Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
M�jus 13, 2006 03:25 CDT

Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben

R�zm�ny Csaba

Szerz�: . 929 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Az egyh�zak v�ltoz� szerepe Magyarorsz�gon
VI. Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben



Ld. Az unit�rius vall�s az eur�pai reform�ci� legradik�lisabb �g�b�l, a szenth�roms�g-tagad�k (antitrinit�riusok) mozgalm�b�l alakult ki a 16. sz�zad m�sodik fel�ben. Legkiemelked�bb szem�lyis�ge, D�vid Ferenc (1510 k.-1579) p�sp�k, f�iskolai rektor - az egyh�zszervez� - megnyerte hit�nek J�nos Zsigmond (ur. 1556-1571) erd�lyi (Transylv�nia, Ardeal - ma Rom�nia) fejedelmet. K�t orsz�ggy�l�s is (1568, 1571) t�rv�nybe iktatta a vall�si t�relmet, amely az unit�rius, a reform�tus, az evang�likus �s a katolikus "bevett" ok mellett kiterjedt az ortodox kereszt�nys�gre is.

Az unit�rius tanokat 1566-ban kezdte hirdetni D�vid Ferenc. Az els� - lat�n nyelv� - k�zik�nyv�k m�r k�t �vvel k�s�bb megjelent. 1570 ut�n tanaik Erd�ly hat�rain t�l is elterjedtek. Kolozsv�ri (Cluj-Napoca) f�iskol�juk, gyulafeh�rv�ri (Alba Iulia) - ut�bb kolozsv�ri - nyomd�juk, sz�kelykereszt�ri (Cristurul Sacuiesc) koll�giumuk (1793) �vsz�zadok alatt magasan k�pzett �rtelmis�giek sor�t nevelte fel. (K�z�tt�k a vil�gh�r� Bart�k B�l�t - 1881-1945). K�z�ss�gi �nekeik a protest�ns �nekk�lt�szet legjav�hoz tartoznak. Id�szakos zaklat�sok (1638, 1716) ellen�re az unit�riuss�g Erd�lyben mindv�gig, Magyarorsz�gon 1848-t�l bevett vall�sk�nt m�k�d�tt. A m�lt sz�zadban - ma is fenn�ll� - szil�rd kapcsolatot �p�tettek ki az amerikai �s angol unit�rius egyh�zakkal. Az unit�rius felekezetet mint magyar nemzeti n�pegyh�zat az 1848-49-es forradalomban �s szabads�gharcban, mindk�t vil�gh�bor� ut�n �s 1956-ban is �ld�zt�k. A trianoni b�ke (1920) ut�n a magyarorsz�gi egyh�z �n�ll�sult. A 25-30 ezer h�v�t 1971 �ta �n�ll� p�sp�ks�g fogja �ssze. (A vil�g egy-m�sf�l milli� unit�rius�nak egynegyede - magyar. K�z�l�k legt�bben Erd�lyben, valamint �szak-Amerik�ban �s a nyugati sz�rv�nymagyars�g k�r�ben �lnek.)
xxxxx

Az �n�ll� Magyar Kir�lys�g buk�sa (1526-1541) ut�ni f�l �vsz�zad bels� viszonyai Eur�p�ban kiv�teles lehet�s�get biztos�tottak a radik�lis reform�ci� szenth�roms�g- tagad� mozgalm�nak, hogy a keleti r�szkir�lys�gban, majd az abb�l kialakult �j �llamban, az erd�lyi fejedelems�gben egyh�zz� szil�rduljanak, a luther�nusokkal �s a k�lvinist�kkal k�zel azonos m�rt�kben j�ruljanak hozz� a magyar hit�let, anyanyelv, iskol�ztat�s �s kult�ra 16-17. sz�zadi "m�vel�d�si forradalm�"-hoz, �s hit�ket - a kontinens m�s orsz�gaihoz k�pest -�vsz�zadokon �t szabadon gyakorolhass�k.

Erd�ly - a k�z�pkori magyar �llam - d�lkeleti r�sze - a 10. sz�zadt�l fogva t�bb n�p, hit, nyelv �s kult�ra egy�tt�l�s�nek sz�ntere volt. Kezdetekt�l v�ltoz� m�rt�kben k�l�n korm�nyozt�k. Ter�let�n kor�n kialakultak k�l�n jogokkal - kiv�lts�glevelekkel elismert - n�p-csoportok. 925-t�l az �rp�d-h�z egyik �ga korm�nyozta a ter�letet, s Biz�nci r�tus szerint t�r�tette kereszt�nny�. A lat�n-kereszt�ny magyar �llamba Szent Istv�n (�r. 997-1038) Erd�lyt 1003-ban olvasztotta bele, 1009-ben alap�totta meg az erd�lyi katolikus p�sp�ks�get Gyulafeh�rv�rott. Az erd�lyi vajd�t (tartom�nyi helytart�t) 1199-t�l eml�tenek a forr�sok. 1160-t�l Rajna-vid�ki n�metek - sz�szok - k�lt�ztek D�l-Erd�lybe �s Beszterce (Bistrica) vid�k�re. Jogegyenl�s�g alapj�n �nkorm�nyzatot nyertek, k�s�bb n�h�ny v�rosuk mag�hoz ragadta az Erd�lyen �thalad� kereskedelmet. A 13. sz�zad elej�n a magyar anyanyelv� (de nem magyar eredet�) sz�kelys�g mai lak�hely�re k�lt�z�tt. A "sz�kely szabads�g" - szabad katonaparaszti st�tust - jelentett, �nkorm�nyzattal (n�pgy�l�ssel). Az oklevelek a 13. sz�zad els� fel�b�l adnak h�rt ortodox hit�, p�sztorkod� "vlachok" - rom�nok nagyobb sz�m� beteleped�s�b�l. A 17. sz�zadra a rom�nok �s sz�kelyek t�bbs�ge jobb�gysorba ker�l, de - a moldvai vajda h�b�rbirtok�n, Fogaras-f�ld�n (F�garas) rom�n auton�mia �rv�nyes�l. A saj�tos auton�mi�k sor�t a 16. sz�zadban az �t s�termel� v�rosnak adott �nkorm�nyzati kiv�lts�g eg�sz�tette ki.

Az erd�lyi nemess�get csak 1324-ben mentett�k f�l az ad�fizet�s al�l. Birtokaik nagys�ga sosem �rte el a sz�kebb Magyarorsz�gon �l�(f�)nemess�g�t. A vajda eln�klet�vel 1322 �ta tartottak �vente tartom�nyi kongreg�ci�kat, a k�s�bbi orsz�ggy�l�sek el�deit. Az erd�lyi rendis�g alkotm�nya 1437-b�l sz�rmazik: k�z�s politikai jogokat biztos�t a magyar (nemesi), a sz�kely �s a sz�sz "nemzetek"-nek. Az �venk�nti egykamar�s gy�l�seken - elt�r�en a magyarorsz�giakt�l - a nemess�ggel (formai szempontb�l) egyenl� jogok alapj�n vettek r�szt a v�rosok �s a szabadparasztok k�ld�ttei is. A h�rom "nemzet" a vajda (majd a fejedelem) mellett m�k�d� tan�csban is ar�nyos k�pviselethez jutott. A vajda - 1556-t�l a fejedelem - vagyoni t�ls�lya, a szabadparaszti katonas�g f�l�tti rendelkez�si joga, mindenekel�tt pedig a t�r�k szult�nt�l kapott h�b�ri enged�ly birtok�ban - f�l�nyben volt a rendekkel szemben.

Az unit�rius egyh�z kialakul�s�ra n�zve el�nyt jelentett az els� fejedelem olaszos kult�r�j� humanista udvara, s J�nos Zsigmond hit�j�t� szenved�lye. El�bb luther�nus lett, majd k�lvinista, v�g�l unit�rius, mik�zben v�ltozatos eszk�z�kkel t�mogatta a reform�ci�t �s a protest�ns kult�r�t. Itt gy�ltek �ssze az It�li�b�l �s a k�lvinista Sv�jcb�l el�z�tt kereszt�ny platonizmus humanista k�pvisel�i. �k mint a fejedelem tan�csosai �s D�vid Ferenc p�sp�k mint legf�bb teol�giai tekint�ly s szellemi-lelki tan�csad� szabadon vitathatt�k, hogy Krisztus egyszer� ember-e (ahogy maga a p�sp�k �s a t�bbi nonadorantista vallotta), vagy az �jsz�vets�get a krisztusi hit forr�s�nak tekintik, de nem Isten sz� szerinti kinyilatkoztat�s�nak. A lelkiismereti szabads�g elv�t - a szabad vizsg�l�d�s (communis profetia) jog�t - 1578-ban az unit�rius egyh�z kimondta, m�gis a m�rs�keltebb - adorantista - felfog�s tette tart�ss� az unit�riusok szabad vall�sgyakorl�s�t. Az igaz, hogy a tordai (Turda) orsz�ggy�l�s elfogadta a szabad hit�rtelmez�s jog�t (amelyet mind a pr�dik�toroknak, mind a gy�lekezeteknek megadott), s ennek tov�bbfejleszt�sek�nt a marosv�s�rhelyi (Tirgu Mures) orsz�ggy�l�s bevett vall�ss� (recepta religi�v�) nyilv�n�totta a luther�nus, k�lvinista, katolikus �s unit�rius egyh�zakat, ha el�bb a reform�tusok, majd a 17. sz�zad v�g�t�l a katolikus ellenreform�ci� szor�totta h�tt�rbe a szenth�roms�g-tagad�st.

1574-ig, amikor Alvinczi Gy�rgy unit�rius pr�dik�tort egy hitvita ut�n a D�l-Dun�nt�lon kiv�gezt�k, m�g fenn�llt e lehet�s�ge, hogy az unit�riuss�g a K�rp�t-medenc�ben megel�zheti a k�lvinizmust. Erej�kb�l azonban Erd�lyre futotta. Itt �lete v�g�n a nagy tekint�ly� Heltai G�sp�r (1510 k.-1574) is unit�rius igehirdet� lett. Kolozsv�rott templomuk, nyomd�juk, (f�)iskol�juk volt, sz�mos - a maga kor�ban nevezetes pr�dik�tor-k�lt� �s pr�za�r� teremtette meg az unit�rius �nekirodalmat (zsolt�rford�t�st), iskolai sz�nj�t�kokat, tanverseket, amelyek el�sz�r foglalkoztak a magyar irodalomban a fizikai munka �rt�keivel, az "asszonyok" emberi nemess�g�vel.

A k�zfelfog�s - m�s protest�ns vall�sokn�l nehezebben - bar�tkozott az intellektu�lis, filoz�fikus szenth�roms�g-tagad�ssal. K�l�n�sen azut�n, hogy kiv�lt az unit�rius egyh�zb�l az �testamentumra t�maszkod� szombatos (sabbatista) felekezet, amely egy id�re h�veket szerzett a sz�kelys�g k�z�tt, k�l�n�sen P�chi Simon (1570 k.-1642) kancell�r (1613-1621) t�mogat�s�val. Az unit�riusok 1618-ban elhat�rolt�k magukat a szombatoss�gr�l. A felekezet elvesztette jelent�s�g�t, azonban egy gy�lekezet B�z�d�jfaluban (Bezidu Nou) a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben �tt�rt, s emiatt 1944-ben deport�lt�k �ket. A falu 1989-ben v�lgyz�r� g�ttal v�z al� ker�lt. A szombatos sz�kelyek �vente eml�kez� istentiszteletet tartanak. Magyarorsz�gon ma nincs nyomuk.

Helyzet�ket rontotta, de biztos�totta fennmarad�sukat a d�si (Dej) szerz�d�s 1638-b�l, amely az egyh�zat k�lvinista ellen�rz�s al� helyezte. 1660-ban az �ld�z�sek el�l lengyel unit�riusok tal�ltak Erd�lyben mened�ket. 1686-ban form�lisan, 1701-ben jog szerint is Habsburg-uralom al� ker�l Erd�ly. Uralkod�ja - fejedelme, majd nagyfejedelme - a mindenkori uralkod�. Az 1691-es Diploma Leopoldinum fenntartotta a kor�bbi vall�si t�relem jogszab�lyait, amelyt�l azonban az unit�riuss�g k�r�ra folyamatosan elt�rtek, b�r helyzet�k �gy is el�ny�sebb volt a magyarorsz�gi protest�ns egyh�zak�n�l. Erd�lyben nem korl�tozt�k a hit�letet egyes telep�l�sekre, nem tiltott�k a templomtornyok �p�t�s�t, viszont sok templomot elvettek, 1716-t�l az unit�riusok csak mag�nh�zakban tarthattak istentiszteletet.

V�ltoz�st a felvil�gosod�s �s a nemzeti liberalizmus kora hozott. A t�relmi rendelet (1781), amelynek egyes rendelkez�seit ki kellett b�v�teni, hogy el�rje az erd�lyi - pap�ron megl�v� vall�sjogokat - az 1790-91-es orsz�ggy�l�sen t�rv�nny� v�lt, s 1848-ban elfogadt�k a vall�sok egyenl�s�g�r�l s a h�vek �llam el�tti szem�lyes egyenl�s�g�r�l sz�l� t�rv�nyt. A korszak, amelyhez az unit�rius egyh�z t�rt�net�ben hozz� kell m�g sz�m�tani az 1918-ig tart� polg�ri alkotm�nyos korszakot is, benne az egyh�zi �gyeket �tfog�an rendez� 1894-95-�s t�rv�nyek rendelkez�seivel, a bels� er�gy�jt�s, meger�s�d�s id�szaka volt. M�g 1737-ben megjelent az els� rendszeres unit�rius hittan. 1785-ben sz�vegezt�k meg az egyh�zk�zs�gi t�rv�nyeket. Az egyh�z ekkort�l presbiteri-p�sp�ki fel�p�t�s� szervezet. �jj��p�tett�k a k�t nagy unit�rius iskol�t, templomok �p�ltek. 1821-ben az angol testv�regyh�zzal, 1831 ut�n az amerikai unit�riusokkal vett�k fel a kapcsolatot. 1837-ben elk�sz�lt az �j �nekesk�nyv, Aranyosr�kosi Sz�kely S�ndor (1797-1842) p�sp�k-k�lt� m�ve. A 19. sz�zadban t�bb kiv�l� �rtelmis�gi j�rult hozz� az egyh�z szellemi gyarap�t�s�n t�lmen�en a magyar n�p- �s �nismerethez. B�l�ni Farkas S�ndor (1795-1842) Amerik�t �s unit�rius egyh�z�t fedezte f�l a magyarok sz�m�ra. Kriza J�nos (1811-1875) p�sp�k - n�pk�lt�szeti gy�jtem�ny�r�l is nevezetes. Orb�n Bal�zst (1830-1890), a mec�n�st, mindenekel�tt Sz�kelyf�ld le�r�sa tette h�ress�. Brassai S�muel (1800-1897) tudom�nyos tev�kenys�ge mellett megreform�lta az unit�rius oktat�st, s megalap�totta az els� egyh�zt�rsadalmi szervezetet (1885). 1890-ben fel�p�lt az els� budapesti unit�rius templom.

Ferencz J�zsef (1835-1928) p�sp�k (1868-t�l) egyh�zszervez� tev�kenys�ge korszakokat k�t�tt �ssze, ak�rcsak a zeneszerz�sben �s n�pdalgy�jt�sben Bart�k B�la. A trianoni b�ke a 74 ezer unit�riusb�l (1910) mintegy hagyott a mai Magyarorsz�g ter�let�n t�zezret - a 9 esperess�gb�l egyet. A k�t h�bor� k�z�tt ker�lt a Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z �l�re Szent-Iv�nyi S�ndor (1902-1983), aki cselekv�en fell�pett a zsid��ld�z�sek ellen.

Magyarorsz�gon az unit�rius egyh�zat is el�rt�k az �llami diktat�ra korl�toz�- ellen�rz� int�zked�sei. Erd�lyben a magyar kisebbs�g �rt�k- �s �rdekv�delm�ben folyamatosan tev�kenyked� unit�rius egyh�zat 1948-ban el�rte az iskol�k �llamos�t�sa, a teol�giai k�pz�st a k�z�s protest�ns teol�giai int�zet fel�ll�t�s�val oldott�k meg. 1950 ut�n a f�ldek, �p�letek, iratt�rak, kegyt�rgyak elkobz�sa k�vetkezett. Az egyh�z - k�vetve a migr�ci�t - �j gy�lekezeti b�zis�t a v�rosokban teremtette meg. S�lyos keresztet vett mag�ra, amikor az 1956-os magyarorsz�gi forradalom t�mogat�s�t szervezte. Vezet�inek, lelk�szeinek, teol�giai hallgat�inak egytized�t beb�rt�n�zt�k vagy k�nyszermunk�ra �t�lt�k.

Az unit�rius egyh�z rendszerfordulatot k�vet� �jj�szervez�d�se m�s-m�s �temben t�rt�nik Rom�ni�ban �s Magyarorsz�gon. Erd�lyben (80 ezer unit�rius) 1993-ban ism�t tan�tani kezdtek a kolozsv�ri �s a sz�kelykereszt�ri koll�giumban. 1996-ban mindk�t unit�rius egyh�zban m�dosult az egyh�zi alapt�rv�ny. A magyar egyh�z (25-30 ezer unit�rius) id�n hivatalba l�pett �j p�sp�ke, R�zm�ny Csaba (55) a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata szerint (2001.03.03.) szerint az egyh�zszervezeti meg�j�t�s ut�n napirendre ker�lt a m�sodik egyh�zk�zs�g megszervez�se, a magyarorsz�gi sz�rv�nyban �l� h�vek n�gy nagyobb lelk�szi k�rzet�nek fel�ll�t�sa, a ny�rs�gi (Kelet-Magyarorsz�g) cig�nymisszi� er�s�t�se. Ugyancsak k�z�pt�v� elk�pzel�s, hogy n�velik a vas�rnapi iskol�k sz�m�t, megnyitj�k az els� felekezeti �vod�t �s az els� szoci�lis otthont, amelyekhez m�g nem rendelkeznek megfelel� helyis�gekkel.

Forr�s:
R�zm�ny Csaba p�sp�k
Magyar Nemzet, 2001.03.03., az egyh�zi honlap anyaga,
K�sa L�szl�: Magyar m�vel�d�st�rt�net, 1998




Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: T�rt�nelem
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 0.99 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::