Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
Szeptember 20, 2006 04:10 CDT

Dr. Sztank�czy Zolt�n: A ma �s a holnap unitarizmus�r�l

Szerz�: . 670 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


SZTANK�CZY ZOLT�N (2002. m�jus 4-�n Budapesten elhunyt Sztank�czy Zolt�n. Ezzel az el�ad�s�val id�zi fel eml�k�t a Kereszt�ny Magvet� foly�irat 2002. �vi 2-3. sz�m�ban.) A ma �s a holnap unitarizmus�r�l Megk�sz�n�m azt a kit�ntet� bizalmat, amelynek alapj�n a Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z felk�rt arra, hogy v�llaljam el az unitarizmus jelen�r�l �s j�v�j�r�l, mai �s holnapi helyzet�r�l �s feladat�r�l megform�lt gondolataim el�ad�s�t. Ann�l is ink�bb megtisztel� ez a felk�r�s, minthogy szem�lyemben egy vil�gi h�v�re �s nem a lelk�szi kar k�pvisel�j�re esett a v�laszt�s. �rthet�, ha ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt magam nagyon is j�l �t�rzem annak fontoss�g�t, hogy ilyen nagytekint�ly� hallgat�s�g el�tt hogyan fogalmazom meg mindazt, amit elmondand� leszek. Ugyanakkor laikus vil�gi voltom meg is k�nny�ti helyzetemet, mert kev�sb� �rzem valamilyen �ltal�nosan hangoztatott hitfelfog�shoz val� igazod�s elv�r�s�t, �s k�tetlenebb�l adhatok hangot olyan mondatoknak, amelyekt�l t�nyleges lelk�szek esetleg ink�bb tart�zkodn�nak, jobban �t�rezve egyr�szt alaposabb teol�giai k�pzetts�g�ket, m�sr�szt a pal�stjukkal szembeni k�telezetts�g�k s�ly�t. A ma �s a holnap unitarizmus�hoz kapcsol�dva egy viszonylag terjedelmesebb mell�kletet ny�jthatunk �t konferenci�nk legink�bb �rintett r�sztvev�inek. Ez a k�zel m�sf�lsz�z g�pelt oldalnyi anyag nem kifejezetten erre a konferenci�ra k�sz�lt, de ha majd bel�j�k tekintenek azok, akiket esetleg k�zelebbr�l is �rdekelni fog, meg�llap�thatj�k, hogy ezek a szemelv�nyek, illetve v�zlatok nagyon j�l kieg�sz�thetik mindazt, amir�l csak nagy von�sokban majd magam is sz�lok. A kereszt�nys�g t�rsadalmi szerep�nek v�ls�g�t nemcsak a nagy keleti �s nyugati ortodox vall�sok �rzik, hanem mik�nt az amerikai unit�riusok Atlant�ban megtartott kongresszusa jelzi, �ket is el�rte, �s mik�nt saj�t tapasztalataink jelzik, a mi magyar unitarizmusunk sem maradt elszigetelt kiv�teles helyzetben. Az unit�rius-univerzalista kongreg�ci�nak ezen az �l�s�n a besz�mol�t tart� David Parke lelk�sz-t�rt�n�sz m�r a bevezet�ben azt hangs�lyozta, hogy a vall�sos hit l�nyeg�t - Teilhardot id�zve — az Istenben val� elm�lyed�s jelenti, fejleszt�s�nek kulcsa pedig a k�rd�sek, k�ts�gek �jra �s �jra val� felvet�s�ben �s a v�laszok �szinte keres�s�ben rejlik. Ezt k�vet�en arra utalt, hogy a mai vall�sos hit nem maradhat meg a sz�zad els� fel�ben is m�g uralkod� liber�lis humanizmus talaj�n, amely nem akarta elfogadni az embert �rt�krend felett l�tez� isteni �rt�krend gondolat�t. Ma le kellett mondani az olyan humanista v�rakoz�sokr�l is, amelyek szerint az emberi tudom�ny �s az emberi erk�lcs k�pes lesz a rossz v�gleges legy�z�s�re. Ezt az �ntelt humanizmust a m�sodik vil�gh�bor� �s az azt k�s�r� embertelens�gek z�tonyra futtatt�k, �gy �jra fel kellett ismerni az Isten szeretet�be �s igazs�g�ba vetett hit �s bizalom sz�munkra p�tolhatatlan erej�t �s �rt�k�t. A Humanista Manifesztumban, majd k�s�bb a Washingtoni Deklar�ci�ban elfogadott liber�lis-humanista ihletetts�g� hitvall�sokkal szemben �jra az kell els�sorban hangs�lyt kapjon, hogy az unit�rius hit felt�tlen�l a Bibli�ra �p�l, �s ennek a hitnek a tengely�ben J�zusban J�zusnak, mint a Krisztusnak a megv�lt�sa �ll, aki �let�vel, tan�t�saival, igehirdet�s�vel, hal�l�val �s hal�la ut�ni gy�zelm�vel sz�munkra a messi�si, megv�lt�i er� legmagasabb cs�cs�t jelenti, �s akinek k�ldet�se m�g�tt Isten akarat�t ismerj�k fel. Az unitarizmus k�zponti k�rd�se felt�tlen�l a hit, amely �rzelmi-lelki tev�kenys�g �s az erre val� megh�v�st az emberi sz�v �s l�lek fogja fel, �s szellem�nk form�lja �letszeml�let�nk �s �letvitel�nk m�rc�j�v�. A konferencia arra a k�vetkeztet�sre is eljutott, hogy az unitarizmusban a h�vek is a hit meger�s�t�s�t keresik �s v�rj�k, ez�rt az egyh�zi k�z�ss�gek lelk�szeinek figyelme erre kell ir�nyuljon, de �gy, hogy egyre nagyobb teret kapjanak a vil�giak is, akik a hit elm�ly�t�s�ben is akt�v r�sztvev�kk� v�lnak. R�viddel az atlantai konferencia ut�n az U. U. Christian C. negyed�ves foly�irat egyik kett�s sz�m�t teljes eg�sz�ben Palfrey Perkins hat el�ad�s�nak szentelte, mint az „unitarizmus klasszikus �rt�k�rtek", azzal a nyilv�nval� sz�nd�kkal, hogy az atlantai program teljesebb meg�rt�s�hez �s megval�s�t�s�hoz ny�jtson hat�kony seg�ts�get. Ezeknek az el�ad�soknak a megismer�se ahhoz a k�vetkeztet�shez vezet, hogy a Teilhardra val� hivatkoz�s nemcsak az atlantai konferenci�n kapott hangot, hanem j�l felismerhet� a teilhardizmussal val� rokons�g Perkins el�ad�sainak gondolatvitel�ben is, aki egy�bk�nt egy �vtizeddel a konferencia el�tt hunyt el, �s az 50-es �vekben egyik alap�t�ja volt az U. U. Christian-nek. Ez a hat el�ad�s a mai unitarizmus l�nyeg�t igyekszik megragadni �s bemutatni, nemcsak az el�ad�sok akkori hallgat�i, hanem mai olvas�i sz�m�ra is, akik �tmutat�st keresnek a jelen �s a k�zelj�v� unit�rius �tkeres�s�hez is. Miel�tt erre r�t�rn�nk, indokolt arra eml�keztetni, hogy a kereszt�nys�g jelenkori v�ls�g�nak okai k�z�tt a kutat�k els� helyen a tudom�ny �s a vall�s k�z�tti szemben�ll�st, illetve a vall�sos hitnek a tudom�nyos ismeretek miatti gyeng�l�s�t eml�tik, amely jelens�g m�r a 18. sz�zad �ta — egyre gyorsul� �temben —jelen van a kereszt�ny kult�r�j� t�rsadalmakban, A vall�sos �rzelem, gondolkod�s �s �letvitel t�rveszt�se m�g�tt megh�z�d� m�sik nagyhat�s� okot a t�rsadalomban egyre er�s�d� fogyaszt�i, anyagias szeml�let jelenti, amely mindenek f�l� helyezi az anyagi javak, az �lvezetek �rt�kel�s�t, szemben a vall�s �ltal k�n�lt hitbeli, erk�lcsi �rt�kekkel. Ezek a jelens�gek sz�zadunk m�sodik fel�ben k�l�n�sen feler�s�dtek. E k�t f� ok mellett a kereszt�nys�g szerep�t vesz�lyeztetik azok az egy�bk�nt nem vall�sellenes jelens�gek is, amelyekben a hit ut�ni emberi v�gyakoz�s ker�l ugyan felsz�nre, de ezt nem a kereszt�nys�g �rt�keiben v�lik megtal�lni, hanem m�s, els�sorban keleti miszt�riumokban, fundamentalista vall�si ir�nyzatokban, sz�ls�s�ges vall�si csoportokban, szekt�s k�z�ss�gekben. A kereszt�ny teol�gusok k�z�tt �ltal�nos az a n�zet, hogy mind a terjed� szekulariz�ci�val, mind pedig a szekt�s �s kereszt�nyellenes ir�nyzatokkal szembeni k�zdelemben a vall�sos hit elm�ly�t�se �s az - els�sorban a kereszt�nys�gen bel�li - �kum�nia er�s�t�se vezethet sikerre. A hit elm�ly�t�se nem az elavult hitelvekhez val� merev ragaszkod�st, hanem a tudom�nyos halad�s �s az �sszkereszt�ny �rt�kek fel� val� nyitotts�got jelenti, A vall�sos �rz�st �s a vil�gr�l szerzett ismereteket, teh�t a tud�st �s a hitet semmik�ppen sem indokolt egym�st kiz�r�nak tekinteni, hiszen az emberi tudat m�s-m�r tartom�ny�ba tartoznak. A hit f�nyeg�t P�l apostol a zsid�khoz �rt lev�lben (Zsid 11,1) �gy hat�rozta meg: „A hit pedig a rem�lt dolgokhoz val� bizalom �s a nem l�that� dolgok l�t�r�l val� meggy�z�d�s". Mai gondolkod�sunk szerint is csak az tartozik a hit k�r�be, ami k�v�l esik a val�s�gra vonatkoz� ismereteinken, k�vetkez�sk�ppen, ami a tudom�nyos fejl�d�s eredm�nyek�nt bejut az emberis�g ismereteinek t�rh�z�ba, az m�r nem sorolhat� a hit k�r�be, amit pedig az emberis�g tudom�nyos tapasztalatai nem �rhetnek el, tov�bbra is a hit ter�let�t k�pezi. Teljesen elhib�zott dolog volna azonban ebb�l a szembe�ll�t�sb�l arra k�vetkeztetni, hogy a tudott� v�lt dolgok k�r�nek b�v�l�se egyre szeg�nyebb� tenn� a hit vil�g�t. Minthogy az ismeretek �s a hit az emberi tudatnak k�t k�l�n arca, �ppen az ellenkez� lehet a v�rhat� eredm�ny, �s az emberi gondolkod�s fejl�d�se egyidej�leg gazdag�thatja a tud�st �s a hitet is. P�ldak�nt vehetj�k a bibliai teremt�st�rt�net m�g�tt rejl� vil�g �s a mai kozmol�gia vil�g�nak egybevet�s�t. A teremt�s k�nyv�nek szerz�i vajmi keveset tudtak az univerzum keletkez�s�r�l �s fejl�d�s�r�l, �gy gondolkod�sukkal csak geocentrikus �s statikus vil�grendszerhez jutottak el, amelyben az ember �tja az �deni t�k�letess�gb�l, a tud�s megszerz�s�nek b�ne miatt, a pusztul�s fel� kell vezessen, ami al�l csak a t�rv�nyhez h� marad�k lesz kiv�tel. A mai kozmol�gia vil�gk�pe �sszehasonl�thatatlanul nagyszer�bb univerzumot �ll�t el�nk. Igaz ugyan, hogy a tud�s kozmol�gusok egy r�sze a teremt� isten n�lk�l magyar�zza az evol�ci�s vil�got, de nem ismereteik b�v�t�se juttatta �ket ide, hanem eredetileg is hi�nyzott n�luk Isten l�t�nek elfogad�sa. M�s tud�sok ugyanilyen ismeretekre �gy jutottak el, hogy Istenbe vetett hit�ket nem csup�n megtartott�k, de a teremt�s csod�latos volta �s az evol�ci� nagyszer�s�ge hit�ket m�g ink�bb elm�ly�tette, Isten-k�p�ket m�g gazdagabb� tette. Az �sz�vets�gi Teremt� befejezett vil�got �s k�sz embert �ll�tott a sz�nre, akit ugyan a teremtett vil�g �l�re helyezett, de t�le passzivit�st k�v�nt, �let�tja l�p�seinek meghat�roz�s�t is mag�nak tartva fent. A modern ismeretekkel is rendelkez� h�v� ember hit�ben Isten az embert �ppen tud�s�nak fejl�d�s�vel tette a teremt�s folytat�j�v� �s erk�lcsi �rz�k�nek fejl�d�se r�v�n a vil�g�rt val� felel�ss�g hordoz�j�v�. Unit�rius k�r�kben, de m�g lelk�szek sz�j�b�l is hallhatjuk azt a jelmondatot, hogy az unitarizmus az „�sz vall�sa". Ha ennek a kijelent�snek a m�ly�re n�z�nk, �gy ink�bb el kellene hallgassuk, mintsem, hogy �rdemnek min�s�ts�k. Az elm�lt sz�zadfordul�ig a liber�lis humanizmus val�ban �gy vallotta, hogy az emberi tud�s a vil�g fejl�d�s�nek tr�nj�ra �lhet, �s sikerrel megoldja az emberis�g j�v�j�t. Most pedig �ppen ott, ahol a tud�s ir�nti h�dolat a legnagyobb volt, �s ahol ennek a jelmondatnak a forr�sa keresend�, az amerikai unitarizmus is r�d�bbent arra, hogy jelene �s j�v�je is egyar�nt att�l f�gg, hogy visszanyeri-e a vall�sos hit az egyes ember lelk�ben �s �letvitel�ben, valamint a h�vek k�z�ss�g�ben �ltal�nos fontoss�g�t, vagy pedig ugyancsak a szekulariz�ci� (elvil�giasod�s) �ldozat�v� v�lik. Az ortodox kereszt�nys�ghez viszony�tva az un�tarizmusban rejl� hitelvi �rt�kek k�z�l kett�t felt�tlen�l vezet� helyre kell �ltess�nk, mert egyr�szt sz�munkra meghat�roz� jelent�s�g�ek, m�sr�szt, mert ezek �rv�nyes�l�s�t a kereszt�nys�g t�vlataiban is joggal v�rhatjuk, tov�bb� az�rt is, mert az �kumen�ben - �ppen az el�z� k�t ok miatt - ezekr�l lemondani k�ptelens�g lenne, �s hit�nk tov�bbi fejl�d�s�ben is megtartj�k fontoss�gukat. Az egyik sarkalatos t�tele az unitarizmusnak a dogm�kkal szembeni „szabads�g". Azt nem �ll�thatjuk, hogy a vall�soknak �s ezen bel�l a h�vek k�z�ss�g�nek nincs sz�ks�g�k hit�k tartalma f�bb t�teleinek megfogalmaz�s�ra, s�t ezt fontos eszk�znek �t�lhetj�k ahhoz, hogy a vall�sok tan�t�sai �s a h�v�k hite ne v�lj�k parttalan, megfoghatatlan �s k�vethetetlen keretekk�. Az unitarizmus a dogm�kat k�t f� okb�l nem tartja a hit szempontj�b�l hasznosnak. Az egyik, hogy rugalmatlans�guk nem tudja kiel�g�t�en k�vetni a hit fejl�d�s�t, ami ha hosszabb id�t�vban is, de minden vall�sban, �gy a kereszt�nys�gben is bek�vetkezhetik. K�l�n�sen vesz�lyeztetheti a dogm�k merevs�ge az emberi tud�s �s a hit k�z�tti fesz�lts�gek felold�s�t. A dogm�kr�l bebizonyosodhatik az is, hogy nem felelnek meg a Biblia, k�zelebbr�l az �jsz�vets�g tartalm�nak, �s att�l idegen hitelveket fogalmazhatnak meg, amelyek megnehez�tik a kereszt�nys�gen bel�li egys�ges �rtelmez�st, illetve t�pot adhatnak indokolatlan hitvit�knak, feloldhatatlan szemben�ll�snak. Az unitarizmus „dogma-szabads�g�t" feladni az unitarizmus l�nyeg�b�l fakad�an a j�v�ben sem lesz elk�pzelhet�, ann�l is kev�sb�, mert maguk az ortodox kereszt�ny vall�sok is - �rzik a dogm�khoz val� ragaszkod�suk mellett - a dogm�k h�tr�nyait is, amelyeken a dogm�k fellaz�t�s�val, �jra�rtelmez�s�vel igyekeznek seg�teni. A dogm�kkal kapcsolatban tal�n aj�nlatos lenne �jragondolni, hogy helyt�ll�-e az unitarizmust, mint „�rt�k-kereszt�nys�get" szembe�ll�tani a „dogma-kereszt�nys�ggel". S�lyos �s tarthatatlan min�s�t�s lenne a dogm�kat �rt�k n�lk�linek �t�lni, �s egy�bk�nt tartalmilag sem lehet a dogm�t �s az �rt�ket egym�s ellent�tek�nt �rtelmezni, A dogmakereszt�nys�ggel a szabadelv� kereszt�nys�get ink�bb lehet szembe�ll�tani, �s az, hogy a dogm�kkal szembeni szabads�g val�ban �rt�kk� v�lik-e, els�sorban nem a dogm�k l�t�t�l vagy neml�t�t�l, hanem az Istenbe vetett hit tartalm�t�l �s k�vet�s�t�l f�gg. Min�l ink�bb �thatja az egyes ember �s a vall�si k�z�ss�gek �let�t az Istenbe vetett hit, min�l ink�bb �l benn�nk �s k�z�tt�nk a szeretet, ann�l ink�bb val�s�tanak meg kereszt�ny �rt�keket. Az unitarizmus m�sik sarkalatos t�tele az egyszem�ly� �s egyl�nyeg� Egy isten megvall�sa, ami egyenesen �ppen a l�nyeget jelenti, �s nyilv�nval�an ehhez ragaszkodik a legjobban, mik�nt a m�ltban, �gy a j�v�ben is. D�vid Ferenc unit�rius Egyisten-hite a Bibli�ra �p�lt, �s nem filoz�fiai fejteget�seknek volt az eredm�nye. A mai unitarizmus Egyisten-hite ugyan�gy, mint az � idej�ben, v�ltozatlanul a Bibli�n alapul �s els�sorban �ppen J�zus Krisztus kinyilatkoztat�s�n. Egyisten-hit�nknek J�zus kijelent�seire val� �p�t�se ma �s a j�v�ben m�g az eddigin�l is nagyobb hangs�lyt kell kapjon. Amikor az unitarizmus az Egyisten-hitet vallja, akkor az evang�liumban J�zus �ltal megfogalmazott Isten-k�pet fogadja el, �s nem az unit�rius, hanem a trinit�rius Isten-fogalomr�l mondhat� el, hogy k�zvetlen�l nem J�zus �s a tan�tv�nyok �ltal, hanem a kora g�r�g-kereszt�ny gondolkod�kn�l form�l�dott ki. Az �sz�vets�g Istene �s az �jsz�vets�g Istene, a T�rv�ny Istene �s az Evang�lium Istene szem�ly�ben ugyan �rtelemszer�en csak ugyanaz lehet, de a judaista Isten-hit �s a j�zusi isten-hit az Egyistent nem ugyan�gy vallja meg hit�ben. J�zus Istent L�leknek, Igazs�gnak, Szeretetnek �s Aty�nak vallotta, �s mi ugyan�gy valljuk. Amikor pedig Egyisten-hit�nket hangoztatjuk, akkor nem valamilyen, a judaizmus �s a kereszt�ny Isten-fogalmak k�z�tt �llunk - mik�nt azt ortodox k�r�kben olykor megjegyzik —, hanem a krisztusi kinyilatkoztat�s mellett horgonyzunk le, �s nem k�vetj�k a kora kereszt�nys�g trinit�rius �tj�t. Mi J�zusnak evang�liumi ig�ihez ragaszkodunk, mert Istenr�l a legteljesebb, fel�lm�lhatatlan tartalm� fogalmat neki k�sz�nhetj�k, �s valljuk, hogy amit k�s�bb t�bbletk�nt f�ztek hozz�, az nem jav�thatott az � tiszta megfogalmaz�s�n, legfeljebb csak bonyolultt� tette azt, ami n�la egyszer� �s minden emberi l�lek sz�m�ra vil�gos �s �rthet�. Mindehhez m�g hozz�tehetj�k, hogy az unit�rius Egyisten-hit, a tudom�nyos gondolkod�s fel� is teljesen nyitott, �s a kereszt�ny reform-k�s�rletek - ha meg is tartj�k a Szenth�roms�ghit�t, annak magyar�zataiban -ahogyan nyitnak a tudom�ny fel�, olyan m�rt�kben egyben k�zelednek az unit�rius ami ezzel egybeesik, az eredeti evang�liumi j�zusi Egyisten-hithez is, ahol Isten Ig�je �s Isten Lelke nem k�l�n�lnek el mag�t�l Istent�l sem l�nyegben, sem szem�lyben. Minthogy az unit�rius �s a trinit�rius kereszt�nys�g Isten-fogalma J�zus Krisztus szem�ly�re �s szerep�re, emberi �s isteni term�szet�nek megvall�s�ra vezethet� vissza, nem ker�lhet� meg, hogy a ma �s a holnap un�tarizmus�val kapcsolatban ne t�rj�nk ki erre a k�rd�sre is, amely egy�bk�nt is kulcsk�rd�se a kereszt�ny vall�soknak. Azt mindj�rt lesz�gezhetj�k, hogy mi ebben is k�zvetlen�l az evang�liumi �zenetre �p�tkez�nk D�vid Ferenc szellem�ben, �s ebben l�tjuk j�v�nk z�log�t is. Ha nagy von�sokban fel akarjuk v�zolni, �gy J�zus Krisztus szem�ly�re �s szerep�re vonatkoz�an n�gy f� v�ltozat k�l�nb�ztethet� meg. Az evang�liumokb�l az sz�rhet� le, hogy J�zus �let�ben egyr�szt n�la �s a tan�tv�nyok k�r�ben egy�rtelm� volt J�zusnak Krisztusk�nt val� megv�lt�sa, m�g a judaista zsid�s�g �ppen ezt a messi�si, krisztusi szerepet tagadta meg, �s legfeljebb a tan�t�mester, a rabbi vagy a pr�f�ta szerepet fogadta el. Ezen a k�t ir�nyzaton t�lmen�en J�zus hal�la ut�n k�t �jabb ir�nyzat alakult ki �s v�lt egyre �ltal�nosabb�. A k�t v�ltozatban k�z�s von�s Krisztus Isten-volt�nak megvall�sa, de a keleti ortodoxi�ban J�zus ember-volta csaknem teljesen felold�dott �s Pantokr�tork�nt isteni szerepe v�lt a hit alapj�v�, m�g a nyugati ortodoxra J�zus Krisztus emberi term�szet�t nem szor�totta h�tt�rbe �s a modern felfog�s ezt ki is emeli, az isteni term�szet v�ltozatlan megvall�sa mellett. A tradicion�lisnak jel�lhet� �s a jelenleg hangoztatott unit�rius n�z�pont m�rlegel�se el�tt indokoltnak t�nik annak a P�teri vallom�snak felid�z�se, amely Cezarea Filippi el�tt hangzott el, �s mind a h�rom szinoptikus evang�liumban megtal�lhat�, legb�vebben M�t�n�l (Mt 16,13-17). J�zus k�rd�s�re a tan�tv�nyok azt v�laszolt�k, hogy az emberek (a J�zust nem k�vet� zsid�k) j�zust legfeljebb tan�t�mesternek, pr�f�t�nak ismert�k el. Ezut�n nekik tette fel a k�rd�st, hogy �k, a tan�tv�nyok kinek tartj�k �t. A tan�tv�nyok nev�ben is P�ter adott feleletet, miszerint az � sz�mukra J�zus a Krisztus, az �l� Isten Fia. J�zus annak megjegyz�s�vel fogadta el a v�laszt, hogy annak �rt�k�t nem az okoskod�s, hanem az Istent�l kapott bens� hit hiteles�ti. Ebben a n�h�ny evang�liumi versben a l�nyeg teljess�ge t�rul el�nk. J�zus h�vei sz�m�ra a Krisztus volt, a judaizmus pedig �ppen ezt nem fogadta el. K�vet�it nem a gondolkod�s, a filoz�fia �rvel�se vezette, hanem bens� hit�k a Krisztuss�g felismer�s�ben �s megvall�s�ban. A k�rd�sre adand� v�lasz akkor is, most is pr�bak�ve a kereszt�nys�ghez val� tartoz�snak. D�vid Ferenc unitarizmusa az evang�liumi h�s�g szerint fogalmazott, amikor J�zust Krisztusnak �s kieg�sz�t�s�l isten Egysz�l�tt Fi�nak is �s Megv�lt�nak is vallotta. Az unit�riusok hitvall�sai szerint h�rom �vsz�zadon �t ragaszkodott a D�vid Ferenc-i Krisztus-fogalomhoz. Ezt t�kr�zi a 19. sz�zad k�zep�nek Channing—Kriza hitvall�sa,, �s ezt a sz�zadfordul� el�tt kiadott Ferencz J�zsef-i k�t� is, amelyben J�zus Krisztus szerep�t az Apostoli hitvall�ssal egyez�en vallott�k az unit�riusok is. A sz�zadunkban megfogalmazott hitvall�sok err�l a hagyom�nyos �tr�l let�rtek. M�g nem �gy vallott�k J�zust, mint Krisztust, Istenfi�t, Urunkat, hanem mint Isten legjobb Fi�t, igaz Tan�t�mestert. A Kiss Elek nev�hez kapcsolt — egy�bk�nt sok modern gondolatot tartalmaz� — k�t� ezen is t�lment, amikor hat�rozottan jelenti ki, hogy J�zust nem tartjuk Krisztusnak, mivelhogy ez egyenl� tenne istens�g�vel (VI. 40 pont). Ezek a sz�zad fordul� idej�n meg�rett felfog�sok - ebben aligha tehet t�ved�s - ugyanarra az emberk�zpont� liber�lis humanista szeml�letre vezethet�k vissza, amely akkor az unitarizmusban �ltal�ban �rv�nyes�lt, �s amelyr�l a mai modern unitarizmus szeretne visszat�rni - mik�nt Atlanta is jelezte - a val�ban evang�liumi unitarizmushoz. Ezzel a l�p�ssel nem csup�n a vall�sos hit �jra�led�s�t lehet szolg�lni, de a kereszt�nys�gen bel�li k�zeled�st is el� lehetne seg�teni, amelynek k�ts�gtelen�l egyik, tal�n �ppen a legnagyobb akad�lya J�zus Krisztusk�nt val� megvall�s�nak elhagy�sa. A t�rt�nelmi kereszt�nys�gen bel�l az unitarizmus k�vetkezetesen ragaszkodott az eredend� b�n hitt�tel�nek tarthatatlans�g�hoz, els�sorban azon az alapon, hogy J�zus igehirdet�s�b�l ez teljesen hi�nyzik, �s csak k�s�bb alakult ki P�l apostol levelei alapj�n. A meg�jul�st keres� mai kereszt�nys�g - f�k�ppen az evol�ci� t�rv�ny�nek hat�s�ra - ugyancsak mag��v� kellett tegye az �tered� b�n hitt�tel�nek elvet�s�t. Nyilv�nval�, hogy az �let a sejt kialakul�s�t�l kezdve �vsz�zmilli�kat kitev� fejl�d�s �rtj�n �rt el a mai gondolkod� emberis�gig, �s ez a fejl�d�sl�nc a jelenb�l a j�v� t�vlatai fel� tov�bb tart. Az emberi erk�lcs �s er�ny, a vall�sos hit, de ugyanakkor a rossz �s a b�n is nem k�v�lr�l ker�ltek az emberbe, hanem egy�tt alakultak ki a t�vlati m�ltba vesz� fejl�d�s keret�ben egy�tt l�tez�en, ambivalensen. Az emberi tudat fejl�d�se egyre magasabb szintre jutott ugyan, de ezzel egy�tt fokoz�dott bonyolults�ga, �rz�kenys�ge �s s�r�l�kenys�ge is. A szellemi-lelki fejl�d�s csod�latos magass�gba emelte �s t�lt�tte meg tartalommal az emberi l�tet, de nem hunyhatjuk be szem�nket a rossznak, a b�nnek p�rhuzamos t�rh�d�t�sa el�tt. A b�nre val� hajlam, a rossz von�sok gener�ci�s �r�ks�gk�nt r�szben vel�nk egy�tt sz�letnek �s fejl�dnek ki benn�nk �let�nk sor�n, nagyobb r�sz�k azonban a t�rsadalomb�l ker�l a mi �let�nkbe, �s a t�rsadalomban gener�ci�r�l gener�ci�ra ez is �tered. A modern teol�gia ebben l�tja ma az �tered� b�n tartalm�t, amelyet r�szben hozunk, r�szben kapunk egy�ni �s t�rsadalmi �r�ks�gk�nt. J�zus idej�n is ez volt a helyzet, �s J�zus is �gy h�vott megt�r�sre, hogy egy�nenk�nt mindenki �s ezen kereszt�l a t�rsadalom forduljon el saj�t konkr�t b�neit�l, �s hallja meg az Atya szeretetet k�n�l� szav�t, �s viszonozza, egyben az embert�rsai fel� is gyakorolja, t�k�letess�gre t�rekedve, a szeretetet. A b�n, a rossz itt �l benn�nk �s k�z�tt�nk, �s a mai kereszt�nyeknek is nap mint nap sz�ks�ge van a megt�r�sre, hogy a j�zusi �ton j�rjon. Az �terend� b�n hitt�tel�t fenntart� kereszt�ny sz�m�ra ennek elhagy�sa k�ts�gtelen�l nagy neh�zs�get t�maszt, hiszen eg�sz hitrendszer�nk egyik alapj�t jelenti, hogy csak a legfontosabbra utaljunk, a krisztusi megv�lt�s tartalm�ra. Az unitarizmusn�t �s a szabadelv� kereszt�nys�gn�l ez a gond eleve felold�dott, �m itt is jelentkezik k�t k�rd�s. Az egyik, hogy J�zus m�v�t megv�lt�snak, �t pedig Megv�lt�nak valljuk-e? D�vid Ferenc sz�m�ra — �gy t�nik - ez nem volt k�ts�ges. A sz�zadfordul� Ember-J�zus szeml�lete �s az eredend� b�nnel val� szemben�ll�s odavezetett, hogy megv�lt�s �s Megv�lt� helyett ink�bb szabad�t�sr�l �s Szabad�t�r�l tan�tottunk. Eltekintve att�l, hogy a fogalmak �s a szerepek mindk�t esetben szinonim�k �s azonos jelent�s�ek, nem helyesebb-e ez esetben is megmaradni a kereszt�ny �jsz�vets�gi sz�- �s n�vhaszn�lat�n�l, �s a tartalom unit�rius megfogalmaz�s�nak evang�liumi alapj�t igazolni, �s ahhoz ragaszkodni? Ez jelenti a m�sodik k�rd�st, vagyis a megv�lt�s unit�rius �rtelmez�s�t. Ezzel egy�tt nagyobb figyelmet kellene szentelni k�z�ss�gi egy�ttl�teinken, tat�n pr�dik�ci�inkban is a k�ts�gtelen�l jelenlev� �s terjed� rossz leleplez�s�nek, gy�kerei megvil�g�t�s�nak, legy�z�s�k lehet�s�g�nek �s a megt�r�s megnyugtat�, felemel� �lm�ny�nek. Esend�s�g�nk, v�tkeink �s b�neink beismer�se telk�nkben t�rt�nik meg, �s ott a helye a mi ism�tl�d� megt�r�seinknek is, ott teh�t, ahol mi Istennel tal�lkozhatunk. Vall�sos hit�nk l�nyege, hogy lelk�nk el tud m�lyedni Istenben, �s ennek az elm�lyed�snek, a lelk�nkben megval�sul� tal�lkoz�snak ad keretet az im�dkoz�s. Az istenbe vetett hit nem lehet meg a hozz� val� im�dkoz�s n�lk�l, �s aki nem tud vagy nem akar im�dkozni, az bizony�ra mag�ban Istenben sem hisz �szint�n. Mik�nt miszt�rium h�z�dik meg az ember Isten-hite m�g�tt, hiszen egy transzcendens Legf�bb L�nyben hisz, akit Szem�lyk�nt sz�l�t meg, ugyan�gy miszt�rium az im�dkoz�s aktusa is, amikor egy ember saj�t lelk�ben tal�lkozik ugyanezzel az Istennel, aki teh�t felt�tlen�l immanens is. A sz�zadfordul� humanista magabiztoss�ga nem csak J�zusnak, mint Krisztusnak a megvall�s�t kapcsolta ki, de elhalv�ny�totta a szem�lyes Isten l�tez�s�be vetett bizonyoss�got is, k�vetkez�sk�ppen az im�dkoz�s is vesz�tett az emberi lelket felemel�, megnemes�t� szerep�b�l. A kereszt�ny hit nem lehet meg miszt�riumok, hit-titkok n�lk�l, �s k�z�tt�k �ppen ez a h�rom a legfontosabb: hit Istenben, szeret� Mennyei Aty�nkban, hit J�zusban, mint Krisztusban, �s hit az Istenhez sz�l�, lelk�nkb�l fakad� im�dkoz�s �rt�k�ben. Ez a h�rom kereszt�ny „egyszer�s�g" szervesen �sszetartozik. Az Istenre ir�nyul� hit-titkot J�zus nyilatkoztatta ki minden kereszt�ny sz�m�ra, �s mi ebben fenntart�s n�lk�l hisz�nk is, �s ez a hit teszi sz�munkra az Ember-J�zust Ember-Krisztuss�. Ha a Kiss Elek-f�le k�t� szavait id�zz�k („J�zus a lehet� legmagasabb fok� eszm�nyi ember"), akkor l�nyeg�ben ugyanazt mondjuk, amit az evol�ci�s kereszt�nys�g (�gy Teilhard is) vall, hogy Krisztus jelenti az Istenhez tart� emberi fejl�d�s cs�cs�t �s beteljes�l�s�t. Az unit�rius im�dkoz�s j�i ismert hitt�tele, a „non adoramus" azt jelenti, hogy kiz�r�lag Istent im�djuk, im�dkoz�sunk nem sz�l J�zushoz. Mi val�ban kiz�r�lag �s k�zvetlen�l Istenhez fordulunk im�inkban. Nem im�dkozunk teh�t J�zushoz, �mde im�dkoz�sunknak J�zus m�gis r�szese, mert b�r nem hozz�, de l�nyeg�ben vele im�dkozunk, hiszen neki nem csup�n Isten-k�p�nket k�sz�nhetj�k, de � mutatta meg, hogy mik�nt vonhatjuk be Istent saj�t lelk�nkbe, az � �letp�ld�ja az Istenhez �s az embert�rsakhoz vezet� szeretet t�k�letes �tj�t, �s � vil�g�totta meg nek�nk Istenhez fordul� im�ink tartalm�t �s erej�t is. A Miaty�nkon k�v�l nem maradt r�nk J�zus im�inak sz�vege, de az evang�liumokban az�rt �rtes�lt�nk arr�l, hogy nagy elhat�roz�sok, d�nt� l�p�sek el�tt f�lrevonult �s hosszan im�dkozott, feltehet�en az Aty�ba vetett hit�nek er�s�t�se, a r� v�r� �t�let v�llal�s�hoz sz�ks�ges er� k�r�se �rdek�ben. A J�nos szerinti evang�liumban a „f�papi" ima keret�ben J�zus �nmag��rt, majd a tan�tv�nyok�rt �s ezut�n a h�v�k k�z�ss�g��rt mondott im�k is betekint�st ny�jtanak a J�zusi im�dkoz�s tartalm�ba. J�zus p�ld�j�hoz igazodva a h�v� unit�rius nem az�rt fordul im�j�ban Istenhez, hogy valami kedvezm�nyt, kiv�telez�st, el�nyt k�rjen saj�t sz�m�ra, hiszen az Igazs�g Istene nem lehet szem�lyv�logat�, �s aki m�sokkal szemben k�r valamit saj�t mag�nak, az nem sz�m�that meghallgat�sra. Term�szetesen fordulhatunk k�r�ssel is Istenhez, amikor lelkier�t, seg�ts�get v�runk t�le neh�z helyzetekben, d�nt� l�p�sek el�tt, amikor hit�nk er�s�t�s�re, k�ts�geink legy�z�s�re van sz�ks�g�nk, amikor lelki vigaszt, megnyugv�st keres�nk, amikor hib�ink �s v�tkeink miatt b�nb�natot �rz�nk, megbocs�t�st rem�l�nk, �s megt�rni k�v�nunk. Ezek p�ld�ul mot�vumok, amelyekkel saj�t dolgainkkal bizalommal fordulhatunk im�inkban istenhez, �s bizakodhatunk abban, hogy lelk�nk meg is kapja a k�rt er�t, a v�rt bocs�natot, a meg�jul� hitet, a rem�lt megnyugv�st. Az im�dkoz�s l�nyege minden esetben a kapcsolat keres�se l�lekben Istennel, �s ett�l a kapcsolatt�l els�sorban nem ahhoz kaphatunk t�mogat�st, hogy minek az el�r�s�ben rem�nykedhet�nk, hanem abban, hogy miv� �s milyenn� kell v�ljunk ahhoz, hogy az �let c�lj�t �s �rtelm�t, a szeretetre val� t�k�letes �n�tad�st min�l ink�bb megk�zel�thess�k. Ha a ma �s a holnap unitarizmusa nagyobb szerepet akar bet�lteni az egyh�zi k�z�ss�gek �lete tartalm�nak form�l�s�ban-, istenhez val� k�zel�t�s�ben, J�zus Krisztus tan�t�sainak �s �letp�ld�j�nak k�vet�s�ben, �gy f� figyelm�t a hit elm�ly�t�s�re keli ford�tania, �s csak ez lehet hat�kony eszk�z arra is, hogy az egyre burj�nz� vall�si vagy ezoterikus szekt�k, vagy a nem kereszt�ny vall�sok hat�s�t ellens�lyozhassa. A ma �s a holnap unitarizmusa D�vid Ferenc nyom�n biblikus vall�s kell maradjon, amely k�zvetlen�l J�zus Krisztus evang�liumi �zenet�re �p�l. A hit elm�ly�t�se �rdek�ben az �jsz�vets�g �s k�l�n�sen a n�gy evang�lium, tov�bb� a P�li �s az apostolt levelek megismer�s�nek, modern kereszt�ny �s unit�rius magyar�zat�nak indokolt fontos szerepet tulajdon�tani. Az vinn� tal�n a legeredm�nyesebben el�re a bibliai foglalkoz�sokat, ha lehet�leg min�l t�bb vil�gi h�v� v�llalna akt�v szerepet a sz�vegek bemutat�s�ban �s komment�l�s�ban. ….. A viszonylag kisebb r�sztvev�i l�tsz�m a bibliai foglalkoz�sokat k�tetlenebb� teszi, �s k�lcs�n�sen jobb elm�lyed�st k�n�l, �m nyilv�nval�an csak sz�kebb k�rben. Nagyobb k�z�ss�g, a h�vek sz�lesebb k�re sz�m�ra is sz�ks�gesnek t�nik azonban az unit�rius hit tartalm�nak jobb megismer�se �s tudatosabb v�llal�sa. Ehhez azonban nem alakult m�g ki megfelel� f�rum. Tal�n a D�vid Ferenc Egylet v�llalhatn� mag�ra ezt a feladatot �gy, hogy az �kumen� szellem�ben nem -unit�rius hitmagyar�z�k is felk�r�st kaphatn�nak, k�l�n�sen azok, akik a kereszt�ny hit�let meg�j�t�s�nak �s elm�ly�t�s�nek h�veik�nt ismeretesek.! Befejez�s�l: ism�telten megk�sz�n�m egyr�szt azt, hogy sz�t kaptam, �s m�g ink�bb azt, hogy meg is hallgattak. Ha �gy tal�lj�k, hogy b�ven akad kifog�solni val� abban, amit elmondani b�torkodtam, �gy, k�rem, tudj�k be annak, hogy teol�giai t�j�kozotts�gom annak ellen�re sem hasonl�that� az �n�k�hez, hogy majdnem negyedsz�zadot t�lt�ttem m�r azzal, hogy min�l jobban megismerkedjem a Szent�r�ssal �s a Szent�r�s t�bboldal� magyar�zataival, valamint a vall�si meg�jul�s�rt f�radoz� teol�gusok n�zeteinek megismer�s�vel �s unit�rius szemsz�gb�l val� elemz�s�vel. Mindemellett szavaim nem voltak t�bbek, mint egy unit�rius h�v� �szint�n megvallott n�zetei, amely n�zetek m�g�tt a hitbeli meg�jul�s elk�telezetts�ge, �s ez elk�telezetts�g m�g�tt pedig unit�rius egyh�zunk �s hit�nk szeretete �ll, az� a hit�, amely mindny�junkban mint Isten szeret� aj�nd�ka �l.


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: �kumenicit�s
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.39 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::