Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
Szeptember 28, 2006 03:21 CDT

A PR�DIK�CI� ID�SZER�S�GE

GELL�RD IMRE

Szerz�: . 1320 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


GELL�RD IMRE A PR�DIK�CI� ID�SZER�S�GE A t�rt�nelmi kereszt�nys�g a pr�dik�ci� id�szer�s�g�t alaki k�rd�snek tekinti. Tartalmi szempontb�l az igehirdet�ssel kapcsolatosan az id�szer�s�g probl�m�ja alig tehet� fel. Az ige �nmag�val val� �r�k azonoss�g�nak elv�b�l k�vetkezik, hogy az ige, mint a pr�dik�ci� egyetlen lehets�ges t�rgya, mindig id�szer�. A vall�serk�lcsi �rt�kek �r�kk�val�s�g�ban mi is hisz�nk, ez azonban szerint�nk csak formailag �rv�nyes. P�ld�ul az igazs�g mint �rt�kfogalom �r�kk�val�, de tudat�ban vagyunk annak is, hogy e fogalom tartalma m�g az egy �s ugyanazon szent�r�sbeli kijelent�s keretei k�z�tt is �lland�an v�ltozik. Hogyne v�ltozott volna akkor az egyes t�rt�nelmi korszakokban! A pr�dik�ci� id�szer�s�ge azt jelenti, hogy a formailag �r�kk�val� vall�serk�lcsi �rt�knek azt a tartalmat igyekszem megadni, melyre az �n korom ember�nek �ppen sz�ks�ge van. �gy �rtelmezve a korszer�s�g nem csup�n alaki k�rd�s, hanem elvi �s tartalmi is. Ezt egyetlen p�lda is megvil�g�tja. A kereszt�ny �let �rt�krendszer�ben fontos helyet foglal el pl. az Istennek val� odaszentel�d�s parancsa. Ha most v�giggondoljuk, hogy ez az egy�bk�nt �r�k �rt�k� �s �rv�ny� vall�serk�lcsi k�vetelm�ny mit jelentett pl. a pr�f�t�kn�l, mit jelentett a zsid� paps�gn�l, mit a farizeusokn�l, mit J�zusn�l, az essz�nusokn�l, az �skereszt�nyekn�l, a szerzetess�g kor�ban �s v�g�l mit jelent a modern hiv� ember sz�m�ra, akkor meg�rtj�k, hogy az �r�kk�val�s�g keretein bel�l minden �rt�knek megvannak a maga kor szabta tartalmi v�ltozatai. Korszer�v� tenni a pr�dik�ci�t annyit jelent, mint az itt �s most vonatkoz�saiban ragadni meg �s mutatni fel az �rt�ket. Nem kezdhet�nk t�m�nk gyakorlati t�rgyal�s�ba mindaddig, am�g nem adunk v�laszt eg�szen r�viden egy l�nyeges k�rd�sre: a kereszt�ny pr�dik�ci�ban h�sz �vsz�zadon �t mi volt az id�szer�? M�s sz�val milyen tartalmi �s alaki felt�telek tett�k id�szer�v� a pr�dik�ci�t sz�zadokon �t? Ha J�zussal kezdj�k, k�l�n tanulm�ny t�rgy�t k�pezhetn� az, hogy miben �llott az � tan�t�sainak id�szer�s�ge. Miel�tt feleln�nk erre a k�rd�sre, jegyezz�k meg, hogy a pr�dik�l�sban nincsen abszol�t id�szer�s�g, mert ez azt jelenten�, hogy a sz�nok kora vall�serk�lcsi �rt�krendszer�t fejezi ki h�ven, holott a pr�dik�ci� mint nevel� eszk�z sokszor �ppen arra van hivatva, hogy ezt az �rt�krendszert �sszet�rje, megsemmis�tse, �talak�tsa. Teh�t nem mindig az az aktu�lis, ami �ppen van, hanem az is, aminek lennie kellene. A pr�f�t�k s k�zt�k J�zus besz�deinek aktualit�sa sem abban �ll, hogy puszt�n t�kr�zik koruk felfog�s�t, hanem abban, hogy felismert�k koruk vall�serk�lcsi sz�ks�glet�t, f�ggetlen�l (�rtt�l, hogy a sz�les t�megek k�pviselt�k-e vagy ig�nyelt�k-e ezt vagy sem. A pr�f�t�k �s maga J�zus is az aktualit�s fogalm�nak �rt�kelm�leti vet�let�vel aj�nd�kozt�k meg a kereszt�nys�get, A val�s�g s�kj�t �tvitt�k az eszm�ny s�kj�ba, a van-t a kell vil�g�ba, az ontol�giai dimenzi�t az axiol�giai dimenzi�ba. Az aktualit�s teh�t ezek szerint az �rt�kek vil�g�ban nem a van-nak, hanem a kell-nek, nem a szubjekt�v, hanem az objekt�v sz�ks�gletnek a kifejez�se. Az aktualit�s emiatt nem mindig egy azzal, amit �ppen �hajtunk, noha ez volna a k�v�natos, hanem sok esetben m�s, t�bb enn�l. J�zus nem azt fejezte ki, amit kor�nak embere k�vetelt, ellenkez�leg, gyakran ostorozta azt. � egy �j �s az addigin�l magasabbrend� �rt�krendszert teremtett, melynek t�rt�nelmi sz�ks�gess�g�t l�tta id�szer�nek. Az �r�k kell �rt�krendszer�t helyezte bele abba a m�ba, melyben �lt. Tragikuma — ak�rcsak a t�bbi pr�f�t�k tragikuma is — az aktu�lis van �s a kell �les ellent�t�b�l sz�rmazott. Ez az ellent�t m�r nem jelentkezik besz�deinek alaki arculat�ban, s ez volt a nagy szerencse. A n�pt�l sokban idegen, a n�p etikai sz�nvonal�t messze t�lhalad� �j �rt�krendszer�t a kor kifejez�m�dj�nak k�nt�s�be tudta �lt�ztetni. Gondoljunk a hasonlatokra �s p�ld�zatokra. Az id�szer�s�g nem az �r�kk�val� �rt�kkel szemben val� engedm�ny, hanem �rtelmes alkalmazkod�s �ppen az �r�kk�val� �rt�k gy�zelme �rdek�ben. Ez az alkalmazkod�s tette id�szer�v� az apostolok, de f�leg P�l misszi�i pr�dik�l�s�t. A keleti egyh�z nagy sz�nokainak n�gy homiletikai t�ny k�lcs�nz�tt id�szer�s�get. Tartalmilag: a hell�n szellem kifejez�se �s a miszticizmus. Alaki szempontb�l: a szentek �let�b�l vett illusztr�ci�k fantasztikus t�mege �s a polemikus hajlam. A nyugati egyh�z sz�nokai k�z�tt Ambrozius gyakorlati tan�csaival, Augustinus �s k�vet�inek a r�mai jogb�l kisarjadz� tekint�ly-elvvel v�ltak besz�deikben id�szer�kk�. A k�z�pkor t�lkap�sai �j sz�ks�gleteket �rleltek meg a lelkekben, melyeket a reform�ci� fejezett ki, Huszt a gy�jt� l�ngol�s, Luthert az egy�ni �t�l�s, K�lvint a hangv�tel er�lye, a pietist�kat az �rzelmi m�lys�g, valamint a homiletikai egyszer�s�g �s k�zvetlens�g tettek a maguk idej�ben id�szer� sz�nokokk�. A felvil�gosod�s sz�nokai az �sz�rvek ragyogtat�s�val, Schleiermacher �s k�vet�i szem�lyes hittapasztalataik, �lm�nyeik egyszer� hangon val� k�zl�s�vel, a francia romantikusok gondolataik eredetis�g�vel �s forradalmi t�nus�val, az angolok a sarjad� liberalizmus h�rjainak penget�s�vel v�ltak korukban aktu�lisokk�. D�vid Ferenc besz�d�nek id�szer�s�g�t kora magasabb vall�serk�lcsi ig�nyeinek, hi�ny�rzet�nek, igazs�gszomj�nak, keres� szenved�ly�nek a legmagasabb s�kon �s a legmagasabb homiletikai eszk�z�kkel val� kifejez�se biztos�totta. Enyedi az�rt volt aktu�lis, mert a h�bor�k okozta erk�lcsi sebeket igyekezeti orvosolni. A felvil�gosod�s sz�nokai makacs mer�szs�ggel ostorozt�k a m�g mindig uralkod� obszkurantizmust �s a maradis�got, felhaszn�lj�k a kor tudom�nyos kutat�sainak eredm�nyeit. Kriza J�nos a t�lz� racionalizmus elleni hadakoz�s�val a legizz�bb aktualit�s h�rjait pengette. Ferencz J�zsef �s k�re szinte abszol�t hiteless�ggel fejezik ki koruk liberalizmus�t, individualizmus�t, optimizmus�t, pol�mikus hajlamait �s eszt�tikai ig�nyeit. Az unit�rius hitn�zetb�l egyenesen k�vetkezik, hogy a lelk�sznek id�szer� besz�det mondania k�teless�ge m�r a n�gysz�z �ves hagyom�nyn�l fogva is. Mi a k�l�nbs�g az id�szer� �s nem id�szer� pr�dik�ci� k�z�tt? Az hogy az id�szer� pr�dik�ci� az �r�kk�val� �rt�kek felt�r�sa, megvil�g�t�sa �s a szem�lyis�gbe val� �t�ltet�se rendj�n tudatosan �s k�vetkezetesen tekintettel van annak a kornak szellem�re, ig�nyeire, �rt�kvil�g�ra, sz�ks�gleteinek saj�toss�gaira, melyben a besz�d k�sz�l �s elhangzik. Az id�szer�s�g nem illetheti meg az olyan besz�det, melynek szerz�je bemutatja �s kifejezi ugyan az �r�k �rt�k� vall�serk�lcsi eszm�ket (igazs�g, szeretet, j�s�g, b�ke, m�lt�nyoss�g, sz�ps�g, t�k�letess�g, Istenorsz�ga), de csak �nmagukban, �ltal�noss�gban, sub specie eternitatis, an�lk�l, hogy tekintettel lenne kora ember�nek, t�rsadalm�nak lelki, szellemi, erk�lcsi stb, saj�toss�gaira, ig�nyeire. Az ilyen besz�det, ha �rt�kes, nevezhetj�k klasszikusnak, s azt b�rmikor, b�rhol el lehet mondani, de szerz�j�nek sz�molnia kell azzal, hogy besz�de nem hatol be gy�lekezete lelkis�g�nek m�lyebb r�tegeibe, mivel azt nem az id�szer�s�g felt�telei mellett �s eszk�zeivel ragadta meg, ha egy�ltal�n megragadta. A lelk�sz a ma ember�nek pr�dik�l. Pr�dik�l�sa h�rom t�nyez�n m�lik: a hallgat�s�g, a lelk�sz egy�nis�ge �s maga a pr�dik�ci�. A homiletika t�rt�nete azt mutatja, hogy sz�zadok sor�n a kereszt�ny pr�dik�torokat az evang�liumi magvet�sben sokkal ink�bb a mag �rdekelte, mint a talaj �s a magvet�. J�zus p�ld�zat�ban a h�rom t�nyez� k�z�l kett�: a mag �s a magvet� v�ltozatlan, �lland� t�nyez�, csup�n a talaj v�ltozik. J�zusn�l �ppen az id�szer�s�g ig�nye volt az ok, ami�rt a h�rom t�nyez� viszonyulat�t ebben a k�pletben mutatta be. Az �jkori homilektika mindh�rmat v�ltoz�nak tekinti. Nemcsak a talaj sokf�le, hanem a mag �s a magvet� is. Mindh�rom f�ggv�nye egym�snak. A t�nyleges �lland� a c�l, a term�s, a t�k�letes vall�serk�lcsi szem�lyis�g, illetve az �ltala teremtett univerzum: Istenorsz�ga. A korszer�s�g azt jelenti, hogy mind a h�rom t�nyez�ben olyan kor szabta v�ltoz�sokat eszk�zl�nk, melyek �ltal a legkedvez�bben szolg�ljuk a c�lt. A v�ltoz�sokat a ma ember�ben kell l�trehoznunk, � az id�szer�s�g. Pr�dik�ci�nkat teh�t id�szer�v� a ma ember�hez val� �n. homiletikai alkalmazkod�sunk teszi. Az �r�kk�val� �rt�kek rendszer�b�l azt ny�jtom neki, ami a c�l szempontj�b�l a legoptim�lisabb, aminek a bepl�nt�l�s�val szemben a legkisebb ellen�ll�st fejti ki, ami az � lelki saj�toss�gaival a legink�bb megegyezik. Ehhez — term�szetesen — a ma ember�nek alapos �s sokoldal� ismerete sz�ks�ges. Ennek az emberismeretnek a megszerz�se komoly antropol�giai, l�lektani, t�rsadalomelm�leti, karakterol�giai, filoz�fiai, etikai �s teol�giai t�j�kozotts�got �s sok gyakorlati megfigyel�st ig�nyel a lelk�szt�l. Adler �rja: „Emberrel b�rmit is kezdeni emberismeret n�lk�l, lehetetlens�g," A tov�bbiakban pr�b�ljuk felv�zolni a mai kereszt�ny ember �s gy�lekezet lelki alkat�t s az ebb�l fakad� ig�nyeinek, sz�ks�geinek, fog�konys�g�nak saj�toss�gaib�l vonjunk le homiletikai k�vetkeztet�seket. Elj�r�sunk, ha k�vetkezetes, c�lba visz: az id�szer�s�g elvi, t�rgyi �s alaki felt�teleinek felfedez�s�hez �s felmutat�s�hoz. Milyen teh�t a ma embere �s mi k�vetkezik ebb�l a pr�dik�torra, a pr�dik�ci�ra �s a c�lra n�zve? 1. A mai ember t�bbs�g�nek szeml�letm�dja realista. A val�s�g �rdekli �s izgatja. Nem a h�mes szavak, hanem az er�s val�s�gok tetszenek neki. Innen k�vetkezik, hogy az id�szer� pr�dik�ci�nak is realist�nak kell lennie. Ez azt jelenti egyfel�l, hogy t�nylegesen l�tez� gondolatokat �s �lm�nyeket t�r a h�vek el�. A realista besz�d helyesen m�ri fel a gy�lekezet k�pess�geit. Nem k�vetel olyant, amire a gy�lekezet k�ptelen, vagy amit nem �ll m�dj�ban megtenni. A sz�nok eset�ben nagyon is igaz, hogy aki sokat k�vetel, az keveset sem kap. A ma embere m�rt�ktart�, m�rt�ktev�. Tudja, hogy k�pess�gei nem v�gtelenek; �rzi, hogy meddig mehet el a k�vetelm�nyek megval�s�t�s�nak sk�l�j�n. Ez�rt a realista besz�d nem �ll�t fel t�lzott, agyonidealiz�lt, hat�rtalanul ig�nyes c�lokat. A t�k�letess�gr�l, vagy Istenorsz�g�r�l sz�l� besz�deink az�rt nem lehetnek id�szer�ek, mert t�l nagy benn�k az ig�ny, nem sz�moltunk az ember etikai teljes�t�k�pess�g�nek re�lis hat�raival. A korszer� besz�d nem kalandozik el az eszm�nyis�gek vil�g�nak el�rhetetlen r�gi�iba. Ez nem jelenti azt, hogy az eszm�nyt — jelen esetben —, a t�k�letess�get feladtuk, csak nem k�vetelj�k az eg�szet egyszerre. A realista pr�dik�ci� m�dszere a fokozatoss�g. Nem a legt�volabbi pontra figyel, hanem csak a k�vetkez� l�p�sre. A realista pr�dik�ci� tudat�ban van annak, hogy a ma ember�t els� helyen a konkr�tumok, a pontos, j�l meghat�rozhat�, f�lre�rthetetlen, f�lremagyar�zhatatlan, vil�gos t�nyek �rdeklik �s tudj�k a figyelm�t megragadni. �ppen ez�rt a realista besz�d igyekszik a felvett t�m�ban rejl� anyagot a gyakorlatba �t�ltetni, azaz a maga teljes val�s�g�ban ragadni meg. A realista besz�d nem idealiz�l, a val�s�got mutatja be. Amint Boileau mondja: „Sz�zszor is k�rdezd meg magadt�l: val�ban ezt akartad-e mondani?" „Val�ban az olvas� is ezt �rti-e, nem valami m�st?" Korunk realizmusa a lelk�szt�l hat dolgot k�vetel: a) Tart�zkodjunk a k�d�s�t�s minden nem�t�l. Besz�lj�nk �gy, hogy ha istentisztelet ut�n a legegyszer�bb hallgat�nkat megk�rdezn� valaki, mit pr�dik�lt a lelk�sz, akkor � h�rom-n�gy mondatban vil�gosan tudja megmondani, mir�l volt sz� a templomban, �s ne k�nyszer�lj�n �gy nyilatkozni: Sz�p volt a pr�dik�ci�, de nem tudn�m meg mondani, mir�l is volt sz� benne. Minden benne volt. Utas�tsuk el a m�v�szetelm�letnek azt a leg�jabb n�zet�t, mely szerint a m�alkot� feladata abban �ll, hogy kiprovok�ljon egy gondolat- vagy �lm�nysort, a t�bbit b�zza a m��lvez�re, Vannak lelk�szek, akik �sszet�vesztve a m�v�szi szeml�letet a pr�dik�ci�val, egy t�m�t csak felv�zolnak, csak f�lig fejtenek ki. A kifejt�s folytat�s�t r�b�zz�k a hallgat�s�gra. Nem gy�zz�k hangs�lyozni, mennyire hib�s ez az elj�r�s, mennyire ellenkezik a pr�dik�l�s c�lkit�z�s�vel, a mai ember realista ig�ny�vel: bizonyoss�gokat �s nem k�d�s sejt�seket adni, illetve kapni. c) B�r t�rgyunk elvont, m�gis pr�b�ljunk min�l t�bb konkr�t fogalmat haszn�lni. Itt a k�lt�kt�l tanulhatunk. A k�lt�szet m�v�szete �ppen abban �ll, hogy az elvontat konkr�ttal fejezi ki. „T�rgyias�tja, materializ�lja az ide�lis anyagot." d) A gondolatokat figyelmesen v�gzett elhat�rol�ssal tessz�k f�lre �rthetetlenekk�. A c�l szabta terel�g�tl�s kord�ib�l nem szabad egy pillanatig sem kiengedni a gondolatokat, mert azok azonnal elburj�noznak. A t�ma f�j�t �lland�an nyesni kell. Nem engedni, hogy arra n�j�n, amerre � akar, hanem arra, amerre mi akarjuk. A homiletikai burj�nz�s vessz�je m�g a legk�pzettebb lelk�szeket is �lland�an k�s�rti. e) A ma ember�nek realista szeml�lete azt is megk�veteli, hogy a t�ma ne legyen sokr�t�, hanem egyetlen, egynem� k�zet csup�n. f) A realizmus k�vetelm�nye az is, hogy ny�jtsunk vall�si, teol�giai, filoz�fiai �s erk�lcstani fogalmakat, illetve a h�vek jelenl�t�ben tiszt�zzunk ilyeneket. Ne felejts�k el, hogy h�veink egy r�sze teol�giailag k�pzetlen, �ppen ez�rt tiszt�z�s el�tt �s n�lk�l ne haszn�ljunk szakkifejez�seket. g) Haszn�ljunk min�l t�bb meghat�roz�st, k�vetkeztet�st, melyek nemcsak a nyelvezet�nket teszik logikuss� �s konkr�tt�, hanem mag�t a t�rgyat is. Ker�lj�k a k�t�rtelm� szavakat. h) A realizmus tan�t meg arra is, hogy ne oper�ljunk �n. form�lis t�m�kkal. Ne besz�lj�nk pl. �ltal�ban a szeretetr�l, hanem t�rgyias�tsuk azt, �s besz�lj�nk pl. emberszeretetr�l, hazaszeretetr�l, istenszeretetr�l, a munka szeretet�r�l stb. Ne �rzelmeket, hanem �rz�leteket, azaz t�rgyiasult �rzelmeket t�rjunk hallgat�ink el�. 2. A ma gondolkod�sa er�teljesen dialektikus. A ma embere ellent�tekben �t�l �s �rt�kel. Az ellent�t lehet romantikus �s logikai. Az els� bizonyos jellemtartalom idealiz�l�s�t, a m�sodik a meg�rt�st �s r�vezet�st szolg�lja. Ut�bbib�l egy igen fontos korszer�s�t� elj�r�s k�vetkezik: a gondolat, s�t az eg�sz t�ma sz�ls� pontjainak szembe �ll�t�sa. Az er�ny �s a b�n, a jelen �s a m�lt, a j�s�g �s a gonoszs�g, szeretet �s gy�l�let, embers�g �s embertelens�g a korszer� pr�dik�ci�ban nem p�rhuzamos, hanem dialektikus egym�smellettis�gben jelennek meg. Az ellent�tek elve azonban nem vezethet m�sokkal val� polemiz�l�shoz. 3. A ma ember�nek kult�rsz�nvonala �s ig�nye j�val magasabb, mint a r�giek�. A ma embere, k�l�n�sen pedig a szocialista t�rsadalom polg�ra, iskol�zott, k�nyveket, lapokat olvas, r�di�t hallgat", TV-t" n�z, egysz�val a kult�ra eml�in n� �s gyarapodik. A korszer� pr�dik�tornak sz�molnia kell ezzel. A lelk�sznek, ha id�szer�t akar adni, �lland�an m�vel�dnie, tanulnia kell, l�p�st tartani a leghaladottabb m�vel�d�ssel. Az a patin�s mond�s, hogy a j� pap holtig tanul, ma hal�losan komoly. K�sz�ln�nk kell szolg�latainkra, meg kell �rnunk besz�deinket, s a sz�vegen az utols� pillanatokig is �s a szolg�lat megt�rt�nte ut�n is �lland�an jav�tani kell. 4. A ma embere szereti az �jat, szereti a meglep�t, a szokatlant, az eredetit. Semmi sem �ll t�volabb t�le, mint a sablon s az ism�tl�s. H�nyszor halljuk h�veinkt�l k�zvetett utakon: Sz�pen pr�dik�l a mi papunk, de m�r �vek �ta nem mondott �jat, ism�tli mag�t kifogyott a mondanival�b�l, kezd unalmass� v�lni... A lelk�szek r�sz�r�l viszont sokszor hangzik el ilyen megjegyz�s: Hogyan adhatok �jat, amikor az evang�liumot kell pr�dik�lnom, �s az pedig ma is ugyanaz, ami t�z �vvel ezel�tt volt. "A k�ny�r�l� szamarit�nusr�l pl. ma sem mondhatok m�st, mint amit t�z �vvel ezel�tt mondtam. Ez igaz, de egy-k�t megjegyz�s ide k�v�nkozik. — senki sem k�telez arra, hogy a k�ny�r�l� szamarit�nusr�l pr�dik�ljak; — de ha m�gis ezt v�lasztottam, tudnom kell, hogy a p�ld�zatban rejl� gondolatokat egyetlen besz�dbe kifejteni, kimer�teni lehetetlen. Gazd�skodjunk tervszer�en anyagunkkal, A szamarit�nus p�ld�zata alapj�n t�bb �rdekes, sz�nes, id�szer� besz�det mondhatunk. — A mai ember ig�nye az �j ir�nt nem mindig csak tartalmi jelleg�, lehet az formai is. Ugyanazt a t�m�t pr�dik�lhatom t�bbsz�r is, ha �j k�nt�sbe tudom �lt�ztetni. �nnepi besz�deinkben, ahol a t�ma- k�szlet ar�nylag sz�k, m�g ink�bb k�nytelenek vagyunk az alaki �jszer�s�g elv�t alkalmazni. 5. A ma ember�nek szeml�letm�dja t�lnyom� r�szt l�t�sos. Mint a gyermek, mindent l�tni akar. Ez�rt utazik annyit. Ebb�l k�vetkezik, hogy a pr�dik�ci� csak akkor korszer�, ha l�ttat, ha k�pei k�z�tt a l�t�sosak t�ls�lyban vannak. Szeml�letesen kell besz�ln�nk, sok-sok vizu�lis k�pet kell haszn�lnunk. Szeml�ltetni annyi, mint a t�rtelent t�rben, az id�tlent id�ben jelen�teni meg. A nagy sz�nokok korukban az�rt tudtak id�szer�ek lenni, mert a legelvontabb t�m�t is szeml�letesen tudt�k felmutatni, kifejteni. Megfigyelhetj�k, hogy a mai sz�nokok n�lunk �s k�lf�ld�n egyar�nt fokozott m�rt�kben haszn�lnak �testamentumi t�m�kat. Mi�rt? Az�rt, mert az �testamentum sokkal szeml�letesebb, mint az �jtestamentum. 6. A mai ember felfog�sm�dja ink�bb kifel� fordul�. A karakterol�giai k�s�rletek azt igazolj�k, hogy minden sz�z ember k�z�l hetven extrovert�v t�pus. Ebb�l is vonhatunk le homiletikai k�vetkeztet�seket pl.: — Mivel vall�serk�lcsi szeml�let befele n�z�sek n�lk�l nincs, tudva, hogy hallgat�ink t�lnyom� r�sze kifele fordul�, ebb�l azt az elk�telez�st vonom le magamnak, hogy nagyobb er�fesz�t�seket tegyek annak �rdek�ben, hogy a vall�sos �lm�ny �ltal megk�vetelt befele n�z�s felt�telei h�veim lelk�ben megteremt�djenek. — A kifele fordul� t�pus figyelm�nek a k�zpontj�ban az objekt�v vil�g, az �nen t�li m�s �ll. Ha az �gy van, akkor ebben az objekt�v vil�gban keresem vel�k a vall�serk�lcsi �rt�ket is. Haszn�lom a kozmikus �rveket, melyek ir�nt val�ban a mai ember r�sz�r�l hallatlanul nagy az �rdekl�d�s. Kifel� fordul� alkat�b�l fakad a mai ember �n. kozmikus l�t�sm�dja is. Oriana Fallaci �rja m�v�ben: „A mai ember mindent kozmikus dimenzi�kban akar l�tni... t�ll�pte sz�kebb haz�j�nak, a F�ldnek hat�rait..." Erre az �j, a ma embere �let�be bel�pett dimenzi�ra felt�tlen�l tekintettel kell lennie a korszer� pr�dik�ci�nak. 7. A mai ember a r�givel szemben cselekv� r�szese k�v�n lenni minden t�rt�n�snek, szem�lyesen akar mindenr�l meggy�z�dni. Ezt a jellemvon�st a korszer� pr�dik�tor �gy haszn�lja fel, hogy mondanival�j�t minden �z�ben viszony�tja a hallgat�ihoz, minden cselekm�ny, helyzet k�zpontj�ba �ket �ll�tja, r�juk c�loz. Pl. A t�kozl� fi�r�l van sz�. K�rdezz�k: mit tett�l volna te, aty�mfia, ha a t�kozl� fi� apj�nak a hely�ben lett�l volna? Szinte minden bibliai t�rt�nettel kapcsolatosan tehet�nk fel hasonl� k�rd�seket. Ezt az elj�r�st szubsztit�ci�nak vagy behelyettes�t�snek h�vjuk. Ezzel a m�dszerrel hallgat�inkat szeml�letesen a bibliai t�rt�net s �gy az eg�sz pr�dik�ci�nak is r�szeseiv�, szerepl�iv� tehetj�k. 8. Az �j ember jellemz�je a kritikai hajlam is, Ez egy�nis�g�nek az �rt�kel�s�b�l, s�t t�l�rt�kel�s�b�l fakad. Nem hajland� elfogadni semmit, miel�tt azt saj�t egy�nis�g�n �t nem sz�rte, azaz meg nem b�r�lta. A kritik�nak szubjekt�v krit�riumai vannak, s a korszer� pr�dik�ci� egyik feladata az, hogy a k�l�nf�le krit�riumok,, �rt�kel�si m�rc�k rendszer�be be�p�tse a vall�serk�lcsi kritikai m�rc�t is. 9. Vannak lelk�szek, akik elfelejtve, hogy a mai ember b�szke kor�ra, pr�b�lj�k mintegy kit�pni hallgat�ikat a m�b�l s �thelyezni �ket a bibliai m�lt agyonidealiz�lt vil�g�ba. A korszer� sz�nok ilyet nem tesz, vagy ha igen, az�rt cselekszi, hogy a ma �let�t mutathassa be ide�lis fokon. Mi is h�veinkkel egy�tt b�szk�k kell hogy legy�nk korunkra, annak v�vm�nyaira, emberfeletti teljes�tm�nyeire. El kell vetn�nk azt a rousseau-i gondolatot, hogy a technikai fejl�d�s ford�tottan viszonylik az erk�lcsi fejl�d�shez. A tud�s nem teheti rossz� az embert, s ha m�gis azz� lesz, annak m�s okai vannak. Alig van id�szer�bb t�ma, mint az, hogy a technikai halad�s nem ker�kk�t�je az erk�lcsinek. A hum�num �ppen a tudom�nyos �s technikai halad�s felt�telei k�z�tt fejl�dik �s tisztul. 10. A mai ember �lm�ny�hes, ez fiatals�g�nak legkir�v�bb ismertet�jegye. Innen k�vetkezik, hogy pr�dik�ci�nkban ne csak tan�tani akarjunk, hanem igyekezz�nk �lm�nyt ny�jtani: �rtelmi, �rzetei �s vall�serk�lcsi �lm�nyt. Ez az �lm�ny�hs�g termelte ki az �j emberben az �n. modern hedonizmust �s eidaimonizmust A sz�rakoz�s, a gy�ny�r, a boldogs�g ut�ni v�gy �s hajsza r�nyomta b�lyeg�t korunk ember�re. Min�l t�bb kellemes, sz�rakoztat� �lm�nyt ny�jt valami, ann�l keresettebb cikk. A pr�dik�ci� vil�ga nem evil�gb�l val�, �s m�gis, itt is lehet �s kell a komolys�g hat�rain bel�l a kellemess�get, a sz�rakoztat�st, az �lm�nyt m�velni. �rdemes foglalkozni azzal, hogy mik�ppen tudn�k a pr�dik�ci�t �lm�nyforr�ss�, kellemess� tenni, K�l�n�s k�rd�s ez, mely t�rgyunkon t�lmutat. A ma embere haszonelv�. Mindent valamif�le haszonb�l tesz, minden cselekedete m�g�tt valamilyen �rdek h�z�dik meg. Erk�lcsi cselekedeteinek is egyik f� ind�t�oka az �rdemess�g: �rdemes-e j�t tenni, ezt vagy azt megtenni, vagy ne tenni meg? Ebb�l tanuls�gul lesz�rhetj�k, hogy sohase pr�dik�ljunk egy t�m�t mag��rt a t�m��rt. B�rmilyen etikai norm�t, magatart�st aj�nlunk, r�gt�n tegy�k hozz�, hogy �rdemes ezt elfogadni �s megcselekedni, mivel ez saj�t j�l felfogott �rdekeinket szolg�lja, k�zvetetten vagy k�zvetlen�l, ebb�l nek�nk el�bb-ut�bb erk�lcsi, szellemi �s anyagi hasznunk, el�ny�nk sz�rmazik. Az erk�lcsi �n�rt�k nem tartozik a leghat�sosabb mot�vumok k�z�. Abszol�t form�ban nem is l�tezik mint ilyen, hiszen minden �nmag��rt a j�s�g�rt v�grehajtott j�cselekedet valamilyen pozit�v gy�m�lcs�t terem akaratunk ellen�re is. B�r nem ez�rt tett�k meg a j�t, m�gis elfogadjuk az isteni jutalmat. „A j�tett olyan gy�m�lcsfa, mely terem akkor is, ha nem sz�m�tunk r�, akkor is, ha nem term�s��rt �ltett�k." A korszer�en pr�dik�l� lelk�sz a legidealist�bb hallgat�inak is minden, k�vetelm�ny�rt, erk�lcsi �ldozat�rt �g�r valamit, �spedig legal�bb annyit, amennyit t�le erk�lcsi befektet�s c�men megk�vetelt. �g�reteinkben ne legy�nk fukarok, de felel�tlenek sem, 12. A modern ember a tapasztalat embere. A dolgok �s tettek �rt�k�t, �rv�ny�t a tapasztalattal igyekszik lem�rni �s al�t�masztani. A korszer� pr�dik�ci�ban mind a lelk�sz, mind a h�vek tapasztalatainak fontos szerepet kell biztos�tani. Sokat kell hivatkozni a tapasztalatra. A tapasztalat egyik form�ja a k�s�rlet, A vall�sl�lektan modern k�pvisel�i �ltal v�gzett k�s�rletek eredm�nyeit kiv�l� eredm�nnyel hasznos�thatjuk. A homiletikai empirizmus egyik k�zponti k�rd�se a hogyan? A r�gi pr�dik�torok m�v�szien, kidolgozottan mutatt�k fel a c�lt, az eszm�nyt, ecsetelt�k annak nagyszer�s�g�t, retorikai m�fog�sokkal igyekeztek megszerettetni, elfogadtatni azt, de arra a k�rd�sre, hogy hogyan jutok el a c�lhoz, mindig m�sra hivatkoztak. Enn�l a k�rd�sn�l a legragyog�bb sz�sz�ki produkci�k is mag�ra hagyhatj�k az embert. Nem lehet a k�rd�s el�l kit�rni. Konkr�tan meg kell mondani, hogy a c�l el�r�se �rdek�ben ezt kell cselekedni, ilyen meg ilyen seg�deszk�z�ket kell ig�nybe venni. A modern ember helyesen �rzi, hogy a vil�g nem c�lok, nem eszm�nyek hi�ny�ban szenved, hanem utak hi�ny�ban. Schian �rja, hogy az olyan lelk�sz, aki folyton s c�lt mutatja, de konkr�t utakat a c�l fel� nem jel�l meg, azaz nem felel a hogyan-ra, hasonl� ahhoz az emberhez, aki megmutatja a nyulat, de azt m�r nem mondja meg, hogyan lehetne meg is fogni azt. 13. A modern pr�dik�l�s — ak�rcsak a pedag�gia is — nem annyira bele akar vinni valamit a szem�lyis�gbe, mint ink�bb kihozni abb�l valamit. Szemben a r�gi pr�dik�ci�kkal, amelyek impresszi� jelleg�ek voltak, a korszer�, besz�dnek expressz�v ir�ny�nak kell lennie. Ne belepr�dik�ljuk az �rt�ket az emberbe, hanem kipr�dik�ljuk, ki nevelj�k bel�le a benne rejl� �rt�kcs�r�kat. Ehhez ismern�nk kell a hallgat�s�g l�lektan�t. 14. A ma ember�nek l�t�- �s �rdekl�d�si k�re nagyon sz�les, t�lterjed a maga egy�ni probl�m�in �s belehatol a hozz� hasonl� emberek �let�be is. Ez az egym�sbahatol�s a szoci�lis �rz�k, etikailag a humanizmus el�felt�tele. Nincs aktu�lisabb besz�dt�ma, mint az eg�szs�ges humanizmus, a szoci�lis igazs�g, a szocialista erk�lcs �s m�lt�nyoss�g, a b�ke, az egy�ttm�k�d�s �s a bar�ts�g elvein fel�p�l� �j vil�g �ldott k�pe. El sem k�pzelhet� besz�d, melyb�l ezek a magas elvek �s eszm�nyek ki ne csend�ln�nek. 15. A mai ember auton�m szem�lyis�g, vagy legal�bbis erre v�gyik. Nem k�szen v�rja a dolgokat, hanem maga szeret mindennek ut�nan�zni. Ennek a mentalit�snak k�vetkezm�nye t�bbek k�z�tt az is, hogy az objekt�v isteni kinyilatkoztat�s teol�gi�ja m�r nem felel meg neki. A kinyilatkoztat�st kezdi felv�ltani a megismer�s. Nem Istent�l v�rja, hogy jelentse ki mag�t, hanem � akarja megismerni Istent. Innen a l�zas istenkeres�se. A Biblia tekint�ly�t elismeri, de megk�l�nb�zteti a m�toszt a t�rt�netis�gt�l. J�zus alakja hovatov�bb mind emberibb lesz. A felekezeteket nem tekinti v�gleges t�rt�nelmi kateg�ri�knak. Ez�rt az id�szer� besz�d �kumenikus jellege elker�lhetetlen. Alaki szempontb�l a korszer� pr�dik�ci� egyes saj�toss�gait m�r eml�tett�k. De k�n�lkozik m�g n�h�ny: a r�gies, archaikus formanyelv kultusza. Legyen a pr�dik�ci� st�lusa egyszer�, kifejez� �s sz�p, legyen �r�i, a szavak jelent�se fedje a dolgok jelent�s�t, ker�lje a nevets�gest, naiv illusztr�ci�kat; ne ostorozzon, tudva, hogy a mai ember b�ntudata csek�ly; a b�nt �gy t�ntesse fel, mint J�zus: betegs�gnek, jav�that� hib�nak; ker�lje a felesleges sz�halmoz�st, a dag�lyos szuperlat�vuszokat. Alkalmazzon �rdekes paradoxonokat, p�rhuzamokat, antit�ziseket, eredeti hasonlatokat, k�rdezzen, fokozzon, haszn�ljon n�pies kifejez�seket, rendszerezzen, alkalmazzon, �sszefoglaljon. Legf�bb stil�ris k�vetelm�ny m�gis a vil�goss�g, a pontoss�g, a rend, a term�szetess�g �s bizalmass�g. Megjelent a Kereszt�ny Magvet� 1979 / 1. sz�m 22-30. oldalain.


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Homil�tika
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.87 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::