Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
M�jus 31, 2006 04:29 CDT

A nyilv�nval� Isten

Bal�zs Ferenc, R�szlet Az �j ember vall�sa c. k�ziratos munk�j�b�l (2. fejezet, 17—51.) R�vid�tett sz�veg.

Szerz�: . 737 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Az Isten fogalma egy meglehet�sen hossz�, s m�g ma sem teljesen meg�rtett vall�si fejl�d�s eredm�nye. Ma is vitatott k�rd�s, hogy mi tulajdonk�ppen a vall�s l�nyege, s �gy azt is t�bbf�lek�ppen lehet el�k�pzelni, hogy az Isten fogalm�hoz az ember mik�ppen jutott. Val�sz�n�nek l�tszik, hogy kezdeti fokon azok a „szellemi l�nyek", amelyek�r�l Tylor besz�l, s amelyek fogalm�b�l fokozatosan az egy Isten k�pe kialakult, nem voltak m�sok, mint val�s�gos term�szeti t�rgyak �s l�nyek, a primit�v gondolkoz�s animizmus�n kereszt�l felfogva. Ennyiben a r�luk alkotott fogalom sem lehetett m�s term�szet�, mint b�rmely m�s, az emberi elme �ltal alkotott fogalom. Id�vel azonban k�ts�g�telen�l megv�ltozott a helyzet. Az Isten fogalma rendre elvesz�tett minden kapcsolatot azokkal a tapasztalat al� ker�l� t�rgyakkal, l�nyek�kel, amelyek el�z�leg mintegy a test�t alkott�k. Ha teh�t t�rt�nelmileg nem is, de l�lektanilag az Isten fogalma a ma �l� emberek sz�m�ra nem megfigyel�s eredm�nye. Az persze vesz�lyes elj�r�s volna, ha most ezzel szemben kijelenten�k, hogy az istenfogalom az elk�pzel�s eredm�nye. Ez esetben, hogy �ll�t�sunkat al�t�masszuk, nyomban meg kellene t�rgyalnunk azoknak a modern iskol�knak felfog�sait, amelyek az istenhit forr�s�ul az intu�ci�t, a vall�sos �lm�nyt, s�t �ltal�ban a ki�jelent�st teszik. Ez az elj�r�s t�ls�gosan t�vol vinne benn�nket kijel�lt utunkt�l [...]

Az istenfogalom k�s�bbi, eg�szen a mai Id�kig terjed� kifejl�d�s�t els�sorban szint�n nem a megfigyel�s, a tapasztalat, teh�t a tudo�m�ny vitte v�gbe, hanem a vall�sos sz�ks�glet, amelynek azonban egy id�ben hat�rozottan r�sze lett az a k�vetelm�ny, hogy az Isten fo�galma �sszer�, mag�ban �sszhangban �ll� �s mitol�gi�kt�l megtisztult legyen.

Ezzel a filoz�fiai alap�, a vall�s ter�let�re benyomul� k�v�nalom�mal azonban, f�k�pp az istenfogalom felfog�saira gyakorolt m�ly hat�sa miatt, felt�tlen�l foglalkoznunk kell.

A filoz�fia behatol�sa a vall�s ter�let�re legenyh�bb form�j�ban abban nyilv�nult meg, hogy az istenfogalommal szemben logikai k�vetelm�nyeket t�masztott. Iskol�k alakultak ki, amelyek t�rekv�se egy-behangz�an az volt, hogy az Isten fogalma a lehet� legkiel�g�t�bb le�hessen. Anselmus fel�ll�totta az �ltal�nos keretet: „Isten az, akin�l na�gyobbat elk�pzelni nem lehet". Tiszt�zni pr�b�lt�k az Isten �s a vil�g viszony�t. A deizmus Isten vil�gon k�v�lis�g�t hangs�lyozta, a panteizmus a vil�gban val�s�g�t. A sz�kebb �rtelemben vett teizmus k�pvi�selte a k�z�putat: az Isten egyk�ppen transcendens �s immanens. Nem lehet c�lunk ezen a helyen t�rt�nelmi ismertet�st adni a k�z�pkori �s leg�jabb kori felfog�sok nagy sz�m�r�l. Itt csak azt a fontos meg��llap�t�st sz�ks�ges tenn�nk, hogy mindezen felfog�sok k�z�l a hagyo�m�nyos vall�sos �rz�s �ltal�ban csak azokat az elk�pzel�seket tehette mag��v�, amelyek a transcendencia, a vil�gon k�v�lis�g, a term�szet-felettis�g elem�t megtartott�k. Nem mintha nem akadtak volna sz�p sz�mmal misztikusok, vall�sos hajlam� filoz�fusok panteisztikus elk�p�zel�sekkel is. [. . .]

A filoz�fia m�sik k�v�nalma a teol�gi�val szemben az, hogy az emberi elme ennek a vall�sos �rz�st kiel�g�t�, teh�t l�nyeg�ben trans�cendens Istennek a l�tez�s�t valahogyan bebizony�tsa. Mit jelentett ez az emberi m�don val� bizony�t�s?

Semmi egyebet, mint Isten l�tez�s�t olyan m�don tenni nyilv�n�val�v�, mint ahogy a vil�g tapasztalhat� dolgai nyily�nval�ak. Tal�n �gy, mint ahogy az ember p�ld�ul a "b�tors�g" fogalm�hoz eljutott vagy esetleg egy ilyen �ll�t�shoz: ennek a foly�nak valahol eredettel kell b�rnia. S ez �jra mit jelentett v�gs� k�vetkezm�nyeiben?

Nem kevesebbet, minthogy az Istent be kellett sorozni a val�s�g rendj�be, le kellett hozni a f�ldre, term�szetess� kellett tenni. Mert va�jon lehets�ges-e m�sk�ppen az Isten l�tez�s�t a vil�g dolgaib�l „emberi m�don" levezetni? Ak�rmilyen term�szet� is legyen ez a levezet�s, egy dolog bizonyos: abban ugr�sok nem lehetnek, abban a k�vetkeztet�s l�ncszemei elej�t�l v�gig szorosan egybef�zve kell hogy legyenek. S�t m�g egyebek is. Az �sszes l�ncszemek k�z�tt a kapcsolat sz�ks�gk�ppen egy�nem� kell, hogy legyen, k�l�nben az, ami bizony�t� erej�, am�g a ter�m�szetes folyamatok egym�shoz val� viszony�ra vonatkozik, nem vezet�het �t hasonl� �rv�nyess�ggel a term�szetes folyamatok �s a vel�k kap�csolatba hozott Isten fogalm�nak a viszony�ra. �gy pl., ha az egykori okoskod�st k�vetve az Istent a „legels� oknak" tartjuk, hogy ennek a legels� oknak l�tez�se bebizony�that� legyen a term�szetes folyama�tok t�rv�nyei alapj�n, k�zte �s az els� term�szetes folyamat k�z�tt ugyanolyan viszonynak kell lennie, mint a t�bbi term�szetes folyamat k�z�tt. Ez pedig nyilv�nval�an azt jelenti, hogy a vil�gmindens�g t�r�v�nyei az Istenre is �rv�nyesek, teh�t � is a vil�gmindens�gen bel�l l�tezik. [. . .]

Nek�nk azonban nyilv�nval�an kell l�tnunk, hogy amit b�rmely filoz�fia, tudom�ny �s teol�giai iskola emberi m�don bebizony�that vagy legal�bbis val�sz�n�v� tehet, nem lehet m�s, mint ami a vil�ggal egy rendbe tartozik. V�ltig er�s�thetj�k, hogy e vil�g l�tez�se �s l�tez�si m�dja felt�tlen�l bizonyoss� teszi egy legels� ok, el�gs�ges ok, mozg�st elind�t� er�, tervszer�s�g, �sszer�s�g, �rt�kek forr�sa, szem�lyis�g alap�ja stb. val�s�g�t. Ez mind igaz lehet, s�t nagyj�b�l igaz is. De ez m�g csak az immanens Isten l�tez�s�t bizony�totta be, annak az Istennek a val�s�g�t, akinek fogalm�val a vall�sos emberek egy r�sze semmi�k�ppen sem akar megel�gedni. Ez a bizony�t�si elj�r�s s val�ban ak�rmi�f�le emberi m�don val� bizony�t�s a vall�st, istenfogalm�nak transcendens alkot� elemeit, egy�ltal�n nem �rinti, azokra nem vonatkozik. Ho�gyan is lehessen ez m�sk�nt, amikor, hogy az Isten l�tez�se a vil�g dolgaib�l egy�ltal�n levezethet� legyen, az Istent sz�ks�gk�ppen le kell fokozni, meg kell fosztani term�szetf�l�ttis�g�t�l? Amit a vall�sos em�ber be akar bizony�tani, azt nem lehet bebizony�tani. Amit pedig be lehet bizony�tani, azzal � nem �rez k�z�ss�get. Furcsa �s kellemetlen �llapot: kiindulni a filoz�fiai teizmusb�l �s eljutni a panteizmusig.

Mi ezt az eszmemenetet az Isten fogalm�nak kialakul�s�r�l volta�k�ppen az�rt vezett�k le, hogy b�rki sz�m�ra a tiszta gondolkoz�s kere�teit megteremts�k. Vil�goss� akartuk tenni, hogy az Isten meg�rt�s�hez k�t szigor�an elk�l�n�l� �t vezet. Aki eleve ragaszkodik a nyu�gati vall�sos hagyom�nyok term�szetf�l�tti Isten�hez, mondjon le arr�l, hogy bizony�tani tudjon. Aki azonban els�sorban a vil�gegyetemet pr�b�lja meg�rteni s k�sz arra, hogy a megfigyel�sek s a megfigyel�sek�re alap�tott k�vetkeztet�sek eredm�nyeit minden tov�bbi n�lk�l elfo�gadja, most m�r neki �llhat eg�sz komolys�ggal, hogy a mindens�get megismerje, �s a maga �let�t is aszerint rendezze be.

Az Isten tulajdons�gait nem okoskod�ssal, filoz�fiai m�rt�kek al�

val� helyez�ssel kell meg�llap�tani, hanem egyszer�en megfigyel�ssel

Megfigyel�s eredm�nye pl. az az �ll�t�s, hogy Isten szem�ly. A sze�m�lyis�g fogalma m�r r�g�ta nem antropomorfikus ateizmus �jabb val�l�si k�r�ben. Sz� sincs arr�l, hogy a szem�lyes Istenben val� hit egy t�k�letess� tett emberi szem�lyis�gben val� hitet jelentene. Az egyik iskola szerint a szem�lyis�g k�vetelm�nye mind�ssze az, hogy Istennel az ember szem�lyes viszonyba l�phessen. Egy m�sik felfog�s szerint a szem�lyis�g szem�lyi tulajdons�gokat jelent. A neh�zs�g term�szete�sen abban �ll, hogy az emberi elk�pzel�s a l�tez�snek �gy k�r�l�rt for�m�j�t nem tudja megragadni m�sk�pp, mint antropomorfikusan. A val�l�sban Isten szem�lye akkor is antropomorfikus, ha ugyanez a vall�s filoz�fi�ja logikai k�pletek csoportos�t�s�val egy nem antropomorfikus Isten-szem�ly fogalm�t is l�tre tudja hozni. Az im�dkoz�s elragadtatotts�g�ban az isten, mint megdics��lt ember fog megjelenni, esetleg elmo�s�dott von�sokkal, esetleg mint J�zus. [. . .]

A vall�sos �rz�s legf�k�ppen az�rt k�v�nja, hogy Istene szem�ly le�gyen, hogy �rz�seivel �s gondolataival valami t�nyleges val�s�got, va�lami elk�pzelhet�, k�l�nhat�rolhat�, konkr�t l�tez�st �lelhessen k�r�l. A vall�sos ember im�dni akarja Isten�t. Im�dni csod�lattal, elragadta�t�ssal, m�ly ragaszkod�ssal, titokzatos megillet�d�ssel, �s megzavarha�tatlan boldogs�ggal ny�lni ki fel�je, tenni mag��v�, olvadni egybe vele. Im�dni azonban csak „szem�lyt" lehet, vagyis egy egyedileg k�l�n�ll�, elk�pzelhet�, nemcsak elgondolhat�, val�s�gos, nemcsak elvont t�rgyat. Valamit a maga eg�sz�ben. De ha az Isten nem szem�ly, nem megfogha�t� val�s�g, hanem mind�ssze valami elvont fogalom, mint pl. c�lszer�s�g, er�, t�k�letess�g, v�gtelens�g, legf�bb �rt�k, s�t a l�tez�s egy szempontjak�ppen felfogott l�lek, az egy�n nem tudna vele szem�lyesen viszony�ba l�pni, mag�t megal�zni el�tte, bele�gyazni mag�t a roppants�g�ba: m�g szeretni sem igen tudn�. Szem�lytelen, vagyis elvont dolgokr�l csak medit�lni lehet. Ez pedig a vall�sos �rz�st nem, legfeljebb a filoz�fiai hajlamot el�g�theti ki.

K�l�n�s ellent�t a filoz�fiai teizmus �letszeml�let�ben, hogy m�g a teista vall�s a maga antropomorf�kus Isten-szem�ly�vel a legm�lyebb vall�soss�got k�pes fel�breszteni, addig teol�gi�ja, b�r sz�net n�lk�l hangs�lyozza az Isten szem�lyis�g�t, istenfogalm�t voltak�ppen szem�ly�telenn� teszi a v�gtelens�g fogalm�nak hozz�ad�s�val. A szem�lyess�g l�nyege a hat�rolts�g: egy hat�rtalan, v�gtelen szem�ly nem szem�ly, legal�bbis nem abban az �rtelemben, ahogy azt a vall�sos �rz�s megk�v�nja. A teista filoz�fus ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt hi�ba �ll el� a „sze�m�lyes tulajdons�gokkal", mint amilyenek a b�lcsess�g, j�s�g, szeretet. Ezek a tulajdons�gok l�nyeg�kben nem szem�lyesek, hanem szellemiek, Szerep�k a vall�sos fejl�d�s k�s�bbi szakaszain nyilv�nval�, m�gis k�t�s�gen fel�l �ll, hogy a vall�sos ember az Isten�ben els�sorban nem szel�lemis�get, de szem�lyess�get keres. Nem v�gtelen j�s�gra, hanem egy esetleg j�s�gos mennyei Aty�ra van sz�ks�ge. Ez a szem�lyess�g ut�n val� v�gy�d�s magyar�zza meg azt a t�rt�nelmi k�l�n�ss�get is, hogy amilyen m�rt�kben v�lik a t�rt�nelmi vall�sokban a f� Isten szem�lye elvontabb�, elmos�dottabb�, olyan m�rt�kben fordul az emberek t�bb�s�ge a k�ts�gtelen�l szem�ly-Isten fel�. A szem�ly l�nyeges a vall�sos �rz�s sz�m�ra, nem a szellemis�g, hanem az egyedis�g, az elk�pzelhet�s�g, a k�r�lhat�rolts�g. Egysz�val: minden, ami a panteizmus istenfogal�m�ban is feltal�lhat�. Ha a teizmus nem ismeri el, hogy a panteizmus Istene szem�ly, legfeljebb azt �rulja el, hogy az antropomorfizmushoz jobban hozz� van kapcsolva, mintsem azt bevallani szeretn�.

Viszont �j k�vetelm�nyeket emelhet �s kijelentheti, hogy a kifej�l�d�tt vall�sos �rz�s csak akkor fogadhat el valamit Istennek, ha az nemcsak szem�lyes, hanem szellemi is. A felelet erre is igenleses. Isten szellemi tulajdons�gair�l is a tapasztal�s gy�z meg benn�nket. Ebben a vil�gban feltal�lhat� a j�s�g, a tervszer�s�g, a c�lzatoss�g. Persze az anyaggal kapcsolatosan. De el�tt�nk az anyag m�r nem megszents�gtelen�t� t�nyez�, hiszen mint k�l�n val�s�g nem is l�tezik: minden�k�ppen isteni. A szellemis�g megnyilatkozni m�sk�ppen nem tud, csak az ,,anyagon" kereszt�l. Az Isten szellemis�ge mit sem vesz�t az �rt�k�b�l az �ltal, hogy kifejez�dik a kifejez�d�s egyetlen lehets�ges m�d�j�n. A panteizmus Istene is szellemi. S�t Isten nem csak szellemi, de az is, ami a fejl�d�sben a szellemis�gen t�l fog k�vetkezni. Az Isten minden, ami a vil�g �s minden, ami a vil�g m�g csak ezut�n lesz.

M�s k�rd�s azonban, hogy az Isten l�nyeg�ben t�bb-e, mint az egy�n, az ember? A vall�sos �rz�s, amikor rendk�v�li megnyugv�st tal�l az ember kicsinys�g�nek, s m�gis egy m�s. roppant val�s�ghoz val� tar�toz�snak �rz�s�ben, az �n. „fi�i" �rz�sben, a nagyobb val�s�gnak m�s volt�t hangs�lyozza, holott a megnyugv�st nem a m�shoz val� viszony, hanem annak a m�snak nagys�ga, biztons�ga, v�delmez� ereje adja. Az, akinek jelenl�t�ben az ember az im�dat �rz�s�n kereszt�l gondjait, aggodalmait levetk�zni tudja, magasabb rend� kell hogy legyen, mint �. Viszont ez a magasabbrend�s�g vajon kimutathat�-e a panteizmus Isten�r�l az egyedekkel szemben? Els� gondolatra az Isten, mivel nem m�s, mint a vil�g, nagyobb sem lehet mint a vil�g, s a r�szeit alkot� egyedekkel szemben sem t�bb, csup�n mennyis�gileg. Ez pedig a na�gyobb voltnak nem kiel�g�t� m�rt�ke. Egy csup�n mennyis�gileg na�gyobb Isten nem magasabb rend�, mint az egy�n. Az teh�t b�r sze�m�ly, s�t szellemi szem�lyis�g, m�g sem im�dhat�. [...]

Nem igaz az, hogy az egy�n �s az Isten k�z�tt a k�l�nbs�g mind��ssze mennyis�gi. Az egy�n csak akkor egyenl� Istennel, ha nem egy�ni mivolt�ban vagyunk k�pesek �t felfogni. Ne felejts�k el, hogy az Isten nemcsak az egy�nek �sszess�ge, hanem mindama lehet�s�g is, amely a vil�gfolyamat �tj�t eddig is, meg az ezut�n k�vetkez� milli� �vekre is kiszabta. Az Istenben, vagyis az eg�sz vil�gban l�tez� lehet�s�g pe�dig l�nyegesen k�l�nb�zik att�l, ami az egy�nben tal�lhat�.

Az egy�n teh�t filoz�fiailag felfogva, mint nem egy�n, hanem l�tez�s azonos�that� az Istennel. A val�s�gban azonban az egy�n l�te�z�se nem l�tez�s, hanem egy�ni l�tez�s, egy sz�kebb hat�rolt forma �ntudata �s �letmenete. Az egy�n nem Isten, a panteizmus nem a do�lognak, s�t nem is a dolgok �sszess�g�nek im�data. Semmi egyedi va�l�s�g nem Isten. Az Isten nem a dolgok vagy azok �sszess�ge, hanem az oszthatatlan egys�ges l�tez�s. Minden l�tez�: Isten, amennyiben mint l�tez� tekintetik. Az ilyen l�tez� r�szt vesz az Isten �let�ben, sz�m�talan, egyre-m�sra k�vetkez� �s megsz�n� egyed �let�nek r�sz�v� v�lik, de vel�k meg nem sz�nik, tov�bb �l. Amely pillanatban azonban, �lete b�rmely szak�ban, mint egyedet tekintj�k, az �lete, a form�ja, a c�ljai, az id�tartama korl�toz�dik: m�r nem nevezhet� Istennek.

Az Isten nem az egyszer�en, ami van, teh�t nem a vil�g, a dolgok �sszess�ge, hanem ama bizonyos l�lek, a mozg�snak ind�t�, ir�ny�t� elve, ami egyr�szt, term�szetesen, a vil�g is, mert az t�le el nem v�laszthat�, de ann�l ugyanakkor t�bb is, mert mindazon �sszer�s�g, terv�szer�s�g, vil�gterv, �rt�kek, szem�lyis�g forr�sa is, ami mint lehet�s�g benne szunnyad.

Megjelent a Kereszt�ny Magvet� 1988. �vi 3. sz�m 139-143 oldalain.




Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.51 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::