Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
J�nius 27, 2006 06:11 CDT

Dr. Rezi Elek: UNIT�RIUS HIT �S ERK�LCSTAN

Tank�nyv a VI. oszt�lyos tanul�k sz�m�ra

Szerz�: . 5304 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


UNIT�RIUS HIT �S ERK�LCSTAN Tank�nyv a VI. oszt�lyos tanul�k sz�m�ra �rta: Dr. Rezi Elek Kiadja az Unit�rius Egyh�z 1993. TARTALOMJEGYZ�K I. R�SZ 1. A vall�s 2. A vall�s elemei 3. A kijelent�s 4. A Biblia 5. Hogyan tekints�nk a Bibli�ra? 6. Ki Isten? 7. Egy az Istent 8. Milyen Isten? 9. Isten munk�i 10. Az im�ds�g 11. Isten gyermeke: az ember 12. Az ember hivat�sa 13. KI sz�munkra J�zus? 14. Legy�nk J�zus k�vet�i! 15. Isten �g�rete: az �r�k�let 16. Szertart�saink 17. Egyh�zi �nnepeink II. R�SZ 1. Az erk�lcstan t�rgya 2. Mi�rt sz�ks�ges a kereszt�ny erk�lcs? 3. Az er�nyek 4. A lelkiismeret 5. A szabadakarat 6. Az erk�lcsi jellem 7. Az �let megbecs�l�se 8. A t�zparancsolat 9. A b�n �s b�nbocs�nat 10. �nmagunk ir�nti k�teless�geink 11. Embert�rsaink ir�nti k�teless�gek 12. Isten Ir�nti k�teless�geink 13. Egyh�zunk Ir�nti k�teless�geink 14. K�rnyezet�nk ir�nti k�teless�geink 15. A csal�di �let 16. A munka szeretete I.R�SZ 1. A VALL�S A vall�s az embernek Istenhez val� hit- �s szeretetviszonya, �s e viszony meg�l�s�b�l sz�rmaz� igaz �s erk�lcs�s �letvitele. Term�szetesen ahhoz, hogy valaki ir�nt valamilyen viszonyunk, kapcsolatunk, k�t�d�s�nk legyen, sz�ks�ges azt megismerni. Ez�rt Isten megismer�se az els� l�p�s a vall�s vil�g�ban. A vall�sban azonban nem csup�n az Isten �s az ember kapcsolata jut kifejez�sre. Az eg�szs�ges vall�soss�g mag�ban foglalja az embert�rsaink �s a vil�g ir�nti viszonyul�sunkat is. Ez �rthet�, hiszen embert�rsunk (felebar�tunk) �ppen �gy isten gyermeke, mint mi, �s a vil�g az Isten �s az ember munk�j�nak a sz�ntere. �gy a vall�s t�rgyk�re: Isten, ember �s a vil�g. Viszonyul�sunk Istenhez, embert�rsainkhoz �s a vil�ghoz nem lehet ak�rmilyen. Az unit�rius ember sz�m�ra a viszonyul�s alapja �s fokm�r�je a szeretet. Erre J�zus tan�totta meg az emberis�get, aki a vall�sos �let legf�bb k�vetelm�ny�nek a szeretetet jel�lte meg: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes sz�vedb�l, teljes telkedb�l, teljes elm�db�l �s minden er�db�l... Szeresd felebar�todat, mint �nmagadat" (M�rk evang�liuma 12,29-31). A vall�s alapvet� c�lja, hogy az embert eg�sz �lete folyam�n �letfelfog�s�ban �s �letvitel�ben t�mogassa. Ez�ltal hozz�seg�ti, hogy felismerje l�t�nek igazi �rtelm�t �s azokat a "biztos�t�kokat", amelyeket csak a gondvisel� Isten adhat sz�m�ra. T�ves lenne azt gondolni, hogy a vall�soss�g egyszer�en csak Istenben val� hitet jelent. A vall�soss�gunkat bizony�tani kell megfelel� �s igazolt cselekedetekkel. Erre figyelmeztet a Biblia �zenete is: "Mutasd meg n�kem a te hitedet a cselekedeteidb�l �s �n meg fogom mutatni az �n cselekedeteimb�l az �n hitemet" (Jakab levele 2,18/b). Ez�rt van szoros kapcsolat a vall�s �s az erk�lcs k�z�tt. Nem besz�lhet�nk k�l�n vall�sos �s k�l�n erk�lcs�s emberr�l. Az igazi emberi �letet csak e kett� �sszehangolt egy�ttm�k�d�se biztos�thatja. Vall�soss�gunkat teh�t Istennek tetsz�, embert�rsainkat szeretettel szolg�l� �s a vil�got sz�p�t� �lettel kell, hogy megmutassuk. Sz�munkra a vall�soss�g �gy l�nyeg�ben naponk�nti bizonys�gtev�s a szeretetr�l ! A mi vall�sunkat unit�rius kereszt�ny vall�snak nevezz�k. Jegyezz�k meg, hogy a vall�s tudom�nyos tanulm�nyoz�s�val a teol�gia foglalkozik, A teol�gia k�t g�r�g sz�b�l �ll: theosz (jelent�se: Isten) �s logia (jelent�se: tan, besz�d, ismeret). �gy a teol�gia Istenr�l sz�l� besz�d, tan, tan�t�s. K�RD�SEK 1. Mi a vall�s? 2. Mi a vall�s t�rgyk�re? 3. Mi�rt fontos a szeretet a vall�sban? 4. Mi a vall�s c�lja? 5. Mivel kell megmutatni vall�soss�gunkat? 6. Mi a teol�gia? BESZ�LGESS�NK Kik ir�nt kell szeretettel viszonyulnunk? Mi�rt? ARANYMOND�S "Azonk�ppen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott �nmag�ban" (Jakab 2,17). IM�DKOZZUNK Isten�nk, b�zunk Benned �s szeret�nk T�ged. Seg�ts, hogy szeretni tudjuk embert�rsainkat �s a vil�got is. �men. 2. A VALL�S ELEMEI A vall�s szorosan az emberhez kapcsol�dik, mert csak egyed�l az ember k�pes az Istennel val� kapcsolat tudatos meg�l�s�re. Azt is mondhatn�nk a vall�soss�g emberi mivoltunk velej�r�ja. Vall�soss�gunk meg�l�se �rdek�ben sz�ks�g�nk van �rtelemre, �rzelemre, akaratra �s hitre. Vess�nk egy pillant�st a vall�snak ezen n�lk�l�zhetetlen elemeire. Az �rtelem az ember saj�tos, jellegzetes k�pess�ge, amellyel ismereteket szerz�nk, olyan valamit tudunk meg, amelyr�l addig nem volt tudom�sunk. Seg�ts�g�vel d�ntj�k el, �t�lj�k meg, hogy v�gs� soron mit jelent valaki/valami re�nk n�zve. Az �rtelem szerepe a vall�sban, k�l�n�sen a vall�s tudom�nyos tanulm�nyoz�s�ban nyomul el�t�rbe, megteremtv�n a teol�gi�t. Az �rzelem az ember bens� mivolt�nak saj�tos megnyilv�nul�sa. Az �rzelem valaki/valami ir�nti bels� viszonyul�sunkat fejezi ki. Az �rzelem vil�ga annyira gazdag, hogy sokszor szavainkkal nem is vagyunk k�pesek kifejezni. Ez�rt gyakran leolvashatjuk az arcr�l, meg�t�lhetj�k a magatart�sb�l, �rulkodnak r�la a k�nnyek. A vall�s vil�g�ban nagy szerepe van az �t�l�snek, a vall�sos tapasztalatszerz�snek. Az akarat az a k�pess�g, amelynek seg�ts�g�vei az �rtelemmel megismert, az �rzelemmel megragadott dolgokat elfogadjuk vagy elutas�tjuk, s ez�ltal d�nt�nk a hozz� val� viszonyul�sunkr�l. Az akarat a k�lvil�g el�tt a cselekedetekben nyilv�nul meg. Ez�ltal a vall�soss�g k�ls� megnyilv�nul�s�t mutatja. A vall�sos hit egy rem�nyteljes bizalmat jelent Istenben, a gondvisel� Aty�ban. A hit Istent�l aj�nd�kozott val�s�g �s �ppen olyan term�szetes megnyilv�nul�sa az emberi l�leknek, mint az �rtelem, �rzelem vagy az akarat. �rt�ke att�l f�gg, hogy mennyire veszi ig�nybe az ember. A hit nem sz�letik m�r�l holnapra, fejleszteni, er�s�teni kell. A hitbeli n�veked�snek is megvannak a maga saj�tos fokozatai. Ez�rt keresn�nk kell azokat az alkalmakat, amelyek �ltal hitbeli n�veked�s�nket munk�lhatjuk: az im�dkoz�s, bibliaolvas�s, temploml�togat�s, egyh�zi �nekek �nekl�se, vall�s�r�kon val� r�szv�tel, a j� gyakorl�sa stb. Az igazi vall�soss�g l�nyeges felt�tele az, hogy a vall�s eml�tett elemei k�z�tt �sszhang legyen. Egyiket sem emelhetj�k ki a t�bbi k�r�ra, mert az egyoldal�s�ghoz, sz�kl�t�k�r�s�ghez vezethet K�RD�SEK 1. Sorold fel a vall�s elemeit! 2. Mi az �rtelem? 3. Mi az �rzelem? 4. Mi az akarat? 5. Mi a vall�sos hit? 6. Milyen kell legyen a kapcsolat a vall�s elemei k�z�tt? BESZ�LGESS�NK Milyen k�vetkezm�nnyel j�rna a vall�soss�gra n�zve, ha csak az �rtelmet emeln�nk ki? H�tha csup�n csak az �rzelmet? H�tha csak a vall�sos hitet? ARANYMOND�S "J�rjatok m�lt�an az �rhoz, teljes tetsz�s�re, minden j� cselekedettel gy�m�lcs�t teremv�n �s n�vekedv�n az Isten megismer�s�ben" (P�l levele a koloss�iakhoz 1,10) IM�DKOZZUNK Isten�nk, szeretn�nk j� gyermekeid lenni. Azzal igyeksz�nk err�l bizonys�got tenni, hogy naponk�nt m�ly�tj�k vall�soss�gunkat. �men. 3. A KIJELENT�S Isten megismer�se az els� l�p�s a vall�s vil�g�ban. Hogyan ismerhetj�k meg Istent, aki l�thatatlan? - tehetj�k fel jogosan a k�rd�st. E neh�znek t�n� k�rd�s megv�laszol�s�ra maga Isten j�n seg�ts�g�nkre. Isten l�ny�t �s akarat�t kinyilv�n�tja, k�zli, megismerteti az emberekkel, s ezt a tev�kenys�get kijelent�snek nevezz�k. A kijelent�s t�nye teh�t Isten gondvisel� szeretet�nek a jele, hogy �nmag�t �s akarat�t az ember tudom�s�ra hozza. Hol �s hogyan ismerteti meg a j� Isten mag�t vel�nk? A HOL k�rd�sre a k�vetkez� v�laszokat adhatjuk: a. A term�szetben - Isten besz�l, tan�t, �zen a term�szeten kereszt�l, csak meg kell �rteni, fel kell fogni. A term�szetben Isten munk�j�nak a jeleit l�thatjuk. Egy h�res francia gondolkod� (Rousseau) sz�pen nyilatkozott: "N�zd a term�szetet �s hallgass a bels� hangra, ezekben mindent elmondott az Isten, mit mondhat m�g az ember?". P�l apostol is hangs�lyozta, hogy Isten megismerhet� "alkot�sainak �rtelmes vizsg�lata �ltal" (P�l levele a r�maiakhoz 1,19). Ebb�l sz�munkra egy fontos hitelvi meggy�z�d�s fakad: v�deni, �polni, gondozni kell a term�szetet, mint a kijelent�s hely�t! b. A t�rt�nelemben - Isten megismerteti mag�t �letform�l� t�rt�neti esem�nyekben, egy-egy szem�lyis�g, csal�d, n�p �let�nek esem�nyeiben, �let�kre d�nt� hat�s� t�rt�n�sekben, c. A lelkiismeretben - A lelkiismeret�nk seg�ts�g�vel Isten a lelki bens�nkben teszi nyilv�nval�v� mag�t. Ez�rt a lelkiismeretet Isten szav�nak is nevezik, mely figyelmeztet a j�ra �s a rosszt�l visszatartani igyekszik. d. Kiv�l� vall�serk�lcsi szem�lyis�gek tan�t�sai �ltal. Egyes emberek fog�konys�guk, lelkis�g�k, bels� tapasztal�saik alapj�n jobban �s igazabban meg�rtik a kijelent�st. �k nem �rzik meg �nz� m�don a maguk sz�m�ra, hanem tov�bbadj�k embert�rsaiknak is. Ilyenek voltak a pr�f�t�k, a vall�salap�t�k, az apostolok, a reform�torok �s kiemelked� vall�serk�lcsi szem�lyis�gek: f�rfiak �s n�k, vil�giak �s egyh�ziak egyar�nt. A kiv�l� szem�lyis�gek k�z�l a kereszt�ny ember sz�m�ra kiemelkedik J�zus, aki a legteljesebben ismerte meg Istent �s akarat�t. �let�vel, cselekedeteivel arr�l bizonys�got tett �s minket is bizonys�gtev� �letre h�v el. Ez�rt sz�munkra J�zus ma is "�t, igazs�g �s �let". A HOGYAN k�rd�sre a v�laszunk az, hogy egyetemes m�don. Ez azt jelenti, hogy Isten mindenki sz�m�ra �s mindenhol ismertt� teszi mag�t. Isten nemcsak a m�ltban, hanem a jelenben is kijelenti mag�t, s�t tov�bb tart ez a j�v�ben is mindaddig, am�g azt Isten j�nak �s sz�ks�gesnek tartja. Ezt a kijelent�s folytonoss�g�nak, �lland�s�g�nak nevezz�k. A kijelent�s sor�n teh�t Istenr�l szerz�nk ismeretet. Tudnunk kell azonban azt, hogy minden ismeret csak az�ltal lesz �rt�kes �let�nkben, ha annak j�s�gait felhaszn�ljuk. �gy megismerve Istent, az � akarat�t, �nmagunk �s m�sok �let�t is alak�thatjuk. Mi ez�ltal a kijelent�sben egy embernevel�i, emberform�l�i c�lt is l�tunk, Istenr�l sz�l� ismeret�nk �s vall�serk�lcsi �let�nk n�lk�l�zhetetlen alapja a Biblia. K�RD�SEK 1. Mit �rt�nk a kijelent�sen? 2. Hol Ismerteti meg mag�t az Isten? 3. Hogyan Ismerteti meg mag�t Isten? 4. Ml �ltal lesz a kijelent�s hasznos sz�munkra? BESZ�LGESS�NK Hogyan ismerhet�nk meg valakit? (L�tjuk, �rezz�k, hallunk r�la, valamib�l k�vetkeztet�nk stb.) ARANYMOND�S "�tjaidat, Uram, ismertesd meg velem, �sv�nyeidre tan�ts meg engem" (Zsolt�rok k�nyve 25,4), IM�DKOZZUNK Isten�nk, mennyi sz�p, menny I j�, mennyi �ld�s van a vil�gon. Mennyi minden besz�l R�lad. Adj vil�gos �rtelmet, tiszta sz�vet, er�s akaratot, m�ly hitet, hogy felismerj�k a Te �zenetedet. �men. 4. A BIBLIA A Biblia a kereszt�ny vall�s szent k�nyve, A "Biblia" g�r�g eredet� sz�, magyarul "k�nyvek"-et jelent. Ismeretesek m�g a Szent�r�s, a K�nyvek K�nyve megnevez�sek is. A protest�nsok �ltal haszn�lt Bibli�ban �sszesen 66 k�nyv van, amelyek hossz� id�n kereszt�l, k�zel 1500 �v alatt keletkeztek. A Biblia k�t f� r�szb�l �ll: �sz�vets�g (�testamentum) �s �jsz�vets�g (�jtestamentum). a. Az �sz�vets�g k�nyveinek sz�ma 39, nyelve h�ber, mag�ban foglalja Izrael n�p�nek t�rt�net�t �s vall�serk�lcsi �let�t, amely a pr�f�t�k �s m�s vall�st tan�t�k tan�t�sai hat�s�ra fejl�d�tt a tiszta egy istenhit magaslat�ra. T�rt�neti, pr�f�tai �s k�lt�i k�nyvek tal�l hat�k benne. b. Az �jsz�vets�g k�nyveinek sz�ma 27, nyelve g�r�g. Az els� r�sze mag�ban foglalja J�zus �let�nek t�rt�net�t �s tan�t�sait, melyet az evang�liumok ismertetnek (evang�lium jelent�se: �r�m�zenet). A m�sodik r�sz az apostolok tan�t�sait, munk�j�t �s az els� kereszt�ny gy�lekezetek �let�t mutatja be. Id�ben az �sz�vets�gi r�sze alakul ki hamarabb, az �jsz�vets�gi r�sz kialakul�sa a J�zus ut�ni 4. sz�zadban fejez�dik be. A Biblia kezdetben k�ziratos form�ban maradt fenn �s terjedt. Napjainkban is ismert n�h�ny ezer bibliai k�zirat. Ezek egy r�sze csup�n r�szieteket tartalmaz a Bibli�b�l. A k�ziratok papirusz (pap�rcserje) vagy pergamen (saj�tos elj�r�ssal kik�sz�tett �llatb�r) tekercsek form�j�ban maradt fenn. K�sz�t�s�k sok neh�zs�gbe �tk�z�tt. A tekercseket k�nyvform�ba fogt�k �ssze, amelyet k�dexnek (latinul: codex) nevez�nk. T�bb h�res k�dex ismeretes, A Bibli�t a nyelvi sz�ks�glet szerint k�s�bb k�l�nb�z� nyelvekre ford�tott�k le. A r�gebbi ford�t�sok k�z�l k�l�n�sen jelent�s az �gynevezett SEPTUAGINTA (jelent�se: hetven), amely az �sz�vets�g g�r�g ford�t�sa volt. A VULGATA (jelent�se: �ltal�nosan elterjedt) a Biblia latin ford�t�sa, amelyet 405-ben Jeromos kereszt�ny tan�t� k�sz�tett el. A 16. sz�zadi reform�ci� nagy lend�letet adott a bibliaford�t�soknak. C�lkit�z�se volt: minden n�p nyelv�re leford�tani a Bibli�t, hogy ez�ltal mindenki olvashassa, tanulm�nyozhassa. A ford�t�sok munk�j�t LUTHER M�RTON reform�tor kezdi meg n�met nyelv� bibliaford�t�s�val. A magyar bibliaford�t�sok hamar felz�rk�ztak a reform�ci� k�vetelm�ny�hez. T�bb r�szford�t�s ismeretes. Az els� teljes bibliaford�t�si k�s�rlet HELTAl G�SP�R �s munkat�rsai nev�hez f�z�dik, azonban n�h�ny k�nyv nem jelent meg ford�t�sban. D�VID FERENC tervet k�z�tt is szerepelt a bibliaford�t�s, sajnos nem val�sulhatott meg. Az els� teljes bibliaford�t�s K�ROLI G�SP�R kitart� munk�j�nak eredm�nye, amely 1590-ben jelent meg Vizsolyban. Lelkis�g�re �s n�pe ir�nti szeretet�re utal az El�sz�ban tett megjegyz�se: "Szabad mindenkinek az Isten h�z�ba aj�nd�kot vinni. M�sok vigyenek aranyat, ez�st�t, dr�gak�veket, �n azt viszem, amit vihetek: magyar nyelven az eg�sz Bibli�t". A K�roli-f�le ford�t�st t�bbsz�r jav�tott�k; az 1908-ban jav�tott (revide�lt) v�ltozata a jelenleg �ltalunk is haszn�lt ford�t�s. 1975-ben egy teljesen �j ford�t�s� protest�ns Biblia jelenik meg, amelyet a Magyarorsz�gi Egyh�zak �kumenikus Tan�cs�nak Bibliaford�t� Szakbizotts�ga k�sz�tett el. A 20. sz�zad els� fel�t�l kezdve a bibliaford�t�sok sz�ma megn�vekedett. Napjainkban k�zel 2000 teljes vagy r�szford�t�s ismeretes a vil�g k�l�nb�z� nyelvein �s nyelvj�r�sain. K�RD�SEK 1. Mi a Biblia? 2. Mit tudunk az �sz�vets�gr�l? 3. Mit tudunk az �jsz�vets�gr�l? 4. Hogyan maradt fenn �s terjedt a Biblia? 6. Milyen nyelv� a Septuaginta? H�t a Vulgata? 6. Ki �s mikor ford�totta le a teljes Bibli�t magyar nyelvre? BESZ�LGESS�NK 1. Van-e otthon Bibli�tok? Hol tartj�tok? KI olvassa? 2. Van-e Kis Bibli�d? Mikor haszn�lod? ARANYMOND�S "Mert amelyek r�gen meg �rattak, a ml tanuls�gunkra �rattak meg: hogy b�kess�ges t�r�s �ltal �s az �r�soknak vigasztal�sa �ltal rem�nys�g�nk legyen" (P�l levele a r�maiakhoz 15,4). IM�DKOZZUNK Isten�nk, k�sz�nj�k az �r�m�zenetet, mely �ltal �p�lni, gyarapodni, nemesedni tudunk. Seg�ts meg�rteni �s meg�lni tan�t�saidat. �men. 5. HOGYAN TEKINTS�NK A BIBLI�RA? A Biblia k�l�n�s jelent�s�ggel b�r valamennyi kereszt�ny felekezet hitfelfog�s�ban. M�gis a hozz� val� viszonyul�s nem egys�ges. Vannak olyan kereszt�ny felekezetek, amelyek a Bibli�t isten hiteles szav�nak, ig�j�nek tartj�k. Ez a n�zet hozta l�tre a Biblia isteni tekint�ly�t �s csalatkozhatatlan jelleg�t. Meggy�z�d�s�nk, hogy a Biblia emberi munka. Emberek �rt�k embereknek, m�gpedig Istent�l ihletett emberek, akik azonban koruk ismereteit, felfog�saikat is belesz�tt�k az �ltal�nos vall�sos szeml�let�kbe. A Biblia emberi jelleg�b�l k�vetkezik az is, hogy a k�nyvek k�z�tt �rt�kk�l�nbs�g van, p�ld�ul mennyire k�l�nb�zik J�zus Hegyi besz�de a Pr�dik�tor k�nyv�nek mondanival�j�t�l. A 19. sz�zadban elindul a bibliakutat�s, amely a Biblia k�nyveinek vizsg�lat�val foglalkozik, mint p�ld�ul a sz�veg eredetis�ge, a szerz�s�g, a keletkez�si k�r�lm�ny, hely stb. A Biblia emberi jelleg�b�l egy�ltal�n nem k�vetkezik �rt�ktelens�ge. �ppen ellenkez�leg, �ll�tjuk, hogy felbecs�lhetetlen �rt�ke van hit- �s �letfelfog�sunk, erk�lcsi tart�sunk kialak�t�s�ban. Mi a Biblia gyermekei �s nem rabszolg�i akarunk lenni. Ez azt jelenti, hogy nyitott �rtelemmel, tiszta lelkiismerettel, al�zatos hittel �s ragaszkod� szeretettel tanulm�nyozzuk �zenet�t �s igyeksz�nk alkalmazni azt a mindennapi �let�nkben. A "tanulm�nyoz�s" azt k�veteli t�l�nk, hogy ne csak olvassuk, hanem igyekezz�nk meg�rteni, �zenet�t �tsz�rni telk�nk�n, mert csak �gy seg�thet embers�g�nk meg�l�s�ben. Egy tal�l� tan�t�s szerint: "Biztos hit�nk lehet abban, hogy min�l emberibben olvassuk a Bibli�t, ann�l k�zelebb jutunk Ahhoz, Akir�l sz�l az �zenet �s Aki az embert saj�t k�p�re teremtette". K�RD�SEK 1. Mi�rt tartjuk mi emberi munk�nak a Bibli�t? 2. Milyen �rt�ke van a Bibli�nak? 3. Mit Jelent "tanulm�nyozni" a Bibli�t? BESZ�LGESS�NK Milyen hasznunk sz�rmazik abb�l, ha olvassuk a Bibli�t? ARANYMOND�S "... �j sz�vets�g szolg�i legy�nk, nem bet��, hanem l�lek�; mert a bet� meg�l, a l�lek pedig megeleven�t" (P�l m�sodik levele a korinthusiakhoz 3,6/b), IM�DKOZZUNK J� Aty�nk. seg�ts, hogy vil�gos �rtelemmel, tiszta lelkiismerettel, al�zatos hittel �s h�s�ges szeretettel olvassuk a Bibli�t. Legy�l ebben a munk�nkban seg�ts�g�nkre. �men. 6. KI ISTEN? Amikor arra t�reksz�nk, hogy min�l jobban megismerj�k Istent, sok izgalmas k�rd�ssel tal�ljuk szembe magunkat. Az unit�rius vall�s a felmer�l� k�rd�sek megv�laszol�sa sor�n J�zus tan�t�s�b�l indul ki. Ez term�szetes, mert ahogy ma gondolkozunk Istenr�l, ahogyan felfogjuk, amik�nt �rtelmezz�k �t, azt tulajdonk�ppen J�zus alapozta meg. Ez�rt k�zelebbi megismer�se, l�nyege, term�szet�nek megmarad�sa a j�zusi tan�t�sokb�l t�pl�lkozik. Az els� k�rd�sek: Ki Isten? Mi az � l�nyege? Induljunk ki abb�l, hogy Isten van, l�tezik. L�tez�s�t nem nyerte m�s l�nyt�l. L�tez�s�nek �nmag�ban van oka �s c�lja. Ez azt is jelenti sz�munkra, hogy csak egy Isten van, mint akit�l minden m�s f�gg. Isten l�tez�s�vel kapcsolatban ilyen term�szet� k�rd�sek foglalkoztathatnak: mi�ta �s hogyan l�tezik Isten? Isten mindig l�tezett, � nincs al�vetve a sz�let�s �s elm�l�s, a keletkez�s �s pusztul�s t�rv�nyszer�s�g�nek. M�g �nmagunk sz�let�si k�r�lm�nyeir�l sem tudunk mindent. Hogyan tudhatn�nk h�t akkor arr�l, hogy mi�ta �s hogyan l�tezik �? Minket megnyugtat az a t�ny, hogy � van, l�tezik �s szeret minket. Egy p�ld�t hozhatunk fel a magunk �let�b�l: sz�munkra nem az a fontos, hogy mikor �s hogyan sz�lettek sz�leink, hanem az, hogy �k vannak �s szeretnek minket. Isten l�nyege szellemi, lelki term�szet�. Ez�rt nem lehet ki�br�zolni semmilyen �ltalunk ismert form�ban. Mindazt, ami anyagi term�szet�, l�thatjuk, tapinthatjuk, de a lelki-szellemi term�szet� dolgokat nem. Ki l�tta p�ld�ul k�z�letek a szeretetet? Senki! De l�tez�s�t nem lehet elvitatni, nem lehet tagadni, mert �rezz�k, �t�lj�k, tapasztaljuk. Teh�t nem csak az van, amit l�tunk, hanem az is, amit nem l�tunk, de megnyilv�nul�saiban tapasztalhatunk. J�zus Isten l�nyeg�t �gy hat�rozta meg: "Isten l�lek, �s akik �t im�dj�k, sz�ks�ges, hogy l�lekben �s igazs�gban im�dj�k" (J�nos evang�liuma 4,24). Azzal a fontos k�rd�ssel, hogy milyen a j� Isten, melyek az � tulajdons�gai, egy k�vetkez� �r�n foglalkozunk. Jegyezz�k meg, hogy isten nev�t mindig nagy kezd�bet�vel �rjuk! K�RD�SEK 1, Ki tan�tott meg Isten igaz ismeret�re? 2. Melyik fontosabb: tudni valakinek a sz�let�si k�r�lm�nyeit, vagy l�tni, tapasztalni j�s�g�t? 3. Mi Isten l�nyege? 4. Hol �s hogyan tan�tott J�zus isten l�nyeg�r�l? BESZ�LGESS�NK 1. Ki besz�lt neked Istenr�l? Mit mondott el R�la? 2. Hogyan kereshetj�k az Istennel val� tal�lkoz�st? ARANYMOND�S , "Az �r pedig a L�lek; �s ahol az �rnak Lelke, ott a szabads�g" (P�l m�sodik levele a korinthusiakhoz 3,17), IM�DKOZZUNK Isten�nk, milyen b�tor�t�, felemel� �rz�s tudni azt, hogy Te l�tezel �s szeretsz minket. Seg�ts, hogy naponk�nt keress�k a Veled val� tal�lkoz�st �s soha el ne t�volodjunk T�led. �men. 7. EGY AZ ISTEN! Isten l�nyeg�hez tartozik egys�ge is. Mi unit�riusok istent mind l�nyeg�ben, mind szem�ly�ben egyetlen egynek hirdetj�k. M�g vall�sunk megnevez�se is erre utal. Az "unit�rius" elnevez�s (a latin "unus-unitas" sz�b�l ered) jelent�se, "egyistenh�v�"! Azt a vall�st, amely Istent egyetlen egynek �ll�tja, monoteista vall�snak nevezz�k. Az unit�rius vall�s ezen alapvet� hitt�tel�t legf�k�ppen a Biblia t�masztja al�, amelynek mindk�t r�sze csak egy istenr�l tan�t. Az �sz�vets�g vil�gosan tan�tja, hogy csak egy Isten van �s rajta k�v�l nincsen m�s. Ezt a meggy�z�d�s�t mindennapi im�ds�g�ban sz�ntelen�l ism�telte Izrael n�pe. Ennek r�vid �sszefoglal�s�t a M�zes �t�dik k�nyve 6,4-ben olvashatjuk: "Halld Izrael: az �r, a mi Isten�nk, egy �r". N�h�ny jellegzetes �sz�vets�gi hely: M�zes m�sodik k�nyve 20,2; M�zes �t�dik k�nyve 4,33; �zsai�s k�nyve 44,6; Zsolt�rok k�nyve 86,10 �s m�s helyek. Az �jsz�vets�gben Isten egys�ge mindenn�l vil�gosabb. J�zus "csak" Istenr�l, az Aty�r�l besz�l, hozz� im�dkozik. Egy �r�stud� megk�rdezte t�le egy alkalommal, mondja meg, melyik a vall�s legf�bb t�rv�nye, parancsolata. J�zus el�sz�r lesz�gezi, hogy Isten egy: "Halljad Izrael: az �r a mi Isten�nk, egy �r" (M�rk evang�liuma 12,28), majd ezut�n elmondja a k�t legfontosabb parancsolatot: szeretni Istent �s szeretni embert�rsunkat (felebar�tunkat). Az �jsz�vets�gb�l m�g p�ldak�nt megeml�thetj�k: M�t� evang�liuma 10,18; J�nos evang�liuma 17,3; P�l els� levele a korinthusiakhoz 8,6; P�l levele az ef�zusiakhoz 4,6 �s m�s helyeket. D�vid Ferenc, egyh�zalap�t�nk, J�zus tan�t�saira hivatkozva �gy �rvelt: "Nincsen az eg�sz der�k Szent�r�sban vil�gosabb �s nyilv�nval�bb tudom�ny, mint az egy Istenr�l sz�l� tudom�ny". Isten egys�g�t bizony�tja az �rtelem is. Az �rtelem ugyanis azt igazolja, hogy ha valamit b�rmilyen vonatkoz�sban megosztunk, az m�r nem lehet teljesen eg�sze �gy Istent sem lehet semmilyen vonatkoz�sban megosztani. A vall�sos tapasztalat legszem�lyesebb megnyilv�nul�sa is Isten egys�g�re vall. Tapasztalati igazs�g, hogy az ember csak egy Istenhez tud igaz�n m�lyen �s �szint�n im�dkozni. Ellenkez� esetben fenn�ll egy lelki nyugtalans�g, hogy a m�sikat esetleg elhanyagolta, vagy nem r�szes�tette kell� tiszteletben. Mi unit�riusok az�rt hangs�lyozzuk Isten egys�g�t, mert a 3. �s 4. sz�zad folyam�n egy ezzel ellentmond� tan alakult ki, amelyet szenth�roms�g tan�nak neveznek. E dogm�t a niceai (325), konstantin�polyi (381) �s kalcedoni (451) zsinat emelte hivatalosan t�rv�nyer�re. A szenth�roms�g tana szerint Isten l�nyegileg egy, de h�romszem�ly�: Atya, Fi� �s Szentl�lek. Mi nem fogadjuk el a szenth�roms�g tan�t, mert az ismeretlen a Bibli�ban, �s J�zus sohasem tan�totta. A mi meggy�z�d�s�nk szerint Istenorsz�g�t �p�teni azt jelenti, hogy k�vetj�k J�zus tan�t�s�t, Ennek megval�s�t�sa �rdek�ben nem sz�ks�ges az � tan�t�s�n t�lmenni �s tan�t�sait�l idegen fejteget�sekbe elmer�lni. Vall�sunk dr�ga �r�ks�ge Isten egys�ge. K�vetkezetesen ragaszkodjunk hozz�, legy�nk Egy Isten�nknek m�lt� gyermekei, felebar�tainkat szeretni �s szolg�lni tud� unit�riusok. K�RD�SEK 1. Mi a monoteizmus? 2. Mit tan�t a Biblia Isten egys�g�r�l? 3. Mikor alakult ki a szenth�roms�g dogm�ja? 4. Tan�tott-e J�zus a szenth�roms�gr�l? BESZ�LGESS�NK Hov� �s mi�rt szokt�k fel�rni az unit�riusok "Egy az isten"? ARANYMOND�S "Egy az Isten �s mindeneknek Atyja, aki mindeneknek felette van �s mindenek �ltal �s mindny�jatokban munk�lkodik" (P�l levele az ef�zusiakhoz 4,6). IM�DKOZZUNK Isten�nk, milyen j�les� �rz�s tudni azt, hogy Te vagy egyed�l ami szeret� Aty�nk. Seg�ts, hogy mindig h�ek legy�nk Hozz�d. �men. 8. MILYEN ISTEN? A k�rd�sre adott felelet�nkben tulajdonk�ppen isten tulajdons�gair�l szerz�nk tudom�st. Ez esetben is a legbiztosabb �t J�zus tan�t�sa. J�zus Istent leggyakrabban Aty�nak nevezte. Gyakran sz�it �gy: az �n Aty�m, a ti Aty�tok, a mi Aty�nk. Vajon mit akart ezzel a megnevez�ssel kifejez�sre juttatni J�zus? Mindenekel�tt azt, hogy Isten nem valami titokzatos, t�voli, el�rhetetlen, kisz�m�thatatlan, szem�lytelen er� vagy hatalom, hanem teremtm�nyeire �s az eg�sz teremtett vil�gra gondot visel� szeret� szem�ly, azaz Atya. isten olyan, mint a gyermekeit szeret� �desanya vagy �desapa. Sz�ntelen�l gondja van r�nk. Az atyas�ga kifejezi azt is, hogy k�zel van hozz�nk. Ha �szinte, tiszta v�gyakoz�ssal keress�k, megtal�ljuk �t. Term�szetesen nek�nk kel! megtenn�nk az els� l�p�seket a Hozz� val� k�zeled�sre. Ha ezeket megtett�k, � is k�zeledni fog hozz�nk. Megtapasztaljuk atyai j�s�g�t. Atyas�g�b�l k�vetkezik, hogy szeret minket. A J�nosi lev�l �r�ja ez�rt l�ny�t egyenesen a szeretettel azonos�totta; "Az Isten szeretet; �s aki a szeretetben marad, Istenben marad, �s az Isten is �benne" (J�nos els� levele 4,16). Isten j�. J�s�g�t kiterjeszti minden gyermek�re szem�lyv�logat�s n�lk�l. "Felhozza az � napj�t mind a gonoszokra, mind a j�kra, �s es�t �d mind az igazaknak, mind a hamisaknak* (M�t� evang�liuma 5,45). Az emberi j�s�g sokszor fogyat�kos, mert csak a hozz�nk k�zel�ll�kra terjesztj�k ki. Az isteni j�s�g azonban mindenkire �s mindenhol kiterjed, ezt �gy nevezz�k, hogy egyetemes j�s�g. J�zus nagyon j�l tudta ezt, ez�rt sz�lott �gy a gazdag ifj�hoz. "Senki sem j�, csak egy, az Isten" (M�t� evang�liuma 19,17). Isten igaz. Az �let ig�nyli az igazs�got. Ez�rt szokt�k azt mondani, hogy nincsen olyan rejtett dolog, amely el�bb vagy ut�bb napf�nyre ne ker�lne. Az igazs�got r�videbb vagy hosszabb id�re az emberek el�tt el lehet ferd�teni, s�t takargatni, de az Isten el�tt nem. Isten az igazs�g �rv�nyrejut�s�nak �re. Meg�t�li gondolatainkat, szavunkat, cselekedeteinket. �t�lkez�se abban jut kifejez�sre, hogy a j� cselekedet ut�n bens� �r�m�t, megnyugv�st, a rossz cselekedet ut�n azonban f�lelmet, szorong�st, nyugtalans�got �rz�nk. Igazs�gszolg�ltat�sa lehet, hogy nem azonnal t�rt�nik �s nem olyan megtorl�, mint ahogyan azt mi emberek elv�rn�nk, de el�bb v�gy ut�bb bek�vetkezik. Ezt a t�nyt egy n�pi mond�sunk �gy fejezi ki: "Isten malmai lassan �r�lnek, de biztosan". Isten h�s�ges. Ez azt jelenti, hogy gyermekei ir�nti h�s�ge soha meg nem sz�nik. Sokszor megs�rtj�k �t, elfeledkez�nk R�la, de h�s�g�t nyilv�nval�v� teszi az�ltal, hogy v�glegesen nem hagy el minket. Csak mi hagyhatjuk el Istent, � sohasem hagy el minket, id�t �s lehet�s�get ad, hogy felismerj�k t�ved�seinket, megv�ltozzunk �s j�v� tegy�k hib�inkat. Ha ez bek�vetkezik, visszafogad szeretet�be, azaz megbocs�t. Az Atya, ak�rcsak a t�kozl� fi� apja, nem mond le sohasem gyermek�nek megv�ltoz�si lehet�s�g�r�l (Luk�cs evang�liuma 15,11-32). Isten tulajdons�gainak Ismerete arra figyelmeztet, hogy ne �lj�nk vissza sohasem atyai szeretet�nek j�s�g�val. Legy�nk szeret�, j�s�gos, igazs�gos, h�s�ges gyermekei a mi Aty�nknak, K�RD�SEK 1. J�zus hogyan nevezte meg Istent? 2. Mit �rtett e megnevez�s alatt? 3. Melyek isten tulajdons�gai? 4. Hogyan viszonyuljunk Isten atyai j�s�g�hoz? BESZ�LGESS�NK Milyen a mi szeretet�nk j�s�gunk, igazs�gunk, h�s�g�nk? ARANYMOND�S "�rezz�tek �s l�ss�tok meg, hogy J� az �r! Boldog az az ember, aki �benne b�zik" (Zsolt�rok k�nyve 34,9) IM�DKOZZUNK J� Aty�nk, Isten�nk, k�sz�nj�k, hogy Te mindannyiunkat egyform�n szeretsz. J�, Igaz �s h�s�ges vagy hozz�nk. Add, hogy m�lt�k legy�nk a Te atyai szeretetedre. �men. 9. ISTEN MUNK�I Amit eddig megtudtunk Isten l�nyeg�r�l �s tulajdons�gair�l, m�r azok is meggy�znek minket arr�l, hogy isten cselekv�, tev�keny szem�ly, aki sz�ntelen�l munk�lkodik. Isten munk�i �ltal is kijelenti, megismerteti mag�t vel�nk. Ezek a k�vetkez�k: a teremt�s �s a gondvisel�s, a. A teremt�s. Az embereket mindig foglalkoztatta az a k�rd�s, hogy mikor �s hogyan keletkezett ez a vil�g �s benne az �let? A k�l�nb�z� n�pek k�l�nb�z� v�laszokat adtak erre a k�rd�sre. Egy ilyen v�lasszal tal�lkozunk az �sz�vets�gi le�r�sban is (M�zes els� k�nyve 1-2, fejezet), Eszerint a vil�g teremt�je Isten, aki teremt�i munk�j�t nem egyszerre, hanem fokozatosan v�gezte el. Minden az Isten "legyen" parancsszav�ra �llott el�. Az �sz�vets�gi teremt�st�rt�net egyszer�s�g�ben is megragad�, sz�nes, sokatmond�, de ma m�r nem ig�nyelhet felt�tlen hitelt Vil�gosan t�kr�zi az �kori ember azon t�rekv�s�t, hogy az akkori ismeretek birtok�ban feleletet adjon a vil�g eredet�re n�zve. �rt�ke az a felismer�s, hogy ez a vil�g istent�l van �s minden, ami Istent�l sz�rmazik, l�nyeg�ben sz�ks�ges �s j�. Mi unit�riusok az isteni teremt�-fejl�d�s elv�t valljuk. Eszerint a vil�g nem v�letlen�l �llt el�, nem m�r�l-holnapra, hanem Isten munk�ja nyom�n. Isten volt az, aki a vil�g el��ll�s�hoz az ind�ttat�st adta. Nem k�sznek, t�k�letesnek teremtette, hanem fejl�d�k�pesnek. � adta az �let felt�teleit, okait is. A fejl�d�s elve azt t�kr�zi, hogy az nem vakt�ban, v�letlen�l halad el�re. Valaki vagy valami �ltal ir�ny�tott, - s ez hit�nk f�ny�ben nem m�s, mint Isten. Ha a fejl�d�s nem lenne Isten �ltal ir�ny�tott, akkor az nagyon is esetleges lenne, azaz a v�letlenre, a bizonytalans�gra alapozna. A fejl�d�s c�lj�t maga Isten jel�lte ki, s ez nem m�s, mint a magasabb rend� forma, J�zus szav�val: a t�k�letesed�s (M�t� evang�liuma 5,48). E fejl�d�k�pes vil�got �s benne az �letet a j� isten az ember gondjaira is b�zta! b. A gondvisel�s, isten nemcsak megteremtette a vil�got �s benne az �letet - s azut�n mag�ra hagyta -, hanem t�rv�nyei �s c�ljai szerint gondj�t is viseli. A fejl�d�k�pes vil�g rendj�nek �s �sszhangj�nak megtart�sa egyenesen ig�nyli az isteni gondvisel�st. J�zus m�lys�gesen meg volt gy�z�dve, hogy az Atya gondj�t viseli gyermekeinek �s az eg�sz vil�gnak. Minden k�ts�gesked�s�nk, aggodalmaskod�sunk alaptalan, mert szeret�, gondoskod� Aty�nk van. Isten gondvisel� munk�ja �ltal gondoskodik arr�l, hogy ez a vil�g �s benne az emberi �let fennmaradjon �s nemesedjen. De ennek a megval�s�t�sa feladatokat �ll�t az ember el�. Neki is munk�lkodnia kell! P�l apostol ez�rt emeli ki, hogy Isten munkat�rsai vagyunk (P�l els� levele a korinthusiakhoz 3,9). Az isteni gondvisel�s nem helyettes�theti az ember munk�j�t, ellenkez�leg, ig�nyli azt, P�ld�ul b�rmennyire is szeretnek sz�leink �s gondunkat viselik, helyett�nk nem tanulhatnak, azt nek�nk kell elv�gezn�nk. A gondvisel�s teh�t Istennel val� k�z�s munk�lkod�sra ind�t. J�zus is �gy �rtelmezte: "Az �n Aty�m mind ezideig munk�lkodik, �n is munk�lkodom" (J�nos evang�liuma 5,17). A sz�ntelen�l tev�kenyked� isten az � lelk�n kereszt�l - amelyet szentl�leknek nevez�nk - tartja fenn kapcsolat�t a teremtett vil�ggal �s gyermekeivel. A szentl�lekben Isten felemel�, nemes�t�, �jj�teremt�, b�tor�t� tev�kenys�g�t l�tjuk. �gy is mondhatjuk, hogy �ltala k�zvetlen kapcsolatba ker�l�nk Istennel, aki a szentl�lek �ltal k�zvetlen�l hat le r�nk. A szentl�lek a bels� �talakul�s mozgat� ereje. A bels� vall�sos tapasztalatszerz�s el�mozd�t�ja. Mi unit�riusok sohasem v�lasztottuk sz�t Isten egyik tev�kenys�g�nek megnyilv�nul�s�t mag�t�l a munk�lkod�t�l: Istent�l. Istenhez tartoz�nak, Istenb�l ki-�rad�nak, Isten erej�nek fogtuk �s fogjuk fel. K�RD�SEK 1. Melyek Isten munk�i? 2. Mi az �sz�vets�gi teremt�st�rt�net �rt�ke? 3. Mit �rt�nk az isteni teremt� fejl�d�s elv�n? 4. Mit �rt�nk az isteni gondvisel�s alatt? 5. Helyettes�theti-e a gondvisel�s az ember munk�j�t? 6. Istennek milyen tev�kenys�g�t l�tjuk a szentt�tok munk�j�ban? BESZ�LGESS�NK Van-e k�l�nbs�g a teremt�s �s az alkot�s k�z�tt? ARANYMOND�S "Megeml�kezem a r�gi id�kr�l, elgondolom minden te dolgodat; kezed munk�ir�l elm�lkedem" (Zsolt�rok k�nyve 143,5). IM�DKOZZUNK Isten�nk, Te vagy a mi teremt� �s gondvisel� Aty�nk. Lelkednek ereje t�lti be �let�nket. Seg�ts, hogy meg�rtve a Te munk�idat, mi is munk�lkodni tudjunk ott, ahol r�nk is sz�m�tanak. �men. 10. AZ IM�DS�G Az im�ds�g az Istennel val� k�z�ss�g megteremt�se, a gondvisel� Aty�val val� besz�lget�s, t�rsalg�s. �ldott alkalom �s lehet�s�g arra, hogy megteremts�k �s fenntartsuk Istennel val� kapcsolatunkat. Mi unit�riusok egyed�l csak az Egy Istenhez, az Aty�hoz im�dkozunk. J�zus is mindig csak az egy Istenhez, a gondvisel� Aty�hoz int�zte im�ds�g�t. Egy minta im�ds�got is hagyott tan�tv�nyainak, a Mi aty�nkot (M�t� evang�liuma 6,9-13), amely minden id�k vall�sos embere sz�m�ra �tmutat�, hogy kihez �s hogyan kell im�dkozni. � tan�tott meg arra is, hogy l�lekben �s igazs�gban kell im�dkoznunk Istenhez (J�nos evang�liuma 4,24). Az im�dkoz�s c�lja, hogy min�l k�zelebb ker�lj�nk Istenhez. Bens�nkben megtapasztaljuk az � val�s�g�t, szeretet�t, gondvisel�s�t. Meg kell j�l �rten�nk, hogy im�nkkal nem k�nyszer�thetj�k, nem v�ltoztathatjuk meg isten akarat�t. Nem az�rt im�dkozunk, hogy Isten a term�szeti �s erk�lcsi vil�g t�rv�nyeit �let�nkben felf�ggessze, megv�ltoztassa �s �rt�nk csod�t tegyen. Az im�ds�g c�lj�n�l fogva arra ir�nyul, hogy nem istenben, hanem benn�nk id�zzen el� v�ltoz�st. Egy tal�l� meg�llap�t�s szerint: "Az im�ds�g nem v�ltoztatja meg a dolgokat, de megv�ltoztatja az embert, �s az ember megv�ltoztatja a dolgokat" (L. R. Call). Im�ds�gunknak egyszer�nek, �rthet�nek, r�vidnek, �szint�nek �s l�lekszerintinek kell lennie. Lelki sz�ks�gleteinket minden takargat�s n�lk�l t�rjuk fel Istennek. Im�dkozni naponk�nt sz�ks�ges! -mert ez lelki t�pl�l�kunk. Nem el�g csak vas�rnap a templomban vagy alkalom szerint im�dkozni. Hiszen nem csak vas�rnap vagy alkalomszer�en esz�nk mintegy el�re egy eg�sz h�tre, hanem mindennap. Tudnunk kell azt is, hogy nemcsak akkor im�dkozunk, amikor bajban, betegs�gben, nyomor�s�gban vagyunk, hanem akkor is, amikor �r�m, boldogs�g, megel�ged�s van �let�nkben. Az im�ds�gban a h�laad�s �s k�sz�net �ppen olyan fontosak, mint a k�r�sek. Az im�dkoz�s lehet egy�ni �s k�z�ss�gi. Egy�ni, amikor saj�t magam k�r�seit, �r�meit sz�laltatom meg Isten el�tt, s ez b�rhol t�rt�nhet, b�rmikor, ahol nincsen semmi zavar� k�r�lm�ny az Istennel val� besz�lget�sre. K�z�ss�gi, amikor a csal�d tagjaival, bar�tainkkal k�z�sen vagy a gy�lekezetben a templomban im�dkozunk. Nemcsak �nmagunk�rt, hanem m�sok�rt is kell im�dkozni. Vannak �gynevezett k�t�tt im�ds�gok - az im�ds�gos k�nyvekb�l tanulhatjuk -, amelyek seg�tenek Istennel val� kapcsolatunk meg�l�s�ben, de c�lunk az kell legyen, hogy szabadon, saj�t szavainkkal, saj�t �rz�seink �s gondolataink szerint pr�b�ljunk im�dkozni. �tkez�s el�tt �s ut�n nemcsak ill�, hanem sz�ks�ges is Im�dkozni. Ez�ltal h�l�t adunk �let�nk�rt, italunk�rt, megk�sz�nj�k Istennek szeret� gondoskod�s�t �s sz�leink �ldozat�t. �rdemes im�dkozni! -mert �ltala lelkileg er�sebbek, gazdagabbak, bizakod�bbak, der�sebbek lesz�nk. Jobban el tudjuk v�gezni az el�tt�nk �ll� feladatokat, k�teless�geket, �s nagyobb fesz �r�m�nk, ha Istent magunk mellett �rezz�k. Senki sem sz�letik �gy, hogy m�r tud im�dkozni. Az im�dkoz�st �ppen �gy, mint az �letben sokmindent, tanulni, gyakorolni, ism�telni kell. Gyakoroljuk h�t az im�dkoz�st! Besz�lgess�nk el min�l gyakrabban Istennel! Jegyezz�k meg, hogy az egyh�zi �nek megzen�s�tett im�ds�g. Tanuljunk meg min�l t�bbet �s �nekelve is im�dkozzunk! K�RD�SEK 1. Kihez int�zz�k im�ds�gainkat? 2. Kiben id�z el� v�ltoz�st az im�dkoz�s: Istenben vagy benn�nk? 3. Mikor im�dkozhatunk? 4. Melyek az egy�ni �s k�z�ss�gi im�k jellegzetess�ge!? 5. Mi�rt �rdemes im�dkozni? 6. Besz�lgess el istennel �s �rd le a besz�lget�st! BESZ�LGESS�NK 1. Mit k�sz�nn�l meg Istennek mai im�dban? 2. Mit k�rn�l Istent�l mai im�dban? ARANYMOND�S "Semmi fel�l ne agg�djatok, hanem im�ds�gotokban �s k�ny�rg�setekben h�laad�ssal t�rj�tok fel k�v�ns�galtokat az Isten el�tt" (P�l levele a filippiekhez 4,6) IM�DKOZZUNK : Isten�nk, j� Aty�nk! Felemel� �rz�s minden alkalom, amikor Hozz�d Im�dkozva elbesz�lgethet�nk Veled. Tudjuk, hogy meghallgatsz minket �s meg�ldod �let�nket. Szeretn�nk J�zushoz hasonl�an l�lekben �s igazs�gban, �szint�n �s tiszta v�gyakoz�ssal keresni a Veled val� tal�lkoz�st. Seg�ts ebben az igyekv�s�nkben. �men. 11. ISTEN GYERMEKE: AZ EMBER A vall�sos ember �rdekl�d�se nemcsak Istenre �s a k�rnyez� vil�gra terjed ki, hanem �nmag�ra is. Szeretn� tudni, ki is l�nyeg�ben �? Mi�rt olyan, amilyen? Milyen a term�szete? Mi a helye �s szerepe ebben a vil�gban ? Mi a hivat�sa? L�nyeges k�rd�sek ezek. Els� l�p�s�nk annak a vizsg�lata, hogy ki is az ember? Mit tudhatunk meg r�la? Az els� alapigazs�g az, hogy a l�tez�k vil�g�ba tartozik, azonban m�gis t�bb mint m�s l�tez�. Ez a t�bblet nem annyira fizikai val�s�g�t �rinti, hiszen e tekintetben az embern�l er�sebb, hatalmasabb �l�l�nyek is vannak, hanem szellemi-lelki tulajdons�gait. Vizsg�ljuk meg, melyek az emberi term�szet saj�tos tulajdons�gai, amelyek �ltal az ember isten gyermeke. Nevezik m�g a "teremt�s koron�j�nak" is. �rtelmes l�ny. A t�bbi �l�l�ny a l�t- �s fajfenntart�s, az �szt�n-szer�s�g sz�ks�gletei kiel�g�t�s�nek megfelel�en �l, ezzel szemben az ember egyed�li az �l�l�nyek vil�g�ban, aki �rtelmes, �ntudatos �letet k�pes �lni. Az �rtelme seg�ts�g�vel igyekezett form�lni, alak�tani, fejleszteni �nmaga �s k�rnyezete �let�t. Egy h�res g�r�g gondolkod� szerint (Plat�n): "Az �rtelem tartja a gyepl�t, nehogy a v�gy lelke, meg az indulat lelke elragadja a kocsit a helyes �tr�l". Erk�lcsi l�ny. Az erk�lcsis�g az a "t�bblet", amellyel csak az ember rendelkezik a teremtett vil�gban. Az erk�lcsis�g �ltal nemcsak arra tekint, hogy egyszer�en �ljen �s kiel�g�tse sz�ks�gleteit, hanem arra, hogy hogyan �s mik�nt cselekedjen az�rt, hogy �nmaga �s m�sok �lete min�l helyesebb, �ldottabb legyen. Szabad l�ny. Az ember fizikai val�s�g�ban bizonyos m�rt�kben korl�tozott, meghat�rozott. De lelki adotts�gaival korl�toz�s n�lk�l, szabadon �lhet. Szabadakarata van, amellyel �ll�st foglalhat a j� vagy a rossz ir�ny�ban. Nyilv�nval�, hogy a szabads�g�val felel�sen kell �lnie, Fejl�d�, t�k�letesed� l�ny. Az emberi �let mozgat� ereje az a felismer�s, hogy fejl�dhet, gyarapodhat, nemesedhet az �let minden ter�let�n, p�ld�ul tud�sban, vall�sban, erk�lcsben stb. Isten fejl�d�k�pess� teremtette a vil�got �s benne az embert. Ez azt jelenti, hogy �let�ben sohasem lehet megel�ged�s, megtorpan�s, mert sohasem tudhat annyit, hogy m�g t�bbet ne tudhatna, sohasem lehet olyan hite, hogy az m�g ne m�ly�lhetne, �s sohasem lehet olyan j�, hogy m�g jobb ne lehetne. A t�k�letesed�s lehet�s�ge olyan lend�t� er� �let�nkben, amelyr�l nem szabad megfeledkezni. T�rsas l�ny. Isten az embert t�rsas �letre teremtette. Emberi k�z�ss�g n�lk�l elk�pzelhetetlen lenne �let�nk. M�r a sz�let�s pillanat�t�l a kisded r�szorul m�sok seg�ts�g�re, gondoskod�s�ra. E gondoskod�s n�lk�l nem tudna fennmaradni. De k�s�bb is testi-lelki-szellemi k�pess�geinek kifejleszt�se �rdek�ben sz�ks�ge van a k�z�ss�gre: csal�d, �voda, iskola, egyh�z, t�rsadalom stb. Az embernek a k�z�ss�ghez val� viszonyul�sa nemcsak �szt�nszer�, hanem tudatos �s az erk�lcs k�vetelm�nyeinek szellem�ben t�rt�nik. Vall�sos l�ny. Az ember az egyed�li az �l�l�nyek vil�g�ban, akiben �l az isteneszme. Keresi az Istennel val� kapcsolat meg�l�s�nek lehet�s�geit �s arr�l bizonys�got k�v�n tenni. A vall�soss�g l�nyeg�ben keretbe foglalja term�szet�nek saj�tos jellegzetess�geit �s a szeretet gyakorl�sa �ltal �l�v� teszi. A j� Isten az�rt �ldotta meg az emberi term�szetet ezekkel a saj�tos jellegzetess�gekkel, hogy munkat�rsai legy�nk �s felel�sen �lj�nk. K�RD�SEK 1. Miben k�l�nb�zik az ember a t�bbi �l�l�nyt�l? 2. Mit �rt�nk azalatt, hogy �rtelmes l�ny? 3. Mire tekint az ember erk�lcsi term�szete �ltal? 4. Mi a felt�tele az ember szabads�g�nak? 5. Mi�rt lend�t� er� az ember �let�ben a fejl�d�s lehet�s�ge? 6. Mi igazolja az ember t�rsas l�ny volt�t? 7. Mi �ltal tesz �l�v� a vall�soss�g? BESZ�LGESS�NK A lelk�sz a gy�lekezetet a "Testv�reim" vagy az "Aty�mfiai" szavakkal sz�l�tja meg. Vajon mi�rt? ARANYMOND�S "Mert Isten munkat�rsai vagyunk, isten sz�nt�f�ldje, isten �p�lete vagytok" (P�l els� levele a korinthusiakhoz 3,6). IM�DKOZZUNK Isten�nk, j� Aty�nk! K�sz�nj�k, hogy gyermekeid lehet�nk �s Aty�nknak sz�l�thatunk T�ged. M�lt�k szeretn�nk lenni a Te megb�zat�sodra, az�ltal, hogy k�pess�geinket, tehets�geinket sz�ntelen�l gyarap�tjuk. �men. 12. AZ EMBER HIVAT�SA Isten teremtett vil�g�ban mindennek megvan a maga helye �s szerepe. Semmi sincs c�ltalanul, ok n�lk�l. Ugyan�gy az emberi �letnek is c�lja van ebben a vil�gban. Ezt a c�lt J�zus �gy fogalmazta meg k�vet�inek: "Legyetek az�rt ti t�k�letesek, mik�nt a ti mennyei Aty�tok is t�k�letes" (M�t� evang�liuma 5,48), A mi hivat�sunk J�zus tan�t�sa nyom�n az, hogy t�rekedj�nk tartalmasabb, gazdagabb, igazibb �letre, azaz munk�ljuk t�k�letesed�s�nket. T�k�letesed�s�nk munk�l�sa vagy hivat�sunk bet�lt�se nem m�r�l holnapra t�rt�nik. Ez egy sz�ntelen�l tart� folyamat, ig�nybe kell vegy�k Istent�l kapott lelki �s testi k�pess�geinket. Lelki tehets�geink k�z�l (�rtelem, hit, rem�ny, szabadakarat, lelkiismeret, szeretet) egyiket sem szabad elhanyagolni, mert ha csak egyet is ezek k�z�l elhanyagolunk, �let�nknek k�r�ra lehet. P�ld�ul lehet�nk �rtelmesek, hitben buzg�k, de ha elhanyagoljuk a szeretetet, tartalmatlann� v�lik �let�nk. Olyan lesz mint a s� n�lk�li �tel: �zetlen. Lelki tehets�geink �sszhangos �s folytonos haszn�lata mellett testi adotts�gainkra is gondot kell ford�tani. A vall�s nem k�v�nja az embert�l a test megvet�s�t, sanyargat�s�t, ellenkez�leg, arra buzd�t, hogy vigy�zzunk testi er�nkre �s azt ne t�kozoljuk el hi�baval� dolgokra. �p l�lek csak �p testben lakozhat - �ll�tott�k a r�gi r�maiak. Hivat�sunk teh�t nem m�s, mint testi-lelki-szellemi k�pess�geinket a j� ir�ny�ba kibontakoztatni. A vall�sos ember ezt a folyamatot Istenorsz�ga munk�l�s�ban l�tja. Istenorsz�ga a szeretet, az igazs�g, a b�kess�g, a j�s�g megval�sul�si helye. Ez az orsz�g nem ismer orsz�ghat�rokat, �tfogja az eg�sz emberis�get, Ebben az orsz�gban Isten t�rv�nyei, szeretete �s akarata szerint t�rekednek �lni az emberek. Istenorsz�g�r�l J�zus t�bb p�ld�zatban is tan�tott Olvassuk el a M�t� evang�lium�nak 13. r�sz�t. Legy�nk h�t Istenorsz�ga �p�t�i. Ebben a munk�ban soha ne cs�ggedj�nk, soha ne lankadjunk. Hivat�sunk bet�lt�s�re �gy k�rhetj�k a j� Isten seg�ts�g�t: "Ne hagyj Uram, meg�lepednem, Sem eszm�ben, se k�nyelemben. Ne t�rj meg�llni az ostoba van-n�l, S nem v�gyni t�bbre kis m�i magamn�l". (S�k S�ndor) K�RD�SEK 1. Mi az emberi �let c�lja? 2. Mit �rt�nk azalatt, hogy a t�k�letesed�s folyamat? 3. Sz�ks�ges-e gondot ford�tani testi adotts�gainkra? 4. Mi az Istenorsz�ga? 5. H�ny p�ld�zatot olvashatunk a M�t� evang�liuma 13. r�sz�ben Istenorsz�g�r�l? BESZ�LGESS�NK Mi szeretn�l lenni? Mit teszel, hogy el�rjed c�lodat? ARANYMOND�S "...keress�tek el�sz�r Istennek orsz�g�t, �s az � igazs�g�t; �s ezek mind megadatnak nektek" (M�t� evang�liuma 6,33). IM�DKOZZUNK Isten�nk, sz�p �s nemes feladatok megval�s�t�s�ra h�vt�l el minket. Legszebb feladatunk a Te orsz�god �p�t�se, ahol szeretet, igazs�g, b�kess�g �s j�s�g hatja �t �let�nket. Adj er�t, kitart�st a Te orsz�godat �p�t� munk�nkban. �men. 13. KI SZ�MUNKRA J�ZUS? A kereszt�ny vall�s megalap�t�ja J�zus volt. �let�t �s tan�t�sait m�r ismeritek. Amit most tanulunk r�la arra vonatkozik, hogy ki sz�munkra, az unit�riusok sz�m�ra J�zus? A kereszt�nys�g form�l�d�s�nak els� �vsz�zadaiban, de k�s�bb, a reform�ci� kor�ban is �les vit�k bontakoztak ki szem�ly�t illet�en. Voltak, akik azt �ll�tott�k, hogy J�zus Isten, m�sok embernek fogt�k fel, �s voltak olyanok is, akik ember volt�t �s istens�g�t is hangs�lyozt�k. Az unit�riusok sz�m�ra a J�zusban val� hit nem annyira szem�ly�hez, mint tan�t�s�hoz kapcsol�dik. Sz�munkra nem annyira az a l�nyeges, hogy ki volt �, hanem az, hogy mit tan�tott. J�zus nemcsak szem�ly�vel, hanem tan�t�sainak �s cselekedeteinek erej�vel hatott �s hat ma is. Mi J�zusra �gy tekint�nk, mint isten legjobb gyermek�re, pr�f�t�ra, kiemelked� vall�serk�lcsi szem�lyis�gre, vall�salap�t�ra. Sz�munkra J�zus val�s�gos ember volt, ezt �gy is szoktuk mondani, hogy t�rt�neti szem�ly. Ha �let�t n�zz�k, nyilv�nval�v� v�lik, hogy ember: sz�letik, sz�lei gondj�t viselik, n�vekedik, gyermek, ifj�, dolgozik, �rvend, szomorkodik, s�r, szomj�hozik, im�dkozik Istenhez, k�s�rt�seknek van kit�ve, mag�hoz h�vja a kisgyermekeket, seg�t a bajbajutottakon, gy�ny�rk�dik a term�szet sz�ps�g�ben �s meghal. Meggy�z�dhet�nk arr�l, hogy �tmegy a term�szetes emberi �let minden szakasz�n. �nmag�r�l tett kijelent�sei (p�ld�ul J�nos evang�liuma 8,40), de munk�ss�ga k�zvetlen szemtan�inak megnyilatkoz�sai, mint p�ld�ul Keresztel� J�nos (J�nos evang�liuma 1,30), a szamariai n� (J�nos evang�liuma 4,28), egy vak ember, akit meggy�gy�tott (J�nos evang�liuma 9,11), Pil�tus (J�nos evang�liuma 19,5/b) �s m�sok, igazolj�k felfog�sunkat. Amikor mi J�zus embervolt�t hangs�lyozzuk, nem nagys�g�t fokozzuk le, ellenkez�leg, hat�s�nak, jelent�s�g�nek jobb meg�rt�s�t k�v�njuk el�mozd�tani. Ami J�zust ugyanis m�s emberekt�l megk�l�nb�ztette �s megk�l�nb�zteti, az tan�t�saihoz �s igaz �let vitel�hez kapcsol�dik. J�zusnak a legink�bb siker�lt az Aty�val val� k�z�ss�get meg�lnie �s eg�sz �let�t Isten akarat�val �sszhangba hoznia. Lelki m�velts�ge, Isten szeretet�n cs�ng� vall�soss�ga, jelleme, erk�lcsi tart�sa egyed�l �ll� �s kiemelked�, hozz� hasonl�t sem kor�bban, sem a k�s�bbi korok vall�sos vil�g�ban nem tal�lunk, Ez�rt sz�munkra mindaz, ami �let�vel �s tan�t�saival kapcsolatos, mint k�vet�sre m�lt� eszm�ny �ll el�tt�nk. Nagys�ga abban �ll, hogy bebizony�totta tan�t�sainak megval�s�t�si lehet�s�g�t, felmutatta cselekedeteinek �letform�l�, nemes�t� erej�t. Ennek tudat�ban lelkiismereti k�teless�g�nk k�vetni J�zust, Az unit�rius ember jellemz� von�sa az kell legyen, hogy J�zus k�ve- t�, azaz igyeksz�nk meg�lni mindazt, amit � tan�tott. �gy lesz�nk m�ban �l� J�zus-tan�tv�nyok. K�RD�SEK 1. Ki volt J�zus? 2. Az unit�riusok sz�m�ra a J�zusban val� hit szem�ly�hez vagy tan�t�saihoz kapcsol�dik-e? 3. Mit �rt�nk azon, hogy J�zus t�rt�neti szem�ly? 4. Miben �ll J�zus k�vet�se? BESZ�LGESS�NK Kik azok a szem�lyek, akiknek tan�cs�t, tan�t�s�t, p�ld�j�t k�vetni tudod? ARANYMOND�S "Mert �gy tan�tja vala �ket, mint akinek hatalma van, �s nem �gy mint az �r�stud�k" (M�t� evang�liuma 7,29). IM�DKOZZUNK Isten�nk, J� Aty�nk! K�sz�nj�k, hogy utat mutatt�l, rem�nyt fakasztott�l, szeretetet adt�l a n�z�reti J�zus tan�t�sa �ltal, Seg�ts, hogy h�s�ges k�vet�i legy�nk J�zusnak �s t�rekedj�nk meg�lni tan�t�sait. �men. 14. LEGY�NK J�ZUS K�VET�I! Szeretn�tek ti is J�zus k�vet�t fenni? Mai tan�tv�nyai, bar�tai? Egyetlen felt�tele van ennek, hogy ismerj�tek meg tan�t�sait �s azokat igyekezzetek h�ven megtartani �s alkalmazni a mindennapi �letben. N�zz�k h�t, melyek J�zus tan�t�s�nak legfontosabb alapelvei? Egy az Isten, � a mi teremt� �s gondvisel� Aty�nk. Istenben teljes bizalmunk lehet �s t�maszkodhatunk szeretet�re. Im�dkozzunk, hogy k�zelebb ker�lj�nk Hozz�d embert�rsainkhoz �s �nmagunkhoz. A vall�s egyszer� felt�tele: szeretni Istent �s szeretni embert�rsainkat, �gy mint �nmagunkat. Minden ember Isten gyermeke, �gy mindny�jan a k�z�s Aty�hoz tartozva egym�snak testv�rei vagyunk. Az ember k�pes arra, hogy teljes�tse Isten akarat�t. Ez�ltal bizony�tja, hogy � Istennek m�lt� gyermeke. Mi mindny�jan Istenorsz�ga munk�sai vagyunk. Legfontosabb c�lunk Isten orsz�g�nak munk�l�sa kell legyen. Isten k�pess� tett arra, hogy v�tkez�seink, t�ved�seink, b�neink eset�n megv�ltoz�sunkat �s ez�ltal �jj�sz�let�s�nket munk�ljuk. Nincs v�glegesen elveszett ember, a megv�ltoz�s lehet�s�ge Isten szeretet�ben val� bizalom �ltal �s bizonys�gtev� �lettel b�rmikor lehets�ges. Melyek J�zus tan�t�s�nak alapvon�sai: - az �r�m. Ez abb�l a m�lys�ges bizalomb�l fakad, hogy az �let j�, sz�p �s az isteni gondvisel�s vele szemben j�akarat�, ha az ember helyesen �l vele. Felemel� �rz�s, hogy az isteni szeretet bet�lti �let�nket, ha megnyitjuk sz�v�nket. - a rem�nys�g. Ez abb�l t�pl�lkozik, hogy Isten mindig h�s�ges hozz�nk. � mindig vel�nk van �s lesz. Mi is h�ek kell legy�nk hozz�. a seg�t�k�szs�g. J�zus meg�llt a beteg, szenved�, v�tkez� ember mellett �s seg�tett. Gondja volt a szeg�nyekre, a sz�k�lk�d�kre is. � nemcsak hirdette a szeretetet, hanem meg is val�s�totta. - az egyetemess�g. Tan�t�sa nem egy fajnak, nemzetnek, nemnek hangzott el, hanem mindenkinek. Isten mindenki sz�m�ra szeret� Atya, n�la nincs szem�lyv�logat�s. - cselekv� k�szs�g. J�zus nem arra figyelmeztetett, hogy mit nem szabad csin�lni �s hinni, hanem sokkal ink�bb arra, hogy mit kell cselekedni, tenni, hogy �let�nk "boldog" legyen. "Amit akartok az�rt, hogy az emberek ti vetetek cselekedjenek, mindazt ti is �gy cselekedjetek azokkal" (M�t� evang�liuma 7,12) - tan�totta J�zus. K�RD�SEK 1. Mi a felt�tele annak, hogy J�zus k�vet�i legy�nk? 2. Mit tan�tott J�zus Istenr�l? 3. Mit tan�tott az emberr�l? 4. Mit tan�tott a vall�soss�gr�l? 5. Sorold fel J�zus tan�t�s�nak alapvon�sait! BESZ�LGESS�NK Hogyan lehet egy bar�ts�got fenntartani? ARANYMOND�S "Arr�l ismer meg mindenki, hogy az �n tan�tv�nyaim vagytok, ha egym�st szeretni fogj�tok" (J�nos evang�liuma 13,36). IM�DKOZZUNK Gondvisel� Isten�nk, szeretn�nk J�zusnak bar�tai, mai tan�tv�nyai, igaz k�vet�i lenni. T�le tanulni, p�ld�j�t k�vetni, a szeretetet gyakorolni. Seg�ts, hogy legy�nk �r�m�zenet�nek megtart�i, hordoz�i �s hirdet�i. �men. 15. ISTEN �G�RETE: AZ �R�K�LET Bizony�ra vettetek r�szt m�r temet�si szertart�son, amikor b�cs�t kellett venni nagymam�t�l, nagyap�t�l, a szomsz�d b�csit�l vagy n�nit�l vagy �ppen az egyik szeret� sz�l�t�l. A temet�si k�r�lm�nyeket l�tva, megfogalmaz�dhatott bennetek a k�rd�s: Mi t�rt�nik a hal�l ut�n? E k�rd�s szinte egyid�s az emberi l�tez�ssel, mert az ember �sid�k �ta kereste �s keresi az �rtelmet kiel�g�t� �s a lelkiismeretet megnyugtat� feleletet. K�l�nb�z� v�laszok sz�lettek: teljesen megsemmis�l�nk, csak test�nk semmis�l meg de lelk�nk tov�bb �l, felt�madunk stb. Mi v�laszad�sunk alkalm�val a Biblia fel� fordulunk, amely arr�l tan�skodik, hogy Isten legnagyobb �g�rete az ember sz�m�ra: az �r�k�let. Isten h�s�ges, �s nek�nk teljes bizalmunk lehet az ir�nt, hogy az �g�ret�t be is tartja. J�zus tan�t�sa szerint Isten Atya f�ldi �let�nkben, �s atyai szeretet�b�l k�vetkezik, hogy a hal�lban sem hagy el minket, gyermekeit. Aty�nk lesz akkor is, amikor meg kell v�lnunk e f�ldi �lett�l. �r�kk�val� otthont k�sz�tett a mi lelk�nk sz�m�ra az �r�k�letben. Milyen felemel�, biztat�, b�tor�t� ez a rem�nys�g, amely Isten �g�ret�b�l fakad. Hol �s milyen lesz ez az �r�k�let? - tehetitek fel a k�rd�st. Egyes vall�sok, s�t kereszt�ny felekezetek is kisz�nezik a v�laszt, a mennyorsz�g, a paradicsom �s a pokol fogalmaival. A mi felelet�nk az, hogy az �r�k�let Istenn�l van, Vele lesz�nk k�z�ss�gben, �s ahol Isten jelen van, ott csak J� k�vetkezhet. Term�szetesen Isten meg�t�li f�ldi �let�nket �s aszerint teszi lehet�v� a Vele val� k�z�ss�g meg�l�s�t. Ez�rt nem mindegy, hogy hogyan �l�nk e f�ldi �letben. Az �r�k�let, mint Istennel val� k�z�ss�g�nk rem�nys�ge, m�r itt a f�ld�n elkezd�dik azzal, hogy igyeksz�nk az � szeretet�nek, j�s�g�nak, h�s�g�nek a megtapasztal�s�ra �s Isten gyermekeihez m�lt� �letvitelre. Erre figyelmeztet P�l apostol is: "Az�rt igyekezz�nk is, hogy ak�r itt lakunk, ak�r elk�lt�z�nk, neki (Istennek) kedvesek legy�nk" (P�l m�sodik levele a korinthusiakhoz 5,9), K�RD�SEK 1. Honnan tudunk Isten �g�ret�r�l az �r�k�letre vonatkoz�an? 2. Mi�rt nem hagy el Isten minket a hal�lban sem? 3. Hol van az �r�k�let? 4. Milyen az �r�k�let? 5. Mi�rt kell k�sz�ln�nk az �r�k�letre? BESZ�LGESS�NK Mi�rt j�runk a temet�be? ARANYMOND�S "�s az az �g�ret, amelyet � �g�rt nek�nk: az �r�k �let" (J�nos els� levele 2,25). IM�DKOZZUNK J� Aty�nk, k�sz�nj�k a te legnagyobb �g�retedet: az �r�k� letet. Engedd, hogy rem�nys�g�nket napr�l napra n�velve bizonys�got tegy�nk arr�l, hogy mi m�lt�k tesz�nk a Veled val� k�z�ss�gre. �men. 16. SZERTART�SAINK Unit�rius vall�sunknak k�t olyan szertart�sa van, amelyet J�zus �let�re vezet�nk vissza: a keresztel�s �s az�rvacsora. E kett�n k�v�l az egyh�z m�g a k�vetkez� szertart�sokat alak�totta ki: a konfirm�ci�i, az esket�st �s a temet�st Meggy�z�d�s�nk, hogy maguk a szertart�sok nem tesznek benn�nket jobbakk�, igazabbakk�. Csak akkor van �rt�k�k, ha gyakorl�sukhoz �l� hitet �s j�cselekedeteket t�rs�tunk, ha er�s�tenek az Isten �s emberszeretet meg�l�s�ben �s elk�teleznek J�zus tan�t�sainak megval�s�t�s�ra. A KERESZTEL�S. Az a vall�sos szertart�s, amely �ltal a kereszt�ny egyh�z tagj�v� v�lik a megkeresztelt gyermek. �let��rt istennek h�l�t adunk, a sz�l�ket, a keresztsz�l�ket a gyermek unit�rius kereszt�ny szellemben val� nevel�s�re elk�telezz�k. A megkeresztelt �let�re, a j�zusi szellemben val� tov�bbi n�veked�sre, gyarapod�sra Isten �ld�s�t k�rj�k. Felfog�sunk, hogy nem maga a keresztel�s t�nye tesz valakit kereszt�nny�, hanem az a folyamat, amely a keresztel�ssel elkezd�dik. A keresztel�s kisded korban t�rt�nik. A keresztel�s alkalm�val haszn�lt v�z a tisztas�g, az �let jelk�pe. AZ �RVACSORA. A kereszt�ny vall�sban az egyed�li J�zus �ltal rendelt szertart�s az �rvacsora. Az apostoli korszakban az volt a meggy�z�d�s, hogy J�zus az�rt rendelte el, hogy k�vet�i megeml�kezzenek r�la �s ez�ltal �szt�nz�st nyerjenek tan�t�sainak hirdet�s�re �s a szeretet gyakorl�s�ra. Az �rvacsora t�rt�net�t az evang�liumokb�l (M�t� evang�liuma 26,26-28; M�rk evang�liuma 14,22-24; Luk�cs evang�liuma 22,19-20) �s P�l apostolnak a korinthusiakhoz �rt els� level�b�l ismerj�k meg (P�l els� levele a korinthusiakhoz 11,23-26). Az unit�rius felfog�s az �rvacsor�val kapcsolatosan J�zus meghagy�s�n alapul: "...ezt cselekedjetek az �n eml�kezetemre" (Luk�cs evang�liuma 22,19; P�l apostol els� levele a korinthusiakhoz 11,24). Eszerint sz�munkra az �rvacsora az a szertart�s, amely sor�n J�zus �let�re, cselekedeteire, tan�t�saira eml�kez�nk. Ez az eml�kez�s n�veli hit�nket, fokozza lelkiismereti �bers�g�nket, m�ly�ti Isten, felebar�taink �s a vil�g ir�nti szeretet�nket. �nvizsg�latra �s �nismeretre k�sztet. Az eml�kez�s egy bizakod�, rem�nyteljes lelki �r�m�t v�lt ki benn�nk. Az �rvacsora jelleg�b�l ad�dik, hogy arra k�sz�lni kell. Az �rvacsora k�ls� jelk�pei a keny�r �s a bor. Az unit�riusok �vente n�gyszer �lnek �rvacsor�val: kar�csony, h�sv�t, p�nk�sd �s �szi h�laad�s �nnep�n. Sz�ks�g szerint b�rmikor lehet �lni az �rvacsor�val, mint pl. betegs�g, templomavat�s, zsinat alkalm�val. A KONFIRM�CI�. Bizonys�gtev�st jelent az unit�rius hit-�s �letfelfog�sr�l. Ifj�korban t�rt�nik a gy�lekezet nyilv�noss�ga el�tt �nnep�lyes k�ls�s�gek k�z�tt. H�rom l�nyeges mozzanata vart: bizonys�gt�tel, �nnep�lyes fogadalomt�tel, az els� �rvacsora-v�tel. AZ ESKET�S. A polg�ri h�zass�gk�t�s ut�n t�rt�nik nyilv�noss�g el�tt a templomban. C�lja, hogy a jogi �rv�nyes�l�s mellett a h�zass�g vall�si �s erk�lcsi tartalmat is kapjon, Isten gondvisel� szeretet�t k�rj�k az elindul� csal�di �letre. A TEMET�S. A temet�si szertart�s a halottak ir�nti tisztelet �s kegyelet jegy�ben t�rt�nik. Meggy�z�d�s�nk, hogy "ak�r �l�nk, ak�r halunk, az �r�i vagyunk" (P�l levele a r�maiakhoz 14$).A temet�si szertart�s egyben alkalom a gy�szol�k vigasztal�s�ra is. K�RD�SEK 1. Milyen szertart�sokat ismersz? 2. Ml �ltal van �rt�k�k a szertart�soknak? 3. Mit tudsz a keresztel�sr�l? 4. Mi sz�munkra az �rvacsora? 5. Melyek a konfirm�ci� l�nyeges mozzanatai? 6. Mi�rt sz�ks�ges a h�zass�g egyh�zi meg�ld�sa? 7. Milyen szempontokra tekint�nk a temet�si szertart�sunk alkalm�val? BESZ�LGESS�NK Hogyan k�sz�ln�l a konfirm�ci�ra? ARANYMOND�S "Harcold meg a hitnek sz�p harc�t, nyerd el az �r�k�letet, amelyre hivatt�l, �s sz�p vall�st�tellel vall�st tett�l sok bizonys�g el�tt" (P�l els� levele Tim�teushoz 6,12), IM�DKOZZUNK Isten�nk, egyed�l gyeng�k �s er�tlenek vagyunk. Seg�ts, hogy m�ly hittel �s buzg� l�lekkel k�sz�lj�nk kereszt�nyi �let�nkre. �men. 17. EGYH�ZI �NNEPEINK A kereszt�nys�gben a t�rt�nelem folyam�n egy egyh�zi �nnepk�r alakult ki. Ez adventtel kezd�dik �s p�nk�sddel �r v�get. Az advent elnevez�s latin sz�b�l sz�rmazik (advenio=j�v�k, elj�v�k; adventus=�rkez�s, meg�rkez�s) �s arra az id�szakra mutat, amikor J�zus meg�rkez�s�t �s megsz�let�s�t v�rjuk. A kar�csony el�tti negyedik vas�rnapon kezd�dik �s kar�csonyig tart. Sz�munkra a kar�csonyra val� el�k�sz�leti id�t jelenti. KAR�CSONY. J�zus sz�let�s�nek �nnepe, amely mindig december 25-re esik. A nagy �nnepeink k�z�l kar�csony alakult ki id�ben a legk�s�bb. Ennek az az oka, hogy az �skereszt�nyekn�l nem volt szok�sban J�zus sz�let�s�nek a meg�nnepl�se. Ez csak a 4.sz�zadban v�lik �ltal�noss�. J�zus sz�let�s�nek pontos napj�t nem ismerj�k, ez�rt kar�csony id�pontj�nak meg�llap�t�sa k�r�l vit�k folytak. T�ny, hogy a kereszt�nys�g nagy csal�dj�ban v�glegesen �rv�nyes�lt a december 25-i id�pont kar�csony �nnepl�s�re vonatkoz�an. Minden kar�csony arra figyelmeztet, hogy J�zus benn�nk kell, hogy meg sz�lessen. Kar�csonyhoz kapcsol�dik a kar�csonyfa �ll�t�sa. Ennek gyakorlata N�metorsz�gb�l terjedt el vil�gszerte. A kar�csonyf�t feld�sz�tj�k, al�ja a szeretet jelek�nt aj�nd�kokat helyez�nk. De nem szabad elfeledni, hogy lelki aj�nd�kokat is adjunk ezen az �nnepen. A legismertebb kar�csonyi �nek a "Csendes �j, szents�ges �j", amelyet Gruber Ferenc (1782-1863) osztr�k zongorista szerzett. VIR�GVAS�RNAP. J�zus Jeruzs�lembe val� bevonul�s�t �nnepelj�k. Az utak ment�n �sszegy�lt n�p hozsann�t ki�ltva szeretettel �s lelkesed�ssel �nnepli J�zust. A bevonul�s t�rt�net�t M�t� evang�lium�ban olvashatjuk, 21. r�sz, 1-9 terjed� versek. NAGYP�NTEK. J�zus keresztrefesz�t�s�nek, hal�l�nak napja. Mindig a h�sv�t el�tti p�nteken van. Ekkor t�rt�nik a passi� (J�zus keresztrefesz�t�s�nek �s szenved�seinek megzen�s�tett evang�liumi elbesz�l�se) el�nekl�se templomainkban. H�SV�T, A l�lek halhatatlans�g�nak �s az �r�k�letnek �nnepe. Erre rem�nys�get ad Isten atyai szeretete. H�sv�t id�pontja v�ltoz�. A tavaszi nap�jegyenl�s�get k�vet� holdt�lte ut�ni els� vas�rnapon �nnepelj�k. Amennyiben a holdt�lte �ppen vas�rnapra esik, akkor ezen a napon van h�sv�t. H�sv�t meg�nnepl�s�nek id�pontja nem egys�ges a kereszt�nys�gben. A nyugati kereszt�nys�g (ide tartoznak a protest�nsok is) �s a keleti kereszt�nys�g (ortodox) k�l�nb�z� id�pontban �nnepli a h�sv�tot. Ennek oka a napt�rkiigaz�t�s. A nyugati kereszt�nys�g a kiigaz�tott Gergely-f�le napt�r (1582) alapj�n �nnepli, a keleti kereszt�nys�g a r�gi, a nem kiigaz�tott Juli�nus-f�le napt�rsz�m�t�st haszn�lja. H�sv�thoz sok sz�p n�pi szok�sunk kapcsol�dik. H�sv�t m�sodnapj�n t�rt�nik a locsol�s, amely egyr�szt val�sz�n�en annak az eml�k�t �rzi, hogy az �skereszt�ny egyh�zban h�sv�t hajnal�n t�rt�nt a kereszt�ny hitre t�rtek megkeresztel�se, m�sr�szt a v�z az �lettel, a term�kenys�ggel kapcsolatos. Hasonl� szok�s a sz�nes toj�s k�sz�t�se �s aj�nd�koz�sa a locsol�knak: a toj�s az �j �let szimb�luma. A h�sv�t magyar sz� nem fejezi ki az �nnep l�nyeg�t. Arra utal, hogy v�ge annak a b�jti id�szaknak (h�sv�t el�tti hat h�t), amelyen tart�zkodni kellett a h�sev�st�l. A b�jti id�szak ut�n h�st lehet enni, �gy lett az �nnep neve h�sv�t. �LDOZ�CS�T�RT�K, A tan�tv�nyok �ntudatra �bred�s�nek �nnepe. A tan�tv�nyok J�zus hal�la ut�ni f�lelm�k�n �rr� lettek, r�d�bbentek arra, hogy J�zus tan�t�sait hirdetni�k kell minden n�pnek. Ez az id� negyven napig tartott. P�NK�SD. A szentl�lek diadal�nak �s az egyh�z megalakul�s�nak �nnepe. Isten a szentl�lek �ltali munk�j�val �jj�teremtette a tan�tv�nyokat, akik meger�s�dve elindultak, hogy bizonys�got tegyenek J�zus tan�t�s�r�l. Az egykori f�l�nk tan�tv�nyok b�tor hit-vall�kk� lettek. Az els� p�nk�sd alkalm�val h�romezer ember lett kereszt�nny�. Ez jelentette a kereszt�ny egyh�z megalakul�s�t. P�nk�sd t�rt�net�re n�zve olvassuk el az Apostolok Cselekedetei m�sodik r�sz�t. M�g a k�vetkez� �nnepeink ismeretesek: �SZI H�LAAD�S. H�l�nkat �s k�sz�net�nket fejezz�k ki Istennek a mindennapi keny�r�rt. REFORM�CI� EML�K�NNEPE. Okt�ber 31 -�n tartjuk annak az eml�k�re, hogy 1517. okt�ber 31-�n Luther M�rton kiszegezte a wittenbergi v�rtemplom kapuj�ra 95 t�tel�t, amellyel kezdet�t vette a reform�ci�. D�VID FERENC EML�K�NNEP. Egyh�zalap�t�nk �let�re �s munk�ss�g�ra eml�kez�nk. Hagyom�ny szerint november 15-�n tartjuk. ANY�K NAPJA. Az �desany�k ir�nti tisztelet�nket, szeretet�nket �s h�l�nkat fejezz�k ki ezen a napon. �ltal�ban m�jus h�nap els� vas�rnapj�n tartjuk. VAS�RNAP, amelyet minden h�ten �nnepel�nk. Az els� sz�zad v�g�n tal�lkozunk az "�r napja" elnevez�ssel. Az a nap, amelyet Istennek szentel�nk. A magyar vas�rnap sz� a "v�s�rnap” sz�b�l sz�rmazik. Szok�sban volt, hogy amikor �seink �sszegy�ltek az "�r napj�nak" meg�nnepl�s�re, v�s�rt is tartottak. �gy az "�r napj�t" err�l a l�tv�nyr�l nevezt�k el: v�s�rnap. Id�vel az els� � bet�r�l elhagyt�k az �kezetet. K�RD�SEK 1. Mit �nnepl�nk kar�csonykor? 2. Mi a passi�? Mikor �neklik gy�lekezeteinkben? 3. Mi�rt nem egys�ges h�sv�t meg�nnepl�s�nek id�pontja a kereszt�nys�gben? 4. Hol olvashatunk p�nk�sd t�rt�net�r�l? 5. Melyek az egyh�zi �nnepk�r�nk�n k�v�l es� �nnepeink? 6. Mit tudsz a vas�rnap eredet�r�l? BESZ�LGESS�NK Hogyan kell k�sz�ln�nk �nnepeinkre? ARANYMOND�S "L�gy h�v mindhal�lig, �s neked adom az �letnek koron�j�t” (Jelen�sek k�nyve 2,10). . IM�DKOZZUNK Isten�nk, j� Aty�nk! K�sz�nj�k az �nnepi alkalmakat, amikor bizonys�got tehet�nk arr�l, hogy szeret�nk T�ged, szeretj�k felebar�tainkat �s k�vetj�k J�zus tan�t�s�t. Seg�ts meg�lni az �nnepek �zenet�t h�tk�znapjainkban is. �men. II. R�SZ 1. AZ ERK�LCSTAN T�RGYA Az ember cselekv� l�ny. A cselekv�s olyan tev�kenys�g, amely a cselekv� egy�n akarat�ban gy�kerezik �s a megval�sul�s �ltal nyilv�nval�v� v�lik a k�lvil�g el�tt. A cselekedetek azonban nem egyform�k: lehetnek j�k, k�z�mb�sek vagy �ppen rosszak. Az erk�lcstan az a tudom�ny, amely vizsg�lja �s �rt�keli az embert cselekedet min�s�g�t. Meg�llap�tja, hogy mi a j� �s mi a rossz, a helyes �s a helytelen, az igaz �s a hamis, az �rt�kes �s az �rt�ktelen. T�rekv�se, hogy elm�letileg �s gyakorlatilag is szorgalmazza a j�t, az igazat, a sz�pet, az �rt�kest. Az erk�lcstan azonban nem csup�n egyszer� vizsg�l�d�sra, �rt�kel�sre szor�tkozik. Felmutatja, melyek azok az eszm�nyek, egyetemes szab�lyok, amelyek fel� minden embernek t�rekednie kell, hogy �lete helyes, a vall�s szav�val: Istennek tetsz� legyen. Teh�t nem csak azt vizsg�lja, hogy milyenek vagyunk, hogyan cseleksz�nk, hanem azt is, hogy milyenn� kell v�lnunk, �gy az erk�lcstan a helyes �letform�k �s az �let igaz meg�l�s�nek �tmutat�ja egy�ni �s k�z�ss�gi szempontb�l. A kereszt�ny erk�lcsis�g olyan �letutat, �letform�t igyekszik felmutatni, amelyben J


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Hitoktat�s
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 2.27 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::