Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
Okt�ber 15, 2006 03:41 CDT

PETERFFY GYULA : PASSI�

Szerz�: . 1407 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


PETERFFY GYULA PASSI� Az unit�rius reform�ci� a templomokb�l minden, felfog�s�val �ssze nem egyeztethet� berendez�st: olt�rt, szobrokat �s k�peket elt�vol�tott, M�g az orgon�kat is kivitette mint �h�tatot zavar� eszk�zt. Szinte k�t �vsz�zadnak kellett eltelnie, hogy e hangszer �jra bebocs�t�st nyerjen a templomokba. M�g orgona nem volt, a templom piac�n vagy a karzaton elhelyezett pulpitusra (�nekl��llv�ny) kitett �n. kor�lk�nyvb�l dikt�lta az �nekvez�r (k�ntor) az �nek sz�veg�t �s vezette az �neket. Egyik leg�rt�kesebb �r�ks�g�nk ebb�l a korb�l a passi�, J�zus el�t�ltet�s�nek, keresztre fesz�t�s�nek, szenved�s�nek �s hal�l�nak evang�liumi elbesz�l�se. Zenei m�fajk�nt ennek sz�veg�re szerzett, az istentisztelet c�lj�t szolg�l� orat�riumszer� zenem�, A passi� csak annyiban t�r el az orat�riumt�l, hogy t�mak�re szigor�an a nagyp�nteki esem�nyre szor�tkozik, m�g az orat�rium a Biblia b�rmely r�sz�b�l veheti t�rgy�t. A passi� sz�vege teh�t ma is ugyanaz, mint a k�z�pkorban. Eredete a IV. sz�zadba ny�lik vissza. Nem tudhatjuk, hogy e r�gm�lt id�ben el�ad�sa, �nekl�se milyen volt, mert a k�z�pkor els� �vsz�zadaib�l mondhatni semmi �rott zenei eml�k nem maradt r�nk. Annyit tudunk, hogy a kereszt�nyek hossz� �vsz�zadokon �t szertart�saikon a legt�k�letesebb hangszerre, az emberi hangra szor�tkoztak. A mi r�gi, t�bbsz�z�ves passi�-eml�keink is ezt az �si el�ad�si form�t mutatj�k. K�s�bbi id�kben a passi� zeneileg, formailag az el�ad�s m�dja, helye �s eszk�zei tekintet�ben is elt�r�seket, k�l�nbs�geket mutat. Egy ilyen elt�r�s a passi� el�ad�s�nak egy m�sik m�dja, form�ja, amit a zeneirodalom passi�j�t�knak nevez. El�g gyakran hallhat� �s m�g szakirodalomban is el�fordul a mi passi�nkra vonatkoztatva a passi�j�t�k elnevez�s. Azonban n�lunk a passi�t nem j�tssz�k, hanem �neklik, nagyp�nteki istentisztelet�nk szerves r�szek�nt, A passi�j�t�k a k�z�pkorban szok�sba j�tt n�pies sz�nj�t�k, amely a szentek �let�b�l vett jeleneteket, de els�sorban J�zus �let�t �s k�nszenved�se t�rt�net�t tartalmazta; korh� �lt�z�kben, szabad �g alatt, �ri�si sz�npadon, rengeteg szerepl� k�zrem�k�d�s�vel adt�k el�. Az Ammer foly� partj�n fekv� Oberungenben (D�l-Bajororsz�g) — ma vil�gszerte ismert passi�j�t�kot a falu n�pe 1634 �ta rendez. A XII. sz�zad �ta az el�ad�s m�dj�ban m�r bizonyos dramatiz�l� tendencia mutatkozik. A n�pszer� mel�dia megtart�s�val m�s-m�s szem�lyre b�zz�k az el�ad�st; 1. J�zus szavait �nekl�, 2. a t�rt�netet elbesz�l� (narr�tor) �s 3. a t�meget k�pvisel� (turba) szerepl�kre. A szerepl�k megjel�l�s�re a r�gi k�ziratokban kezdetben bet�jelz�seket haszn�ltak, majd k�s�bb ezeket sz�mjelz�sek v�ltott�k fel. Ez az eml�tett szereposzt�s vetette meg a passi� harmadik t�pus�nak az alapj�t, mely a XVII. sz�zad �j zenei st�lus�nak kialakul�s�hoz vezetett. A passi� menet�be sz�l�-�ri�kat, duetteket, kor�lokat, recitativokat, teljes zenekari �s sz�l�-r�szeket iktattak, mi�ltal a passi� megsz�nt a liturgia szerves r�sze lenni, istentiszteleten k�v�li vall�sos hangversenym�nek maradt passio-orat�rium n�ven. Ezt az �j form�t m�velt�k a nagy mesterek: Bach (M�t� �s J�nos passi�ja), Handel (Teremt�s �s �vszakok orat�riuma) �s m�s zeneszerz�k, k�zt�k a magyar Liszt Ferenc (Krisztusorat�rium), Az els� kereszt�nyek �nekei eredet�t a zsinag�gai istentiszteletiben kell keresn�nk, ahonnan a zsolt�rok az I—II. sz�zadban �tsziv�rogtak a . kereszt�ny egyh�z szertart�s�ba, Ezek az �skereszt�ny �nekek — ak�rcsak a n�pdal — k�zel 700 �vig csak sz�jhagyom�ny �tj�n terjedtek. Ez alatt az id� alatt annyira elvil�giasodtak, hogy Nagy Gergely p�pa (590—604) sz�ks�gesnek l�tta �sszegy�jteni a szertart�si �nekeket; a vil�gi �nekekt�l megtiszt�totta, a meghagyottakat rendszerbe szedte, �s a katolikus egyh�z hivatalos liturgikus zen�j�v� tette. Ezek az �nekek �s dallamok k�pezik m�ig is a katolikus templomi �nekl�s alapj�t, — �s az � nev�r�l gregori�n dallamoknak nevezik. A kereszt�nys�get terjeszt� idegen szerzetesek Eur�pa n�pei k�z� ezekkel a latin nyelv� gregori�n �nekekkel �s himnuszokkal vonultak be. Miut�n �tt�rtek az �j vall�sra, minden�tt igyekeztek a latin nyelv� �nekek sz�veg�t a n�p nyelv�re leford�tani. A csehek, lengyelek �s a magyarok kereszt�nny� t�tel�vel ezek a gregori�n dallamok �tnak indultak kelet fel�. Ismeretes, hogy az idegen hitt�r�t�k kezdetben �ld�zt�k a magyarok �si zen�j�t mint pog�ny eml�ket, �s a latin nyelv� gregori�n zen�t terjesztett�k. Azonban az �j hit magyar pr�dik�torai — a k�lf�ldi p�ld�kat k�vetve — a k�z�pkor v�ge fel� elkezdt�k magyarra ford�tani a gregori�n dallam� �nekeket, hogy ez�ltal is min�l tev�kenyebben kapcsolj�k be a h�veket az istentisztelet menet�be. Jelent�s v�ltoz�st a templomi �nekl�s ter�n viszont csak a reform�ci� hozott. A magyar reform�torok is kezdetben a gregori�n �nekek latin sz�veg�t ford�tott�k magyarra �s alkalmazt�k a megv�ltozott egyh�zi gyakorlathoz. Azt a gy�jtem�nyt, �nekesk�nyvet, ami a mindennapi szertart�s anyaga mellett �nnepi himnuszokat, lament�ci�kat (Jeremi�s pr�f�ta versbe szedett siralmait) �s passi�kat is tartalmazott, gradu�lnak nevezt�k. A gradu�l vagy gradu�lis �nek a IX—X. sz�zadra vezethet� vissza, melyet a pap az „ambo" (kis olvas�sz�k) l�pcs�fok�n �nekelt (lat. gradus — l�pcs�, gr�dics). Ezek k�z�l a k�z�pkori gregori�n st�lus� �nekek k�z�l k�l�n�s jelent�s�ggel b�r a napjainkig fennmaradt nagyp�nteki passi��nekl�s. Ennek a n�lunk unit�riusokn�l haszn�lt dallama eg�sz Eur�p�ban egyed�l�ll�. Milyen volt, milyen lehetett a passi� kezdetleges dallama? Pontos feleletet erre neh�z adni, mert — mint m�r eml�tett�k — semmi �rott eml�k nem maradt r�nk. Az �nekek dallamai sz�jr�l sz�jra j�rtak, — minek le�rni azt, amit mindenki tud? Azonban a passi� hosszabb dallam�t nem volt k�nny� eml�kezetben tartani. Ezen csak az �r�s seg�tett, a kotta�r�s kezdetleges form�ja, mikor a sz�veg f�l� �s al� pontokat, vonalakat �rtak, amelyek nagyj�ban megmutatt�k, honnan indul a dallam, hol emelkedik, hol ereszkedik. Ezeket az olvas�jegyeket, �n. neum�kat haszn�lt�k a dallam memoriz�l�si jegy��l, ami semmi hat�rozott hangmagass�got vagy id�tartamot nem jel�lt meg. Mai hangjegyekkel ezt pontosan kifejezni, le�rni teljess�ggel lehetetlen. A hangjegy�r�s seg�ts�g�re a IX. sz�zad v�g�n �s a X, sz�zad elej�n megjelennek a vonalak, kezdetben egy, majd a XVI, sz�zadban Arezzoni Guid� nyom�n n�gy vonalra kezdt�k �rni a r�gi jeleket. A kezdetleges hangjegy alakja sz�r n�lk�li n�gysz�g alak� volt (nota quadrata), aminek nyom�t a mi legr�gibb, �n. P�kai-passi�ban (1696) m�g l�thatjuk. Ezek a hangjegyek k�s�bb is haszn�latban maradtak az egyh�zi �nekek �r�s�ra kor�i-hangjegy n�ven. A n�gyvonalas rendszert is t�bbnyire megtartott�k, a mai �tvonalas rendszert a XIV. sz�zad v�g�t�l kezdt�k haszn�lni. A XVI. sz�zad k�zep�t�l kezdve el�g nagysz�m� kor�lkott�s k�ziratos anyag maradt fenn k�nyvt�rainkban. Ezeket a k�z�r�sos gradu�lokat k�z�pkori latin k�dexekb�l m�solt�k ki. Sajnos azok az el�bbi id�kre vonatkoz� forr�sok, amelyekb�l �rtes�l�st szerezhetn�nk a latin trad�ci�knak a korai magyar protestantizmusban j�tszott szerep�r�i, elvesztek. A fennmaradt teljes magyar sz�veg� gradu�lok k�z�l egyik leg�rt�kesebb a gyulafeh�rv�ri Batthyaneumban �rz�tt k�ziratos Batthy�ny-k�dex. Ismeretlen le�r�i 1556—1563 k�z�tt dolgozt�k �t katolikus jelleg� kark�nyvb�l protest�ns jelleg� �nekesk�nyvv� �s l�tt�k el hangjegyekkel is. Ma ez a legr�gibb protest�ns gradu�l; abb�l az id�b�l val�, amikor a k�t egyh�z, a katolikus �s protest�ns, egym�s �nekeit k�lcs�n�sen �tvette. Id�rendben, magyar nyelv�n�l �s protest�ns jelk�p�n�l fogva mihozz�nk k�zel�ll�nak kell tekinten�nk az 1635—1650 k�z�tt luther�nusok sz�m�ra k�sz�lt Eperjesi Gradu�lt is. Sz�munkra k�l�n�s jelent�s�ge abban rejlik, hogy m�g a protest�ns passi�k �ltal�ban egysz�lam�ak, a magyar nyelv� t�bbsz�lam�s�gnak els� eml�k�t: a t�bbsz�lam� turb�kat (a t�meg k�russal val� �nekeltet�s�t) az Eperjesi Gradu�lban tal�ljuk. Az a k�r�lm�ny is figyelmet �rdemel, hogy a Batthy�nyi-Gradu�l csak M�t� evang�lium�t tartja szem el�tt, m�g az Eperjesi mind a n�gy evang�list�ra figyelmez. Miel�tt tov�bb menn�nk, meg kell eml�ten�nk, hogy az Eperjesi Gradu�l passi�j�t megel�zi egy, a kolozsv�ri akad�miai k�nyvt�r unit�rius r�szleg�n �rz�tt, 1622-ben �rott sz�sz unit�rius gradu�lban fennmaradt n�met nyelv� passi�. Ugyanitt tal�lhat� ez id� szerint legr�gibbnek ismert, 1696-b�l val� magyar nyelv� unit�rius, �n. P�kai-passi� is. B�rki megk�rdezhetn�, hogy a magyar nyelv� unit�rius passi� mi�rt k�s�bbi h�romnegyed sz�zaddal, mint a n�met nyelv�? A k�rd�sre hat�rozott v�laszt adni nem tudunk, puszt�n felt�telez�sre vagyunk utalva. Tudott dolog, hogy az erd�lyi magyar �s sz�sz pr�dik�torok tanulm�nyaikat n�metorsz�gi egyetemi k�zpontokban: Heidelberg, Wittenberg, Heilbornban folytatt�k. Az is ismeretes, hogy Luther bar�tja �s zenei tan�csad�ja, Walter (1490—1570) zeneszerzem�nyei k�z�tt egy M�t� szerinti passi� is szerepel, melyben a turba-r�szeket k�rus �nekli. Ebb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy a sz�sz unit�rius pr�dik�torok a passi�t k�szen kapt�k, k�nnyen megtanulhatt�k �s magukkal hozhatt�k, m�g a magyar pr�dik�toroknak a n�met sz�veget magyarra kellett ford�taniok, azt m�solgatniok, hogy hazai f�ld�n terjeszthess�k, Ez�rt �rthet� a f�l �vsz�zados k�ses. Ezzel a feltev�ssel nem z�rjuk ki annak a lehet�s�g�t sem, hogy ford�t�ink az esztergomi ecclesia XVI. sz�zadbeli latin passi�j�t m�solt�k, amelyik a n�gy evang�lista sz�vege szerint k�sz�lt. �nk�ntelen�l felvet�dik a k�rd�s, honnan ered a mi passi�nk? Erinek a k�rd�snek a megold�sa k�l�n tanulm�nyt k�v�n, amely �sszehasonl�tan� az esztergomi, a Batthy�nyi-, az eperjesi �s a k�t kolozsv�ri passi�t. A XVI. sz�zad v�ge fel� a gregori�n t�pus� �nekesk�nyvek haszn�lat�t kezdik elhagyni. A passi��nekl�s tov�bbra is megmaradt, passi�t �s lament�ci�kat tartalmaz� gy�jtem�nyeket �ll�tottak �ssze, azonban ezeknek nagy r�sz�t m�r nem haszn�lt�k. Mint r�gi trad�ci�t csak az unit�rius egyh�zk�zs�gek �rizt�k meg, �s templomainkban nagyp�nteken �nekelt�k. Az unit�rius ekl�zsi�k t�bbs�ge a XVII—XVIII. sz�zadban ig�nyelte a nagyp�nteki passi� �nekl�s�t, s ez a lelk�szeket, f�leg pedig a k�ntorokat passi�m�sol�sra k�sztette. M�solt�k is ki-ki a maga m�dj�n, k�pess�ge szerint. Ezek k�z�l legal�bb 23—3O-at vehett�nk k�zbe, azokat tanulm�nyoztuk �s egym�ssal �sszehasonl�tottuk. �gy v�lj�k, hogy ez a sz�m csak fele a m�g megl�v�nek. K�rdezz�k: hol vannak az �ltalunk j�l ismert jeles �nekvez�rek passi�i: id. P�terffy Gyul��, �t� Lajos�, Erd�s Mih�ly�, R�geni �ron�, P�lfi �kos�, Mikl�s J�nos� �s m�sok�? Mint az �vsz�mokb�l kider�l, a m�lt sz�zad k�zep�t�l m�r nemigen m�solgatt�k a passi�kat, pedig azt elhaszn�lt, gyenge �llapotuk el�gg� s�rgette. De hogyan is m�solt�k volna? N�gyvonalas kottapap�r k�zzel val� vonatoz�s�ra m�r nem is gondoltak. �tvonalas pap�rral viszont nem tudtak mit kezdeni. Hangjegy nev�t meghat�roz� kulcsf�le itt-ott meg felfedezhet�, de a legt�bbn�l hi�nyzik. A n�gysz�glet� (nota quadrata) vagy az �n. fecskefark� hangjegyekkel sem igen tudt�k k�zvetlen el�deink a dallamot le�rni. A d�sz�t�seket jelz� kacskaring�s hieroglif jeleket sem tudt�k megfejteni. Pedig ezek a kolorat�r�k, d�sz�t� hangok adt�k meg az �si dallamnak az iz�t, minden sz�ps�g�t. Annak idej�n az �kes�t�s, a szabad d�sz�t�s nemcsak k�telez� volt, hanem az �nekes k�pess�geinek fokm�r�je is. Napjainkban el�adott n�p�nekn�l is megfigyelhetj�k, hogy a dallam el�ad�s k�zben mi d�sz�t�hanggal b�v�l, amit a legpontosabb kotta�r�ssal sem tudunk �br�zolni. Mondhatjuk, hogy ez a zene nemcsak �ratlan, hanem v�geredm�nyben le�rhatatlan is. Mit lehet akkor tenni, ha sem �r�sb�l, sem a mai technikai eszk�z�kkel sem r�gz�thetj�k a dallam d�sz�t� �kess�g�t? Kod�ly erre a k�rd�sre �gy v�laszol: „A zenei hagyom�ny tudom�nyos �rt�k� megismer�se csak a helysz�nen megfigyelt �l�, sz�beli el�ad�s alapj�n lehets�ges." Passi�nkn�l a r�gi �r�sm�d csak v�zlatosan t�nteti fel a dallamot. Ezeken a r�gi �r�sokon csak az tud eligazodni — �jra Kod�ly mond�s�t id�zve —, „aki mintegy szem�ly�ben is r�szes�v� lett az �l� hagyom�nynak". Hi�ba pr�b�lkozik a legnagyobb m�v�sz, �nekes is, m�g ha k�l�n tanulm�nyt is v�gzett: az eredetit megk�zel�t� h� el�ad�sra csak akkor k�pes, ha a dallam ismeret�t gyermekkori eml�kk�nt hozta mag�val. Ez volt az egyed�li �t �s m�d: eltanulni az el�d�kt�l �s �nekelni a t�bb mint k�t �r�t tart� passi�t, egyed�l, orgonak�s�ret n�lk�l. R�gebben h�rom r�szletben: reggel, d�lben �s este, k�s�bb seg�ts�g�l vett�k a lapos k�k-piros �csplajb�szt �s kih�z�sokkal k�t r�szletben is �nekelhet�v� tett�k. Ezzel az „oper�ci�val" azonban passi�nk hovatov�bb mindink�bb elvesz�tette teljess�g�t, a t�rt�n�s �sszef�gg�s�t, �rthet�s�g�t. Nem �rdektelen annak feleml�t�se sem, hogy m�g m�s protest�ns felekezetek hossz� ideig tart� harcot v�vtak a passi��nekl�s megsz�ntet�s��rt, egyh�zunkban, egym�sut�n t�bben emelt�k fel szavukat �s a passi� �jra�r�s�t javasolt�k, �gy Boros �ron k�ntortan�t�. Az Egyh�zi F�tan�cs 1912-ben a passi� �jra�r�s�t �s kiad�s�t hat�rozta el �s egy�ttal felh�v�st int�zett az �nekvez�rekhez �j passi� k�sz�t�s�re. 1927-ben Bencz�di Ferenc lelk�sz azt k�rte, hogy az egyh�z ford�tson nagyobb gondott a passi�ra. Keresztesi D�nes lelk�sz szerint a nagyp�nteki passi�t m�g rossz �nekl�ssel agyonnyomor�tva is hallgatni' k�v�nj�k h�veink. A fentiek kieg�sz�t�s��l — t�rt�neti visszapillant�sk�nt — eml�tj�k meg a kolozsv�ri egyh�zk�zs�g 1837, �vi jegyz�k�nyv�b�l a k�vetkez�ket. Ebben az �vben az egyh�zk�zs�g a meg�resedett k�ntori �ll�s�ra M�t� Andr�s abrudb�nyai �nekvez�rt h�vta meg, aki el is fogadta a megh�v�st azzal a k�r�ssel, hogy a passi� �nekl�se al�l ments�k fel. Az egyh�zk�zs�g a k�r�st elvileg elfogadta, de azzal a felt�tellel, hogy a k�ntor k�teles maga helyett mindig egy t�g�s de�kot �ll�tani a passi� �nekl�s�re. A passi� �jj��r�s�ra v�g�l is nem ker�lt sor, senki sem v�llalkozott r�; v�g�l is a sok s�rget�sre �s az Egyh�zi F�tan�cs felh�v�s�ra e sorok �r�ja a passi� �jrakiad�si munk�lataihoz kezdett. Az el�bb mondottak ut�n az olvas�ban jogosan felmer�lhet a k�rd�s; ezt a lehetetlennek l�tsz� munk�t, az �si mel�dia lem�sol�s�t hogy tudtuk 1957-ben a ma haszn�latos kott�z�ssal elv�gezni? Akkor m�g se magamnak, se m�snak nem tudtam megmagyar�zni, csak �rtam-�rtam hangjegyeket, ahogy szokt�k mondani, �gy, ahogy j�tt mag�t�l. Be most m�r tudom, Kod�ly erre is megtan�tott, egyik el�ad�s�ban mondv�n: „ .. . r�szes�v� kell lenni az �l� hagyom�nynak... �s az el�ad�s m�dj�t az ember eml�kk�nt kell hozza mag�val." Ezt az eml�ket Torock�r�l hoztam, ahol J�ap�m, id. P�terffy Gyula egy f�l �vsz�zadon �t rendk�v�l j� hangadotts�ggal, igen sz�pen �nekelte. Magam mint r�vidnadr�gos fi�cska a cs�rben lev� szek�rbe fel�llva, m�r �r�s n�lk�l is tudtam, �nekelni „a mi Urunk J�zusnak k�nszenved�s�t", azzal a dallammal, amit ap�mt�l hallottam, tanultam. Vajon ap�m honnan tanulta? Arra der�t f�nyt a l�kodi S�ndor Istv�nt�l 1820-ban m�solt passi�, melyet k�s�bb feles�ge r�v�n T�th Vilmos szent�brah�mi �nekvez�r �r�k�lt, aki ap�mnak tan�t�ja, nagyap�mnak, P�terffy Mih�lynak pedig szolgat�rsa volt. Ennek a passi�nak dallama viszont megegyezik az �ltalam ismert�vel. Teh�t ap�m is gyermekkor�ban megtanulta �s �gy �nekelte a passi�t, ahogyan T�th Vilmost�l hallotta. Mindezek ut�n igazoltnak mondhatjuk, hogy az a gyermekkoromban m�r tudott dallam j� p�r sz�z �ves. Az 1957-ben kiadott passi� kidolgoz�s�n�l t�bb sz�z �ves passi�nkhoz alkalmazkodtunk. Sz�veg�t a n�gy evang�lium alapj�n r�videbb, egys�ges �s �sszef�gg� form�ban dr. Erd� J�nos �s L�rinczi L�szl� �ll�totta �ssze. Zenei r�sz�t az �si mel�dia megtart�s�val sz�l� el�ad�sra vagy 15—20 szem�ly k�zrem�k�d�s�vel val� el�ad�sra dolgoztam fel. El�ad�sa lehet orgona- vagy harm�niumk�s�rettel, vagy k�s�ret n�lk�l. T�bb �nekessel val� el�ad�s�n�l a megszem�lyes�t� szerepeket, ir�nt: J�zus, elbesz�l� evang�lista (narr�tor), P�ter, J�d�s, f�pap, Pil�tus �s sz�zados, k�l�n-k�l�n szem�ly, m�g a t�meget (turba) h�romsz�lam� f�rfikar �nekli. A passi�t r�vid orgona-el�j�t�k �s bevezet� kar el�zi meg. Ilyen elt�r�s a r�git�l m�g a Kor�i-bet�t �s a befejez� kar. Az unit�rius passi� jelent�s�ge az ut�bbi id�ben mindink�bb el�t�rbe ker�l. Neves zenet�rt�n�szek, mint B�rdos Korn�l �s Csomasz T�th K�lm�n t�bb mint �vtizedes munk�t ford�tottak a passi� tanulm�nyoz�s�ra. Az unit�rius passi�n�l �ppen azt �rt�kelik, hogy az a k�z�pkorb�l �r�k�lt gregori�n kor�lis dallam-hagyom�nyt �riz, ami Eur�p�ban egyed�l�ll� jelens�g. �rthet�, hiszen ha bizonyos szertart�sok id�nk�nt a fejl�d�s �s tiszt�bb felfog�s k�vetkezt�ben �t is alakultak, a passi��nekl�s nagy-p�nteki szertart�sunk mindm�ig �l� szok�sgyakorlata maradt. Gy�lekezeteink mindig szerett�k �s szeretik ma is hallgatni a passi�t, — ne hagyjuk feled�sbe menni a hagyom�nyos unit�rius passi� �nekl�s�t. Megjelent a Kereszt�ny Magvet� 1979 / 4. sz�ma 249-254 oldalain.


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Egyebek
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.50 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::