Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
Szeptember 27, 2006 04:02 CDT

AZ ISTENTISZTELET ALKOT�ELEMEI

Dr. Szab� �rp�d

Szerz�: . 861 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


AZ ISTENTISZTELET ALKOT�ELEMEI Miel�tt a c�mben megjel�lt probl�m�val foglalkozn�nk, pr�b�ljunk v�laszt keresni erre a k�rd�sre: Mi az istentisztelet? A kereszt�nys�get megel�z� vall�sok istentisztelet�t a theurgia jellemezte, az a hit, hogy bizonyos kultikus cselekm�nyek v�grehajt�sa �ltal az ember befoly�solhatja az istenek akarat�t s azt a maga k�v�ns�ga szerint megv�ltoztathatja. A zsid� n�p vall�sa ebben a tekintetben is egy magasabb fejl�d�si fokot jelent. A kultusz J�hv� �s a zsid� n�p k�z�tti sz�vets�g kifejez�je, melyben Isten az � v�lasztott n�p�t�l felt�tlen h�s�get �s engedelmess�get k�v�n. J�zus �j megvil�g�t�sba helyezte az Isten �s ember viszony�t. Az �sz�vets�g szolgai f�lelme hely�be a gyermeki bizalmat �s szeretetet, a t�rv�ny bet�je hely�be a l�lek szabads�g�t tette. Isten a mi Aty�nk, aki szellemi val�s�g, s �t csak „l�lekben �s igazs�gban" k�zel�thetj�k meg. Az istentisztelet form�j�val azonban sem J�zus, sem k�zvetlen tan�tv�nyai k�zelebbr�l nem foglalkoztak. A kereszt�nyek istentisztelete m�gis el�g kor�n kialakult, mivel az els� gy�lekezetek zsid� �s pog�ny eredet�ek voltak, mind a zsid�, mind a pog�ny istentiszteletb�l �tvettek bizonyos cselekm�nyeket �s r�szeket. A zsid�-kereszt�ny istentisztelet kezdetben az �sz�vets�gi liturgi�hoz ragaszkodott. ApCsel 3, 1—2-ben �s 5, 12-ben olvassuk, hogy kezdetben a kereszt�nyek is r�szt vettek a jeruzs�lemi templomban tartott istentiszteleten �s ott a „Salamon torn�c�ban", a templom egyik el�csarnok�ban im�dkoztak. De r�szt vettek szombatonk�nt a zsinag�gai istentiszteleten is, amely, elt�r�en a templomi kultuszt�l, �r�smagyar�zatb�l, im�ds�gb�l �s zsolt�r�nekl�sb�l �llott. K�s�bb ezeket a form�kat �tvett�k �s kereszt�ny tartalommal t�lt�tt�k meg. A pog�ny-kereszt�ny gy�lekezetek �let�ben az istentisztelet sokkal �n�ll�bban fejl�d�tt. Az alkot�elemek itt is az �nek, ima �s besz�d vagy �r�smagyar�zat voltak (Kol 3,16). B�r sz� van arr�l, hogy a tan�t�sban kiv�l�bbak vezet�iv� lettek az istentiszteletnek (presbiteros, episcopos, 2Tim 2,2), az�rt �ltal�ban az egyetemes, paps�g elve alapj�n �llottak, s az asszonyokon k�v�l b�rki nagykor� el��llhatott a gy�lekezetben im�ds�ggal �s tan�t�ssal (1Pt 2,9). A kereszt�ny istentisztelet form�i �s f�bb elvei teh�t m�r az apostoli korban meg�llap�t�st nyertek. A folyamat azzal kezd�d�tt, hogy az �rvacsor�t elv�lasztott�k a szeretetvend�gs�gt�l, melyet egyre ritk�bban gyakoroltak. Az �rvacsora az istentisztelet k�z�ppontj�ba ker�lt, s m�r a III. sz�zadban az �ldozat gondolata kapcsol�dott hozz�. A gy�lekezet mindink�bb a h�tt�rbe szorult, a paps�g jelent�s�ge viszont emelkedett. Az istentiszteleti cselekm�nyek m�gikus er�t nyertek. A zsid�-pog�ny elemekb�l kialakult az �katolikus liturgia, amely a k�z�pkori egyh�z istentisztelet�nek k�pezte alapj�t. A r�mai katolikus istentisztelet alapj�t Nagy Le� �s I. Gelasius, p�p�k vetett�k meg; igazi kifejt�je azonban Nagy Gergely p�pa volt, aki behozta a zen�t �s a k�rusokat, s a „r�mai mis�t" emelte �ltal�nos �rv�nyre. A tridenti zsinat a Gergely-f�le liturgi�t fogadta el, s az kisebb-nagyobb �tdolgoz�ssal ma is �rv�nyben van. A mise �ltal a hiv� l�lek �rdemeket k�v�n szerezni Isten el�tt, �s az � akarat�t a maga jav�ra pr�b�lja megnyerni �dv�ss�g�nek biztos�t�sa �rdek�ben. A reform�ci� a hitet �ll�totta az �dv�ss�g egyetlen felt�tel��l. Az istentisztelet f� c�lj�t �s rendeltet�s�t is abban l�tta, hogy hitet adjon, s azt fokozza, emelje �s t�mogassa. Ennek a hitbeli gyarapod�snak egyetlen biztos eszk�ze Isten ig�je, amint az a Bibli�ban r�gz�tve van. Ez�rt az istentisztelet k�zpontja az igehirdet�s, mert „a hit hall�sb�l van". 2 A reform�ci� m�gis nyitott kaput hagyott a tov�bbi k�s�rletez�sre. Ez�rt a protestantizmus �let�ben az istentisztelet l�nyege, jelent�s�ge �s c�lja aszerint v�ltozott, amint a vall�sos gondolkod�s a kereszt�nys�g l�nyeg�t felfogta �s magyar�zta. �gy pl. a protest�ns ortodoxia b�r megtartotta a hitet mint az �dv�ss�g egyetlen biztos�t�k�t, de azt hirdette, hogy azt tan�t�s �ltal kell meggy�kereztetni �s nagyra nevelni az emberben. Ez�rt az istentisztelet a k�t�k magyar�z�s�ra �s a hitt�telek terjeszt�s�re szor�tkozott, mert abb�l az alapfeltev�sb�l indult ki, hogy a hit �s a dogma egyet jelent. Ezt az utat k�vette a vall�sos racionalizmus is, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy kritika t�rgy�v� tette az egyh�zi tant�teleket is. C�lja az �rtelemre hatni, mert el�bb valamit meg kell �rteni, s azt csak azut�n lehet hinni. Ami az �rtelemmel ellenkezik, az nem lehet vall�si �rt�k. Ez az ir�nyzat a templomot iskol�nak tekintette, s az istentisztelet c�lj�t a tan�t�sban �s ismeretterjeszt�sben hat�rozta meg. Az ortodoxia �s racionalizmus visszahat�sak�ppen sz�letett pietizmus a kereszt�nys�g l�nyeg�t az �h�tatban �s kegyes cselekedetek gyakorl�s�ban l�tta. Az istentisztelet c�lja ezek szerint a vil�g megjobb�t�sa, az emberek megt�r�t�se �s az isteni kegyelem elnyer�se. �tja: az im�dkoz�s �s bibliaolvas�s. Az unit�rius felfog�s szerint a vall�s l�nyege nemcsak hit vagy tan vagy puszta cselekedet, hanem „l�lek �s �let", m�gpedig j�zusi l�lek �s �let. Mint minden �let, �gy a vall�sos l�lek is k�ls� megnyilatkoz�st keres. Ennek a k�ls� kifejez�je az istentisztelet. Az istentisztelet teh�t nem forr�sa �s kiindul�sa a vall�sos �rz�snek, hanem annak eredm�nye. Ebb�l �nk�nt k�vetkezik, hogy az istentiszteletnek a vall�sos �rz�s h� kifejez�j�nek kell lennie, s ami e kifejez�st zavarja, legyen b�rmilyen m�v�szi, m�gsem mondhat� istentiszteletnek. A b�zaszemben az �letre �s term�kenys�gre alkalmas cs�ra csak akkor fog kifejl�dni �s term�st hozni, ha j� talajba vetik, illetve megfelel� felt�telek k�z� ker�l. Az istentiszteletnek is ilyen hat�st tulajdon�thatunk, amelyet az emberi l�lekre gyakorol. Akiben nincs hit, vall�sos �rz�s, erk�lcsre val� k�szs�g, annak az istentisztelet sem adhat, de akiben megvan ezeknek legal�bb a cs�r�ja, ann�l el�seg�ti a tov�bbfejl�d�st �s term�kenys�get. Ilyenform�n ahelyett, hogy azt v�rn�k, hogy Isten lesz�lljon k�z�nk, k�z�s �h�tatunkban mi emelked�nk Hozz�, s ahelyett, hogy �t pr�b�ln�nk akaratunk eszk�z�v� tenni, mi keress�k az � akarat�t, hogy �let�nket egyazon hull�mhosszra hangoljuk a vall�serk�lcsi vil�grenddel. Az igazi istentisztelet teh�t az, melynek ver�f�ny�ben vall�sos �rz�s�nk a kell� t�pl�l�kot megtal�lja; amely �rtelm�nket, sz�v�nket �s akaratunkat egyar�nt mozg�sba hozza. Ez�rt nem k�z�mb�s, hogy az istentisztelet alkot�elemei �s rendje mennyiben felelnek meg a l�lek ig�nyeinek. Az unit�rizmus istentiszteleti rendj�t �s alkot�elemeit tekintve szint�n az evang�liumi alapra megy vissza. Istentisztelet�nk az �skereszt�ny istentisztelet alkot�elemeit vette �t �s fejlesztette tov�bb, ezek: �nek, ima �s pr�dik�ci� vagy egyh�zi besz�d. A reform�ci� kor�ban D�vid Ferenc istentiszteleti rendje ugyancsak ezeken az elemeken �p�lt fel. Hunyadi Demeter�k m�r b�v�tett�k azzal, hogy a pr�dik�ci� el�tt im�t mondottak, melyet az �ri im�ds�g z�rt be, az istentiszteletet pedig 2Thesz 2,16—17 verseivel fejezt�k be. 1 �nek. Az unit�rius istentisztelet �nekkel kezd�d�tt. Az „isteni dits�retek, im�ds�gos �s vigasztal� �nekek" c�met visel� els� �nekesk�nyv�nkben az �nekeket az egyh�zi �v feloszt�sa szerint rendezt�k el. H�romf�le �neket haszn�ltak; himnuszokat, antifon�kat �s zsolt�rokat. A vas�rnapi istentisztelet D�vid Ferenc kor�t�l eg�szen a 18. sz�zadig megtartotta az antifon�kat �s az ezek ut�n rendelt zsolt�rokat. Az istentisztelet ezekkel kezd�d�tt, de Agh Istv�n m�r sajn�lkozik afelett, hogy ezt a j� szok�st sok helyen elhagyt�k, megel�gedve egy zsolt�rnak vagy dics�retnek az el�nekl�s�vel. Az antifon�k az �nekesk�nyv k�s�bbi kiad�saiban is benne voltak, mellett�k m�g lit�ni�kat is haszn�ltak, melyek �ltal az istentisztelet �l�nkebb�, v�ltozatoss� �s hat�sosabb� v�lt. A 17. �s 18. sz�zadban �ltal�nosan elterjedt haszn�latban a K�roli G�sp�r zsolt�rford�t�sai voltak. Ennek megvolt a maga j�l ismert t�rt�nelmi oka, de gyakorlati magyar�zata is. K�s�bb Szenci Moln�r Albert �t�rta a zsolt�rokat, francia dallamokra alkalmazta �s ezzel az �nekl�st is ir�ny�totta. J�llehet nek�nk is volt zsolt�rford�t�nk Bog�ti Fazekas Mikl�s k�lt�nk szem�ly�ben, de az � ford�t�sai csak mag�nhaszn�latban terjedtek, eg�szen az �nekesk�nyv leg�jabb �tdolgoz�s�ig, amikor P�lffi M�rton az � ford�t�saib�l is felvett n�h�nyat. Enyedi Gy�rgy szerint lelki �nekkel kell dics�rni Istent. „Induljon az sz�v, fakassza ki a sz�j a sz�zatot, az bels� indulatot �s szeretetet �s �gy kezdjen �nekelni. Mindenkor az �rnak tisztess�g�re n�zz�nk." Enyedi kor�ban — ezt t�kr�zik besz�dei — a mise�nekl�s ellen bevezetett reform azt eredm�nyezte, hogy n�mely gy�lekezet eg�szen tart�zkodott az �nekl�st�l. Enyedi azzal k�v�nja seg�teni az istentiszteleti �nekl�s �gy�t, hogy a Bibli�b�l felsorolja a nagy �nekeseket, hogy �ltaluk p�ld�t adjon: „Ha M�zes, D�vid �s az angyalok nem sz�gyenlett�k az �rnak �neket mondani, te se sz�gyeld. Ezt cselekszik m�sutt is a j�l rendelt ekkl�si�kban." Ugyanakkor azonban kikel a t�lz�sok ellen, amelyekt�l a reform�ci� tisztas�g�t �s igazs�g�t f�lti: „T�velyegnek, akik s�pokat, orgon�kat f�nak a templomban. Mi el�gedj�nk meg az sz�jjal �s sz�val mondott dics�retekkel �s ek�ppen magasztaljuk az mi Isten�nket." Agh Istv�n, aki rendszerbe foglalta szertart�sainkat, az istentiszteleti �nekl�st �gy szab�lyozza: „Legel�sz�r �nekl�snek kell lennie vagy az isteni dics�retekb�l, melyek nem kev�s jobb�t�ssal 1749. s k�zelebb 1777. esztend�ben kibocs�ttattak, vagy a zsolt�rokb�l, melyeket Szenczi Moln�r Albert vall�sra val� tekintet n�lk�l helyesen szerzett volt." Am�g orgona nem volt, a k�ntor a templom k�zep�n lev� �nekl��llv�ny mell�l olvasta a sz�veget �s vezette az �neket. Templomainkban az orgona csak a 19. sz�zadban kezd meghonosodni. Els� a kolozsv�ri 1806-ban, majd a b�gyoni �s fokozatosan a t�bbi. P�rhuzamosan k�vette ezt a templomi �nekl�s t�k�letesed�se, b�r ebben a tekintetben m�g ma is nagyon sok a k�v�nnival�. Az �nek mint az istentisztelet alkot�eleme zen�s im�ds�g. Tartalmilag lehet egy�ni �s k�z�ss�gi �rzelmeknek a kifejez�je, b�r mint istentiszteleti cselekm�ny mindig csak k�z�ss�gi lehet. Az egyh�zi �neknek formai �s tartalmi k�vetelm�nynek kell megfelelnie. Formailag a legfontosabb, hogy legyen dallamos, s a dallam legyen h� kifejez�je a sz�vegnek. Tartalmilag megk�vetelj�k, hogy legyen �sszhangban hitelveinkkel, fejezze ki azt a pozit�v tartalmat, amely megfelel a mi hit�s �letfelfog�sunknak. �nekeink mind formai, mind tartalmi szempontb�l alapos rev�zi�ra �s meg�j�t�sra v�rnak. Ez a munka egyr�szt m�r elkezd�d�tt �s eredm�nyeket is tud felmutatni, s minden rem�ny�nk megvan arra, hogy egy �j �s friss egyh�zi �nek kult�r�nak az alapjait rakjuk le �ltala. 2 Ima. Az im�ds�g Isten �s a hiv� ember legbens�bb viszony�nak a kifejez�se. Forr�sa a hit �s a bizalom. Amilyen a hit�nk, olyan im�ds�gunk is, �s akiben b�zunk, ahhoz int�zz�k im�inkat. Mivel az ima az �rzelem gy�m�lcse, vannak, akik azt mondj�k, hogy eg�szen az �rzelemnek kell �tengedni, s f�l�tte gondolkodni, elm�lkedni, egysz�val bevonni az �rtelmi tev�kenys�g vil�g�ba vagy �ppen kritik�nak vetni al� nem tan�csos �s nem is szabad. Ezt a t�telt azonban maga a vall�sfejl�d�s folyamata c�folja meg. Az im�ds�g szoros kapcsolatban van a vall�sos fogalmakkal, amint azok fejl�dnek �s tisztulnak, �ppen �gy fejl�dik �s tisztul az im�ds�g is mind form�ban, mind tartalomban. Az ima egyetemes vall�sos jelens�g, alig van megfelel�bb k�tel�k a hiv� emberek �sszekapcsol�s�ra, mint az im�ds�g v�gya, sz�ks�gess�g�nek �rz�se. Ez�rt b�r k�l�n�s jelent�s�ggel az istentiszteleti im�ds�g mint k�z�s cselekm�ny. Az istentiszteleti im�val kapcsolatban k�vetelm�nyk�nt �ll�tjuk fel, hogy legyen �sszhangban: a tiszta egyistenhittel, a vil�gegyetem t�rv�ny- szer�s�g�vel, az erk�lcsi vil�grenddel �s az evang�lium szellem�vel. Mit jelenten�k ezek a k�vetelm�nyek? Im�inkban elmos�dnak a hat�rok az Istenr�l vallott felfog�s k�l�nb�z� form�i k�z�tt, s mert csak a szem�lyes Istenhez tudunk im�dkozni, kifejez�seinkben gyakran mozgunk az antropomorfizmus �s a panenteizmus k�z�tt. Ez viszont csak a forma, keret, amelyet mindig a tiszta egyistenhit tartalm�val kell megt�lten�nk. Az im�dkoz� ember is tudja, hogy a vil�g t�rv�nyeken �p�l fel, �s felfog�sa szerint Isten van a t�rv�nyek m�g�tt. Ez�rt az im�ds�gban nem k�rhet�nk olyan isteni beavatkoz�sokat, csod�kat, amelyek megzavarn�k a rendet �s �sszhangot. Azonban a l�leknek is vannak szab�lyai, s az im�ds�gnak ezeket is tekintetbe kell vennie. Az im�ds�g t�bb mint puszta hangulat, t�rgya is van: az, aki �ltala er�re kap, �jj�sz�letik. Az im�ds�g teh�t lelki t�pl�l�k. Im�dkozhatunk es��rt, napsug�r�rt, gy�gyul�s�rt, vigasztal�s�rt, csak meglegyen a legfontosabb felt�tel, az im�ds�gos lelk�let, amely nem tekinti az im�t olyannak, amely sem nem haszn�l, sem nem �rt. Az istentiszteleti ima k�z�s cselekm�ny. Ez�rt itt az egy�ni v�gyak, t�rekv�sek h�tt�rbe szorulnak, s a k�z�s hit, k�z�s c�l �s k�z�s erk�lcsi javak ir�nt val� t�rekv�s jutnak benne kifejez�sre. Az ima teh�t a gy�lekezet t�nyleges hangulat�nak, Istenben val� �let�nek, Istenhez val� viszony�nak �s Istenben val� egys�g�nek a kifejez�se. Az im�ds�gb�l senki sincs kiz�rva, aki a gy�lekezettel lelki k�z�ss�gben �l, ez�rt benne az egy�n is megtal�lja lelki sz�ks�glet�t. Amikor az istentiszteletb�l hi�nyzik az im�dkoz�s szelleme, az mer� formas�gg� s�llyed, s az emberek lassan elszoknak t�le. A helyes im�dkoz�s teh�t egyben az istentisztelet hat�konyabb� t�tel�t is jelenti. A lelk�sz �szint�n �s teljes erej�vel pr�b�lja meg �j �letet vinni az istentiszteletbe. Sohase l�pjen a sz�sz�kre szellemi �s erk�lcsi el�k�sz�let n�lk�l, sohase im�dkozz�k nyilv�nosan, miel�tt mag�ban nem k�rte Isten seg�ts�g�t munk�j�ra. M�rlegelje a gy�lekezet sz�ks�gleteit, im�dkozz�k meggy�z�d�se m�lys�g�b�l, �rdekl�d�se teljess�g�b�l, s akkor m�sokat is mag�val tud ragadni az im�dkoz�s tiszta magaslataira. Az im�dkoz�s teh�t olyan magatart�snak az el�r�s�t akarja, amely felemeli a hiv� embert Istenhez, hogy k�zvetlen�l r�szes�lj�n �ld�saiban. Ebben van az im�ds�gnak mint istentiszteleti t�nyez�nek l�te. 3 Pr�dik�ci� vagy egyh�zi besz�d, A protest�ns istentisztelet legfontosabb alkot�eleme, ha azt a szempontot tartjuk szem el�tt, hogy az evang�liumot hirdetj�k. Olyan fontos r�sz, hogy t�rt�nelmi kifejl�d�s�re, t�rgy�ra, kidolgoz�s�ra �s el�ad�s�ra n�zve k�l�n teol�giai szak fejl�d�tt ki: a homiletika. K�zismert az a t�ny, hogy az �l�sz�nak milyen nagy szerepe volt a kereszt�nys�g kialakul�s�ban. A k�z�pkori egyh�z istentisztelet�ben azonban a pr�dik�ci� fokozatosan elvesz�tette k�zponti jelleg�t, s hely�t a mise-�ldozat foglalta el. A reform�ci� viszont �jb�l visszahelyezte eredeti jogaiba, �s �jb�l az istentisztelet k�z�ppontj�v� tette. Az unit�rius istentiszteletben is l�nyeges hivat�sa van a pr�dik�ci�nak. Benne t�kr�z�dik, a lelk�sz lelk�n kereszt�l, az eg�sz gy�lekezet vall�serk�lcsi �lete. Minden pr�dik�ci� �l� bizonys�gt�tel Isten el�tt, az a kapocs, amely �sszek�ti a templomot az �lettel. A templom �s berendez�se lehet ak�rmilyen r�gi, de a pr�dik�ci� mindig a jelen �letviszonyainak a hirdet�je. A lelk�sz a sz�sz�ken nem egyszer�en liturgus, aki g�piesen, l�lek n�lk�l v�gez megszokott szertart�sokat, hanem hiv� �s k�zd� ember, akinek lelk�n az �let �ramlatai vonuln�k kereszt�l. Nem betanult szerepet j�tszik, mint a sz�n�sz, hanem �t�li s a val�s�gban �nmaga is �li gy�lekezete hit�t �s �let�t. Az unit�rius pr�dik�ci� a protestantizmus keretem bel�l nemcsak a jelenr�l val� bizonys�gt�tel, hanem a j�vend�nek, Isten orsz�g�nak is az el�k�sz�t�je. Am�g keress�k Isten orsz�g�t, addig mindig meglesz a pr�dik�ci� hivat�sa az istentiszteleten. A pr�dik�ci� g�r�g befoly�s alatt kialakult kereszt�ny irodalmi term�k. A g�r�g b�lcseleti gondolkoz�s �s formai �rz�k az els� gy�lekezetek rajong�, hom�lyos �s rendszertelen besz�d�t rendszeres, meggy�z� �s megragad� besz�dd� alak�tja �t. �gy lesz a kereszt�ny pr�dik�ci� m�alkot�s. A pr�dik�ci�t�l elv�laszthatatlan a pr�f�tai vagy apostoli jelleg. A lelk�sz mint Isten k�ld�tte besz�l a hiv� emberekhez, �s tekint�llyel 'besz�l. Tartalmat csak akkor ad, ha mag�t�l j�n, �s nem mesterk�lt vagy er�ltetett. Ez egy�b t�nyez� mellett er�s meggy�z�d�sb�l �ll. Ellenkez� esetben a tekint�lyelv is �rv�ny�t veszti. Isten k�ld�ttei �ltal nem sz�ntelen, er�telen hangon besz�l, hanem hatalommal �s t�zzel, A pr�dik�ci� anyag�t a vall�si �s erk�lcsi eszm�k szolg�ltatj�k: els�sorban a vall�siak. Nem mintha az erk�lcs m�sodrend� jelent�s�ggel b�rna, hanem mert az Isten �s ember k�zti viszonyban a magasabb �ll fennebb, s kifejez�seiben is a vall�si gondolatok �s eszm�k j�nnek els�sorban. S�t m�g amikor szorosan vett erk�lcsi k�rd�sr�l van is sz�, a hiteszm�knek ott kell vil�golniok, hogy f�ny�k beragyogja az erk�lcsit. Viszont a vall�sn�l is mindig szem el�tt kell tartani az erk�lcsit, mert en�lk�l �lettelenn� v�lik: „Azonk�ppen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, meghalt �nmag�ban" (Jak 2,17). Voltak id�szakok, amikor csak erk�lcsi k�rd�sekr�l pr�dik�ltak, apr� r�szletekig menve el, eg�szen a hasznoss�gi erk�lcsig. Az egyh�zi besz�dben a vall�si eszm�k f�nye �s az erk�lcsiek szents�ge egy�tt bontakoznak ki: �r�k igazs�gok jutnak benn�k kifejez�sre, amelyek nem v�ltoznak. A pr�dik�ci�nak m�gis tekintettel kell lennie a kor �rtelmi �s erk�lcsi sz�ks�gleteire, egysz�val a m�ban kell �lnie. Az �r�k vall�serk�lcsi igazs�gok m�s-m�s vonatkoz�sban nyernek a k�l�nb�z� korokban kifejez�st �s t�kr�z�dnek a pr�dik�ci�ban. Azonban a k�l�nb�z� szellemi �llapotok �s �ramlatok k�zt, a k�l�nb�z� �rnyalatok �s felekezeti felfog�sok mellett is a, pr�dik�ci� mindig ugyanaz marad: az evang�lium hirdet�se. Err�l egy pillanatig sem szabad megfeledkezn�nk. H�veink az�rt j�nnek a templomba, mert olyat akarnak hallani, amelyet csak ott kapnak meg. A pr�dik�ci� c�lja s ezen kereszt�l a lelk�sz hivat�sa; az evang�lium hirdet�se. A k�rd�s az: Mik�ppen �rhet� el az a c�l, hogy mi �gy pr�dik�ljunk, hogy ne csak meg�rtsenek, ne csak gy�ny�rk�djenek besz�d�nkben, hanem a vall�serk�lcsi igazs�gokat, az evang�liumot �gy t�rjuk el�, hogy azok foglalkoztass�k is h�veinket? A homiletikai szab�lyok ismeret�t b�rmennyire is sz�ks�gesnek tartjuk, csak eszk�z�rt�k�nek tekinthetj�k, s a hozz�juk val� alkalmazkod�s m�g nem teszi hat�sosabb� s f�k�nt term�kenyebb� pr�dik�l�sunkat, E sz�zad m�sodik �vtized�ben k�t k�vetelm�nyt �ll�tottak fel a lelk�sszel szemben, melyek ma is id�szer�ek: 1. a gy�lekezetnek pr�dik�ljon, 2. a val� �letet pr�dik�lja. Minden gy�lekezetnek egy saj�tos lelki vil�ga van, amelyet az �t befoly�sol� k�ls� �s bels� t�nyez�k ir�ny�tanak. Ha megfigyelj�k gy�lekezeteink �let�t, azt tapasztaljuk, hogy minden, ami k�zelfekv� a hallgat�s�g lelk�hez, a t�nyleges �letviszonyokhoz, sokkal jobban �rdekli �ket, Ehhez a k�rd�shez kapcsol�dik a lelk�sznek mint pr�dik�tornak a szem�lyis�ge, mert �ppen ezen kereszt�l f�rk�zik legk�zelebb hallgat�ihoz. A szem�lyis�g nem veszi �t szolgai m�don, amit m�sokt�l hall, l�t, olvas, hanem �t�li, saj�tj�v� teszi, �s �gy adja �t gy�lekezet�nek, Augustinus m�g azt hangoztatta, hogy aki nem tud j� besz�det alkotni, tanulja meg a m�s�t, mert minden j� besz�d Isten aj�nd�ka a gy�lekezet �p�t�s�re. �jabban az a v�lem�ny, s ebben sok igazs�g van, hogy az ilyen �ll�spont a pr�dik�ci� egyik legfontosabb r�sz�t, a pr�f�tai elemet vesz�lyezteti, mert minden besz�dnek els�sorban egy�ni bizonys�gtev�snek kell lennie. A gyakorlati �let azt bizony�tja, hogy nem lehet elker�lni, m�r csak a tanul�s �s ismeretszerz�s szempontj�b�l sem, hogy idegen gondolatokat s �gy m�s besz�d�t is, fel ne haszn�lja a lelk�sz. Azonban ne tegye ezt szolgai m�don, mert csak akkor lesz hat�sa, ha az abban foglalt gondolatokat, eszm�ket �t�lte �s saj�tj�v� tette. Ne pr�dik�ljon tele hanggal olyat, amit �res sz�vvel mond! — ez a meg�llap�t�s mindig �rv�nyes marad. V�geredm�nyben teh�t a gy�lekezetet megismerve, saj�t egy�nis�g�nket kifejtve pr�dik�ljunk, �s mit pr�dik�ljunk? Egyetlen sz�val is lehetne r� v�laszolni: az evang�liumot. A k�rd�snek a mi szempontunkb�l van egy elm�leti �s egy gyakorlati vet�lete is: sz�ntelen�l tanulni �s benne �lni a gy�lekezetben. Az egyh�z t�rt�nelme azt bizony�tja, hogy a nagy hat�s� pr�dik�torok ereje abban volt, hogy korukat pr�dik�lt�k, vagyis a korukat mozgat� eszm�kr�l �s k�rd�sekr�l besz�ltek. Nek�nk is benne kell �ln�nk abban a vil�gban, amelyben az �let halad s az �r�kk�val�s�g szempontja alatt keresni a v�laszt a hiv� ember k�rd�seire. Az �nek, ima �s pr�dik�ci� egy�tt alkotj�k a teljes �rt�k� istentiszteletet. Dr. SZAB� �RP�D Megjelent a Kereszt�ny Magvet� 1974 / 3. sz�ma 133-139. oldalain.


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Homil�tika
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.63 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::