombatoss�g elnyom�sa c�men megkezd�d�tt az er�szakos t�r�t�s �s templomelv�tel.

1660. A lengyelorsz�gi unit�riusok gy�sz�ve.

Az orsz�ggy�l�s, az ellenreform�ci� sugalmaz�s�ra, az unit�riusokat �tt�r�sre vagy az orsz�g elhagy�s�ra k�nyszer�tette. Az unit�riusok k�z�l sokan �tt�rtek. Egyr�sz�k azonban haz�jukat elhagyva Erd�lybe menek�lt, ahol az unit�riusok testv�ri szeretettel fogadt�k. Legt�bben k�z�l�k Kolozsv�ron telepedtek le, ahol �n�ll� lengyel unit�rius egyh�zk�zs�get szerveztek, amely 1793-ig �llott fenn. Utols� lelk�sz�k Szaknovics Izs�k volt, akinek hal�la ut�n (1792) beolvadtak a magyar unit�rius egyh�zk�zs�gbe.

1661. Ebben az �vben halt meg �rkosi Tegz� Benedek, a kolozsv�ri f�iskola tud�s

tan�ra, a 17. sz�zad kiv�l� unit�rius teol�gusa. A d�si egyezs�gben foglalt szigor� k�nyv-cenz�ra miatt munk�it nem lehetett kiadni. Az egyh�z k�telezte a lelk�szjel�lteket �s tan�t�ikat, hogy �rkosinak im�ds�gait �s elm�lked�seit tartalmaz� munk�j�t m�solj�k le �s tanulj�k meg.

1663. Okt�ber 21.-i �d�mosi zsinat Koncz Boldizs�r kolozsv�ri lelk�szt v�lasztotta

p�sp�kk�, aki a szellemi elnyom�s �s a h�bor�s puszt�t�sok k�vetkezt�ben s�lyosan megpr�b�lt egyh�zban �j �letet t�rekedett teremteni. Az egyh�z�p�t�s �s hitv�delem �rdek�ben k�t�t irt, amelyet azonban csak 1698-ban lehetett kinyomtatni. A k�t� �t kiad�st �rt meg, az utols� 1854-b�l val�.

1669. A Kiss�roson tartott els�, k�pviseleti alapon szervezett zsinat �ve.

Az �j egyh�zszervezeti reform Koncz Boldizs�r azon rendelet�b�l eredt, hogy ezent�l a zsinaton az egyh�zk�r�knek csak meghat�rozott sz�m� k�pvisel�je k�teles r�szt venni.

1691. A Lip�t-f�le hitlev�l kihirdet�se.

A Lip�t-f�le hitlev�l alapj�n indult meg az ellenreform�ci�nak �s a Habsburg uralkod�knak az a k�z�s �s tervszer� t�mad�sa, amelynek t�voli c�lja a reform�ci� eredm�nyeinek felsz�mol�sa, k�zvetlen c�lja pedig az Unit�rius Egyh�z megsemmis�t�se volt. Ez az egyenl�tlen k�zdelem t�bb mint m�sf�lsz�z �vig tartott �s egyh�zunkra s�lyos megpr�b�ltat�sokat hozott.

1692. Febru�r 26.-i rendelet�vel B�nffy Gy�rgy korm�nyz� visszaadta egyh�zunknak a

h�romsz�ki egyh�zk�zs�gek fel�gyeleti jog�t, amelyet 1622 �ta, jogtalanul, a reform�tus p�sp�k�k gyakoroltak.

November 6.-i szab�di zsinat Alm�si Gergely Mih�ly (1654-1724) f�iskolai tan�rt v�lasztotta p�sp�kk�. P�sp�ks�ge alatt �lte �t egyh�zunk a legszomor�bb id�ket: az ellenreform�ci� megkezdte templomainknak �s iskol�inknak elv�tel�t, h�veinket pedig kiz�rta a k�zhivatalok visel�s�b�l.

1693. Alm�si Gergely Mih�ly p�sp�ki vizsg�latot tartott a h�romsz�ki unit�rius

egyh�zk�zs�gekben. Ennek eredm�nyek�nt elrendelte az egyh�zk�zs�gi gondnokok v�laszt�s�t �s a templomi perselyes gy�jt�st.

Okt�ber 10.-�n az unit�riusok elvesz�tett�k a kolozsv�ri f�iskol�juk �v�ri �p�let�t. A di�ks�g a piac nyugati oldal�n, a nagytemplom bej�rat�val szemben lev�, erre a c�lra �t�p�tett mag�nh�zakba k�lt�z�tt �t.

1696. Febru�r 6.-�n �ll�tott�k fel a kolozsv�ri unit�rius nyomd�t. A nyomda beszerz�s�t

�zv.Kmita Andr�sn� sz�l. Wilhelm Krisztina j�tev� seg�ts�ge tette lehet�v�. A nyomda els� kiadv�nya Koncz Boldizs�r k�t�ja �s az egyh�zi �nekesk�nyv voltak. A nyomd�t 1716-ban, a t�bbi egyh�zi javakkal egy�tt elvett�k.

1697. M�jus 6.-�n le�gett a v�ros nagyobb r�sz�vel egy�tt a kolozsv�ri �j f�iskola,

a piaci nagytemplom �s m�s egyh�zi �p�letek. Olyan nagy volt a k�r, hogy a le�gett egyh�zi �p�leteket csak �vek m�lt�n, a n�metalf�ldi protest�nsok seg�ts�g�vel tudt�k fel�p�teni.

1711. Augusztus 22.-�n Tasiczki �kos lengyel unit�rius adom�nyt tett a bethleni �s kolozsv�ri lengyel egyh�zk�zs�gek felseg�t�s�re.

1716. M�rcius 30.-�n a Habsburg hatalom katonai er�vel elfoglaltatta a kolozsv�ri

egyh�zk�zs�g valamennyi templom�t, a hozz�tartoz� javakkal egy�tt. Hasonl� templomfoglal�sok m�shol is t�rt�ntek. A templomait�l megfosztott kolozsv�ri unit�riusok k�zel 80 �ven kereszt�l csak mag�nh�zakn�l �s imah�zakban tarthattak istentiszteleteket.

1718. �prilis 2. A kolozsv�ri f�iskola �j �p�let�nek elveszt�se. A f�iskola az egyh�zk�zs�gnek egyik Magyar utcai h�z�ba k�lt�z�tt �t, amelyet erre a c�lra �talak�tottak.

�prilis 8. A vil�gi h�vek bekapcsol�d�s�nak kezdete az egyh�zment�s �s korm�nyzat munk�j�ba. A Kolozsv�ron tart�zkod� vil�gi h�vek tan�cskoz�st tartottak �s az ellenreform�ci� t�mad�s�val szemben a k�vetkez� v�delmi int�zked�seket hozt�k:

1. Felh�v�st bocs�tottak ki, melyben a f�iskola fenntart�sa �rdek�ben adakoz�sra sz�l�tott�k fel az egyh�zk�zs�geket �s a h�veket.

2. A p�sp�k mell� f�gondnoki, az esperesek mell� pedig fel�gyel�gondnoki tiszts�get szerveztek. B�r� S�muel �s Simon Mih�ly szem�ly�ben v�lasztott�k az egyh�z els� f�gondnokait. F�gondnokhelyettesnek v�lasztott�k: S�ndor Gergely, D�niel Ferenc, Gid�falvi G�bor, Bongardus J�nos �s Teleki Ferenc egyh�ztagokat. Kijel�ltek 13 fel�gyel�gondnokot is.

3. Megkezdt�k a kolozsv�ri egyh�zk�zs�g �s az egyetemes egyh�z vagyon�nak sz�tv�laszt�s�t �s fel�gyelet alatti k�l�n kezel�s�t. Ez a megold�s a vil�gi h�vek nagy sz�m�t vonta be az egyh�zment�s szolg�lat�ba �s fokozta az egyh�z�rt val� felel�ss�g tudat�t.

1723. Ebben az �vben kezd�d�tt egy p�nzalap gy�jt�se, mely mint "egyh�zi k�zalap" az �ltal�nos egyh�zi sz�ks�gletek fedez�s�re szolg�lt.

1724. Az �rkosi zsinat, a kolozsv�ri vezet� egyh�zi �s vil�gi tagokb�l egy �lland�

test�letet szervezett, melynek feladata az egyh�z korm�nyz�sa volt. Ebb�l fejl�d�tt ki k�zvetlen�l az egyh�z �let�t ma is ir�ny�t� Egyh�zi K�pvisel� Tan�cs.

1729. Janu�r 15.-i kiss�rosi zsinat megvetette alapj�t az egyh�z ma is m�k�d� k�t,

vegyes jelleg�, t�rv�nyhoz� test�let�nek: a Zsinati �s Egyh�zi F�tan�csnak.

1737. Augusztus 24.-i k�vendi zsinat Szentb�rah�mi Lomb�rd Mih�ly (1683-1758)

rektort v�lasztotta p�sp�kk�. 21 �vre terjed� p�sp�ks�ge alatt apostoli munk�t v�gzett a vall�sos �let megeleven�t�se, a hitv�delem, az egyh�z�p�t�s �s a nevel�s�gy ter�n. Mint kiv�l� k�pzett teol�gus � kezdette el�sz�r az unit�rius vall�st minden r�szlet�ben tudom�nyos m�don tan�tani. �letm�ve, a latin nyelven irt "Kereszt�ny teol�gia rendszere"; ez az els� rendszeres, nagy tudom�nyos felk�sz�lts�ggel megirt unit�rius hittan. A nevel�s sz�v�gye volt. �nfel�ldoz� munk�ss�g�nak k�sz�nhet� a f�iskola megment�se �s m�k�d�s�nek biztos�t�sa. Minden t�nyked�s�t az egyh�z sorsa ir�nti felel�ss�g�rz�s hatotta �t. K�l�nb�z� t�rgy�, nagysz�m� m�veit k�nyvnyomda hi�nya �s egyh�zunk elnyom�sa miatt nem lehetett kiadni, s �gy azok k�ziratban maradtak fenn. Sokoldal� munk�ss�g�val bebizony�totta, hogy m�lt�n mondhatt�k r�la: "� az unit�riusok szeme, sz�ve �s sz�ja". Szent�brah�mi L. Mih�ly a 18. sz�zad legnagyobb unit�riusa, az egyh�z m�sodik alap�t�ja.

1767. Ebben az �vben kezdte �rni K�nosi T�zs�r J�nos b�gyoni lelk�sz az

"Erd�lyi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete" c. munk�j�t. Mivel 1772-ben elhunyt, munk�j�t �jra�rta �s �sszegy�jt�tt adatainak felhaszn�l�s�val tov�bbfolytatta Uzoni Foszt� Istv�n b�gyoni lelk�sz, akinek 1778-ban bek�vetkezett hal�la ut�n Kozma Mih�ly szentgericei �s fia Kozma J�nos cs�kfalvi lelk�szek folytatt�k ezt a t�rt�neti munk�t. Kozma J�nos hal�la ut�n (1840) a munka befejezetlen maradt. Az Uzoni Foszt� Istv�n neve alatt ismeretes munka n�lk�l�zhetetlen forr�sa az unit�rius t�rt�net�r�snak.

1773. J�nius 26.-�n Agh Istv�n p�sp�k, Kov�cs Tam�s f�jegyz�vel, kihallgat�sra jelentkezett

a Kolozsv�ron tart�zkod� J�zsef tr�n�r�k�sn�l. A p�sp�k el�adta a sok s�relmet �s b�ntalmaz�st, mely az unit�riusokat �rte. A kihallgat�s sor�n J�zsef ezt a nyilatkozatot tette: "Mi azt mondjuk, hogy senki sem �dv�z�lhet, aki nem �l a r�mai hitben, de nem lenne rossz megengedni azt a k�pess�get, hogy mindenki v�laszthassa azt az utat a mennybemenetelre, mely neki tetszik."

1778. A "papmarasztal�s" megsz�ntet�se.

Az egyh�zk�zs�gek �s a bels�emberek k�z�tt az a viszony �llott fenn, hogy minden �vben ki kellett nyilatkoztatni mind a bels�embereknek: maradnak-e tov�bb, mind az egyh�zk�zs�geknek : marasztalj�k-e vagy nem �ket. A papmarasztal�st az egyh�z a "rendel�s" rendszer�vel helyettes�tette, mely szerint a bels�embereket a konziszt�rium rendelte ki, az egyh�zk�zs�gek minden befoly�sa n�lk�l.

Ebben az �vben tartott szent�brah�mi zsinat v�lasztotta meg P. Horv�th Ferencet f�gondnoknak. Gondvisel�sszer� szem�ly volt, ki 26 �ven kereszt�l �nzetlen�l, nagy odaad�ssal szolg�lta egyh�z�t. Szem�lyes �ldozatk�szs�ge, a vil�giaknak az egyh�z�p�t�s szolg�lat�ra val� �sszefog�sa �s b�lcs egyh�zkorm�nyz�sa �ltal nagym�rt�kben hozz�j�rult az egyh�z bels� �s k�ls� meg�jhod�s�hoz.

A "Marosv�s�rhelyi Consistorium" megalakul�sa. A szent�brah�mi zsinat szervezte meg az �n. "Marosv�s�rhelyi Consistoriumot". A zsinat a marosv�s�rhelyi consistoriumot azzal a joggal ruh�zta fel, hogy a kolozsv�ri konzisztorium int�zked�seit fel�lvizsg�lja. Eln�ke P. Horv�th Ferenc f�gondnok volt. A marosv�s�rhelyi consistorium a 19. sz�zad elej�n sz�nt meg.

Iskolai fel�gyel�-gondnoki tiszts�gek szervez�se. A szent�brah�mi zsinat a kolozsv�ri �s tordai iskol�kn�l fel�gyel�-gondnoki tiszts�get szervezett. A fel�gyel�gondnok teend�je kezdetben csak az iskola anyagi �gyeire vonatkozott.

1781. A "T�relmi rendelet" megjelen�s�nek �ve. II. J�zsef ezzel a rendelettel az

ellenreform�ci� �nk�nyesked�seit k�v�nta korl�tozni �s a felekezetek k�z�tti b�k�t szolg�lni.




1785. A presbit�riumok megalak�t�s�ra vonatkoz� egyh�zi t�rv�ny kiad�sa.

A F�tan�cs kimondotta, hogy az egyh�zk�zs�gek jobb igazgat�s�ra, az id�sebb �s buzg�bb tagok k�z�l, presbiterek v�lasztand�k, akik egy�ttesen alkotj�k a presbit�riumot. Ez a t�rv�ny a vil�gi elemnek az egyh�z �let�be val� szervesebb bekapcsol�d�s�t seg�tette el�.

1786. A nagyajtai zsinat L�z�r Istv�n (1742-1811) rektort v�lasztotta p�sp�knek.

P�sp�ks�ge alatt az �vsz�zados elnyom�s �s megf�leml�t�s ut�n eleven �let �s c�ltudatos egyh�z�p�t�i munka indult meg. 25 �vi p�sp�ks�g�nek egyik kiemelked� von�sa a sok �p�tkez�s: 38 �j unit�rius templom, torony �s iskola �p�t�s�r�l, nagyobb m�ret� jav�t�s�r�l tudunk, nagyr�szt mind a h�vek �nk�ntes adakoz�s�b�l.

1787. Ebben az �vben jelent meg Szent�brah�mi L. Mih�ly p�sp�k latin nyelv� hittana;

magyarul 1899-ben adt�k ki "A kereszt�ny hittudom�ny �sszege az unit�riusok szerint" c�men Derzsi K�roly ford�t�s�ban. Kiad�s�t a f�korm�nysz�k azzal enged�lyezte, hogy: "E k�nyv kinyomtat�sa ann�l ink�bb megengedhet�, mivel az amellett, hogy az Unit�rius vall�s Erd�lyben be van v�ve, az abban nyilatkoz� szer�nys�g�n�l fogva m�s vall�sos k�nyveknek is mint�ul szolg�lhat." A munka enged�lyez�se �s kiad�sa Agh Istv�n p�sp�k �rdeme volt.

Ez �vben sz�ntette meg a F�tan�cs a p�sp�k �venk�nti lemond�s�t �s b�r�lat al� vet�s�t. R�gi szok�s volt egyh�zunkban, hogy a p�sp�k �s esperesek a zsinati gy�l�sen k�telesen voltak hivatalukr�l lemondani �s magukat k�zb�r�latnak al�vetni. Hivatalukat csak akkor foglalhatt�k el, ha a k�zbizalom �ket arra ism�t m�lt�knak �t�lte.

1789. L�z�r Istv�n p�sp�k egyh�zvizsg�lat�nak kezdete. A p�sp�ki l�togat�sokr�l k�sz�lt jegyz�k�nyvek egyh�z- �s m�vel�d�st�rt�neti szempontb�l nagy �rt�kkel b�rnak.

1791. Febru�r 14. �s �prilis 16.-�n kelt aj�nd�klevel�ben �s v�grendelet�ben

Suki L�szl� (1741-1792) a kolozsv�ri f�iskola fel�gyel�gondnoka, �sszes szerzem�ny�t az egyh�znak �s a f�iskol�nak hagyta. Elhat�roz�s�t a k�vetkez�k�ppen indokolta: "... l�tv�n �s tapasztalv�n is val�s�ggal azt, hogy az ezel�tti mostoha id�kben t�rv�nyesen bevett unit�rius vall�son lev� eg�sz k�z�ns�g�nk, nevezetesen pedig Kolozsv�r v�ros�ban lev� unit�rius koll�giumunk, melynek j� �llapotban val� l�te az eg�sz k�z�ns�g megmarad�s�ra m�lhatatlanul sz�ks�ges, mindenf�le javaib�l annyira kifordult, hogy annak el�lj�r�it, rektorait, professzorait �s fels�bb s als�bb tan�t�it k�z�ns�g�nk csaknem sz�ntelen val� koldul�ssal s gy�jt�ssel k�nytelen�tett igen csek�ly�l tartani �s t�pl�lni, eleit�l fogva val� c�lom �s sz�nd�kom az volt, hogy ha az �r Isten gyenge igyekezetemet meg�ldja, nevezett k�z�ns�g�nk �s abban az eml�tett kolozsv�ri koll�gium sz�m�ra egy olyan �lland� alapot adjak �s hagyjak, mely ut�n val� j�vedelemb�l a koll�gium nemcsak j�karba �s �llapotba helyeztess�k, hanem azut�n is annak dolga jobb m�ddal folytathass�k." Suki L�szl� alap�tv�nya tette lehet�v� a f�iskola harmadik �p�let�nek a fel�p�t�s�t. A 18. sz�zad nagy j�tev�j�t tisztelj�k szem�ly�ben.

1793. J�lius 10.-i homor�dalm�si zsinat egy k�z�pfok� iskola fel�ll�t�s�t hat�rozta el

Sz�kelykereszt�ron. Az iskola j�r�szt k�zadakoz�sb�l 1804-ben �p�lt fel �s kezdte meg m�k�d�s�t. Az iskola�p�t�s lelke Szab� S�muel igazgat� volt.

1792-1796-ban �p�lt fel a kolozsv�ri egyh�zk�zs�g �j temploma.

1812. J�lius 7.-�n a ravai zsinat K�rm�czi J�nos (1762-1836) rektort p�sp�knek

v�lasztotta. Kor�nak �ltal�nosan elismert teol�gusa, alapos filoz�fiai m�velts�ggel rendelkez� nevel� �s hires pr�dik�tor volt. A felvil�gosod�s szellem�ben szolg�lta az egyh�z bels� meg�jhod�s�t. P�sp�ks�ge idej�n az 1813. �vi F�tan�cs alkotta meg az egyh�zk�ri fel�gyel� �s egyh�zk�zs�gi gondnoki utas�t�sokat.

1821. �prilis 30. Az angol Unit�rius Egyh�zzal val� kapcsolat kezdete.

Ebben az �vben az angol unit�riusok levelet k�ldtek egyh�zunknak, amelyben ismertett�k t�rt�net�ket, vall�sukat �s jelenlegi helyzet�ket. Egyh�zunk vezet�s�ge v�laszlevel�ben hasonl�k�ppen ismertette az erd�lyi unit�riusok t�rt�net�t �s hitelveit. A sz�rv�nyos �rintkez�s 1858-t�l v�lt rendszeress�. A k�t egyh�z k�z�tti kapcsolat ki�p�t�s�n munk�lkodtak: E.Tagart �s S.H.Steinhal lelk�szek, Paget J�nos angol sz�let�s�, haz�nkban letelepedett hitrokonunk, valamint Kriza J�nos �s Ferencz J�zsef.

1831. Az amerikai Unit�rius Egyh�zzal val� kapcsolat kezdete. B�l�ni Farkas S�ndor

�szakamerikai utaz�sa sor�n az ottani unit�riusokkal ismertette az erd�lyi Unit�rius Egyh�z t�rt�net�t �s hitelveit. Az � k�zvet�t�s�vel indult meg a levelez�s a k�t egyh�z k�z�tt. A rendszeres kapcsolat 1868-t�l kezd�d�tt, l�trehoz�i: C.H.Dall �s E.Hale lelk�szek, J.Fretwell, A.Richmond �s E.Southworth amerikai unit�riusok, valamint Kriza J�nos �s Ferencz J�zsef. Az amerikai Unit�rius Egyh�z lehet�v� tette, hogy lelk�szjel�ltjeink az amerikai unit�rius teol�giai int�zetben tov�bb tanulhassanak.

1832. Augusztus 20.-i ny�r�dszentl�szl�i zsinat Augusztinovics P�lt (1763-1837)

f�gondnoknak v�lasztotta. 1837. okt�ber 1.-�n kelt v�grendelet�ben k�nyvt�r�t �s vagyon�t az egyh�znak hagyta. Vagyon�nak felhaszn�l�s�r�l a k�vetkez�k�ppen int�zkedett: "N�kem sz�vem legink�bb fek�v�n a Kolozsv�ri Nemes Unitaria iskol�ban a tudom�nyos �s erk�lcsi nevel�s jobb l�bra �ll�t�sa, teh�t vagyonom mi c�lokra ford�t�sa elhat�roz�s�ban ezt tarts�k lelkiismeretesen szemeik el�tt." Augusztinovics P�l a 19. sz�zad nagy j�tev�je.

1837. Brassai S�muelt (1800-1897) el�bb f�iskolai tan�rnak, majd a k�vetkez�

�vben rektornak v�lasztottak. Ebben az �vben jelent meg, "Istent dics��t� magasztal�sok �s esedez�sek" c�men egyh�zunk �j �nekesk�nyve. Az �nekesk�nyvet Aranyosr�kosi Sz�kely S�ndor (1797-1852) szerkesztette a r�gi �nekesk�nyv alapj�n. A hat kiad�st meg�rt �nekesk�nyv 1924-ig volt haszn�latban.

1839. Aranyosr�kosi Sz�kely S�ndor "Az unitaria vall�s kezdetei Erd�lyben" c�m�

munk�j�nak kiad�si �ve. Ez az els� nyomtat�sban megjelent unit�rius egyh�zt�rt�net.

1840. A b�l�ni zsinat megv�lasztotta a lelk�szi �ll�sok bet�lt�s�nek m�dj�t, az eddigi paprendel�s helyett a p�ly�zattal �sszek�t�tt kinevez�si rendszert vezette be.

1841. Augusztus 22.-i v�grendelet�ben B�l�ni Farkas S�ndor (1795-1842)

felvil�gosult, halad� szellem� �r� �s �ntudatos unit�rius, nagy�rt�k� k�nyvt�r�t az egyh�z koll�giumi k�nyvt�r�nak hagyta. A k�nyvt�r gyarap�t�s�ra jelent�keny p�nz�sszeget is adom�nyozott.

Augusztus 23.-i korondi zsinat elfogadta a Brassai S�muel �ltal kidolgozott tantervet �s nevel�si rendszert a sz�ks�ges int�zked�seket a nevel�s�gy korszer�s�t�s�re.

1847. Aranyosr�kosi Sz�kely S�ndor p�sp�ks�ge alatt alapozt�k meg a rendszeres

unit�rius lelk�szk�pz�st. Addig a f�iskola b�lcseleti tanfolyam�t elv�gzett ifjakat alkalmazt�k lelk�szeknek. A halad�s szelleme azonban megk�vetelte, hogy a leend� lelk�szek megfelel� teol�giai szakk�pz�sben r�szes�ljenek. �ppen ez�rt 1847-ben egy k�t �ves "teol�giai tanfolyamot" �ll�tottak fel, melyet a b�lcseleti tanfolyam ut�n kellett a leend� lelk�szeknek elv�gezni�k. A teol�giai tanfolyamot 1857-ben h�rom �vre, 1899-ben n�gy �vre, majd 1985-ben �t �vre b�v�tett�k.

1849. Janu�r 20.-i v�grendelet�vel Ged� J�zsef k�nyvt�r�t az egyh�z koll�giumi k�nyvt�r�nak hagyta.

1854. J�lius 4.-i kolozsv�ri zsinat K.Nagy Eleket (1816-1878) f�gondnoknak v�lasztotta.

Az egyh�z �s int�zm�nyei az osztr�k abszolutizmussal v�vott k�zdelm�kben egy b�lcs vezet�t �s b�tor v�delmez�t tal�lt az �j f�gondnok szem�ly�ben. Az egyh�z megment�s��rt folytatott munk�j�ban seg�t�t�rsai voltak: Sz�kely M�zes p�sp�khelyettes, Mik� L�rincz tan�r �s Fej�r M�rton �gyv�d.

1856. Augusztus 30.-�n tartott kolozsv�ri F�tan�cs elfogadta K.Nagy Elek �s Mik� L�rincz

p�nz�gyi tervezet�t az el�gtelennek bizonyult "garasos alamizsna" megv�lt�s�ra. A tervezet megval�s�t�s�t tudom�sul vev� 1857. j�nius 7-11.-i F�tan�cs �r�mmel �llap�totta meg, hogy az egyh�zk�zs�gek, bels�emberek �s a h�vek k�telezv�nyben biztos�tott adom�ny felaj�nl�saikkal olyan p�nzalapot teremtettek, amely lehet�v� teszi a legfontosabb egyh�zi �s nevel�s�gyi sz�ks�gletr�l val� gondoskod�st.

1858. Az angol unit�riusok l�togat�sa. Ebben az �vben l�togatta meg egyh�zunkat

E. Tagart londoni, 1859-ben pedig S.H.Steinhal manchesteri lelk�sz. L�togat�suk nagy erk�lcsi er�t �s anyagi t�mogat�st jelentett az abszolutizmus �ltal elnyomott egyh�zunknak.

1859. Az angol unit�riusok �vi k�zgy�l�s�n el�sz�r jelentek meg egyh�zunk k�pvisel�i,

Ferencz J�zsef �s Buzog�ny �ron akad�mit�k szem�ly�ben. A k�zgy�l�s elhat�rozta, hogy lelk�szjel�ltjeinknek lehet�s�get ny�jt a tov�bbk�pz�sre az angol unit�rius teol�giai int�zetekben.

1860. Ez �vben k�ld�tte ki egyh�zunk Sim�n Domokost, az els� lelk�szjel�ltet tov�bbk�pz�sre a londoni unit�rius teol�giai int�zetbe.

1861. A "Kereszt�ny Magvet�" c�m� teol�giai foly�irat els� sz�m�nak megjelen�se,

Kriza J�nos �s Nagy Lajos szerkeszt�s�ben. C�lja: "a kereszt�ny eszm�k s �ltal�ban az erk�lcsileg sz�p, j�, igaz magvainak vet�se �s fejleszt�se" volt. A foly�irat mozg�s�totta a 19. �s 20. sz�zad unit�rius teol�gusait, tud�sait �s �r�it, akiknek seg�ts�g�vel vir�gz� teol�giai irodalmat teremtett. A Kereszt�ny Magvet� felbecs�lhetetlen �rt�k� szolg�latot v�gzett a vall�serk�lcsi �let m�ly�t�se �s az unit�rius vall�s ismertet�se ter�n.

J�lius 1-�n tartott tordai zsinat Kriza J�nos (1811-1875) kolozsv�ri lelk�szt �s tan�rt p�sp�knek v�lasztotta. 14 �vre terjed� p�sp�ks�ge alatt f� gondj�ul a bels� meg�jhod�st, a vall�sos �let �pol�s�t �s az unit�rius hitelveknek tudom�nyos szinten val� kifejt�s�t tekintette. Irodalmi tev�kenys�g�nek becses eredm�nye a Vadr�zs�k c�m� n�pk�lt�szeti gy�jtem�ny, melynek sz�lesk�r� gy�jt�munk�j�nak anyag�t adta k�zre.

1862. A F�tan�cs Brassai S�muelt a kolozsv�ri f�iskola fel�gyel� gondnok�v� v�lasztotta, majd 1877-ben �r�k�s fel�gyel�gondnoknak nyilv�n�totta.

1864. Ferencz J�zsef kolozsv�ri lelk�sz k�t�j�nak megjelen�si �ve. Ez a k�t� 20 kiad�st

�rt meg, az utols� 1991-ben jelent meg. A k�l�nb�z� kiad�sok az unit�rius hitelvek fejl�d�s�t t�kr�zik. A k�t� 1892-ben Gratz M�r kolozsv�ri ev.lelk�sz ford�t�s�ban n�met nyelven is megjelent. Angol nyelvre Andr�si Gy�rgy elad�tan�csos ford�totta 1994-ben.

1865. Orb�n Bal�zs �r� �tt�r�se az unit�rius vall�sra, Egyh�zunk buzg� tagja �s j�tev�je

volt, aki 1876. �s 1890.-ben alap�tv�nyt tett a sz�kelykereszt�ri gimn�zium tanul�inak, nemzetis�gi �s felekezeti megk�l�nb�ztet�s n�lk�li seg�lyez�s�re.

1866. Sim�n Domokos (1836-1878) f�iskolai tan�ri m�k�d�s�nek kezdete.

A f�iskol�n bibliai t�rgyakat �s b�lcseletet tan�tott. Mint a teol�giai tudom�nyok kiv�l� m�vel�je, azt a munk�t akarta elv�gezni, amit D�vid Ferenc is tervezett: a Biblia leford�t�s�t magyar nyelvre. Korai hal�la miatt azonban a megkezdett munk�t nem fejezhette be. Az unit�rius hitelvek tudom�nyos kifejt�se ter�n �rt�kes munk�t v�gzett. "A szenth�roms�g eredet�nek �s kifejl�d�s�nek t�rt�nete" �s az "Evang�liumi csod�k" c�m� m�vei maradand� teol�giai �rt�ket k�pviselnek. �rt�kes k�nyvt�r�t ut�dai az egyh�znak adom�nyozt�k.

1868. Augusztus 30-31.-i tordai zsinaton �nnepelte az egyh�z fenn�ll�s�nak

300. �vfordul�j�t. Az �nnep�lyen az angol Unit�rius Egyh�z k�pvisel�i is sz�mosan megjelentek. Ez volt az els� t�rt�neti �vfordul�, melyet az unit�riusok nyilv�nosan meg�nnepelhettek. Erre az alkalomra �rta Kriza J�nos unit�rius p�sp�k "Szent �r�m�rz�sre gy�l, Isten, e h�z n�pe" kezdet� �neket (�nekesk�nyv�nk 215. sz�m� �neke.)

1869. J�nius 25.-�n Kelemen Ben� alap�tv�nyt tett szeg�ny sors�, j� magaviselet� �s szorgalm� tanul�k seg�lyez�s�re.

Szeptember 5.-�n Nagyajtai Kov�cs Istv�n k�nyvt�r�t az egyh�z koll�giumi k�nyvt�r�nak hagyta.

1870. Channing Vilmos h�res amerikai unit�rius teol�gus v�logatott m�vei els� k�tet�nek

megjelen�se magyar nyelven. A ford�t�st Kriza J�nos p�sp�k kezdem�nyezte a kolozsv�ri lelk�szek �s f�iskolai tan�rok k�zrem�k�d�s�vel. Az utols�, a hatodik k�tet 1881-ben jelent meg. Channing m�vei el�seg�tett�k a vall�sos �let �s teol�giai irodalmunk fejl�d�s�t.

1872. M�rcius 10.-�n halt meg Mik� L�rinc. Mint az egyh�zjog tan�ra �ssze�ll�totta azokat

a k�nonokat, melyeket az egyh�z alap�t�sa �ta alkotott. Az egyh�zi szervezeti t�rv�ny kodifik�l�s�nak kiv�l� munk�sa volt. "Az erd�lyi unit�rius vall�sk�z�ns�g igazgat�si rendszere" c�m� k�ziratos munk�j�t 1931-ben T�th Gy�rgy adta ki sokszoros�tott form�ban.

1875. Ferencz J�zsef kolozsv�ri lelk�sz Unit�rius Kis T�k�r c. munk�j�nak megjelen�se.

Ez a munka egyh�zunk t�rt�net�nek, hitelveinek, szertart�sainak �s szervezet�nek r�vid foglalata. 1930-ban, V�ri Albert �tdolgoz�s�ban egy �j kiad�sa jelent meg.

1876. Augusztus 27.-i �rkosi zsinat Ferencz J�zsefet (1835-1928) p�sp�kk� v�lasztotta.

Okt�ber 10.-�n Bald�csi Antal r�mai katolikus vall�s� j�tev� alap�tv�nyt tett a protest�ns egyh�zak felseg�t�s�re. Az adom�nyoz�si iratot okt�ber 19.-�n �rta al� egyh�zunk k�pviselet�ben Ferencz J�zsef p�sp�k �s Daniel G�bor f�gondnok. Ebben az �vben l�tes�lt az egyh�z els� nyugd�j- �s seg�lyalapja.

1879. D�vid Ferenc hal�l�nak 300. �vfordul�ja.

Az augusztus 24-26.-�n tartott sz�kelykereszt�ri zsinaton �nnepelte egyh�zunk el�sz�r nyilv�nosan D�vid Ferenc eml�k�t, hal�l�nak 300. �vfordul�ja alkalm�b�l. Erre a zsinatra is elk�ldt�k a k�lf�ldi unit�rius egyh�zak k�pvisel�iket.

D�vid Ferenc eml�k�t k�v�nta szolg�lni a Ferencz J�zsef p�sp�k �ltal kezdem�nyezett �s gy�jt�tt "D�vid Ferenc Alap�tv�ny" is.

A zsinatra jelent meg Jakab Elek (1820-1897) t�rt�nettud�s munk�ja "D�vid Ferenc eml�ke" c�men egyh�zalap�t�nk �let�r�l �s reform�tori munk�j�r�l. Jakab Elek lev�lt�ri kutat�sai, egyh�zt�rt�nelmi munk�i �s k�z�leti tev�kenys�ge nagym�ret� szolg�latot jelentett egyh�zunknak. D�vid Ferencr�l �rott munk�j�val egymag�ban kiv�l� nevet szerzett egyh�zunk t�rt�net�ben. Jakab Elek az �jkori unit�rius egyh�zt�rt�net�r�s megalap�t�ja �s legnagyobb k�pvisel�je. �let�nek f�m�ve "Kolozsv�r t�rt�nete" volt. �letrajz�t az Unit�rius Irodalmi T�rsas�g megb�z�s�b�l G�l Kelemen �rta meg: "Jakab Elek �let- �s jellemrajza" c�men. A munka 1938-ban jelent meg.

1883. A vargyasi zsinat kimondotta at els� egyh�zi nyugd�j- �s seg�lyint�zet l�tes�t�s�t.



1885. Augusztus 29.-�n alakult meg a "D�vid Ferenc Egylet" Boros Gy�rgy teol�giai

tan�r ind�tv�ny�ra. C�lja: a vall�sos �s erk�lcs�s �let �pol�sa volt. Az egylet els� eln�k�nek Brassai S�muelt v�lasztott�k.

1888. Az "Unit�rius K�zl�ny" megjelen�si �ve. A lapot a D�vid Ferenc Egylet adta ki

a vall�serk�lcsi �let �pol�s�ra. Els� szerkeszt�i Nagy Lajos �s Boros Gy�rgy voltak.

Szeptember 10.-�n kelt v�grendelet�ben Berde M�zes (1815-1893) egyh�zi tan�csos vagyon�t az Unit�rius Egyh�zra hagyta. Berde M�zes nemes c�lt t�z�tt ki maga el�: "Eg�sz �letemben egy szent c�l�rt k�zd�ttem. Meg akartam mutatni, hogy szeg�ny leg�ny is haszn�ra lehet a t�rsadalomnak, az emberis�gnek, nemzet�nek er�s akarattal... Kora fiatals�gomt�l sz�vem egy �rz�st, agyam egy gondolatot t�pl�lt: felseg�teni szeg�ny vall�sk�z�ss�gemet, k�nny�teni az utat a tanul� fiatals�gnak a tudom�nyok megszerz�s�re �s seg�lyezni elaggott szolg�it �s tan�rait." Berde M�zes c�lj�t megval�s�totta. P�ratlan szorgalommal �s �nmegtagad� takar�koss�ggal gy�jt�tt vagyona egyh�z�nak haszn�ra �s boldog�t�s�ra v�lt. Gondoskod�sa k�l�n is kiterjedt a tanul� ifj�s�gra az �n. "cip�-alap�tv�ny" l�tes�t�s�vel. Ez az alap�tv�ny sok szeg�ny sors�, j� erk�lcs� �s szorgalmas ifj�t seg�lyezett. Berde M�zest az "unit�rius j�tev�k fejedelm�nek" szokt�k nevezni. �letrajz�t Bencz�di Gergely �rta meg "Berde M�zsa �letrajza" c�men, mely 1901-ben jelent meg.

J�lius 15.-�n kelt v�grendelet�ben Bart�k Istv�n k�nyvt�r�t az egyh�z koll�giumi k�nyvt�r�nak hagyta.

1890. Augusztus 30.-�n Derzsi J�nos alap�tv�nyt tett szeg�ny sors� tanul�k seg�lyez�s�re.

1896. Az Unit�rius Lelk�szk�r megalakul�s�nak �ve. Els� eln�ke Ferencz J�zsef p�sp�k volt.

1897. �prilis 16.-�n kelt v�grendelet�ben Brassai S�muel �rt�kes k�nyvt�r�t �s minden

vagyon�t az egyh�znak hagyta. Brassai S�muel csaknem sz�z �rve terjed� �let�ben rendk�v�l sokoldal� szellemi munk�t �s irodalmi tev�kenys�get v�gzett. Mint az egyh�z nevel�si rendszer�nek megalkot�ja, a f�iskola �s a kolozsv�ri egyetem tud�s tan�ra, a legk�l�nb�z�bb tudom�nyok saj�tosan �n�ll� gondolkoz�s� m�vel�je, az unit�rius vall�s vil�gi teol�gusa �s j�tev�je, hallhatatlan �rdemeket szerzett. �letrajz�t Boros Gy�rgy �rta meg "Dr. Brassai S�muel �lete" c�men, mely 1927-ben jelent meg.

1898-1901. �vekben �p�lt fel az Unit�rius Egyh�z sz�kh�za, melyben a koll�gium, a

teol�gia �s m�s egyh�zi int�zm�nyek kaptak helyet. Az �p�let P�key Lajos �pit�szm�rn�k m�ve. Alkot�sai k�z� tartoz� jelent�sebb egyh�zi �p�letek: a b�l�ni, sz�kelyudvarhelyi, firtosmartonosi �s magyars�rosi templomok. Ugyancsak az � nev�hez f�z�dik a Brassai S�muel �s Berde M�zes s�reml�ke is a kolozsv�ri h�zsong�rdi temet�ben.

1900. M�jus 25. Az unit�rius �s szabadelv� vall�sok �s egyh�zak vil�gsz�vets�g�nek a megalakul�sa Bostonban (USA), melynek a mi egyh�zunk is kezdett�l fogva tagja.

1902. Ferencz J�zsef p�sp�k "Hittan" c�m� m�v�nek a megjelen�se.

1905. Az "Unit�rius Egyh�z" c�m� lap megjelen�se. Szerkeszt�je L�rinczi Istv�n

sz�kelykereszt�ri lelk�sz volt. A lap c�lja: a vall�sos �let �pol�sa, az egyh�z �p�t�se �s az id�szer� egyh�zszervezeti reformok munk�l�sa.

1907. Az "Unit�rius Sz�sz�k" c�m� foly�irat megjelen�se. Szerkeszt�i: V�ri Albert,

De�k Mikl�s �s Bal�zs Andr�s lelk�szek voltak. A foly�irat a lelk�szek sz�sz�ki szolg�lat�nak t�mogat�s�t �s az egyh�zi besz�dirodalom fejleszt�s�t t�zte ki c�lul.

1907. Varga D�nes igazgat�-tan�r "A tordai unit�rius gimn�zium t�rt�nete" c�m� m�v�nek megjelen�se, melyet az Egyh�zi K�pvisel� Tan�cs felh�v�s�ra �rt.

1910. Augusztus 20-23. napjain Kolozsv�ron �s D�v�n tartott zsinat keret�ben eml�kezett

meg �jb�l egyh�zunk D�vid Ferencr�l, sz�let�s�nek 400. �vfordul�ja alkalm�b�l. A zsinaton a k�lf�ldi unit�rius egyh�zak nagysz�m� k�pvisel�je vett r�szt. Egyh�zunk a zsinati �nnep�lyre megjelentette D�vid Ferenc " R�vid Magyar�zat" c�m� m�v�t hasonm�s kiad�sban, kiadta Kiss Ern� �ltal n�pszer� form�ban irt D�vid Ferenc �letrajz�t �s elk�sz�ttette a lelk�szek �ltal az egyh�zk�zs�gek r�vid t�rt�net�t. Ez az eml�k�nnep�ly nagyobb �s �r�mteljesebb volt az el�bbiekn�l, mert ezen a t�bbi kereszt�ny felekezetek is r�szt vettek, vel�nk egy�tt �nnepeltek, el�gt�telt szolg�ltatva D�vid Ferenc eml�k�nek. Az egyh�z ez alkalommal a d�vai v�rban egy eml�kt�bl�t �ll�tott fel a k�vetkez� fel�r�ssal: "D�va v�ra b�rt�n�ben szenvedett ki 1579-ben vall�sos meggy�z�d�s�nek hirdet�s��rt hal�lig tart� fogs�gra �t�lt D�vid Ferenc, az Unit�rius Egyh�z megalap�t�ja �s els� p�sp�ke. A nagy reform�tor sz�let�s�nek 400.-ik �vfordul�j�n kegyelettel �ll�totta ez eml�kt�bl�t szellem�nek �r�k�se, az Unit�rius Egyh�z 1910-ben."

Ebben az �vben alakult meg a D�vid Ferenc Egylet keret�ben az Unit�rius N�sz�vets�g. Az Unit�rius Kereszt�ny N�vnapt�r megjelen�se a sz�kelyudvarhelyi egyh�zk�r lelk�szeinek kiad�s�ban. 1927-t�l a napt�r a D�vid Ferenc Egylet, 1950-t�l az Egyh�zi K�pvisel� Tan�cs kiad�s�ban jelent meg.

1911. Az "Egyh�zt�rsadalom" c�m� lap kiad�si �ve. Szerkeszt�i: Gvid� B�la, Nagy B�la �s �t� Lajos k�k�ll�i egyh�zk�ri lelk�szek voltak. A lap c�lja az egyh�zt�rsadalom m�vel�se.

P�terfi D�nes (1851-1925) kolozsv�ri lelk�sz �s teol�giai tan�r nyugalomba vonul�si �ve. P�terfi D�nes mint lelk�sz, tan�r �s a Kereszt�ny Magvet� szerkeszt�je szolg�lta egyh�z�t. Hittani munk�i, �gy pl. "Ami a vall�sban v�ltoz� �s maradand�", "Unit�rius kereszt�nys�g", "A J�zus asztal�n�l" stb. teol�giai irodalmunk maradand� �rt�kei.

1915. Ez �vi F�tan�cs a lelk�szk�pz�s fejleszt�se �rdek�ben a megl�v� "Papnevel� Int�zetet"

�tszervezte "Unit�rius Teol�giai Akad�mi�v�". A lelk�sznevel�s �j szervezeti �s tanulm�nyi szab�lyzata, kisebb m�dos�t�sokkal, 1948-ig maradt �rv�nyben.

1919. Okt�ber 2.-�n kezdte meg m�k�d�s�t az unit�rius le�nyotthon az �j koll�gium �p�let�ben. 1928-ban a r�gi koll�gium �p�let�ben kapott v�gleges elhelyez�st.

1920. Augusztus 28.-�n alakult meg az "Unit�rius Irodalmi T�rsas�g" az unit�rius h�vek m�vel�d�s�nek el�mozd�t�s�ra.

1921. �prilis 10.-�n tette le Ferencz J�zsef p�sp�k a h�s�gesk�t Rom�nia alkotm�ny�ra.

Ebben az �vben jelent meg T�th Gy�rgy (1870-1942) szerkeszt�s�ben "Az Unit�rius Egyh�z Szervezete" c�m� munka, az "Unit�rius Egyh�z T�rv�nyeinek Gy�jtem�nye" sorozat�ban. T�th Gy�rgy az unit�rius egyh�zjog lelkes m�vel�je volt, aki az egyh�zi t�rv�nyek kodifik�l�sa �s magyar�zata ter�n �rt�kes szolg�latot v�gzett.

1922. Az aranyostordai egyh�zk�r Bors Mih�ly egyh�zi tan�csost, a szindi egyh�zk�zs�g

patr�nus�t k�ri fel�gyel�gondnoknak v�lasztotta. Egyh�zszeretet�r�l tan�skodik v�grendelete, melyben vagyon�nak �r�k�s��l az Unit�rius Egyh�zat tette. Egyh�zunk 20. sz�zadi nagy j�tev�je.

1924. Az egyh�z �j (harmadik) �nekesk�nyv�nek megjelen�si �ve. Az �nekesk�nyvet

P�lfi M�rton tan�r �ll�totta �ssze V�ri Albert, R�geni �ron, S�ndor J�nos �s Pap Domokos seg�ts�g�vel. A jelenleg haszn�latban lev� �nekesk�nyv�nknek ez az els� kiad�sa napjainkig 14 kiad�st �rt meg, az utols� 1994-b�l val�.

1928. Febru�r 19.-�n halt meg Ferencz J�zsef p�sp�k. Az 52 �vre kiterjed� p�sp�ks�ge

egyh�zunkra n�zve a fejl�d�s �s vir�gz�s kora volt. Az egyh�z meg�jhod�sa, szervezeti fel�p�t�se, az unit�rius hitelvek ismertet�se �s az egyh�zi irodalom fejleszt�se ter�n felbecs�lhetetlen �rt�k� szolg�latot v�gzett. �letrajz�t G�l kelemen �rta meg "Kily�ni Ferencz J�zsef �lete �s kora" c�men, mely 1936-ban jelent meg.

J�lius 10-15. napjain tartotta az unit�rius ifj�s�g az els� konferenci�j�t Sz�kelykereszt�ron.

1930. �prilis 6.-�n Kezdte meg Bal�zs Ferenc (1900-1937) a m�szk�i egyh�zk�zs�gben

lelk�szi m�k�d�s�t. Miut�n 1923-ban a teol�gi�t elv�gezte, 2-2 �vet t�lt�tt az angol unit�riusok oxfordi �s az amerikai Berkeley-i teol�gi�j�n, ahol magisteri fokozatot is szerzett. Ezut�n vil�gk�r�li �tra indult, hogy megismerje a k�l�nb�z� n�pek t�rsadalmi, politikai �s vall�si int�zm�nyeit. 1928-ban, 5 �vi t�voll�t ut�n t�rt haza. Utaz�s�t �s tapasztalatait a "Bej�rom a kerek vil�got" c�m� 1929-ben megjelent m�v�ben �rta le. Bal�zs Ferenc unit�rius lelk�sz �s �r� volt, aki eg�sz �let�n �t a n�p �s a fal� felemel�s�t szolg�lta. �nfel�ldoz� munk�j�nak szellemi �tle�r�s�t a "K�z�rthet� Evang�lium" �s a "R�g alatt" c�m� m�veiben hagyta h�tra. Nem volt m�g e sz�zadban unit�rius lelk�sz, aki olyan nagy k�rben tudta volna felkelteni maga ir�nt az �rdekl�d�st, a szeretetet �s b�r�latot, aki annyi embert tudott volna k�vet�sre vagy ellenz�sre b�rni, mint Bal�zs Ferenc.

1933. Az "Unit�rius Evang�lium" c�m� lap megjelen�se Dr. Kiss Elek teol�giai tan�r

szerkeszt�s�ben. A lap c�lja: J�zus evang�lium�nak hirdet�se �s a hivat�sos unit�rius �let szolg�lata, mindezek �ltal pedig Isten orsz�g�nak �p�t�se.

1935. G�l Kelemen (1869-1945) "A kolozsv�ri unit�rius koll�gium t�rt�nete" c�m�

m�v�nek megjelen�si �ve. Ez a munka, mely egyh�zunk v�zlatos t�rt�nete is, G�l Kelemen �letm�ve, 35 �vi tan�ri �s 25 �vi igazgat�i munk�j�nak koron�ja. Nevel�si �s egyh�zt�rt�neti munk�ival gazdag�totta egyh�zi irodalmunkat.

1939. Az "Unit�rius J�vend�" c�m� egyh�zt�rsadalmi, hit�leti �s misszi�i c�lokat szolg�l� lap megjelen�se. Szerkeszt�je Kov�cs Lajos brass�i lelk�sz volt.

1943. Ez �vben jelent meg D�vid Ferencnek latinul irt De dualitate c�m� munk�ja magyar nyelven, �rtekez�s a kett�s istens�gr�l c�men. A ford�t�st M�rkos Albert kolozsv�ri tan�r v�gezte.

1946. Szeptember 15.-�n a Sz�kelykereszt�ron tartott zsinat Dr. Kiss Elek teol�giai tan�rt

�s egyh�zi f�jegyz�t p�sp�knek v�lasztotta. � az egyh�z 27. f�p�sztora, aki minden munk�j�ban arra t�rekedett, hogy az egyetemes �rt�kek szem el�tt tart�s�val, hivat�sszer�en szolg�lja egyh�z�t.

1948. A tan�gyi reform �ve. A tan�gyi reform elv�lasztotta az iskol�t az egyh�zt�l, l�trehozva az �ltal�nos �s egys�ges �llami oktat�st.

Ebben az �vben jelent meg az �j kultuszt�rv�ny, mely �j alapokra helyezte az �llam �s a vall�sfelekezetek k�z�tti kapcsolatot s ennek megfelel�en szab�lyozta az egyh�zak m�k�d�s�t.

A kultuszt�rv�ny 49. szakasza �rtelm�ben a n�gy protest�ns egyh�z (�gostai evang�likus, zsinatpresbiteri evang�likus, reform�tus �s unit�rius) "Egyetemi Fok� Protest�ns Teol�giai Int�zetet" szervezett. Az int�zet a protest�ns lelk�szk�pz�s munk�j�t 1949 janu�r 1.-�n kezdte meg. Az�ta mindegyik egyh�z hitvall�sbeli saj�toss�gainak tiszteletben tart�s�val �s a testv�ri egy�ttm�k�d�s szellem�ben folyik itt az unit�rius teol�giai hallgat�k lelk�szi hivat�sra val� felk�sz�t�se.

1948. Varga B�la "Hit �s Vall�s" c�m� hittani munk�j�nak megjelen�se.

Ebben az �vben �ll�ttatta helyre az egyh�z a d�vai v�rban elhelyezett �s id�k�zben megrong�l�dott D�vid Ferenc eml�kt�bl�t.

1949. J�nius 1.-�n jelent meg nyomtat�sban egyh�zunk �j szervezeti szab�lyzata.

1954. D�vid Ferenc hal�l�nak 375. �vfordul�j�nak meg�nnepl�se.

1959. Janu�r 1.-�n kezdte meg m�k�d�s�t az egyh�zi Nyugd�j- �s Seg�lyp�nzt�r. Az int�zet gondoskodik arr�l, hogy tagjai �s azok hozz�tartoz�i megfelel� t�rsadalombiztos�t�si juttat�sban r�szes�ljenek �s nyugd�jat �lvezzenek.

1960. November 27.-�n tartott Egyh�zi F�tan�cs Kelemen Lajos (1877-1963) egyh�zi

tan�csost, nyugalmazott lev�lt�ri f�igazgat�t, f�gondnoknak v�lasztotta. T�rt�nettud�s volt, aki p�ratlan gazdags�g� tud�s�t �nzetlen�l osztotta meg embert�rsaival. Unit�rius vonatkoz�s� munk�i egyh�zt�rt�net �r�sunknak n�lk�l�zhetetlen forr�sanyag�t k�pezik.

1965. Augusztus 21.-�n a Nagy Nemzetgy�l�s elfogadta Rom�nia Szocialista K�zt�rsas�g alkotm�ny�t. Az alkotm�ny 30. szakasza minden �llampolg�r r�sz�re biztos�tja a lelkiismereti szabads�got �s a vall�s szabad gyakorl�s�t.

1968. Augusztus 17-19. napjain a Zsinati F�tan�cs a Kolozsv�ron, Tord�n �s D�v�n tartott �l�se keret�ben �nnepelte meg egyh�zunk fenn�ll�s�nak 400. �vfordul�j�t. Erre az alkalomra adta ki az egyh�z a "N�gysz�z �v, 1568-1968" c�m� eml�kk�tetet.

1971. december 7.-�n halt meg Dr. Kiss Elek p�sp�k.

1972. M�rcius 19.-�n Sz�kelyudvarhelyen tartott Zsinati F�tan�cs Dr. Kov�cs Lajos

(1909-1994) teol�giai tan�rt, f�jegyz�t v�lasztotta p�sp�knek.

1979. Augusztus 11-12 D�vid Ferenc hal�l�nak 400. �vfordul�ja.

1989. december - a nagy decemberi v�ltoz�s Rom�ni�ban, mely �j lehet�s�geknek a sorozat�t nyitotta meg az egyh�zak el�tt is. A fejl�d�s �j ir�nyba val� halad�s�nak lehet�s�ge. A testv�rkapcsolatok l�trej�tte az angliai �s amerikai unit�rius egyh�zakkal.

1994. Dr. Kov�cs Lajos p�sp�k hal�la.

Ugyanebben az �vben a Zsinati F�tan�cs Dr. Erd� J�nos teol�giai tan�rt �s f�jegyz�t p�sp�knek v�lasztotta.

1996. Dr. Erd� J�nos p�sp�k hal�la.

Ugyanebben az �vben a Zsinati F�tan�cs Dr. Szab� �rp�d, teol�giai tan�rt �s f�jegyz�t p�sp�knek v�lasztotta, aki az Unit�rius Egyh�z 30. p�sp�ke.





Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Egyh�zt�rt�nelem
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 0.64 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::