Tartalom:
I. r�sz A gy�gy�t�sok fontoss�ga J�zus jellem�nek
meg�llap�t�s�ra
II. r�sz J�zus gy�gy�t�sai val�sz�n�s�g�nek meg�llap�t�sa.
Milyen betegs�geket gy�gy�tott J�zus?
III. r�sz Mik�nt
gy�gy�tott J�zus?
IV. r�sz
�sszefoglal�s
I. r�sz
Ennek a k�rd�snek felvet�se csak
l�tsz�lag id�szer�tlen. Igaz, hogy m�r sok
nem �rdekli az embereket azok k�z�l a r�gi
probl�m�k k�z�l, melyek felett a mindenkori reform�l�k �s a mindenkori maradiak olyan szenved�lyes
harcokat v�vtak r�gen. K�ts�gtelen�l
igaz, hogy a r�gi hitvit�k sok k�rd�se megsz�nt
a ma sz�m�ra k�rd�s lenni. Viszont az is igaz, hogy vannak olyan probl�m�i is a let�nt sz�zadoknak,
melyeket v�gleg megoldani nem
lehetett a m�ltban s amelyek viszont el-nem-hanyagolhat� fontoss�g� k�rd�seket
adnak fel minden h�v� kereszt�nynek, minden
korban.
Ilyen k�rd�snek tartom J�zus gy�gy�t�sainak a k�rd�s�t is. Ha ez a
probl�ma nem �ll vil�gosan
el�tt�nk, ha erre a k�rd�sre s „Igazak-e azok a le�r�sok, amelyeket az evang�liumokban
olvashatunk J�zus gy�gy�t�sair�l
?" — nem tudunk hat�rozott igennel, vagy nemmel fe�lelni, akkor J�zusr�l mag�r�l �s
arr�l a k�ldet�sr�l, melyet megval�s�tani igyekezett, szint�n nem tudunk k�pet form�lni magunknak. Minthogy pedig a
kereszt�nys�g = J�zus k�ve�t�se,
a fenti k�rd�s eld�nt�se n�lk�l nem lehet�nk j� keresz�t�nyek sem.
J�zus gy�gy�t�sainak a k�rd�se teh�t J�zus jel�lem�nek �s
k�ldet�s�nek �rt�kel�s�re n�zve elhat�roz� fon�toss�g�, K�l�n�sen is az sz�munkra, akik nem a hal�l,
hanem az �let J�zus�t
hirdetj�k �s szeretn�k k�vetni, M�g ugyanis a megv�lt�s
gondolatk�r�t hirdet� felekezetek sz�m�ra a felt�mad�s k�rd�se az a
fordul�pont, melynek meg nem t�rt�nte eset�n
„hi�baval� a mi pr�dik�l�sunk, de hi�baval� a ti hite�tek is" — addig a mi sz�munkra J�zus
gy�gy�t�sai k�pezik ezt a fontos
pontot. Ha ugyanis J�zus gy�gy�t�sai nem t�rt�ntek meg, akkor J�zus jelleme �s k�ldet�se az elm�leti s�k fel� tol�dik el, azaz f�k�nt erk�lcsi �s teol�giai
igazs�gokat hirdet� v�ndor-tan�t�k�nt t�nik fel el�tt�nk. Ha viszont
gy�gy�t�sai t�nyek voltak, akkor a
lelki orvos elevenedik meg el�tt�nk, aki igaz�n p�sztora az � juhainak s
egy�ttal utat mutat a k�s�i papi
nemzed�keknek t „ti is azonk�p cselekedjetek !" Mikor J�zus
— Luk�cs evang�liuma szerint — �tesv�n a megk�s�rtet�s pr�b�j�n, el�sz�r tan�t N�z�retben a zsinag�g�ban, �zsai�s pr�f�ta ezen szavait v�lasztja tan�t�si t�rgy�ul:
„Az �rnak lelke van �n rajtam,
mivelhogy felkent engem, hogy a szeg�nyeknek
az evang�liumot hirdessem, elk�ld�tt, hogy a t�redelmes sz�v�eket meggy�gy�tsam, hogy a foglyoknak
szabadul�st hirdessek �s a vakok
szemeinek megnyit�s�t, hogy szabadon bocs�ssam a les�jtottakat, hogy hirdessem
az �rnak kedves esztendej�t." S
azut�n le�lve, �gy sz�l: „Ma teljesedett be ez �r�s a ti hall�stokra." (Luk. IV. 18—19 �s 21,) Az a k�rd�s, hogy ez a — mai nyelven —
program-besz�dnek nevezhet� felsorol�s J�zus k�s�bbi munk�ss�ga sor�n mind megval�s�tta�tott-e
? Teh�t nemcsak az evang�lium hirdet�se, hanem a t�redelmes sz�v�ek meggy�gy�t�sa is ?
„J�zus �let�nek n�h�ny modern
meg�r�ja — �rj�k Elwood Worcester
�s Samuel McComb J�zus gy�gy�t�sair�l sz�l� k�ny�v�kben ( Body, Mind and Spirit. London, 1931.
262 old. ) — �gy �rzi, hogy menteget�znie kell h�s��rt,
mikor k�nytelen
elismerni, hogy J�zus legt�bb idej�t �s erej�t az emberek f�jdalmainak enyh�t�s�re �s
testi nyomor�s�gaik gy�gy�t�s�ra
ford�totta, Ha az ember az ily ir�ny� �r�sokat ol�vassa, szinte azt kell hinnie, hogy
J�zus az erk�lcstan �s a teol�gia
akad�mikus tan�ra volt �s nem emberek gy�gy�t�ja, aki egyk�ppen harcolt azoknak testi
�s erk�lcsi nyomor�s�gaival.
Dr. Murry „J�zus �lete" c�m� munk�j�ban azt mondja, hogy J�zus saj�t akarata ellen�re
gy�gy�tott.
A gy�gy�t�sokat kik�nyszer�tett�k bel�le s �t mindig elviselhetetlen
szomor�s�g fogta el ut�nuk. Dr. Warschauer az � „Krisztus t�rt�neti �let�rajza" c�m� munk�j�ban, melyet
„tudom�nyos" �letrajznak ne�vez,
tagadja, hogy b�rmilyen vall�sos jelent�s�ge is lenne J�zus tan�t�sainak az � egy�nis�g�nek minden igazi
�rt�kel�se sz�m�ra az � gy�gy�t�sai,
b�rmilyen gy�ng�d �rzelemb�l fakadtak
is, teljesen m�sodrang� jelent�s�ggel b�rnak csak". Renan �gy gondolja,
hogy J�zus orvosi munk�ja olyan szerep volt, amelyet akarata �s jobb bel�t�sa
ellen�re k�nyszer�tettek r� anyagelv� �s
csod�t v�r� kort�rsai, akiket � nem akart t�ls�gos kem�nyen el�t�lni.
J�zusnak ez a menteget�se tulajdonk�ppen
s�rt�s, er��szakolt
v�delmez�se annak, aminek nincsen sz�ks�ge v�delmez�sre, hiszen tisztelet�nket �s szeretet�nket v�ltja
ki. J�zus eg�sz lelk�vel
az � gy�gy�t� misszi�j�nak adta mag�t, �r�mteljes felszabadul�ssal, B�rmerre ment,' a cs�ggedtek
f�l�ledtek, a
szerencs�tlenek f�jdalmai elcsitultak, �r�m- �s h�la ki�lt�sai t�lt�tt�k meg f�leit �s zen�ltek sz�v�ben,
V�gezhetett volna-e J�zus enn�l �ldottabb
munk�t ? Szerette a betegeket �s a
nyomorultakat teljes sz�v�b�l s ez�rt iparkodott meggy�gy�tani �ket.
Amint Dr. T. R. Glover helyesen mondja
s „Azt mondja M�t�
eml�kezetes mondat�ban: �s a vakok �s s�nt�k Hozz� j�v�nek a templomba �s �
meggy�gy�totta �ket. �gy tudjuk, ezeknek a
sz�m�ra rendk�v�li dolog volt a templomba j�nni,
de �k val�s�ggal gravit�ltak J�zus fel�", (A t�rt�nelem J�zusa 123, oldal.) Mi�rt gravit�ltak ezek J�zus
fel� ? Mert, ha a le�r�sokban hinn�nk lehet, � sohasem utas�totta vissza
a be�tegek seg�ts�g-k�r�s�t azzal az
�r�ggyel, hogy a betegs�g sz�k�s�ges a
l�lek sz�m�ra, hogy azt megpr�b�lja �s megtiszt�tsa. Ahol � betegs�get l�tott, �gy tekintette azt,
mint Istenorsz�ga egyik ellens�g�t �s
minden erej�t �sszeszedte, hogy ezt a k�ros dolgot lek�zdje. �gy a testi, mint a lelki betegs�gek, az � szem�ben
kih�v�st jelentettek az Aty�ba vetett hite sz�m�ra, �let�nek c�lja ellen elk�vetett mer�nyletet, amellyel � mindig szembesz�llott, El nem fogadni ezt a kih�v�st,
sz�m�ra annyi lett volna, mint
�lethivat�s�val, az Aty�t�l r�b�zott k�ldet�s�vel szembeni
h�tlens�g."
N�lunk, unit�riusokn�l, mind m�ig
saj�ts�gos kett�ss�g ta�pasztalhat�
egyh�zunk felfog�s�ban J�zus gy�gy�t�sait illet�en. A hivatalos egyh�z, a szimbolikus
�ratok, a k�t�k, mindig igaz�nak, megt�rt�nteknek tan�tott�k J�zus gy�gy�t�sait. S�m�n Do�mokos maga is elismeri a XVIII,
sz�zad unit�riusair�l
�rva s „Szerint�k J�zus
semmi csod�t nem tett munk�ss�ga kezdete el�tt, Ekkor is az�rt vitt v�gbe b�mulatos
tetteket, (miranda opera)
hogy tudom�ny�nak isteni volt�t bebizony�tsa. B�mulni lehet, hogy az unit�riusok e
tekintetben szabadabban nem nyi�latkoztak s a r�gebbi unit�riusok n�zeteit tov�bb nem fejtet�t�k," (Sim�n Domokos: Az
evang�liumi csod�k, Kolozsv�r., 1875. 40 old.) Ugyanakkor azonban mindig voltak mer�szebben
gondolkoz� unit�riusok,
akik J�zus minden csodatett�t s �gy az ezek k�z� sorolt gy�gy�t�sokat is ny�ltan tagadt�k, ha
nem is �r�sban, legal�bb
sz�ban, Ez�rt a kett�ss�g�rt mondott�k volt m�s felekezet�ek r�lunk, hogy az unit�riusok m�st
hisznek, mint amit
vallanak. �jabb id�ben, teh�t a XIX, �s XX. sz�zadban is folytat�dott ez a kett�ss�g, Ferencz J�zsef �s
Sim�n Domokos, a gimn�ziumi tan�r �s a k�s�bbi teol�giai tan�r Dr. Borb�ly Istv�n, V�ri Albert akkor m�g
vall�stan�r �s G�lfi L�rinc
teol�giai tan�r felfog�sbeli k�l�nbs�geire mutatunk csak r�, hogy e kett�ss�g fenn�ll�s�t mind
m�ig jellemezz�k.
I. Ferencz J�zsef lassank�nt kihagyta K�t�j�b�l a k�l�n�b�z� kiad�sok sor�n azokat a hitt�teleket, melyek
vagy csak k�nyszer�s�gb�l voltak a
mieink, vagy pedig az id� m�l�s�val elavultak.
J�zus gy�gy�t�sair�l azonban m�g az 1927-ben meg�jelent 14-ik kiad�sban is tan�t, „Mi int�zked�st tett J�zus a v�gre, hogy tanai elterjedjenek ?" — hangzik
a 77-ik k�rd�s, S a felelet ez t
„J�zus mindj�rt kezdetben 12 f�rfit vett maga mell�, kiket k�z�ns�gesen az � tan�tv�nyainak neveznek, Ezek�kel j�rt � falukra �s v�rosokra, minden�tt
tan�tott, a szeg�nyekkel j�t tett, a
betegeket gy�gy�totta, s ez �ltal tan�tv�nyait az � tanai terjeszt�s�re k�sz�tette."
Ezzel szemben Ferencz J�zsef nagynev� kort�rsa, Sim�n
Domokos k�nyvet �rt az evang�liumi csod�kr�l, melyben a fel�t�tlen csod�kat elveti s csak „a
b�mul�s csod�i"-t ismeri el, „Kimutattam — �rja a V�gsz�-ban, — hogy az erk�lcsi �s ter�m�szeti vil�grend Istennek szab�lyos
gondvisel�se, vezet�se �s m�k�d�se
alatt �lt s Isten a maga v�getlen b�lcs int�zked�seiben saj�t t�rv�nyeit�l, elveit�l el nem t�r, azokat fel
nem f�ggeszti �s meg nem v�ltoztatja, mint
ahogy a r�gi kor gon�dolkozott �s ma sokan k�pzelik," (Sim�n: Az evang�liumi
csod�k. 146 old)
A csod�k k�z� sorozza J�zus gy�gy�t�sait is, melyeket nem
tart megt�rt�nt t�nyeknek, hanem szimbolikus, k�pletes tan�t�soknak min�s�t. A „megsz�radt kez� ember" (M�t, XII,
9—21,) eset�t pl. �gy
magyar�zza: „a zsi�d�kn�l
a sz�razs�g a szellemi term�ketlens�g k�pe volt. Az evang�lista ennek szem el�tt tart�s�val a kez�nk alatti
elbe�sz�l�sben a zsid� synag�ga ama rideg,
sz�raz t�teleire l�tszik c�lozni, amelyek hely�be J�zus az �let viz�t
�ll�totta," Tov�bb�: „a
s�ket-n�ma meggy�gy�t�sa, (M�rk VII, 31—37) melyben a s�ketek �s n�m�k alatt azokat a
pog�nyokat �rti, akiknek f�leit J�zus szelleme �s tan�t�sa az igazs�g szava
el�tt megnyitotta, lelk�ket fog�konny� tette s nyelv�ket Isten magasztal�s�ra
in�d�totta." „A
vakon sz�letett ember esete, (J�n. IX. r�sz) ki alatt az evang�lista a pog�nyokat
�rtette," Az „�rd�ng�s�k meg�gy�gy�t�sa "-n�l hasonl�k�pen „hi�ban
keresn�k a t�rt�netiess�get. Azt itt
feltal�lni lehetetlen." J�zus tekint�lye �s tan�t�sai erej�vel „megszabad�tja az embereket a test �s
annak v�gyai bilincs�b�l (sz�rkosz
�s epit�mi�i) : kiszabad�tja a vil�g hi�ba�val�s�gainak uralma
al�l" stb. (Sim�n: i. m. 113—169 old.
stb.)
Sim�n teh�t, Ferencz J�zseffel
ellent�tben, nem tartja J�zus
gy�gy�t�sait megt�rt�nt t�nyeknek.
II. M�g �rdekesebb a gimn�ziumi tan�r �s a
teol�giai tan�r Dr.
Borb�ly Istv�n k�l�nb�z� felfog�sa a k�rd�sr�l. Gim�n�ziumi tan�r kor�ban, „Az unit�rius
�letfelfog�s �j ir�nyai term�szettudom�nyi
megvil�g�t�sban" (Kv, 1920) c�m� �rteke�z�s�ben
a 9, oldalon �gy �r : „M�g mindig sokan vannak, kik hisznek a csod�kban, melyek �ltal Isten a vil�grend
ellen�re fog cselekedni .. . Az �j testamentumban J�zus �let�vel kap�csolatban szint�n sz�mtalan csodatettr�l
�rtes�l�nk ... Csod�k t�nyleg lehetnek, de csak azokra n�zve, akik nem ismerik
el a vil�gegyetemben uralkod� s
mindenkire n�zve k�telez� rendet, Am�g tudatlan ember lesz a vil�gon,
lesz csoda is s mihelyt megsz�nik a tudatlans�g, mihelyt mindenki meg�rti a
vil�g�egyetem minden tagj�ra k�telez� �r�k rendet, megsz�nnek a csod�k is, aminthogy meg fog sz�nni az a t�ves
hit is, hogy a vil�grend
t�rv�nyszer�s�ge al�l az ember kiv�tel." Teh�t J�zus „csodatett"-eit „a vil�grend
t�rv�nyszer�s�ge al�li kiv�tel”-nek tartja
s mint ilyet elveti.
Pontosan t�z �vre r�, m�r mint teol�giai
tan�r, jegyzetet k�sz�t hittanb�l n�vend�kei sz�m�ra s abban m�r �gy �r: „Le�hetnek-e csod�k ? E k�rd�sre
egy m�sik k�rd�ssel felel�nk: ismerhetj�k-e az esem�nyeknek �sszes
t�rv�nyszer�s�geit �gy, hogy f�lt�tlen bizonyoss�ggal el�re megmondhassuk s mi
mikor �s
hogyan fog t�rt�nni? Aki azt hiszi, hogy
mindentud� s is�meri a vil�gegyetem �let�nek �sszes titkait, az �m mondja azt, hogy: nincsenek
csod�k. Mi, unit�rius
kereszt�nyek, nem hisz�nk az emberi
minden-tud�sban �s ez�rt Shakespeare Ham�letj�vel mondjuk: „T�bb dolgok vannak f�ld�n �s �gen. Horatio, mintsem b�lcs elm�tek felfogni
k�pes." (Dr, Borb�ly Istv�n: Az unit�rius
kereszt�ny hit alapfogalmai. Kv. 1930.
62-63. old.)
(Sietek hozz�tenni,
hogy a t�z �v m�lva adott felfo�g�st �n nem ellentmond�sk�nt k�v�nom
felt�ntetni s hanem abban r�szben fejl�d�st, r�szben a felel�ss�g-�rzet
k�vetkez�t�ben
el��llott �j n�z�pontot s a folyom�nyak�nt tal�lt �j �rvek sz�mbav�tele kapcs�n
nyert eredm�nyt l�tok.)
III. A harmadik jellemz� ellent�t J�zus gy�gy�t�sait ille�t�en egyh�zunkban V�ri
Albert (akkor) vall�stan�r �s G�lf� L�rinc teol�giai tan�r vit�ja. Dr. G�l
Kelemen „Kily�ni Ferencz J�zsef unit�rius p�sp�k �lete �s kora" c�m�
munk�j�ban eze�ket �rja „Ugyanez �vben folyt
G�lfi L�rinc �s V�ri k�z�tt egy irodalmi vita, amely t�rgya szerint
szint�n ide tartozik, V�ri a II. gim. o. r�sz�re tank�nyvet
�rt az �jsz�vets�gr�l, melyet Boros �s G�lfi b�r�ltak s nem aj�nlott�k elfogad�sra, G�lfi a megalkuv�st nem-ismer�, se el�re, se h�tra nem
tekint� merev racionalizmus �ll�spontj�n �ll, amelynek a Bibliakritika alapj�n k�m�letlen�l vonja le
�sszes k�vetkezm�nyeit. Elveti a J�zus sz�let�se �s keresztel�se k�r�li
legend�kat, csod�s gy�gy�t�sait, �rd�g�z�seket �s j�vend�l�seket, a felt�mad�s
ut�ni t�nyked�seket, mert nem mes�t �s mitol�gi�t akar tan�tani, hanem t�rt�nelmet."
Ez a h�rom
p�rhuzam csak jellemz�je annak az
�llapot�nak,
mely mindig fenn�llott egyh�zunkban, s mely ma is fenn�ll. A hivatalos �s
tudom�nyos megnyilatkoz�sok k�z�tti eme k�l�nbs�get, gondolatom szerint, nem lehet csup�n
csak a d�zsi egyezs�g �s az �ld�z�sek eredm�nyek�nt tekinteni. Hiszen, �pen az
eml�tett k�t felt�n� k�l�nbs�g bizony�t�sa szerint, ezek a szempontok m�r nem
befoly�solhatt�k az �r�kat. A m�lt sz�zad-v�g, vagy �pen a jelen sz�zad
unit�rius �r�j�nak m�r nem kellett att�l tartania, hogy a d�zsi egyezs�g megszeg�se
miatt fegyelmit ind�tanak ellene, (Kov�cs Istv�n megjegyz�se csak mag�nv�lem�nynek
sz�m�t.) (1
Ferencz J�zsef a K�t� 9-ik (1912) kiad�s�ban Krisztus im�d�s�t �s seg�ts�g�l h�v�s�t
kihagyta. Erre mondta K. I.. hogy D�vid F. b�n�be
esett s m�lt�n
el�t�lhetn�k, mint �t.)
Ink�bb az a
l�lektanilag �rthet� n�z�si k�l�nbs�g magyar�zhatn� meg ezt a kett�ss�get, mely
a tud�s
szinte l�g�res t�rben elk�pzelt gondolkoz�sa �s a hiva�talos kathedr�n �l�
p�sp�k, vagy teol�giai tan�r tan�t�sa k�z�tt van. Az egyik a boncol� �s
k�m�letlen�l b�r�l� �sz vil�g�n�l n�zi e t�rgyat s nem f�l belev�gni az
elevenbe, mert hiszen elm�letekr�l van sz� csup�n, amelyet megc�fol, vagy
meger��s�t,
de amely nem hoz mag�val — egyel�re — s�lyosabb k�vet�kezm�nyeket, mint
legfeljebb egy-egy tud�s t�rsa vit�z� �szrev�tel�t, A hivatalos kathedr�n �l�,
viszont, meggondolja, hogy amit mond, �l� lelkek hit�t, rem�nyked�s�t
ingatja, vagy er�s�ti meg s �gyel, hogy rombol�s�val ne okozzon k�rt mindaddig, am�g
a rom�bol�s
hely�n �jat �p�teni nem k�pes. Hogy v�gletekbe csap� hasonlattal �ljek, a
tud�s �gy gondolkozik: „Ha sz�zsz�zal�ko�san nem biztos, akkor ne �ll�tsd,"
A hivatalos sz�kben �l� pedig �gy: „Ha
sz�zsz�zal�kig meg nem c�folt�k, ne tagadd," A mag�ntud�s n�z�si
m�dja er�sebbeknek mutatja a kritika �r�veit, a hivatalos sz�k viszont a bizony�t�
�rveket l�tja jobban meg�alapozottaknak. �ppen ez�rt, ha valamely t�tel mellett �s
el�lene
is �tven-�tven �rvet lehet felsorakoztatni, akkor a tud�s tagadni �s a
hivatalos megnyilatkoz� �ll�tani fog. Nem arr�l van itt sz� teh�t, mintha
egyik r�szr�l tudatos rosszakarat, m�sik r�szr�l pedig akart k�pmutat�s forogna fenn«
hanem arr�l, hogy a k�l�nb�z� k�r�lm�nyek k�l�nb�z�k�pen l�ttatj�k ugyan�azt a k�pet. (L. m�g a
„racionaliz�l�s" m�lyebbr�l fakad� elemeit.)
�rdekes ezzel
kapcsolatban f�leml�teni azt a levelet, melyet Jakab Elek �rt
Ferencz J�zsef p�sp�k�nknek,
az Unit�rius K�t� �j kiad�s�nak
el�k�sz�t�sekor :
„Dolgozz, dolgozz! de
a k�reg t�g�t�s�n a term�szetes lass� munk�ss�gi m�rt�ket tartsd meg. �rtesz.
Ugrani nem j�, Kal�nnal adni be a b�lcsess�get s kiv�lt a teol�giai hitigaz�s�got, az
embereknek nem eg�szs�ges, mert te fungens akt�v pap vagy, nem, mint Sim�n, csak
teol�gus. T�g�ts minden ki�ad�ssal, de csak az olyanokon, melyekre hogy az elm�k
telje�sen el vannak k�sz�lve, meg leszel tiszt�n gy�z�dve."1
(
L�sd. Dr. G�l Kelemen; Kily�ni Ferencz
J�zsef. Kv. 1036, 65, old. ) B�lcs szavak s j� lenne ma is megsz�vlelni!
„A Jakab Elek
eml�tette k�l�nbs�g — f�zi hozz� Dr. G�l Kelemen — t. i. a fungens paps�g �s a
teol�giai tan�rs�g lesz az oka �s tal�n a Ferencz J�zsef csendben, m�rs�kelten halad� �s S�m�n
radik�lis szellemis�ge k�z�tti ellent�t is annak, hogy az 1864-ben meg
jelent K�t� m�g cipeli a d�zsi egyezs�g re�nk er�szakolt hitelveit, melyeket m�r senki
sem hisz �s senki sem vall." (Ibid.)
A k�t �ll�spont eme
magyar�zata ny�ltt� teszi J�zus „cso�d�inak" k�rd�s�t a mi sz�munkra is.
Csup�n csak az a t�ny, hogy egyh�zunk hivatalosan, — amennyiben Ferencz J�zsef K�t�ja k�pviseli ezt a
hivataloss�got — mint megt�rt�nt t�nyeket tan�tja J�zus gy�gy�t�sait, nem k�ti meg
kez�nket �s nem d�nti el a k�rd�st.
Mert hiszen az az
�rvel�s, hogy J�zus csodatetteit �l kell hinn�nk, mert azok al�t�masztj�k tan�t�sai
�rt�k�t, — m�r r�gen a m�lt�. Amint Sabatier �rja : „J�zus csodatetteihez �rve, k�rdezz�k ki korunk
nagy embereit, vagy csak �nmagunkat is: vajon a fizikai gy�gy�t�sok azok, melyek
minket J�zus szavainak, a hegyi besz�dnek elh�v�s�re ind�tanak ? Nem in�k�bb ez az evang�lium
az, mely hihet�v� teszi el�tt�nk a cso�datetteket, az �ltal, hogy meggy�z minket s
ha egy ember �gy tudott tan�tani, mint ahogy J�zus, akkor ez az ember bizo�ny�ra elv�gezhetett
olyan dolgokat is, melyeknek �rt�ke �s sz�ps�ge hasonlatos tan�t�sainak �rt�k�hez �s
sz�ps�ges ?" (Philosophy of Religion,) (Id�zve W. F, Tillett: The Paths that lead to God. N.-Y. 1924, 357. old.)
„Az
„argument from miracles", a csod�k bizony�t� �rve, a mai apolog�tikus �r�sokb�l
j�form�n m�r tel�jesen hi�nyzik is" �rja Tillett a fenti vonatkoz�sban. (L. i. m. 335. old,)
Viszont �pen
azoknak a fejteget�sei, akik
a j�zan �sz �s
a tudom�ny �ll�spontj�ra helyezkedve tagadj�k J�zus gy�gy�t�sait, sz�momra legal�bb
is, annyira n�lk�l�zik a j�zan bel�t�s legelemibb
felt�teleit, hogy a leglehetetlenebb csoda is
val�szer�bbnek l�tszik, mint a racionalista
magyar�zatok. Minden tisztelet adass�k meg, term�szetesen, S�m�n Do�mokos tudom�nyos
munk�ss�g�nak, hiszen elv�gre
�rveit nem maga tal�lta
ki, hanem kor�nak
legkiv�l�bb k�lf�ldi teol�gusain�l
tanulta, kik az
�. n. t�rt�nelmi
magyar�z�s elveit k�vetve pr�b�lt�k
J�zus �lett�rt�net�t a
legend�s elemekt�l megtiszt�tva val�szer�en
�ssze�ll�tani. Ami azon�ban abban a korban
elfogadhat� �s tudom�nyos
volt, ma sokunk el�tt
er�ltetettnek �s t�l mesterk�ltnek
l�tszik. Mert, ha v�gig k�vetj�k Sim�n
magyar�zatait J�zus gy�gy�t�saira vonatkoz�lag, arra a megd�bbent�
eredm�nyre jutunk, hogy szerinte az a sok-sok t�rt�net mind
csak szimboliz�l�s, k�pes besz�d, J�zus nem gy�gy�tott, hanem az
evang�lista ilyen form�ban ad k�pet J�zus egyetemes jelleg� tan�t�sair�l,
Ha pedig
ez �gy van, akkor azok a szem�lyek is
k�lt�ttek kell, hogy legyenek,
akik a gy�gy�t�sok alanyai voltak, s�t a k�r�l�m�nyek is, melyek k�z�tt a
gy�gy�t�sok megt�rt�nt�t le�rj�k, Eltekintve att�l, hogy �gy igen sok helyt
J�zus utaz�sai, eg�sz �lett�rt�nete �sszezavarodik — (ha ki kell hagynunk a
gy�gy�t�sok k�r�lm�nyeit) — eltekintve ett�l, annyi k�pet, szimboliz�l�st kapunk, hogy
az m�r egy kiss� sok. Nincs az az alanyi k�lt�, aki ennyi szimboliz�l�st engedhetne
meg mag�nak, nem hogy �lett�rt�netet, a
vil�gt�rt�nelem legnagyobbszer� esem�nyeit le�r�
evang�list�k engedhett�k volna ezt meg maguknak, S �pen azok az
evang�list�k, akik m�r nem is a k�zvetlen tan�t�v�nyok elvakult �s megihletett hangj�n
besz�ltek, hanem a hagyom�nyokat gy�jt�get� tud�s�t��n ! �ltal�ban v�ve a
szimboliz�l�sra
akkor van sz�ks�g, amikor valamit nem szabad, vagy nem lehet nev�n
nevezve elmondani, �gy t a „nem szabad" esete forog fent a
felmutatott r�mai p�nz eset�ben, — a „nem lehet" pedig olyankor �ll el�, mikor az
elmondand� igazs�g m�lyebb �s
kifejezhetetlenebb ann�l, semhogy k�pek ig�nybev�tele n�l�k�l a t�meggel meg
lehetne �rtetni. Ha csak egyetlen egy vak, vagy �rd�ng�s stb. meggy�gy�t�s�r�l lenne sz�,
valahogyan m�g elhihet�
volna a szimboliz�l�s fennforg�sa, — mikor azonban egyik j�n a m�sik ut�n ugyanazzal a
betegs�ggel, itt m�r semmi�f�le
okoskod�s sem tudja elhitetni az emberrel, hogy ez is, a m�sodik, a harmadik eset is, mind
ugyanannak az elvnek a k�pben
val� bemutat�sa v�gett besz�ltetik el.
Azt�n meg, ha ezek a sokszor szinte
klinikai pontoss�ggal r�szletezett
esetek nem val� t�rt�netek, hanem csak szimboliz�l�sok, akkor mi biztos�t minket arr�l, hogy J�zus
�let�nek eg�sz sereg m�s
r�szlete is megt�rt�nt val�ban s nem szint�n csak szimboliz�l�s ? ! �szint�n sz�lva, r�m azt a
benyom�st teszik ezek a
mindent a szimboliz�l�s elv�vel magyar�z� fej�teget�sek, hogy azok a megszorult racionalist�k
sz�ks�gb�l fakadt er�fesz�t�sei
csup�n, Egyfel�l a racionalista magyar�z� meg volt gy�z�dve arr�l, hogy J�zus gy�gy�t�sai nem t�rt�ntek meg,
hiszen az akkori orvos-tudom�ny lehetetleneknek b�lyegezte azokat, — m�sfel�l viszont ezek a t�rt�netek benne
voltak az �jtestamentumban. Ha csak
nem akart�k teh�t azt mondani, hogy: „h�t bizony ezek a t�rt�netek az evang�list�k
j�mbor f�llent�sei," — akkor el�
kellett �llamok valamelyes magyar�zattal. S �gy fogt�k r� ezekre a t�rt�netekre a
szimboliz�l�s elm�let�t.
Annak ellen�re azonban, hogy ezt a
magyar�zatot nem tartom
a magam r�sz�r�l elfogadhat�nak, a racionalista b�r�l�k magatart�s�t egy�bk�nt igenis
unit�riusnak �s helyesnek is�merem el, Mert hiszen csak k�t eset volt lehets�ges v�gered�m�nyben: vagy elfogadj�k az evang�liumok le�r�s�t
J�zus gy�gy�t�sair�l �gy, ahogy vannak �s
csup�n csak azon az alapon, hogy azok ott meg
vannak �rva, teh�t a szent�r�s tekint�ly�eiv� alapj�n, vagy pedig a b�r�l� �sz
�s ennek teremtm�nye, a tudom�ny
v�laszt�v�z�t �ntik ezekre a le�r�sokra, hogy va�l�dis�gukat megpr�b�lj�k. �k ez ut�bbit v�lasztott�k s lehet-e ma m�velt ember, aki ezt a v�laszt�st ne
helyeseln�, Hiszen m�g azok a felekezetek is, melyek a verb�lis inspir�ci� elv�t
vallj�k, a Bibli�t igenis magyar�zz�k, b�r�latnak vetik al� s bizony —
ha dogmarendszer�k �ps�gben tart�sa mellett megtehetik
— egyes r�szekre r� is �tik a „hib�s", „nem he�lyes", „betold�s", vagy „nem
t�rt�nelmi" b�lyeg�t, Csak ott, ahol dogmatik�juk szenvedne �ltala,
csak ott mell�zik a tudo�m�ny meg�llap�t�sait, hogy az ihletetts�g elv�vel
elfogadtass�k e sz�ban lev� r�szeket,
Szabadelv� teol�gus, persze, a b�r�l�, elemz�
�sz szav�t nem hallgattatja el, b�rmennyire gy�ker�ben t�madja is meg hitt�teleit az eredm�ny.
A szabadelv� kereszt�ny teol�gus
ilyet�n elj�r�sa azonban k�t
vesz�lyt rejt mag�ban. Az egyik vesz�ly rendesen akkor �ll el�, mikor t�ls�gosan kezdik
hangs�lyozni a j�zan �sz mindenhat�s�g�t,
Magam tudatosan ker�ltem ezt a kifejez�st s helyette a b�r�l�, az elemz� �sz kifejez�st haszn�ltam, Tapasztalatom sze�rint
ugyanis a j�zan �szt akkor kezdik emlegetni k�reinkben, amikor egy-egy teol�gus-nemzed�k nem tudja
k�vetni a tudo�m�ny fejl�d�s�t, vagy
pedig abban, kiv�vott n�zeteire �s magyar�zataira n�zve �ppen vesz�lyes felfedez�seket vesz �szre, �jab�ban, a nagy racionalista korszak lezajl�sa ut�n, a
j�zan �szre val�
hivatkoz�s rendesen az �j-racionalista provincializmus, vagy ami m�g rosszabb,
az �j-racion�lista orthodoxia csalhatatlan jele, Ilyenkor �s az ilyenekn�l hi�ba hivatkozn�k valaki a tudom�ny olyan
�j felfedez�seire, melyek, mondjuk, J�zus gy�gy�t�sait, vagy azok egy r�sz�t
legal�bb elfogadhat�aknak, val�sz�n�eknek t�ntetik fel, — k�tked� mosollyal
fogadn�k a felfedez�se�ket, mert hiszen kedvenc elm�leteiket d�nten�k azok meg.
Az ilyen magatart�s cseppel sem k�l�nb a
k�z�pkori skolaszticizmusn�l,
melyn�l tudvalev�leg a tudom�ny (akkor : filoz�fia) „ancilla theologiae"
volt s csak akkor sz�m�tott, ha valamelyik m�r meglev� dogm�t
t�masztotta al�. Az ilyen magatart�s�rt nevezte
Czak� Ambr� a magyar unit�rizmust „modern judaizmus"-nak, (L. The
Future of Protestantism in Central Europe, Selly
Oak Colleges. England, 1925,)
A tudom�nyt szem el�l t�veszteni,
teh�t, sz�munkra egyet
jelent a zs�kutc�ba jut�ssal, Viszont �pen a tudom�ny az, mely n�ha a m�sik nagy vesz�llyel
fenyegeti a szabadelv� kereszt�ny
teol�gust. A tudom�ny ugyanis �lland�an kutat, saj�t el�rt eredm�nyeit is �jra �s �jra vizsg�lat al�
veszi s bi�zony, sokszor
meg is c�folja azokat. K�nnyen megt�rt�nhetik teh�t, hogy ugyanaz a teol�gus, aki h�sz-harminc �vvel
ezel�tt a tudom�ny eredm�nyeire t�maszkodva
elvetett valamely cso�d�t, ma — �pen a
tudom�ny �jabb felfedez�sei miatt — ezt az elvetett csod�t, mint megt�rt�nt esem�nyt k�nytelen elis�merni. Ez, mondom, megt�rt�nhetik, de az�rt a
tudom�ny v�v�m�nyaira val�
t�maszkod�sunkat feladni nem lehet �s nem sza�bad, mert e n�lk�l vagy a vakhit, vagy valamely k�ls�leges tekint�ly szolgai k�vet�s�nek karjaiba esn�nk.
Minthogy azonban a tudom�ny eredm�nyei
v�ltoznak, sz�k�s�ges,
hogy elm�leteinket �s hitelveinket id�r�l-id�re �sszeha�sonl�tsuk a tudom�ny fejl�d�se sor�n
el��llott �jabb eredm�nyekkel,
Ezt kell tenn�nk most s, ha J�zus
gy�gy�t�sait illet�en tiszt�n
akarunk l�tni,
Mindenekel�tt lesz�gezem, hogy a
csod�k mibenl�t�vel, lehet�, vagy lehetetlen
volt�val nem fogunk foglalkozni. Maga ez a
k�rd�s olyan �ri�si irodalmat tud felmutatni �s oly sok�fel� �gazik, hogy k�l�n tanulm�ny t�rgy�v� kell
azt tenni, J�zus gy�gy�t�sait egyszer�en abb�l a szempontb�l fogjuk tag�lalni,
hogy azok a tudom�ny mai �ll�sa szerint megt�rt�nhet�tek-e, vagy sem. Ha megt�rt�nhettek, akkor nem voltak csod�k, Ha pedig nem t�rt�nhettek meg, a tudom�ny mai
�ll�sa szerint, akkor meg r�b�zzuk
ezt a k�rd�st az unit�rius hittan m�vel�ire, �llap�ts�k meg azok, hogy a tudom�ny �s a term�szet rendje ellen�re. megt�rt�nhettek-e
azok. J�zus gy�gy�t�sainak a csod�k k�r�b�l
val� eme kivon�s�n�l id�zem egyik h�res munk�nak idevonatkoz� n�h�ny sor�t s
„Nincsen semmi bizony�t�k arra, hogy
J�zus az � gy�gy�t�sait olyan csod�knak
tekintette volna, melyek a term�szeti t�rv�ny
megs�rt�se �tj�n j�nnek l�tre, Egy�ltal�ban j� volna, ha ezt a sz�t s „csoda", kit�r�lhetn�nk
vall�sunk sz�t�r�b�l, Az a k�t�rtelm�s�g, amely ebben a sz�ban rejlik, v�gn�lk�l!
�s hi�baval� vit�kra vezet csup�n. Ethimologiailag ez a kifeje�z�s egyszer�en arra vonatkozik, ami csod�latot
okoz, mert az �ltalunk ismert
elm�letek nem magyar�zz�k meg
kiel�g�t�en.
Vegy�k p�ld�ul a dr�tn�lk�li t�v�r�
felfedez�s�t. F�lt�ve, hogy Palesztin�ban az els� kereszt�ny sz�zadban r�di�telegr�f �ll�t�tatott volna f�l Jeruzs�lemben, �gy,
hogy R�m�val �zeneteket cser�lhettek
volna ki minden l�that� �sszek�ttet�s n�lk�l. Nem nevezt�k volna-e csod�nak ezt az
akkori zsid�k �s a r�di�kezel�t
nem tartott�k volna-e �pp annyira csodatev�nek, mint azt, aki szerint�k halottakat
t�masztott fel? J�zus el�tt isme�retlen volt a modern term�szettudom�ny, de rendellenesen ki�fejlett intuit�v k�szs�ge meg�rezte a
test �s l�lek k�z�tt lev� kapcsolatot
s k�vet�inek is megmutatta azokat a lehet�s�geket, melyeknek kapcs�n lelki m�dszerekkel meg lehetett
gy�gy�tani a betegeket, A 4-ik evang�lium
szerz�je m�lyen belel�tott J�zusnak
az emberi l�lekr�l val� tud�s�nak a m�lys�geibe s ez�rt azt er�s�tgeti, hogy J�zus ismert minden embert s
nem volt sz�ks�ge, hogy tan�csot
k�rjen b�rkit�l is az emberi term�szetre
n�zve. A modern l�lektani gy�gym�d napr�l-napra �jabb bizony�t�kokat fedez f�l J�zus tan�t�sainak
igazs�gai mellett, K�l�n�s, de
�ltal�nosan elterjedt t�veszme az, hogy mihelyt valamilyen term�szeti
t�nem�nyre n�zve t�rv�nyt tudunk ki�tal�lni,
ez�ltal kik�sz�b�lt�k az isteni elemet abb�l a jelen�s�gb�l. Mikor fogjuk m�r
megtanulni, hogy „minden a t�rv�ny�
s m�gis minden Isten�" ? A csoda egyszer�en oly t�ne�m�ny, vagy
esem�ny, amelynek magasabb t�rv�ny a magya�r�zata,
mint amelyeket mi ismer�nk, Amikor ezt a magasabb t�rv�nyt f�lfedezz�k, a jelens�g is megsz�nik
csod�nak lenni. �s m�gis
v�geredm�nyben minden �s mindig csoda marad, mert, amint a k�z�pkori k�zmond�s mondja: „Minden dolog v�ge titokzatoss�gban v�sz el." Csod�latos
eredm�nyeket �rt�nk el pld. a
villamoss�g seg�ly�vel — �s m�gis vajon mi a villamoss�g? Lord Kelvin, mikor megk�rdezt�k, �gy felelt s „Ez rejt�ly, a leghalv�nyabb fogalmam sincs, hogy mi
az," (L. Body, Mind and Spirit 259. old.)
Amint ez az id�zet�nk m�r el�rulta,
fejteget�s�nk pozit�v ir�nyba
vezet, azaz, J�zus gy�gy�t�sainak lehets�gess�g�t akar�juk kimutatni az �jabb tudom�nyos
kutat�sok alapj�n. A k�s�rleti
l�lektan eredm�nyei alapj�n kifejl�d�tt
�jabb l�lektani kutat�sok s az �. n. klinikai
l�lektan, azaz a l�lektan felfede�z�seinek gy�gy�t� elj�r�sokk� val� felhaszn�l�sa kapcs�n, ugyanis, egyre t�bb �s t�bb idegorvos,
psychologus �s psychi�ter tesz tan�bizonys�got amellett, hogy J�zus gy�gy�t�sainak legt�bbje igenis
lehet� volt, megt�rt�nhetett. A nevezetesebb ilyen bi�zonys�gtev�ket fel fogjuk eml�teni,
Kiv�lasztunk azonban egyet a
sok munka k�z�l, mely e t�rggyal foglalkozik, hogy �rvel�s�t — kieg�sz�tve —
v�gig k�s�rj�k. Ez a m� a „Body, Mind and Spirit" c�m� munka lesz, melynek
�r�i Elwood Worcester �s
Samuel McComb igen kiv�l� tekint�lyek. Religion and Me�di�n c�m� munk�jukat az Egyes�lt-�llamok
K�zponti F�orvosi Hivatala azon kev�s m� k�z�
sorozza, melyeket az �llami szakorvosok
k�zik�nyv gyan�nt haszn�lhatnak. Dr. Worcester a bosztoni Emmanuel templomban t�bb, mint 25 �vig m�k�d�tt, mint ideggy�gy�sz-tan�csad� a lelki
rendelleness�gekben szen�ved� h�vek sz�m�ra. K�nyv�k, melyet vezet�nk�l v�lasztottunk,
1931-ben jelent meg,
Miut�n lesz�gezi, hogy J�zus gy�gy�t�
munk�ss�g�t a h�rom els�,
teh�t a szinoptikus evang�liumok alapj�n t�rgyalja, �gy folytatja:
„Az a k�rd�s most m�r, vajon
legend�val, vagy igaz t�r�t�netekkel
�llunk-e itt szemben ? T�nyleg megt�rt�ntek ezek a gy�gy�t�sok, vagy csup�n t�nd�rmes�k azok, a
Mester feje k�r� sz�tt
dicsf�ny r�szei, melyeket a k�s�bbi nemzed�kek lelkes�lt szeretete tal�lt ki
csup�n ? Ha viszont igaz t�rt�ne�tekkel �llunk szemben, hogyan kell magyar�znunk azokat ? �gy-e, hogy ezek csak J�zus keze �ltal
k�vettethettek el, az �
isteni term�szet�b�l foly�an �s amelyeket m�s emberek nem v�gezhetnek el ? Vagy
pedig m�sok is elk�vethetik ezeket, ha osztj�k J�zus hit�t �s b�tors�g�t ?
J�zus gy�gy�t�sainak magyar�z�sa hossz�
�s �rdekes m�ltra tekinthet
vissza, Az �skereszt�nys�g, az apostoli hagyom�nyok k�zvetlen �r�k�se, ezeket a
t�rt�neteket bet�szerint elhitte s �gy fogta fel a dolgot, hogy J�zus parancsolatot adott nekik, hogy k�vess�k �t ezekben is. Az els�
�t sz�zadban a korai kereszt�ny
�r�k tan�s�t�sa szerint a kereszt�ny egyh�z h�v� tagjai t�nylegesen is gyakorolt�k ezt a lelki
gy�gy�t�si m�dot.
A pog�ny eszm�k be�raml�s�val �s az
egyh�z elvil�giasod�s�val
azonban a gy�gy�t�snak ez a lelki ereje lassank�nt kihalt. A testre m�r �gy tekintettek, mint a
b�n sz�khely�re �s aszk�tikus
gyakorlatokat k�veteltek, hogy a b�nt orvosolj�k. J�zus gy�gy�t�sait m�r term�szetf�l�tti
cselekedeteknek tartott�k, melyet
az � term�szetf�l�tti ereje vihetett v�ghez csup�n. Ezt a felfog�st �r�k�lte a reform�ci� s ez
az uralkod� felfog�s ma is
a protest�ns egyh�zak nagy t�bbs�g�n�l, A mai modern id�kben a szabadelv� sz�nokok sok
k�ts�gbeesett er�fesz�t�st tettek,
hogy ezeket a t�rt�neteket valahogyan m�gis megma�gyar�zz�k. Addig azonban m�gis csak
kevesen mentek el, hogy elfogadj�k De Quincey k�l�n�s elm�let�t, mely szerint a
r�mai hat�s�gok
mindenkire gyanakodtak, aki nagy t�megeket moz�gatott meg s ez�rt J�zus, b�r a betegs�gek gy�gy�t�sa nem nagyon �rdekelte, m�gis ilyen*
gy�gy�t�nak adta ki mag�t, hogy tan�t�sait zavartalanul folytathassa, Ennek a felfog�snak a k�p�telens�ge annyira szembesz�k�, hogy
c�fol�s�val nem is fog�lalkozunk. K. b. 30 �vvel ezel�tt (1931.) h�rom kit�n�
holland teol�gus, Dr. Oort, Hooykas �s Dr.
Kuenen kiadt�k „A tanul�k �j
testamentuma" c�m� munk�jukat, melyben azt bizonygatj�k, hogy ezeknek a gy�gy�t�si t�rt�neteknek a
legt�bbje f�lre�r�t�sb�l sz�rmazik.
Vaks�g, s�kets�g, paral�zis stb. tulajdon�k�ppen lelki dolgokra vonatkoztak, J�zus gy�gy�t�sai a b�nt�l beteg lelkekre vonatkoztak �s nem a beteg
testre. Ami�kor pld. azt olvassuk,
hogy „J�zus meg�rintette a b�lpoklost" „ez a tette a val� t�nynek
csak emelkedett szimb�luma volt", annak
a gy�ng�d egy�tt�rz�snek �s finom meg�rz�snek a jel�z�se, mellyel J�zus, a b�n�s�k bar�tja,
viseltetett ir�ntuk, ( L. a mi Sim�n
Domokosunk ismertetett magyar�zatait.) M�g azokban
az esetekben is, mikor J�zus gy�gy�t� erej�t nem le�het ilyen k�nnyen elmagyar�zni, rendesen azokra a
k�ls� jelens�gekre ford�tj�k a
figyelm�ket, melyek a gy�gy�t�ssal vele j�rnak, de mag�t a gy�gy�t�st nem t�rgyalj�k. Ezek �s a ha�
Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.
Kateg�ria: J�zus tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�:
[ Vissza ]