Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
J�nius 27, 2006 06:39 CDT

Egyh�zt�rt�nelem gyermekeknek

Szerz�: . 4447 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Egyh�zt�rt�nelem gyermekeknek Tartalom: I. r�sz A kereszt�ny egyh�z t�rt�nelm�nek f�bb von�sai: 1 Az apostolok kora. 2. A pog�nyok megt�r�t�se. 3. Az els� kereszt�nyek Istentisztelete. 4. A kereszt�nyek �ld�ztet�se. 5. A kereszt�ny vall�s diadala. 6. A magyarok megt�r�se 7. A kereszt�ny vall�s megroml�sa 8. Vall�sjav�t�s (Reform�ci�). II. r�sz D�vid Ferenc �s az unit�rius egyh�z megalap�t�sa �s diadala. 1. Sz�let�se, tanul�sa �s fell�p�sei 2. Az unit�rius egyh�z megalap�t�sa III. R�SZ. Az unit�rius vall�s elnyom�sa. 1. D�vid Ferenc el�t�ltet�se �s hal�la. 2. Hunyadi Demeter p�sp�ks�ge. (1579—1592.) 3. Radeczki B�lint p�sp�ks�ge. (1616—1632.) A szombatos vall�s keletkez�se �s az unit�riusok �ld�ztet�se 4. KONCZ Boldizs�r p�sp�ks�ge. (1668—1681) A lengyelorsz�gi unit�riusok �ld�ztet�se �s menek�l�se 5. Alm�si Mih�ly p�sp�ks�ge. (1692—1724.) A kolozsv�ri f�iskola �s a piaci templom elv�tele. 6. Szent�brah�mi Mih�ly p�sp�ks�ge. (1737—1758.) Az egyh�z megment�se �rdek�ben telt l�p�sek 7. Agh Istv�n p�sp�ks�ge. (1758—1786.) A „t�relmi rendelet" kiad�sa. (1781.) Kedvez�bb helyzetek az unit�riusokra IV. R�SZ. Az egyh�z meg�jhod�sa. 1. L�z�r Istv�n p�sp�ks�ge. (1786—1811.) A kolozsv�ri templom �s f�iskola �p�t�se. Zsuki L�szl� adom�nya. A sz�kelykereszt�ri iskola �p�t�se. 2. Augusztinovics P�l (1773—1837. t) Egyh�zunk m�sodik nagy j�tev�je 3. Brassai S�muel. (1797—1897, ) 4. Kriza J�nos p�sp�ks�ge, (1861—1875.) Egyh�zunk fenn�ll�s�nak h�romsz�z�ves (1868.) eml�k�nnepe. 5. Ferencz J�zsef p�sp�ks�ge (l876—1928.) D�vid Ferenc hal�l�nak h�romsz�z�ves (1879.) �s sz�let�s�nek n�gysz�z�ves (1910.) �vfordul�ja. 6. Berde M�zes. (1815—1893. ) J�tev�ink fejedelme 1 R�SZ. A kereszt�ny egyh�z t�rt�nelm�nek f�bb von�sai. 1 Az apostolok kora. J�zus, miel�tt v�gk�pp elv�lt volna tan�tv�nyait�l, �gy sz�lt hozz�juk: „Elmenv�n, tan�tsatok minden n�peket." A tan�tv�nyok teljes�tett�k J�zus ezen meghagy�s�t. A p�nk�st �nnep alkalm�val Jeruzs�lemben �sszegy�ltek �s egy�tt v�rt�k a J�zus �ltal �g�rt szentl�lek elj�vetel�t. Mid�n azt�n a szentl�lek erej�t�l b�tor�t�st nyertek. P�ter apostol, az ott �sszegy�lt n�p el�tt oly lelkes�t� pr�dik�ci�t tartott, hogy h�romezeren t�rtek meg �s lettek J�zus tudom�ny�nak k�vet�i, vagyis kereszt�nyek. �gy alakult meg az els� kereszt�ny gy�lekezet Kr. U. 33-ban. 2. A pog�nyok megt�r�t�se. A farizeusok J�zus k�vet�it �ld�zt�k. Az �ld�z�k 'k�z�tt volt egy Saul nev� farizeus, aki a kereszt�nyek ir�nti gy�l�let�t azzal mutatta ki, hogy h�zr�l-h�zra j�rt, s�t vid�ki v�rosokba is elment, hogy J�zus k�vet�it kinyomozza �s b�rt�nbe juttassa. K�s�bb, mid�n megismerte a J�zus tan�t�s�t, azt annyira megszerette, hogy megt�rt, megkeresztelkedett �s P�l nevet vett fel s mint apostol a pog�nyok k�z� ment a J�zus Krisztus tudom�ny�t hirdetni �s terjeszteni- Pog�nyoknak nevezt�k abban az id�ben azokat a n�peket, .kik nem tartoztak a zsid� nemzethez. P�l apostol seg�t�t�rsakat vett maga mell�: Barnab�st, Tituszt �s Timoteuszt, kikkel egy�tt bej�rta Kis-�zsi�t, G�r�gorsz�got �s a r�mai birodalom t�bb hely�t, hol gy�lekezeteket alak�tott. Mikor az egyes gy�lekezeteihez nem tudott elmenni, valamelyik seg�t�t�rs�t�l levelet k�ld�tt hozz�jok. Ezekben a levelekben buzd�totta �s b�tor�totta �ket, hogy maradjanak meg a J�zus tudom�nya mellett. P�l apostol neve alatt az �j-sz�vets�gben tizenn�gy lev�l maradott fenn. 3. Az els� kereszt�nyek Istentisztelete. Az els� kereszt�nyeknek kezdetben nem volt templomuk, ez�rt egyik vagy m�sik kereszt�ny t�rsuk h�z�ban gy�ltek �ssze minden nap im�dkozni. Istentisztelet�k nagyon egyszer� volt, hasonl�tott a mi mai istentiszteleti szertart�sunkhoz: 1. Zsolt�rokat �s dics�reteket �nekeltek. 2. Felolvastak egyes r�szeket az �-testamentumb�l, k�l�n�sen pr�f�t�k irataib�l; k�s�bb az evang�liumokb�l. 3. �nekeltek ism�t, azut�n asztalhoz �ltek �s a szeretet vend�gs�g�ben r�szes�ltek. K�l�n papi �s tan�t�i - hivatal nem volt az els� kereszt�ny gy�lekezetekben, hanem az �regebbek �s �rtelmesebbek tan�tott�k a t�bbieket. 4. A kereszt�nyek �ld�ztet�se. A farizeusokat �s �r�stud�kat b�ntotta J�zus k�vet�inek terjed�se, mert papi j�vedelm�ket vesz�lyeztetve l�tt�k. De J�zus sz�let�se ut�n a 70-ik esztend�ben hatalmuk megsz�nt, ekkor azonban a pog�nyok t�madtak ellen�k. A pog�nyok b�lv�nyokat im�dtak s azok sz�m�ra f�nyes templomokat �p�tettek, A kereszt�nyeknek sem b�lv�nyuk, sem f�nyes templomuk nem volt s ez�rt a pog�nyok azt mondt�k r�luk, hogy istentelenek. Ha pedig abban a faluban vagy v�rosban, ahol kereszt�nyek laktak, j�rv�nyos betegs�g puszt�tott, azt mondt�k, hogy ennek a kereszt�nyek az okai. A kereszt�nyek kezdetben gyakran �ltek �rvacsor�val s ilyenkor mindig elmondott�k J�zus ezen szavait, mellyel az �rvacsor�t szerezte: „Vegy�tek �s egy�tek, ez az �n testem, mely ti �rettetek megt�retik; vegy�tek �s igy�tok, ez az �n v�rem, mely ti �rettetek kiontatik." Mid�n ezt a pog�nyok meghallott�k, rossz-akaratb�l azt hiresztelt�k, hogy minden �rvacsora alkalm�val egy kis gyermeket �lnek meg �s annak a h�s�t eszik �s v�r�t issz�k. K�l�n�sen N�r�, D�cius �s Diokleci�n kegyetlen r�mai cs�sz�rok uralkod�sa alatt szenvedtek sokat a kereszt�nyek. Mindezen �ld�ztet�sek apasztott�k a kereszt�nyek sz�m�t, de egyszersmind el�seg�tett�k a kereszt�nys�g elterjed�s�t, mert akik az �ld�z�sek el�l menek�ltek, a kereszt�ny vall�st ott is terjesztett�k, ahova menek�ltek. Az �ld�ztet�sek idej�n a kereszt�nyek k�z�l sokan k�szek voltak a legnagyobb k�nokat is elszenvedni, de a pog�nyok b�lv�nyai el�tt meg nem hajoltak. Az ilyen k�nos hal�llal kiv�gzetteket v�rtanuknak nevezt�k. 5. A kereszt�ny vall�s diadala. H�romsz�z esztendeig tartott a kereszt�nyek �ld�ztet�se. Ekkor Nagy Konstantin r�mai cs�sz�r uralkod�sa alatt b�k�sebb helyzetbe jutottak. Mindj�rt uralkod�sa kezdet�n (306 ik �vben) megtiltotta, hogy a kereszt�nyeket �ld�zz�k. K�s�bb (a 336 ik �vben) maga a cs�sz�r is kereszt�nny� lett s eg�sz birodalm�ban el�seg�tette a kereszt�ny vall�s terjed�s�t Hivatalokba csak kereszt�nyeket helyezett. A p�sp�k�knek birtokokat adom�nyozott �s sok sz�p kereszt�ny templomot �p�ttetett. B�r Konstantin hal�la ut�n olyan cs�sz�rok is k�vetkeztek, kik a kereszt�ny vall�snak ellens�gei voltak, az�rt a kereszt�nys�g annyira meger�s�d�tt, hogy azt elnyomni m�r nem lehetett. Id�k mult�val azt�n a r�mai birodalom hat�rain lak� n�pek (n�metek, frankok �s sz�szok) k�z�tt is elterjedt. 6. A magyarok megt�r�se. A magyarok �sei pog�nyok voltak. A monda szerint „Hadur"-nak h�vt�k az istent, kinek tisztelet�re a foly�k, patakok mellett feh�r lovakat �ldoztak. A magyarok megt�r�t�s�t G�za fejedelem kezdte meg, kinek azt�n fia, Istv�n —feles�g�vel Gizell�val — buzg� terjeszt�je volt orsz�g�ban a kereszt�ny vall�snak. M�s orsz�gokb�l kereszt�ny papokat hozatott be, hogy azok a n�pnek a kereszt�ny vall�st tan�ts�k. Templomokat, iskol�kat �p�ttetett, p�sp�ks�geket alap�tott s ezeknek terjedelmes birtokokat adom�nyozott. A magyarok kezdetben nem akart�k elfogadni a kereszt�ny vall�st, mert ragaszkodtak az �si pog�ny vall�shoz s ez�rt Kupa somogyi vez�r �s Gyula erd�lyi fejedelem vezet�se alatt fell�zadtak a kereszt�ny vall�s ellen. Istv�n a l�zad�kat legy�zte �s arra k�nyszer�tette �ket, hogy t�rjenek mind a kereszt�ny vall�sra. �gy a magyarok k�z�tt is az orsz�g legnagyobb r�sz�ben elterjedt a kereszt�ny vall�s Istv�n �s feles�ge buzg� munk�lkod�sa folyt�n. Mid�n II-ik Szilveszter r�mai p�pa megtudta Istv�n fejedelemnek ezt a buzg� munk�ss�g�t, elismer�s�l kir�lyi koron�t �s kett�s keresztet k�ld�tt neki, �gy lett Istv�n a magyarok els� kir�lya. Istv�n kir�ly hal�la ut�n m�g k�tszer — I. Andr�s �s I B�la kir�ly idej�ben — l�zadtak fel a pog�ny magyarok a kereszt�ny vall�s ellen, de akkor is levert�k �ket. Egy ilyen l�zad�s alkalm�val dobt�k le a Budav�r melletti hegyr�l Gell�rt csan�di p�sp�k�t a Dun�ba s az�ta nevezik e hegyet Gell�rt-hegynek, T�bbet azt�n nem pr�b�lkoztak a kereszt�ny vall�s ellen t�madni, h� k�vet�i lettek a kereszt�nys�gnek. 7. A kereszt�ny vall�s megroml�sa, A r�mai cs�sz�rok uralkod�sa alatt a kereszt�ny vall�s sokat vesz�tett a J�zus �ltal hirdetett egyszer�s�g�b�l �s tisztas�g�b�l. A kereszt�ny papok ink�bb arra t�rekedtek, hogy birtokaikat megtarts�k �s szapor�ts�k. A kereszt�ny vall�s igazs�gaival nem sokat t�r�dtek, s�t olyan t�ves tan�t�sokat kezdtek hirdetni �s olyan szertart�sokat gyakorolni, melyeket J�zus nem tan�tott �s az evang�liumokb�l sem lehetett megmagyar�zni. Ilyen t�ves tan�t�sok: 1. A szenth�roms�gr�l sz�l� tan�t�s, mely azt �ll�tja, hogy Isten h�rom szem�lyb�l �ll, �gymint: Atya, fi� �s szentl�lek, 2. A szentek �s azok k�peinek im�d�sa. Szentek k�z� sorozt�k azokat a h�veket, kik a kereszt�ny vall�s terjeszt�s�vel kiv�l� �rdemet szereztek, vagy pedig az �ld�ztet�sek k�zt v�rtan�i hal�lt haltak. Ezekr�l k�peket festettek, a templomokban kif�ggesztett�k �s im�dt�k. 3. A b�nbocs�natr�l azt tan�tott�k, hogy a b�n�ket a papok is megbocs�jthatj�k, ha a h�vek ezt a papoknak megvallj�k. Erre szolg�l a „f�lbegy�n�s". 4. Az �rvacsor�n�l a keny�r �s bor helyett osty�t adtak a h�veknek �s azt tan�tott�k, hogy ha a pap azt meg�ldja, abban benne van a J�zus Krisztus teste �s v�re. Az istentisztelet a latin nyelven mondott mise �ldozatb�l �llott. Ezek �s m�g t�bb m�s t�ves tan�t�sok, b�cs�j�r�s, purgat�rium, eredend� b�n, stb. annyira megrontott�k a kereszt�ny vall�st, hogy abban az igazi evang�liumi kereszt�nys�gre nem lehetett r�ismerni. 8. Vall�sjav�t�s (Reform�ci�). Ha a kereszt�ny vall�s tan�t�sainak tisztas�ga meg is romlott, mindig voltak olyan igazs�gszeret�, b�torlelk� f�rfiak, akik arra t�rekedtek, hogy a kereszt�ny vall�st a maga eredeti tisztas�g�ban vissza�ll�ts�k. Az ilyen f�rfiakat reform�toroknak (vall�sjav�t�nak) nevezz�k. Ilyen reform�tor volt N�metorsz�gban Luther M�rton, aki 1517-ben ind�totta meg a vall�sjav�t�st �s az �gostai evang�likus vagy luther�nus vall�st alap�totta. Sv�jcban Zwingli Ulrikh �s K�lvin J�nos voltak a vall�sjav�t�k, kik a reform�tus vall�st alap�tott�k, melyet k�lvinista vall�snak is neveznek. Mind Luther, mind K�lvin megmaradtak a szenth�roms�g tan�nak hirdet�se mellett, amely azt tan�tja, hogy Isten h�rom szem�ly: Atya, fi� �s szentl�lek, de ez a h�rom egy! II. R�SZ. D�vid Ferenc �s az unit�rius egyh�z megalap�t�sa �s diadala. 1. Sz�let�se, tanul�sa �s fell�p�sei D�vid Ferenc 1510-ben sz�letett Kolozsv�rt, egyszer� iparos csal�db�l. Apja csizmadiamester volt. Sz�l�i azt k�v�nt�k, hogy papi p�ly�ra l�pjen. Szorgalmas, j� tanul� volt �s el is v�gezte a papi p�ly�ra val� k�sz�l�st Gyulafeh�rv�ron. De hogy b�vebb ismeretet, t�bb tud�st szerezzen. N�metorsz�gba ment, V�ttenbergbe. Itt n�gy �vig tanult. Hazaj�vetele ut�n el�bb p�terfalvi r�mai katolikus pap, k�s�bb (1555-ben) kolozsv�ri iskola-igazgat� lett. P�r �v m�lva (1556-ban) m�r mint kiv�l� tudom�nyos embernek �s jeles sz�noknak olyan h�re volt, hogy Kolozsv�r �s Nagyszeben v�rosa egyszerre h�vta meg papj�nak. D�vid Ferenc sz�l�v�rosa megh�v�s�t fogadja el �s mint Kolozsv�r papja, a Luther tan�t�sai szerint kezdett pr�dik�lni. A v�ros n�p�nek annyira tetszett, hogy nagyon sokan t�rtek �t a luther�nus vall�sra �s D�vid Ferencet megv�lasztott�k a magyar luther�nusok p�sp�k�nek is (1557-ben). Ez id�ben m�r a K�lvin tan�t�sai is mind jobban kezdettek terjedni Erd�lyben. D�vid Ferenc a K�lvin tan�t�saiban az �rvacsor�r�l val� felfog�st helyesebbnek tal�lta, mint a Luther�t, �gy akarta, hogy ezt a helyesebb felfog�st fogadtassa el a luther�nusokkal is, de a sz�sz nemzetis�g�ek megmaradtak a Luther tan�t�sai mellett, Ekkor D�vid Ferenc magyar �s sz�kely h�veivel �tt�rt a K�lvin vall�sra s ennek lett olyan lelkes hirdet�je, hogy k�s�bb p�sp�knek is megv�lasztott�k �s a fejedelem pedig udvari papj�nak nevezte ki (1564-ben). 2. Az unit�rius egyh�z megalap�t�sa. D�vid Ferencnek, mint a fejedelem udvari papj�nak, a fejedelmi udvarban alkalma volt ismerets�get szerezni t�bb m�s orsz�gbeli kiv�l� tud�s f�rfi�val, kikkel a vall�s dolgair�l t�rgyalt �s vitatkozott. Ezenk�v�l alkalma volt arra is, hogy t�bb tud�s k�nyv�t megkapja �s olvassa. Az ilyen k�nyvek olvas�sa �s a szent�r�s alapos megismer�se ut�n D�vid Ferenc �gy tal�lta, hogy sem a Luther sem a K�lvin vall�sa nem az a tiszta tan�t�s, melyet J�zus �s az evang�liumok tan�tottak. D�vid Ferenc ez�rt hirdet�i kezdte a szenth�roms�ggal szemben, az evang�liumok tan�t�sai alapj�n, Isten egyszem�ly�s�g�t, mint amely a szent�r�ssal �s a j�zan �sszel is megegyezik. Ellenfelei ez�rt ellene t�madtak. De D�vid Ferenc igyekezett megv�deni a maga igaz�t k�nyvekben s nyilv�nos megbesz�l�seken, �gynevezett „vitatkoz�sokon". Ilyen nevezetes vitatkoz� gy�l�s volt (1566-ban) Tord�n �s Gyulafeh�rv�ron, hol Istenegys�ge vagy h�roms�ga volt a vitatkoz�s t�rgya. Ezen a gy�l�sen J�nos Zsigmond fejedelem is megjelent az orsz�g vezet� embereivel egy�tt. A gy�l�s D�vid Ferenc igaz�nak gy�zelm�vel v�gz�d�tt. Ezt igazolja az a meg�rz�tt t�rt�net, mely szerint Kolozsv�r v�ros n�pe kivonult a v�ros v�g�re a gyulafeh�rv�ri gy�l�sr�l hazat�r� D�vid Ferenc eleibe. D�vid Ferenc a lelkes fogadtat�s �r�m�re fel�llt egy g�mb�ly� kerek k�re*( Az unit�riusok vall�sos kegyelete ezt a kerek k�vet a kolozsv�ri templom bej�rat�n�l elhelyezve, ma is �rzi.) �s olyan sz�p besz�det tartott, hogy a fellelkes�lt n�p v�ll�n vitte be a piaci nagytemplomba �s csaknem az eg�sz v�ros lakoss�ga �tt�rt az unit�rius vall�sra. Ez id�t�l D�vid Ferenc, mint kolozsv�ri pap, az unit�riusok p�sp�ke lett. D�vid Ferenc diadala m�g nagyobb ,lett az�ltal, hogy a nemes lelk� J�nos Zsigmond fejedelem is nemsok�ra �tt�rt az unit�rius vall�sra. A fejedelem p�ld�j�t k�vett�k az udvari f�emberek �s a f�nemesek is, �gy, hogy egy p�r �v m�lva csaknem az eg�sz Erd�ly n�pe az unit�rius vall�sra t�rt �t. 1568-ban a tordai orsz�ggy�l�sen kimondott�k a vall�s szabad gyakorlat�t minden vall�sra n�zve. A t�rv�ny azt mondta: „Minden pr�dik�tor hirdetheti az evang�liumot a maga �rtelme szerint, a k�zs�g ha akarja j�, ha nem: senki r� ne k�nyszer�tse. Vall�s�rt senki ne szidalmaztass�k. „mert a hit Isten aj�nd�ka". Ezzel a t�rv�nnyel az unit�rius vall�s szabad gyakorl�s�t is biztos�tott�k. Ezt a t�rv�nyt a lelkiismereti szabads�g t�rv�ny�nek nevezz�k �s ennek a kimond�sa a D�vid Ferenc �rdeme. D�vid Ferencet ezen diadalmas munk�j�ban seg�tette egyfel�l az a k�r�lm�ny, hogy a fejedelem �s Blandrata Gyulafeh�rv�rt k�nyvnyomd�t �ll�tott fel k�nyvei kinyomtat�s�ra, m�sfel�l Heltai G�sp�r kolozsv�ri pap is, ki fel�ll�tott nyomd�j�val D�vid Ferencet seg�tette azzal, hogy sok unit�rius vall�sos k�nyvet nyomatott ki. Az Unit�rius vall�snak Magyarorsz�gon is lettek k�vet�i Temesv�r, Kassa, P�cs v�rosokban �s vid�kein. Ebben az id�ben az unit�riusoknak 400 egyh�zk�zs�ge �s k�t p�sp�ke volt: D�vid Ferenc kolozsv�ri �s Kar�di P�l temesv�ri pap. III. R�SZ. Az unit�rius vall�s elnyom�sa. 1. D�vid Ferenc el�t�ltet�se �s hal�la. Az unit�rius egyh�z amilyen sz�pen fejl�d�tt �s terjedt az unit�rius vall�s� J�nos Zsigmond fejedelem uralkod�sa alatt, hirtelen �ppen olyan rosszra fordult a sorsa a fejedelem hal�l�val. J�nos Zsigmond fejedelem (157r-ben) meghalt, ut�na B�thori Istv�n lett Erd�ly fejedelme, aki katho-likus vall�s� l�v�n, az unit�riusok ir�nt rossz indulattal volt. D�vid Ferencet az udvari paps�gb�l elmozd�totta �s az unit�rius vall�s� tan�csosokat az udvarb�l elk�ldte; tov�bb� olyan rendeletet adott ki, hogy a fejedelem engedelme n�lk�l sem k�nyveket kinyomtatni, sem a vall�sokban t�bb „�j�t�st" tenni nem szabad. A tordai orsz�ggy�l�s (1573-ban) kimondotta, hogy az �j�t�kat szigor�an megb�nteti. D�vid Ferenc tov�bbi tanulm�nyaiban r�j�tt arra, hogy J�zus Krisztus nem volt Isten �s ez�rt b�tran �s mer�szen ment tov�bb ezen tan�t�saiban El�bb csak bar�tai k�r�ben, k�s�bb nyilv�nosan kezdte hirdetni, hogy J�zus-Krisztus nem volt Isten s �gy �t im�dni nem kell! Ezt a mer�sz tan�t�st nem helyeselte Blandrata sem. K�rte, s�t fenyegette D�vid Ferencet, hogy hallgasson el ezzel a tan�t�ssal �s vonja vissza, b�r tudta, hogy szenvedni fog �rte, Blandrata ez�rt annyira megharagudott D�vid Ferencre, hogy egykori j� bar�tj�t a fejedelemn�l bev�dolta, mint �j�t�t. Ekkor m�r B�thori Krist�f volt Erd�ly fejedelme, ki el�dj�n�l is buzg�bb r�mai katholikus volt �s m�s vall�suakkal, k�l�n�sen az unit�riusokkal szemben, t�relmetlen. Blandrata feljelent�s�re D�vid Ferencet azonnal elfogatta, �rizet al� v�tette �s 1579. j�nius l-re Gyulafeh�rv�rra orsz�ggy�l�s el� �ll�ttatta. Itt m�r a beteges, elgy�ng�lt D�vid Ferenc v�deni sem tudta mag�t s �gy mint �j�t�t, hal�lig tart� fogs�gra �t�lt�k. Elsz�ll�tott�k D�va v�r b�rt�n�be, ahol m�g azon �v november 15-�n meghalt. Hal�la' el�tt a b�rt�n fal�ra karcolta e szavakat: „A p�p�k kardjai, a kereszt menny k�vei s a hal�l k�pe — semmi hatalom sem fogja az igazs�got feltartoztatni... Azt �rtam amit �reztem s a mit �rz�k biz� l�lekkel igaz�n hirdettem. Megvagyok gy�z�dve, hogy az �n vesztem ut�n a hamis igehirdet�k tanai �ssze fognak omlani." Hogy hov� temett�k? nem tudjuk, de vall�salap�- t�nk �ldott eml�ke minden unit�rius sz�vben kell, hogy �ljen! 1910. �vben az unit�rius egyh�z D�va v�r�ban eml�k�t" m�rv�nyt�bl�val jel�lte meg. 2. Hunyadi Demeter p�sp�ks�ge. (1579—1592.) Blandrata l�p�sei az egyh�z megment�s�re �s a Jezsuit�k behozatala Erd�lybe. D�vid Ferenc hal�la ut�n Blandrata mentette meg az unit�rius egyh�zat a teljes megsemmis�l�st�l. Ugyanis Kolozsv�rra egyh�zi gy�l�st h�vott �ssze, amelyen 250 pap jelent meg, kiket arra k�telezett, hogy a Krisztus im�d�s�t �s segits�g�l h�v�s�t ism�t hirdetni fogj�k. Ezzel a k�telez�ssel elt�rtek a D�vid Ferenc tiszta, vil�gos tan�t�s�t�l, de a szorongatott helyzetben meg kellett tegy�k az�rt, nehogy az egyh�z megsemmis�lj�n. Ha teh�t Blandrat�t egyfel�l el is �t�lj�k az�rt a tett��rt, hogy bar�tj�t, D�vid Ferencet el�rulta, de m�sfel�l el kell ismerj�k azt az �rdem�t, hogy egyh�zunkat a v�gleges megsemmis�l�st�l megmentette. Az eml�tett tettein k�v�l m�g a fejedelemn�l abban is k�zben-j�rt, hogy Hunyadi Demeter kolozsv�ri iskolai igazgat�t nevezze ki p�sp�knek. A fejedelem ki is nevezte. Eleinte a papok nem fogadt�k sz�vesen, mert a p�sp�k-v�laszf�s az � joguk volt, Hunyadit pedig a fejedelem nevezte ki. Azonban Hunyadi Demeter olyan buzg�n munk�lkodott az egyh�z �gyei �rdek�ben, hogy a papok is megkedvelt�k. A D�va vid�k�n lakott unit�riusok a D�vid Ferenc el�t�ltet�se miatt megijedtek, hogy �ket is �ld�z�s fogja �rni, ez�rt el akart�k hagyni vall�sukat; Hunyadi megl�togatta az ottani egyh�zk�zs�geket, megnyugtatta �s b�tor�totta a h�veket s sz�mukra papokat rendelt. Visz-sza�ll�totta a kis gyermekek keresztel�s�t, melyet D�vid Ferenc elt�r�lt volt. Hunyadi p�sp�ks�ge idej�ben a r�m. kath. vall�s Erd�lyben csaknem teljesen meg volt semmis�lve. B�-thori Krist�f fejedelem ism�t meg akarta er�s�teni s e c�lb�l jezsuita szerzeteseket hozatott Erd�lybe. Ezek a jezsuita szerzetesek tudom�nyos emberek �s kiv�l� sz�nokok voltak, de mindig k�tsz�n��n viselkedtek s alattomosak �s t�relmetlenek voltak a m�s vall�s�akkal szemben. Ez�rt a protest�nsoknak igen sok k�zdelm�k volt vel�k. 3. Radeczki B�lint p�sp�ks�ge. (1616—1632.) A szombatos vall�s keletkez�se �s az unit�riusok �ld�ztet�se. A szombatos vall�s Erd�lyben keletkezett. Alap�t�ja �si Andr�s szenterzs�beti birtokos volt. �sinek k�t fia halt meg feln�tt kor�ban s emiatt b�nat�ban olvasgatni kezdte a bibli�t �s addig olvasgatta, m�g kital�lta a szombatos vall�st. Szombatosoknak az�rt nevezt�k �ket, mert a szombatnapot �nnepelt�k meg. A szombatos vall�snak a h�rom sz�kely megy�ben (Maros-torda, Udvarhely, H�romsz�k) lak� unit�rius �s reform�tus vall�suk k�z�l lettek k�vet�i; de az unit�rius egyh�znak semmi kapcsolata, vagy k�z�ss�ge nem volt a szombatosokkal. M�gis az unit�riusokat azzal v�dolt�k meg Bethlen G�bor reform�tus vall�s� fejedelem el�tt, hogy ism�t �j�tottak, A fejedelem felh�vta Radeczki B�lint akkori unit�rius p�sp�k�t, hogy h�vjon �ssze zsinati gy�l�st s, azon az unit�riusok tiszt�zt�k magukat a szombatoss�ggal szemben. A p�sp�k �ssze is h�vta a zsinatot (1618. nov. 11.) Erd�szentgy�rgyre. Itt az a b�nt� s�relem �rte az unit�riusokat, hogy a fejedelem az unit�rius egyh�zi gy�- l�sre eln�knek Keser� Dajka J�nos reform�tus p�sp�k�t nevezte ki. Az unit�riusok a szombatoss�g v�dja al�l tiszt�zt�k magukat, beigazolt�k, hogy �k nem �j�tottak. �gy semmi b�ntalmaz�suk nem t�rt�nt. A veszedelem �s a nagyobb baj abb�l sz�rmazott az unit�riusokra, hogy ezen a zsinaton a szombatos vall�sra �tt�rt unit�riusokat �s reform�tusokat nem sz�l�tott�k fel, hogy t�rjenek vissza elhagyott vall�saikra, hanem ehelyett Dajka J�nos reform�tus p�sp�k egy csapat fegyveres katona k�s�ret�ben bej�rta a sz�kely megy�ket �s a szombatosokat minden�tt arra k�nyszer�tette, hogy mind a reform�tus vall�sra t�rjenek. Ez er�szakos t�r�t�s k�zben igen sok helyen a tiszt�n unit�rius gy�lekezetre is r�fogta, hogy szombatosok s �tk�nyszer�tette �ket a reform�tus egyh�zba, �gy igen sok egyh�zk�zs�get vett el er�szakkal az unit�riusokt�l, Csak egymag�ban H�romsz�ken 62 vir�gz� egyh�zk�zs�g�nkt�l fosztott meg. M�g egy ideig fenntartotta mag�t a szombatos vall�s, de I. R�k�czi Gy�rgy fejedelem v�gleg elnyomta azt, �gy, hogy az�ta csaknem teljesen megsemmis�lt. 4. KONCZ Boldizs�r p�sp�ks�ge. (1668—1681) A lengyelorsz�gi unit�riusok �ld�ztet�se �s menek�l�se. Lengyelorsz�gban a k�t Socinus testv�r �s Blandrata buzg� munk�lkod�sa, folyt�n sok egy Istent h�v� gy�lekezet alakult. Ezen egyh�z tagjait Szocinus�kr�l szocini�nuszoknak nevezt�k ugyan, de f�bb hitelveikben ugyanazt hitt�k, arait az unit�riusok. Az orsz�g j�m�d�, vagyonos polg�rai tartoztak az egyh�zhoz. Amid�n az egyh�zi �let sz�pen ki volt alakulva, akkor telepedtek be a jezsuit�k Lengyelorsz�gba �s elkezdt�k alattomos munk�jukat a protest�nsok ellen. Els� sorban az unit�riusok ellen t�madtak- A t�rt�nelem k�t esetet jegyzett fel, amelyek a jezsuita vall�sos gy�l�letnek bizonys�gai. Bieszk nev� v�rosban egy unit�rius vall�s� hivatalnokot azzal v�doltak, hogy sz�mad�sa nem helyes, de � ennek helyess�g��rt k�sz volt az unit�rius hite szerint megesk�dni. De azt k�v�nt�k t�le, hogy a fesz�letre esk�dj�k s e c�lb�l keresztet adtak a kez�be, amit felindul�s�ban a f�ldre dobott. Ez�rt a tett��rt arra �t�lt�k, hogy test�nek tagjait egyenk�nt v�gj�k le. Ezen sz�rny� �t�letet v�gre is hajtott�k. A m�sik eset Rakov v�ros�ban t�rt�nt, hol az unit�riusoknak f�iskol�juk �s nyomd�juk is volt. A f�iskola tanul�i a v�ros v�g�n a mez�n j�tszadoztak. K�t tanul� hajig�lt �s v�letlens�gb�l az �t sz�l�n lev� keresztet �gy tal�lt�k, hogy arr�l a Krisztus alakja leesett. Ez�rt a tett�rt a tan�rok �s a sz�l�k is megb�ntett�k a gyermekeket. De a katholikus p�sp�k ezzel nem el�gedett meg, hanem orsz�ggy�l�s el� vitte az �gyet s �gy adta el�, hogy az iskola tan�rai tan�tott�k erre a gyermekeket �s k�vetelte az iskola �s a templom bez�r�sit s nyomd�juk elv�tel�t. Ezt meg is tett�k. Ez id�t�l fogva elkezd�d�tt az unit�riusok �ld�z�se Lengyelorsz�gban. A jezsuit�k az �ld�z�shez megnyert�k az ottani luther�nusokat �s reform�tusokat azzal a b�ztat�ssal, hogy seg�tsenek ki�ld�zni a szenth�roms�got tagad� unit�riusokat. Egyik orsz�ggy�l�sen (1660-ban) azt a hat�rozatot hozt�k, hogy minden unit�rius t�rjen a katholikus vall�sra, vagy hagyja el Lengyelorsz�got. Sokan �tt�rtek a r�mai katholikus vall�sra, sokan pedig eladt�k, vagyis olcs� �ron elvesztegett�k vagyonukat �s idegen orsz�gokba menek�ltek. A menek�l�k k�z�l mintegy 400 Erd�lybe j�tt s sokan Kolozsv�rt telepedtek le. Itt k�l�n lengyel egyh�zk�zs�get szerveztek, mely sok ideig (1793-ig) fenn�llott. Ez id�ben Koncz Boldizs�r volt az unit�rius p�sp�k, ki az ide menek�lt lengyel csal�dokat testv�ri szeretettel fogadta �s seg�tette. Koncz Boldizs�r �gyes egyh�zvezet� ember volt. Az � idej�ben hat�rozt�k meg, hogy a zsinati gy�l�-sekre nem kell minden papnak elmennie, hanem csak azoknak, kiket e c�lb�l megv�lasztottak. Az iskol�k szervez�s�re �s tan�t�s�ra nagy gondot ford�tott, Irt vall�sk�nyvet �s imak�nyvet. 5. Alm�si Mih�ly p�sp�ks�ge. (1692—1724.) A kolozsv�ri f�iskola �s a piaci templom elv�tele. Alm�si Mih�ly p�sp�ks�ge alatt �lte �t az unit�rius egyh�z a leggy�szosabb �s legszomorubb id�ket. Erd�ly m�r akkor nem volt k�l�n fejedelems�g, hanem I. Leopold magyar kir�ly uralkod�sa alatt egyes�lt Magyarorsz�ggal, 1691-ben. I. Leopold magyar kir�ly egy iratban, az �gynevezett „Leopoldi Diplom�ban" biztos�totta a protest�nsokat, hogy tov�bb is szabadon gyakorolhatj�k vall�sukat, megtarthatj�k templomaikat �s iskol�ikat, De ez az �g�ret csak papiroson maradt. Ugyanis ebben az id�ben Erd�lyen k�v�l egy nagy mozgalom, az �gynevezett ellenreform�ci� indult meg, melynek az volt a c�lja, hogy a protest�nsokat �tt�r�ts�k a r�mai katholikus vall�sra. Ez is a jezsuit�k munk�ja volt, kik minden eszk�zt felhaszn�ltak arra, hogy a r�mai katholikus vall�st Erd�lyben is ism�t vissza�ll�ts�k. De ezt a c�ljukat csak a protest�nsok elnyom�s�val �s legyeng�t�-s�vel �rhett�k el. Ez�rt a kir�lyt�l a „Leopoldi Diplom�hoz" egy olyan toldal�kot eszk�z�ltek ki, melyneje alapj�n a nekik sz�ks�ges protest�ns templomokat �s iskol�kat elvehettek. Ebben az id�ben az unit�riusoknak Kolozsv�rt az �v�r nev� v�rosr�szben volt f�iskol�juk, mely 120 �vig tulajdonuk volt. Ezt a r�mai katholikusok az unit�riusokt�l (1693-ban) elvett�k. Az iskola elv�tel�t k�vette a kolozsv�ri piaci templom elv�tele. Ez ann�l ink�bb f�jt az unit�riusoknak, mert ez a D�vid Ferenc idej�t�l fogva a tulajdonuk volt �s kev�s id�vel az elv�tel el�tt �p�tett�k �jra k�zadakoz�sb�l a fedel�t. Ugyanis 1697. �vben �ri�si t�zv�sz puszt�tott Kolozsv�rt s ekkor le�gett a piaci templom tet�zete �s azzal szemben lev� �jabb f�iskola is. Nagy �ldozattal �jra�p�tett�k, de alig haszn�lt�k n�h�ny �vig, a jezsuit�k kieszk�z�lt�k a kir�lyn�l, hogy ezt is elvegy�k, 1716 m�rcius 30-�n katonas�ggal k�r�lvett�k a templomot, kulcs�t az unit�riusokt�l elvett�k �s �tadt�k a r�mai katholikus p�sp�knek. Ugyanakkor elvett�k a templommal szemben lev� m�sodik f�iskol�t �s az unit�riusoknak a v�ros hat�r�ban lev� t�bb birtok�t. Ugyanezen id�ben (1716— 1740-ig) a vid�ken is sok egyh�zk�zs�g�nk templom�t foglalt�k el; (tordai, brass�i, laborfalvi, bordosi, sz�kefalvi templomokat). Az unit�riusok Kolozsv�rt templom �s f�iskola n�lk�l maradtak. De akkor is �sszegy�ltek mag�nh�zakn�l, hogy hit�k szerint im�dkozzanak. A cs�gged�st nem ismer�, er�slelk� Alm�si Mih�ly p�sp�k b�ztatta �s b�tor�totta a cs�gged�ket, hogy b�zzanak egy igaz Istenben, ki nem hagyja el az � n�p�t. 6. Szent�brah�mi Mih�ly p�sp�ks�ge. (1737—1758.) Az egyh�z megment�se �rdek�ben telt l�p�sek. Mid�n az unit�rius egyh�z a legnagyobb csap�sokat szenvedte, az isteni gondvisel�s adott b�torlelk� vezet� embereket, kik megmentett�k egyh�zunkat az elpusztul�st�l. Ebben az id�ben vezet� f�uraink k�z�l t�bben �tt�rtek a r�m. kath. vall�sra, ezeknek a kir�ly magas hivatalokat �s birtokokat adom�nyozott. De voltak f��ri csal�daink k�z�l t�bben, kik h�vek maradtak az �si unit�rius hit�kh�z. Ilyenek voltak a sz�plaki Petrichevich Horv�th-, a vargyasi D�niel-, a homor�dszentm�rtoni Bir�-csal�dok �s m�g m�sok. E csal�dok vezet� tagjai, mid�n l�tt�k egyh�zunk veszedelmes helyzet�t, gy�jt�st ind�tottak �s a begy�lt �sszegb�l egy olyan „k�zegyh�zi alapot" l�tes�tettek, melyb�l a legsz�ks�gesebb kiad�sokat fizethett�k. Az egyh�z �gyeinek ebben a neh�z helyzetben kiv�l� lelkes munk�sa volt Szent�brah�mi Mih�ly, kit az egyh�z m�sodik megalap�t�j�nak nevez�nk. Atyja, nagyatyja pap volt. Tanul�sai bev�gz�se ut�n a kolozsv�ri f�iskol�n�l tan�r lett. Mikor a m�sodik f�iskol�t elvett�k az unit�riusokt�l, Dim�ny P�l iskola-igazgat�, P�lffy Zsigmond kolozsv�ri pap �s Szent�brah�mi vigasztalt�k �s biztatt�k a szomorkod� tanul�kat, hogy gondoskodni fognak sorsukr�l. Szent�brah�mi derekasan kivette r�sz�t az egyh�z-�p�t� munk�ban. Minden erej�t az egyh�znak �ldozta, n�gyf�le hivatalt viselt egyszerre, csakhogy egyh�zun kat meger�s�thesse. Mid�n azt�n az egyh�z (1737-ben) p�sp�knek v�lasztotta, ebben a sz�p �ll�sban m�g t�bbet munk�lkodott. P�sp�ks�ge idej�ben rendezt�k az istentiszteleti szertart�spkat; meghat�rozt�k az �szi �rvacsoraoszt�s idej�t, Szent Mih�ly-napj�t k�vet� vas�rnapra; az egyh�zk�zs�gek vagyonaiknak kezel�s�r�l �venk�nt sz�mad�st kellek beadjanak az egyh�zi fels�bb hat�s�gnak. Alatta hozt�k azt a sok ideig fenn�llott t�rv�nyt, hogy a p�sp�k �s esperesek, a zsinati gy�l�seken hivatalaikr�l mondjanak le s csak akkor viselhess�k tov�bb, ha a k�zbizalom m�lt�nak �t�li ism�t �ket arra. Irt t�bbf�le tank�nyvet, halotti �s egyh�zi besz�deket. Legnevezetesebb k�nyvei: „A kereszt�ny hittudom�ny �sszege az unit�riusok szerint", mely az unit�riusok hitt�teleit tartalmazza; tov�bb� „Imak�nyv", mely m�g m�ig is haszn�latban van sok kereszt�ny csal�dban. �tjav�totta a templomi �nekesk�nyvet s kihagyta bel�le az „�tkoz�d� zsolt�rokat", mivel az a J�zus �ltal hirdetett kereszt�ny szellemmel nem egyezik meg. Ezen sokf�le munk�ss�g�val bebizony�totta, hogy m�lt�n mondott�k r�la, hogy „� az unit�riusok szeme, sz�ve �s sz�ja" volt. 7. Agh Istv�n p�sp�ks�ge. (1758—1786.) . A „t�relmi rendelet" kiad�sa. (1781.) Kedvez�bb helyzetek az unit�riusokra Agh Istv�n p�sp�ks�ge idej�nek els� fel�ben egyh�zunknak m�g mindig neh�z helyzete volt. A sok templom �s iskola elv�tele mellett, m�g nehezebb� tette az unit�riusok helyzet�t III. K�roly �s M�ria Ter�zia uralkod�k azon rendelete, mely szerint unit�rius vall�s� ember semmif�le hivatalba nem juthatott. Ez a neh�z helyzet csak akkor sz�nt meg. mid�n II, J�zsef lett az uralkod� (1780). Ez a felvil�gosult, okos �s nemessz�v� uralkod� m�r mint tr�n�r�k�s beutazta az eg�sz orsz�got. Erd�lybe is elj�tt, Kolozsv�rt val� id�z�se alatt Agh Istv�n p�sp�k is kihallgat�st k�rt a leend� kir�lyt�l s mid�n az egyh�zi f�jegyz� k�s�ret�ben megjelent el�tte, elmondta a sok s�relmet, b�ntal-maz�st �s �ld�ztet�st, mely az unit�riusokat �rte. A leend� kir�ly a panaszokat meghallgatta �s meg�g�rte, hogy seg�teni fog az unit�riusok helyzet�n. Miut�n II. J�zsef az unit�rius vall�st nem ismerte, megk�rdezte a p�sp�k�t, hogy" mit hisznek az unit�riusok? Mid�n a p�sp�k elmondotta az unit�rius vall�s egyszer� �s tiszta tan�t�sait, II. J�zsef �gy sz�lt: „Nem lenne rossz mindenkinek megengedni, hogy v�laszthassa azt az utat a mennybemenetelre, amely neki tetszik". Tr�nral�p�se ut�n mindj�rt kiadta a, „t�relmi rendeletet" s ezzel megsz�ntette a protest�nsok �ld�z�s�t �s val�s�gban is szabad vall�sgyakorlatot biztos�tott sz�mukra az eg�sz orsz�gban. E rendelet kiad�sa ut�n b�trabban kezdtek templomokat �s iskol�kat �p�teni, mivel nem f�lhettek most att�l, hogy azokat ism�t elveszik. A t�relmi rendelet kiad�sa ut�n unit�rius egyh�zunkban is — annyi �ld�ztet�s �s szenved�s ut�n — megindult a szabadabb fejl�d�s. II. J�zsef hal�la ut�n II. Leopold az 1790—91-iki 26-ik t�rv�nycikkben biztos�totta, a t�relmi rendelet szellem�ben, a protest�nsok jogait. IV. R�SZ. Az egyh�z meg�jhod�sa. 1. L�z�r Istv�n p�sp�ks�ge. (1786—1811.) A kolozsv�ri templom �s f�iskola �p�t�se. Zsuki L�szl� adom�nya. A sz�kelykereszt�ri iskola �p�t�se. L�z�r Istv�n p�sp�ks�ge idej�ben az unit�riusok megkezdhett�k m�r az �p�t�seket �s alkot�sokat. A kolozsv�ri unit�riusoknak m�g mindig nem volt templomuk, pedig m�r 80 esztend� telt el a piaci templom elv�tele �ta. Nem a buzg�s�sg, vagy �ldozatk�szs�g hi�nya miatt nem �p�tettek, hanem az�rt, mert att�l f�ltek, hogy fel�p�tik az �j templomot s azt is elveszik. A „t�relmi rendelet" kiad�sa ut�n m�r gondolni lehetett a templom�p�t�sre. K�szen is �llott erre az eg�sz unit�rius egyh�z �gy Kolozsv�rt, mint a vid�ken. Ezt mutatta az a lelkes k�zadakoz�s �s k�zmunka, mely olyan sz�p eredm�nnyel j�rt, hogy p�r esztend� alatt (1796-ban) a ma is haszn�latban lev� Kossuth Lajos-utcai unit�rius templomot fel�p�tett�k �s megnyitott�k. De ugyanakkor sz�ks�g volt f�iskola �p�t�s�re is, mert a piaci f�iskola elv�tele ut�n, csak f�b�l �p�tett iskolahelyis�gek voltak, melyekhez a tanul�k toldtak 1—2 szob�t, hogy legyen hely, hol tanuljanak. Ism�t gy�jt�st ind�tottak, de a begy�lt �sszeg nem volt el�g az iskola fel�p�t�s�re, Ekkor a gondvisel�s egy �ldozatk�sz, nemessz�v� adom�nyoz�t adott egyh�zunknak, kit Zsuki L�szl�-vak h�vt�k. Zsuki 80.000 forintot �r� vagyont hagyom�nyozott az unit�rius egyh�znak. Ezzel a nemes cselekedet�vel els� nagy j�i-tev�je lett unit�rius egyh�zunknak. Ez �sszegb�l �p�tett�k fel az �j f�iskol�t (1806-ban), befejezt�k a templom munk�latait �s jav�tott�k a tan�rok fizet�s�t. A templom �s f�iskola fel�p�t�se �rdek�ben sokat tett �s munk�lkodott Petricsevics Horv�th Ferenc egyh�zi f�gondnok �s L�z�r Istv�n p�sp�k. �k ketten nyert�k meg Zsuki L�szl� j�indulat�t arra, hogy vagyon�t az unit�rius egyh�znak hagyja. A sz�kelykereszt�ri f�gimn�zium sok �gyes, der�k embert nevelt a sz�kely fi�kb�l a haz�nak. Az unit�rius vall�s kezdett�l fogva ink�bb a sz�kely n�p k�z�tt volt elterjedve �s a sok �ld�ztet�s alatt is a sz�kely n�p k�z�l maradtak meg legt�bben mellette, Udvarhely-, H�romsz�k- �s Marostordamegy �kben. Az 1800-as �vek elej�n Szab� S�muel isk. tan�t�, k�s�bb igazgat�, bej�rta a sz�kely falukat �s megmagyar�zta a n�pnek, hogy milyen nagy sz�ks�g van gyermekeik tan�ttat�sa �rdek�ben Sz�kelykereszt�ron egy gimn�ziumra. A lelkes�t� felh�v�snak olyan eredm�nye lett, hogy az egyh�zk�zs�gek tagjai k�vet, meszet, f�t vittek �s m�g sokan az �p�t�sn�l is seg�tettek, 1804-ben nyilt meg a gimn�zium s ma Is fenn�ll, mint m�sodik f�gimn�ziuma unit�rius egyh�zunknak. Koronka J�zsef, Marosi Gergely, S�ndor J�nos �s Pap M�zes igazgat�k munk�lkodtak fejleszt�se �s fennmarad�sa v�get. 2. Augusztinovics P�l (1773—1837. t) Egyh�zunk m�sodik nagy j�tev�je. Unit�rius egyh�zunkat, vagyoni szeg�nys�ge mellett is az 1811-ik �vben igen nagy vesztes�g �rte. Ugyanis a hosszas h�bor�z�s Eur�pa t�bbi orsz�gaival egy�tt, Magyarorsz�got is olyan helyzetbe juttatta, hogy a p�nz �rt�k�t egy�t�d �rt�k�re kellett lesz�ll�tani (100 forint csak 20 forintot �rt). Ez a nagy p�nzvesztes�g ami szeg�ny egyh�zunkat a megsemmis�l�ssel fenyegette, ha Augusztinovics nagylelk� hagyom�nya nem �rkezik meg. Auguszt�novics P�l �sei Lengyelorsz�gb�l menek�ltek volt ide Erd�lybe. Atyja Szent�brah�mon pap volt. � is a papi p�ly�m k�sz�lt, de abban az id�ben, miel�tt pap lett valaki, 1—2 �vig k�ztan�t�i �s �nek-vez�ri hivatalt is kellett viselnie. Augusztinovicsnak nem volt megfelel� �nekhangja s ez�rt a papi p�ly�t otthagyta �s vil�gi p�ly�ra ment, hol mint szeg�nysors� ifj�, sok k�zdelmen ment kereszt�l. De szorgalm�val �s j� igyekezet�vel igen magas hivatalba jutott. Tanul�si idej�n �s p�ly�j�n az unit�rius egyh�z is seg�tette. Mikor azt�n mint magasrang� hivatalnok Erd�lybe j�tt, az egyh�z f�gondnok�nak is megv�lasztott�k. Augusztinovics annyira h�l�s volt mindezek�rt, hogy hal�la el�tt 60.000 forintot er� vagyon�t az unit�rius egyh�znak hagyom�nyozta. Augusztinovics P�l (meghalt 1837-ben) a kissolymosi egyh�zk�zs�g temet�j�ben van eltemetve. S�rja f�l� az unit�rius egyh�z d�szes eml�kk�vet �ll�ttatott. 3. Brassai S�muel. (1797—1897, ) Torock�szentgy�rgy�n sz�letett (1797-ben); m�r gyermek �s ifj�kor�ban szeretett tanulni �s olvasni. Fel van jegyezve r�la, hogy �llel hordogatta az apja k�nyveit m�heskertj�k kis szob�j�ba �s ott olvasgatott s arr�l, amit olvasott, feljegyz�seket k�sz�tett mag�nak. Ifj� kor�ban t�bb ideig h�zitan�t� volt nagy �ri "csal�dok gyermekein�l, 45" �ves kor�ban a kolozsv�ri unit�rius f�iskol�hoz v�lasztott�k meg el�bb tan�rnak, k�s�bb igazgat�nak. Az � kezdem�nyez�s�re hozt�k be az addig latin nyelv� tan�t�s helyett a magyar nyelven val� tan�t�st. K�l�nf�le tant�rgyakat tan�tott �s azokhoz tank�nyveket �rt: sz�mtan, m�rtan, f�ldrajz, n�met nyelv... �s m�g t�bb m�s t�rgyhoz. Mid�n az 1848-iki magyar szabads�gharcot az osztr�kok az orosz katonas�g seg�ts�g�vel levert�k, azokat a f�rfiakat, akik vezet�k voltak a szabads�gharcban, �ld�zt�k, Ez�rt, hogy az elfogat�si �s b�rt�nbe z�r�st kiker�lj�k, sokan bujdostak az orsz�g k�l�nb�z� r�szeiben. Brassai is ezen bujdos�k k�z�tt volt. Mikor az �ld�ztet�sek megsz�ntek, visszat�rt Kolozsv�rra, hol nemsok�ra megalak�tott�k az „Erd�lyi M�zeum Egyletet", melynek Brassai lett az igazgat�ja. Itt k�t legkedvesebb tudom�ny�val, a n�v�nytannal s a csillag�szattal foglalkozott legt�bbet. Nagyon szerette az �neket s a zen�t, k�l�n�sen a zongor�t. Sokszor messzi v�rosokba elment az�rt, hogy egy-egy kiv�l� �nekest, vagy zene-, zongoram�v�szt meghallgasson. 75 �ves volt, mikor a kolozsv�ri Tudom�ny Egyetemet megnyitott�k s annak egyik tan�r�ul �t nevezt�k ki. Nagy tudom�nyoss�g�t s ismeret�t mutatta az, hogy t�z nyelv�t besz�lt �s t�zf�le tudom�nyt tan�tott. Nemcsak az unit�rius egyh�zban ismert�k el kiv�l� tehets�g�t s nagy tud�s�t, hanem az eg�sz vil�gon. Ez�rt vil�gh�r� egyetemes tud�s (polihisztor) nevet kapott. S ezen nagy tud�sa mellett is buzg� vall�sos �rz�s� ember volt. A „D�vid Ferenc Egylet"-nek � volt az els� eln�ke. Mindenki annyira tisztelte �s szerette, hogy „Brassai b�csi"-nak h�vta. Csal�dot nem alap�tott, a szeg�nysors� tanul� ifjak voltak az � gyermekei, kiket tanul�saikban seg�tett. 1897-ben, teh�t �ppen sz�z �ves kor�ban h�lt meg. A kolozsv�ri temet�ben nyugosznak porai. Eml�k�t az egyh�zn�l 40.000 korona alap�tv�ny�val �s sz�p k�nyvt�r�val is meg�r�k�tette. 4. Kriza J�nos p�sp�ks�ge, (1861—1875.) Egyh�zunk fenn�ll�s�nak h�romsz�z�ves (1868.) eml�k�nnepe. Kriza J�nos Erd�vid�ken, Nagyajta (H�romsz�k m.) k�zs�gben sz�letett (1811-ben). Feln�tt kor�ban egyik vers�ben meg is �nekelte sz�l�f�ldj�t: Erd�vid�k az �n haz�m, Z�ld erd� z�g�s�n, Vadgalamb sz�l�s�n, Nevelt fel j� ap�m, A sz�kelykereszt�ri �s kolozsv�ri f�iskol�ban tanult. M�r tanul� kor�ban �rogatott verseket. Tanul�sa bev�gz�se ut�n el�bb kolozsv�ri pap �s tan�r, k�s�bb (1881-ben) p�sp�k lett. Figyelemmel k�s�rte a sz�kely n�p �let�t, mese-mond�sait, versel�seit s � maga is �rt k�ltem�nyeket. Az � kezdem�nyez�s�re jutottunk �sszek�ttet�sbe Angolorsz�gban �l� angol unit�rius testv�reinkkel, akik sok seg�ts�gben r�szes�tettek minket �s k�z�l�k az�ta t�bbsz�r t�bben megl�togattak itt Erd�lyben. P�sp�ks�ge idei�ben �nnepelte meg egyh�zunk fenn�ll�s�nak 300 �ves �vfordul�j�t Torda v�ros�ban. Az 1568-iki tordai orsz�ggy�l�s mondotta ki a „lelkiismereti szabads�got" s ezzel az unit�rius egyh�z �let�t biztos�totta. Azonban a sz�zadik �s a k�tsz�zadik �vfordul� alkalm�val is olyan �ld�z�tt rossz helyzetben volt egyh�zunk, hogy �nnepelni nem tudott. A 800 �ves fordul�t a tordai zsinati gy�l�sen �nnepelte meg 1863-ban. Ez �nnepre angolorsz�gi unit�rius testv�reink is elk�ld�tt�k k�pvisel�j�ket. Kriza p�sp�knek kiv�l� �rdeme az egyh�z�rt v�gzett munk�ss�g�n k�v�l az a munk�ja, mellyel a sz�kely n�p �nekeit, verseit, mes�it �sszegy�jt�tte �s „Vadr�zs�k" c�m� k�nyvben kiadta. Hal�la (1875-ben) nagy vesztes�g volt nemcsak egyh�zunkra, hanem a tudom�nyos vil�gra is. 5. Ferencz J�zsef p�sp�ks�ge (l876—1928.) D�vid Ferenc hal�l�nak h�romsz�z�ves (1879.) �s sz�let�s�nek n�gysz�z�ves (1910.) �vfordul�ja. Kriza p�sp�k hal�la ut�n, az �rkosi zsinati gy�l�sen (1876-ban) Ferncz J�zsef kolozsv�ri unit�rius papot v�lasztott�k meg p�sp�knek. Mindj�rt p�sp�ks�ge harmadik �v�ben (1879-ben) az � kezdem�nyez�s�re �nnepelte meg egyh�zunk nyilv�nosan D�vid Ferenc vall�salap�t�nk hal�l�nak eml�kezet�t, amit addig az ideig, a sok �ld�ztet�s miatt nem tehettek meg. Az 1879-ik �vben volt el�t�ltet�s�nek �s hal�l�nak h�romsz�z �ves fordul�ja, melyet az unit�rius k�z�ns�g a Sz�kelykereszt�ron tartott zsinati gy�l�sen �nnepelt meg. Ferencz J�zsef p�sp�k gy�ny�r� sz�p egyh�zi besz�det tartott D�vid Ferenc kiv�l� munk�ss�g�r�l �s �rdemeir�l. Ez alkalomra Jakab Elek unit�rius t�rt�net�r�nk meg�rta D�vid .Ferenc �letrajz�t �s v�gzett munk�ss�g�t. Ferencz J�zsef p�sp�k pedig adom�nyokb�l 10.000 forintot gy�jt�tt „D�vid Ferenc-alap�tv�ny" c�men. P�r �v m�lva (1884-ben) Dr. Boros Gy�rgy papnevel� int�zeti tan�r ind�tv�ny�ra megalak�tott�k a „D�vid Ferenc Egyletet", mely az „Unit�rius K�zl�ny" c�m� lap kiad�s�val igen j� eszk�z volt az unit�rius vall�s helyes megismertet�s�re. Ez id�t�l kezdve unit�rius egyh�zunk sz�pen fejl�d�tt �s er�s�d�tt Ferencz J�zsef p�sp�k b�lcs korm�nyz�sa alatt. A magyar �llam seg�lyezte egyh�zunkat, iskol�inkat, elismerte, hogy egyh�zunk a halad�s�rt, a m�velts�g�rt sokat tett. 1910-ben egyh�zunk ism�t eml�k�nnepet rendezett Kolozsv�rt vall�salap�t�nk sz�let�s�nek n�gysz�z �ves fordul�ja alkalm�b�l. Ez �nnep eml�k�t azzal akarta egyh�zunk meg�r�k�teni, hogy „D�va v�r" romjai k�z�tt, m�g �ps�gben maradt kis b�rt�nszer� helyis�gben, egy eml�kt�bl�t �ll�tott fel, D�vid Ferenc eml�k�nek meg�r�k�t�s�re. Erre az �nnepre Angolorsz�gb�l �s Amerik�b�l sz�zn�l t�bb unit�rius testv�r�nk j�tt el tisztelet�t tenni D�vid Ferenc eml�k�nek. A vil�gh�bor� befejez�se ut�n (1918) ism�t sok anyagi �s szellemi k�zdelemben van r�sze egyh�zunknak, de rem�lj�k, hogy az id� meg�rt�st fog hozni. 6. Berde M�zes. (1815—1893. ) J�tev�ink fejedelme. Egyszer� sz�kely sz�l�knek volt a gyermeke. Laborfalva (H�romsz�k m) k�zs�gben sz�letett (1815-ben). El�bb �gyv�d, k�s�bb orsz�ggy�l�si k�pvisel� volt. Azut�n pedig egyes nagyobb f��ri uradalmak j�sz�gigazgat�ja lett. Minden hivatal�ban rendszeret� s annyira szigor�an takar�kos volt, hogy akik csak k�ls�b�l �t�lt�k meg, fukar-f�sv�nynek nevezt�k. De ennek az volt a magyar�zata, hogy � annyi vagyon gy�jt�s�t t�zte ki c�lul maga el�, amib�l a szeg�ny unit�rius egyh�zat felseg�theti. Az volt a sz�j�r�sa: „Meg akarom mutatni, hogy a szeg�ny leg�ny is haszn�ra lehet a t�rsadalomnak, az emberis�gnek." Berde M�zes ezt meg is mutatta, mert p�ratlan szorgalommal gy�jt�tt sz�p vagyon�val, haszn�ra �s boldog�t�s�ra lett egyh�zunknak. Akkor egymilli� k�tsz�zezer koron�t �r� vagyon�t egyh�zunk nevel�si c�ljaira hagyom�nyozta. Arr�l akart f�leg gondoskodni, hogy a szeg�ny sors� sz�kely tanul�knak meg legyen a mindennapi kenyere. Ez�rt olyan alap�tv�nyt is tett, hogy egyik birtok�nak az �vi j�vedelm�b�l k�tsz�z tanul�nak biztos�tva volt a kenyere („Berde cip�"). A Berde M�zes sz�p hagyom�nya tette lehet�v� a kolozsv�ri mostani d�szes, sz�p koll�gium fel�p�t�s�t. Berde M�zes f�ldi porr�szei (mh. 1893-ban) a kolozsv�ri temet�ben pihennek. Nev�t �s eml�k�t h�l�s kegyelettel �rizz�k.


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Hitoktat�s
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.66 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::