Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
FACEBOOK
Unitárius Egyház

Reklámozd a saját oldaladat is

Gondviselés Segélyszervezet

Névjegy létrehozása


Virtuális Unitárius Közösség

Névjegy létrehozása
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png �sv�ny II.
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png Versgy�jtem�nyek
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2010-ben
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif Kereszt�ny Magvet�
bullet2.gif Unit�rius K�zl�ny
bullet2.gif Unit�rius �let 2000-t�l
bullet2.gif Unit�rius �let 1947-1999
bullet2.gif Unit�rius �rtes�t�
bullet2.gif Unit�rius Sz�sz�k

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
Szeptember 21, 2006 04:52 CDT

Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: a csiksomly�i b�cs� �j megvil�g�t�sban

Szerz�: . 2957 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Cs�ksomly�i b�cs� �s az unit�riusok 1. r�sz



Dokumentum: http://unitarius.uw.hu/dok/mohay-tamas-csiksomlyo.htm

Cs�ksomly�i b�cs� �s az unit�riusok 2. r�sz

Mohay Tam�s n�prajzkutat� a Duna tv 2009 m�jus 30. Virraszt�s a Kis-Somly�-hegyen �s a Cs�ksomly�i Kegytemplomban ad�s�ban a cs�ksomly�i b�cs� eredet�r�l besz�l.

Let�lthet�� HTM form�ban� �s RTF form�ban

MOHAY TAM�S EGY �NNEP ALAPJAI: A CS�KSOMLY�I P�NK�SDI B�CS� �J MEGVIL�G�T�SBAN* A cs�ksomly�i p�nk�sdi b�cs� Erd�lyben a r�gi �s nagy �nnepek k�z� tarto�zik. Tradicion�lis M�ria-kegyhely (egy�ttal igen sok�ig jelent�s iskola- �s kul�tur�lis k�zpont), ahol a ferencrendiek vezet�s�vel �vsz�zados �nnepi gyakorla�tok alakultak ki. Ezek a gyakorlatok a t�rt�nelmi k�r�lm�nyek gyakori �s alapos v�ltoz�sai k�zepette is megtartottak bizonyos �lland�s�got. A nyilv�nos, teljes �s szabad b�cs�j�r�s betilt�s�t, 1949-et k�vet�en negyven �vig mintegy rejtet�ten zajlott az �nnep, a hat�s�gok r�sz�r�l tapasztalt t�r�shat�rt folyamatosan t�g�tva. 1990 �ta minden kor�bbit meghalad� t�meg van jelen p�nk�sdkor Cs�ksomly�n, s e t�meg �sszet�tele minden kor�bbit meghalad�an kiterjed a magyar nyelvter�let eg�sz�re, s�t azon t�l is. Egy hosszabb, tizen�t �ve tart� kutat�s keret�ben azt vizsg�lom, hogyan ta�l�lkozik �ssze ebben az �nnepben a vall�si hagyom�ny �s a nemzeti �nkifeje�z�sre t�rekv�s (Mohay 1992; 1996; 1997, 2001, 2002, 2003, 2004). A jelenku�tat�s �s a v�ltoz�sok n�prajzi vizsg�lat�t k�vet�en fordult figyelmem a b�cs� m�ltja, eredete fele Tanulm�nyomban ezzel kapcsolatban szeretn�k k�t felt�te�lez�st a szakmai nyilv�noss�g kritikus figyelme el� t�rni. Az els�, r�szleteseb�ben t�rgyalt felt�telez�s a b�cs� eredett�rt�net�vel, a m�sodik a b�cs�j�r�s fo�lyamatoss�g�val kapcsolatos. Az eredett�rt�net A b�cs�val kapcsolatos narrat�v�k k�z�l az egyik legtart�sabb a hargitai csa�t�r�l sz�l� t�rt�net. Eszerint az �nnep, vagyis a p�nk�sdszombati b�cs�j�r�s eredete 1567-re megy vissza, amikor J�nos Zsigmond erd�lyi fejedelem haddal * A dolgozat a Bolyai J�nos Kutat�si �szt�nd�j t�mogat�s�val k�sz�lt. Els� v�ltozata elhangzott a Hajnal Istv�n K�r konferenci�j�n Sz�cs�nyben, 2000. augusztus 25-�n, �s megjelent a konferencia k�tet�ben (Mohay 2002b). A tanulm�nny� b�v�tett v�ltozatot a budapesti N�prajzi M�zeum szakfo�ly�irata, a Fabula k�z�lte (Mohay 2001). Ennek �jrak�zl�se a jelen sz�veg, abban a rem�nyben, hogy nemcsak a tiszt�bban l�t�si seg�theti el�, hanem a tov�bbi kutat�sokat is el�r�bb mozd�thatja Hangs�lyozni k�v�nom, hogy az els� k�zl�s �ta j� p�r olyan k�nyv, tanulm�ny �s kiadv�ny jelent meg, amelyek a somly�i b�cs�val kapcsolatosak, ez�ttal azonban nem tartottuk sz�ks�gesnek ezek felsorol�s�t, mivel �j forr�sokat vagy megl�t�sokat e cikk t�m�j�val kapcsolatban nem hoztak el�. A t�m�val kapcsolatos saj�t �jabb tanulm�nyaim felsorol�s�t az irodalomjegyz�kben adom. A hivatko�z�sokat csak azokban az esetekben pontos�tottam, ha kor�bban hi�nyosak vagy t�vesek voltak. 107 pr�b�lta a cs�ki sz�kelyeket unit�rius hitre t�r�teni, A sz�kelyek azonban a csa�t�ban gy�zedelmeskedtek, az �tk�zet ideje alatt a gyerekek �s �regek a temp�lomn�l im�dkoztak, majd a visszat�r�ket gy�zelmi �gakkal fogadt�k. A gy��zelmet a csodatev� M�ria-szobor el�tt k�sz�nt�k meg, s ennek eml�k�nnepe lett p�nk�sdszombatj�n a b�cs�j�r�s Cs�ksomly�ra. Ez a t�rt�net manaps�g �s az ut�bbi sz�z �vben k�zk�zen forog/forgott, sz�les k�rben elterjedt. Megtal�ljuk a b�cs�r�l �s a kegyhelyr�l sz�l� n�pszer�s�t� munk�kban �pp�gy, mint �tik�nyvekben, feldolgoz�sokban (pl. L�vay 1935:365-366; P�lfi 1975; KatLex II.:448; Sz�kely 1995:186-187; So�s 1996; L�sty�n 1996. 1. k. 193; S�vai 1997:103-105; Vofkori 1998 II. k. 28-29; stb.). Eml�t�se nem hi�nyzik a b�cs�val kapcsolatos �nnepi besz�dekb�l �s �js�gcik�kekb�l sem (Egyed 1990; Gy. 1995:12; MT1: 1995), Domokos P�l P�ter K�joni Cantionale-kiad�s�nak elej�n, a t�rt�neti �ttekint�sben hozza (1979:6—9.)- Fe�rences szerz�kn�l ism�telten el�fordul {Gy�rgy 1930; Benedek �. n.; Boros 1994:75-79; Papp 1995:15.) Gy�mesb�l n�pi elbesz�l�sb�l is k�z�lt�k (Tank� 1996:73). Felt�n� viszont, hogy a hargitai csat�r�l csakis a cs�ksomly�t p�n�k�sdi b�cs�val kapcsolatban esik sz�; azon k�v�l nem tal�lkoztam vele sem t�r�t�nelmi forr�sokban, szakmunk�kban, sem egy�b, a kort, J�nos Zsigmond feje�delmet, az unit�rius vall�s terjed�s�t vagy a katolikusok sz�kelyf�ldi megmarad�s�t t�rgyal� �r�sokban.1 Egyetlen kiv�telk�nt egy m�lt sz�zadi unit�rius besz�mol� eml�thet�, amely Haynald Lajos erd�lyi p�sp�k jezsuit�k mellet-ti ki�ll�s�val helyezkedik szembe, �s mell�kmondatban „t�rt�neti adatnak" ne�vezi az �ltala megeml�tett �tk�zetet.2 1 Itt most csak n�h�ny fontosabb munk�t eml�tve (id�rendben): Bethlen 1782/1793 (forr�sair�l ld.: Sv�da 1938) ; K�llay 1829; Kem�ny - Nagyajtai 1837/1845: K�v�ri 1859/1866; Hunfalvy 1864: Hank� 1896; Gagyi 1912; Sz�deczky Kardoss 1927; Jancs� 1931; Asztalos 1936; Dem�ny 1976; K�peczi 1986; Vitos M�zes (1894:918-920) �rdekesen megker�li a k�rd�st: mag�t a J�nos Zsigmonddal v�vott hargitai csat�t nem eml�ti, �m �ltal�noss�gban c�loz a katolikusok er�s hithez ragaszkod�s�ra p�nk�sddel kapcsolatban. Megeml�ti az ellen�ll�st Boga (1914), �m nem az �ltala ismertetett Lakatos Istv�n 17. sz�zadi Siculia... k�zirat�b�l mer�tve, hanem Er�ss J�zsef (1913) k�nyv�re hivatkozva; olyan l�tszatot keltve, mintha azt Lakatos maga is elbesz�lte volna. Egy m�sik 17. sz�zadi jezsuita �r�. Bzenszky Rudolf 1699-b�� sz�rmaz� k�zirata el�rhetetlen a gyulafeh�rv�ri Batty�nyeumban; els�, f�ldrajzi r�sz�t ismertette Banner J�nos (1913). Term�szetesen az �ttekintend� irodalom olyan b�s�ges, hogy elvileg nem lehet kiz�rni �jabb adatok felsz�nre ker�l�s�t. 2 „Haynald Lajos kalocsai �rsek Pestmegye �vnegyedes k�zgy�l�s�n a jezsuit�k mellett tartott besz�d�ben az unit�riusokr�l is megeml�kezett. Felhozta J�nos Zsigmond hadj�rat�t a sz�kelys�g k�r�ben az unit�rius vall�s terjeszt�se �rdek�ben, melyen a lelkes sz�kely asszonyok konyhaeszk�z�kkel felfegyverkezve kivonultak a f�rfiakkal a nagy erd�re, hogy ott bev�rj�k J�nos Zsigmondot, ki vall�si meggy�z�d�s�k�n er�szakot akart elk�vetni, �s a gy�zelem az �v�k lett. Ez legal�bb egy t�rt�neti adat; de a jezsuit�k melletti hatalmas �rvel�se, rem�lj�k, sem Arad, sem N.-Szeben v�rosait nem ingatt�k meg a jezsuit�k kitilt�sa �rdek�ben Pestmegy�vel is k�z�lt k�rv�ny�k fenntart�sa �rdek�ben;" Ferenez-Kov�csi 1872. 108 Az els� sz�veg, amely ezt az esem�nyt h�r�l adja, mai ismereteink szerint, 1780-b�l val�, att�l kezdve azonban igen gyorsan felt�nik sz�mos k�l�nb�z� helyen. Ezt megel�z�en nem tudunk olyan, ak�r egykor�, ak�r k�s�bbi sz�veg�r�l, amely elbesz�ln� a hargitai csat�t, vagy ismert t�rt�neti t�nyk�nt utalna r�. Az, hogy az els� forr�s j� k�tsz�z �vvel az eml�tett esem�ny ut�n kelt, indokolt�t� teszi, hogy r�k�rdezz�nk e t�rt�net „val�dis�g�ra", s k�telyeink megalapo�zotts�ga eset�n az eg�sz narrat�v�t egy m�sik �rtelmez�si keretbe kell helyezni. A b�cs�nak ezen eredett�rt�net�t tudom�som szerint eddig h�rman tett�k �vatos kritika t�rgy�v�: Rugonfalvi Kiss Istv�n (1939) debreceni (reform�tus) t�rt�n�sz professzor, Fodor S�ndor cs�ksomly�i sz�rmaz�s� �r� (1979:114-115.) �s Sim�n Domokos unit�rius lelk�sz (1998, 1999) s az � nyom�n T�dor Csaba (1999).3 K�vetkeztet�s�k egy�rtelm�en az, hogy a hargitai csat�r�l sz�l� t�rt�netnek nincsen igazolhat� val�s�galapja. Egym�st�l f�ggetlen gondolatmenet�k a t�rt�neti k�r�lm�nyek m�rlegel�s�n alapult, sz�vegek elemz�s�be nem mentek bele. S�m�n Domokos p�ld�ul arra utal, hogy az unit�rius vall�s csak 1568 ut�n indult el Erd�lyben h�d�t� �tj�ra, csak 1571-ben lett bevett vall�s. Tov�bb� nin�csen adat semmif�le megtorl�sr�l, b�ntet�sr�l (noha ilyenek j�l ismertek az 1562. �vi sz�kely felkel�ssel kapcsolatban, v.�. Dem�ny 1976). Tov�bbra sem f�l�sleges teh�t a k�rd�st alaposabban k�r�lj�rni, noha magam sem gondolom, hogy a tov�bbi kutat�snak m�r nincsenek feladatai e t�ren. Figyelmes �ttekint�st �rdemel a teljes eml�kirat-irodalom, Erd�ly t�rt�net�nek 17-18. sz�zadi, r�szben k�ziratban lev� latin nyelv� t�rt�neti irodalma. Term�szetesen el�ker�lhetnek �jabb vagy elveszettnek hitt r�gi forr�sok, k�l�n�sen a 16—17. sz�zadi ference�sekre vonatkoz�an (ahogy ez t�rt�nt p�ld�ul Gy�ngy�s�n 1998-ban, ahol megta�l�ltak �vtizedekkel kor�bban elrejtett k�nyveket, iratokat. V.�. F�y 1999). A Cserey-sz�veg A hargitai csata le�r�s�nak forr�s�ul leggyakrabban id. Cserey Farkas 1780-b�l val� munk�j�ra szoktak hivatkozni, melynek c�me: Geographia Mariana Regni Hungariae. Cserey Farkas munk�j�t eddig legpontosabban 1862-ben Nagy Imre id�zte A cs�ksomly�i tanoda �s nevelde c�m� �r�s�nak egy jegyzet�ben, a gyulafeh�rv�ri p�sp�ki lev�lt�rban �rz�tt eredetib�l (Id, F�ggel�k l.).4 J Kor�bbi adataim pontos�t�s�t �s kieg�sz�t�s�t ezzel kapcsolatban Kov�cs S�ndor professzor �r�nak k�sz�n�m. 4 Az � h�rad�sa nyomta 1998 m�jus�ban volt alkalmam l�tni az eredeti, mind�ssze h�rom oldalas k�z�r�sos iratot a gyulafeh�rv�ri P�sp�ki Lev�lt�rban, a hely�n, a megadott 356/1780. sz�m alatt. C�me: Testimonium Ill(ustrissi)mi D(omi)ni quondain Wolfgangi Cserei De Origine Processionis et Devotionis Pentecostalis. Az els� sor latinak In Geographia Mariana Regni Hungariae de Statua Csikiensi.habentur sequentia: s magyarul folytat�dik: Vagyon Csik Sz�kben... A felzeten: Wolfgangi Cserei Testimonium de Origine Processionis et Devotionis Pentecostalis in Csik, 1780 Junii Nro 356. 109 Ha ez a k�zirat Csereyt�l sz�rmazik, akkor mindenesetre az � m�v�t kell az egyik legkor�bbi kiindul�pontnak tartanunk a hargitai csata le�r�s�hoz. Cserey helyett „udvari papja", Katona Gy�rgy (vagy Elek, ahogy Orb�n B. eml�ti) sze�repel szerz�k�nt Domokos P�l P�ter k�zl�s�ben (1979:6); lehets�ges, hogy � volt a val�di szerz� - vagy csak a m�sol�. Cserey Farkas „k�nyv�nek" eddig nem siker�lt nyom�ra bukkanni sem k�nyvt�rakban, sem bibliogr�fi�kban; nem ismerik a standard bibliogr�fiai k�zi�k�nyvek. Sikertelen�l kereste m�r T�sk�s G�bor �s Knapp �va is (1988:38); t��l�k azt is tudni, hogy m�r Balogh �goston sem tudta azonos�tani (1872), A hi�vatkoz�sok v�ltakozva „k�ziratra", „k�nyvre", „m�re" vonatkoznak. Egyel�re k�ts�ges, l�tezik-e val�ban ilyen c�men k�tet; ha l�tezik is, lappanghat-e valahol. A k�telyt az alapozza meg, hogy mag�b�l a k�nyvb�l nem ismer�nk semmilyen m�s id�zett r�szt m�s kegyk�pekkel kapcsolatban (erre m�r T�sk�s-Knapp is r�mutattak); tov�bb� az, hogy a p�sp�ki lev�lt�rban lev� �rat sem ad semmilyen pontos�t� adatot (lapsz�m, kiad�s ideje, helye stb.); f�k�nt pedig az, hogy furcsa lenne, ha egy nagynev� udvari tan�csos szerz� a saj�t k�nyv�b�l �ppen csak ezt az egy r�szt kivonatolta volna. A krasznai keltez�s 1780 j�nius k�zep�n nem v�g egybe azzal, hogy Cserei Farkas B�csben �lt, birtoka volt Kraszn�n. Elk�pzelhet�, hogy a krasznai udvari pap, Katona Gy�rgy �r�s�val �llhatunk szemben. Erre utal Benk� K�roly: „ezen gy�zedelem t�rt�n�szet�t 8 �vekkel k�s�bbre t�ve Losteiner Leon�rd k�r�s�re udvari consiliarius Cserei Farkas Ur�n�k 1780-ban j�niusban bizonyos Geographia Mariana Regi Hungariae c�m� k�zirat�b�l azon megjegyz�sek, hogy a J�zus nev�nni szerzeteseknek Kolozs�v�ron l�tez� jegyz�k�nyveikben is �gy eml�t�dik. Katona Gy�rgy krasznai pl�b�nos sz�r�l sz�ra ek�ppen �rja le" (1853: II. r�sz 94). Az ezut�n k�vetkez� id�zet nem pontosan k�veti a lev�lt�ri k�ziratot, de tartalmi elt�r�s nincsen k��z�tt�k.5 A Cserey sz�vegben foglalt gy�zelmi t�rt�net fontos mot�vumai a k�vetke�z�k: 1. 1566-ban Szent Andr�s-nap t�j�n a kir�ly v�gz�st �ratott, amely kimondja, hogy „mindenek Blandrata Gy�rgyt�l f�ggjenek, [...] akik pedig ezeket megh�bor�tan�k, mint hitetlenek �gy b�ntet�djenek". Ennek van t�rt�neti val�s�galap-ja, val�ban sz�letett ilyen m�don �rthet� erd�lyi orsz�ggy�l�si hat�rozat.6 5 Katona Gy�rgy nev�nek eml�t�s�vel ugyanazt a sz�veget k�zli (hivatkoz�s n�lk�l) Domokos P�l P�ter is (1979: 6-9.) 6 �rdemes a vonatkoz� sz�veget sz� szerint id�zni: „A religi� dolg�b�l v�geztetett volt, ez el�tt is egyenl� akarattal megtekintv�n, hogy mindeneknek felette, minden kereszty�nek isteni dolgot kelljen szeme el�tt viselni, hogy ez el�tt val� articulusok tart�sa szerint, az evang�lium praedik�l�sa, semminem� nemzet k�z�tt meg ne h�bor�ttass�k, �s az isten tisztess�ge, neveked�se meg ne b�ntass�k, s�t ink�bb minden hatv�nyoz�sok �s isten ellen val� k�roml�sok k�z�l�k kitiszt�ttassanak, �s megsz�njenek, most is az�rt �jabban v�geztetett, hogy ez birodalomb�l minden nemzets�g k�z�l eff�le b�lv�nyoz�sok kit�r�ltessenek, �s az istennek ig�je szabadon hirdettess�k kiv�ltk�ppen pedig az ol�hok k�z�tt, kiknek p�sztori vakok l�v�n, vakokat vezetnek, �s ek�ppen mind magokat, mint a szeg�ny k�ss�get veszedelemre vitt�k. Azokhoz, kik az igazs�gnak engedni nem akarnak � fels�ge parancsolja, hogy Gy�rgy (Blandrata Gy�rgy, MT.) p�sp�kkel super�ntendenssel az bibli�b�l megvet�lkedjenek �s az igazs�gnak �r�telmire menjenek (sic), kik, ha �gy is az meg�rtett igazs�gnak helyt nem adn�nak, elt�voztassa-nak, vagy ol�h p�sp�k, vagy papok, a vagy kalugerek lesznek, �s mindenek csak az egy v�lasztott p�sp�kh�z Gy�rgy superintendenshez �s az � t�le v�lasztott papokhoz hallgassanak, a kik pedig ezeket megh�borittan�k hitlens�gnek pen�j�val b�ntetessenek." (Szil�gyi 1877:326-327) 110 2. 1567-ben „a kir�ly sok fegyveres n�pet bocs�ta re�jok, hogy er�szakosan is kit�rjenek az igaz hitb�l"; nincs megeml�tve, hogy kiket, mif�l�ket, milyen l�tsz�mban �s fegyverzettel, kinek a vezet�se alatt. 3. Istv�n pap Gyergy�alfafub�l „felbiztat� �llhatatoss�gra a n�pet", �s az el� hat�roz�s ut�n, hogy „hal�lra l�nek k�szebbek", mint elszakad�sra szent hit�kt�l, egybegy�ltek „e szent k�phez", vagyis a kegyszoborhoz. Somly�n. Az otta�ni im�dkoz�s k�zben j�tt a h�r, hogy „Udvarhelysz�k fel�l nyomuln�nak befel�jek az hadak". 4. Erre a f�rfiak fegyvert fogtak, �s az asszonyoknak, gyermekeknek, �regeknek „megparancsol�k, hogy [...] azon helyr�l ne t�vozzanak". 5. Az ellenfelek pontosabb helymeghat�roz�s n�lk�li helyen tal�lkoztak: „vagyon Cs�k- �s Udvarhelysz�k k�z�tt egy rengeteg Nagy erd�". 6. Nincs r�szletesen le�rva az �tk�zet, csak r�viden megeml�tve a cs�kiak gy�zelme: ,jobb r�sz�t a kir�ly had�nak lev�g�k, a t�bbiek nyakra-f�re vissza- szalad�nak". 7. A gy�ztesen visszat�r� f�rfiak el� vonultak a h�trahagyottak, s egy�tt vonultak a templomhoz, Ek�zben nincsen sz� gy�zelmi jelekr�l, mint z�ld �gak�r�l, az asszonyok kibontott haj�r�l stb. 8. Ennek eml�k�nnepe a p�nk�sdszombati b�cs�: „ennek eml�kezetire most is minden esztend�ben azon a napon egybegy�lv�n oda" j�nnek, m�gpedig nem csak a sz�kelyek, hanem a moldvaiak is (akiket pedig a 16. sz�zadban bizonyosan nem fenyegetett az unitarizmus h�d�t�s�nak vesz�lye). A f� mot�vum, a m�s vall�s� fejedelemnek val� ellenszeg�l�s mini kollekt�v h�stett jelenik meg a t�rt�netben. Az esem�nyek le�r�sa sz�mos apr� ellent�mond�st tartalmaz, sem id�ben, sem t�rben nemigen lett volna lehets�ges mind�az, amit le�rtak. A Cserey/Katona sz�veg tov�bbi �tja A Cserey Farkasnak tulajdon�tott sz�veg a tov�bbi sz�z�tven �v sor�n ka�nyarg�s utat j�rt be. Felt�n�, mennyire nem pontosak a r� val� hivatkoz�sok �s id�zetek, �s fontos r�szletekben el is t�rnek egym�st�l. Ez�rt voltak�pp k�tfajta sz�veghagyom�nyra gyanakodhatunk, �s a Cserey-sz�veg mellett alighanem 111 Losteiner Leon�rd (1741—1813) ferences rendt�rt�n�szt kell sejten�nk a t�rt�net m�s v�ltozataiban megjelen� mot�vumok m�g�tt. Losteiner Leon�rd k�t nagy t�rt�nelmi munk�t hagyott az ut�korra; az egyik 1777-b�l sz�rmazik �s Chronica c�men szok�s emlegetni; a m�sik 1786 �s 1789 k�z�tt keletkezett, Propago Vitis... c�men. A k�ziratokat a cs�ksomly�i ferences rendh�zban �rzik (t�bbsz�r hitt�k �ket elveszettnek); az elm�lt k�tsz�z �vben sokan dolgoztak bel�le, id�zt�k r�szleteit els�- vagy m�sodk�zb�l:'7 eg�sz�ben azonban soha nem jelentek meg. A somly�i b�cs�ra vonatkoz� pontok legr�sz�letesebb ismertet�s�t Tima D�nes ferences szerzetes �r�nak (1907) k�sz�nhet�j�k. A kb. t�z �v elt�r�ssel sz�letett munk�k k�z�l a m�sodik m�r megeml�ti Cserey Farkast �s „k�nyv�t", az els� m�g nem. Besz�des epiz�dok �s elt�r� r�szletek vannak mindk�t sz�vegben. Az 1777 k�r�l �rt Chronica szerinti elbesz�l�s f� mot�vumai (Tima 1907: 34-41, hivatkozva a 192-193. pontokra): 1. Nincs sz� J�nos Zsigmond 1566-os kir�lyi v�gz�seir�l, a kir�ly egyszer��en „elhat�rozta mag�ban, hogy a sz�kelyeket �si vall�s�t�l megfosztja". 2. „�sszegy�jtv�n az arianizmus d�h�t�l tajt�kz� sereg�t Udvarhelysz�kig nyomult el�re". 3. Istv�n, gyergy�alfalusi pap az �sszegy�jt�tt saj�t �s gyergy�t h�veket „lelkes besz�d�vel ellen�ll�sra buzd�totta �s b�tor�totta �ket"; itt m�g nincs sz� a fegyveres ellen�ll�s lehet�s�g�r�l. Megegyeztek, hogy p�nk�sd �nnepe t�j�n menjenek Cs�ksomly�ra, p�rtfog�st keresni M�ri�n�l. 4. Az �sszegy�lt n�pt�meg el�tt egy szerzetbel� sz�nok besz�lt, �s „arra b�rta �ket, hogy Arius hitelveit �s k�vet�it tartom�nyukba be ne bocs�ss�k, s�t m�g arra is �szt�n�zte, hogy �lljanak ellent". Ek�zben a sz�nok ruh�ja �s pal�stja t�nd�kl�tt. Az �regeket, gyermekeket �s betegeket hagyt�k h�tra, �s a f�rfiak az asszonyokkal egy�tt vonultak, felfegyverkezve „mint ezt az id� �s kinek-kinek vagyoni helyzete megengedte". A sz�zek hajukat kibontott�k �s leeresztett�k, „hogy magukat d�h�s�knek mutass�k vagy gy�szol�knak n�zzenek ki". 5. Pontos helymeghat�roz�st kapunk: a vonul�k a „cs�ki L�znak nevezett helyre meg�rkeztek", ott elfogt�k Z�polya sz�nokait, de ezek megsz�ktek, �s h�rt vittek a kir�lynak. 6. Nincsen sz� �tk�zetr�l; a kir�ly „visszat�r�sre hat�rozta el mag�t, ink�bb akarv�n a szittya le�nyok �ltal okozott sz�gyent ki�llani, mint k�tes szerencs�vel az �ri�ni hitetlens�g miatt vit�zeinek �let�t a hal�l veszedelm�nek kitenni". 7. A gy�ztesek csapata - f�rfiak, n�k egy�tt — „a gy�zelem jel��l virul� z�ld �gakkal �s �rvendezve t�rt vissza a kegyelem tr�nus�hoz". 8. Ez�rt tisztelt�k meg M�ria szobr�t „seg�t� M�ria" c�mmel. 7 V�. a mad�falvi veszedelem idej�b�l sz�rmaz� jegyzetek ford�t�sa �s komment�rja: Nagy 1956; iskolat�rt�neti �s rendt�rt�neti adatok: S�vai 1997. R�szletes kivonatokat k�sz�tett Losteiner munk�ib�l az 1940-es �vekben Endes Mikl�s (1943), aki k�nyv�ben (1938) is sokszor t�maszkodott r�. 112 Ez az elbesz�l�s b�velkedik csod�s elemekben, �s az id�belis�get illet�en nem kev�sb� val�szer�tlen, mint Cserey Farkas elbesz�l�se. Hiteles�t� jegyek eg�sz sora van felvonultatva a t�rt�net igazol�s�ra.8. A legl�nyegesebb k�l�nb-s�g term�szetesen a gy�zelem kiv�v�s�nak m�dja: Losteinern�l ezt a felvonul� t�meg (f�rfiak-n�k vegyesen) �ri el harc n�lk�l, Csereyn�l pedig a f�rfiak fegy�veres harca. Losteiner Leon�rd k�s�bbi, 1786-87 k�r�l dat�lt munk�j�ban (Propago Vitis...) is elbesz�li a hargitai csat�t. Ez - a legfontosabbat, a csat�t kiv�ve - l�nyeg�ben mindenben megegyezik a t�z �vvel kor�bbival, de n�h�ny r�szlet�ben kidolgozottabb, Az eddigi mot�vumok rendj�ben ezeket is vegy�k sorra (Tima 1907:41-45): 1. J�nos kir�ly 1566-ban Andr�s-nap t�jban rendeletet bocs�tott ki; hivatkoz�s Blandrata Gy�rgyre. 2. A kir�ly sereget k�ld�tt; nincs sz� viszont Udvarhelysz�kr�l. 3. Pontos napot kapunk: m�jus 8-�n egyes�lt a gyergy�iak csapata a cs�ki se� reggel, „f�ldre borultak �s zokog� im�kkal Isten seg�ts�g�t k�rt�k". 4. Megegyezik a kor�bbival. 5. A pontos helymeghat�roz�s m�g pontosabb tesz; n�gy m�rf�ldre, a Cs�ki L�z nev� helyen tal�lkoztak. Itt viszont nincs sz� a kir�ly sz�nokair�l, azok sz�k�s�r�l. 6. Utal�s van harcra: J�nos kir�ly had�nak egy r�sz�t - „mint a Geographia Mariana �rja — Isten segedelm�vel levert�k, m�sik r�sz�t pedig megfutam�tot- t�k". Itt tal�lunk utal�st Cserey „k�nyv�re", de nev�nek eml�t�se n�lk�l. 7. A gy�ztesek a templomba mentek; nincs sz� z�ld �gakr�l. 8. Ennek eml�k�nnepe p�nk�sd szombatj�n a b�cs�j�r�s; err�l �jabb r�szlet: „laboron alatt z�ld�gakkal f�l�kes�tve, s a le�nyok leeresztett hajjal, mintegy 17 ezeren j�nnek �ssze". Egy k�vetkez� hivatkoz�s a gy�zelem t�rt�net�re sz� szerinti id�zet egy 1802-ben Somly�n, a p�nk�sdi �nnep alkalm�val elmondott szentbesz�dben (Csed� 1802).9 Ezt eddig tudtommal nem id�zt�k �s nem publik�lt�k (Id. F�ggel�k 2,) 8 Kolozsv�ri P�l j�zust�rsas�gi atya besz�de �s a kolozsv�ri jezsuita Domus Historia feljegyz�se; Ral�zsffi Mih�ly egykori nevezetes sz�nok �rott eml�ket; Teleki J�zsef „H�laad� dics�ret" e k�nyv�nek feljegyz�sei. Ezek egyik�t sem l�tta senki els� k�zb�l Losteiner �ta; nem z�rhat� ki, hogy valamelyik valahonnan m�g el�ker�lhet. 9 Csed� Vazul ferences sz�nok mellett sz�i, hogy ugyanazzal a k�z�r�ssal fennmaradt Kolozsv�rott egy temet�si besz�dgy�jtem�ny, amelyr�l Pap Leon�rd ferences t�rt�n�sz a Gy�rgy J�zsef (elveszettnek hitt �s el�ker�lt) tabell�inak felhaszn�l�s�val kider�tette, hogy ki lehetett a szerz�je. (Az � �nzetlen seg�ts�g�t e helyen is megk�sz�n�m. ) A k�tet pap�rj�nak v�zjele „1798". Tov�bbi Cs�ksomly�n elmondott besz�deket tal�lunk m�g a k�vetkez� lapokon: 1803-b�l: 34, 36, 44, 46, 48, 50, 52, 54, 56; 1802 Pentecostes: 61, 63. Csed� (Istv�n) Vazul sz�l. Cs�kszentgy�rgy�n 1737, be�lt. J756. febr. 5., felsz. 1761. aug. 27. Meghalt Sz�kelyudvarhelyt 1808, aug. 13. (Gy�rgy 1930: 488) Eszerint teh�t nemzed�kt�rsa volt Losteiner Leon�rdnak. 113 fontoss�ga abban �ll, hogy a legkor�bbi ismert sz�veget tisztelhetj�k benne, amely bizony�that�an nagyobb hallgat�s�g el�tt hangzott el a p�nk�sdi b�cs�s �nnep alkalm�val A besz�d c�folat a M�ria-tiszteletet kikezd�k ellen, azok ellen, „kik is noha ugyan vallj�k Isten Anny�nak lenni, de tagadgyak hogy � k�zben jaronk �rett�nk esedez� lehetne" (Csed� 1802:20). Felid�zi Szent Ist�v�n, Szent L�szl�, Lajos kir�ly, M�ty�s kir�ly hadi gy�zelmeit, amelyek M�ria seg�ts�g�vel voltak lehets�gesek, majd k�vetkezik egy hossz� id�zet Cserey Farkasra hivatkozva. Ezut�n olyan r�szletek k�vetkeznek, amelyeket a sz�nok minden bizonnyal Losteinert�l vett �t: felvonul�s z�ld �gakkal, a moldvaiak je�lenl�te, a l�nyok leeresztett haja. Az mindenesetre felt�n�, hogy b�rmif�le is�mert publik�ci�t megel�zve ezrek el�tt elmondott besz�dr�l van sz�, m�gpedig �ppen abb�l a ferences k�z�ss�gb�l, ahol 15-20 �vvel kor�bban Losteiner k�t�fajta sz�vegv�ltozata is megsz�letett. A csata els� publik�lt v�ltozata Jord�nszky Elek 1836-ban megjelent k�ny�v�ben tal�lhat�, ezen kereszt�l v�lt a sz�veg �s a t�rt�net k�zismertt�.10 R�szle�tes id�zetek �s elemz�s n�lk�l csak utalok r�, hogy a 19-20. sz�zad folyam�n -a fentebb m�r eml�tetteken t�l - sz�mos id�zet �s eml�t�s vitte be, illetve tartotta bent a k�ztudatban a t�rt�netet: a Moldv�ban utaz� Geg� Elek (1838), a feren�ces tartom�nyf�n�k Er�s Ferenc Modeszt (�.n.;1852), Benk� K�roly (1853), a cs�ksomly�i tan�r Nagy Imre (1862), az Egyetemes Magyar Encyclopaedia (1869), a nagy tekint�ly� Orb�n Bal�zs (1869, hivatkoz�ssal Benk�re), a gim�n�ziumigazgat� Imets F�l�p J�k� (1871, Id. F�ggel�k 4.), Ferenczi K�roly (1894, Somly�n elmondott szentbesz�dben), a csiksomly�i gimn�ziumigazgat� Bandi Vazul (1901), a m�r eml�tett ferences Tima D�nes (1907), a ferences rendt�rt�n�sz Gy�rgy J�zsef (1930), majd L�vay Mih�ly (1935), Endes Mikl�s (1938), Boros Fortun�t (1943), Domokos P�l P�ter (1979), Magyari Andr�s (1997) id�zt�k a sz�veget, ahogy az tenni szokott: elt�r�sekkel, kihagy�sokkal tark�tva, pontosabb vagy pontatlanabb hivatkoz�sokkal kor�bbi k�zl�sekre. �j mot�vumot hozott Boldizs�r D�nes (1930), aki egy 1919-ben „megtal�lt", hom�lyos eredet� �ll�t�lagos lev�lt�ri iratra hivatkozva �jabb r�szletekkel �llt el�. Ez Izabella kir�lyn� �ll�t�lagos udvari papj�t�l, P. Fabritiust�l sz�rmazik, aki vit�ban �llt D�vid Ferenccel �s Blandrata Gy�rggyel J�nos kir�ly asztal�n�l, Blandrata adta volna a tan�csot, hogy band�riummal menjenek Cs�kba; a tobor-z�si �veket t�bb mint k�tezren �rt�k al� a Homor�d �s Feh�r-Ny�k� vid�k�n. „P. Fabritius err�l titkon tudatta Cs�k �s H�romsz�k r�m. kath. paps�g�t, kik az�t�n egyh�zi lobog�k alatt mentek Csiksomly�ra." Ebben a v�ltozatban a csata csellel d�l el: a cs�kiak az el�z�leg bef�r�szelt f�kat d�nt�tt�k r� a kir�ly band�rium�ra, 10 Jord�nszky 1836/1988: 136-138. Ez a sz�veg sz�mos kisebb sz�vegszer� elt�r�st tartalmaz a lev�lt�rban �rz�tt sz�veghez k�pest; tehets�ges, hogy Jord�nszky egy (Esztergomba ker�lt) m�sik m�solatot l�thatott, ahogy arra T�sk�s - Knapp utalnak (1988:38-39). Mivel a reprint kiad�s hoz�z�f�rhet�, nem id�zem. 114 �s fejszecsap�sokkal v�gezt�k ki a beszorultakat. A t�rt�net olyannyira meseszer�, hogy alaposabb c�folata nem sz�ks�ges. Voltak�pp k�t (ferences rendt�rt�n�szi) hivatkoz�st ismerek, amely komolyan veszi: Boros Fortun�t (1994:78-79), valamint Benedek Fid�l k�ziratos munk�j�nak egyik v�ltozata (�.n.) Egy m�sik k�zirata viszont (1967) nem hivatkozik r�, �s rekonstru�lt t�r�t�net-elbesz�l�s�be nem �p�ti be. Sz�kely (1995:186-187) kritika n�lk�l ugyan�csak id�zi. E v�ltozat (val�sz�n�tlen) �jdons�ga a toborz�s az al��rt �vekkel, ami a korabeli �r�stud�s m�rt�k�t felt�telezve aligha val�sz�n�s�thet�; tov�bb� a cs�kiak ellen vonul� hader� ter�lethez k�t�se. Ugyancsak val�sz�n�tlen, hogy a fe�jedelem sz�kelyeket k�ld�tt volna sz�kelyek ellen �t �vvel az 1562. �vi felkel�s ut�n, r�ad�sul olyan ter�letr�l, ahol csak �vtized m�lt�n kezd el terjedni az uni�t�rius vall�s. A hargitai csata t�rt�neti hiteless�ge Az ismert t�rt�neti t�nyek egyel�re nem t�masztj�k al� azt a t�rt�netet, ame�lyet Cserey Farkas, Losteiner Leon�rd �s nyomukban a hivatkozott szerz�k fel�id�znek. Senkinek sem siker�lt eddig olyan t�rt�neti forr�st tal�lnia, amely J�nos Zsigmond ellen 1567-ben gy�ztes katolikus cs�ki sz�kelyekr�l sz�lna. Tov�bb� nem ismerek olyan sz�veget, amely az 1567 �s az 1777/1780 k�z�tti k�tsz�z �v�ben ak�r csak utal�sszer�en megeml�tene hasonl�t a cs�ksomly�i b�cs�val kap�csolatban. Pedig a 17. �s a 18. sz�zadban sz�p sz�mmal sz�lettek publik�lt vagy k�ziratos munk�k, amelyek az erd�lyi ferencesekkel, a rendh�zak t�rt�net�vel foglalkoztak, K�z�l�k a legjelent�sebbnek K�joni J�nos munk�ja sz�m�t 1684-b�l. A Liber Nigra vagy Fekete k�nyv, az erd�lyi ferences kuszt�dia t�rt�net�t �r�ja le r�szletesen, alaposan. K�l�n fejezet sz�l a rendh�zakr�l, k�zt�k az egyik leg�jelent�sebbr�l, Cs�ksomly�r�l. K�joni, aki maga �vekig �lt Somly�n, orgon�t �p�tett, k�nyveket irt �s k�nyvnyomd�t l�tes�tett - teh�t semmi okunk sincs felt�telezni, hogy ne ismerte volna m�ltj�t -, Somly�val kapcsolatban egyetlen sz�val sem eml�ti ezt a t�rt�netet. K�zirat�nak v�g�n n�h�ny �vtizeddel k�s�bbi, 1722-b�l sz�rmaz� feljegyz�s h�rt ad ugyan a p�nk�sdi b�cs�j�r�sr�l, de az is az eml�k�nnepre val� utal�s n�lk�l (K�joni 1991: 68/124.) Egy k�s�bbi ferences tartom�nyf�n�k, Gy�rffi P�l 1729-"ben jelentette meg rendt�rt�neti k�nyv�t R�m�ban Ortus, progressus, viscissitudines,,. Provinciae Transylvaniae... c�mmel. Somly�r�l hosszan �r (Gy�rff� 1989:69—74.), �s az eg�sz ismertet�sben nincs sz� az unit�rius fejedelem elleni felvonul�sr�l vagy csat�r�l. Sz� van viszont a tat�rok 1694 febru�ri bet�r�se elleni v�dekez�sr�l, amit Nizet Ferenc vezetett - nagyon hasonl� m�don, mint ahogy a m�sf�l sz�z �vvel kor�bbra tett hargitai csata ut�bb megjelenik. Nem szerepel az eredett�r-t�net Nedeczky L�szl� M�ria-kegyhelyeket bemutat� k�nyv�nek Somly�r�l sz�l� fejezet�ben sem (1739:98-100), Gy�rffihez hasonl�an itt is megjelenik a tat�rok bet�r�se, m�gpedig nemcsak az 1694-es, hanem az 166l-es is, valamint 115 annak �rt�kel�se, hogy „a cs�ki sz�kelyek nem t�rtek r� a roml�s �tj�ra", vagyis nem adt�k fel katolikus hit�ket. Elgondolkodtat� az �vsz�mok elt�r�se. A legelterjedtebb �vsz�mk�nt 1567-et eml�tik a besz�mol�k; �m emellett tal�lkozunk az 1559-es �s az 1556-os �v�sz�mmal is. 1559-et eml�t az az eml�kt�bla, amelyet b�r� Henter Antal 1817-ben �ll�ttatott fel a csata �ll�t�lagos helysz�n�n, s amely azt�n k�s�bb a kegy-templom melletti Szent J�nos k�polna homlokzat�ra ker�lt (Boros 1994; l. F�g�gel�k 3.). Ugyancsak 1559 szerepel (forr�smegjel�l�s n�lk�l) Orb�n Bal�zsn�l is (1869. II. k. 11.) Ez nyilv�nval�an k�ptelens�g, hiszen anyja hal�la ut�n a fia�tal J�nos Zsigmond �ppen ebben az �vben lett Erd�ly uralkod�ja. A d�tumoknak ez az elt�r�se m�r Rugonfalvi Kis Istv�nnak felt�nt (1939:254-256.). Miut�n J�nos Zsigmond uralkod�sa meglehet�sen j�l ismert, �s k�l�n�sen az 1562. �vi sz�kely f�lkel�s kapcs�n sokf�le t�rt�neti feldolgoz�s is sz�letett (Dem�ny 1976), aligha k�pzelhet� el, hogy ak�r a megtorl�s, ak�r m�s egy�tt j�r� ese�m�ny kapcs�n ne maradt volna forr�s r�la. Nincs nyoma tov�bb� annak, hogy a Cserey/Katona sz�veget id�z� szerz�k a 19. sz�zad folyam�n (de k�s�bb sem) komolyan k�telkedtek volna az elmondott t�rt�net hiteless�g�ben. Egyed�l Er�s Ferenc Modeszt munk�j�nak k�ziratos v�ltozat�ban tal�lni ennek jel�t (Er�s �.n.).11 �vatos bizonytalans�got fogalmaz meg egy „egyh�zi �s irodalmi foly�iratban" Bal�ssy Ferenc (1856).12 11. A Cserei �rt�l le �rt t�rt�netr�l a Klastrom Jegyz� K�nyvin k�v�l m�g �rt Pr. Mih�lyfi Bal�zs francisk�nus szerzetes k�nyvinek 3dik r�sziben a 8dik sz�m alatt - ki sz�letv�n 1678-ban er�s�ti, hogy gyermek korban l�tta a M�lduvai h�veket z�szl� alatt k�l�n seregben j�ni Somly�ra a P�n�k�sdi �jtatoss�gra; - �s hallotta akkorban hogy a Gyergy� Alfalvi Z�szl� vagyis Hadijel alatt val� j�vetele a n�pnek lett volna eredete annak hogy Lobog�k alatt j�rulnak oda a kereszt�ny h�vek; ut�na t�szi azt is hogy az id�ben meg�rkezv�n Somly�ra Istv�n nevezet� Alfalvi megy�s p�sztor z�szl�i, n�mely buzg� szerzetes pr�dik�torok a klastrombeliek k�z�l az eg�sz serget ujabban is Z�polya J�nos igyekezete ellen felbuzd�totta, �s el�l menv�n k�nszeritette Hadi serg�t Udvar�helysz�kre vissza nyomulni. - Ez a bels� �s az id�h�z k�zelebb es� sz� nem jegyez az �tk�z�sre! nyilv�n. - Megvallom magam se hallottam az �regekt�l hogy �ppen meg�tk�ztek volna, hanem azt igen, hogy a K�m megviv�n a h�rt Z�polya fejedelemnek mely nagy sereg k�v�n ellent �llni; �s hogy az �j vall�st semmik�ppen el nem akarj�k fogadni; mire Z�polya azt mondotta volna: hagyjuk h�t �ket a maguk vaks�gokban. - De az is lehet, hogy ez a felelet kivonatja annak a gyulafeh�rv�ri fennebb �rt v�gz�snek, me!y az �r�son k�v�l hagyom�nyban is fennmaradott. Halom se l�tszik az eml�tett K�keresztn�l, holott szok�sa a nemzetnek, hogy �t f�len, ha csak egy ember is halt meg, annak s�rdombj�ra k�vet vagy f�csk�t vessenek, milyenek orsz�g szerte l�that�k." Er�s �,n, 6, Er�ss Modesztt�l egy m�sik k�ziratot („A N�p ezen helyn�l val� buzg�s�g�nak okair�l") S�vai J�nos (1997: 104-105.) id�z, amit egy pl�b�niai lev�lt�rban a tan�tv�nyai helyeztek el aranymis�je alkalm�b�l (nem mond pontosabbat). Az id�zett sz�veg nem pontosan k�veti Csereyt, de semmi�vel nem tartalmaz t�bbet vagy kevesebbet. 12 „Ismeretesebb �r�ink, ki Erd�ly t�rt�net�t meg�rt�k, vil�gosan ugyan nem eml�tik J�nos Zsig�mondnak ezen vall�si �gyben viselt had�t, de azok, a miket t�bb �r�ink, k�l�n�sen Forg�ch Fe�renc, Szegedy J�nos, P�lma, Fasching Ferenc s t�bb m�sok J�nos Zsigmondr�l s az � tetteir�l, Blandrata Gy�rgy nagy befoly�sa- s mer�nyleteir�l f�ljegyeztek, el�gg� igazolj�k a dolog val�s�g�t, s mutatj�k, hogy �k a kath. vall�st s annak h�veit kem�nyen �ld�zt�k, s a socinianismust er��szakosan terjesztett�k", (Bal�ssy 1856:99.) 116 Messzire vezetne ennek elemz�se �s �rtelmez�se, de aligha j�runk messze az igazs�gt�l, ha arra gyanakszunk, hogy ennek oka egy igen er�s k�zmeggy�z�d�ssel szem�beni �vatoss�g lehetett. �rtelmez�s Mindennek tekintetbe v�tel�vel okkal mondhatjuk, hogy az eredett�rt�net eg�sz�ben mondaszer�, �s nem a t�rt�neti t�nyek k�r�be tartozik. Ilyenform�n k�t tov�bbi k�rd�s mer�l f�l. Ezek k�z�l az els�, hogy mik�nt �s milyen m�don j�tt l�tre a hargitai csat�r�l sz�l� elbesz�l�s, milyen motiv�ci� �llhat ennek h�t�ter�ben. A m�sodik, hogy mi tartotta �s tartja fenn azt a k�zmeggy�z�d�st, hogy a cs�ksomly�i p�nk�sdi b�cs� gy�zelmi eml�k�nnep. Ez ut�bbi k�rd�ssel ez�ttal nem k�v�nok r�szletesebbel} foglalkozni; igen messzire vezetne, �s kiterjedt vizsg�latokat ig�nyelne. Annyit k�v�nok csak megjegyezni, hogy mag�t ezt a k�zmeggy�z�d�st mint val�s�got kell elfogad�nunk. Cs�ksomly�nak val�s�gos vonz�sa �s val�s�gos ereje van legal�bb k�t�sz�z�tven-h�romsz�z �ve; az, hogy ennek nem annyira kiv�lt�ja, mint ink�bb k�vetkezm�nye az elemzett t�rt�net, az a vonz�s val�dis�g�n mit sem v�ltoztat. K�n�lkozik a lehet�s�g, hogy ezt a k�rd�st a sz�les k�rben elterjedt „invent�on of tradition", a hagyom�nyalkot�s fogalmi keretei k�z�tt vizsg�ljuk (Hobsbawm - Ranger 1983). „Megalkotott" vagy „kital�lt" trad�ci�nak tekinthet� az „olyan gyakorlatok egy�ttese, amelyeket rendszerint ny�ltan vagy hallgat�lag elfoga�dott szab�lyok ir�ny�tanak, ritu�lis vagy szimbolikus term�szet�k van, �s visel�ked�si norm�k bev�s�s�re t�rekszenek ism�tl�s �ltal, ami automatikusan mag�val hozza a m�ltba vezet� folyamatoss�got" (Hofer - Niederm�ller 1987:10). Nem k�ts�ges, hogy a „t�meges hagyom�ny-termel�s" kor�t, a 19. sz�zad utol�s� harmad�t megel�z�en is sokfel� „teremtettek" hagyom�nyt, m�g ha ezek ta�l�n kev�sb� ismertek is. Az ilyen folyamatokban egyar�nt szerepet j�tszhatnak m�velt, t�j�kozott �s befoly�sol�sra k�pes egy�nek, tov�bb� olyan k�z�ss�gek — eset�nkben a ferences rend Erd�lyben -, amelyek �nnepl�si form�k, k�z�s r�tu�sok fenntart�i �s tov�bb�ltet�i. �vtizedr�l �vtizedre v�ltozhat az az elv�r�s- �s ismeretrendszer, amely igazat ad a m�ltra vonatkoz� ismereteknek vagy elveti azokat; tov�bb� az, amely megtart a k�z�s eml�kezetben k�z�s cselekv�sre mozg�s�t� hivatkoz�sokat �s t�rt�neteket. Ennek f�ny�ben az elm�lt k�tsz�z �v sz�kelyf�ldi �s erd�lyi t�rt�nete v�laszt adhat arra, hogyan �s mik�pp v�lt k�z�s hitt�, hivatkoz�si alapp� egy „megalkotott", „kital�lt" gy�zelem. A tov�bbiakban a fentebbi els� k�rd�sre adott v�laszok n�h�ny lehet�s�g�t igyekszem megragadni. A hagyom�nyalkot�s sor�n kulcsszerepl�nek l�tszik id. Cserey Farkas, akinek szem�ly�hez k�t�dik az 1780-as els� csatale�r�s, tov�bb� 117 kulcsfontoss�g�nak az az 1780-na� kezd�d� �vtized, amely politikai, egyh�zi tekintetben sok, �jdons�gnak sz�m�t� fejlem�nyt hozott Erd�ly, a sz�kebb cs�ki ter�let, valamint a somly�i ferencesek �let�ben. Id. Cserey Farkas (nev�t olykor Cserei alakban l�tjuk) 1719 �s 1782 k�z�tt �lt, b�csi udvart tan�csos volt. Apja Cserey J�nos, a t�rt�net�r� Cserei Mih�ly testv�re volt. Cserey J�nos k�tszer n�s�lt; „ivad�kai katoliz�ltak Cs�k-R�koson" (P�lmay 1901:106). Cserey Farkas feles�g�nek, Boros Kat�nak t�z gyermeke sz�letett, k�z�l�k ketten ker�ltek egyh�zi p�ly�ra: egyik�k kanonok, m�sikuk ap�ca lett. Egy m�sik l�nya, Ilona a reform�tus vall�s� b�r� Wessel�nyi Mik�l�shoz ment feles�g�l; ez a h�zass�g orsz�gos figyelmet is keltett.13 M�ria Ter�zi�t�l 1777-ben a tasn�di �s a krasznai uradalmakat kapta (P�lmay 1901:104.). J�tev�je volt a ferenceseknek (Gy�rgy J�zsef 1930:451). Kraszn�n h�zi k�pl�n�ja volt 1778-79-ben P. Katona Gy�rgy, 1780-82: P. B�re M�rk. Nagy m�velts�g� f�rfi volt, aki az 1770-es �vekben t�bbek k�z�tt levelez�s�ben �llott a k�s�bbi erd�lyi p�sp�kkel, Batthy�ny Ign�ccal is. Ebb�l kider�l, hogy gy�jt�tte az anyagot M�ria-kegyhelyek �s -templomok k�peir�l, ebben Batthy�ny is seg�tette.14 T�bb munk�t is hagyott az ut�korra. K�zt�k van egy B�csben kiadott, illusztr�lt parafr�zis a lorett�i lit�ni�r�l, ezt nemr�g reprintben is megjelentett�k (1772).15 Egy m�sik munk�j�t, A magyar �s sz�kely asszonyok t�rv�ny�t, fia, ifj. Cserey Farkas adta ki (Kolozsv�r 1800). 13 „A reform�tus Wessel�nyi a h�zass�gk�t�skar reverz�list adott katolikus feles�g�nek maga hit�ben leend� nem h�borgat�sa fel�l. Azonban az t�rt�nt, hogy az asszony ura vall�s�t k�sz�lt fel�venni. Sz�lei �s Batthy�ny p�sp�k is 'atyai hivatala szerint' a vall�sv�ltoztat�st meg akarta akad�lyozni. A hathetes vall�soktat�st, amely ilyen esetre az �rett megfontol�s c�lj�b�l el� volt �rva a p�sp�k maga �hajtotta elv�gezni. Az uralkod�, II. J�zsef �s a F�korm�nysz�k belevon�dtak a t�r� gyal�sokba, amelyek az �gy k�r�l kialakultak. Az asszony v�g�l is vall�st v�ltoztatott. " (B�r� 1941:624) 14 „A vall�sos Cserey Farkas az Isten anyj�nak tisztelet�re k�nyvkiad�st tervezett, amelyben a Loret�i lit�nia mond�sinak sorrendj�ben dics��t� verseket szerkesztett. Emellett az Isten Anyj�nak tisztelet�re szentelt templomokr�l, olt�rokr�l k�peket gy�jt�getett. T�rekv�s�ben Batthy�ny �t t�mogatta, r�sz�re k�peket m�soltatott, mik�zben az el�rt eredm�nyek k�zl�s�vel �s javaslataival sa� j�t lelki vil�g�ba �s munk�ss�g�ba is bevil�g�tott. ... Az Isten Anyj�nak tisztelet�re vonatkoz�lag - �rta Csereynek, - saj�t irataiban is tal�lt feljegyz�seket. Ezeket elk�ldi, �s a tov�bbi kutat�ssal sem fog felhagyni, majd �rtes�tette �t, hogy az Isten Anyja tisztelet�re, fel�ll�tott templomok �s olt�rk�pek jegyz�k�t a s�rosmegyei pl�b�nosokt�l, hasonl�lag a Heves megyeiekt�l �sszeszedve, r�vid id� alatt megk�ldi. A k�rt k�peket le fogja rajzoltatni. �rtes�tette Csereyt, hogy az eger-szal�ki k�plem�sol�sa munk�ban van. �g�rte, hogy a Bereg megy�b�l kapott tud�s�t�sokat is Csereyhez juttat�ja, k�rdezve �t, hogy mely megy�b�l k�v�n m�g �rtes�t�st. Batthy�ny v�rta Cserey elhat�roz�s�t, Egerben fogja-e munk�j�t kinyomatni. Fogjanak hozz� a nyomtat�shoz — biztatta �t —, gondja lesz r�, hogy a k�lts�g nagy ne legyen. Erd�lyi vonatkoz�sban eml�t�st �rdemel, hogy Batthy�ny �rtes�tette Csereyt, hogy kez�be ker�lt bizonyos �rott k�nyv, amelyben az erd�lyi orsz�ggy�l�sek v�gz�sei foglaltatnak az 1578-1650 k�z�tti �vekb�l... (B�r� 1941:622-623) 15 Err�l a munk�r�l h�rom �vvel megjelen�se ut�n m�r eml�t�st tett Hor�nyi 1775:8. 118 Cserey Farkas els� feles�ge Boros Ferenc �s Abaf� Ilona l�nya, Boros Kata volt; vele �s az � csal�dj�val kapcsolatban a ferences rendt�rt�n�sz Losteiner Leon�rd k�ziratos Chronica c�m� m�ve (1777-b�l) eg�sz sor csod�t besz�l el. (�rdekes, hogy ezek egy r�sze a latin nyelv� munk�ban magyarul van le�rva,) 1776-ban Sz�z M�ria k�l�n�s sugallat�ra k�rte meg Cserei Farkas Boros Ferencn� Abafi Ilona Kl�ra nev� l�ny�t, aki alighanem m�sodik feles�ge lehe�tett (733. pont). Boros Ferenc „a sz�v v�p�j�nak" gy�trelm�b�l gy�gyult fel (728,). Boros Ferencn� Abaf� Ilona (vagyis Cserey any�sa) fia nyavalyat�r�sb�l gy�gyult fel csod�latosan 1744 vagy 1774-ben (729.). 1755-ben a Nagyerd�n, a L�nyugtat� helyen Abafi Ilona n�gy lova a hint�j�t elragadta, a kocsiban benne �lt � maga �s Katalin nev� le�nya. A boldogs�gos Sz�zh�z folyamodott, �s � a hal�los veszedelemb�l kimentette (732,),16 Ugyanannak Katalin nev� l�ny�nak a himl� k�vetkezt�ben elvesztett szemevil�g�t 1765-ben a Sz�z csod�latosan visszaadta (734.).17 Boros Fortun�t eml�ti (1994:68.), hogy „Cserei Farkas kir�lyi tan�csos neje 1768-ban a k�vetkez� felirat� eml�ket tett a M�ria-szoborhoz: .,Cserei Farkasn� Boros Kal�r�nak / Mellye sz�rad�s�t s terh�t f�jdalm�nak / �r�mre ford�tja az Isten any�nak / Kegyesen gy�gy�t� keze M�ri�nak", Cserey Farkas egyik testv�re, Cserei Zsuzsanna is szerepel azok k�z�tt, akik csod�s gy�gyul�sr�l sz�moltak be tan�vallom�sukban (B�rth 2000: 40-41). Minden jel arra mutat h�t, hogy itt egy olyan t�rt�nettel van dolgunk, ame�lyet egy hitbuzg� katolikus, �jtatos, a M�ria-tiszteletben �lenj�r� sz�kelyf�ldi nemesember vet�tett vissza a m�ltba. L�trehoz�s�ban az 1770-80-as �vekben alighanem egy�ttm�k�dhetett a cs�ki ferencesek k�z�ss�ge �s az ott p�rtfog�k�nt, anyagi t�mogat�k�nt fell�p�, lelki meg�jul�st keres� nemesek r�tege.18 A Csereynek tulajdon�tott k�zirat abban az id�ben keletkezett, amikor az er�d�lyi p�sp�k�k sora vizsg�l�dott a cs�ksomly�i kegyszobor csodat�teleit illet��en, �s sorj�ztak a t�rt�netek; ezek tan�vallom�sokon, feljegyz�seken alapultak (Boros 1994:63-66). �sszegz�s�k a latin nyelv� Protocollum de Statua-ban ta�l�lhat� 1798-ban19; ezt k�vet�en mondta ki k�rlev�lben az erd�lyi p�sp�k, hogy a cs�ksomly�i M�ria-szobor csodatev� erej�. Az els� p�sp�ki vizsg�l�bizotts�g 16 Ugyanezt a t�rt�netet mag�t�l �bafi Ilon�t�l is ismerj�k: fennmaradt �s el�ker�lt az a tan�kihallgat�si jegyz�k�nyv, amelyet a somly�i kegyszobor csodat�teleit vizsg�l� p�sp�ki bizotts�g k�sz�tett. V�. B�rth 2000:48. A t�rt�netnek k�l�n jelent�s�get ad a pontos helymegjel�l�s, amely megegyezik a hargitai csata helysz�n�vel. 17 E t�rt�netekhez saj�t cs�ksomly�� jegyzeteimen k�v�l felhaszn�ltam Endes Mikl�snak Losteiner Chronicaj�b�l k�sz�lt k�ziratos kivonatait is: OSZK Fol. Hung.2101. 18 A Cs�ksomly� Ferences Rendh�zban �s a Cs�ki M�zeumban �rz�tt k�ziratos forr�sok (r�vid felsorol�sukat Id. Kelemen �.n.) k�z�l sz�mos tartalmaz adatokat azokr�l a 18. sz�zadi don�torokr�l, akikt�l az invent�riumokban feljegyzett offerek sz�rmaznak. Ezeknek t�rsadalmi szempont� vizsg�lata k�zelebb vihet sok hom�lyos pont megvil�g�t�s�hoz. 19 Megtal�lhat� Cs�kszered�ban, a Cs�ki M�zeumban 4125. sz�m alatt. 119 1746-ban kezdett dolgozni, ennek m�k�d�s�r�l nem tudunk r�szleteket. A m�sodik bizotts�got Kollonitz L�szl� erd�lyi p�sp�k k�ldte ki 1779-ben, de 6 ha�marosan elker�lt Erd�lyb�l, v�radi p�sp�k lett, �gy ez a vizsg�lat sem z�rult le, noha kihallgattak 74 tan�t. A harmadik vizsg�lat 1781-t�l az �jonnan kinevezett p�sp�k, Batthy�ny Ign�c nev�hez k�t�dik, aki 1784-ben maga is tapasztalta M�ria k�zbenj�r�s�t (Boros 1994:65). „A Batthy�ny Ign�c p�sp�k utas�t�s�ra elv�gzett 1784. �vi tan�vallat�s jegyz�k�nyv�nek eredeti, fogalmazv�nyt p�l�d�nya a sz�kelyudvarhelyi r�mai katolikus pl�b�nia iratt�r�ban meg�rte a XX. sz�zad v�g�t.", �s B�rth J�nos ezt az iratot k�z�lte elemz�ssel egy�tt (2000). Itt teh�t a csod�k, a t�rt�netek s�r�s�d�s�t tapasztalhatjuk: „l�tezett egy csod�s gy�gyul�sokban b�velked� somly�i hagyom�ny, amelyet [...) m�rlegre kellett �ll�tani" (B�rth 2000:7). Az 1770-es �vek nagy fellend�l�st hozott a somly�i rendh�z �let�bea: a gimn�zium kin�tte a r�gi �p�let�t, �s miut�n a rendtartom�nyf�n�k 1777-ben kezdem�nyezte, �ppen 1780 nyar�n n�h�ny h�nap alatt �p�lt fel a gimn�zium �j �p�lete, �gyhogy �sszel m�r ott kezdtek tan�tani. A k�rny�k falvaib�l anyagot hord� sz�kelyek ugyanabban a h�napban, j�niusban kezdtek dolgozni, mint amikor a Cserey-k�ziratot keltezt�k. K�t tov�bbi t�rt�neti t�nyez� bevon�sa az �rtelmez�sbe k�zelebb vihet lehet�s�ges megold�sokhoz abban a vonatkoz�sban, hogy mi mozd�thatta el� a t�rt�net elterjed�s�t, azt a fog�konys�got, amely sz�les k�rben biztos�totta hitel�t �s elterjed�s�t. Ugyancsak 1780 �sz�n ker�lt tr�nra II. J�zsef, s tal�n nem t�lz�s, ha az � uralkod�s�t egy forrong� �j korszak kezdet�nek tartjuk Erd�lyben, amikor sok�f�le el�gedetlens�g, ellenkez�s �s bizonytalans�g keletkezett. „Olyan id�k j�rtak akkor, hogy az eg�sz erd�lyi t�rsadalom a r�gi rend �sszeoml�s�nak hangulat�ban �lt - a f�urakt�l kezdve le a legszeg�nyebb zsell�rekig" (Jak� 1976:69). Az uralkod� azzal, hogy nem esk�d�tt f�l a magyar alkotm�nyra �s nem koron�z�tatta meg mag�t, jel�t adta annak, hogy kev�sb� fogja tiszteletben tartani orsz�gai t�rv�nyeit, mint anyja, M�ria Ter�zia. Az 178l-es T�relmi rendelet sok ka�tolikus vid�ken okozhatott bizonytalans�got �s �lezhette ki (�jra) a felekezeti ellent�teket katolikusok �s protest�nsok k�z�tt. Nem lenne meglep�, ha ezen el�lent�tek legend�s gy�zelem k�p�ben vet�ltek volna vissza a m�ltba. Az, hogy ez �ppen egy uralkod�hoz k�t�tten jelenik meg, szint�n �sszekapcsolhat� II. J�zseffel, de m�g tal�n M�ria Ter�zi�val is. Egy epiz�dot eml�tek, amelyet Losteiner Leon�rdra hivatkozva Nagy Imre jegyzett f�l a mad�falvi veszede�lemr�l sz�l� k�zirat�ban. „1780-ban a Cs�kszeredai v�r el�tt akaszt�f�ra szegez�t�k ki a k�pm�s�t a Moldv�ba vagy m�s t�r�k ter�letre menek�lt 11 sz�kelynek, ama vakmer�s�g�k miatt, hogy - b�r teljes amneszti�ban val� r�szes�l�ssel h�vattak haza - m�gsem engedelmeskedtek a felsz�l�t�snak." (Nagy 1957:47). Ti�zen�t �vvel a mad�falvi v�rengz�s ut�n, ha csak jelk�pesen is, �jra kiv�gz�esz-k�z �llt Cs�kszered�ban, felid�zve az eml�k�t annak, hogy egy vall�s�ban 120 azonos, de hatalmi t�rekv�sei folyt�n idegen uralkod� regul�ris hat�r�rs�get kezdett szervezni Cs�kban. N�h�ny �v m�lva II. J�zsef elt�rli a hivatalvisel�s-ben a vall�si k�l�nbs�gt�telt, �s bevezeti a n�met nyelvet, eg�sz hivatalnoki r�tegben keltve ezzel l�tbizonytalans�got. A nemesekben ezt m�g fokozhatta a pa�rasztok l�zad�sa Horea �s Closca vezet�s�vel 1784-ben, Nem ok n�lk�l �nnepelt�k teh�t sokfel� Erd�lyben II. J�zsef uralm�nak v�g�t �r�mmel (Jancs� 1931; Rugonfalvi Kiss 1939: 410; Jak� 1976:70). A t�rt�neti m�toszteremt�s e korban nem p�lda n�lk�li. Ugyanez az 1780-as �vtized az, amelyben megteremtik a torock�i vasm�vesek ausztriai eredetm�to-sz�t. Egy nemzed�k ideje el�g volt ahhoz, hogy a torock�iak t�rt�neti tudata tel�jes eg�sz�ben �tform�l�dj�k: " j�llehet a torock�iak 1785 el�tt m�g az aranyos-sz�ki sz�kelyekkel azonos eredet�eknek tartott�k magukat egy ember�lt� m�lva egys�gesen �s teljes meggy�z�d�ssel vallott�k magukat ausztriai j�vev�nyek lesz�rmazottainak." (Jak� 1976:73) Ugyancsak idekapcsolhat� a „sz�kely kr�nika" k�rd�se is, amelyr�l Sz�deczky Kardos Lajos mutatta ki, hogy a 18. sz�zad v�g�n sz�letett kompil�ci�r�l van sz� (1911). A form�l�d� t�rt�neti tudat, az alakul� �s alak�tott hagyom�nyok egy olyan id�szak�ban vagyunk, ami�kor m�g nincs vil�gos �s �les hat�r forr�s �s elbesz�l�s, t�rt�net �s t�rt�netem: k�z�tt, �s t�g tere ny�lik annak, hogy csod�s esem�nyek, aktu�lis konfliktusok vagy nehezen megoldhat� helyzetek igazol�sa m�ltbeli esem�nyekre �p�lve t�r�t�nhess�k meg.20 K�zvetett bizony�t�kunk is van arra, hogy a t�rt�neti �rdekl�d�s, illetve a t�rt�neti h�s�ghez val� ragaszkod�s a somly�i z�rda k�rnyezet�ben nem a k�s�bbi megszok�sok szerint alakult. Az 1773 �s 1780 k�z�tt el�adott cs�k�somly�i iskoladr�m�kr�l �rva Szl�vik Ferenc megeml�ti, hogy a h�t ismert darab k�z�l hatot a p�nk�sdi b�cs� alkalm�val adtak el�; „az �sszes k�z�l egyetlen veszi t�rgy�t a magyar t�rt�nelemb�l. Ez is �gy, hogy a neveket �s a korokat keveri, a t�rt�neti h�s�g mell�kes, csak a maga el� t�z�tt c�l az �rdekes, az er�ny diadala a b�n f�l�tt." (Szl�vik 1907:40). Ez viszont �ppen 16. sz�zadi t�r- 20 „... a t�j �s n�p egys�g�nek k�l�n�s, er�sen szembesz�k� saj�toss�ga, hogy m�ltj�t m�tossz� tudta magasztos�tani r�gi id�kben, s ez a m�toszk�pz� ereje �gysz�lv�n ma is megvan. ... Tal�n a legjellegzetesebb a Cs�ki Sz�kely Kr�nika esete. Ez a �r�sm�, amely a legr�szletesebben elmondja a sz�kelys�g �st�rt�net�t, annak minden egyes apr� epiz�dj�t, �ll�t�lag 1533-ban Cs�k sz�kh�z�ban k�sz�lt. 1695-ben a megye lem�soltatta volna, 200 �vvel k�s�bb Farkas J�nos �jra le�rta, s e m�solatot Sz�kely M�rton kezdem�nyez�s�re 1818-ban Sz�kely Mih�ly nyomtat�sban is k�zread�ta. A XIX. sz�zadi pragmatikus t�rt�nelemtudom�ny ezt a csod�latos esem�nyekkel �tsz�tt �r�s�m�vet hamis�tv�nynak min�s�ttetett - lehet, hogy joggal. Azonban az a t�ny, hogy 12—150 �v el�tt a hagyom�nyok �s mes�k ilyen t�meg�nek �sszefoglal� nemzeti kr�nik�v� �p�t�se ennyi �r�stud� embert �rdekelt, v�lem�nyem szerint �nmag�ban is �rdekes t�rt�nelmi jelens�g, s a sz�kelys�g lelki alkat�hoz tartoz� lelki t�netnek tetszik. �pp e korban se szeri, se sz�ma a hasonl� jelens�geknek." (Bierbauer 1986:415-417) 121 gy�, de �ppen nem J�nos Zsigmond t�r�t� k�s�rtet�vel kapcsolatos, holott nem alaptalanul gondolhatn�nk, hogyha ez akkoriban „ismert" t�rt�net lett volna, ta�l�n sz�nj�t�kszer� megfogalmaz�st is kapott volna, Azzal, hogy a hargitai csata t�rt�nete a mond�k k�r�be utaland�, nem �ll sz�nd�komban megingatni azokat, akik sz�m�ra a somly�i b�cs�j�r�s egyik �r�telm�t egy gy�zelmi �nnep, a dics�s�ges m�ltra val� k�z�ss�gi eml�kez�s adja meg. Jak� Zsigmonddal egy�tt azt mondhatjuk: „megszoktuk, hogy k�szp�nz�nek, sz�klaszil�rd t�nynek fogadjunk el �ll�t�sokat puszt�n az�rt, mert egy-k�t �vsz�zad �ta azok �gy �lnek a k�ztudatban �s �gy szerepeinek az �r�sos feljegy�z�sekben." (Jak� 1976:79). Hangs�lyozom, hogyha a t�nyk�nt elfogadott �ll�t�-sokr�l bebizonyosodik, hogy nem t�nyekr�l sz�lnak, az nemcsak a tiszt�nl�t�st seg�theti el�, hanem �j k�rd�seket vet f�l. Nyilv�nval�nak l�tszik, hogy az �v�sz�zados k�z�s meggy�z�d�s �sszetart�st seg�t� ereje nagyobb lehet a k�telyek erej�n�l, �s hogy a vall�sos hittel szorosan �sszekapcsol�dott k�z�s tud�sk�szlet messzemen�en fog�kony a hagyom�nyok folytonos �jraalkot�s�t eredm�nyez� (nem is mindig explicit) tev�kenys�gekre, er�fesz�t�sekre. V�gs� soron �nnepek sora mutat p�ld�t arra, hogy az eredett�rt�net felid�z�se szerves r�sze a k�z�s�s�gi koh�zi� megteremt�s�nek, fenntart�s�nak. A folytonoss�g A m�sik tart�s narrat�va a b�cs�j�r�s folytonoss�g�ra vonatkozik: eszerint a sz�kelyek, majd az erd�lyi magyar katolikusok 1567 �ta megszak�t�s n�lk�l ott vannak p�nk�sdkor Cs�ksomly�n. A rendelkez�sre �ll�, nem is kev�s t�rt�neti forr�s (publik�ltak is, tov�bb� ferences lev�lt�rt anyagok) arra enged k�vetkez�tetni, hogy a helyzet nem ennyire egyszer�, voltak kihagy�sok, �jrakezd�sek. A k�rd�s ekkor term�szetesen az, hogy a megszak�tott folytonoss�g milyen v�lto�z�sokat hozott mag�ban a b�cs�j�r�sban s a r�la val� besz�dben. Ha k�rd�sess� v�lik az 1567-es gy�zelem t�rt�nete, akkor ezzel egy�tt meg�k�rd�jelez�dik az is, hogy a p�nk�sdi somly�i b�cs�j�r�s Cs�ksomly�n 16. sz�zadi eredet�. Ez term�szetesen nem �rinti a b�cs�j�r�s k�z�pkori el�zm�nyeit, amelyek k�ts�get kiz�r�an bizony�that�ak 16. sz�zadi feljegyz�sekb�l; ezeket az eddigi t�rt�neti fejteget�sek kell� r�szletess�ggel ismertett�k (Boros 1994). Indokolt teh�t kutatni olyan forr�sok, besz�mol�k ut�n, amelyek a 16-17. sz�zadb�l hitelt �rdeml�en sz�molnak be p�nk�sdi b�cs�j�r�sr�l. J�magam eddig ilyet nem tal�ltam; a somly�i b�cs�j�r�s k�z�pkori els� eml�t�s�t k�vet�en (amely akkor j�lius 2-�hoz, Sarl�s Boldogasszony napj�hoz k�t�d�tt) az ismert forr�sok az 1720-as �vekig eg�sz egyszer�en hallgatnak. Term�szetesen nincs itt ter�nk arra, hogy v�gigk�vess�k a somly�i ferences rendh�z h�rom �vsz�za�dos t�rt�net�t; annyi bizonyosnak l�tszik, hogy a 16. sz�zad v�g�n meglehet�s ap�ly k�vetkezett be, s hogy a 17. sz�zad k�zepe hozott �jabb fellend�l�st Do�mokos K�zm�r �s K�joni J�nos m�k�d�se nyom�n. 122 K�joni eml�tett Fekete k�nyve 1684-b�l m�g nem eml�ti a b�cs�j�r�st sem; pedig hossz� oldalakon kereszt�l ad r�szletes le�r�st, t�bb tucat (bet�rendbe szedett) t�mogat� aj�nd�k�t sorolja el�, �s k�zli a konvent invent�rium�t is (K�joni 1991:67r-86v). Ez az�rt furcsa, mert � igaz�n j�l ismerte a cs�ki rend�h�zat is, az erd�lyi ferenceseket is; �rthetetlen h�t, mi�rt hallgatott volna egy ott helyben fontosnak, jelent�snek sz�m�t� �nnepr�l, illetve annak m�ltj�r�l. Nem szerepel tov�bb� a cs�ksomly�i kegyhely Esterh�zy P�l n�dor h�res �s ismert k�nyv�nek els� kiad�s�ban sem 1690-ben; az 1696-os m�sodik ki�ad�sban viszont m�r ott van (Esterh�zy 1690; 1696), A k�t kiad�s k�z�tt Cs�k�ban k�t alkalommal d�ltak tat�rok (�ppen amikor Erd�ly - a t�r�k ki�z�s�t k��vet�en a Diploma Leopoldinum �ltal kodifik�ltan - elvesztette addigi �n��ll�s�g�t, �s a Habsburg Birodalom r�sz�v� v�lt). Az els�, �ltalam ismert fel�jegyz�s a cs�ksomly�i p�nk�sdi b�cs�r�l 1722, amikor K�joni Fekete k�nyv�nek v�g�re �rta egy ismeretlen k�z a k�vetkez�ket; „h�ress� teszi az �h�tatos h�vek nagy sokas�ga, mely P�nk�sd szent �nnep�n idegen orsz�gokb�l is oda-sereglik. Az ott megnyilv�nul� buzg�s�g �s �jtatoss�g miatt m�lt�n nevezi sok h�v� kis R�m�nak" (K�joni 1991:124.). Gy�rffi P�l r�szletes ismertet�se 1737-b�l m�r nagy t�meget vonz� p�nk�sdi zar�ndoklatokr�l besz�l; sz� esik a b�cs�j�r�sr�l, ahol „csatlakozni szoktak a k�l�nb�z� orsz�gr�szek eretnekei is, �s gyakran az azon alkalomb�l szem�k el� t�rul� �jtatoss�g folyt�n nem kis sz�mban meg is t�rtek" (Gy�rffi 1989:74.) Ha ezt a korabeli h�rad�st elfogadjuk hitelesnek, akkor �gy l�tszik, mintha a feleke�zeti ellent�t kev�sb� osztotta volna meg a r�sztvev�ket, mint ahogyan azt egy felekezeti �sszecsap�s eml�k�nnep�n indokoltnak tarthatn�nk. Nedeczky L�szl� 1739-b�t sz�rmaz� le�r�sa a somly�i kegyhelyr�l csak �lta�l�noss�gban utal arra, hogy a cs�kiak megtartott�k vall�sukat a m�s vall�s�akkal szemben is, mik�zben „h�bor�kkal kedvezett az id� a f�ldre konkolyt hint�, pestist hoz� uras�gnak"; Eg�szen konkr�tan eml�ti viszont a tat�rokat: „ennek a csodatev�nek (ti. a szobornak) tudj�k be a tat�rok roham�nak szerencs�s t�l�l�s�t; ugyanis amikor 1694 febru�rj�ban �s j�nius�ban �jra s �jra bet�rtek, aki csak itt keresett mened�ket, k�r n�lk�l meg�szta a barb�rok t�mad�s�t, m�g az eg�sz szomsz�dos vid�ket kirabolt�k". Ut�bb sz�ba hozza m�g az 1661. �vi ta�t�r-bet�r�seket is. Egy�ltal�n nem tarthat� teh�t kiz�rtnak, hogy a jelent�sebb somly�i b�cs�j�r�s val�di kezdete (vagy �jrakezd�se) a 17- sz�zad v�gi tat�rbet�r�sekkel �s az azokt�l val� megmenek�l�sekkel kapcsolatos, s hogy a kibontakoz� szervezeti, int�zm�nyes fejl�d�s a 18. sz�zad elej�t�l fogva (a barokk vall�soss�g �ltal�nos fejl�d�smenet�be illeszkedve, v�. T�sk�s 1993) a sz�zad k�zep�re-v�g�re las�sacsk�n kialak�totta egy �jfajta �rtelmez�s sz�ks�gess�g�t. A k�s�bbi id�kben bizony�that�an sz�netelt a b�cs�j�r�s az 1849-es szabad�s�gharcot k�vet� �vekben; ugyancsak az 1917 �s 1921 k�z�tti �vekben - vagyis Erd�ly rom�n megsz�ll�s�t k�vet�en. Az �jrakezd�sek, a hagyom�nyok �jb�li 123 feleleven�t�sei a m�lt �t�rtelmez�s�vel, r�gi t�rt�netek �jra elmond�s�val kap�csol�dtak �ssze. A folytonoss�g hangs�lyoz�sa a r�sztvev�kben, olvas�kban-hallgat�kban az �lland�s�got, a m�lthoz val� er�s kapcsol�d�st er�s�ti meg; ami folytonos, azt term�szetesen lehet �s kell folytatni, ak�r a r�gi form�k megtart�s�val, ak�r �jak l�trehoz�s�val. A b�cs�j�r�s r�szleteinek t�rt�neti �ttekint�se f�nyt vethetne az �nnepl�st m�dok �talakul�saira, hangs�lyok m�dosul�s�ra. Nincs ter�nk ezt v�gigk�vetni; a legfontosabbnak az l�tszik, hogyan adja �t fo�kozatosan a hely�t a felekezeti ellent�t hangs�lyoz�sa a nemzeti �sszetart�snak - felekezeti hat�rokon �t�vel�en is, k�l�n�sk�ppen a nemzeti l�tben val� fenye�getetts�g id�szakaiban. Ennek az �t�rtelmez�snek egy korai eml�t�se 1864-b�l sz�rmazik: „legnevezetesebb a p�nk�sdkori b�cs�j�r�s, melyet �ltal�nos nem�zeti �nnepnek lehet mondani" (Hunfalvy 1864:110, kiemel�s t�lem - M.T.). Alig egy nemzed�kkel k�s�bb a bukaresti magyarok somly�i zar�ndoklata mint a nemzeti l�t megtart�s�nak egyik eszk�ze jelenik meg (B�lint 1901), Feler�s��dik a nemzeti jelleg az els� vil�gh�bor�t k�vet�en �jra megindult b�cs�j�r�sok sor�n, noha visszafogottan; 1931-t�l k�l�n �nnep szervez�d�tt - Domokos P�l P�ter j�volt�b�l - a b�cs�t k�vet�en, az Ezer Sz�kely Le�nyok napja, hogy a v�rosokban sz�tsz�r�dott csel�dl�nyok (egyh�zi vezet�ssel) meger�s�dhessenek magyar tudatukban. A negyvenes �vek eleje, valamint a kilencvenes �vek fel��led� nemzeti �rz�seinek kifejez�d�se - egy m�sik, tov�bbi tanulm�ny feladata. �ttekint�s�nk v�g�n, �sszefoglal�sul egy olyan t�rt�nelmi folyamat l�tszik kibontakozni a somly�i b�cs� eredet�vel kapcsolatban, amely a 17. sz�zad v�g�n indulhatott meg, amikor a kor�bban szinte eln�ptelenedett, �m a 17. sz�zad�ban �jra meger�s�d�tt �s sokf�le adom�nynak k�sz�nhet�en ki�p�lt cs�ksom�ly�i ferences kolostor �jra mag�ra tal�lt, �s a k�rny�k n�pe (a teljes lakoss�g!) sz�m�ra vall�si �s kultur�lis k�zpontt� v�lhatott. A fellend�l�ben lev� iskola, a ferences �let kivir�gz�sa, a Habsburg birodalmi keretek k�z�tt v�gbemen� kon�szolid�ci� �s a katolikus vall�si int�zm�nyrendszer �jj��p�l�se mind hozz�seg�tett�k a rendh�zat ahhoz, hogy a csodatev� M�ria-szobor k�r�l sz�les vonz�s�k�rrel rendelkez� kegyhely j�hessen l�tre. Ezt k�vett�k �s k�s�rt�k a vall�sos t�rsulatok megalap�t�sai, a 18. sz�zadi �p�tkez�sek, valamint olyan kultur�lis fellend�l�st jelz� fejlem�nyek is, mint a cs�ksomly�i iskoladr�m�k, miszt�rium-j�t�kok megsz�let�se. Mindez a 18. sz�zad k�zep�re-v�g�re azt a nemesi-�rtel�mis�gi ig�nyt is megteremtette, amely a kegyhely �s a b�cs�j�r�s jelent�s�g�t a t�rt�neti m�lt ir�ny�ban val� meghosszabb�t�ssal igyekezett fokozni. A (katoli�kus) Habsburg uralkod�kkal kialakult konfliktusok az 1760-as �s 1780-as �vek�ben, a cs�kiak katonai hat�r�r-szervezetbe val� betagol�sa (amiben a jelent�s sz�mban m�s vall�s� udvarhelysz�kiek nem vettek r�szt!) alapot szolg�ltattak ahhoz, hogy olyan m�ltba - az 1560-as �vekbe — vet�tsenek vissza egy felekeze�ti konfliktust, amikor a sz�kelyek ugyancsak fesz�lt viszonyban �lltak uralkod�jukkal, �s addigi szabads�gjogaik komoly csorbul�st szenvedtek. A 18. sz�zad utols� negyed�ben h�rom v�ltozatban megsz�letett hargitai csata �s gy�zelem 124 t�rt�nete igen hamar sz�les k�rben elterjedhetett - nem utols�sorban �ppen a somly�i kegyhelyre �rkez� b�cs�sok r�v�n, akik ezt a nagy tekint�ly�, megk�r�d�jelezhetetlen szentbesz�dekben is hallhatt�k. Ek�zben a rendh�z eg�szen nagyszab�s� fejl�d�sen ment kereszt�l: a r�gi, �p�pen a t�meges b�cs�j�r�s k�vetkezt�ben kin�tt �s lebontott templom hely�n 1802-t�l kezdve �j templom �p�lt fel, s a k�z�ss�gi �sszefog�s, a kiterjedt szer�vez�s �s adom�nygy�jt�s feler�s�tette a t�rt�netmond�s jelent�s�g�t. A b�cs�ra �sszesereglett sz�kelyek sz�m�ra a sz�zadokkal kor�bbi gy�zelem t�rt�nete gya�korlatilag m�sf�l sz�zadon �t j�l megragadhat�, t�m�rs�g�ben kell� szimbolikus er�vel rendelkez� �s id�r�l id�re �t�rtelmez�sekre is alkalmas elbesz�l�s volt. Ennek jelent�s�ge nem tagadhat� azokban az �vtizedekben, amikor - a 19. sz�zad folyam�n - a sz�kelyek kiv�lts�golt helyzet�nek utols� rendies nyomai is elt�n�tek, s az 1870-es �vekben, az uni�t k�vet�en k�zigazgat�suk is betagoz�dott az egys�ges �s moderniz�lt megyerendszerbe. Ez p�rhuzamosan zajlott le azzal, hogy a cs�ksomly�i z�rda fokozatosan elvesztette kultur�lis jelent�s�g�t: 1849 ut�n m�r nem m�k�d�tt tov�bb a gimn�zium, az �tvenes �vekben fel�ll�tott tan�t�k�pezd�b�l �s az �jraind�tott gimn�ziumb�l a ferencesek fokozatosan kiszorul�tak, a sz�zad v�g�re elsorvadt az egykori K�joni-nyomda m�k�d�se. Ek�zben a b�cs�j�r�s folytonos volt a sz�zad m�sodik fel�ben, s eg�szen 1916-ig jelent�s t�megeket vonzott; egyre ink�bb a n�pi vall�soss�g jellegzetess�gei v�ltak benne uralkod�v�, �s a felekezeti ellent�tek elsimul�s�val, a k�z�s nemzetis�gi fenyege�tetts�g hat�s�ra egyre ink�bb nemzeti jelleg� kegyhelly� alakult. Cs�ksomly� „titka" (Dacz� 2000) ilyenform�n tal�n kev�sb� l�tszik a t�voli r�gm�ltban gy�kerezni; �m az a h�romsz�z �v, amelyr�l majdnem bizonyosan �ll�that� a p�nk�sdi b�cs�j�r�s megl�te, kiform�l�d�sa, meg-megszakad�, �jra-�s �jra�led� folytonoss�ga, �ppen el�g sok ahhoz, hogy mindenfajta „dekonstrukci�s" sz�nd�k n�lk�l tov�bbra is kutassuk, �rtelmezz�k, elemezz�k, �s hogy tisztelettel �lljunk meg azok el�tt, akik ennek a folytonoss�gnak gener�ci�kon �t �ltet�i, fenntart�i, tov�bbad�i voltak. F�ggel�k 1. Id. Cserei Farkas testimoniuma a p�nk�sdi kegyes k�rmenet eredet�r�l K�zirat: P�sp�ki Lev�lt�r, Gyulafeh�rv�r, 356/1780. Tekintettel Nagy Imre (1862) k�zl�s�re. Vagyon Cs�k Sz�kben Somly� nevezet� hely alatt Boldog Aszszonynak Sz�p temploma a P. Franciscanusok Klastrom�val; tiszteltetik ebben a nagy olt�ron a Dics�s�ges szent Sz�znek egy gy�ny�r� r�gi faragott K�pe, Nevezetes helye ez az odab� val� Sz�kelyeknek eml�kezetes bucsuj�r�sokkal. szokt�k esz�tend�nk�nt megl�togatni azon k�pet P�nk�sd szombatj�n t�bb j� t�tem�nyek- 125 nek is, de f�k�ppen egynek tartv�n h�l�datos eml�kezeti!. Ezek a Sz�kelyek mi��ta schythiai pog�nys�gb�l kit�rtek, mind ekkor�ig sok rendb�li h�bor�k, ve�szedelmek, �d�k, Fejedelmek v�ltoz�si k�z�tt is az igaz hitben megmaradtak, Elfajulv�n ett�l a Blandrata Gy�rgy d�gleletes (sic) tudom�nya ut�n az ifiu J�nos kir�ly, arra vetemed�k, hogy m�r becs�lete sem volt el�tte senkinek, ha,, csak Szent-H�roms�g tagad� nem volt; v�gez�stis irata 1566 esztend�ben Szent Andr�s nap t�jban, hogy az Erd�lyi birodalomban mindenek Blandrata Gy�rgy�t�l f�ggjenek, �s a t�lle megv�lasztott papokt�l hallgassanak, a kik pedig ezeket megh�bor�tan�k mind hitetlenek ugy b�ntet�djenek. E v�gez�s mell� nem akar�nak �llni a cs�ki Sz�kelyek. Ker�lget� �ket J�nos kir�ly �g�retekkel �s fe�nyeget�sekkel is, de ugy sem mehete semire v�lek, felm�rgel�dik az�rt, �s a k��vetkez� 1567ben sok fegyveres n�pet bocs�ta re�juk, hogy er�szakoson is kit�r�jenek az igaz hitb�l. Vala a t�bbi k�z�tt Allfaluban Gyergy�ban, mely Cs�knak fiu sz�kje, egy buzg� Lelk� Isten f�l� megy�s Pap Istv�n nev�, ez jobbanis felbiztat� az �llhatatosss�gra a n�pet, egyet�rte a F�rend is v�lek, el Sz�n�k mindny�jan magok, vagyonokat, �leteket, r�gi Szent Hiteknek oltalmaz�s�ra, s hal�lra l�nek k�szebbek, mint att�l val� el szakad�sra. El j�r�k az�rt egym�st, �s azt v�gezek, hogy illyen utols� veszedelemben az eg�sz n�p fejenk�nt kitsint�l fogva nagyig h�zaikat, mindeneket oda hagyv�n ehez a Szent K�phez gy�lekezzenek, s egy sz�vel L�lekkel k�ny�r�gjenek az Istennek, hogy szents�-ges �des any�nk a magyarok r�gi nagy Aszszony�nak �rdemi�rt tek�ntse �ket illyen nagy Sz�ks�gekben. Egybe is gy�lekezv�n minden falukb�l oly k�szs�g�gel, mintha mindny�jon hal�lra mentek volna, oda �rkez�nek, �s k�sz�nt�k a Boldogs�gos Sz�zet az � szent k�p�bea �s al�zatosan k�r�k, hogy seg�ten� �ket, s nyerne malasztot az � Szent Fi�t�l k�zelget� veszedelmek elt�voztat�s�ra. Hirek �rkezek azonban, hogy Udvarhely Sz�k fel�l nyomuln�nak b� fel�jek az hadak; ann�l fogva ki v�laszt�k magok k�z�l valaki csak fegyvert foghatott, �s rendre �llitt�k az ott ki terjedett Sz�p mez�re, a fej�r n�peknek, �regeknek �s gyermekeknek pedig meg parancsol�k, hogy m�g �k oda j�rnak, azon helyr�l ne t�vozzanak, hanem im�dgy�k Istent, �s k�rj�k, hogy t�ll�k a Malasztok Anny�nak �rdemi�rt seg�ts�g�t meg ne vonja. Evel az Aszszonyok, Le�nyok, �regek, Gyermekek, kiki maga tehets�ge szer�nt �jra is k�ny�rg�shez fog�nak, a fegyveres n�p pedig hasonl� k�ppen im�dkozva kezde eleibe nyomulni a J�nos Kir�ly had�nak. Vagyon Csik �s Udvarhely Sz�k k�z�tt egy rengeteg Nagy Erd�, ott szembe tal�lkozv�n fegyverre kele k�z�lt�k a dolog, nem hagy� Isten az igaz �gyet, felj�l fordul�nak a Cs�kiak, s jobb r�sz�t a Kir�ly had�nak le v�g�k, a t�bbi nyakra f�re vissa szalad�nak. El v�gez�dv�n a vereked�s, viszsza fordul�nak a Cs�kiak, mikor k�zelettek volna a Klastromhoz, elejekbe m�ne az hon maradott n�p, s kimondhatatlan �r�mmel fogad�k egym�st, ugy egy�t zen�g� Sz�p dicsiretekkel a Templomba siet�nek, s ott a nagy hatalma Sz�znek Sz�p K�pe el�tt h�l�t ad�nak az �r Istennek, hogy �ket az igaz hitnek �d�z�it�l meg mentette. T�rt�nek ez a dolog eml�tett I567ben P�nk�sd Szombaty�n, an- 126 nak eml�kezetire most is minden esztend�ben azon a napon egybe gy�lv�n oda, nem csak Csikb�l, Gyergy�b�l, K�szonb�l, Udvarhelysz�kr�l de m�g Moldu-v�b�l is mig �ltal menetelek ugy meg nem szorul�nak, �rtem, hogy Kereszt alatt zengedez� sz�p �nek sz�val j�v�n oda, dicsirt�k az Istent, �s az � Szepl�telen dr�ga Szent Anny�t. Sok bajok l�n annak ut�na is J�nos Kir�lyt�l a Cs�kiaknak, de soha az hit dolg�ban meg nem ad�k magokat, s�t id�vel az eml�tett v�gez�st is viszsza mondat�k az 1591dik esztend�ben ezen sz�kkal: A Cs�kb�li Klastrom t�bb oda val� helyekkel egy�tt, mi�rt hogy onn�t ez ideig is semmi nem� �d�-ben a Romai Vall�s ki nem irt�dott, az odab�li Aty�nkf�ainak lelki ism�retek meg nyugtat�s�ra maragyanak ezen �llapotban, a mint ekkor�ig voltak. Krasznae in Sylvania Anno 1780 Mense Junio Wolfgangus Cserei Consiliarius Aulicus 2. P�nk�sdi besz�d Cs�ksomly�n 1802-ben Csed� Vazul ferences aty�t�l K�zirat: OSZK Quart. Hung. 1435/3. 20-22. De ugyan magyar nemzet�nkr�l k�zelebb sz�lv�n eml�kezem Sz�kely nem�zetemr�l Sz�kely haz�mr�l. Aholis tek�ntem ezen Szerzet Templomban mint a Salamon Templom�ban lev� Frigynek szekr�ny�t Sz�z Any�nk csud�kkal t�n�d�kl� k�p�t, kinek mely sok �s nagy j� t�tem�nyit vette Sz�kely haz�nk �des nemzet�nk ki tudn� ma el� sz�ml�lni? de ugyan hogy r�gi �s Aty�inknak ezen csud�latos k�phez val� fogad�sokr�l megeml�kezz�nk, s mi is magunkban ezen k�teless�g�nket meg�jj�tsuk le irom noha r�v[id]en ezen m�i napi �itatoss�gnak mi volt�t fundamentum�t mely fundamentumnak sz�mtalan r�szei mind azon �l�tal el hallgatv�n mindeneket csak egyed�l nemes Nemzet�nknek Tek. Cserei Farkas haz�nkfi�nak ir�s�t el�t�kben bet� szer�nt terjesztem melyb�l is egyed�l megtudj�tok mi l�gyen a P�nk�sdi bucsuj�r�s amely tud�s�t�st vett ki Magyar orsz�gott egy k�nyvb�l melynek neve Geographia Mariana Regni Hungariae. Vagyon Csik Sz�kben Somly� nevezet� hegy alatt egy Templom a T Pater Francisk�nusok klastrommal egy�t, s ebben tiszteltetik a Nagy olt�ron Dics�s�ges Sz. Sz�znek egy gy�gy�r� csud�latos r�gi faragott k�pe, nevezetes helye ez az odab� valo Sz�kelyeknek melyet eml�kezetes bucsuj�r�sokkal szokt�k esz�tend�nk�nt meg l�togatni azon k�pet p�nk�sd szombatty�n t�bb j� t�tem�nyet-nek de f�k�ppen egynek tartv�n h�l�datos eml�kezet�t. Ezek a Sz�kelyek, m


Cs�ksomly�i b�cs� �s az unit�riusok 1. r�sz



Dokumentum: http://unitarius.uw.hu/dok/mohay-tamas-csiksomlyo.htm

Cs�ksomly�i b�cs� �s az unit�riusok 2. r�sz

Mohay Tam�s n�prajzkutat� a Duna tv 2009 m�jus 30. Virraszt�s a Kis-Somly�-hegyen �s a Cs�ksomly�i Kegytemplomban ad�s�ban a cs�ksomly�i b�cs� eredet�r�l besz�l.


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: T�j�koztat�k
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 0.79 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::