Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
FACEBOOK
Unitárius Egyház

Reklámozd a saját oldaladat is

Gondviselés Segélyszervezet

Névjegy létrehozása


Virtuális Unitárius Közösség

Névjegy létrehozása
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png �sv�ny II.
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png Versgy�jtem�nyek
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2010-ben
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif Kereszt�ny Magvet�
bullet2.gif Unit�rius K�zl�ny
bullet2.gif Unit�rius �let 2000-t�l
bullet2.gif Unit�rius �let 1947-1999
bullet2.gif Unit�rius �rtes�t�
bullet2.gif Unit�rius Sz�sz�k

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
Okt�ber 22, 2006 01:06 CDT

Sim�n Domokos: A harang �s a harangsz� jelz�se

Szerz�: . 3332 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


SIM�N DOMOKOS A HARANG �S A HARANGSZ� JELZ�SE A harang anyja a csengetty�. Keletkez�si ideje ismeretlen, 2M�zes 28, 34-35 versei azt igazolj�k, hogy �ron nemzets�ge templomi szertart�sra is haszn�lta. A prehisztorikus s�rokban is tal�ltak csengetty�t, Kis-�zsi�ban, K�n�ban, Amerik�ban �s Eur�p�ban az �si n�pek nagy el�szeretettel haszn�lt�k. A pog�ny R�ma �s az �skereszt�nyek katakomb�inak leletei k�zt el�fordulnak. Nagy S�ndor temet�sekor a kopors�t viv� d�szfogat �s a 64 kocsiba fogott �szv�r cseng�vel volt teleaggatva. Anyagjuk f�m. nemesf�m, k�sz�tett�k feh�r�vegb�l, de ismer�nk porcel�n �s terrakotta cseng�ket is. Rendszerint �nt�tt�k, de vannak t�bb darabb�l �sszekov�csoltak is. Szerep�k a jelz�s, figyelmeztet�s. A kereszt�nys�g is �tvette a csengetty�t, �s ahogy n�tt a tekint�lye �s szerepe a h�vd ember �let�ben, �gy n�velte harangnagys�g�ra form�j�t. Rendeltet�se a jelz�s, a templom �zenete, h�v�sa, csod�s ereje r�v�n t�z-v�z-leveg� engedelmeskednek neki, elt�r�ti a j�ges�t, ellens�g k�zeledt�re riaszt, a kolostorok lak�inak id�beoszt�s�t szab�lyozza. A n�pi tudatban ereklyek�nt tisztelik �s �rzik, nemzed�kek k�t�dnek hozz�, csod�s gy�gy�t� er�vel is felruh�zt�k (pl, Stival harangocsk�ja)1. H�romsz�ken �gy tartj�k, hogy a harang a l�lekhez sz�l� hangszer. A harang ipart�rt�neti munka, �rc- �s ac�l�nt�si remekm�, �tv�sm�v�szeti �rt�k, kult�r-egyh�zt�rt�net� �s paleogr�fiai eml�k.2 R�m�ban kor�bban, 405-ben rendelte el Sabianus p�pa a harang haszn�lat�t, a keleti egyh�z csak 871-ben k�vette a r�mai egyh�zat. A harangok sz�m�t �s elhelyez�s�t a vagyoni helyzet korl�tozta. A harangok d�sz�t�s�ben, fel�r�s�ban, form�j�ban a st�lusir�nyzatok meghat�roz�ak voltak. A r�gi harangok kos�t els�sorban form�jukr�l - zs�kforma, keskeny v�ll - lehetett megismerni. A 17. sz�zadig tartj�k ezt az �si form�t, ekkort�l veszik fel mai form�jukat. A rom�n kori harangok felirat �s �vsz�m n�lk�liek, d�sz�t�s�k az �rem. A g�tikus harangok v�ll�n el�sz�r majuszkul�s, majd a 15-16. sz�zad k�rny�k�n minuszkul�s fel�ratok olvashat�k. A 17. sz�zadbeli harangokat a renesz�nsz jegyezte el mag�nak, �vsz�mosak �s latin bet�s feliratuk van. A XVII. sz�zad k�zep�t�l rendszeresen fordulnak el� Erd�lyben a magyar feliratos harangok.3 Az �s harangjainkb�l, a Szent Istv�n ut�ni korb�l, egyetlen harang sem maradt meg. Patay P�l, a magyarhoni harangok kiv�l� ismer�je szerint a Magyarorsz�gon haszn�latban l�v� harangok k�zt a legr�gebbiek az 1523 �s 1524-es feliratos harangok, a n�gr�dszak�lli �s v�rv�lgyi Veszpr�m v�rmegy�ben.4 A sz�kelyf�ldi r�gi �s �j harangok �ssze�r�s�t 1975 �s 1985 k�z�tt Kisgy�rgy Zolt�n geol�gus vezet�s�vel a „Bim-Bam" exped�ci� lelt�rozta fel, anyaga eg�sz�ben m�g nincs k�z�lve, feldolgoz�s alatt �ll. �n Orb�n Bal�zs5 szerint veszem sz�mba a sz�kelyf�ldi r�gi harangjainkat, hab�r az�ta megtizedelte a t�rt�nelem �s a reped�s, de egy egys�ges felm�r�st mutat egy meghat�rozott korb�l. Szerinte 14. sz�zadbeli harang jel n�lk�li, form�ja szerint Marosszentann�n volt, egy darab. F�m�rm�sek k�zt az eg�sz magyar ter�leten a legr�gebbinek a sz�kelykereszt�rit, majd ut�na a tarcsafalvit (Udvarhelysz�k} �s a marosszentkir�lyit tartja (e2 ut�bbi a Semj�n Istv�n alap�totta kolostornak a t�l�l�je is tehet), �vsz�m n�lk�li, csak �r�sos harangot F�l�ben �s Bordoson tal�lt Orb�n. A 14. sz�zadb�l �vsz�mos harangot egyet sem tal�lt, ami a k�z�pkor felfog�s�ban nyer magyar�zatot. A 15. sz�zadb�l viszont egyetlen jeltelen �s f�m�rm�s harangot sem tal�lt. Csak �r�sost Szent�brah�mon, Osdol�n, Szentistv�non �s Marosv�s�rhelyen (elvitt�k) tal�lt, �sszesen 4 darabot A XV. sz�zadban megszaporodtak az �vsz�mos �s feliratos harangok: Szentbenedek (1413), Szotyor (1426), Atyha (1437), Mikl�sv�r (1440), Szab�d (1448), Szabad (1452), Cseh�tfalva (1481), Somosd (1482). Szenth�roms�g (1484), K�halom (1488), Olasztelek (1489), Ny�r�dszentm�rton vagy Cs�kszentm�rtoa (1495), Cs�kszenttam�s (1495). Vaja (1497.}, Marosszentanna (1497), Ny�r�dszentl�szlo (1488), �sszesen 17 darab. A XVI. sz�zadban a moh�csi v�szig csak �vsz�mos �s feliratos harangot tal�lt a k�vetkez�k szerint Hodos (1500), Cs�kszentl�lek (1502), Cs�km�ndtszent (1505), Zs�kod (1506), Rugonfalva �s Sepsik�rispartak (1512), �sszesen hat darabot. Az erd�lyi fejedelmekkel kapcsolatos harangot a Sz�kelyf�ld�n kett�t tal�lt: a sim�nfalvit Sz�kely M�zes fejedelem �ntette, E korban az egyetlen �s els�, amelyiken magyar nyelv� felirat volt. Sz�vege: ZEKEL MOSES UDVARHELE I. S. 1585. Orb�n Bal�zs "J�zus seg�ts!"-nek oldja fel, szerintem csak „Isten seg�ts" lehet.6 A m�sik harang j�val k�s�bbi, Gagy-ban tal�lta, a harang k�peny�n R�k�czinak minden veretett p�nz�b�l egy darabot meg�r�k�tettek, val�sz�n� kurucos dacb�l. A Pallas nagy lexikon a betlenszentmikl�si harangot R�k�czi harangnak �rja t�vesen, Az a Bethlen Farkas harangja, amir�l al�bb majd sz�lunk, A 33 harang felirata a k�vetkez�k�ppen oszlik meg: 1. O REX GLORIA VENI CUM PACE tizenk�t harangon. 2. Az el�z� sz�veg megtoldva: JHESUS NAZARENUS REX JUDEORUM- mal k�t harangon. 3. VENI REX CHRISTE CUM PACE, egy harangon, 4. Szentek tisztelet�re �nt�tt harang 5 van: Margit �s M�rt�rok, M�rton �s Mindszentek, k�tszer M�ria �s egyszer: SANCTA KATERINA ORA PRO NOBIS 5. �vsz�m csak latinul: ANNO MILLESIMO D.SEXTO. (506. Zs�kod) 6. A Szentl�leknek szentelve: SANCTI SPIRITUS DICIT NOBIS GRACIA �s �vsz .l db. 7. A zsid� jehova bet�i, TETRA GRAMATON bet�i �ssze-vissza keverve 1502-b�l, 1 db. 8. N�met sz�veg, az �nt�mester nev�vel, 3 harangon van rajta, pl. K�rispatakon �gy: MEISTER ENDRES C (cupferschmit vagy c�vis) U (von vagy urbis) KRON(stadt) HAT DISE GLOCK GESESSEN. 1512 (GOSSEN) 9. Eml�tettem, hogy a legr�gibb magyar sz�veg� harang a Sz�kely M�zes sim�nfalvi harangja, amely 1848-ban „elment a h�bor�ba", eml�keznek r�. Felekezeti szempontb�l �gy a protest�nsok, mint a katolikusok �riztek meg r�gi harangokat Az �nt�mesterek nev�t kev�s harang �rizte meg. N�vszerint ismerj�k: HONS, PETR, KVPPFER SMIT 1440-b�l Mikl�sv�rr�l, Mindszenten 1505-b�l, MEISTR VILRICY MEIS BIFOTER �s K�rispatakon a brass�i MEISTER ENDRES nev�t. A sz�kelyf�ldi harangok ismertet�s�t az�rt v�lasztottam a t�rgyhoz k�t�d�tten, mert mind r�gebbiek, mint a Patay �ltal eml�tett magyarorsz�giak. A harangsz� jelent�s�t �s jelz�s�t nem sz�kelyf�ldi harangok szerint, hanem a k�zvetlen szomsz�ds�gban lev� k�k�ll�i Unit�rius Egyh�zk�r v�rmegyei ter�let�r�l veszem az 1700-1860-as �vek esperes�-p�sp�ki jegyz�k�nyve, sz�mad�sok alapj�n. Ennek egyebek mellett az az oka, hogy 22 �vig itt szolg�ltam, s a forr�sanyag a birtokomban van. Az egyh�zk�rh�z a k�vetkez� egyh�zk�zs�gek tartoztak: Marosszentbenedek, f�li�ja �-Asszonyn�pe, Bethlenszentmikl�s, �d�mos �s le�nyegyh�za S�v�nyfalva, Mikesz�sza, K�k�ll�domh�, Dics�szentm�rton, Sz�kefalva,, Kis- vagy Magyars�ros, D�sfalva fili�ja Abosfalva, Harangl�b, K�k�lt�sz�plak f�li�ja V�mosudvarhely, K�r�d �s K�r�dszentm�rton, Nagyteremi fili�ja Teremi�jfalu �s L�rinczfalva. �sszesen 15 lelk�sze volt a 18-19. sz�zadban a k�rnek, ma m�r csak 7 van. A 16. sz�zadban a K�k�ll� foly�sa mellett k�toldalt sorakoztak az unit�rius egyh�zk�zs�gek; a szombatos per gy�r�tette meg. R�gi temploma a moh�csi v�sz el�tti, Szentbenedeknek, Bethlenszentmikl�snak, �d�mosnak, Dics�szentm�rtonnak. S�rosnak volt toronnyal egybe�p�tve, a sz�kefalvit az ellenreform�ci�, a nagyteremit Bethlen J�nos vette el. Torony n�lk�l �p�lt a s�rosi, harangja a harangl�bban van ma is elhelyezve, melyr�l a Magyar m�vel�d�st�rt�net7 a k�vetkez�ket �rja: „A magyar felfog�sra igen jellemz� a templomt�l k�l�n�ll� harangl�bakb�l is fennmaradt egyn�h�ny sz�p p�ld�ny... Legmonument�lisabb a kiss�rosi harangl�b, amelyet Domokos Gy�rgy �s Szab� Mih�ly �p�tett 1699-ben". A t�bbi egyh�zk�zs�g temploma a 16. sz�zad ut�ni, harangl�bbal �p�lt, k�s�bb ragasztottak tornyot a harangnak. K�k�ll�i egyh�zk�r harangjai; Orb�n Bal�zs Nagyteremiben is megfordult, de a S�k�sd csal�d adom�ny�nak v�lt volt unit�rius harangot nem l�tta. l�. sz�zadi lehet, fetirata ez: R. D. GEORGIO NESE ME RICH: PAROCH G. (1512-s k�rispatakin „GOSSEN" van),8 l672-ben Bethlen J�nos az elvett �sszes javak k�rp�tl�sak�nt az unit�rius harangba h�sz tall�rt p�tolt. Ennek felirata: ECCLESIA TEREMIENSIS FUNDI MEN-SEJULIO CURAVIT ANNO DOMIMI MDCXCVl (l696), Teremi�jfaluban l804-ig, m�g csak egy asszony maradt, tartott�k �gason a harangot �s akkor Teremibe vitt�k �t. Ennek felirata: CSI(n�ltatta): AZ UJFALVI UNITARIA ECCLESIA. (1708). Harangl�bon az egyh�zk�r legr�gebbi harangja van, 1 5 4 7-es �vsz�m �s Szentkatalin jelv�nye van rajta, amit sok�ig r�mai f�lker�knek tartottak. A kisebb harangon az 1 7 8 2-es �vsz�m volt bele�ntve, igaz�tanak el a jegyz�k�nyvek. K�t 17. sz�zadi harangja van Kiss�rosnak. A nagyobb harangon: I. COMITATU DE KUKULLO FIERI ME FECIT KIS SAROS ANNO CHR�STI 1624. MAGISTER PAULUS NEIDEL, a kisebbik harangon: GLORIA DEO IN EXCEL-SIO, 1692, olvashat� ma is. A k�k�ll�sz�plaki harangon a Monogr�fia szerint az 1674. �vsz�m volt olvashat�. 1849. �prilis 7-�n vitt�k el „nyugtatv�ny mellett". Dics�szentm�rtonnak 1820-ban h�rom harangja volt, A legnagyobb, a legr�gebbi volt, ezen ilyen fel�r�s olvashat�: 1678, DIE APRIL: GLORIA IN EX-CELSIS DEO ET IN TERRA PAX HOMIN�BUS MISERERE NOSTRI DOMINE, Az 1820-ban meghasadt kicsi harangot �jra�ntetik ezen �r�ssal: AZ EGY ISTEN DITS�S�G�RE �NTETTE A DITS� SZ. MARONI UNITARIA EKKL�SIA 1820-DIK ESZTEND�BEN. A harmadik harangot a megsz�nt als�ilosvai egyh�zt�l D�niel Elek adom�nyak�nt adt�k, melyen ilyen �r�s volt: ALS� ILOSVAI UNI: ECC: SZ�: TZI: P. HORV�TH J�NOS: TOR: �G: K�: GY�: ANNO 1813 (Toroczk�i �gnes �lt itt). Sz�kefalv�nak az egyik elveit harangj�r�l S�rosi J�nos fejedelmi �t�l�mester az 1686-ban a t�r�k k�vets�gre indul�sa el�tt �rt v�grendelet�ben �gy rendelkezett „A nagyharangot, mit a magam p�nz�n vettem �s hoztam, hagyom Sz�kefalv�nak; ha el tal�lna �llni az unit�ria vall�sr�l, akkor vitess�k a kiss�rosi unit�rius eccl�si�ba". �d�moson a l�kodi S�ndor csal�d k�t tagja szorgoskodott a harangszerz�s k�r�l. 1756-ban S�ndor B�lint kur�tors�g�ban a kisharangot, amelyet �harangnak is neveztek, �jra�ntette ezen �vsz�mmal: 1 7 5 6. Az els� vil�gh�bor�ban vitt�k el. A megl�v� nagyharang S�ndor Mikl�s kur�tors�g�ban k�sz�lt, hib�s felirata ez: UNUS EST DEUS UNUS ES (!) MEDIATOR DIU (!) HOMINUM HOMO JESUS CXTUS (!) IN QUO-RUM GLORIAM te (!) HONOR3 (!) FUNDI CURAVIT ECCLA UNITAR ADAMO-SIENSI AO 1770. I. TIM. 2 x I (!) 5. (a XI felesleges). Az elvitt harang hely�be �jat szereztek, melyen �NTETETT AZ �D�MOSI UNIT�RIUS H�VEK ADOM�- NY�B�L 1926 HONIG FR. ARAD fel�r�s van. �-Asszonyn�pe harangj�val kapcsolatban ennyit tudunk 9: „Vagyon egy k�s harang, mely harang elhasadv�n �jra �ntetett, melyen ilyen �r�s vagyon; IN GLORIAM UN�US VERI DEI ET IN HONOREM DOMINIJESU CHRISTI ET UNU (...) REM J: ECCLESIAE UNITARIORUM FIERI CURAVIT JOSEPHUS MAGIAROSI AO 1760. Az �gasf�ra f�ggesztett harang az egyh�zk�zs�g 1813. �vi megsz�n�s�vel valahova elt�nt. A jegyz�k�nyvekb�l tudjuk, hogy Szentbenedeknek k�t harangja volt. Az egyiken az 1770. �vsz�m; egy harangot D�tsei Istv�n adom�nyozott az 1746-os torony�p�t�s ut�n. jegyzeteim szerint a k�k�ll�domb�i harangon magyar ford�t�sban a k�vetkez� felirat olvashat�: AZ EGY ISTEN �S FIA DICS�S�G�RE �NTETETT N(agys�gos) KISSOLYMOSI S�POS ISTV�N 100 MPTJ�VAL �S AZ ECCL�SLA H�VET K�LTS�G�N: LELK�SZ S�M�N ANDR�S KUR�TOR MIKL�S GY�RGY „FECIT STEPHANUS WOLF A. SOJESCHBURG SIGNAT A 1782 DIE 19-A 9-BRIS". A megrepedt harangot �jra�ntik ezzel a felirattal: AZ EGYETLENEGY ISTEN TISZTELET�RE �NTETTE A DOMB�I UNITARIA SZENT EKKL�SIA 1837-BEN. ANDRASCHOFTZKI J�NOS. M�g egyszer kellett a domb�iaknak harangot �nteni�k mert megrepedt A harmadik harangjuk az �szl�v �r�s�, melyr�l k�s�bb sz�lunk A mikesz�szi �n�ll� unit�rius egyh�zk�zs�get Nagyajtai D�n�th Ferenc �s neje Mikl�s Kata alap�totta 1807-1810 k�zt, harangj�t is � adom�nyozta-. EZEN HARANGOTT ISTEN DITS�S�G�RE �NT�TTETTE N. A. D�T�TH FERENTZ A MIKESZ�SZI UNIT: SZ. ECCLESIA SZ�M�RA. FUNDIT EPHRIM ANDRASKOSKI CLAUDIAPOLI. 1813- Az egyh�zk�zs�g megsz�nt�vel nyomtalanul elt�nt. Az abosfalv� harang csengetty�forma volt, �gasf�ra f�ggesztve. Elt�nt. A v�mosudvarhelyi harangot a reform�tus �s unit�rius h�vek k�z�sen vett�k �s �gy is haszn�lj�k. A k�k�ll�i unit�rius egyh�zk�r harangjainak az ismertet�se v�g�n a bethlenszentmikl�si �s a domb�� �szl�v �r�s� harangokn�l meg kell illanunk. Honnan ker�ltek ide? A bethlenszentmikl�si harangot R�k�czi harangnak �s 1631-ben �nt�ttnek mondj�k. A domb�i harangon nincsen �vsz�m csak: �r�s. Az el�bbi felirat�nak magyar ford�t�sa az. Az ut�bbi ford�t�sa: AZ ATYA MEGB�Z�S�B�L FIA FEL�GYELETE ALATT A SZENTL�LEK �LD�S�VAL K�SZ�LT EZEN EML�K NYUSNIK KORN�L. A hagyom�ny szerint a szomsz�d Kincses fel� viv� �t k�rny�k�n tal�lt�k, el�sva volt m�r „r�gen", mondj�k az �regek. A k�t harangot egy eredet�nek tartjuk, sz�rmaz�sukr�l az 1747. �vi p�sp�ki vizsg�lat jegyz�k�nyve igaz�t el. Eszerint a harangot „a nagyot s k�z�ps�t m�lt�s�gos gr�f Bethlen Farkas maga hozta Lengyelorsz�gb�l."10 �szl�v felirat� harangot nem rendelhetett �s vehetett Bethlen, hadizs�km�ny mindk�t harang. K�k�ll�sz�plaki Petr�tyevity Horv�th Kozma �n�letrajz�ban11 le�rja, hogy „Voltak ez lengyelorsz�gi t�boroz�sban t�bb k�rt�telek is: nem kedvezett itt (...) az Isten tisztelet�re rendeltetett helyeknek s az azokban l�v� eszk�z�knek. Am�g a sv�d kir�lyhoz j�ra a fejedelem, s �n is �nagys�g�val, azalatt K�k�ll� v�rmegyebeli egyn�h�ny lovasok zs�km�nyra kimenv�n dr�ga sok, sz�p, aranyos dr�gak�ves marh�kat (�tv�sm�veket), papi �lt�zeteket hoztak a t�borra, melyhez hasonl� zs�km�nyol�s nem esett az eg�sz akkori zs�km�nyol�s alatt." A t�bor Csnelov (vagy Csmelov) v�rosn�l volt 1657-ben. Az 1700-b�l fennmaradt r�szletes lelt�rban t�bb egyh�zk�zs�gn�l eml�tenek „Lengiel Orsz�gh� s�hos" ter�t�ket. Ugyanezen az �ton juthatott el a Maros v�rmegyei K�vesd az �szl�v �r�s� pohar�hoz amelyet Orb�n �gy ford�t: 1. sor: EZT A KUP�T K�SZ�TETTE KOLOPHEI GY�RGY (...) 2. sor: (...) NIKOLAI ANASTASYA VLETO 7117, teh�t az 1609. �vben. �sszefoglalva a k�r harangjait, a 16. sz�zadb�l van 2 harang, a 177 sz�zadb�l 8 harang, a 18. sz�zadb�l 6 harang, A 19. sz�zadb�l 4 harangja volt az egyh�zk�rnek, amihez a k�t hadizs�km�ny-harang j�n hozz�, A felsorol�s nem teljes, csak t�j�koztat� jelleg�. Az 1848-49-es szabads�gharc idej�n 5 harangot vittek el a k�rb�l. Bethlenszentmikl�s Kolozsv�ron �s Szentbenedeken keresteti a harangot, a domb�iak Kolozsv�rr�l hozatj�k haza �s egy m�sodik harangl�bat k�sz�tettek. A s�rosiak Brass�b�l hozatj�k haza kicsi harangjukat, m�g a sz�plakiak �s benedekiek a feljegyz�sek szerint semmit sem tettek az elvitt harangjuk megtal�l�sa �rdek�ben, A harangl�bi harang megmenek�lt, 120 forint v�lts�got fizettek, A harangokat egy helyen, vagy a toronyban vagy a harangl�bban helyezt�k el, Domb� kiv�tel�vel. Ennek h�rom harangja volt �s egy id�ben k�t harangl�bban �s a toronyban volt egy-egy harang. Ma m�r a toronyban van mind a h�rom �s egy harangoz� h�zza k�zzel-l�bbal egyszerre. Egyed�l �d�moson alkalmaztak k�t harangoz�t, mert a harangsz�ken olyan t�vol helyezt�k el a harangokat, hogy egy ember nem �rte el. Harangoztak hossz� �s r�vid k�t�llel �s l�nccal (Domb�n), A m�ltukkal elvesz� harangokhoz hagyom�nyok is f�z�dtek. A domb�i harangot „valakik" menek�l�s k�zben rejtett�k a f�ldbe, „nagyon r�gen". A d�sfalvi harang hagyom�ny�t 1879-ben lelk�sze Monogr�fi�j�b�l ismerj�k meg. E szerint a tat�rj�r�skor az eg�sz falu els�llyedt. A n�pess�g �j helyre telepedett �s megalap�totta D�sfalv�t. Az els�llyedt falub�l az egyik harangot a diszn�p�sztor tal�lta meg, mert az egyik koc�ja f�lremalacozott, bel� a harangba. Az unit�rius egyh�znak adom�nyozta azzal a kik�t�ssel, hogy mindenik csal�dtagj�nak ingyen fognak a temet�skor harangozni. A harangl�b Monogr�fi�j�ban a lelk�sz a r�gi sz�hagyom�nyt �r�k�tette meg: A r�gi falu lennebb volt a d�sfalvi r�ten. A tat�rok feld�lt�k a falut, a lakoss�g a harangot a v�lgyben fennebb menek�tette, s egy �gasf�ra felszerelte. Innen h�vta a harang az im�dkoz�kat. Id�vel a harangl�b mell� telepedtek a h�vek, falut alap�tottak �s Harangl�bnak nevezt�k el. A k�t szomsz�d falu hagyom�nya a valamikori k�z�s telep�l�sre utal. Megjegyezni k�v�nom azt, hogy Harangl�b m�r az 1332— 1336-os p�pai d�zsm�k regisztrum�ban is szerepel, m�g D�sfalva nem. Az �asszonyn�pi Magyar�si csal�d a reform�tus egyh�zba �llt �t, �s a kertj�ben l�v� harangot, melyet � �ntetett �jra, �j egyh�z�ba akarta �tvinni. A senior s a n�t�rius sz�lltak ki, hogy a harangot a cinterembe vitess�k, �s meghagyt�k, „ha defici�lna az unit�rius egyh�zk�zs�g, a harangot az esperes Szentbenedekre vitesse", A m�lt sz�zad k�zep�ig a harangoz� a k�ntortan�t�, vagy m�sk�nt, a mester volt. Fizet�se egyh�zk�zs�genk�nt v�ltozott. A jegyz�k�nyvi panaszokb�l tudjuk meg, hogy sokan „m�s �ll�st is v�llaltak, hol az emberekkel �ssze szoktanak j�nni" (D�sfalv�n �s �d�moson jegyz�sk�d�tt). K�teless�gei �gas-bogasak: tan�tott, m�velte a k�ntori f�ldeket, harangozott, a templom kulcs��rt � felelt (Szentbenedeken nem vigy�zott �s a h�vek l812-ben a templom k�l�bait „kifedt�k k�por�rt"), az esperesnek a f�tan�csba men�skor „�ti k�s�rettel tartozott" (a m�lt sz�zad k�zep�n p�nzzel v�ltj�k meg magukat az �ti k�s�ret al�l), az egyh�zi k�rleveleket hordoznia kellett (Szentbenedekt�l Tord�ig_kb. 50 km az �t, j�vet-menet 100 km-es utat kellett megtennie egy k�rlev�l�rt), beteget megim�dkoztatni elh�vt�k, m�g a lelk�sz otthonl�t�ben is (ez�rt fegyelmi j�rt), az iskolakezd�s el�tt a tan�t�sr�l „hathat�s pr�dik�ci�t" kellett tartson �s helyettes�tse a lelk�szt, mikor az hi�nyzik. Bokros teend�ik mellett voltak az�rt kiv�l� tan�t�k is. Megeml�tem a s�rosit, ki k�z�piskol�s szinten tan�tott �s a „keze al� j�rtak" idegenek is, pl. egy �vben egy rom�n papnak k�sz�l� ifj� �s Medgyesr�l k�t sz�sz gyermek magyar nyelvet tanulni. A domb�i tan�t� „n�piskol�t" szervezett, a m�s helys�gb�l �s m�s vall�s� gyermekek sz�ma nem: egy �vben haladta meg a h�szat; f�rfi �nekkart alak�tott (ma is megszak�t�s n�lk�l m�k�dik); M�rs�kleti Egylete volt, hol a szeszesitalt�l tart�zkodtak; volt Olvas�k�re, faiskol�ja �s a lelk�sszel k�z�sen 1842-ben �vod�t-k�sded�v�t hozott �ssze, a jegyz�k�nyv szerint az egyik �vben „92 gyermeket �vottattak", A mester mell� seg�ts�get rendelt az esperes-, „alkalmas n�vend�ket", kisebb egyh�zfit, a zsell�rt, temet�skor a keserves h�zt�l j�jj�n seg�ts�g, vagy „keressen arra alkalmas seg�ts�get". Term�szetesen sz�mtalan panasz ker�l az esperesi vizsg�latok asztal�ra az �nnepi, vas�rnapi, de f�leg a h�tk�znapi elmaradt harangoz�sok�rt. 1802-ben az a panasz Dics�ben a mesterre, hogy r�videket harangoz �s �nekel. A v�lasz; mi�rt nem mondt�k ezt eddig, mert nekem az �nekl�s nem szenved�s. Ami�rt a mesterek nem tettek hivatalba l�p�s�k el�tt egyh�zi esk�t 1832-ig, az�rt az esperes felel�ss�gre von�s�t�l nem szabadultak meg; a dics�i mert lib�it, a d�sfalvi mert diszn�it tartotta a tanul� h�zban �s azt sz�tt�rt�k; a szentmikl�si mestert felf�ggesztett�k mert k�romkodott �s lopott, az �d�mosit megb�rs�golt�k mert pip�lt, t�ncolt �s a feles�g�t is engedte t�ncolni a lakodalomban �s k�rty�zott h�z�n�l. A harangsz� jelz�se �s jelent�se. A harang hangja messze hallatszik, el�r az erd�n, mez�n dolgoz�khoz. Ezt a jelz�st a k�z�ss�gben �l� ember �rti, mert belen�tt, olyan sz�m�ra, mint az „�l�besz�d". A szokottakat v�rja, a szokatlanokon is el tud igazodni. A harang „besz�de", jelz�se, nem egys�ges, vid�kenk�nt �s falvakk�nt v�ltozhat ritmus�ban, �tem�ben, melyik harang sz�lal meg el�sz�r mikor „h�rt ad" valamir�l? Mikor, mi�rt �s hogyan sz�lal meg a harang? Rendes istentiszteletek �s �nnepek alkalm�val de. 10 �rakor kezdenek harangozni. Id�tartama 1 �ra, 11-re �sszeh�zz�k vagy beh�zz�k. (Domb�n 1/2 12-re, mert n�gy harangsz� van.) A nagyharanggal kezdik, a kicsivel folytatj�k �s v�g�l egyszerre h�zz�k mindk�t harangot. Egy-egy harangoz�s id�tartama 10-13 perc. �d�moson addig sz�i a harang, m�g a lelk�sz a templom elejibe �r, m�skor akkor indul otthonr�l, mikor a harang elhallgatott. A d�lut�ni harangoz�si ideje valamivel r�videbb, de ugyan�gy megy mint a d�lel�tti. Ez a vecsernye. H�tk�znap h�tf�n �s szerd�n reggel, szombaton d�lut�n harangoznak a nagyharanggal. R�gebb minden h�tk�znap este a takarod�i harangsz� vetett v�get a napi munk�nak. A nagyharangot h�zt�k. �d�moson 1827-ben „az estv�li vagy takarod�si harangoz�st szent buzg�s�gt�i vez�reltetve" vissza akarj�k �ll�tani, a mester egy v�ka cs�s t�r�kb�z��rt csal�donk�nt v�llalja. S�roson az esti harangoz�s�rt csal�donk�nt 1 garast vagy egy kupa mustot szabtak meg. Szentbenedeken 1802-1806 k�zt a harangoz�sok elmulaszt�sa a legnagyobb panasz �venk�nt. Harangl�bon 1834-ben a panasz az, hogy a tan�t� a h�tk�znapi harangoz�sokkor a templom ajt�t nem nyitja ki �s �gy a h�vek lelk�szest�l nem tudnak a templomba bemenni. Bethlenszentmikl�son 186l-ben hat�roznak �gy, hogy a „takarod�i harangoz�s j�v�re megsz�ntettess�k". A h�zass�gi meg�ld�s a templomban t�rt�nik �s a rendes vas�rnapi harangoz�s volt szok�sban. Egy �r�val a meg�llapodott szertart�s el�tt kezdenek harangozni �s csak akkor kezdik meg az �sszeh�z�st, mikor a templomba men� menetet megl�tja a harangoz�. A harmadik harangsz� megkondulta ut�n az utat nem szabad elk�tni, hogy a szertart�s kezdet�t ne tart�ztass�k fel. Ekkor is addig harangoznak, m�g a n�szn�p bemegy a templomba �s a lelk�sz a templom el� �r. Ma a h�zass�gi meg�ld�sok napja szombat R�gen, mintegy �tven �ve, �d�moson a reform�tus esk�v� mindig h�tf�n, az unit�rius mindig kedden volt. Ha temet�s �s h�zass�gi meg�ld�s egy napra esett, az esk�v�i szertart�st soha nem tartott�k meg a temet�s el�tt, csak ut�na. Nagyh�ten reggel �s este a nagyharanggal harangoznak. T�z, �rv�z �s m�s k�zvesz�lykor a szokott�l elt�r� ritmusban harangoznak, �gy mondt�k, hogy „f�lrevert�k a harangokat", riasztott�k a faiul. Cs�kos Istv�n 80 �ves afia eml�kezete szerint a harangot miel�tt elvitt�k volna az els� vil�gh�bor� alkalm�val, m�g egyszer hosszan harangoztak vele, azut�n ledobt�k a toronyb�l �s a megmaradt haranggal hosszan harangozva elb�cs�ztatt�k a t�voz�t. P�sp�k �rkez�sekor Sz�kefalv�n, 1847-ben, a helys�g mindenik felekezet�nek a harangj�val harangoztak. Gyermekkoromban a kepehord�s kezdet�t mindig harangsz� jelezte, h�r�l adv�n azt, hogy az egyh�zk�zs�g vezet�s�ge �sszegy�lt a kepe �tv�tel�re. Ha a faluba halottat vittek, vagy �tvitt�k a falun, harangoztak, A helys�gbe hozott halottat a lelk�sz a falu v�g�n v�rta �s a kopors�t a „keserves h�zig" vezette. Temet�skor most a harangoz�s rendje meg van szabva. R�gen a templomb�l volt a temet�s, de 1808-ban a Gubernium 3456. sz. rendelete �rtelm�ben szagos halottat a templomba nem volt szabad bevinni �s a lelk�sz k�teless�g�v� tette ugyanakkor annak a meg�llap�t�s�t, hogy melyik halott szagos �s melyik nem, kit lehet bevinni �s kit nem a templomba. A k�r egys�ges �ll�spontra helyezkedett �s 1818-t�l a temet�s a h�zt�l van. Ha a hal�lesetet sz�rk�letkor jelentik be, aznap nincsen szaggat�si harangsz�, csak m�snap reggel. Ha f�rfi vagy fi�gyermek halt meg, a szaggat�st a nagyharanggal kezdt�k, ha n� vagy le�nygyermek halt meg, akkor a kisharang sz�lalt meg el�sz�r. Naponta h�romszor harangoznak. A temet�s napj�n reggel �s d�lben. Temet�skor az els� harangsz� a gy�l�, a m�sodikat, a „pap�t" csak akkor kezdik megh�zni, mikor a lelk�sz �s k�s�rete a lelk�szt lak�s kapuj�n kil�pett, Mi- kor felt�nik a halottat viv� menet, k�t haranggal harangoznak addig, m�g kil�tva a temet�re el nem hantolj�k a halottat. �d�moson temetkez�si Seg�lyez� T�rsulatom volt �s a k�telez� seg�ly-d�jat, b�ntet�s terhe mellett, a tagoknak be kellett fizetni addig, m�g a hantol�skori harangsz� be nem fejez�dik. Ma is szok�s az �v „hajnal�n", szilveszterkor harangozni a toronyban. R�gen a leg�nyek �s a fiatal h�zasok harangoztak �s �nekeltek a toronyban, ma �nekl�s nincsen. Els� eml�k�t az �j�v k�sz�nt�s�nek az 1558. �vi j�nius 1. jegyz�k�nyvben tal�ljuk12, mikor a s�rosi k�ri k�zgy�l�sen felteszi az esperes a k�rd�st Milyenek a szertart�sok az egyh�zk�zs�gekben? A v�lasz: Mindenben megegyeznek az �gend�s k�nyvvel, „... �s ezen �gend�t�l elt�r� szok�s Dombon nevezetesen, de �d�moson is gyakoroltatott, mi szer�nt az oskola tan�t�kt�l �j�v hajnal�n a Toronyban az arra k�pes �nekesekkel vall�sos harm�nia �nekek �nekeltettek �s �nekeltetnek". Vannak egyh�zk�zs�gek, hol „villanyharangoz�" helyettes�ti az ember-harangoz�t. A szok�st�l elt�r� harangoz�sok is voltak. L�ssunk egy p�rat bel�l�k. A szok�st�l elt�r� �rvacsorav�telre sz�lt a harang Domb�n 1848 november h�napban. A jegyz�k�nyv megindokolja: „Ezen 1848.-�k �vbe ki�t�tt forradalomban 9-ber H�napbanis communi�val val� �l�s volt ezen egyh�zban, bizonytalan l�v�n, ha kar�csonyt �rhetni, vagy sem, s ezen innep�ly alkalm�val gy�lt Alamisna t�szen 4,20 forintot"13. T�bb mint az eg�sz �vi perselyp�nz. A domb�iak ijedts�g�nek az oka Bem t�bornok g�lfalv� csat�ja, mely a dom-b�i r�tig is leny�lott, a nagy �gy�z�s �s a sok halott l�t�sa a dics�i r�ten. Dics�szentm�rtonban szerd�nk�nt van a hetiv�s�r. A v�s�r napj�n a tan�t�nak harangoznia kellett. Az 1812. �vi jegyz�k�nyv szerint14 Bart�k Gergely (tan�t�) jelenti, az esperesi vizsg�l�sz�knek, hogy „� az eccl�nak adom�nyozta a m�svall�s� temet�skor adni szokott (harangoz�s�) d�jat (2 n�met forint) �s azt a 3 M�rj�st, amit az itt l�v� sokadalomkor a harangoztat�s�rt szoktak fizetni, de az eccla l�d�j�ba nem foly be". D�sfalv�n, S�roson, Sz�kefalv�n, a 19. sz�zadi jegyz�k�nyvek alapj�n, eg�szen 1856-ig, volt �jholdvas�rnap� istentisztelet, mert az �jholdvas�rnapi alamizsn�t k�l�n k�nyvelt�k el, mint az �nnepieket. Nem tudom, hogy milyen alkalmakkor voltak a „hetedszaki pr�dik�l�sok". S�roson a b�rh�tr�l�kok behajt�s�val kapcsolatban hat�roz az esperes 1854. december 2-�n15: „... az itteni Canononok (C�nonok) �rtelm�ben annyival ink�bb felhajtand� (a h�tr�l�k), hogy a heted szaki pr�dik�l�sok m�g 18741 (! helyesen 1741) -ben December Hav�ban a P�sp�k�l Vizsg�lat alkalm�val, akkori P�sp�k Szent �brah�mi L(ombard) Mih�ly �ltal megsz�ntettek". �rdekesnek tartom azt a r�gebbre utal� szok�st, hogy S�roson a templom el�tt vas�rnaponk�nt �s �nnepnaponk�nt k�tszer volt t�nc az ifj�s�gnak, melynek kezdete vagy v�ge a harangsz�hoz kellett k�t�dj�n. 1819-ben hagyja meg az esperes ennek a szok�snak az elt�rl�s�t16, de semmi eredm�nyt nem �rv�n el, a lelk�sz a vil�gi hat�s�ghoz fordult a k�tszeri t�nc megsz�ntet�s��rt. Bethlenszentmikl�son a vall�svizsga �s a toronyg�mb feltev�sekor is volt muzsika, ez ut�bbinak k�lts�g�t 1846-ban a sz�mad�sok �r�k�tett�k meg. Temet�skor az elv�l�s f�jdalm�t sokf�lek�ppen fejezt�k �s fejezik ki az emberek, A harang megkongat�sa, h�z�sa is egy ilyen kifejez�si m�d volt a K�k�ll� ment�n. 1722-t�l 1830-ig gyakran el�j�v� tilt�s az, hogy a temet�sekkor naponta csak h�romszor szabad harangozni, t�bbsz�r megh�zni a harangot „abuzust" jelent. 1812-ben Szentbenedeken, 1830-ban Szentmikl�son 8-10-szer is harangoztak naponta egy-egy halottnak. �gy k�pzelem, hogy a halott miatti keser�s�g�ben az ember a harangoz�ssal hangot adott faluszerte a f�jdalm�nak, a halott ir�nti szeretet�nek, valamint "munk�llv�n egyben" a lelki �dv�ss�g�t is. Az esperes m�r 1722-ben S�roson meghagyja a naponk�nti csak h�romszori harangoz�st, de 1785-ben Dombon is napi h�romszorra kellett korl�toznia a „halotti harangoz�st". Mikor vas�rnaponk�nt d�lut�n a lelk�sz nem volt otthon �s a mester v�gezte a szertart�st �s „csak olvas�s volt", a harangsz�val adt�k tudtul a h�veknek. Erre a szok�sra utal az �d�mosi jkv. 1812-b�l, mikor panaszolnak a-tan�t�ra, „Vecsernyekor a mester csak az egyik haranggal harangozott s ez�rt azt gondolt�k a h�vek, hogy csak olvas�s lesz, pr�dik�ci� n�lk�l �s nem j�ttenek a templomba"17. �me mennyi v�ltozata, mondanival�ja volt a harangnak, milyen sz�les sk�l�n kommunik�lt. Egy �l� k�z�ss�g sz�vver�se, �r�ja, tev�kenys�g�nek komment�l�ja, hallhat� �zenet�nek eszk�ze volt a harang. NEM merem feltenni a k�rd�st, hogy melyiket tartotta fontosabbnak a h�v� ember, a templomot-e vagy a harangot? A jegyz�k�nyvek arr�l tud�s�tanak, hogy t�bb templomunk �llt �vekig oml�f�lben, meghasadva, �letvesz�lyeztet�s miatt bez�rva, de csak egy esetr�l tudunk, mikor a meghasadt harangot �vekig �gy hagyt�k. A hagyom�ny szerint Harangl�bon nem a harang ment a r�gi templomhoz vissza, hanem a templom ment a harang mell�. T�z-v�z-, nagyid� alkalm�val el�sz�r nem a lelk�szre b�zz�k „az �r d�g�t", hanem a harangra, A h�vek �let�ben a harang adott hangot az �nnepnek, n�sznak, t�ncnak �s gy�sznak, s a rendk�v�li id�knek, mint Domb�n 1848-ban. Egyh�zk�zs�gem, Cs�kszereda alig 15 �ves. H�veim mint bek�lt�z�ttek, z�me a Homor�d-mente 15 egyh�zk�zs�g�b�l. A „gy�kerek meg�rz�s��rt" magn�szalagra vettem ezen egyh�zk�zs�gek harangjai hangj�nak javar�sz�t, mind a h�rom harangoz�st 3-3 perces id�tartammal. Minden szolg�lat el�tt „g�pi harangoz�s van villanyharangoz�val". Soha sem mondom meg, hogy melyik falu harangja sz�l s ez�rt tal�lgatj�k nagy �rdekl�d�ssel a h�vek a harangsz� megkondult�val, hogy a mi harangunk-e, vagy a ti�tek (ugyanis olyan k�zel vannak a falvak, hogy �thallatszik a harangsz� �s a szomsz�d falvak lak�i a m�s faluk harangszav�t is ismerik). �s j�nnek �s vitatj�k, felismerik vagy sem, de ig�nylik a harangsz�t, an�lk�l nem istentisztelet az istentisztelet. �gy a sz�l�falu harangja ad jelt a h�zass�gi meg�ld�sr�l, siratja el a temet�skor, eml�keztet az otthonra. J� �rz�s hallani a bek�lt�z�ttek ajk�r�l az �slak� katolikusoknak dicsekedni: Ez a mi sz�l�falunk harangja, hallod-e kom�m? A megmarad�s, a helyt�ll�s �s �sszetart�s sz�vhez, szem�lyhez sz�l� �zenete a sz�l�falu hangj�n a harangsz�. Jegyzetek 1 Kereszt�ny Sz� (tov�bbiakban KSz�.), L �vf. 47. sz�m 1990. dr. Hirschhler J�zsef. A harang. 2 KSz� 47. sz�m 1990. Kisgy�rgy Zolt�n: Ha sz�l a harang �s Az Ige re form�tus gy�lekezeti lapban II. �vf. 10. sz�m 1991: .A t�rt�nelmi Orbai sz�k r�gi �s mai harangjai. 3 Kereszt�ny Magvet� (tov�bbiakban KerMagv) 96. �vf, 1990. 2, sz�m 84. lap Kisgy�rgy Zolt�n: A h�romsz�ki �s fels�feh�ri unit�rius egyh�zkor harangjai. 4 Patay P�l; R�gi harangok. Corvina kk. Budapest. 1977. 6. lap. 5 Orb�n Bal�zs: A Sz�kelyf�ld le�r�sa I-IV. k�tetek. 6 1579, a D�vid Ferenc hal�la ut�n a vil�gi elem k�pviselte az un�tarizmus radik�lis vonal�t, k�l�n�sen Udvarhelysz�ken. F�t�ma a szenth�roms�g �s az egy Isten k�rd�se. A radik�lis vil�gi elem az egy Isten p�rtj�n volt, Sz�kely M�zes sem lehetett kiv�tel. 7 Magyar m�vel�d�st�rt�net. III. 556. lap. A harangl�b f�nyk�pe az 549. lapon. 8 Olvasatomban. ., 9 Bona Consignata... kezdet�, 1700-ban Kissolymosi Koncz Boldizs�r dics�szentm�rtoni esperes �ltal kezdett k�ziratos munka, a dics�szentm�rtoni unit�rius egyh�zk�zs�g iratt�r�ban. 113-115 lap, 10 KecMagv. 96. �vf. 1990. 1 sz, 29 lap. 11 Eml�kezet�l hagyott �r�sok. Erd�lyi magyar eml�k�r�k. V�logatta, be vezet�vel �s jegyzetekkel szerkesztette Veress D�niel. Kolozsv�r, 1983. 342. lap. 12 Jegyz�k�nyv (tov�bbiakban jkv.), jelz�se II/8, 1858. j�ni. 1. 362, lap, 13 Jkv. II/6. 1850. dec. 6. 147. lap. 14 Jkv. II/a/3. 198. lap. 15 Jkv. II/6. 307. lap. Az �jholdvas�rnapi �s hetedszaki „rendk�v�li" harangoz�soknak �s templomoz�soknak �sz�vets�gi cseng�se van. Val�sz�n�, hogy a megel�z� sz�zadokb�l, a szombatoss�ghoz k�t�d� szok�sos szertart�sr�l lehet sz�. 16 Jkv, ll/a/3, 502, lap, 17 Jkv. II/2. 220. lap. Megjelent a Kereszt�ny Magvet� 1997 / 1 sz�ma 22-32. oldalain.


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Egyebek
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 0.48 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::