Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
Szeptember 21, 2006 09:25 CDT

ANDREAS R�SSLER: DOGMA N�LK�LI KERESZT�NYS�G?*

Eszm�ny �s val�s�g konfliktusa

Szerz�: . 973 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


* Forr�s: Freies Christentum 2001/6. J.T. ford�t�sa

ANDREAS R�SSLER DOGMA N�LK�LI KERESZT�NYS�G?* Eszm�ny �s val�s�g konfliktusa * Forr�s: Freies Christentum 2001/6. J.T. ford�t�sa A k�telez� �rv�ny� hitelveket csak ny�ltan, lelki k�nyszer n�lk�l, a maguk meggy�z� erej�n�l fogva lehet elsaj�t�tani A „dogma n�lk�li kereszt�nys�g" fogalm�val a teol�giat�rt�net legink�bb Adolf von Harnack (1851-1931) n�zetrendszer�t jel�li, de e felfog�s az egyh�zt�rt�n�sz Walther von Loewenich teol�giai �ll�spontj�val is egybeesik. �gy t�nik, von Harnack ink�bb csak k�zvetett �rtelemben, haszn�lta a kifejez�st, ameny-nyiben ez�ltal a „dogmatikus kereszt�nys�ggel" helyezkedett szembe. Von Harnack kor�ntsem utas�totta el alapjaiban a dogm�t, hiszen - mint �rja - „a kereszt�ny vall�s fundamentum�n�l olyan �zenet �ll, amelynek tartalma az Istenbe �s k�ld�tt�be, J�zus Krisztusba vetett, j�l meghat�rozott hit" (Lehrbuck der Dogmengeschichte). A dogma mint a kereszt�nys�g „hittartalm�nak vil�gos kifejez�se" egyfel�l elker�lhetetlen, m�sfel�l azonban t�rt�netileg meghat�rozott. Csakhogy a kereszt�nys�g „t�bb mint �thagyom�nyozott tanok �sszege, A kereszt�nys�g az az eszm�lked�s, amelyet az evang�lium r�v�n J�zus Krisztus atyja �breszt a sz�vekben," A dogma n�lk�li kereszt�nys�g ebben az �sszef�gg�sben ennek a bels� eszm�lked�snek, magatart�snak, az Istennel val� szem�lyes viszonynak a kivet�l�se, szemben a tant�telek rendszer�vel, amely felt�tlen elfogad�st k�vetel meg. Ezen a ponton von Harnack Friedrich Schleiermacher vonal�hoz k�t�dik, aki az istenhitet „a felt�tel n�lk�li f�gg�s�g �rzetek�nt" �rta le. Albert Schweitzer (1875-1965) 1934-ben egyet�rt�leg nyilatkozott a dogm�kt�l mentes vall�soss�gr�l, mid�n megk�l�nb�ztette azt a „dogmatikus vall�st�l". K�t k�l�nb�z� ir�nyzatot t�telezett ekkor egy �s ugyanazon vall�son -nevezetesen a kereszt�nys�gen - bel�l. A dogmatikus vall�s „a korai egyh�z �s a reform�ci� hitvall�sain alapul. A dogm�kt�l mentes vall�s etikus, az etikai alapigazs�gokra korl�tozza kijelent�seit, �s azon f�radozik, hogy lehet�s�gei szerint a gondolkod�ssal �sszhangban �lljon. Isten orsz�g�nak egy darabj�t szeretn� megval�s�tani a f�ld�n." Adolf von Harnack - csak�gy, mint Albert Schweitzer - �rtelemszer�en a dogma n�lk�li kereszt�nys�g k�pvisel�je. Mi azonban ezen fel�l a szabadelv� kereszt�nys�get �s a szabad protestantizmust �pp �gy a dogm�k n�lk�li kereszt�nys�g eszm�je fel� val� t�rekv�sk�nt tekinthetj�k. A dogma voltak�ppen k�telez� hitt�telt jelent. Amikor Walther von Loewenich egyet�rt�leg besz�l a „dogma n�lk�li kereszt�nys�gr�l", val�j�ban nem a dogm�t�l mint olyant�l hat�rolja el mag�t, hiszen minden vall�si k�z�ss�gnek sz�ks�ge van k�telez� �rv�ny� hitt�te-lekre. Von Loewenich nyilv�nval�an a dogma r�mai katolikus �rtelmez�s�t�l hat�rolja el mag�t, amely szerint a dogma csalatkozhatatlan hitigazs�g, olyasfajta hitt�rv�ny, amelyet az �r�k lelki �dv�ss�g �rdek�ben engedelmesen el kell fogadni. Az 500 k�r�l kelt athanas�anum - a harmadik �egyh�z� hitvall�s - a l�nyegi kijelent�sek („hit�gazatok") el�tti bevezet�j�ben ezt mondja: „Aki �dv�z�lni akar, annak mindenekel�tt a katolikus hitet kell megtartania. [E korban a katolikus m�g egyetemest, �ltal�nosan elismertet jelentett.] Mindazok, akik a hitet nem �rzik �pen �s s�rtetlen�l, k�ts�gk�v�l �r�kre elvesznek." Von Loewenich a k�telez� hitelveknek, a csalatkozhatatlan �s �dv�z�l�shez elengedhetetlen dogm�knak e fentebbi �rtelmez�s�t vetette el. Valamelyest k�l�nb�zik ett�l a klasszikus dogma-, illetve hitvall�s-felfog�s tartalma. Von Loewenich ekk�nt egyet�rt a k�z�s kereszt�ny hitvall�ssal, jeles�l a nicaenummal �s az apostoli hitvall�ssal, mint ahogy a reform�ci� kor�nak hitvall�saival is. A konkr�t dogm�k csoportjak�nt �rtelmezett dogmatikus hitvall�s azonban m�sodlagos a Bibli�hoz k�pest, �s �gy nem sz� szerint, hanem szimbolikusan, hasonlatszer�en kell �rteni. A hitt�telek, hitvall�sok �s dogm�k eset�ben teh�t szigor�an meg kell k�l�nb�ztetni a formai �s a tartalmi t�nyez�t. Formailag tekintve a sz�veg rendszerint az �ltala kifejezett dogma min�s�t�s�t, illetve s�ly�t t�kr�zi. R�mai katolikus �rtelemben e dogm�k t�vedhetetlenek �s felt�tlen�l sz�ks�gesek az �dv�z�l�shez. Reform�tor! �rtelemben a m�rt�kad� hitdokumentum a Biblia, m�gpedig nem egyik vagy m�sik r�sze, hanem „az �r�s k�zepe", az alapvet� kijelent�s. A k�telez� �rv�ny� hitelvek (dogm�k, hitvall�sok) tatalma abban �ll, ami a kereszt�ny hitben l�nyegi �s n�lk�l�zhetetlen. de nem �leli fel a mell�kes vonatkoz�sokat. A kereszt�ny alapt�telek a teremt� Istenr�l sz�lnak, mindenek �sok�r�l �s c�lj�r�l; J�zus Krisztusr�l mint Isten fi�r�l vagy Isten k�zponti kijelent�s�r�l/kinyilatkoztat�s�r�l; J�zus hithirdet�s�r�l, �letm�dj�r�l, �let�nek odaad�s�r�l �s Istennel val� maradand� k�z�ss�g�r�l, a szentl�lekr�l mint Isten ki�rad� erej�r�l, amely felszabad�t �s meg�j�t minket; Isten ingyenes szeretet�r�l/kegyelm�r�l, amely e vil�gban val� jelenl�ttel �s e jelenl�t �rtelm�vel aj�nd�koz meg minket; Isten akarat�r�l: a szeretetr�l, az igazs�goss�gr�l �s a hiteless�gr�l; az Isten elj�vend� orsz�g�ban - l�t�nk v�gc�lj�ban - val� �r�k �letr�l. Nincs dogma n�lk�li kereszt�nys�g, ha ezen a k�telez� hitt�telek teljes hi�ny�t �rtj�k. De igenis van nyitott, t�relmes �s felszabad�t�, lelki k�nyszer n�lk�li kereszt�nys�g. A k�telez� �rv�ny� hitelveket szimbolikusan, hasonlatszer�en kell �rten�nk, nem pedig sz� szerint. Csak ekk�nt lehetnek �sszhangban az igazs�gr�l val� meggy�z�d�ssel A szabadelv� kereszt�nys�g k�t nagy gondolkod�ja, Albert Schweitzer �s Paul Tillich (1886-1965) a dogma n�lk�li kereszt�nys�g k�t k�l�nb�z� megk�zel�t�s�nek k�pvisel�i. Tillich egy�ltal�n nem �nc�l�an haszn�lja ezt a fogalmat. Az � rendszer�ben az �segyh�zi dogm�k �s a reform�tort hitvall�sok �rintetlen�l megmaradnak, �m �rtelmez�s�k szimbolikus �s hasonlatszer�. Tillich k�l�nbs�get tesz a „katolikus szubsztancia" - vagyis az alapvet� �s k�z�s�gi hagyom�nyoz�s - �s a „protest�ns princ�pium" - vagyis e kereszt�ny hagyom�nyoz�s szabad, hiteles, komoly megval�sul�sa - k�z�tt, azzal a megszor�t�ssal, hogy Isten az egyed�lval� felt�tel n�lk�li �s abszol�t val�s�g. Schweitzer ezzel szemben ink�bb a bibliai �s kereszt�ny kijelent�sek „sz�vegi" szeml�lete fel� hajlik, mi�ltal �pp az szorul h�tt�rbe, amit nem sz� szerint tud hittel megvallani. Schweitzer ez�ltal szubsztanci�jukban reduk�lja az �sszkereszt�ny dogm�kat nagyj�b�l arra, ami Tillichn�l e dogm�k modern �rtelmez�se. Tillich elfogadja az istent h�rmasegys�g dogm�j�t, �s egy h�roml�pcs�s szerkezetet �ll�t fel: 1. Isten �nmag�ban, 2. Isten teremt�, kijelent�/kinyilatkoztat� �s megv�lt� cselekv�se a vil�gban �s 3. minden l�t beteljes�l�se Istenben. „A h�roms�g mindenekel�tt Istennek mint �l� Istennek a megtapasztal�sa; meghaladja �nmag�t a teremt�sben, r�szese szenved�seinknek, amennyiben er�t vesz e szenved�seken �s bet�lti a teremt�st. Ekk�nt haladja meg az istens�g �nmag�t. De nem v�sz el, hanem visszat�r mag�ba. Isten mind�r�kk� Isten marad." (1960; �sszes m�vei 13. k�tet. Stuttgart 1972. 484. sk.) Schweitzern�l a h�rmasegys�g dogm�ja mint olyan egy�ltal�n nem mer�l fel, helyette azonban megfogalmaz�dik az a felfog�s, hogy Isten J�zusban mint a szeretet akar�s�ban nyilv�nult meg, s hogy J�zus lelke Isten orsz�g�nak munkat�rsaiv� teszi az embereket; a f� elem az, „hogy Istent igaz m�don szeress�k, �s a szent Lelket sz�v�nkben uralkodni hagyjuk" (1957. szeptember 19-�n kelt lev�l). Tillichi �rtelemben a vall�sos besz�d mindig szimbolikus, hasonlatszer�, emiatt mindig nyitott t�rnek kell maradnia a kereszt�ny alapszimb�lumok �jabb �s �jabb jelent�sei sz�m�ra. Er�s dogm�kra, ritu�l�kra, kulcsszavakra, jelk�pekre - vagyis hitt�telekre, hitelvekre — van sz�ks�g�nk, olyanokra, amelyeknek �le �s sarka van. Ezeket azonban csak szabads�gban lehet �s kell �rtelmezni. Ekk�nt van J�zusnak n�h�ny radik�lis kijelent�se, p�ld�ul a hegyi besz�dben, amelyekkel sohasem lehet eg�szen „egyenesbe j�nni", s�t, bizonyos �rtelemben botr�nyosak is. E „botr�nyoss�g" egyben tov�bbgondol�sra ind�t� impulzus. A dogma r�mai katolikus felfog�s szerint szigor�an meghat�rozott hit-igazs�g. A dogma n�lk�li kereszt�nys�g �rtelm�ben a dogm�nak olyan t�gasnak �s nyitottnak kell lennie, hogy abba ne pr�sel�dj�k be eleve a lehets�ges magya-r�zatok mindegyike, hanem rugalmas �s bez�ratlan maradjon, ak�rcsak a p�ldabesz�d vagy a jelk�p az �j jelent�s-tulajdon�t�sok �s �rtelmez�sek el�tt. Legyen sz� b�r a teremt�nek, megv�lt�nak �s beteljes�t�nek - m�s szavakkal az isteni �soknak, a vil�g fel� tett isteni �nkinyilatkoztat�snak �s Isten �dv�z�t�-beteljes�t� erej�nek - h�roms�g�r�l, vagy J�zus istenf��s�g�r�l, J�zus �let�r�l �s az emberek�rt v�llalt hal�l�r�l, felt�mad�s�r�l, vagy ak�r Isten elj�vend� orsz�g�r�l: mindig kell valamennyi „helynek" maradnia az �j felismer�sek �s magyar�zatok sz�m�ra. A dogma n�lk�li kereszt�nys�g egyik v�ltozata szerint — amellyel Schweitzer is azonosul - az egy�ni hitfelfog�sb�l radik�lis �szintes�ggel kell mindent elk�l�n�teni, amit nem tudunk sz� szerinti �rtelm�ben hinni/megvallani - p�ld�ul J�zus test szerinti felt�mad�s�t. Ez esetben viszont m�r egy�ltal�n nem J�zus felt�mad�s�r�l besz�l�nk, hanem legjobb esetben is maradand� Istenn�l-l�t�r�l, m�skor azonban csak lelki tov�bbhat�s�r�l. A dogma n�lk�li kereszt�nys�g eszm�j�t a sz�k�s val�s�gban v�gs� soron a humanit�sra korl�toz�d� kereszt�nys�gbe val� visszahull�s vesz�lye fenyegeti. A dogma n�lk�li kereszt�nys�g m�sik v�ltozata - amelynek Tillich is sz�sz�l�ja - az �sszes vall�sos felismer�s szimb�lum-jelleg�t k�pviseli. Ez esetben els�sorban a tetsz�legess�g vesz�lyeit�l kell �vnunk — �s ezzel az igazs�g k�rd�s�vel szembeni k�z�mb�ss�g�t�l is. E felfog�ssal nem menthet� meg b�rmely kedvelt vall�sos �ll�spont, mondv�n: nem sz� szerint kell �rtelmezni, csak jelk�pesen igaz. J�zus sz�zi sz�let�s�nek dogm�ja p�ld�ul bizonyos val�s�gtartalmat nyerhet ugyan, amennyiben ezzel azt fejezik ki: J�zust kezdett�l fogva Isten lelke „hat�rozta meg". Protest�ns n�z�pontb�l azonban M�rk szepl�tlen fogantat�s�nak r�mai katolikus dogm�ja nem igazolhat� azzal, hogy e dogma legal�bb jelk�pesen jelent valamit. Hiszen ez a M�ria-dogma szimbolikusan is ellentmond a n�z�reti J�zus kiz�r�lagos b�ntelens�g�r�l sz�l� bibliai alapkijelent�snek.1 1 A jobb meg�rt�s v�gett vil�gosan meg kell k�l�nb�ztetn�nk a J�zus sz�zi sz�let�s�r�l sz�l� dogm�t a szepl�telen fogantat�s dogm�j�t�l. Ez ut�bbi ugyanis kiz�r�lag M�ri�ra vonatkozik; a katolikus dogma �rtelm�ben M�ria — egyetlenk�nt — sz�let�s�nek pillanat�t�l fogva mentes volt az �tered� b�nt�l, amely egy�bk�nt minden embernek �d�m v�tk�t�l eredeztethet� �r�ks�ge, s amelyet csak a kereszts�g t�r�l el. {A ford�t�) A dogma n�lk�li, hiteles kereszt�nys�g �j vonzer�t adhat a kereszt�ny �zenetnek A szociol�giai kutat�sok m�g Eur�pa er�sen szekul�ris t�jain is azt igazolt�k, hogy az emberek nagy r�sze - m�g a fiatalok� is - elfogadja egy magasabb hatolom l�t�t, mik�zben nem veti al� mag�t a kereszt�ny hitelveknek �s az egy-h�zi igehirdet�snek. Ehhez a trendhez j�l illeszkedik a dogma n�lk�li kereszt�nys�g, amely Istent mindenkor nagyobbk�nt, megfoghatatlank�nt, titokk�nt �rti, akire konkr�t kereszt�ny hitelvek vonatkoztathat�k an�lk�l, hogy titk�t valamikor is eg�sz�ben „megfejthet�v�" tenn�k. Ezzel pedig a dogma n�lk�li kereszt�nys�g kor�ntsem a posztmodern korszellemet k�veti az „anything goes" �rtelm�ben, hogy „mindenki azt hisz, amit akar", s hogy az igazs�g az, amit az egy�n annak tart. Az igazs�g-probl�m�val szembeni effajta k�z�ny�ss�g megsz�nteti, feloldja a kereszt�nys�get. A dogma n�lk�li kereszt�nys�g ezzel szemben „al�zatos az igazs�g ir�nt" (Schweitzer). A dogma n�lk�li kereszt�nys�g nem mond le a k�telez� kereszt�ny alapt�telekr�l, hanem szabad, nyitott �s szavahihet� m�don �rtelmezi azokat. Hiszen hitbeli meggy�z�d�seinknek egybe kell csengeni�k a tapasztalatainkkal �s felel�ss�gteljes gondolkod�sunkkal. V�laszolniuk kell �let�nk k�rd�seire. Legbens�bb tudatunkat kell hogy meg�rints�k. Hitbeli meggy�z�d�seink olyan talajban gy�kereznek, amelyet vagy a teremt�, megv�lt� �s beteljes�t� Isten h�roms�g�val, vagy (a reform�torok felfog�sa szerint) „egyed�l a hitben val� kegyelem �ltali megigaz�t�ssal", vagy (tillichi �rtelemben) „a Krisztus J�zusban val� �j l�ttel", vagy (ahogy Albert Schweitzer foglalta �ssze) „Isten orsz�g�val" azonos�tunk. A dogma n�lk�li, vagyis nyitott, toler�ns, szavahihet� kereszt�nys�gnek komoly es�lye van a j�v�re, amennyiben egybe tudja foglalni a k�t alapelvet: Isten egyr�szt mindig nagyobb ann�l, hogysem bel�thassuk �s meg�rthess�k („Deus semper maior"), m�sr�szt mindannyian teljesen Isten kegyelm�re vagyunk utalva. „Dogma n�lk�li kereszt�nys�g? Eszm�ny �s val�s�g konfliktusa" - ezt az eszm�nyt a val�s�g k�l�nf�le ir�nyb�l vesz�lyezteti: hol egy cs�kev�nyes kereszt�nys�g-forma fel� tereln�, hol a k�nyelmetlen hiteless�gt�l val� megfuta-mod�s fel�. M�sfel�l azonban ez az eszm�ny csak gazdag�tja a val�s�got. Megjelent a Kereszt�ny Magvet� 2004 / 1 sz�m�nak 7-11. oldalain.


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Apologetika
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 0.95 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::