Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
FACEBOOK
Unitárius Egyház

Reklámozd a saját oldaladat is

Gondviselés Segélyszervezet

Névjegy létrehozása


Virtuális Unitárius Közösség

Névjegy létrehozása
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png �sv�ny II.
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png Versgy�jtem�nyek
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2010-ben
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif Kereszt�ny Magvet�
bullet2.gif Unit�rius K�zl�ny
bullet2.gif Unit�rius �let 2000-t�l
bullet2.gif Unit�rius �let 1947-1999
bullet2.gif Unit�rius �rtes�t�
bullet2.gif Unit�rius Sz�sz�k

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
M�jus 31, 2006 04:46 CDT

J�zus evang�liuma a mai vil�gban

Sz�sz Ferenc

Szerz�: . 3557 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak




I. �ltal�nos kitekint�s J�zus evang�lium�ra

1.J�zus Istenr�l sz�l� tan�t�sa

2. J�zus erk�lcsi tan�t�sa

II. A mai vil�g saj�tos k�rd�sei �s J�zus evang�liuma

1. A szabads�g �s az erk�lcsi auton�mia

2. Az elidegened�s

3. Hagyom�nyoss�g �s meg�jul�s

III. A mai vil�g �s a j�zusi evang�lium tal�lkoz�s�nak �tjai �s m�dozatai

A k�rd�s megk�zel�t�s�hez m�g akkor is sz�ks�ges az el�zetes fogalmi tiszt�z�s, ha az m�sk�l�nben els� hall�sra is vil�gos �s f�lre�rthetetlen. Tiszt�znunk kell a j�zusi evang�lium �s a mai vil�g fogalm�t, hogy majd egym�s mell� �ll�tva �ket, levonhassuk az ad�d� k�vetkezte�t�seket.

Az evang�liumon J�zus Istenr�l sz�l� tan�t�s�t, az �ltala hirdetett �s meg�lt hit- �s �letfelfog�s�t �rtj�k, amely kort�rsai �s k�vet�i sz�m�ra �r�m�zenet �rt�kkel �s �rv�nyess�ggel b�rt. Ugyanakkor tekintetbe kell venn�nk, hogy J�zus evang�lium�nak van egy t�rt�neti vet�lete is, mely megk�veteli, hogy azt is figyelemmel k�s�rj�k, ahogy az kort�rsai tudat�ban, majd �r�sban r�gz�lt �s r�nk maradt. Sz�mon kell tarta�nunk az eltelt 2000 �v alatt hozz�tapadt �rtelmez�s jelent�s�rnyalatait �s azt a m�dot, ahogy k�vet�i az � tan�t�s�t �s �letp�ld�j�t a ma vil�g�ban k�pviselik. Az „�zenet" fogalma felt�telezi �s mag�ban hordozza, hogy az el is jut c�mzettj�hez s sz�m�ra vagy �rt�ket jelent vagy id�-szer�tlens�ge miatt k�z�mb�s.

A „mai vil�g" fogalm�nak k�plete sokkal bonyolultam} �s szerte�ga�z�bb, megv�laszol�s�nak kevesebb az objekt�v alapja, s a meghat�roz�s�ba besz�r�d� szubjektivit�s vesz�lye sokkal k�s�rt�bb. A mai vil�g azt az ezredfordul�ra majd h�t milli�rd lelket sz�ml�l� emberi k�z�ss�get jelenti, mely e bolyg�n �l, azt a saj�tos lelki-szellemi k�zeget, amely a k�l�nb�z� f�ldrajzi, gazdas�gi, politikai, kultur�lis �s vall�si k�r�lm�nyek k�z�tt �l�, megosztott �s m�gis egys�ges emberis�get kort�neti pontos�s�ggal �s h�s�ggel jellemezheti. A mai vil�g v�gs� soron a harmadik �vezred hajnal�nak embere, aki az �r�k k�rd�sek mellett kor�nak saj�tos kih�v�saival is szembeker�l, azokra v�laszt �s megold�st keres.



I. ltal�nos kitekint�s J�zus evang�lium�ra


1. J�zus Istenr�l sz�l� tan�t�sa

Felt�telezhetj�k, hogy J�zus Istenr�l sz�l� tan�t�sa ismert. Keresz�t�ny vagy nem kereszt�ny, h�v� vagy hitetlen, valamilyen m�don hallott r�la, ha nem k�zvetlen�l az evang�liumokb�l, akkor annak az �l� sz�, a bet�, a k�p vagy az inform�ci�-k�zvet�t�s m�s �tj�n megval�sul� hirdet�s�b�l. �ppen ez�rt annak bemutat�s�t�l eltekint�nk. Csup�n arra szor�tkozunk, hogy J�zus istentan�nak legf�bb jegyeit: Isten egys�g�t, szellem volt�t �s atyas�g�t f�leml�tve (Mk 12,29—30; Jn 4,24; Lk stb.) e k�rd�s id�szer� vonatkoz�saira tekints�nk.

a) Ami a j�zusi istenfogalomnak a form�list t�lhalad�, bels� isme�ret�t illeti, �gy �rezz�k, hogy J�zus istenfogalm�t maga a kereszt�nys�g sem ismeri �s �li �t azzal a bens�s�ggel �s intenzit�ssal, mint tan�tv�nyai �s az els� kereszt�nyek. Sz�mukra az, amit J�zus Istenr�l tan�tott, az �lm�ny erej�vel hatott, szem�lyes �r�m�zenetet jelentett, �s azonnali �ll�sfoglal�sra — megt�r�sre — k�sztet� er� volt. A mai kereszt�ny em�ber sz�m�ra a j�zusi evang�lium Istenr�l �s az � orsz�g�r�l val� tan�t�sa kev�sb� bizonyul �r�m�zenetnek a sz� igazi �rtelm�ben. Erej�t veszti az inform�ci�-�z�nben vagy a k�z�mb�ss�gben, �s nem b�r r� arra, hogy �dv�ss�g�nk munk�l�s��rt gy�keresen v�ltoztassunk �let�nk�n.

b) J�zus Istenr�l sz�l� tan�t�s�nak kapcs�n azt is meg kell vizsg�lnunk, hogy az elm�lt 2000 esztend�ben mennyire haladta azt t�l az ismeret gyarapod�sa, mondhatunk-e ma — J�zust�l f�ggetlen�l —, t�bbet �s m�st istenr�l? A v�lasz e k�rd�sre hat�rozottan nemleges, Mi mindent, amit ma Istenr�l tudunk, legmagasabb rend� form�j�ban �sszefog�lalva, a J�zus evang�lium�ban tal�ltuk meg �s onnan mer�tett�k.

L�nyegesnek tartjuk, hogy b�r Isten megismer�se alapvet�en a hit k�rd�se volt �s marad, �s k�v�l esik a tapasztalati megismer�s k�r�n. J�zus istentan�r�l ma is csak azt mondhatjuk, hogy elb�r�l�s�ban a hit �s az �rtelem nem �ll ellent�tben egym�ssal. Amit J�zust�l Istenr�l ta�nultunk, az ma is olyan igazs�g- �s er�t�ltettel b�r, olyan metafizikai �s_ erk�lcsi �rt�kkel, hogy j�v�ben is a j�zusi evang�lium alapja marad.

2. J�zus erk�lcsi tan�t�sa

J�zus erk�lcsi tan�t�sa Istenr�l vallott felfog�s�b�l k�vetkezik, att�l elv�laszthatatlan, evang�lium�nak szerves �s egyenrang� r�sze. Erk�lcsi; tan�t�s�t, ak�rcsak istenfogalm�t ismertnek tekintve csak f�bb alapelveit eml�tj�k meg. Ezek: az ember j�ra val� k�pess�ge, istenfi�s�gra val� elhivatotts�ga, akarat�nak szabads�ga �s felel�s erk�lcsi l�ny mivolta, a megt�r�s lehet�s�ge, a jellem �ltali �dv�z�l�s �s az �r�k�let elnyer�s�nek rem�nye �s val�s�ga. J�zus erk�lcsi tan�t�s�ban a legf�bb emberi k�te�less�g Isten, a felebar�t �s �nmagunk szeretete (Mk 12,30—31).

a) J�zus erk�lcstana, ak�rcsak istenfogalma, a ma h�v� embere el�tt sem ismeretlen, m�gis elmondhatjuk, hogy nem �p�lt be szervesen tu�datunkba, m�g kev�sb� t�kr�z�dik �letgyakorlatunkban. Erk�lcsi tan�t�s�t ma �gy tekintj�k eszm�nyinek, hogy egyben ut�pisztikusnak min�s�tj�k, s ha nem is tagadjuk meg, m�s, k�nnyebben betarthat�, kev�sb�,
ig�nyes erk�lcsi norm�khoz igaz�tjuk �let�nket vagy az erk�lcsi legalizmus �tj�t v�lasztjuk. Erk�lcsi tan�t�s�nak kapcs�n meg kell jegyezn�nk, hogy az eredeti j�zusi embertant �s erk�lcsi tan�t�st a kereszt�nys�gen bel�l sok�ig elnyomta �s ma is h�tt�rbe szor�tja a p�li �s augusztinuszi etika vagy a filoz�fiai etikai rendszerek tan�t�sa a sztoicizmust�l a szitu�ci�s etik�ig. Erk�lcstana m�gis �ri�si hat�st gyakorolt �s gyakorol a ke�reszt�nyek erk�lcsi �llapot�ra �s fejl�d�s�re. Mai �let�nk elk�pzelhetet�len volna an�lk�l a kereszt�ny kult�ra n�lk�l, amelyet v�gs� soron J�zus tan�t�s�nak k�sz�nhet�nk.

b)J�zus erk�lcsi tan�t�sa ma is �rt�k. Arra a k�rd�sre, hogy ki az ember, �s mi az � rendeltet�se, szerint�nk mindm�ig � adta a legteljesebb feleletet. Az ember Isten gyermeke, akinek Teremt�j�hez hason�l�v� kell v�lnia a l�t emberi dimenzi�j�ban.

A j�zusi evang�lium emberk�pe m�s mint a tudom�nyos antropol�gi��, de v�gs� soron az�rt nem ellent�tes azzal. Az, ami a j�zusi evan�g�lium emberfelfog�s�t megk�l�nb�ztetett jelent�s�g�v� teszi sz�munk�ra, metafizikai �s vall�serk�lcsi h�ttere, istenk�zpont�s�ga, amely ab-szol�t �rv�nyess�g� erk�lcsi parancsolatokat �ll�t a hiv� ember el�.

J�zus nem alkotott rendszeres erk�lcstant, m�gis megnyugtat�an iga�z�t el minden olyan erk�lcsi k�rd�sben, amely egy�ni vagy k�z�ss�gi �let�nkben felmer�lhet. Erk�lcsi tan�t�sa eszm�nyis�g�ben magasrend� szem�lyess�g�ben �ll�sfoglal�sra k�sztet�, der�l�t�st �s �let�r�met sug�rz�: ma is m�lt� az „�r�m�zenet" megnevez�sre.



II. A mai vil�g saj�tos k�rd�sei �s J�zus evang�liuma.

Melyek a mai vil�g l�tfontoss�g� k�rd�sei, �s mennyiben adhat ezek�re n�zve eligaz�t�st a j�zusi evang�lium?

E sz�zadv�g legfontosabb k�rd�seit a t�rsadalmi rendszerek v�ltoz�s�ban, a hagyom�nyos telep�l�sszerkezetek �s csal�di viszonyok fellazu�l�s�ban, az inform�ci�s forradalomban, a t�ln�pesed�sben, a k�rnyezet�szennyez�d�sben, a termonukle�ris �npuszt�t�s vesz�ly�ben, �ltal�ban az �let �s gondolkod�sm�d, a hagyom�nyos �rz�svil�g v�ls�g�ban hat�roz�hatjuk meg. Vall�si szempontb�l vil�gunkat a nagy monoteista vall�sok uralma, ezeknek a nem-vall�sos vil�g- �s �letszeml�lettel val� egy�tt��l�se jellemzi.

A kereszt�ny vil�gon bel�l a vall�si �rdekl�d�s �r-ap�ly�nak vagyunk a tan�i. Az �szak-amerikai �s eur�pai kontinensen, hivatalos statisztik�k szerint, az ateist�k sz�ma n�vekszik, ugyanakkor a vall�si �rdekl�d�s �j�j�sz�let�s�t �s m�ly�l�s�t jelzik vil�gszerte. A neoprotestantizmus t�bora n�vekv�ben van, de a hagyom�nyos egyh�zak vall�si k�z�mb�ss�gben �l� tagjai k�z�l is egyre t�bben aktiviz�l�dnak. Mindez azt jelzi, hogy a mai vil�g ember�nek tov�bbra is �letsz�ks�glete a vall�s, ezen bel�l a j�zusi evang�lium egzisztenci�lis a kor �ltal felvetett saj�tos k�rd�seinek megv�laszol�s�ban.



1. A szabads�g �s az erk�lcsi auton�mia

A szabads�g �s annak legmagasabbrend� form�ja, az erk�lcsi auto�n�mia v�gs� soron fel�leli mindazokat a k�rd�seket, amelyek az egy�ni �s k�z�ss�gi �nfenntart�s �s �nmegval�s�t�s sor�n napjainkban nagy fon�toss�ggal b�rnak. Ezek a fogalmak, ha ebben a form�ban �s �rtelemben nem is fordulnak el� az evang�liumban, annak szellem�ben fogalmaz�z�k meg az erk�lcsi nagykor�s�gnak azt az �llapot�t, melyre a j�zusk��vet�knek el kell jutniuk.

A szabads�g �s az erk�lcsi auton�mia, miel�tt az emberi l�tez�s �s szem�lyis�g kiteljesed�s�vel azonos�thatn�nk azokat a „valamit�l val�” �s „valamire val�" szabads�got jelentik: a t�k�letesed� �let �tj�ban �ll� anyagi �s szellemi akad�lyok felismer�s�t, a megsz�ntet�s�kre ir�nyul� ig�ny fel�bred�s�t �s a t�lhalad�sukra ir�nyul� tudatos �ll�sfoglal�st �s cselekv�st.

a) A szabads�gra �s erk�lcsi auton�mi�ra ir�nyul� ig�ny �s t�rekv�s a ma ember�ben is elevenen �l, s alapfokon az emberhez m�lt� anyagi l�t biztos�t�s�ra, a t�rsadalmi, politikai, kultur�lis �s vall�si elnyomotts�g megsz�ntet�s�re ir�nyul. K�zismert, hogy az emberis�g tekint�lyes r�sze ma is �hezik, nyomorog, kizs�km�nyolt, meg van fosztva a kultu�r�lis felemelked�s legelemibb jogait�l �s lehet�s�geit�l. Ennek az �llapot�nak a k�ls� okai j�l ismertek: a m�lt�nytalan gazdas�gi vil�grend, a n�pesed�srobban�s, a fejl�d� orsz�gok technikai civiliz�ci�j�nak alacsony foka, az �nk�nyuralmi t�rsadalmi berendezked�s, a faji, nemzeti, nyelvi �s vall�si t�relmetlens�g, megk�l�nb�ztet�s �s elnyom�s. A szeg�nys�g, nyomor �s elnyomotts�g f�leg az �n. „harmadik vil�g" orsz�gainak n�pess�g�t s�jtja, de az emberis�g oly nagy h�nyad�t �rinti, hogy azokat korunk legs�lyosabb �s legs�rget�bb megold�st v�r� k�rd�seinek kell tekinten�nk.

A szeg�nys�gben �s elnyom�sban �l� ember Istent�l nyert, term�szetes jog�nak �rzi, hogy �llapot�n v�ltoztasson, felszabaduljon. Korunk �ltal�nosan elterjedt felfog�sa, erk�lcsi normarendszere �s gyakorlata szerint ennek a felszabadul�snak a gyakorlati �tja a t�rsadalmi forrada�lom �s politikai harc ideol�giai �s fegyveres form�ja. E jogos felszaba�dul�si ig�ny �s k�zdelem, els�sorban a kizs�km�nyol�s �s elnyom�s meg�osztotta az emberis�get: szembe�ll�tott t�rsadalmi oszt�lyokat, n�peket �s nemzeteket, k�l�nb�z� politikai �s t�rsadalmi rendszerben �l� orsz�gokat.

A j�zusi evang�lium szellem�ben hogyan kell l�tnunk a szabads�g
�s felszabadul�s k�rd�s�t a mai vil�gban?

Az evang�lium szerint nyilv�nval�, hogy a szeg�nys�g, f�leg ha ki�zs�km�nyol�s eredm�nye, a nyomor, az elnyomotts�g nem term�szetes �llapota az embernek, teljes ellent�tben �ll Isten akarat�val, k�pess�geinkkel, rendeltet�s�nkkel, a j�zusi evang�lium szeretet-parancsolat�val. Az okok, amelyek ide vezettek emberiek, t�rsadalmiak, nem pedig ter�m�szeti vagy gazdas�gi sz�ks�gszer�s�gek. A v�ls�g az emberis�g egy r�sz�t �ppen a m�sik r�sz k�zrem�k�d�s�vel vagy hallgat�lagos eln�z�s�t�l k�s�rve s�jtja, akkor, amikor lehet�s�g�nk �s hatalmunk van r�, hogy ezen az �llapoton v�ltoztassunk. Nem v�dekezhet�nk azzal, hogy a nyomor �s elnyom�s oka a term�szeti adotts�gokban, gazdas�gi t�rv�ny�szer�s�gekben, az emberi faj t�lszaporod�s�ban rejlik: mindezeket ink�bb t�neteknek, az emberi fejl�d�s velej�r�inak tekinthetj�k.

Az emberis�g szabads�g-v�ls�g�nak oka — az evang�lium szellem�ben vizsg�lva e k�rd�st —, az ember �s Isten, az ember �s vil�g, az ember �s embert�rs k�z�tti viszony, kapcsolat erk�lcsi fogyat�koss�ga: a tudatlans�g, a v�tek, a bizalmatlans�g �s f�lelem, a szeretet hi�nya, az �nz�s �s gy�l�lk�d�s, a hatalom �s uralkod�si v�gy. Erk�lcsi gyarl�s�gunk, kiskor�s�gunk az oka annak, hogy megtagadva Isten akarat�t, a felebar�taink ir�nti k�teles testv�ri szeretetet, nem a szolg�lat szelle�m�ben v�llaljuk �s �lj�k meg �let�nket, �s a t�rsadalmi rossz cs�kken�t�se helyett, melyre lehet�s�g�nk volna, tov�bb n�velj�k azt. A vil�g, amely Isten sz�nd�ka szerint az�rt adatott nek�nk, hogy a fejl�d� �let �s ember meghitt �s bar�ts�gos otthona legyen, ez�rt lett sokak sz�m�ra, „siralomv�lgy", testi �s lelki szenved�s sz�ntere.

A nyomor �s elnyomotts�g az�rt k�ros�tja meg az embert, mert aka�d�ly�v� v�lhatik az emberi rendeltet�s bet�lt�s�nek, a lelki-szellemi t��k�letesed�snek. Szeg�ny �s gazdag, elnyomott �s elnyom� egyar�nt k�ro�sodik �ltala, att�l fosztja meg �nmag�t is, hogy �let�t Isten aj�nd�k�nak, tekinthesse, �s Isten e vil�gban val� jelenl�tek�nt �lje �t, hogy �nmaga

l�nyegbelis�g�t meg�rthesse �s kibontakoztathassa, �s az emberis�g test�v�ri k�z�ss�g�ben otthonra lelhessen. A nyomor �s elnyom�s �gy lett �s marad a k�z�ss�gi �dv�z�l�s egyik legf�bb akad�lya.

J�zus szerint a tudatosod� hi�ny-�llapot egy olyan lelki fog�kony�s�got hordoz, olyan erk�lcsi potencialit�st jelent, amelynek pozit�v meg�nyilatkoz�sa is van: a vil�gban els�sorban a szeg�nyek, az elnyomottak k�pviselik, hordozz�k a mesterk�letlens�g, az �nzetlens�g, a nyitotts�g, az egy�tt�rz�s, a b�tor sorsv�llal�s, a hit, rem�ny, szeretet er�nyeit. A szabads�gra �s felszabadul�sra t�rekv� ember evil�gi k�zdelme egybe�esik erk�lcsi rendeltet�se v�llal�s�val vagy legal�bbis k�zel �ll ahhoz. J�zus tan�t�sa szellem�ben a hi�ny�llapotot nem a k�ls� viszony�lagoss�gok szintj�n kell vizsg�lni �s orvosolni, csak az emberi szem�lyi s�g isteni mivolt�b�l �s v�gtelen �rt�k�b�l kiindulva lehet azt igaz�n meg�rteni. J�zus legal�bb is ezt tette, amikor Isten gyermek�t l�tta min�den emberben, k�ls� �llapot�t�l, meghat�roz�it�l f�ggetlen�l, amikor v�llalta �s tan�tv�nyait�l megk�vetelt� a szeg�nyekkel �s elnyomottak�kal, kiszolg�ltatottakkal val� teljes szolidarit�st. Az evang�liumot is el�s�sorban nekik hirdette, vagy legal�bb is f�leg a szeg�nyek �s kitasz�tottak k�r�ben tal�lt az meghallgat�sra, k�vet�kre �s bizonyult �r�m-�zenetnek.

A nyomort�l �s az elnyom�st�l val� felszabadul�s J�zus szerint nem az anyagiak felhalmoz�s�ban �s a hatalom b�r�s�ban, ezekre val� t�rek�v�sben �ll, hanem egy eszm�nyi, �r�k �rt�krend felismer�s�ben �s elfo�gad�s�ban, az Istennel �s felebar�ttal val� teljes szeretetk�z�ss�gben, mely a szolg�l� �letben �lt testet, A felszabadul�s, a szabads�g t�lmutat a t�rt�netis�gen, a k�ls� k�r�lm�nyeken, s b�r a t�rt�nelemben, l�that� form�ban megy v�gbe, Istenorsz�g�ban �s az ember erk�lcsi auton�mi�j�ban val�sul meg, az �r�k�lethez tartozik (Mk 10,34—35; Lk 6,20; Mt 6,33 stb.).

A szabads�g, a felszabadul�s �tja J�zus szerint az erk�lcsi t�k�lete�sed�s (Mt 5,48). A vil�got �s az embert, �ljen az b�rmely korban, telje�sen �s v�g�rv�nyesen csak az erk�lcs egy�ni �s k�z�ss�gi forradalma v�lthatja meg �s juttathatja a szabads�g, az erk�lcsi auton�mia, Istenorsz�ga �llapot�ba. Az emberis�g szorongat� k�rd�seit csak erk�lcsi nagykor�sod�sa fogja megoldani. Minden felszabadul�s�rt �s felszabad�t�s�rt v�vott k�zdelem az erk�lcsi t�k�letesed�s folyamat�ba torkollik �s onnan is indul ki.

Az erk�lcsi t�k�letesed�s a legnehezebb k�zdelem, melyet az ember�nek a maga szabads�g��rt meg kell v�vnia. Ez pedig kem�ny helyt�ll�st, �ldozatk�szs�get, t�relmet ig�nyel. Bels� sz�ntere az emberi l�lek, �s ki�fele csak egyetlen fegyvert vehet ig�nybe, a szeretetet. Eszk�zeinek is hasonl�an b�k�seknek kell lenni�k: a tan�t�son �s p�ldamutat�son k�v�l, a szeretet �s szabads�g semmilyen m�s eszk�zt nem alkalmazhat. Az evang�lium szolg�lat�t mindenkor csak Istenbe vetett m�lys�ges hittel, a vil�g, az ember ir�nti v�gtelen szeretettel �s bizalommal lehet �s sza�bad v�llalni. �gy, ahogy azt J�zus tette �lete v�gs� perc�ig.

b) Az ember szabads�g�nak, az erk�lcsi szem�lyis�g auton�mi�j�nak az eml�tetteken k�v�l m�s akad�lyai is vannak. Ezek, ha b�rnak is megfelel� objekt�v alappal a k�ls� vil�gban, els�sorban a tudatban �s a l�lekben hatnak, ez�rt bels� akad�lyoknak is nevezhetj�k �ket. Ilyenek a tudatlans�g, a v�tek, �s a f�lelem. Valamennyi k�z�l a felszabadul�s emberi �tja ma a f�lelmet mutatja a legnagyobbnak, mint amelyen a ma ember�nek mindenk�ppen gy�zedelmeskednie kell.

A f�lelem olyan t�bb�-kev�sb� megalapozott k�nyszerk�pzet, mely megb�n�tja az emberi aktivit�st vagy �ppen ellenkez�leg, irre�lis, meg�gondolatlan, elhamarkodott, s �gy k�ros cselekv�sre sarkall, A f�lelem �lland� k�s�r�je az emberi �letnek, mint az emberi l�tet �s �letet fenye�get� vesz�lyeztetetts�g �szt�n�s vagy tudatos �t�l�se. Korunk k�l�n�sen feler�s�tette, s ezen nem is csod�lkozhatunk. El�g ha e sz�zad k�t vil�g�h�bor�j�ra, a technikai �s biol�giai tud�s ellen�rizhetetlen �s ellen�nk felhaszn�lhat� megval�s�t�saira, az atomh�bor� vesz�ly�re, a k�rnyezet�szennyez�d�sre, egysz�val az �let �s az emberis�g �lland� �s egyetemes vesz�lyeztetetts�g�re gondolunk. Mindezek hatv�nyozottan feler�s�tett�k a mindenkori egzisztenci�lis f�lelmet.

A f�lelem k�ros volta abban mutatkozik meg, hogy rombolja az emberi szem�lyis�g integrit�s�t, korl�tozza vagy teljesen megsz�nteti er�k�lcsi auton�mi�j�t. Nem kis m�rt�kben a f�lelem �ll a hagyom�nyos er�k�lcsi norm�k elvet�se, a modern hedonizmus, a k�b�t�szerek ny�jtotta irre�lis �s mesters�ges �lomvil�gba val� menek�l�s, az �rtatlan p�tcselek�v�s vagy a terrorizmusig men� agresszivit�s m�g�tt. T�ves vagy hamis inform�ci�-szolg�ltat�ssal t�rsulva, a f�lelem megteremtette, lehet�v� tette a mai ember nagyfok� ir�ny�that�s�g�nak rossz c�lokra val� ki�haszn�l�s�t is. Mi magunk vagyunk a tan�i, hogy a f�lelem a vall�s vil�g�ban is egyre nagyobb teret h�d�t.

Eligaz�that-e a j�zusi evang�lium a f�lelem mai labirintus�ban? A v�lasz — hit�nk szerint — igenl� lehet. A f�lelem nem volt ismeretlen J�zus vil�g�ban sem, s � �ppen az evang�liummal vette fel ellene a k�zdelmet. Isten atyas�g�nak hite �s a bel�le k�vetkez� gondvisel�s tu�data megsz�nteti az ember egzisztenci�lis f�lelm�t. J�zus vall�s�ban a h�v� ember a szem�lyes Istennel ker�l k�zvetlen, bizalmas kapcsolatba �s �letk�z�ss�gbe, s ez mint oltalom �s v�detts�g-�rzet vet�t�dik ki a l�lekben. A testv�ri vil�gban az embernek embert�rs�t�l nem kell tar�tania. A vil�g �llapot�n hatalmunkban �ll a j� ir�nyba v�ltoztatni. Az evang�liumi rem�nys�g �s bizalom �pp arra hivatott, hogy feloldja az emberi tudat �s akarat b�nults�g�nak b�kly�it, visszaadja az irre�lisba menekv�nek a val� �let �rt�k�t �s megbecs�l�s�t, agresszivit�s helyett szolg�l�, b�k�s magatart�sra �szt�n�zz�n. Csak a f�lelem f�l�tt gy�zedel�mesked� ember sz�m�zheti a lelk�b�l a b�n�t� cs�kkent�rt�k�s�g �s te�hetetlens�g tudat�t vagy a t�lteng�, k�ros kiv�lasztotts�g �rz�s�t, gy�zedelmeskedhetik a fatalizmuson �s fanatizmuson. A f�lelm�n uralkod� em�ber erk�lcsi auton�mi�j�nak v�delm�t �lvezi: nem k�nyszer�thet� �s manipul�lhat�, mentes marad minden fizikai �s szellemi b�dulat m�kony�t�l. �pp ez�rt olyan k�l�n�sen fontos, aktu�lis kicseng�se a j�zusi evang�liumnak a „ne f�ljetek!" b�ztat� �s b�tor�t� szava (Mt 10,28 stb.).



2. Az elidegened�s

a) Vall�serk�lcsi �rtelemben az elidegened�s Istent�l, a felebar�tt�l �s �nmagukt�l val� elt�volod�s �s elszakad�s. Mint ilyen kisebb vagy nagyobb m�rt�kben mindig k�s�r� �s k�s�rt� vesz�lyeztetetts�ge volt az emberi l�tez�snek �s vall�soss�gnak.

A mai vil�gban az elidegened�s az�rt v�lhatott a kor egyik legszem�bet�n�bb v�ls�gt�net�v�, mert a termel�si m�d �s viszonyok, a hagyom�nyos csal�di �s kisk�z�ss�gi �letforma gyors felboml�sa k�sz�letlen�l �rte az emberis�get. F�leg a j�l�ti �s fogyaszt�i t�rsadalomban �l� em�bernek kellett, szinte egyik napr�l a m�sikra, szemben�znie a hagyom�nyos �letforma �s �rt�kvil�g v�ls�g�val. A munka elvesztette szem�lyess�g�t, az emberi kapcsolatok elsil�nyultak, form�liss� v�ltak. Mindez nagyfok� elszigetel�d�sre, atomiz�l�d�sra �s elmag�nyosod�sra vezetett. Az elidegened�s, mint az emberi szem�lyis�g identit�s zavara azt jelzi, hogy v�ls�gos, �tmeneti korban �l�nk.

J�zus evang�lium�nak szemsz�g�b�l vizsg�lva az elidegened�s k�r�d�s�t meg�llap�thatjuk, hogy Isten eszm�je n�lk�l a l�tnek �s az �let�nek csak egy kis, sz�k ter�let�t foghatjuk �t, mik�zben emberi sz�ks�g�leteink ezt a szintet messze t�lhaladj�k, egy transzcendens abszol�tumra ir�nyulnak. A j�zusi evang�lium �rt�ke �s aktualit�sa abban van, hogy egy olyan istenfogalmat k�n�l, amelyben a szem�lyf�l�ttis�g �s a sze�m�lyess�g eszm�nyien �tv�z�dik, s amely az embert l�lek minden ig�ny�t k�pes kiel�g�teni. Isten m�rhetetlen�l f�l�tte �ll az embernek: ta�pasztalatfeletti, transzcendens l�ny. Ugyanakkor az is elmondhat� r�la, hogy mint immanens val�s�g a hitben olyan k�zel ker�l hozz�nk, mint f�ldi sz�l� az � gyermek�hez, „aty�nak" �rezhetj�k �s nevezhetj�k. Istenfogalma �ltal J�zus evang�liuma megsz�nteti a h�v� ember koz�mikus �rvas�g�t, erk�lcs�nek viszonylagoss�g�t, s ha az erk�lcsi t�k�letesed�s k�teless�ge neh�z feladat el� is �ll�t, az emberi szabads�g �s �nkeres�s elveszti tragikuss�g�t: „evang�liumiv�" v�lik.

Az istenfi�s�g mag�ba foglalja �s felt�telezi az emberi testv�ris�g eszm�j�nek elfogad�s�t �s a szeretet �letgyakorlat�t. A mag�ny nem ontol�giai meghat�rozotts�ga az embernek, Isten gyermeke egy testv�ri k�z�ss�g alanya �s t�rgya, aki el�tt nyitva �ll a szeretetben megval�sul� kommunik�ci� lehet�s�ge �s a k�z�ss�gi �dv�z�l�s �tja. Az elidegened�s csak akkor l�p fel, ha az ember megtagadja rendeltet�s�nek bet�lt�s�t �s megt�r�se pillanat�ig �ll fenn, a szolg�l� �let v�laszt�s�ig �s v�lla�l�s�ig. J�zus evang�liuma nem volt m�s �s ma sem m�s, mint az elidegenedett ember megt�r�sre val� h�vogat�sa. Ebben van mindenkori �s mai aktualit�sa is.

b) Az elidegened�s nem ker�lte el a t�rt�neti egyh�zak hagyom�nyos gy�lekezeti �let�t sem. A h�v� ember nem tal�lhat �nmag�ra �s testv�reire az elidegenedett gy�lekezetben. E helyzet tudatosod�sa ut�n nyil�v�n k�s�rletek t�rt�ntek annak meghalad�s�ra, �s �rvendetes tapaszta�latok jelzik, hogy a j�zusi, az evang�liumi minta alkalmas az egyh�zig gy�lekezeti �let megreform�l�s�ra.



3. Hagyom�nyoss�g �s meg�jul�s

R�gi �s �j egy�ttes el�fordul�sa, folyamatoss�ga �s szemben�ll�sa a fejl�d�s rendj�ben nem �j felfedez�s, megl�t�s a vall�s vil�g�ban sem: minden korban, k�l�n�sen ha az felel�ss�ggel viseltetett a j�v� ir�nt, sz�mon tartott�k �s sz�moltak vele. A r�gi �s �j szembes�t�se, m�rle�gel�se �s �rt�kel�s�k eredm�ny�nek �ll�sfoglal�sban �s tettekben val� t�k�r�z�d�se koronk�nt m�gis fokozottabban jelentkezik, s ezek a korszakok d�nt�eknek bizonyulnak az emberis�g tov�bbi fejl�d�s�re n�zve.

A j�zusi evang�lium a hagyom�nyos �s �j �rt�kek szembes�l�s�nek egy olyan fesz�lt pillanat�t �r�k�tette meg a vall�s vil�g�ban, amely mai napig meg�rizte tanuls�gainak �rv�nyess�g�t. A j�zusi evang�lium egyik er�ter�t k�ts�gtelen�l a megk�vesedett, t�lhaladott nemzeti mono�teizmus �s az egyetemess�g gondolat�nak �sszecsap�sa hat�rozza meg. J�zus a maga kor�nak �s n�p�nek vall�soss�g�b�l val�s�ggal kiemelte a tov�bb�l�sre m�lt� �s alkalmas �rt�keket, els�sorban a monoteista isten-eszm�t, s ezeket olyan �j erk�lcsi tartalommal t�lt�tte fel �s �tv�zte �ssze, hogy az �j vall�s alkalmass� lett arra, hogy egy �j szellemi vil�g alapj�v� v�lj�k. Mint Isten pr�f�t�ja �s vall�salap�t�, J�zus k�ny�rtelen�l elvetette kora vall�soss�g�nak minden t�lhaladott, ki�r�lt elem�t �s for�m�j�t. El�g ha itt arra gondolunk hogyan hat�rozta meg �jra a fele�bar�t fogalm�t (Lk 10,30—37) �s hogyan �rtelmezte �jra a szombatot, a b�jt�t, az alamizsn�lkod�st, az im�dkoz�st, a esk�d�z�st (Mt 5—7 r.). A vall�soss�g meg�j�t�s�ban J�zust nem k�ls� szempontok vezett�k. A hagyom�nyos nem az�rt rossz, mert r�gi, hanem az�rt, mert az �j vall�s alapvet� igazs�gaival �s szellem�vel nem f�r �ssze, azt eler�tlen�ti, nem hagyja �rv�nyes�lni. J�zus azokat az erk�lcsi parancsolatokat is �t�rt�kelte, m�sk�nt alapozta meg, amelyeket tov�bbra is �rv�nyeseknek te�kintett �s megtartott (Mt 5—7 r.). A vall�serk�lcs formai k�rd�seiben, mindig az evang�lium tartalmi l�nyeg�nek k�v�nalma szerint d�nt�tt. Sz�m�z�tt a vall�sb�l minden k�ls� �s hamis tekint�lyt, formalizmust �s rigorizmust, s a vall�serk�lcsi �letnek, Isten tisztelet�nek �s az ember szolg�lat�nak csak azt a k�t form�j�t tartotta meg, gyakorolta �s aj�n�lotta, amelyek a vall�s l�nyeg�b�l k�vetkez�en �r�kk�val�ak: az im�d�s�got �s az erk�lcsi cselekedetet. Ezeket is megtiszt�totta minden k�ls��s�gt�l, �s k�vet�inek nemcsak teljes szabads�got adott a vel�k val� �l�s�re, de szinte sz�mon is k�rte t�l�k, �lnek-e e szabads�ggal? Jellemz�, hogy egyetlen k�t�tt im�j�t csak k�r�sre �s mintak�nt tan�totta (Lk 11, 1—4), � maga mindig f�lrevonulva, mag�nyosan im�dkozott, kev�s sz�val �s ezt aj�nlotta tan�tv�nyainak is (Mt 6,5—8; 28,39).

J�zus a cselekedetnek sem szabott semmif�le k�ls� felt�telt, egyed�l erk�lcsi tartalm�t k�rte sz�mon. A szertart�soss�ghoz val� ragaszkod�s is idegen t�le (Jn 4,24); (m�g akkor is, ha � maga n�ha gyakorolta azokat) nem tulajdon�tott neki k�l�n�sebb jelent�s�get. � maga megkeresztelkedett, de ezt nem tette k�telez�v�, b�jt�lt is, ha lelki sz�ks�glete azt �gy k�v�nta, de nem a hagyom�nyos b�jtnapokon. Az �rvacsora szereztet�se kiv�teles alkalma annak, hogy J�zus valamilyen szertart�sszer� gyakorlatot k�r tan�tv�nyait�l, de az � �let�ben ez is kiv�teles �s egy�szeri alkalom (Mt 26, 26—28). Elmondhat� r�la, hogy tan�totta, gyako�rolta �s megval�s�totta az istentisztelet eszm�nyi tisztas�g�t �s szabad�s�g�t, vall�soss�ga annyira a t�k�leteshez k�zelit, hogy formailag is ki�l�pett a m�land�, id�beli, hagyom�nyos keretek k�z�l.

Hogy a vall�snak ilyen meg�j�t�sa, minden k�ls�s�gt�l, k�t�tts�gt�l, formalizmust�l, t�lhaladott hagyom�nyt�l val� megtiszt�t�sa milyen �ri�si dolgot jelentett, azt abb�l is lem�rhetj�k, hogy nem zajlott le z�kken��mentesen, �tk�z�sek n�lk�l. Az evang�lium „h�tt�rzaj�b�l" k�l�n�sebb meger�ltet�s n�lk�l kihallhatjuk ima is, hogy ez a kompromisszumot nem ismer�, minden �res form�t elutas�t� magatart�s volt az egyik f� oka annak, hogy a judaizmus vall�si vezet�i J�zus megsemmis�t�s�re t�rtek �s csak akkor nyugodtak meg, amikor el is �rt�k c�ljukat. Ami sz�munk�ra maradand� tanuls�g: J�zus �l�, k�tetlen, szabad vall�soss�ga nagy hat�st gyakorolt kort�rsaira, igazi, bels� tekint�lyt �bresztett. Kort�rsai j�l �rz�kelt�k, hogy J�zus, magatart�s�nak szokatlans�ga nem k�l�ncs�get, nem t�lhajtott individualizmst �s nonkonformizmust takar, hanem m�ly, �szinte hitet �s vall�soss�got. Tudatos programja nem vallott ku�darcot: „�j bort sem t�ltenek r�gi t�ml�be, mert a t�ml� sz�treped: a bor is ki�mlik, a t�ml� is elpusztul; hanem az �j bort �j t�ml�be t�ltik �s akkor mindkett� megmarad" (Mt 9,17).

Ha �sszevetj�k a mai kereszt�ny vall�sos gyakorlatot az evang�liu�m�val, csak akkor m�rhetj�k le, milyen visszafejl�d�st jelentett a val�l�s sz�m�ra az az enged�kenys�g, mellyel a kereszt�nyek, az �j vall�s fennmarad�sa �rdek�ben, a r�gi, l�tv�nyoss�gra �s formalizmusra nagy hangs�lyt fektet� „pog�ny" hagyom�ny ir�nt viseltettek. A tiszta, sza�bad, bels� evang�liumi vall�soss�gt�l nagyon messze �llunk, s csal�ka �nmenteget�z�s az, hogy a vall�sos �rz�s csak form�lis keretek �s a ha�gyom�ny �ltet� talaj�n bontakozhatik ki.

Meggy�z�d�s�nk szerint a kereszt�nys�gnek �ldozatok �r�n is ra�gaszkodnia kellene a j�zusi programhoz, k�vetkezetesebben kellene arra t�rekednie, hogy annak szabad, minden t�lhaladott formalizmust�l �s �res szertart�soss�gt�l mentes vall�soss�g�nak �rv�nyt szerezzen. Ugyan�akkor meg kellene keresn�nk azokat a form�kat, amelyek korunk �let�m�dja �s �let�rz�se szerint ny�jthatn�nak otthont a j�zusi evang�lium�nak. M�g akkor is ez t�nik a j�v� j�rhat� �tj�nak, ha az evang�liumi szellem h�tt�rbe szorul�sa r�v�n a vall�si �s egyh�zi hagyom�nyhoz val� ragaszkod�s k�l�n�sen fontos szerepet t�lt be vall�si �s egyh�zi �let�nk�ben, �s tudat�ban vagyunk annak is, hogy e ragaszkod�sban �r�k emberi ig�ny nyilatkozik meg. Nem a hagyom�ny jelent�s�g�nek, a szertart�soss�g, a k�ls� form�k fontoss�g�nak tagad�sa az, ha sz�mot vet�nk a j�zusi tartalom �s a hagyom�nyos vall�soss�g viszony�val, hanem a j�v� ir�nti aggodalom megnyilatkoz�sa. �pp az evang�liumi szellem k�sz�tet erre, mely h�ven jelzi, hogy a hagyom�nyos gondolkod�s a megtar�t�st, a konzerv�l�st h�ven szolg�lhatja ugyan, de a fejl�d�st aligha. A trad�ci�hoz val� merev ragaszkod�s csak ideig-�r�ig t�lthet be pozit�v, szerepet abban a szellemi vil�gban, mely teljes eg�sz�ben a szabads�g �s fejl�d�s elk�telezettje. A forma sohasem teremthet, mindig a tar�talom sz�li �s rombolja sz�t azt, a maga megnyilatkoz�s�nak, �n�rv�nyes�t�s�nek mindenkori ig�nye �s sz�ks�ge szerint. Az evang�lium szel�lem�hez akkor vagyunk h�ek, ha a r�gi, hagyom�nyos �rt�keket �llan�d�an figyelemmel k�s�rj�k, �jra�rtelmezz�k, az �l� vall�soss�g v�rkerin�g�s�be bekapcsoljuk vagy — ha erre m�r nem alkalmasak —, �jakat, megfelel�bbeket keres�nk. Mindezt az evang�lium �gye �s a vall�sos ember ir�nti v�gtelen szeretettel,' meg�rt�ssel �s tisztelettel, el�vigy�za�toss�ggal �s felel�ss�ggel kell tenn�nk. �s id�ben: m�g miel�tt a ma feln�v�, holnapi ember a t�le idegen, sz�m�ra �rthetetlen vall�si �s egy�h�zi formalizmus miatt a j�zusi evang�lium tan�t�s�t�l elszakadna �s m�s forr�sb�l, m�s utakon keresn� vall�si ig�ny�nek kiel�g�t�s�t vagy teljes vall�serk�lcsi k�z�mb�ss�gbe s�llyedne. H�d�t szerte a vil�gban a primit�v, m�gikus, ceremoni�lis vall�soss�g, a vall�si tudatlans�g, a babonas�g �s f�lelem; a vall�s bels� l�nyeg�t h�tt�rbe szor�totta a k�ls�-tekint�ly tisztelete. A ma h�v� embere t�bbet �rdemel, ez�rt kell tal�l�koznia a j�zusi evang�lium; tiszta, szabad �s magasrend� vall�serk�lcs�vel.

J�zus �let�t �ldozta a vall�s szabad fejl�d�s��rt, meg�jul�s��rt, j�v�j��rt. Sokakat megbotr�nkoztatott, m�g t�bb kort�rs�t megnyerte Isten- orsz�ga �gy�nek. Az �l� Istenbe vetett hit �l� vall�soss�g�t k�pviselte a vil�gban, a m�lt ir�nti megbecs�l�ssel, a j�v� ir�nti felel�ss�ggel, Isten �s ember ir�nti hat�rtalan szeretettel. Ez a mi k�teless�g�nk is.

H�rom k�rd�s k�r� csoportos�tva pr�b�ltuk �sszefoglalni a ma vil�g�nak �s h�v� ember�nek legfontosabb v�ls�gt�neteit, felv�zolni vel�k
kapcsolatban a j�zusi evang�lium lehets�ges eligaz�t�s�t. Ezeket a korunkban saj�ts�gos�n jelentkez� k�rd�seket ak�r lokaliz�lni is lehetne a
kereszt�ny vil�gnak azokban az �vezeteiben, ahol a leg�lesebben jelentkeznek.

A szabads�g k�rd�se a d�l-amerikai �s afrikai kereszt�nys�get fog�lalkoztatja a legink�bb, egy fiatal, �nmag�t keres�, �rv�nyes�l�sre, fel�szabadul�sra, a n�pi t�megekkel teljes szolidarit�st v�llal� kereszt�nys�g f� probl�m�ja. A kereszt�ny vil�gon bel�l e sz�zad m�sodik fel�ben az itt megsz�let�, innen t�pl�lkoz� „felszabadul�si teol�gia" szellemi moz�galma jelentette a legnagyobb pozit�vumot, az eg�sz kereszt�ny vil�got �nmag�val val� szemben�z�sre k�nyszer�tette, a szolg�lat k�rd�s�nek �jb�li felvet�s�re �s tiszt�z�s�ra.

Az elidegened�s f�leg a nyugat-eur�pai �s �szak-amerikai keresz�t�nys�g probl�m�ja. A fejlett ipari civiliz�ci� orsz�gai szembes�ltek a legink�bb e k�rd�ssel, s ez vall�sos �let�kben, teol�gi�jukban is t�kr��z�dik.

V�g�l a hagyom�nyos �s meg�jul� vall�soss�g a k�z�p- �s kelet-eur�pai kereszt�nys�g legfontosabb k�rd�se. Ez veti fel sz�munkra a legt�bb megfontoland�, tiszt�zand� teend�t. A k�z�p- �s kelet-eur�pai keresz�t�nys�g k�l�nb�z� korokb�l fennmaradt er�s n�pi �s t�rt�nelmi hagyo�m�nyokat olvasztott mag�ba, s ezek saj�tos sz�nezetet adnak vall�sos�s�g�nak. Hosszabb vagy r�videbb t�vra tekintve vissza, ezek az er�s �s term�keny vall�si �s egyh�zi hagyom�nyok azt a meggy�z�d�st sz�lhe�tik, hogy a hagyom�nyokhoz val� puszta h�s�g, ragaszkod�s a vall�sos�s�g �ltaluk val� v�delme �s konzerv�l�sa a j�v�t jelentheti sz�munkra. Sz�mos jel arra mutat (vall�si ig�nytelens�g, k�z�mb�ss�g, tudatlans�g), hogy ez nem �gy van. E k�rd�s �szinte, m�lyrehat� vizsg�lata �s a ha�gyom�nyb�l t�pl�lkoz�, meg�jul� vall�si �s egyh�zi �let modell-�rt�k� elemz�se olyan ter�lete lehet teol�gi�nknak, amelynek tanulm�nyoz�s�val a legt�bbet szolg�lhatn�nk az egyetemes kereszt�nys�g �gy�nek.

III. A mai vil�g �s a j�zusi evang�lium tal�lkoz�s�nak �tjai �s m�dozatai.

Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: J�zus tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 0.50 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::